30.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/59

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án elfogadta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállamok állam-, illetve kormányfői 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2012. július 10-én ajánlást (4) fogadott el Málta 2012. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Málta 2012–2015-ös stabilitási programját.

(5)

A Bizottság 2012. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2013. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2012. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Máltát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2013. február 7-én elfogadta a 2013. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2013. március 14-én elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

A Bizottság 2013. április 10-én az 1176/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően közzétette a Máltára vonatkozó részletes vizsgálat eredményeit. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Málta esetében makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, amely nyomon követést és szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé. Különösen a bankszektor és az ingatlanpiac fejleményei indokolnak szoros figyelemmel kísérést. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága szakpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé.

(9)

Málta 2013. április 30-án benyújtotta a 2013. évi nemzeti reformprogramját és a 2012–2016-os időszakra vonatkozó stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK tanácsi rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A Tanács a túlzott hiány 2011-es – a Bizottság szolgálatainak 2012. őszi előrejelzése alapján tartósnak tűnő – korrekciója alapján 2012. december 4-én hatályon kívül helyezte a Máltán fennálló túlzott hiányról szóló határozatát (5). 2012-ben azonban Málta ismét a GDP 3 %-os referenciaértéke feletti 3,3 %-os államháztartási hiányt jegyzett. A stabilitási programban vázolt költségvetési stratégia célja a hiány fokozatos csökkentése a 2012. évi 3,3 %-ról 0,8 %-ra 2016-ban, amely magában foglalja a fokozatos előrelépést a középtávú költségvetési cél felé. A stabilitási program megerősíti a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési helyzetként meghatározott középtávú költségvetési célt, amely a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírtnál ambiciózusabb, megvalósítása azonban nincs tervbe véve a program időszakán belül. A stabilitási program 2013-ra vonatkozó hiánycélja az adóbevételek viszonylag magas növekedésén alapul, amely úgy tűnik nem magyarázható teljes mértékben az alapul szolgáló makrogazdasági forgatókönyvvel, és azt kellően részletes intézkedések sem támasztják alá, csakúgy, mint a következő évek esetében. Ennek eredményeképpen a tervezett (újraszámított) strukturális egyenleget érintő változások lényegesen magasabbak, mint a Bizottság előrejelzésében. Ez utóbbi szerint – változatlan politika mellett – a strukturális egyenleg 2013-ban GDP-nek mindössze 0,25 százalékpontjával, míg 2014-ben árnyalatnyit javul.

Az államadósság várhatóan a GDP 60 %-os küszöbértéke felett marad a teljes programidőszak alatt. A nemzeti hatóságok 2014-re az adósságnak a GDP 74,2 %-ára történő növekedését vetítik előre, amely azt követően csökkenni kezd és 2016-ban eléri a 70 %-os szintet. A Bizottság szolgálatainak 2013. évi tavaszi előrejelzésében a GDP-arányos államadósság kissé gyorsabban növekszik, 2014-re elérve a GDP 74,9 %-át, mivel az elsődleges hiány várhatóan továbbra is nőni fog. A túlzott hiány 2011-es korrekciója miatt, 2012-től kezdődően Málta hároméves átmeneti időszakban van az adósságcsökkentési célszám alkalmazhatóságát illetően. 2012-ben Málta nem haladt kellőképpen előre az adósságra vonatkozó kritérium teljesítésében és erre várhatóan a 2013–2014-es időszakban sem lesz képes. Miközben Málta költségvetési kerete meglehetősen rugalmas, annak nem kötelező jellege és a költségvetési tervezés rövid időkerete nem hatnak támogatólag a rendezett költségvetési helyzet elérésére. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet (6), valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, 2012. március 2-án Brüsszelben aláírt szerződésben előírt strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó szabályt még nem ültették át a nemzeti jogba. Bár a stabilitási programban szerepel a kormány azon szándéka, hogy költségvetési tanácsot hoz létre, erre vonatkozó konkrét tervek még nincsenek.

(11)

Az adózási szabályok betartása és az adócsalás kihívást jelent az államháztartás minőségét illetően. A hatóságok számos fontos intézkedést vezettek be és továbbiak várhatóak, a végrehajtást azonban szorosan figyelemmel kell kísérni, mivel a konkrét eredmények még váratnak magukra. A vállalatok hitelfelvételhez kapcsolódó adókedvezményei még mindig nagyon magasak. 2012-ben Málta második helyen állt azon országok között, amelyekben a legnagyobb különbség mutatkozott az új beruházások idegen, illetve saját tőkéből történő vállalati finanszírozásának adóügyi megítélését illetően. A hitelfinanszírozás preferálása rendkívül magas vállalati tőkeáttételhez és nem hatékony tőkeallokációhoz vezethet. Málta azon kevés tagállamok egyike, amely nem hozott intézkedéseket a hitelfinanszírozás előnyben részesítésével szemben.

