MELLÉKLET

A SIRENE-kézikönyv és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) további végrehajtási intézkedései

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

1.	A SIRENE-IRODÁK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1.	A SIRENE-iroda

1.2.	SIRENE-kézikönyv

1.3.	A SIRENE-kézikönyv függelékei

1.4.	A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusa (Schengeni Információs Rendszer)

1.5.	A SIRENE-irodák szerepe az Európai Unióban zajló rendőri együttműködésben

1.5.1.

Adatok továbbítása harmadik országokba

1.6.	A SIRENE-irodák és az Europol közötti kapcsolatok

1.7.	A SIRENE-irodák és az Eurojust közötti kapcsolatok

1.8.	A SIRENE-irodák és az Interpol közötti kapcsolatok

1.8.1.

A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

1.8.2.

A kommunikációs csatorna megválasztása

1.8.3.

Az Interpol által terjesztett információk felhasználása a schengeni államokban

1.8.4.

Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

1.8.5.

A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodái közötti együttműködés fejlesztése

1.9.

Normák

1.9.1.

Elérhetőség

1.9.2.

Folytonosság

1.9.3.

Titoktartás

1.9.4.

Hozzáférhetőség

1.10.

Kommunikáció

1.10.1.

A kapcsolattartás nyelve

1.10.2.

Adatcsere a SIRENE-irodák között

1.10.3.

Hálózat, üzenetek és postafiókok

1.10.4.

Kommunikáció különleges körülmények között

1.11.

SIRENE címjegyzék (SAB)

1.12.

A SIRENE munkafolyamati rendszere

1.13.

Válaszadási határidők

1.13.1.

A sürgősség feltüntetése a SIRENE-formanyomtatványokon, ideértve a találat sürgős jelzését

1.14.

Átírási szabályok

1.15.

Adatminőség

1.16.

Archiválás

1.17.

Személyzet

1.17.1.

A SIRENE-irodák vezetői

1.17.2.

SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP)

1.17.3.

Ismeretek

1.17.4.

Képzés

1.17.5.

A munkatársak cseréje

2.	ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

2.1.	Fogalommeghatározások

2.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)

2.2.1.

A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

2.2.2.

A figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje

2.2.3.

Összeegyeztethetetlenség ellenőrzése és többszörös figyelmeztető jelzések bevitele

2.3.	Találatot követő információcsere

2.4.	Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)

2.5.	Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)

2.6.	Megjelölés

2.6.1.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

2.6.2.

A megjelölés törlésére irányuló kérelem

2.7.	Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)

2.8.	Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke)

2.8.1.

Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek

2.8.2.

Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében

2.8.3.

Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése

2.9.	A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

2.10.

A tulajdonnevek bevitele

2.11.

A személyazonosság különféle kategóriái

2.11.1.

Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)

2.11.2.

Felvett név bevitele

2.11.3.

További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

2.12.

Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetében

2.12.1.

Működési szabályok

2.13.

A SIRPIT (SIRENE PIcture Transfer, SIRENE-képátvitel) és a SIS II-ben tárolt biometrikus adatok formátuma és minősége

2.13.1.

A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

2.13.2.

A SIRPIT-eljárás

2.13.3.

Technikai követelmények

2.13.4.

A biometrikus adatok formátuma és minősége

2.14.

A lekérdezések különleges típusai

2.14.1.

Földrajzilag célzott lekérdezés

2.14.2.

Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével (FAST)

3.	ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE)

3.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

3.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

3.3.	Személyazonossággal való visszaélés

3.4.	Felvett név bevitele

3.5.	A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

3.5.1.

Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.6.	Megjelölés csatolása

3.6.1.

A kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható

3.7.	A SIRENE-irodák által végrehajtandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

3.8.	Találatot követő információcsere

3.9.	Kiegészítő információcsere az átadással vagy kiadatással kapcsolatban

3.10.

Kiegészítő információcsere másik tagállamon keresztüli átszállítással kapcsolatban

3.11.

Figyelmeztető jelzések törlése átadáskor vagy kiadatáskor

4.	A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)

4.1.	Figyelmeztető jelzés bevitele

4.2.	Többszörös figyelmeztető jelzések

4.3.	Személyazonossággal való visszaélés

4.4.	Felvett név bevitele

4.5.	Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása esetén

4.5.1.

A Schengeni Egyezmény 25. cikkében szereplő különleges eljárások

4.5.2.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különleges eljárások

4.6.	Információcsere találatot követően, illetve a belépés megtagadása vagy a schengeni térségből való kiutasítás esetén

4.7.	Információcsere a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően

4.8.	Információcsere abban az esetben, ha találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn

4.9.	Az uniós polgárokkal kapcsolatban bevitt figyelmeztető jelzések törlése

5.	ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)

5.1.	Többszörös figyelmeztető jelzések

5.2.	Személyazonossággal való visszaélés

5.3.	Felvett név bevitele

5.4.	Megjelölés csatolása

5.5.	Részletes leírás szolgáltatása eltűnt kiskorúakról és egyéb, veszélyben lévőnek minősített személyekről

5.6.	Találatot követő információcsere

6.	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)

6.1.	Többszörös figyelmeztető jelzések

6.2.	Személyazonossággal való visszaélés

6.3.	Felvett név bevitele

6.4.	Találatot követő információcsere

7.	REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)

7.1.	Többszörös figyelmeztető jelzések

7.2.	Személyazonossággal való visszaélés

7.3.	Felvett név bevitele

7.4.	Más tagállamok tájékoztatása a nemzetbiztonságért felelős hatóságok által kért figyelmeztető jelzések kibocsátásakor (a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése)

7.5.	Megjelölés csatolása

7.6.	Találatot követő információcsere

7.7.	Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek

8.	LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)

8.1.	Többszörös figyelmeztető jelzések

8.2.	Járműre kiadott figyelmeztető jelzések

8.2.1.

Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

8.2.2.

Azonos járműazonosító számok (VIN twins)

8.3.	Találatot követő információcsere

9.	Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek

10.	STATISZTIKA

BEVEZETÉS

A schengeni térség

1985. június 14-én a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság kormánya Schengenben, egy luxemburgi kisvárosban, megállapodást írt alá abból a célból, hogy „… a tagállamok valamennyi állampolgára szabadon átléphesse a belső határokat …”, valamint hogy „az áruk és szolgáltatások szabadon mozoghassanak”.

Az öt alapító ország 1990. június 19-én aláírta a Schengeni Megállapodás (1) végrehajtásáról szóló egyezményt, amelyhez később, 1990. november 27-én csatlakozott az Olasz Köztársaság, 1991. június 25-én a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság, 1992. november 6-án a Görög Köztársaság, 1995. április 28-án az Osztrák Köztársaság, 1996. december 19-én pedig a Dán Királyság, a Svéd Királyság és a Finn Köztársaság.

A schengeni vívmányokat 1995. március 26. óta teljes egészében alkalmazzák Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában (2). 1998. március 31-től Ausztriában és Olaszországban (3); 2000. március 26-tól Görögországban (4); és végül 2001. március 25-től Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Dániában és Finnországban (5) is teljes körűen alkalmazhatóvá váltak a schengeni vívmányok.

Az Egyesült Királyság és Írország csak a schengeni vívmányok néhány rendelkezésében vesz részt, a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatnak megfelelően.

Az Egyesült Királyság esetében 2005. január 1-jétől (6) kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyekben az Egyesült Királyság részt kívánt venni (a SIS kivételével).

A schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződéshez (7) csatolt jegyzőkönyvek révén 1999-ben illesztették be az Európai Unió jogi keretébe. 1999. május 12-én tanácsi határozatot fogadtak el, amely meghatározta a schengeni vívmányokat alkotó minden egyes rendelkezésre, illetve határozatra vonatkozó jogalapot, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

2004. május 1-jétől az Európai Unió keretébe az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a Schengeni Jegyzőkönyv) beillesztett schengeni vívmányok, valamint az arra épülő, vagy ahhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek a Cseh Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, Magyarországra, a Máltai Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Szlovén Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra nézve. E tagállamok 2007. december 21-én váltak a schengeni térség teljes jogú tagjaivá.

Ciprus aláírta a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, a 2003-as csatlakozási okmány értelmében azonban eltérés vonatkozik rá.

A Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amely naptól a schengeni vívmányok, illetve az azokra épülő vagy azokhoz más módon kapcsolódó aktusok kötelezők e tagállamokra.

Horvátország 2011. december 9-én írta alá a csatlakozási szerződést, és 2013. július 1-jén az Európai Unió tagjává válik. Addig megfigyelőként vesz részt az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveinek és más bizottságoknak a munkájában.

Néhány schengeni vívmány a csatlakozáskor válik alkalmazandóvá az Európai Unió új tagállamai számára. Más rendelkezések csak a Tanács erre irányuló határozatának megfelelően alkalmazandók ezekben a tagállamokban. Végül a Tanács hoz határozatot a határellenőrzések feloldásáról annak ellenőrzését követően, hogy a szóban forgó tagállamban teljesülnek-e a vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek, a vonatkozó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően.

Bizonyos más európai országok is csatlakoztak a schengeni térséghez. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozás érdekében 1999. május 18-án a Norvég Királyság és az Izlandi Köztársaság is társulási megállapodást (8) kötött a tagállamokkal.

A Svájci Államszövetség 2004-ben megállapodást írt alá az Európai Unióval és az Európai Közösséggel a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról (9), amelynek értelmében 2008. december 12-én a schengeni térség tagjává vált.

A Liechtensteini Hercegség 2008-ban írta alá az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet (10), amelynek értelmében 2011. december 19-én a schengeni térség tagjává vált.

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (SIS II rendelet) (11) és 2007/533/IB tanácsi határozat (12) (SIS II határozat; a továbbiakban együttesen: a SIS II jogi eszközök) szerint létrehozott SIS II olyan közös információs rendszert alkot, amely lehetővé teszi a tagállami illetékes hatóságok számára az információcsere révén történő együttműködést, és alapvető fontosságú eszközt biztosít az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. Ezek az eszközök alkalmazásuk esetén hatályon kívül helyezik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény IV. címét. A SIS II felváltja a Schengeni Információs Rendszer első generációját, amely 1995-ben kezdett működni, és 2005-ben és 2007-ben meghosszabbításra került.

A SIS II célja – az említett jogi aktusok 1. cikkének megfelelően – „az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az (EK-) Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása”.

A SIS II jogi eszközöknek megfelelően a SIS II automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférést biztosít a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a következő hatóságok számára:

a)	a határellenőrzésért felelős hatóságok, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban;

b)	az országon belüli egyéb rendőrségi és vámellenőrzéseket végrehajtó és összehangoló hatóságok;

c)	a nemzeti igazságügyi hatóságok és a koordináló hatóságaik;

d)

a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek vizsgálatára illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó uniós jog alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok;

e)

a gépjárművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős hatóságok (a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerint).

A SIS II határozatnak megfelelően az Europol és az Eurojust ugyancsak hozzáféréssel rendelkezik a figyelmeztető jelzések meghatározott kategóriáihoz.

A SIS II a következő összetevőkből áll:

1.	központi rendszer (Központi SIS II), amely a következőkből áll: a) egy adatbázist, a „SIS II adatbázist” tartalmazó műszaki támogató funkció (CS-SIS); b) egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

2.	nemzeti rendszer (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak; a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló N.SIS II adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat;

3.	a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra, amely a SIS II adatok, valamint az alább meghatározott SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

1.   A SIRENE-IRODÁK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1.   A SIRENE-iroda

A SIS II csak azokat a nélkülözhetetlen információkat (azaz a figyelmeztető jelzés adatait) tartalmazza, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. A SIS II jogi eszközei szerint emellett a tagállamok két- vagy többoldalú alapon megosztják egymással a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információkat, amelyek a SIS II jogi eszközeiben előírt egyes rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükségesek.

