26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 180/1

(1)

A Szerződés 126. cikke szerint a tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

2013. június 21-én a Tanács a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn.

(4)

A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanács olyan éves költségvetési célok elérését írja elő, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(5)

Az 1467/97/EK tanácsi rendeletnek az adósságkritérium szerinti követelményt meghatározó 2. cikkével összhangban a korrekciós időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célnak biztosítania kell, hogy a Bizottság költségvetési előrejelzései alapján a GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben fog csökkenni a túlzott hiány megszüntetését követő két évben.

(6)

A Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2013-ban és 2014-ben továbbra is a referenciaérték felett marad, a GDP 3,7 %-ának, illetve 3,6 %-ának megfelelő szinten. Ezek a költségvetési előrejelzések a jelenlegi szakpolitikákon alapulnak, vagyis magukban foglalják a Parlament által 2013 áprilisában elfogadott 2013. évi költségvetést, amely mind a bevételi, mind a kiadási oldalra vonatkozóan tartalmaz expanzív intézkedéseket, valamint tartalmazza az Air Malta számára nyújtandó, már tervbe vett tőkeinjekciót (a GDP 0,6 %-a) – együttes nettó hiánynövelő hatásuk a GDP 0,3 %-át teszi ki. Az expanzív intézkedéseket csupán részben ellensúlyozza a jövedéki adók növelése, az adóhátralékok beszedése, valamint a 2006. évi nyugdíjreformból eredő kiadásmegtakarítások és magasabb társadalombiztosítási járulékok. Emellett a Bizottság által azonosított, nettó hiánycsökkentő egyszeri intézkedések konszolidációs erőfeszítésre gyakorolt hatása 2012 után jelentősen csökken. Tekintve, hogy az elsődleges hiány 2013-ban és 2014-ben várhatóan továbbra is fennáll, a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság szintje tovább nő, és 2013-ban eléri a GDP 73,9 %-át, 2014-ben pedig a GDP 74,9 %-át. Az államháztartási hiány várhatóan 2015-ben és 2016-ban is a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felett marad, a GDP-arányos adósságráta pedig 2016-ra a GDP 75,6 %-ára nő majd.

(7)

Az 1467/97/EK rendelet értelmében a túlzott hiány kiigazítását a megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. Ezért a túlzott hiányt 2014-ig indokolt kiigazítani. A hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Máltának mindenekelőtt a GDP 3,4 %-át kitevő teljes államháztartási hiányt kell elérnie 2013-ban és a GDP 2,7 %-át kitevőt 2014-ben, ami a strukturális egyenleg alábbiak szerinti éves javulásának felel meg: 2013-ban a GDP 0,7 %-a és 2014-ben a GDP 0,7 %-a. A 2014. évi cél biztosítja, hogy a GDP-arányos adósságráta és a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték közötti eltérés az előírt mértékben csökkenjen a túlzott hiány megszüntetését követő két évben. A fent említett strukturális célok eléréséhez Máltának az alapforgatókönyvben már szereplő intézkedések mellett további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadnia, 2013-ban a GDP mintegy 0,4 %-ának megfelelő értékben, 2014-ben pedig a GDP mintegy 0,75 %-ának megfelelő értékben. Ezek a célok figyelembe veszik, hogy kompenzálni kell a költségvetési konszolidáció által – a GDP-növekedésre gyakorolt hatásai révén – az államháztartásra kifejtett negatív másodlagos hatásokat. A kiigazítási pálya alapjául szolgáló alapforgatókönyv magában foglalja a Bizottság 2013. tavaszi előrejelzését, és a kibocsátási rés megszüntetésére, valamint a költségvetés ciklikussággal szembeni érzékenységére vonatkozó standard feltételezések alapján 2016-ig kiterjeszti azt; nem tartalmazza viszont az Air Malta részére nyújtandó, a 2013. évi stabilitási program szerint 2015-re tervezett további tőkeinjekciót. Így a feltételezések szerint a tőkeinjekcióra nem kerül sor, vagy azt ellenkező irányú intézkedések ellensúlyozzák majd.

(8)

Málta költségvetési keretrendszere meglehetősen rugalmas, a keretrendszer nem kötelező jellege és a költségvetési tervezés rövid horizontja pedig nem kedveznek a szilárd költségvetési pozíció kialakításának. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv (2) még nem került átültetésre. Emellett, a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikkével összhangban Máltának független szerveket kell létrehoznia a költségvetési szabályoknak való megfelelés monitoringjára. Bár a stabilitási program a kormány azon szándékát tükrözi, hogy költségvetési tanácsot hozzon létre, erre vonatkozó konkrét tervek még nincsenek.

(9)

A 473/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban Málta az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdése szerint benyújtandó jelentéssel egyidejűleg gazdasági partnerségi programot nyújt be a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(10)

A Tanács álláspontja szerint a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek tartós javulást kell előidézniük az államháztartás egyensúlyában, egyúttal hozzá kell járulniuk az államháztartás színvonalának emeléséhez, valamint a gazdaság növekedési potenciáljának erősítéséhez,

1.

Málta 2014-ig számolja fel a jelenlegi túlzott hiányt.

2.

Máltának konkrétan:

3.

A Tanács 2013. október 1-jét állapítja meg határidőként a máltai hatóságok számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

A túlzott hiány kiigazítását követően Máltának folytatnia kell a strukturális értelemben vett kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó középtávú célkitűzés felé történő, megfelelő ütemű előrelépést, többek között a kiadási referenciaérték teljesítése révén. A költségvetés végrehajtásának kockázatait korlátozandó, a Tanács felkéri Máltát költségvetési keretrendszere hatékonyságának megerősítésére, valamint arra, hogy egész évben javítsa a költségvetés végrehajtásának monitoringját. Konkrétan felkéri Máltát, hogy léptessen életbe egy nagyobb mértékben kötelező érvényű, szabályokon alapuló, többéves költségvetési keretrendszert. Emellett, a 473/2013/EU rendelet 5. cikkével összhangban meg kell erősíteni a költségvetési politika monitoringját végző független szervek szerepét.

Végül, a költségvetési konszolidációs stratégia sikerét biztosítandó, a Tanács felkéri a máltai hatóságokat, hogy az európai szemeszter keretében Máltának címzett tanácsi ajánlásokkal, különösen pedig a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás prevenciós ágához kapcsolódóakkal (4) összhangban támasszák alá átfogó strukturális reformokkal a költségvetési konszolidációt.

Ennek az ajánlásnak a Máltai Köztársaság a címzettje.