(12)

Málta még mindig kihívásokkal néz szembe államháztartásának fenntarthatóságát illetően, mivel a népesség elöregedésének várható költségvetési hatása jelentősen meghaladja az uniós átlagot. A nyugdíjjal kapcsolatos kiadások növekedése az elöregedéssel kapcsolatos kiadások teljes várható növekedésének több mint felét teszik ki, miközben más tagállamokhoz viszonyítva a kötelező nyugdíjkorhatár továbbra is alacsony és annak a 2006-os reform szerint szabályozott emelése lassú. További reform szükséges a fenntarthatóság biztosítása érdekében, amely megőrzi a nyugdíjrendszer megfelelőségét és kezeli a generációk közötti méltányossággal kapcsolatos aggályokat. Miközben a szociális partnerekkel folytatott megbeszélések nem vezettek konkrét javaslatokhoz a további nyugdíjreformra vonatkozóan, az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája alacsony és még ki kell dolgozni az aktív időskorra vonatkozó átfogó stratégiát. A korlátozott alapellátás nyújtása, a népesség várható elöregedésével együtt hosszú távon a magas egészségügyi kiadásokhoz vezethet. Az adminisztratív kapacitás a közbeszerzések területén gyenge, amely bonyolult és hosszadalmas eljárásokhoz vezet.

(13)

Üdvözölni lehet a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése érdekében, beleértve a korai iskolaelhagyással kapcsolatos stratégia kidolgozásához vezető előkészítési folyamat közelmúltbeli elindítását, csakúgy mint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti eltérések csökkentése céljából meghozott intézkedéseket. Az ezzel kapcsolatosan megtett erőfeszítések hatékonysága a megfelelő és időben történő végrehajtástól függ majd, amelyet szorosan figyelemmel kell kísérni. Az oktatás és a képzés munkaerő-piaci igényekkel való nem megfelelő összehangolása azonban jelentős probléma. Az egységes tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer tervezett kialakítása, amely több képesítési szintre terjed ki, várhatóan hozzájárul a piaci igényekhez igazodó munkaerő-piaci kínálat előmozdításához.

(14)

Málta jelentős lépéseket is tett a nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében, amelynek fő célja a munka és a családi élet összeegyeztetésének javítása. A mintakövető magatartás kedvező hatásából is profitálva a nők foglalkoztatási rátája továbbra is emelkedik. Még akad azonban teendő: a nők foglalkoztatási rátája továbbra is alacsony, az anyai szerep vállalása továbbra is jelentős hatással van a nők munkaerő-piaci részvételére, és a foglalkoztatás nemek közötti különbsége a legmagasabb az Unióban. A rugalmas munkafeltételek elősegítése és a megfizethető gyermekgondozási létesítményeknek és napköziknek a lakosság szélesebb rétegei számára történő biztosításának növelése hozzájárulhat a nők foglalkoztatási rátájának további növeléséhez.

(15)

Málta megélhetési költségekre vonatkozó kiigazítási mechanizmusa sajátos jellemzőkkel rendelkezik, amelyek úgy tűnik, enyhíthetik annak a teljes munkaerő-piaci teljesítményre és bérkiigazításra gyakorolt negatív hatásait: a mechanizmus fix összegű emelést ad, amely így csak részlegesen kompenzálja az inflációt a „referencia” alapbér feletti bérekre vonatkozóan, mikro- és makroszintű eltérési záradékok állnak rendelkezésre és a béralku teljes mértékben decentralizált. Ugyanakkor a gazdasági ciklus rendkívül kedvezőtlen szakaszában, a rendszer továbbra is potenciális kihívást jelent a reálbérek rugalmasságára, ezzel akadályozva a munkaerő-piaci kiigazítást és a versenyt. A mechanizmusban alkalmazott árindex néhány komponensének volatilitása, különösen az energiaárak esetében nyomást gyakorolhat az inflációra a bér-ár spirálok révén. Ezért a bérekre és a termelékenységre vonatkozó ágazati szintű adatgyűjtés, valamint a bérindexálási rendszer hatásának szoros monitoringja lényeges a potenciális kockázatok enyhítése szempontjából. A máltai hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a mechanizmus gazdaságra gyakorolt hatását és adott esetben készen kell állniuk annak reformjára.

(16)

Málta versenyképessége továbbra is veszélyeztetett, tekintettel energiaellátásának rendkívül korlátozott diverzifikációjára és gyenge környezetvédelmi teljesítményére, amely magas villamosenergia-árakhoz vezet. A fő energiaszolgáltató (Enemalta) súlyos pénzügyi helyzete tovább súlyosbítja a bizonytalanságot, azonban a Szicíliával tervezett villamosenergia-összeköttetés 2014 után várhatóan könnyebbséget jelent. Miközben számos kezdeményezésre került sor, például a fotovoltaikus energia termelésének ösztönzése érdekében, a megújuló energiaforrások aránya továbbra is rendkívül alacsony és a nagyprojektek – például szélerőműparkok – megvalósíthatósága bizonytalannak tűnik. Előrelépés volt tapasztalható az energiahatékonyság terén, különösen a középületek esetében, amelyet uniós finanszírozással támogattak. Málta közlekedési rendszerének környezeti teljesítménye gyenge. Málta számára előnyös lenne egy átfogó közlekedési stratégia, amely a tömegközlekedés, a közúthálózat, a rendszer szén-dioxid-hatásfokának javítására törekszik, valamint tovább ösztönzi a személygépkocsitól eltérő típusú közlekedés igénybevételét.