A kiegészítő információk cseréjét szolgáló struktúra a „SIRENE” nevet kapta, amely a struktúra angol meghatározásából – Supplementary Information Request at the National Entries (kiegészítő információkra vonatkozó kérelem a nemzeti bemeneti helyeken) – képzett mozaikszó.

Minden tagállam „nemzeti SIRENE-irodát” hoz létre a SIS II jogi eszközök közös 7. cikkének (2) bekezdése értelmében. A hét minden napján napi 24 órában teljes körűen működő iroda a tagállamok számára egyedüli kapcsolattartó pontnak tekintendő a kiegészítő információk kicserélése alkalmazásában, a figyelmeztető jelzések bevitelével összefüggésben és a megfelelő intézkedések végrehajtásának lehetővé tétele érdekében, amennyiben azon személyeknél, illetve tárgyaknál, amelyek vonatkozásában a SIS II-be adatbevitel történt, a rendszer találatot eredményez. A SIRENE-irodák egyik fő feladata (15) a SIS II jogi eszközök közös 8. cikkében előírtak szerint a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseivel összhangban az összes kiegészítő információ kicserélésének biztosítása az alábbi célokból:

a)	annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást (például letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelekor);

b)	találatot követően, a megfelelő intézkedés végrehajtása érdekében (például figyelmeztető jelzésnek való megfelelés);

c)	ha a szükséges intézkedés nem végrehajtható (például megjelölés csatolása);

d)	ha a SIS II-adatok minősége ügyében járnak el (például ha az adatokat jogellenesen vitték be, vagy az adat tényszerűen pontatlan), ideértve a kimenő figyelmeztető jelzések jóváhagyását és a bejövő figyelmeztető jelzések ellenőrzését, amennyiben ezt a nemzeti jog előírja;

e)	ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el (például többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésekor);

f)	ha az adatfeldolgozás által érintett személyek jogai, különösen az adathozzáféréshez való jog ügyében járnak el.

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős valamennyi nemzeti szervet, ideértve a SIRENE-irodákat is, strukturált módon szervezzék meg a hatásköri nézeteltérések és a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében.

1.2.   SIRENE-kézikönyv

A SIRENE-kézikönyv olyan utasításokat tartalmaz, amelyek részletesen ismertetik a kiegészítő információk két- vagy többoldalú cseréjére irányadó szabályokat és eljárásokat.

1.3.   A SIRENE-kézikönyv függelékei

Mivel egyes technikai jellegű szabályok közvetlen hatást gyakorolnak a tagállami felhasználók – ideértve a SIRENE-irodákat is – munkájára, ésszerű azokat a SIRENE-kézikönyvben összefoglalni. Ezért a kézikönyv függelékei meghatározzák többek között az átírási szabályokat, a kódtáblázatokat, a kiegészítő információk közlésének módját és az adatfeldolgozásra vonatkozó további technikai végrehajtási intézkedéseket.

1.4.   A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusa (Schengeni Információs Rendszer)

A katalógus jogilag nem kötelező érvényű ajánlásokat és bevált gyakorlatokat kínál a tagállamoknak a tapasztalatok figyelembevételével. Referenciaeszközként is szolgál a SIS II jogi eszközök megfelelő végrehajtásának értékeléséhez. Ezért lehetőség szerint követni kell.

1.5.   A SIRENE-irodák szerepe az Európai Unióban zajló rendőri együttműködésben

A kiegészítő információk cseréje nem sértheti a SIRENE-irodáknak az Európai Unió egyéb jogi aktusait végrehajtó nemzeti jogszabály által megszabott feladatait a nemzetközi rendőri együttműködés területén.

A SIRENE-irodák számára további feladatokat különösen a 2006/960/IB kerethatározatot, a Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikkét – amennyiben nem lépett a helyükbe a 2006/960/IB kerethatározat, a Schengeni Egyezmény 40. vagy 41. cikke, vagy az információ a kölcsönös jogsegély hatály alá tartozik – végrehajtó nemzeti jogszabály állapíthat meg.

Amennyiben egy SIRENE-iroda egy másik SIRENE-irodától olyan megkeresést kap, amely kívül esik a nemzeti jog által megállapított hatáskörén, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes hatóságnak, és értesíti a kérelmező SIRENE-irodát erről az intézkedéséről. Szükség esetén támogatást nyújt a kérelmező SIRENE-irodának a kommunikáció megkönnyítése érdekében.

1.5.1.   Adatok továbbítása harmadik országokba

a)   A SIS II-ben feldolgozott adatok

A SIS II rendelet 39. cikke és a SIS II határozat 54. cikke szerint a SIS II-ben e két jogi eszköz alkalmazásában feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. A SIS II határozat 55. cikke eltérést ír elő ettől az általános szabálytól az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett útlevelekre vonatkozó adatok Interpollal történő megosztása tekintetében, a cikkben leírt feltételek mellett.

b)   Kiegészítő információk

A SIS II rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 49. cikkének (2) bekezdésében szereplő „adatok tulajdonjogának elvével” összhangban a kiegészítő információk harmadik országoknak történő továbbítását kizárólag az a tagállam végezheti, amelyik az adatok „tulajdonosa”. Ha a kiegészítő információ iránti kérelem a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamtól eltérő tagállam SIRENE-irodája által kapott, adott figyelmeztető jelzéshez kapcsolódik, az előbbi tagállam tájékoztatja az utóbbit az információ iránti kérésről annak lehetővé tétele érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam az alkalmazandó nemzeti jogszabályok – az adatvédelmi szabályokat is beleértve – teljes betartásával hozhasson döntést. Az Interpol-csatorna használata harmadik országok esetében a nemzeti rendelkezésektől vagy eljárásoktól függ.

1.6.   A SIRENE-irodák és az Europol közötti kapcsolatok

Az Europol jogosult hozzáférni a SIS II határozat 26., 36. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. Az Europol további információkat kérhet az érintett tagállamoktól az Europol-határozat (16) rendelkezéseivel összhangban. A nemzeti jogszabályokkal összhangban különösen ajánlott, hogy a nemzeti Europol-egységgel együttműködést kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy a SIRENE-iroda értesüljön a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk az Europol és a nemzeti Europol-egység között történő cseréjéről. Olyan kivételes esetekben, ha a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos nemzeti kommunikációt a nemzeti Europol-egység végzi, a kommunikáció összes résztvevőjét, különösen a SIRENE-irodát tájékoztatni kell erről a félreértések elkerülése érdekében.

1.7.   A SIRENE-irodák és az Eurojust közötti kapcsolatok

Az Eurojust nemzeti képviselői és segítőik jogosultak hozzáférni a SIS II határozat 26., 32., 34. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. A nemzeti joggal összhangban meg kell teremteni közöttük a találat esetén folytatandó együttműködést a zavartalan információcsere biztosítása érdekében. A SIRENE-iroda főképp az Eurojust nemzeti képviselőinek és asszisztenseinek a kapcsolattartója kell, hogy legyen a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk tekintetében.

1.8.   A SIRENE-irodák és az Interpol közötti kapcsolatok  (17)

A SIS II-nek nem feladata, hogy helyettesítse vagy megkettőzze az Interpol szerepét. Bár a feladatok átfedhetik egymást, a tagállamok schengeni vívmányok keretében folytatott intézkedését és együttműködését szabályozó alapelvek lényegesen eltérnek az Interpol elveitől. Ezért nemzeti szintű szabályokat kell kialakítani a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák közötti együttműködésre vonatkozóan.

A következő elvek érvényesülnek:

1.8.1.   A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

A tagállamok által kibocsátott figyelmeztető jelzések esetében a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseknek és az ezekkel kapcsolatos valamennyi információcserének mindig elsőbbsége van az Interpolon keresztül történő információcserével szemben. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a figyelmeztető jelzések ellentmondanak egymásnak.

1.8.2.   A kommunikációs csatorna megválasztása

Tiszteletben kell tartani azt az elvet, miszerint a schengeni figyelmeztető jelzéseknek elsőbbségük van az Interpolon keresztül kibocsátott tagállami figyelmeztető jelzésekkel szemben, és biztosítani kell, hogy ezt a tagállamok nemzeti központi irodái is betartsák. A SIS II figyelmeztető jelzés létrejöttekor a jelzéssel és a létrehozásának céljával, valamint a végrehajtandó intézkedés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi tájékoztatásról a SIRENE-irodák gondoskodnak. Ha egy tagállam meg akarja változtatni a kommunikációs csatornákat, előzetesen konzultálnia kell a többi féllel. A kommunikációs csatornák megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges.

1.8.3.   Az Interpol által terjesztett információk felhasználása a schengeni államokban

Mivel a SIS II figyelmeztető jelzéseinek elsőbbsége van az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, az Interpol figyelmeztető jelzéseinek felhasználását rendkívüli esetekre kell korlátozni (azaz ha az egyezményben vagy a technikai feltételekben nincs rendelkezés a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelére, vagy ha nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a SIS II figyelmeztető jelzés létrehozásához). A schengeni térségen belül kerülni kell a párhuzamos figyelmeztető jelzéseket a SIS II-ben és az Interpolon keresztül. Az Interpol-csatornákon keresztül küldött olyan figyelmeztető jelzéseket, amelyek a schengeni térségre vagy annak egyes részeire is vonatkoznak, a következő megjegyzéssel kell ellátni: „a schengeni államok kivételével”.

1.8.4.   Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

A SIRENE-iroda által a SIS II-be bevitt információk minőség-ellenőrzési koordinátoraként betöltött szerep biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák tájékoztassák egymást a találatokról és a figyelmeztető jelzések törléséről.

1.8.5.   A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodái közötti együttműködés fejlesztése

A nemzeti joggal összhangban minden egyes tagállam megtesz minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy biztosítsák a hatékony nemzeti szintű információcserét a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák között.

1.9.   Normák

A SIRENE-irodákon keresztüli együttműködés normái a következők:

1.9.1.   Elérhetőség

Minden SIRENE-iroda a hét minden napján és a nap 24 órájában rendelkezésre áll. Technikai és jogi elemzést, támogatást és megoldást szintén a nap 24 órájában, a hét minden napján biztosít.

1.9.2.   Folytonosság

Valamennyi SIRENE-iroda olyan belső struktúrát épít ki, amely biztosítja az irányítás, a személyzet és a technikai infrastruktúra folytonosságát.

1.9.3.   Titoktartás

A SIS II jogi eszközök közös 11. cikke szerint a SIRENE személyzetére a szolgálati titoktartásra vagy más egyenértékű titoktartási kötelezettségre vonatkozó, megfelelő nemzeti szabályok vonatkoznak. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy ezen alkalmazottak szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik.

1.9.4.   Hozzáférhetőség

A kiegészítő információk biztosítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez a SIRENE személyzetének közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi lényeges nemzeti információhoz és szakértői felvilágosításhoz.

1.10.   Kommunikáció

1.10.1.   A kapcsolattartás nyelve

Annak érdekében, hogy a SIRENE-irodák közötti kétoldalú kommunikáció a lehető leghatékonyabb legyen, mindkét fél által ismert nyelvet kell használni.

1.10.2.   Adatcsere a SIRENE-irodák között

A SIRENE-irodák közötti adatcserére vonatkozó műszaki előírásokat a következő dokumentum állapítja meg: „Adatcsere a SIRENE-irodák között (DEBS)”. Ezeket az utasításokat követni kell.

