(1)

A korábbi együttes fellépések és tanácsi határozatok révén nyújtott támogatás fenntarthatósága és hatékonysága.

(2)

Az államok meglévő nukleárisbiztonság-támogatási infrastruktúráinak megerősítése.

(3)

Az államok jogalkotási és szabályozási kereteinek megerősítése.

(4)

A nukleáris biztonsági rendszerek, valamint a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó intézkedések megerősítése.

(5)

A szabályozási ellenőrzés hatókörén kívül eső nukleáris és radioaktív anyagok kapcsán való eljárást szabályozó állami szintű intézményi infrastruktúra, illetve állami kapacitások megerősítése.

(6)

Az államoknak a számítástechnikai bűnözés nukleáris biztonságra gyakorolt hatásával szembeni reagálási és ellenálló képességének megerősítése és az ezzel kapcsolatos értesültség támogatása.

(7)

Az atomenergiával kapcsolatos számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó laboratóriumok kapacitásai.

—

A NAÜ az érintett országok nukleáris biztonságának megerősítése céljából, a 2010/585/KKBP határozat keretében kidolgozott módszertan és kritériumok felhasználásával értékelést készít a fogadó államok szükségleteiről. Az ilyen értékelés mind a hét fentebb említett terület releváns kritériumaira ki fog terjedni.

—

Az átfogó értékelés eredményei, valamint a többi kapcsolódó szempont ezután alapul szolgálnak azoknak az államoknak a kiválasztásához, amelyekben a projektek végrehajtásra kerülnek.

—

Összefoglaló készítése a kedvezményezett államok számára – mind a fogadó államok, mind az egyes létesítmények, helyszínek, szállítások és egyéb, nukleáris és radioaktív anyagok felhasználásával vagy tárolásával járó alkalmazások szintjén – nyújtandó nukleáris biztonsági támogatás céljára készült értékelés eredményeiről.

—

Mind a hét fentebb említett terület viszonylatában meghatározásra kerülnek a fogadó államok és projektek, valamint elkészül a határozat keretében való támogatásra javasolt fogadó államok jegyzéke és a fogadó tartaléklista (másodlagos prioritás).

—

hozzájárulás mindazon globális erőfeszítésekhez, amelyek arra irányulnak, hogy tényleges világszintű biztonságot valósítsanak meg mindenütt, ahol nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok használatára, tárolására és/vagy szállítására kerül sor – ideértve a kapcsolódó létesítményeket is –, azáltal, hogy kérésre a kapacitásépítés, irányítás, humánerőforrás-fejlesztés, fenntarthatóság és kockázatcsökkentés terén biztosított segítségnyújtás révén támogatja az egyes államoknak a tényleges nukleáris biztonság létrehozására és fenntartására irányuló erőfeszítéseit,

—

a nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi jogi eszközök betartásának és végrehajtásának támogatása, valamint a kétoldalú programok és egyéb nemzetközi kezdeményezések révén nyújtott segítség keretében zajló nemzetközi együttműködés és koordináció olyan módon való erősítése, amely az atomenergia és a radioaktív anyagok felhasználásával járó alkalmazások védett, biztonságos és békés felhasználásának lehetővé tételéhez is hozzájárul,

—

a kedvezményezett államok meghatározása céljából az értékelő missziók eredményeinek és a NAÜ meglévő információs állományának egybevetése, valamint egyeztetés az államok és a NAÜ között.

—

A korábbi együttes fellépések és tanácsi határozatok keretében végrehajtott intézkedések – köztük a műszaki rendszerek, emberi erőforrások, illetve konszolidációs vagy hazatelepítési tevékenységek – fenntarthatóságának, valamint további hatékonyságának és hatásának biztosítása.

—

A minőségi humánerőforrás-, illetve műszaki és tudományos támogatás biztosítására irányuló nemzetközi, regionális és nemzeti szintű támogatások és tevékenységek hasznosságának növelése az erőforrások hatékony felhasználása révén.

—

A korábbi együttes fellépések és tanácsi határozatok keretében való feladatvégzés fenntarthatóságának, hatékonyságának és hatásának értékelése.

—

A nukleáris biztonsági támogatásban részesülő államok számára minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és rendelkezésre bocsátása, amely magában foglalja a rendszer tesztelését és kísérleti jellegű bevezetését is.

—

A nukleáris biztonsági fejlesztések fenntartásához vagy fenntarthatóságának tervezett biztosításához szükséges esetleges további segítségnyújtás azonosítása.

—

Támogatás biztosítása a működő berendezések és a hozzáértő személyzet fenntartásához az arra irányuló további segítségnyújtás révén, hogy intézményesüljön a berendezések karbantartására, a meghibásodott berendezések javítására, illetve a sérült alkatrészek cseréjére szolgáló, már rendelkezésre álló kapacitás, továbbá az államok regionális kapacitásépítési erőfeszítésekbe való lehető legnagyobb mértékű bevonásának a biztosítása.

—

A hozzáértő személyzettel való stabil ellátottság garantálása a szakképzés és oktatás biztosítása révén.