(17)

A máltai bankszektor a gazdaság méretéhez képest rendkívül nagy. Miközben ez különösen a kisebb méretű belföldi bankok és nemzetközi bankoknak köszönhető, amelyek kitettsége a hazai gazdaságnak korlátozott, indokolt azok folyamatos szigorú felügyelete a tevékenységükből fakadó, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt esetleges negatív hatásuk megelőzése érdekében. A belföldi bankoknak továbbra is jelentős az ingatlanpiaccal szembeni kitettségük, miközben a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalék viszonylag alacsony. Szakpolitikai egyeztetésekre került sor, azonban ezeket még át kell vezetni a megfelelő szabályozói intézkedésekbe. Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságokkal teli, ami további kockázatokat jelent a pénzügyi stabilitásra. A fizetésképtelenségi ügyek megoldásához szükséges hosszú idő megakadályozza a fedezetre vonatkozó jogok érvényesítését. A gazdasági zavarok idején, ez tovább terhelheti a bankok mérlegét és növelheti a veszteségeket, amelynek eredményeként szükség lehet feltőkésítésre.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Málta gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot, valamint bemutatta a részletes felülvizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Málta fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–5. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és stabilitási programot. A Tanács 1176/2011/EU rendeletének 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 2. és 5. ajánlás tükrözi.

(21)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is, amely alapján a Tanács külön ajánlásokat (8) intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euro. Máltának, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

Határozza meg és hajtsa végre az átlagos éves strukturális kiigazítást a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó tanácsi ajánlásban foglaltak szerint a túlzott hiány 2014-ig fenntartható és növekedésbarát módon történő megszüntetése érdekében, korlátozva az egyszeri/ideiglenes intézkedések igénybevételét. A túlzott hiány korrekciójának elérését követően, folytassa a strukturális kiigazítást megfelelő ütemben, hogy 2019-ig elérje a középtávú költségvetési célt. 2013-ban hozza létre a kötelező erejű, szabályalapú, többéves költségvetési keretet. Hozzon intézkedéseket az adóelőírások betartásának és az adóelkerülés elleni küzdelem erősítésére, és szorítsa vissza a társasági adózás terén az eladósodás irányába ható ösztönzőket.

2.

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása céljából folytassa a nyugdíjreformot a kiadások előrevetített növekedésének megfékezése érdekében, és ennek keretében többek között olyan intézkedésekkel, hogy gyorsítsa fel a kötelező nyugdíjkorhatár emelését, növelje meg a valós nyugdíjkorhatárt a nyugdíkorhatárnak, illetve a nyugdíjnak a várható élettartamhoz történő hozzáigazításával, és ösztönözze a magánynyugdíj-megtakarításokat. Hozzon intézkedéseket az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának növelésére az aktív időskorra vonatkozó átfogó stratégia befejezésével és végrehajtásával. Folytassa az egészségügyi reformokat a szektor költséghatékonyságának növelésére, különösen az állami alapellátás erősítésével. Javítsa a közbeszerzési eljárások hatékonyságát és csökkentse az azokhoz szükséges időt.

3.

Folytassa az erőfeszítéseket a korai iskolaelhagyás csökkentésére, például egy átfogó monitoring rendszer felállításával, és hangolja jobban össze az oktatási és képzési rendszereket a munkaerő-piaci igényekkel, többek között a tervezett tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer kialakításán keresztül. Továbbra is támogassa a nők aktívabb munkaerő-piaci részvételét, rugalmas munkafeltételekkel, különösen a megfizethető gyermekgondozási létesítmények és napközik biztosításával.

4.

Folytassa erőfeszítéseit az energiaszerkezet és az energiaforrások diverzifikálása érdekében, különösen a megújuló energia növekvő felhasználásával és a Szicíliával tervezett villamosenergia-összeköttetés időben történő megvalósításával. Tegyen további erőfeszítéseket az energiahatékonyság előmozdítása és a közlekedési szektorban a kibocsátás csökkentése érdekében.

5.

Tegyen intézkedéseket a hitelek leírásából fakadó veszteségre vonatkozó rendelkezések további erősítésére, az ingatlanpiaccal szembeni kitettségből eredő potenciális kockázatok mérséklése érdekében. Folytassa erőfeszítéseit a bankszektor szigorú felügyeletének biztosítására, beleértve a kisméretű belföldi bankok és a nemzetközi irányultságú bankokat. Javítsa az igazságszolgáltatási rendszer általános hatékonyságát, például a fizetésképtelenségi ügyek megoldásához szükséges hosszú idő csökkentésével.