1.10.3.   Hálózat, üzenetek és postafiókok

A SIS II jogi eszközök közös 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák a kizárólag a SIS II adatok céljára, valamint a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjére rendelt, kódolt virtuális hálózatot alkalmaznak. Kizárólag abban az esetben, ha ez a csatorna nem vehető igénybe, egy másik – megfelelően biztosított és az adott körülmények között legmegfelelőbb – kommunikációs eszköz alkalmazható. A csatorna megválasztásának képessége annyit jelent, hogy ezt eseti alapon, a technikai lehetőségeknek, valamint a közléssel kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók: kötetlen szöveg és formanyomtatványok. A 3. függelék ismerteti a SIRENE-irodák között kicserélt formanyomtatványokat, és iránymutatást nyújt a rovatok elvárt tartalmára vonatkozóan, ideértve azt is, hogy kitöltésük kötelező-e.

A fent említett hálózaton öt különböző postafiókot kell létrehozni a kötetlen szöveg, a SIRENE-formanyomtatványok és a SIRPIT-adatok számára.

Postafiók	A postafiók címe	Cél
Műveleti	oper@xx.sirenemail2.eu	A formanyomtatványok és csatolmányok SIRENE-irodák közötti cseréjére szolgál
Technikai	tech@xx.sirenemail2.eu	A technikai támogató személyzet és a SIRENE-irodák közötti elektronikus levélváltásra szolgál
A SIRENE vezetője	director@xx.sirenemail2.eu	A SIRENE-irodák vezetőivel való elektronikus levélváltásra szolgál
E-mail	message@xx.sirenemail2.eu	A SIRENE-irodák közötti, kötetlen szövegű üzenetváltásra szolgál
SIRPIT	sirpit@xx.sirenemail2.eu	A SIRPIT-adatok SIRENE-irodák közötti cseréjére szolgál

Tesztelés céljából második tartományt (18) (testxx.sirenemail2.eu) hoztak létre, amelyen belül próbaképpen bármely, a fenti táblázatban szereplő postafiók másolata létrehozható anélkül, hogy ez az éles üzenetváltásban és a munkakörnyezetben problémákat okozna.

A SIRENE-postafiókokra és a SIRENE-formanyomtatványok átvitelére vonatkozóan a DEBS-ben leírt részletes szabályok alkalmazandók.

A SIRENE munkafolyamati rendszere (lásd a 1.12. szakaszt) figyeli a műveleti, e-mail és SIRPIT-postafiókokat („oper”, „message” és „sirpit”) a bejövő formanyomtatványok, a kapcsolódó e-mailek és az ujjlenyomatok észlelése érdekében. Sürgős üzentek kizárólag a műveleti postafiókra küldhetők.

1.10.4.   Kommunikáció különleges körülmények között

A DEBS-ben ismertetett eljárás alkalmazandó, amennyiben a rendes kommunikációs csatornák nem állnak rendelkezésre, és ezért például faxon kell elküldeni a formanyomtatványokat.

1.11.   SIRENE címjegyzék (SAB)

A SIRENE-irodák elérhetőségeit és a kölcsönös kommunikáció, illetve együttműködés szempontjából lényeges információkat a SIRENE címjegyzék (SAB) tartalmazza és biztosítja. A SAB frissítését a Bizottság végzi. A Bizottság a frissített SAB-ot évente legalább két alkalommal közzéteszi. Az egyes SIRENE-irodák biztosítják a következőket:

a)	a SAB-ból származó információkat nem szolgáltatják ki harmadik félnek;

b)	a SAB-ot a SIRENE személyzete ismeri és használja;

c)	a SAB-ban szereplő információk frissítését haladéktalanul jelezni kell a Bizottságnak.

1.12.   A SIRENE munkafolyamati rendszere

A SIRENE-irodák munkaterhének hatékony kezelése a legeredményesebben úgy érhető el, ha minden SIRENE-iroda rendelkezik számítógépes adatkezelő rendszerrel (munkafolyamati rendszer), amely lehetővé teszi a napi munkamennyiség számottevő részének automatizálását.

A SIRENE-iroda a munkafolyamatainak biztosítása érdekében másodlagos helyszínen biztonsági számítógépes és adatbázisrendszerrel rendelkezhet arra az esetre, ha a SIRENE-irodában súlyos veszélyhelyzet alakul ki. Ennek a rendszernek megfelelő szünetmentes áramellátással és kommunikációs csatornával kell rendelkeznie.

A SIRENE-munkafolyamathoz megfelelő informatikai támogatást kell nyújtani a magas szintű elérhetőség biztosítása érdekében.

1.13.   Válaszadási határidők

A SIRENE-iroda a többi tagállam által a SIRENE-irodákon keresztül benyújtott valamennyi, a figyelmeztető jelzésekkel és találat esetén alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatos információk iránti megkeresésre minél hamarabb válaszol. Minden esetben 12 órán belül választ kell adnia. (Lásd még a SIRENE-formanyomtatványokban a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt.)

A napi munkát a figyelmeztető jelzés kategóriája és az ügy jelentősége alapján kell rangsorolni.

1.13.1.   A sürgősség feltüntetése a SIRENE-formanyomtatványokon, ideértve a találat sürgős jelzését

A SIRENE-iroda által a legmagasabb szintű elsőbbséggel kezelendő SIRENE-formanyomtatványok 311-es rovatában (Fontos figyelmeztetés) a „SÜRGŐS” megjelölés szerepelhet, a sürgősség okainak kifejtésével. Sürgős válaszadás szükségessége esetén telefonos kommunikáció vagy értesítés is alkalmazható.

Amennyiben a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat körülményei, például a rendkívüli sürgősség vagy a kiemelt fontosság ezt szükségessé teszi, a találatot elérő tagállami SIRENE-irodának a „G” formanyomtatvány megküldését követően adott esetben telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.

1.14.   Átírási szabályok

Az átírásra vonatkozó fogalommeghatározásokat és szabályokat az 1. függelék tartalmazza. A SIRENE-irodák közötti kommunikáció során be kell tartani e szabályokat (lásd még a tulajdonnevek beviteléről szóló 2.10. szakaszt).

1.15.   Adatminőség

A SIS II jogi eszközök 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. A SIRENE-irodák rendelkeznek az e feladat ellátásához szükséges nemzeti hatáskörrel. Ezért rendelkezni kell a nemzeti adatminőségi ellenőrzés megfelelő formájáról, ideértve a figyelmeztető jelzések/találatok arányának, valamint az adattartalomnak a felülvizsgálatáról is.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egyes SIRENE-irodák elláthassák az adatminőséget ellenőrző koordinátori feladatot, rendelkezésre kell állnia a szükséges informatikai háttérnek és a rendszeren belüli megfelelő jogosultságoknak.

A nemzeti SIRENE-irodával együttműködve ki kell alakítani a felhasználók adatminőségi alapelvekkel és gyakorlattal kapcsolatos képzésére vonatkozó nemzeti normákat. A tagállamok a SIRENE-irodák személyzetének közreműködését kérhetik minden olyan hatóság képzésében, amely figyelmeztető jelzéseket visz be. E képzés során az adatminőségre és a SIS II leghatékonyabb felhasználására kell fektetni a hangsúlyt.

1.16.   Archiválás

a)	Minden tagállam meghatározza az információtárolásra vonatkozó rendelkezéseket.

b)	A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája megőrzi a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt annak érdekében, hogy azok a többi tagállam rendelkezésére álljanak, ideértve a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozást is.

c)	A SIRENE-irodák archívumainak lehetővé kell tenniük az adott információhoz való gyors hozzáférést az információk átadására vonatkozó, rendkívül rövid határidők betartása érdekében.

d)

A SIS II jogi eszköz 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban a SIRENE-iroda fájljaiban őrzött, az információcsere során keletkezett személyes adatok csak addig tárolhatók, amíg azon célok eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a személyes adatokat rendelkezésre bocsátották. Főszabályként a kiegészítő információkat közvetlenül azt követően törlik, hogy a kapcsolódó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, de minden esetben legkésőbb egy évvel ezt követően. Ugyanakkor a tagállam által bevitt figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, illetve az olyan figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, amellyel összefüggésben a tagállam területén intézkedést hajtottak végre, a nemzeti jognak megfelelően hosszabb ideig is megőrizhetők.

e)

A többi tagállam által küldött kiegészítő információkat a címzett tagállam nemzeti adatvédelmi jogszabályainak megfelelően kell tárolni. Alkalmazni kell ezenkívül a SIS II jogi eszközök közös 12. cikkét, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) és az Európa Tanács 108. egyezményének (20) rendelkezéseit.

f)	A személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos információkat a vonatkozó figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

g)	Az archívumokhoz való hozzáférést rögzíteni és ellenőrizni kell, és arra csak a személyzet erre kijelölt tagjai jogosultak.

1.17.   Személyzet

A nagy tapasztalattal rendelkezők személyzeten belüli magas aránya olyan munkaerőt eredményez, akik képesek arra, hogy saját kezdeményezésük alapján végezzék munkájukat, és ezért eredményesen tudják kezelni az ügyeket. Így tehát kívánatos szempont a személyzet alacsony fluktuációja, amihez szükség van a vezetőség határozott támogatására, hogy autonóm munkakörnyezet jöhessen létre. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a személyzet fluktuációja miatt ne veszítsék el a szaktudást és a tapasztalatokat.

1.17.1.   A SIRENE-irodák vezetői

A SIRENE-irodák vezetői legalább évente kétszer találkoznak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén elfogadják a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket, és szükség esetén egyértelművé tegyék az eljárásokat. A SIRENE-irodák vezetőinek üléseit az a tagállam szervezi, amely az Európai Unió Tanácsának elnökségét betölti.

1.17.2.   SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP)

Amennyiben a rendes eljárások nem bizonyulnak elégségesnek, SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP) járhat el azon fájlok ügyében, amelyek az előrehaladás szempontjából túl összetettek, problematikusak vagy kényesek, a probléma megoldásához pedig bizonyos mértékű minőségbiztosításra és/vagy másik SIRENE-irodával létesített hosszú távú kapcsolatra lehet szükség. A SIRCoP nem intézkedhet olyan sürgős esetekben, amikor elvben a hét minden napján napi 24 órában működő ügyfélszolgálatot kell igénybe venni.

A SIRCoP javaslatokat tehet a minőség javítására, és lehetőségeket kínálhat az említett problémák hosszabb távon való megoldására.

SIRCoP-pal rendszerint csak munkaidőben veheti fel a kapcsolatot egy másik SIRCoP.

1.17.3.   Ismeretek

A SIRENE-iroda személyzetének tagjai lehetőleg minél több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden SIRENE-irodával képes kommunikálni.

A személyzet rendelkezik az alábbi ismeretekkel:

—	nemzeti, európai és nemzetközi jogi szempontok,

—	nemzeti bűnüldöző hatóságaik, valamint

—	nemzeti és európai igazságügyi és bevándorlási közigazgatási rendszerek.

Felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel.

Az ügyeletes munkatársak a munkaidőn kívül ugyanolyan hatáskörrel, ismeretekkel és felhatalmazással rendelkeznek, és megvan az a lehetőségük, hogy telefonon elérhető szakértőkhöz forduljanak.

A SIRENE-irodában olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet szükséges jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosíthatják.