—

A megfelelő állami hatóságokkal és más uniós kezdeményezésekkel együttműködve, illetve azokkal összehangoltan egy nemzeti szintű Integrált Nukleáris Biztonsági Támogatási Terv (INSSP) kidolgozása, illetve felülvizsgálata – valamint ennek kapcsán tanácsadói missziók szervezése – az adott állam nukleáris biztonsága fokozásának megalapozása céljából.

—

Az államok segítése a hatékony, fenntartható nukleáris biztonsághoz szükséges, már meglévő műszaki és tudományos támogatás, valamint emberierőforrás-fejlesztés rendelkezésre állásának biztosítása terén.

—

A nemzeti szintű INSSP-nek az adott állam saját átfogó igényeire szabott kialakítása, illetve felülvizsgálata, valamint az adott állambeli nukleáris biztonság fokozásával kapcsolatban észrevételek és ajánlások megfogalmazása.

—

A nemzeti szintű Nukleáris Biztonsági Támogató Központok (NSSC) létrehozásával összefüggő tevékenységeknek az aktuális és jövőbeli uniós CBRN kiválósági központokkal, valamint a megfelelő régiók egyéb kapcsolódó tevékenységeivel való összehangolása.

—

Berendezések és szakértői szolgáltatások biztosítása annak érdekében, hogy támogassák a nemzeti szintű NSSC-k létrehozását, hogy előmozdítsák a megfelelő nukleáris biztonsági kultúra kialakítását, valamint hogy a folyamatos tökéletesítés és szélesebb CBRN-kontextusban való alkalmazás céljából elősegítsék a felhalmozott tapasztalatok és a kialakult legjobb gyakorlat felhasználását.

—

A nemzeti jogalkotási és szabályozási keret megerősítése, valamint egyúttal az államokban a regionális szinten bevált gyakorlatok cseréjének kiépítésére alkalmas kapacitások megerősítése is, hiszen azok minden, a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok biztonsága kapcsán érintett hatóságra alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy ezen anyagok szabályozási ellenőrzés alatt állnak-e, vagy sem.

—

Költséghatékony eszközök biztosítása az államok számára annak megkönnyítésére, hogy teljesítsék nemzeti, regionális és nemzetközi kötelezettségeiket, valamint a kötelező erejű nemzetközi jogi eszközökben – köztük a biztosítéki egyezményekben és a kiegészítő jegyzőkönyvekben – foglaltakat, továbbá vállalni tudják a kötelező erővel nem bíró jogi eszközök teljesítését is.

—

Azon államok számának megnövekedése, amelyek megkezdték egy olyan átfogó és koherens nemzeti szintű jogszabályi keret kialakítását és elfogadását, amely kiterjed a nukleáris biztonságra, védelemre és biztosítékokra, valamint a nukleáris károkért való felelősségvállalásra, és amelynek alapjául többek között az EU által olyan egyéb eszközök révén végrehajtott intézkedésekkel való szinergiák szolgálnak, mint például a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz; továbbá azon államok esetében, amelyek érdeklődésüket fejezik ki egy esetleges atomenergia-program beindítása iránt, bátorítás a nukleáris biztonság elsődleges szempontként való kezelésére.

—

Szakértői tanácsadás a NAÜ felmérési szolgáltatásai, pl. a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Szolgálat (INSServ), a Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálat (IPPAS), az integrált nukleárisinfrastruktúra-felülvizsgálati misszió (INIR), az Integrált Hatóság-felülvizsgálati Szolgálat (IRRS), a Nemzetközi SSAC Tanácsadó Szolgálat (ISSAS) és más tanácsadói szolgáltatások biztosítása révén, valamint berendezések és képzés nyújtása a dokumentált eredményeknek megfelelően.

—

Azon államok számának megnövekedése, amelyek csatlakoztak a CPPNM-hez és módosításához, és/vagy kinyilvánították szándékukat a nukleáris biztonsági keretrendszert támogató nemzetközi jogi aktusok végrehajtására vonatkozóan.

—

A sugárbiztonsággal és a radioaktív anyagok védelmével kapcsolatos nemzeti szabályozási infrastruktúra megerősödése a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódexszel és a sugárforrások behozatalára és kivitelére vonatkozó iránymutatással összhangban.

—

Az államok és a NAÜ között létrejött biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására szolgáló nemzeti jogszabályi keretek megerősödése, különösen egy átfogó állami nukleárisanyag-nyilvántartási és -ellenőrzési rendszer (SSAC) bevezetése tekintetében.

—

Az államok első védelmi vonalának megerősítése a nukleáris és egyéb sugárzóanyag-védelem, valamint az ahhoz kapcsolódó létesítmények és szállítási rendszerek biztosítása formájában.

—

Azon sugárforrások felderítése, amelyeknek a körülményei indokolttá teszik a források kondicionálását, valamint védett és biztonságos helyekre való szállítását a kiválasztott országokban, ideértve a származási országba vagy a beszállítóhoz való visszaszállítást is.

