a)

a bankszektor likviditási helyzetének szoros monitoringja. A tőke szabad mozgására vonatkozó átmeneti korlátozások (többek között a készpénzfelvétel, a kifizetések és transzferek korlátai) szoros monitoringja. A cél az, hogy a korlátozás csak addig álljon fenn, amíg az a pénzügyi rendszer stabilitását érintő súlyos kockázatok enyhítése érdekében feltétlenül szükséges. Közzéteszik a tőkekorlátozás fokozatos enyhítésére vonatkozó, mérföldköveken és a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló, a bankok likviditási helyzetét figyelembe vevő ütemtervet. A központi banki finanszírozásra vagy állami támogatásra támaszkodó belföldi bankok finanszírozásra és tőkeszükségletre vonatkozó középtávú terveinek reálisan tükrözniük kell a bankszektorban várható hitelállomány-leépítést, és mérsékelniük kell a központi bankok által nyújtott hitelektől való függést, miközben el kell kerülniük eszközeik kényszereladását és a hitelszűkét. A likviditási minimumkövetelményekre vonatkozó szabályokat aktualizálni kell a jövőbeli túlzott kibocsátási koncentráció elkerülése céljából;

b)

a szükséges szabályozási feltételek elfogadása az elsődleges alapvető tőkére (core Tier 1) vonatkozó tőkemegfelelési mutató minimumának 2013 végéig 9 %-ra való növelése tekintetében;

c)

intézkedések végrehajtása annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a bankok szerkezetátalakítása miatt az adófizetőkre háruló költségeket. Az állami támogatás igénybevétele előtt az alultőkésített kereskedelmi és szövetkezeti hitelintézetek a lehető legnagyobb mértékben magánforrásokból tőkeemelést hajtanak végre. Az állami támogatás nyújtását megelőzően a szerkezetátalakítási terveket az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően hivatalosan jóvá kell hagyni. A tőkehiányos kereskedelmi bankok, ha az egyéb eszközök nem megfelelőek, az állami támogatásokra vonatkozó eljárásoknak megfelelően feltőkésítési támogatást igényelhetnek;

d)

hitelnyilvántartás létrehozása, a hitel-keletkeztetési és -kezelési folyamatok hatályos szabályozási keretének felülvizsgálata és szükség esetén módosítása, a kereskedelmi bankok irányításának megerősítését célzó jogszabályok elfogadása;

e)

a bankok irányításának megerősítése, többek között a független igazgatótanácsi tagok vagy velük kapcsolatban álló felek számára nyújtott hitelezés tilalma;

f)

a nemteljesítő hitelek lehető legnagyobb mértékű visszafizettetése, miközben vissza kell szorítani a hitelfelvevők stratégiai nemteljesítésére irányuló ösztönzőket. Ez magában foglalja a biztosíték felhasználására vonatkozó korlátozások enyhítését, valamint a nemteljesítő hitelek megfelelő monitoringját és kezelését;

g)

a szövetkezeti hitelintézetekre és a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályozás és felügyelet összehangolásának teljesítése;

h)

a szövetkezeti hitelintézeti szektor jövőbeli struktúrájára, működésére és életképességére vonatkozó, a Central Bank of Cyprus által – a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel folytatott egyeztetést követően – kidolgozott stratégia végrehajtása;

i)

meg kell erősíteni a vállalati és háztartási szektor eladósodottságának nyomon követését, és létre kell hozni a magánszektor adósságának célzott átstrukturálását lehetővé tevő keretet, annak érdekében, hogy ezzel elősegítsék az újbóli hitelezést, és csökkentsék a hitelfelvételhez kapcsolódó megkötéseket;

j)

a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének további tökéletesítése, valamint jobb ügyfél-átvilágítási és jogalany-átláthatósági gyakorlaton alapuló cselekvési terv végrehajtása, összhangban a legjobb gyakorlattal;

k)

szabályozás benyújtása a tőkeérték szintjének megfelelő önkéntes felügyeletre vonatkozóan;

l)

a helyszínen kívüli rendszeres bankfelügyelet stresszteszttel való kibővítése;

m)

kötelező közzétételi követelmények bevezetése annak biztosítására, hogy a bankok rendszeresen közöljék a piacokkal a banki műveletek szerkezetátalakítása terén elért előrelépést; valamint

n)

új irányítási struktúrára vonatkozó jogi keretrendszer létrehozása a szövetkezeti hitelintézetek ágazatában való állami részesedés kezelésére.

a)

a gépjárművekre vonatkozó adórendszer reformja környezetvédelmi megfontolások figyelembevételével és középtávon többletbevétel elérése céljából;

b)

a Cyprus Popular Bankban elhelyezett tartalékalapokra és nyugdíjalapokra vonatkozó kompenzációs rendszer létrehozása, amely révén ezek az alapok a Bank of Cyprus ilyen alapjaiéhoz hasonló kezelésben részesülnek, és amely figyelembe veszi az egyes alapok cash-flow és aktuáriusi helyzetét, továbbá csökkenti az államháztartási hiányra mért hatást. Tekintettel ezen alapok szociális jóléti jellegére, lehetőség van a 2013. évi államháztartási hiánycél e rendszer költségvetési hatását figyelembe vevő módosítására; valamint

c)

a 2012 decembere óta elfogadott konszolidációs intézkedések teljes mértékű végrehajtása.