1.17.4.   Képzés

Nemzeti szint

Nemzeti szinten elegendő képzést kell szervezni annak biztosítására, hogy a személyzet megfeleljen az e kézikönyvben megállapított szükséges előírásoknak. A SIS II-ben tárolt adatok személyzet általi feldolgozásának engedélyezését megelőzően a személyzet tagjainak megfelelő képzésben kell részesülniük az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatást kell kapniuk a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

Európai szint

Évente legalább egyszer közös tanfolyamokat kell szervezni, hogy erősödjön a SIRENE-irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak a többi SIRENE-iroda munkatársaival, megoszthatják a nemzeti munkamódszerekre vonatkozó információkat, valamint következetes és egyenértékű ismereteket szerezhetnek. A SIRENE-iroda ezenkívül felhívja a személyzet tagjainak figyelmét munkájuk fontosságára és – tekintettel a tagállamok közös biztonságára – a kölcsönös szolidaritásra.

A képzést a SIRENE képzési kézikönyv szerint kell lebonyolítani.

Az 1077/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 3. cikke értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (az ügynökség) látja el a SIS II technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, különösen a SIRENE személyzete esetében.

1.17.5.   A munkatársak cseréje

A SIRENE-irodák a lehetőségekhez képest évente legalább egy alkalommal számíthatnak a többi SIRENE-iroda személyzetének tagjaival való cserére is. Ezeknek a cseréknek az a célja, hogy bővüljön a személyzet tagjainak munkamódszerekkel kapcsolatos ismerete, hogy megismerjék, miként szerveződnek más SIRENE-irodák, és hogy a többi tagállambeli kollégáikkal személyes kapcsolatokat építsenek ki.

2.   ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

Az alábbiakban ismertetett eljárások a figyelmeztető jelzések minden kategóriájára alkalmazandók, és az egyes kategóriákra vonatkozó különös eljárások a kézikönyv azokra vonatkozó részében találhatók meg.

2.1.   Fogalommeghatározások

„Figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam”: az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be;

„végrehajtó tagállam”: az a tagállam, amely találatot követően végrehajtja a szükséges intézkedéseket;

„intézkedő SIRENE-iroda”: annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely rendelkezik olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést vitt be (SIRPIT-eljárás, lásd a 2.13. szakaszt);

„találat”: akkor állapítható meg találat a SIS II-ben, ha:

„megjelölés”: az érvényesség nemzeti szintű felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez és ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Ha valamely figyelmeztető jelzést megjelöléssel láttak el, e tagállam területén nem kerül sor a figyelmeztető jelzés alapján kért meghozandó intézkedésre.

2.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be.

Ezért ajánlatos, hogy amennyiben lehetséges és szükséges, az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzést nemzeti szinten elérhetővé kell tenni, hogy az első figyelmeztető jelzés lejártakor vagy törlésekor be lehessen vinni ezeket a rendszerbe.

Ugyanarra az alanyra vonatkozóan különböző tagállamok is kiadhatnak figyelmeztető jelzést. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a felhasználókat, és hogy az utóbbiak biztosak legyenek a figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitele esetén alkalmazandó intézkedésekben, illetve a találat esetén követendő eljárásokban. Ezért eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, valamint rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS II-be történő bevitelükre vonatkozóan.

Ez szükségessé teszi:

—	a figyelmeztető jelzések bevitelét megelőző ellenőrzéseket annak megállapítása érdekében, hogy az alany szerepel-e már a SIS II-ben,

—	a többi tagállammal folytatott konzultációt, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő.

2.2.1.   A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek.

Személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata

Fontossági sorrend	Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés	Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés	Eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés (védelem)	Célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés (tartózkodási hely)	Bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzés
Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés	igen	igen	igen	nem	nem	igen	igen
Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés	igen	igen	nem	nem	nem	nem	nem
Eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés (védelem)	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen
Célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	igen	nem	nem	nem
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	nem	igen	nem	nem
Eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés (tartózkodási hely)	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen
Bírósági eljárásra vonatkozó figyelmeztető jelzés	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen

Tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata

Fontossági sorrend	Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából	Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából	Célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzés	Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés
Figyelmeztető jelzés bizonyítékként való felhasználás céljából	igen	igen	nem	nem
Figyelmeztető jelzés lefoglalás céljából	igen	igen	nem	nem
Célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	igen	nem
Rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés	nem	nem	nem	igen

2.2.2.   A figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje

Összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések esetében a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:

—	átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a SIS II határozat 26. cikke),

—	a schengeni térségbe való beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzések (a SIS II rendelet 24. cikke),

—	védelem alá helyezés (a SIS II határozat 32. cikke),

—	célzott ellenőrzések (a SIS II határozat 36. cikke),

—	rejtett ellenőrzések (a SIS II határozat 36. cikke),

—	tartózkodási hely közlése (a határozat 32. és 34. cikke).

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:

—	bizonyítékként való felhasználás (a határozat 38. cikke),

—	lefoglalás (a határozat 38. cikke),

—	célzott ellenőrzés (a határozat 36. cikke),

—	rejtett ellenőrzés (a határozat 36. cikke).

Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.

2.2.3.   Összeegyeztethetetlenség ellenőrzése és többszörös figyelmeztető jelzések bevitele

Az összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések elkerülése érdekében fontos pontosan megkülönböztetni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyeket vagy tárgyakat. Ezért elengedhetetlen a SIRENE-irodák közötti konzultáció és együttműködés, és minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen esetek bevitelt megelőző feltárása céljából.

Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ellentmond egy olyan figyelmeztető jelzésnek, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti SIRENE-iroda a nemzeti eljárásnak megfelelően biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS II-ben.

A következő eljárást kell alkalmazni annak ellenőrzésére, hogy ugyanazon személyre vagy tárgyra több figyelmeztető jelzés is vonatkozik-e.

a)

A többszörös figyelmeztető jelzések meglétének megállapításakor a következő kötelező azonosító adatokat kell összehasonlítani: i. személy esetében: — családi név, — utónév, — születési idő, — nem; ii. gépjármű esetében: — járműazonosító szám (VIN), — rendszám, valamint a nyilvántartási ország, — gyártmány, — típus; iii. légi jármű esetében: — a légi jármű kategóriája, — ICAO nyilvántartási szám; iv. hajó esetében: — a hajó kategóriája, — a hajótestek száma, — a hajó külső azonosító száma (nem kötelező, de használható); v. konténer esetében: — BIC-szám (22).

b)	Gépjárműre vagy egyéb tárgyra vonatkozó új figyelmeztető jelzés járműazonosító számmal vagy nyilvántartási számmal való bevitele esetén lásd a 8.2.1. szakaszban szereplő eljárásokat.

c)	Más tárgyak esetében a többszörös figyelmeztető jelzés azonosítására a legmegfelelőbb rovatok a kötelezően kitöltendő rovatok, amelyek mindegyikét felhasználja a rendszer automatikus összehasonlításhoz.

A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzéséről szóló 8.2.1. szakaszban ismertetett eljárásokat kell alkalmazni a SIS II-ben a tárgyak egyéb kategóriáinak megkülönböztetésére, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy két hasonló tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik.

Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a SIRENE-iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti kérelmet (23).

Amennyiben a többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkoznak, az új figyelmeztető jelzést bevinni kívánó tagállam SIRENE-irodája egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlensége esetén.

A következő eljárást kell alkalmazni a figyelmeztető jelzés összeegyeztethetőségének ellenőrzésére:

a)	figyelmeztető jelzés bevitele előtt ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések;

b)

ha már van másik, összeegyeztethető figyelmeztető jelzés, a SIRENE-irodáknak nem kell konzultálniuk egymással. Ha azonban tisztázni kell, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanazon személyre vonatkozik-e, a SIRENE-iroda egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával az „L” formanyomtatvány használatával;

c)	ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, a SIRENE-irodák az „E” formanyomtatvány segítségével konzultálnak egymással annak érdekében, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor;

d)	a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket haladéktalanul be kell vinni, a más tagállamokkal folyó konzultáció eredményének bevárása nélkül;

e)

amennyiben a konzultáció eredményeképpen egy olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen a már meglévő figyelmeztető jelzésekkel, az új figyelmeztető jelzést bevitelekor a többi figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok törlik azokat. A tagállamok a vitákat a SIRENE-irodák útján rendezik;

f)	a figyelmeztető jelzést bevinni képtelen tagállamokat a CS-SIS regisztrációt követően tájékoztatja a figyelmeztető jelzés törléséről;

g)	a figyelmeztető jelzést bevinni képtelen tagállam SIRENE-irodája kérheti a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam SIRENE-irodáját, hogy tájékoztassa a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatról.

2.3.   Találatot követő információcsere

Ha a felhasználó a találatot követően kiegészítő információkat igényel, a SIRENE-iroda haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával, és bekéri a szükséges információkat. A SIRENE-iroda adott esetben közvetítőként jár el a nemzeti hatóságok között, és a szóban forgó figyelmeztető jelzés vonatkozásában megadja, illetve kicseréli a kiegészítő információkat.

Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről (lásd még a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt).

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)	E kézikönyv 2.4. szakaszának sérelme nélkül a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos találatot főszabályként közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával a „G” formanyomtatvány felhasználásával.

b)

Amikor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot értesítik a találatról, a SIS II jogi eszközök vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a „G” formanyomtatvány 090-es rovatában, beleértve szükség esetén a kiegészítő információkat is (például „FIATALKORÚ”). A „G” formanyomtatvány a lehető legtöbb információt tartalmazza a találatról, beleértve a 088-as rovatban szereplő alkalmazott intézkedést is. Kiegészítő információk nyújtását a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a 089-es rovatban kérheti.

c)	Amennyiben a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája a „G” formanyomtatvány megküldését követően további információkat kíván nyújtani, az „M” formanyomtatványt használja.

d)	Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos vonatkozó információkat, valamint megadja azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek végrehajtását kéri a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájától.

Az automatikus rendszámfelismerő (Automatic Number Plate Recognition, ANPR) rendszerekkel elért találatok jelentésére szolgáló eljárást a 9. szakasz ismerteti.

2.4.   Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)

A SIS II határozat 48. cikkével és a SIS II rendelet 33. cikkével összhangban a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	az a tagállam, amelyik nem tudja követni az eljárásokat, a SIRENE-irodáján keresztül haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról, hogy nem tudja végrehajtani a kért intézkedést, és a „H” formanyomtatvány 083-as rovatában megadja az okokat;

b)	az érintett tagállamok ezt követően megállapodhatnak a végrehajtandó intézkedésben, saját nemzeti jogszabályaikkal és a SIS II jogi eszközeinek rendelkezéseivel összhangban.

2.5.   Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)

A SIS II-ben szereplő adatokat csak egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra megállapított célokra lehet felhasználni.

Ha azonban a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam arra előzetesen engedélyt adott, az adatok a figyelmeztető jelzés bevitelének céljától eltérő célra is felhasználhatók a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének érdekében, jelentős nemzetbiztonsági okból vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljából.

Ha valamely tagállam a bevitel céljától eltérő célra kívánja felhasználni a SIS II-ben lévő adatokat, az információcsere a következő szabályok szerint történik:

a)	az a tagállam, amelyik a figyelmeztető jelzés céljától eltérő célra kívánja használni az adatot, a SIRENE-irodáján keresztül az „I” formanyomtatványon tájékoztatja a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamot az eredeti cél megváltoztatására irányuló kérésének indokairól;

b)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a lehető legrövidebb idő alatt megvizsgálja, hogy teljesíthető-e a kérelem, és a SIRENE-irodáján keresztül tájékoztatja a másik tagállamot a döntéséről;

c)	szükség esetén a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam az engedélyt az adatok felhasználására vonatkozó bizonyos feltételekhez is kötheti.