—

A nukleáris anyagokkal való elszámolásra és a nukleáris anyagok ellenőrzésére bevezetett műszaki és igazgatási rendszerek megerősítése, ideértve azoknak a meglévő állami nukleárisanyag-nyilvántartási és -ellenőrzési rendszereknek a megerősítését is, amelyeket a biztosítéki egyezmények és a kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására hoztak létre, azon államok esetében is, amelyek a biztosítéki egyezményeikhez csatolt ún. „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvek” alapján korlátozott nukleáris programokat hajtanak végre, és csökkentett jelentéstételi kötelezettséggel rendelkeznek.

—

A kiválasztott országokban a radioaktív anyagok és sugárforrások nemzeti nyilvántartásainak megerősítése vagy adott esetben létrehozása.

—

A nukleáris anyagok fizikai védelmét biztosító intézkedések végrehajtása a kiválasztott nukleáris létesítményekben és helyszíneken, valamint a sugárforrások fizikai védelmének biztosítása a nem nukleáris alkalmazások tekintetében (pl. orvosi vagy ipari felhasználás, radioaktív hulladék), adott esetben a legjobb gyakorlatok regionális szintű cseréjének megerősítése révén.

—

A bizonytalan körülmények által jellemzett sugárforrásokhoz fűződő kockázatok csökkenése a hatékonyabb fizikai védelem, vagy adott esetben a leszerelés és az adott államban vagy más kiválasztott államokban védettebb és biztonságosabb tárolási helyre történő szállítás révén.

—

Az ellenőrizetlen és védelem nélküli körülmények által jellemzett sugárforrások számának csökkenése a kiválasztott államokban végrehajtott nemzeti keresési és biztonságba helyezési kampányok támogatása révén.

—

Hatékony műszaki és igazgatási rendszerek létrehozása és fenntartása a nukleáris anyagok biztonsági elszámolása és ellenőrzése céljára, többek között a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására alkalmas új állami nukleárisanyag-nyilvántartási és -ellenőrzési rendszerek létrehozása vagy a meglévők megerősítése révén, a „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvet” aláírt államokban is.

—

A támogatásra jogosult államokban a személyzet kiképzése annak érdekében, hogy növekedjen a hatékony fizikai védelmi rendszer bevezetésének és fenntartásának esélye.

—

A szabályozási ellenőrzés hatókörén kívül eső anyagok kezelésére szolgáló intézményi infrastruktúra működésbe léptetése.

—

Nemzeti szintű nukleáris biztonsági észlelőrendszer kiépítése és működésbe léptetése.

—

Hatékony helyi radiológiai helyszínelő kapacitás létrehozása, valamint egy eredményes és költséghatékony nukleáris igazságügyi szakértői megoldás azonosítása (amennyiben megoldható, a feltárt tényeket az adott régió többi országával is megosztva).

—

Annak biztosítása, hogy az államoknak rendelkezésére álljon mindaz a műszaki támogatás, illetve mindazon emberi erőforrások, amelyekre a nemzeti számítástechnikai biztonsági programok újonnan megjelenő, a nemzeti nukleáris biztonságot potenciálisan érintő fenyegetésekkel szembeni fejlesztéséhez szükség van, és a megelőző, észlelési, illetve helyreállítási számítástechnikai műveletek céljára az aktuálisan rendelkezésre álló legfejlettebb technológiát alkalmazhassák.

—

A műszaki és adminisztratív rendszerek megerősítése a kritikus infrastruktúra elleni számítástechnikai bűnözői tevékenységekkel szembeni védelmük érdekében, mely infrastruktúra magában foglalja a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokat, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítményeket és szállítási tevékenységeket is.

—

A számítástechnikai biztonság területével kapcsolatos határokon átnyúló események kapcsán való információmegosztást és reagálási segítségnyújtást támogató nemzeti hálózatok kiépítése.

—

Hatékony nemzeti szintű műszaki és adminisztratív hálózatrendszerek létrehozása az informatikai támadások megelőzése és észlelése, valamint az azokra való reagálás céljára.

—

A számítástechnikai bűnözői tevékenységekre vonatkozó, aktuális és újonnan megjelenő fenyegetésekkel kapcsolatos regionális, valamint nemzetközi információcsere-rendszerek javítása.

—

A számítástechnikai bűncselekmények kapcsán való letartóztatások és eljárásindítások kapcsán való államközi együttműködés fejlesztése.

—

Eszközök bevezetése az államokat a szellemi tulajdon megsértése, a reagálási és helyreállítási költségek miatti közvetlen és közvetett költségekből fakadóan terhelő „származékos költségek” csökkentése céljából.

—

A nemzeti nukleáris biztonsági rendszerek megerősödése a számítástechnikai bűnözés és fenyegetések csökkenése révén.

—

Az ipari partnerek közötti, a számítástechnikai bűnözéssel szembeni fokozottabb védettséget és ellenállást biztosító technológiák és szolgáltatások kifejlesztésére irányuló partnerség fejlődése.