a)

a kiadási oldalon a költségvetésnek tartalmaznia kell a következőket: a célzottság javítása révén a szociális juttatásokra fordított teljes összeg csökkentése; a közalkalmazotti és a szélesebb állami szektorbeli bérek és túlóra-kifizetések további csökkentése; a diákok és a nyugdíjasok térítéses közlekedési bérletének bevezetése és strukturális reformok bevezetése az oktatásban a forrásfelhasználás javítása érdekében; valamint

b)

a bevételi oldalon a 2014. évi költségvetésnek tartalmaznia kell a következőket: az állami és a magánszektorbeli munkavállalók bruttó jövedelmére kivetett ideiglenes járulék kiterjesztése 2016. december 31-ig; a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó emelése; valamint az általános társadalombiztosítási rendszerbe fizetett járulékok növelése.

a)

adott esetben az általános és az állami szektorbeli nyugdíjrendszer további reformja annak érdekében, hogy a rendszer – a nyugdíjak megfelelőségének fenntartása mellett – hosszú távon életképes legyen. A reformlehetőségekről aktuáriusi tanulmányt kell készíteni;

b)

az egészségügyi kiadások növekedésének kontrollja az alapvető egészségügyi ellátás számára szükséges elegendő eszköz biztosítása érdekében, a finanszírozási struktúra fenntarthatóságának és az állami egészségügyi ellátás hatékonyságának erősítése révén; nemzeti egészségügyi rendszer végrehajtása, pénzügyi fenntarthatóságának garantálása és a teljes körű lefedettség biztosítása mellett;

c)

a közkiadások és a költségvetési folyamat hatékonyságának fokozása a jobb államháztartás-irányítás részét képező hatékony középtávú költségvetési keret révén, ezáltal hozzájárulva az alapvető szakpolitikák – például az oktatás és az egészségügy – számára szükséges elegendő eszköz biztosítását figyelembe vevő költségvetési konszolidációs erőfeszítésekhez. Ennek a keretrendszernek teljes mértékben meg kell felelnie a 2011/85/EU tanácsi irányelvnek (3), valamint a 2012. március 2-án Brüsszelben aláírt, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek;

d)

a köz- és magánszféra közötti partnerségek megfelelő, a legjobb gyakorlat alapján kialakított jogi és intézményi keretének elfogadása;

e)

az állami tulajdonú és részben állami tulajdonú vállalatok stabil vállalatirányítási rendszerének kialakítását célzó program kidolgozása, valamint privatizációs terv kezdeményezése a gazdasági hatékonyság javítása és az adósság fenntarthatóságának helyreállítása céljából;

f)

átfogó reformterv kidolgozása és végrehajtása az adóbeszedés és -igazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása céljából, többek között az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemmel kapcsolatos, valamint a nemzetközi adóügyi együttműködést és az adózással kapcsolatos információk cseréjét szabályozó törvények és előírások teljes mértékű és megfelelő időben történő alkalmazhatóságának megőrzését célzó intézkedésekkel;

g)

az ingatlanadó rendszerének reformja;

h)

a közigazgatás reformja működésének és költséghatékonyságának javítása céljából, különösen a közszolgáltatások méretének, foglalkoztatási feltételeinek és működési felépítésének felülvizsgálata révén, a cél a kormányzati források hatékony felhasználásának biztosítása és minőségi szolgáltatás nyújtása a lakosság számára; továbbá

i)

a szociális jóléti ellátások általános rendszerének és szintjeinek reformja, a források hatékony felhasználása céljából és annak biztosításához, hogy kialakuljon a jóléti támogatások és a munkavállalásra ösztönző intézkedések megfelelő egyensúlya. Az állami támogatások tervezett reformjának biztosítania kell, hogy a szociális támogatás biztonsági hálóként szolgáljon, és – a munkavállalásra irányuló ösztönzők fenntartása mellett – biztosítson minimumjövedelmet azok számára, akik nem tudják elérni az alapvető életszínvonalat; valamint

j)

átfogó audit végzése az államháztartás tekintetében többek között annak értékelésére, hogy milyen okok vezettek a túlzott adósságszint kialakulásához.

a)

a földgázkitermeléshez szükséges infrastruktúra ütemterve, amely figyelembe veszi a kereskedelmi lehetőségeket és kockázatokat;

b)

az átalakított energiaszektor és a gázexport szabályozási rendszerének és piacszervezésének átfogó körvonalazása, beleértve a bevételek maximalizálását célzó, a tengeri földgázra vonatkozó megfelelő értékesítési renszert is; valamint

c)

a szénhidrogén-készletek kezelésére irányuló intézményi keret létrehozásának terve, beleértve egy – a nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatok alapján felállított – erőforrásalapot, amely megkapná és kezelné a tengeri földgázkitermelésből származó állami bevételeket.