Miután a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam beleegyezését adta, a kérelmező tagállam csak arra a célra használhatja fel az adatokat, amelyre kérelmezte azokat, és amelyre engedélyt szerzett. Az utóbbi tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által előírt valamennyi feltételt.

2.6.   Megjelölés

a)

A SIS II határozat 24. cikke szerint a tagállamok az alábbi esetekben kérhetik megjelölés csatolását: i. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a SIS II határozat 26., 32. vagy 36. cikkével összhangban kiadott figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja. ii. Ahhoz, hogy a tagállamok elő tudják írni megjelölés csatolását a 26. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzéshez, a kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az adott kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről. iii. Ha különösen sürgős vagy súlyos esetekben a kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, az intézkedést végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy engedélyezni tudja-e a parancshoz csatolt megjelölés visszavonását. Ha az intézkedést végrehajtó tagállam ezt vissza tudja vonni, az alkalmazandó intézkedések haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

b)	Alternatív eljárás csak a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan van érvényben (lásd a 3.6. szakaszt).

c)	Ha eltűnt személyre, illetve rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a felületen, amikor a felhasználó lekérdezést végez a rendszerben.

2.6.1.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

Megjelölés kizárólag egy másik tagállam kérelmére vagy hozzájárulásával csatolható.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)

Ha egy tagállam megjelölés csatolását kéri, a megjelölést az indokok kifejtésével a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól kell kérnie az „F” formanyomtatványon. E célból a 071-es rovatot kell használni, az indokokat pedig a 080-as rovatban kell kifejteni. A figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni.

b)	A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést.

c)	Az információcsere után előfordulhat, hogy a megjelölés csatolását kérő tagállam által a konzultációs folyamat során szolgáltatott információk alapján módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni, változatlanul hagyva a figyelmeztető jelzést.

2.6.2.   A megjelölés törlésére irányuló kérelem

Amennyiben a megjelölés indoka már nem áll fenn, a tagállamok haladéktalanul kérik a korábban kért megjelölés törlését. Ez különösen akkor következhet be, ha a nemzeti jogszabály módosult, vagy az üggyel kapcsolatban folytatott további információcsere során kiderül, hogy a SIS II határozat 24. cikkének (1) bekezdése vagy 25. cikke szerinti körülmények már nem állnak fenn.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)

A megjelölés csatolását korábban kérő SIRENE-iroda az „F” formanyomtatvány használatával kéri a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, hogy törölje a megjelölést. E célból a 075-ös rovatot kell használni (24). A nemzeti jogra vonatkozó 080-as rovatot érintő további részletekhez, valamint szükség esetén a megjelölés törlésének indokait kifejtő kiegészítő információk megadásához, illetve a figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni.

b)	A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája köteles haladéktalanul törölni a megjelölést.

2.7.   Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)

Ha az adatokról kiderül, hogy ténybeli tévedést tartalmaznak, vagy azokat jogellenesen tárolják a SIS II-ben, a kiegészítő információk cseréjére a SIS II rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 49. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kerül sor, amelyek előírják, hogy csak a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam módosíthatja, egészítheti ki, frissítheti vagy törölheti az adatokat.

Az a tagállam, amelyik megállapította, hogy az adat hibás vagy azt a SIS II-ben jogosulatlanul tárolják, a SIRENE-irodája útján haladéktalanul, de legkésőbb 10 napon belül azt követően, hogy a hibára vonatkozó információkra fény derült, tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot. Az információcserét a „J” formanyomtatványon kell végrehajtani.

a)	A konzultáció eredménye alapján előfordulhat, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak törölnie vagy helyesbítenie kell az adatot, a kérdéses adat helyesbítésére vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban.

b)

Amennyiben két hónapon belül nem jön létre megállapodás, az adatok hibáját vagy jogellenes tárolását megállapító tagállam SIRENE-irodája országának felelős hatóságát felkéri arra, hogy az ügyet terjessze az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként eljáró európai adatvédelmi biztos elé.

2.8.   Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke)

2.8.1.   Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek

A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a nemzeti hatóságokat az adatokhoz való hozzáférés vagy az adatok helyreigazítása iránti kérelemről tájékoztatják, az információcserére a következő szabályok szerint kerül sor:

a)

Az ilyen adatokhoz való hozzáférésre minden egyes SIRENE-iroda saját nemzeti jogszabályait alkalmazza. A SIRENE-irodák az ügy körülményeitől függően és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően vagy az illetékes hatóságokhoz továbbítják az általuk átvett, az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás iránti kérelmeket, vagy saját hatáskörükön belül döntenek azokról.

b)	Az illetékes nemzeti hatóságok kérésére az érintett tagállamok SIRENE-irodái saját nemzeti jogukkal összhangban információkat szolgáltatnak a hozzáférési jog gyakorlásáról.

2.8.2.   Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében

A másik tagállam által a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésekhez történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a nemzeti SIRENE-irodákon keresztül kell megosztani a „K” formanyomtatvány használatával.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)	a hozzáférés iránti kérelmet minél hamarabb továbbítani kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájához, hogy az állást foglalhasson a kérdésben;

b)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodáját az álláspontjáról;

c)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a válaszában figyelembe veszi a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája által a kérelem feldolgozására meghatározott határidőket;

d)	a magánszemélytől hozzáférés, kijavítás vagy törlés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája megteszi a kellő időben megadott válasz biztosításához szükséges intézkedéseket.

Ha a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája megküldi az álláspontját a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodájának, a SIRENE-iroda a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és a hatáskörén belül dönt a kérelemről, vagy biztosítja, hogy az álláspont minél hamarabb eljusson az illetékes hatósághoz, amely döntést hoz a kérelemmel kapcsolatban.

2.8.3.   Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése

Ha személy kéri adatainak helyesbítését vagy törlését, ezt csak a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam teheti meg. Ha kérésével nem a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamhoz fordul, a megkeresett tagállam SIRENE-irodája a „K” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, és az irodák a 2.8.2. szakaszban ismertetett eljárást követik.

2.9.   A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon célok teljesítéséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

A találatot követő esetek kivételével a figyelmeztető jelzést vagy automatikusan a CS-SIS törölheti (az érvényesség lejártát követően), vagy közvetlenül az a tagállam, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS II-be (ha a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem érvényesek).

Az N.SIS II-nek mindkét esetben automatikusan fel kell dolgoznia a CS-SIS törlési üzenetét.

A tagállamoknak lehetőségük van kérni, hogy automatikus értesítést kapjanak figyelmeztető jelzés törléséről.

2.10.   A tulajdonnevek bevitele

Az adatbevitelre szolgáló nemzeti rendszereknek és az adatok rendelkezésre állásának a korlátain belül a tulajdonneveket (családi név és utónevek) a hivatalos úti okmányokon használt formában (olyan megjelenítésben és helyesírással) kell bevinni a SIS II-be, az úti okmányokra vonatkozó ICAO-előírások szerint, amelyek a központi SIS II átírási funkcióihoz is használatosak. A kiegészítő információk cseréje során a SIRENE-irodák a SIS II-be bevitt formában használják a tulajdonneveket. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamokban lévő felhasználók és a SIRENE-irodák főszabályként a SIS II-be való adatbevitelkor a latin karaktereket használják, az 1. függelékben megállapított átírási szabályok sérelme nélkül.

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel nem érintett, de azzal kapcsolatba hozható (például egy eltűnt kiskorút esetlegesen kísérő) személyre vonatkozó kiegészítő információkat kell cserélni, akkor a név megjelenítésének és helyesírásának az 1. függelék szabályait kell követnie, és a nevet latin karakterekkel és eredeti formában is meg kell adni, ha az információt szolgáltató tagállamnak lehetősége van különleges karakterek bevitelére az eredeti formának megfelelően.

2.11.   A személyazonosság különféle kategóriái

Igazolt személyazonosság

Az igazolt személyazonosság a valódi személyazonosító okmányok, útlevél vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság.

Nem igazolt személyazonosság

Nem igazolt személyazonosság esetében nincs elegendő adat a személyazonosság igazolására.

Személyazonossággal való visszaélés

A személyazonossággal (családi név, utónév, születési idő) való visszaélés esete akkor áll fenn, ha egy, a SIS II-ben szereplő személy másik valós személy személyazonosságát használja fel. Ez például akkor fordulhat elő, ha az okmányt a tényleges tulajdonos kárára használják fel.

Felvett név

A felvett név olyan felvett személyazonosság, amelyet a más személyazonosság szerint ismert személy használ.

2.11.1.   Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)

A személyazonossággal való visszaélés eseteinek összetettsége miatt ha kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam ellenőrzi, hogy szükséges-e fenntartani a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy visszaélnek egy adott személy személyazonosságával, a SIS II-beli figyelmeztető jelzést e személy kifejezett hozzájárulásával kiegészítik a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a nemzeti eljárásoknak megfelelően megadhatja az illetékes hatóságoknak a SIS II rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében és a SIS II határozat 51. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult az információk feldolgozásához való hozzájárulásának visszavonására.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak kell beillesztenie a „személyazonossággal való visszaélés” megjegyzést a figyelmeztető jelzésbe, és meg kell adnia a személyazonossággal való visszaélés sértettjére vonatkozó kiegészítő adatokat, például fényképeket, ujjlenyomatokat és az érvényes személyazonosító okmány(ok)ra vonatkozó információkat.

Ha valamely tagállam megállapítja, hogy egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés személyazonossággal való visszaéléshez kapcsolódik, és a személyazonossággal való visszaélés megállapítást nyert, tagállam a „Q” formanyomtatványon értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját annak érdekében, hogy az adatot a SIS II-be fel lehessen venni.

Az ilyen jellegű adatok bevitelének céljára figyelemmel a figyelmeztető jelzéshez az adatok rendelkezésre állása esetén csatolni kell annak a személynek a fényképét és ujjlenyomatait, akinek a személyazonosságával visszaéltek. A személyazonossággal való visszaélés esetének megállapításához a vétlen személy adatainak meg kell felelnie a figyelmeztető jelzésben már szereplő személyazonosságnak. A „Q” formanyomtatványnak tartalmaznia kell a figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonossági adatokat, ideértve a felvett név számát is, azért, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megállapíthassa, hogy a formanyomtatvány mely, figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonosságra vonatkozik. A „Q” formanyomtatvány ilyen esetben kötelezően kitöltendő rovatait a 3. függelék tartalmazza.

Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra. A visszaéléssel érintett személyazonosságra vonatkozó adatokat, ideértve az ujjlenyomatokat és a fényképeket, a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, ennél korábban törlik.

2.11.2.   Felvett név bevitele

Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, a vétlen sértetteket érintő problémák elkerülése és a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást a felvett nevekről, és minden lényeges információt továbbítaniuk kell a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban.

A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha másik tagállam deríti ki a felvett nevet, át kell adnia az ügyet annak a tagállamnak, aki az „M” formanyomtatvánnyal eredetileg bevitte a figyelmeztető jelzést.

2.11.3.   További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

Amennyiben a SIS II-ben lévő adatok nem elegendőek, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a másik tagállammal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésére vagy a másik tagállam kérésére szükség esetén további információkat szolgáltathat egy adott személy személyazonosságának megállapításához. Erre a célra az „L” formanyomtatvány és csatolmányai használatosak. Ezek az információk különösen a következőkre terjednek ki:

—	a keresett személy birtokában lévő útlevél vagy személyazonossági okmány eredete,

—	az útlevél vagy a személyazonossági okmány hivatkozási száma, kiállításának időpontja, helye, a kiállító hatóság, valamint érvényességi ideje,

—	a keresett személy leírása,

—	a keresett személy anyjának és apjának családi és utóneve,

—	a keresett személy családi és utónevének esetleges egyéb átírásai,

—	az esetlegesen rendelkezésre álló fényképek és ujjlenyomatok,

—	a legutolsó ismert cím.

Ezek az információk a SIRENE-irodákban lehetőség szerint rendelkezésre állnak, illetve a gyors továbbítás céljából közvetlenül és állandóan hozzáférhetők ezek számára.

Az átfogó cél az, hogy minél kisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy tévesen olyan személyt vegyenek őrizetbe, akinek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyéhez hasonló személyazonossági adatai vannak.

2.12.   Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetében

Minden kapcsolat legalább két figyelmeztető jelzés közötti kapcsolat létesítését teszi lehetővé.

A tagállam az általa a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhat létre és a kapcsolatot csak ez a tagállam módosíthatja vagy törölheti. A kapcsolat csak akkor látható a felhasználó számára, ha olyan megfelelő felhasználói hozzáférési jogokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt figyelmeztető jelzések közül legalább kettő megtekintését. A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolatokhoz csak az arra felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.

2.12.1.   Működési szabályok

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok nem igényelnek külön eljárást a kiegészítő információk kicserélése tekintetében. A következő elveket azonban be kell tartani:

Amennyiben több összekapcsolt figyelmeztető jelzés mindegyikére egy vagy több találat van, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik figyelmeztető jelzés tekintetében megküldi a „G” formanyomtatványt, és a 086-os rovatban feltünteti, hogy az összekapcsolt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó egyéb „G” formanyomtatványokat továbbítani fogja.

Nem kell formanyomtatványt küldeni azokról a figyelmeztető jelzésekről, amelyek kapcsolódnak a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez, de amelyekre a találat nem vonatkozik. Ha azonban az összekapcsolt figyelmeztető jelzés átadásra/kiadatásra vagy eltűnt személyre vonatkozik, (saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében) ennek közlését az „M” formanyomtatványon kell megtenni, amennyiben a megfelelő információk rendelkezésre állnak.

2.13.   A SIRPIT (SIRENE PIcture Transfer, SIRENE-képátvitel) és a SIS II-ben tárolt biometrikus adatok formátuma és minősége

A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.

A SIRENE-irodáknak képesnek kell lenniük azonosítás céljából ujjnyomatok és fényképek cseréjére a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében, és/vagy a kért intézkedés végrehajtásának támogatására. Ha valamely tagállam rendelkezik egy olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, a SIRPIT-en keresztül megküldheti a fényképeket és az ujjlenyomatokat a másik tagállamnak a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében.

Ez a csere nem érinti a 2006/960/IB kerethatározat alkalmazásában a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján végzett cserét.

2.13.1.   A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

A SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekhez szolgáltatott adatok felhasználására vonatkozó korlátozásokat a SIS II jogi eszközök tartalmazzák. A SIRPIT-en keresztül kicserélt fényképek és ujjnyomatok további felhasználásának – ideértve az archiválást is – összhangban kell lennie a SIS II jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseivel, az adatvédelemre vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel, az esettől függően a 95/46/EK irányelvvel, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal (25) és az Európa Tanács 108. egyezményével összhangban.

2.13.2.   A SIRPIT-eljárás

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)	az intézkedő SIRENE-iroda a szokásos elektronikus úton elküldi az „L” formanyomtatványt, és az „L” formanyomtatvány 083-as rovatában megemlíti, hogy a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzés céljából ujjlenyomatokat és fényképeket küldenek;

b)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja az ujjlenyomatokat vagy fényképeket a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzéshez, vagy megküldi azokat az illetékes hatóságnak a figyelmeztető jelzés teljessé tétele céljából.

2.13.3.   Technikai követelmények

Az ujjlenyomatokat és fényképeket a biometrikus adatok SIS II-be való bevitelére vonatkozó végrehajtási szabályok előírásaival összhangban kell gyűjteni és továbbítani.

Minden SIRENE-irodának törekednie kell arra, hogy teljesítse a SIRPIT technikai követelményeit.

Az ujjlenyomatokat és fényképeket külön a SIRPIT számára tervezett beviteli felületen csatoltan küldik el.

A beviteli felületet az 5. függelék ismerteti.

2.13.4.   A biometrikus adatok formátuma és minősége

A rendszerbe bevitt valamennyi biometrikus adatot külön minőség-ellenőrzésnek kell alávetni a valamennyi SIS II felhasználóra vonatkozó minimális minőségi színvonal biztosítása érdekében.

Bevitel előtt ellenőrzéseket kell végrehajtani nemzeti szinten a következők biztosítására:

a)	az ujjlenyomat adatai megfelelnek a ANSI/NIST – ITL 1–2000 Interpol céljaira bevezetett és a SIRPIT-hez (SIRENE Picture Transfer, SIRENE-képátvitel) igazított formátumnak;

b)

fényképek kizárólag olyan személy személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg, és meg kell felelniük a következő követelményeknek: a szemből készült teljes arckép képarányának lehetőleg 3:4 vagy 4:5 arányúnak kell lennie. Lehetőség szerint legalább 480 × 600 pixel felbontást és 24 bit színmélységet kell használni. Ha a képet szkennelni kell, a képméret lehetőség szerint legfeljebb 200 Kbyte körüli lehet.

2.14.   A lekérdezések különleges típusai

2.14.1.   Földrajzilag célzott lekérdezés

A földrajzilag célzott lekérdezést akkor alkalmazzák, ha a tagállam szilárd adatokkal rendelkezik a figyelmeztető jelzéssel érintett személy vagy tárgy meghatározott földrajzi területen belüli hollétével kapcsolatban.

A schengeni térségen belüli földrajzi szempontú lekérdezéseket a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés alapján végzik el. Amennyiben a személy vagy tárgy holléte ismert, a 311-es rovatban (Fontos figyelmeztetés) feltüntethető a földrajzi lekérdezés és kiválaszthatók a megfelelő országok. Ezenkívül ha a tartózkodási hely ismert a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés kibocsátásakor, az „A” formanyomtatvány 061-es rovatában szerepeltetni kell a keresett személy tartózkodási helyére vonatkozó információkat. Minden más esetben – beleértve tárgyak hollétét is – az „M” formanyomtatványt (083-as rovat) kell használni. A keresett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS II-be annak biztosítása érdekében, hogy a megvalósítandó intézkedés iránti megkeresés haladéktalanul végrehajtható legyen (az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (26) 9. cikkének (3) bekezdése).

Amennyiben a földrajzi lekérdezés érintettje a földrajzi lekérdezésben megadottól eltérő helyen tartózkodik, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája az „M” formanyomtatvány használatával közli ezt a tényt a földrajzi lekérdezésben érintett tagállammal vagy tagállamokkal az ezzel összefüggő munka leállítása érdekében.

2.14.2.   Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével (FAST)

A megkeresett tagállamok SIRENE-irodáinak megfelelő esetekben célzott lekérdezéseket végrehajtó különleges egységek szolgálatait is igénybe kell venniük. A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés nem helyettesíthető a fent említett rendőri egységek nemzetközi együttműködésével. Az ilyen együttműködés nem sértheti a SIRENE-iroda szerepét, amely a SIS II-ben való lekérdezések központja.

Az együttműködést szükség esetén annak biztosítása érdekében kell kialakítani, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a nemzeti FAST tájékoztatja bármilyen, a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéssel összefüggő, folyamatban lévő műveletről. Amennyiben szükséges, e SIRENE-iroda ezt az információt más SIRENE-irodákkal is közli.

A SIRENE-irodák biztosítják a kiegészítő információk – beleértve az egy adott találattal kapcsolatos információkat is – gyors áramlását a nemzeti FAST felé, amennyiben az utóbbi érintett a keresésében.

3.   ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE)

3.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

A legtöbb letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez európai elfogatóparancsot (European Arrest Warrant, EEP) csatolnak. A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknél azonban az európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerint a kiadatás iránti kérelem (extradition request, ER) megszerzését megelőzően ideiglenes letartóztatásra is lehetőség van.

Az EEP/ER-t az ebben illetékes igazságügyi hatósága adja ki a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamban.

Az átadási célú figyelmeztető jelzés bevitelekor az eredeti EEP másolatát is be kell vinni a SIS II-be. Bevihető az EEP uniós intézmények egy vagy több hivatalos nyelvére lefordított példánya is.

Emellett a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha rendelkezésre állnak.

A SIRENE-irodának rendelkeznie a figyelmeztető jelzés bevitele előtt az olyan személyekre vonatkozó, EEP-t vagy ER-t tartalmazó vonatkozó információkkal, akiknek a letartóztatását átadás vagy kiadatás céljából kérik. Ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az információ teljes és pontos legyen.

A tagállamoknak letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésenként több EEP-t is fel kell tudniuk vinni. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam feladata az érvényét vesztett EEP törlése és annak ellenőrzése, hogy csatoltak-e a figyelmeztető jelzéshez más EEP-t, illetve szükség esetén a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása.

A tagállam által a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP mellett lehetőséget kell biztosítani az elfogatóparancs fordításainak csatolására is, szükség esetén külön bináris adatállományban.

A figyelmeztető jelzésekhez csatolandó, szkennelt dokumentumokhoz lehetőleg 150 dpi minimális felbontást kell használni.

3.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.

Emellett a következő szabályokat kell alkalmazni:

Több tagállam is bevihet letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre vonatkozóan. Ha két vagy több tagállam adott ki figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre, azt a döntést, hogy letartóztatás esetén melyik elfogatóparancsot kell végrehajtani, azon tagállam igazságügyi bűnüldöző hatósága hozza meg, ahol a letartóztatásra sor kerül. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik érintett tagállamnak megküldi a „G” formanyomtatványt.

3.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

3.4.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a SIRENE-iroda az „A” formanyomtatvány  (27) 011-es rovatát használja (a figyelmeztető jelzés bevitelének időpontjában), vagy később az „M” formanyomtatványt, amikor tájékoztatja a többi tagállamot a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos felvett nevekről, amennyiben ez az információ a SIRENE-iroda rendelkezésére áll.

3.5.   A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

Figyelmeztető jelzés bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a figyelmeztető jelzésre vonatkozó kiegészítő információkat.

A 3.5.1. szakaszban említett információkat az „A” formanyomtatvánnyal kell elküldeni a többi SIRENE-irodának a figyelmeztető jelzés bevitelével egy időben. Az azonosítás céljából kért további információkat konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére kell elküldeni.

Abban az esetben, ha ugyanazon személy vonatkozásában több EEP vagy ER létezik, minden egyes EEP vagy ER tekintetében külön „A” formanyomtatványt kell kitölteni.

Az EEP/ER-nek és az „A” formanyomtatványnak elegendő adatot kell tartalmaznia (különösen az EEP e) részében: „a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezenbelül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye”, és a 042-es, 043-as, 044-es és 045-ös rovatban: „a körülmények leírása”) más SIRENE-irodák számára a figyelmeztető jelzés ellenőrzéséhez. A 3. függelék meghatározza a szükséges információkat és az EEP rovataival való kapcsolatukat.

3.5.1.   Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.5.1.1.   EEP-n és ER-en egyaránt alapuló figyelmeztető jelzés bevitelekor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az „A” formanyomtatványon. Ha kiadatási célokra nem elegendőek a tagállamoknak az EEP tekintetében a figyelmeztető jelzésben és a kiegészítő információkban megküldött adatok, további információkat kell megadni.

A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány EEP-re és ER-re egyaránt vonatkozik.

3.5.1.2.   A csak ER-en alapuló figyelmeztető jelzés kibocsátásakor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az „A” formanyomtatványon.

A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány ER-re vonatkozik.

3.6.   Megjelölés csatolása

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.6. szakaszt.

Ha a figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP-k közül legalább egy végrehajtható, a figyelmeztető jelzéshez megjelölés nem csatolható.

A 2.6. szakasz felhívja a figyelmet, hogy a SIS II határozat 26. cikke szerinti, megjelöléssel ellátott figyelmeztető jelzést a megjelölés időtartamára úgy kell tekinteni, hogy azt azon személy tartózkodási helye közlésének céljára vitték be, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik.

3.6.1.   A kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)

a kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetén, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható, a SIRENE-iroda kérheti a többi SIRENE-irodától, hogy szisztematikusan csatoljanak megjelölést a SIS II határozat 26. cikke szerinti, az állampolgáraira vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzésekhez;

b)	ilyen kérés esetén a SIRENE-iroda írásos megkeresést küld a többi SIRENE-irodának;

c)	az a SIRENE-iroda, amelyhez ilyen megkeresést címeznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol az érintett tagállammal kapcsolatban;

d)	a megjelölés mindaddig fennmarad, amíg a kérelmező SIRENE-iroda nem kéri annak törlését.

3.7.   A SIRENE-irodák által végrehajtandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

A SIRENE-irodának az „A” formanyomtatvány kézhezvételekor a lehető leghamarabb át kell vizsgálnia minden rendelkezésre álló forrást az adott személy megtalálása céljából. Az, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által nyújtott információk nem elégségesek az átvevő tagállam számára, nem akadályozhatja a kereséseket. Az átvevő tagállamoknak olyan mértékben kell keresést végezniük, amennyire ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik.

Ha a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ellenőrizték, és a keresett személyt megtalálják vagy letartóztatják az adott tagállamban, a fogadó SIRENE-iroda az „A” formanyomtatványon szereplő információkat továbbíthatja az EEP-t vagy az ER-t végrehajtó tagállam illetékes hatóságához. Ha szükség van az eredeti EEP-re vagy ER-re, azt a kibocsátó igazságügyi hatóság közvetlenül a végrehajtó igazságügyi hatósághoz továbbíthatja (a kiadó és/vagy a végrehajtó tagállam ettől eltérő intézkedéseinek a hiányában).

3.8.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Ezenfelül a következő eljárást kell alkalmazni:

a)

a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatos találatot mindig haladéktalanul közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával; emellett a „G” formanyomtatvány megküldését követően a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén telefonon is tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találatról;

b)	szükség esetén a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos idevágó információkat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája által megteendő konkrét intézkedésekről;

c)

az európai elfogatóparancs vagy kiadatás iránti kérelem fogadásáért felelős hatóságnak, teljes körű elérhetőségének (postacím, telefonszám, és amennyiben rendelkezésre áll, fax és e-mail), hivatkozási számának (ha van ilyen), az illetékes személynek (ha van ilyen), az igényelt nyelvnek, a határidőnek és a teljesítés módjának szerepelnie kell a „G” formanyomtatvány 091-es rovatában;

d)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezenkívül az összes többi SIRENE-irodát is tájékoztatja a találatról az „M” formanyomtatványon, amennyiben a tényállás alapján egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg bizonyos tagállamokkal, és további megkereséseket kezdeményeztek;

e)	a SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 26. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

3.9.   Kiegészítő információcsere az átadással vagy kiadatással kapcsolatban

Ha az illetékes igazságügyi hatóságok tájékoztatják a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy olyan személy átadására vagy kiadatására sor kerülhet-e, akivel összefüggésben letartóztatásra irányuló figyelmeztető jelzést adtak ki, akkor a SIRENE-iroda haladéktalanul tájékoztatást nyújt erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának az „M” formanyomtatvány alkalmazásával, a 083-as rovatban feltüntetve az „ÁTADÁS”, illetve a „KIADATÁS” szót (28). Az átadás vagy kiadatás végrehajtásának részleteit szükség szerint a SIRENE-irodán keresztül a lehető leghamarabb közölni kell.

3.10.   Kiegészítő információcsere másik tagállamon keresztüli átszállítással kapcsolatban

Amennyiben egy személy átszállítása szükséges, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának vagy illetékes igazságügyi hatóságának a SIRENE-irodán keresztül, a 083-as rovat elején „ÁTSZÁLLÍTÁS” szóval megjelölt „M” formanyomtatvány alkalmazásával megküldött megkeresésére az átszállítással érintett tagállam SIRENE-irodája megfelelő tájékoztatást és támogatást nyújt.

3.11.   Figyelmeztető jelzések törlése átadáskor vagy kiadatáskor

Az átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket akkor kell törölni, ha az érintett személyt a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatóságainak átadták vagy kiadták, azonban akkor is törölhetők, ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti jogszabályok értelmében visszavonja.

4.   A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)

Bevezetés

Az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere, akik a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnak, lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beutazási vagy vízumkérelem esetében határozatot hozzanak. Ha az érintett személy már a tagállam területén tartózkodik, az információcsere lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára a tartózkodási engedély, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kitoloncolásra vonatkozó megfelelő intézkedések megtételét. E szakaszban a vízumra való hivatkozások a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vonatkoznak, az ettől eltérő világos indokolás hiányában (például visszautazásra jogosító vízum).

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított értesítési eljárások és a Schengeni Egyezmény 25. cikkében megállapított konzultációs eljárások a határellenőrzésért, valamint a tartózkodási engedélyek, illetve vízumok kiadásáért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. A SIRENE-irodák főszabályként csak annak érdekében vesznek részt ezekben az eljárásokban, hogy továbbítsák a figyelmeztető jelzésekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információkat (például a találatról való értesítés, személyazonosság tisztázása), vagy töröljék a figyelmeztető jelzéseket.

A SIRENE-irodák azonban részt vehetnek harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásához vagy beutazásának megtagadásához szükséges kiegészítő információk továbbításában, illetve az ezen intézkedések nyomán keletkező kiegészítő információk továbbításában is.

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) nem alkalmazandó Svájcban. Ezért amennyiben harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban találatot ad a rendszer, akkor Svájcnak, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak és a harmadik országbeli állampolgár szabad mozgáshoz való jogáról lényeges információkkal rendelkező összes többi tagállamnak a szokásos konzultációs eljárásokat kell követnie.

4.1.   Figyelmeztető jelzés bevitele

A SIS II rendelet 25. cikke szerint sajátos szabályok vonatkoznak azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiket a 2004/38/EK irányelv értelmében megillet a szabad mozgáshoz való jog. A SIRENE-irodának a lehető legnagyobb mértékben képesnek kell lennie azon információk rendelkezésre bocsátására, amelyeket annak megállapításához használt, hogy a szabad mozgás jogával rendelkező személy tekintetében beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést bevittek-e (30). Abban a kivételes esetben, amikor harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban visznek be figyelmeztető jelzést, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a figyelmeztető jelzést bevivő hatóság által szolgáltatott információk alapján „M” formanyomtatványt küld az összes többi tagállamnak (lásd a 4.6. és a 4.7. szakaszt).

Emellett a SIS II rendelet 26. cikke arról rendelkezik, hogy meghatározott feltételek mellett beutazási vagy tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikkének (31) megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő beutazás vagy az azokon történő átutazás megakadályozása. A figyelmeztető jelzéseket annak a tagállamnak az illetékes hatósága viszi be, amely az Európai Unió Tanácsának elnökségét betölti az intézkedés elfogadásakor. Amennyiben ennek a tagállamnak nincs hozzáférése a SIS II-höz vagy a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez, akkor a feladatot az elnökségben őt követő tagállam vállalja át.

4.2.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

4.3.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

Problémák fordulhatnak elő, ha beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéssel érintett, harmadik országbeli állampolgár jogellenesen használja egy európai uniós polgár személyazonosságát, hogy bebocsátást nyerjen. Ilyen helyzet észlelése esetén a tagállamok illetékes hatóságainak figyelmét fel lehet hívni a SIS II személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos funkciójának helyes használatára. Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés nem adható ki európai uniós polgárok nevében.

4.4.   Felvett név bevitele

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.11.2. szakaszt.

4.5.   Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása esetén

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)

A Schengeni Egyezmény 25. cikkének megfelelően történő információcserére vonatkozó különleges eljárás sérelme nélkül, valamint a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.7. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció), a végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról, hogy a beutazás vagy tartózkodás megtagadása irányuló figyelmeztető jelzésre találatot adott a rendszer a tartózkodási engedély vagy vízum kiadása során. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam ilyen esetben szükség esetén „M” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztathat egyéb tagállamokat.

b)	Kérés esetén az érintett tagállamok SIRENE-irodái a nemzeti jogszabályokkal összhangban részt vehetnek a szükséges információknak a tartózkodási engedélyek és vízumok kiadásáért felelős hatóságokhoz történő továbbításában.

4.5.1.   A Schengeni Egyezmény 25. cikkében szereplő különleges eljárások:

A Schengeni Egyezmény 25. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam észleli, hogy az érintett kérelmező egy másik tagállam által kiadott, beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a SIRENE-irodákon keresztül konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal. A tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam az „N” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot a tartózkodási engedély vagy vízum kiadásáról hozott határozatról. Ha a tagállam úgy határoz, hogy kiadja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Az érintett személyt azonban fel lehet venni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.

A Schengeni Egyezmény 25. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás

Amennyiben az a tagállam, amely belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében figyelmeztető jelzést vitt be, megállapítja, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy részére tartózkodási engedélyt vagy vízumot adtak ki, a SIRENE-irodákon keresztül konzultációs eljárást kezdeményez a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállammal. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az „O” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.

A SIRENE-irodán keresztül az „O” formanyomtatvány felhasználásával konzultációra kerül sor akkor is, ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam állapítja meg a későbbiekben azt, hogy az adott személy vonatkozásában beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be (32).

Ha egy harmadik tagállam (azaz a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadótól, illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátótól eltérő tagállam) megállapítja, hogy a más tagállam tartózkodási engedélyének vagy vízumának birtokában lévő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében figyelmeztető jelzés van érvényben, erről SIRENE-irodáján keresztül a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot is értesíti a „H” formanyomtatvány alkalmazásával.

Ha a Schengeni Egyezmény 25. cikke szerinti eljárás a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés törlésével jár, a SIRENE-irodák a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett kérés esetén felajánlják támogatásukat.

4.5.2.   A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különleges el járások

Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló és egyidejűleg valamely tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy visszautazásra jogosító vízummal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok beutazását harmadik tagállam határának átlépésekor a tartózkodási engedélyt vagy visszautazásra jogosító vízumot kiállító tagállamba történő továbbutazás céljából engedélyezni kell. A beutazást meg lehet tagadni, ha a tagállam a beutazás megtagadása vonatkozásában nemzeti figyelmeztető jelzést adott ki. Annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, ahova az adott személy be kíván utazni, az illetékes hatóság kérésére a szóban forgó mindkét tagállam SIRENE-irodájának mindkét esetben üzenetet küld (az átutazás engedélyezése esetén a „H” formanyomtatványon, a beutazás megtagadása esetén a „G” formanyomtatvány alkalmazásával), amelyben tájékoztatja azokat az ellentmondásról, és felkéri őket, hogy konzultáljanak egymással a figyelmeztető jelzés SIS II-ből való törlése vagy a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonása érdekében. Kérheti azt is, hogy a konzultáció eredményéről értesítsék.

Ha a harmadik országbeli állampolgár megkísérli a beutazást abba a tagállamba, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be, ez a tagállam megtagadhatja a beutazását. Ugyanakkor az illetékes hatóság kérelmére e tagállam SIRENE-irodája konzultál azon tagállam SIRENE-irodájával, amely kiadta a tartózkodási engedélyt vagy vízumot, annak érdekében, hogy az illetékes hatóság eldönthesse, hogy van-e elegendő indok a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonására. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az „O” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.

Ha ez a személy megkísérli a beutazást a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kibocsátó tagállamba, beutazását engedélyezni kell, azonban a tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal annak érdekében, hogy az érintett illetékes hatóságok dönthessenek a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonásáról vagy a figyelmeztető jelzés törléséről. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az „O” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedély vagy vízum érvényességét, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.

Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja alá tartozó esetekben

Az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok eltérhetnek attól az elvtől, miszerint humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt meg kell engedni azon személy beutazását, akire a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést bocsátottak. Az illetékes hatóság kérelmére annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely engedélyezte a belépést, a „H” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a helyzetről.

4.6.   Információcsere találatot követően, illetve a belépés megtagadása vagy a schengeni térségből való kiutasítás esetén

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően történő információcserére vonatkozó különleges eljárás sérelme nélkül; valamint a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.7. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció); a tagállam tájékoztatást kérhet az általa a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó valamennyi találatról.

A beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok SIRENE-irodáit természetesen nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják őket. Az alkalmazott intézkedéstől függően a „G” vagy a „H” formanyomtatványt minden esetben meg lehet küldeni, ha például kiegészítő információkra van szükség. A „G” formanyomtatványt minden esetben meg kell küldeni, ha a találat a szabad mozgás jogával rendelkező személyre vonatkozik.

A fenti bekezdéstől eltérve, a 10. szakasznak megfelelően minden SIRENE-iroda statisztikát készít az adott ország területén a külföldi figyelmeztető jelzésekre adott összes találatról.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a)	A tagállamok kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról, ha az általuk a belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg. Az a tagállam, amelyik szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, írásban keresi meg a többi tagállamot.

b)	A végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítottak meg, és hogy a harmadik országbeli állampolgár beléptetését megtagadták, vagy hogy kiutasították a schengeni térségből.

c)

Ha egy tagállam észleli, hogy a területén figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodik, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája kérésre továbbítja a harmadik országbeli állampolgár visszaküldéséhez szükséges információkat. A végrehajtó tagállam igényétől függően az „M” formanyomtatványon megadott ezen információk a következőket foglalhatják magukban: — a határozat típusa és oka, — a határozatot kiadó hatóság, — a határozat kelte, — a kézbesítés dátuma (az a dátum, amikor a határozatot kézbesítették), — a végrehajtás dátuma, — a határozat lejártának dátuma vagy az érvényesség időtartama.

Ha figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt a határon tartóztatnak fel, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által meghatározott eljárásokat kell követni.

Arra is sürgősen szükség lehet, hogy a SIRENE-irodák bizonyos esetekben kiegészítő információkat cseréljenek ki egy adott személy kétséget kizáró azonosítása céljából.

4.7.   Információcsere a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően

A 2004/38/EK irányelv értelmében harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban különleges szabályokat kell alkalmazni (33).

Sajátos szabályok vonatkoznak az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos találatokra, akiket a 2004/38/EK irányelv értelmében megillet a szabad mozgáshoz való közösségi jog (Svájc helyzetéről azonban lásd a 4. szakasz bevezetését). A következő eljárást kell alkalmazni:

a)

Az illetékes hatóság kérelmére a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája „G” formanyomtatvány alkalmazásával haladéktalanul kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy megszerezze a végrehajtandó intézkedésről szóló késedelem nélküli döntéshez szükséges információkat.

b)	A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája az információkérés kézhezvételekor azonnal megkezdi a kért információk összegyűjtését és a lehető leghamarabb megküldi azokat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának.

c)

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről „M” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát.

d)	A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája útján tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy a kért intézkedést megtették-e (az „M” formanyomtatványon) vagy sem (a „H” formanyomtatványon) (34).

4.8.   Információcsere abban az esetben, ha találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn

Amennyiben találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn, e tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérelmére „M” formanyomtatvány megküldésével tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről „M” formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát.

4.9.   Az uniós polgárokkal kapcsolatban bevitt figyelmeztető jelzések törlése

Amennyiben harmadik ország állampolgára, akivel szemben belépés vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést adtak ki, állampolgárságot szerez valamelyik tagállamban, a figyelmeztető jelzést törölni kell. Amennyiben az állampolgárság megváltozása a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól eltérő tagállam SIRENE-irodájának tudomására jut, utóbbi konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó ország SIRENE-irodájával, és szükség esetén „J” formanyomtatványt küld neki a jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok helyreigazítására és törlésére irányuló eljárással összhangban (lásd a 2.7. szakaszt).

5.   ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)

5.1.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

5.2.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

5.3.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

5.4.   Megjelölés csatolása

Felmerülhetnek olyan körülmények, hogy az eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés találatot ad, a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai pedig úgy határoznak, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre és/vagy hogy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan további intézkedésre nem kerül sor. E határozat akkor is meghozható, ha a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy fenntartják a figyelmeztető jelzést a SIS II-ben. Ebben az esetben a végrehajtó tagállam találatot követően megjelölés csatolását kérheti. A megjelölés csatolása céljából a 2.6. szakaszban leírt általános eljárást kell követni.

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések tekintetében nincs végrehajtandó alternatív intézkedés.

5.5.   Részletes leírás szolgáltatása eltűnt kiskorúakról és egyéb, veszélyben lévőnek minősített személyekről

A SIRENE-irodák gyors hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi nemzeti szintű lényeges kiegészítő információhoz az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések tekintetében, annak érdekében, hogy a SIRENE-irodák képesek legyenek teljes mértékben betölteni szerepüket az ügyek sikeres megoldásában, megkönnyítve az adott személy azonosítását, és haladéktalanul kiegészítő információt szolgáltatva az ügyhöz kapcsolódó kérdésekről. A lényeges kiegészítő információk különösen gyermek vagy kiszolgáltatott személy felügyeletére vonatkozó nemzeti határozatokra, vagy a gyermekrablásokkal kapcsolatos figyelmeztető mechanizmusok használatára irányuló megkeresésekre terjedhetnek ki.

A nagy kockázatnak kitett eltűnt személyek esetében az „M” formanyomtatvány 311-es rovatát a „SÜRGŐS” szóval és a sürgősség indokolásával kell kezdeni. A sürgősséget telefonhívással kell megerősíteni, amelyben kiemelik az „M” formanyomtatvány jelentőségét és sürgős jellegét.

Közös módszert kell alkalmazni a nagy kockázatnak kitett eltűnt személyre vonatkozó, strukturált kiegészítő információk megegyezés szerinti sorrendben való bevitelére (35). Ezeket az információkat az „M” formanyomtatvány 083-as rovatában kell megadni.

Mivel nem minden kiszolgáltatott személy lépi át a nemzeti határokat, a (részletes leírásra vonatkozó) kiegészítő információk szolgáltatásáról szóló határozatokat és azok címzettjeit az ügy összes körülményei alapján esetről esetre kell meghatározni. Az ilyen kiegészítő információk továbbítására vonatkozó nemzeti szintű határozatot követően a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén a következő intézkedések valamelyikét alkalmazza:

a)	megőrzi az információt annak érdekében, hogy egy másik tagállam kérelmére kiegészítő információt tudjon szolgáltatni;

b)	továbbítja az „M” formanyomtatványt az illetékes SIRENE-irodának, amennyiben a megkeresésekből kitűnik az eltűnt személy valószínű célpontja;

c)	továbbítja az „M” formanyomtatványt valamennyi illetékes SIRENE-irodának, az eltűnés adatai alapján, abból a célból, hogy az adott személyre vonatkozó valamennyi adatot rövid idő alatt továbbküldje.

Amennyiben valamelyik SIRENE-iroda megkapta az információt, azt annak érdekében, hogy a lehető legtöbb esély legyen az érintett személy tartózkodási helyének célzott és ésszerű megállapítására, szükség esetén meg kell küldeni:

a)	az érintett határállomásoknak;

b)	a személyek tartózkodási helyének megállapítása és védelme tekintetében illetékes közigazgatási és rendőri hatóságoknak;

c)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megfelelő konzuli hatóságainak a SIS II-ben jelzett találatot követően.

5.6.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

a)	A SIRENE-irodák lehetőség szerint közlik a szükséges orvosi adatokat azon eltűnt személy(ek)ről, aki(k)nek védelme érdekében intézkedéseket kell tenni. A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel.

b)	A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindig közli a tartózkodási helyet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával.

c)

A SIS II határozat 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nagykorú eltűnt személy tartózkodási helyét csak annak hozzájárulásával lehet az eltűnést bejelentő személlyel közölni (36). A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy arról legalább írásos feljegyzést kell készíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén ezt írásban kell megtenni, vagy azt hivatalosan rögzíteni kell. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik az eltűnést bejelentő személlyel azt a tényt, hogy a figyelmeztető jelzést találatot követően törölték.

6.   BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)

6.1.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

6.2.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

6.3.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

6.4.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)	a valós tartózkodási hely vagy lakóhely felderítésére minden olyan intézkedést fel kell használni, amelyet a személy tartózkodása szerinti tagállam nemzeti joga megenged;

b)	szükség esetén nemzeti eljárások révén kell biztosítani, hogy a figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig tárolják a SIS II-ben, amennyi szükséges az azok bevitelét indokoló célok eléréséhez.

A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 34. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

7.   REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)

7.1.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

7.2.   Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

7.3.   Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

7.4.   Más tagállamok tájékoztatása a nemzetbiztonságért felelős hatóságok által kért figyelmeztető jelzések kibocsátásakor (a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése)

A nemzetbiztonságért felelős hatóságok kérésére figyelmeztető jelzés bevitelekor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja erről a többi SIRENE-irodát az „M” formanyomtatvány alkalmazásával, a 083-as rovat elején feltüntetve a „SIS II határozat 36. CIKKE (3) BEKEZDÉSE” szöveget. A formanyomtatvány a 080-as rovatban tartalmazza a figyelmeztető jelzés bevitelét kérő hatóság megnevezését előbb a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam nyelvén, majd angolul, a 081-es rovatban pedig fordítást nem igénylő formában az elérhetőségeit.

Az egyes információk titkosságát a nemzeti jognak megfelelően meg kell őrizni, ideértve a SIRENE-irodákkal való kapcsolattartás és a nemzetbiztonságért felelős szolgálatokkal történő kapcsolattartás elkülönítését is.

7.5.   Megjelölés csatolása

Az általános eljárást lásd a 2.6. szakaszban.

A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében nincs szükség alternatív intézkedések meghozatalára.

Ha a végrehajtó tagállam nemzetbiztonságért felelős hatósága emellett úgy dönt, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében megjelölés szükséges, kapcsolatba lép a nemzeti SIRENE-irodával, és tájékoztatja arról, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája ekkor megjelölést kér az „F” formanyomtatványnak a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájához történő megküldésével. Más, megjelölés csatolása iránti kérelemhez hasonlóan általános indokolást kell adni. A kényes ügyeket azonban nem kell harmadik féllel megosztani (lásd a 7.6. szakasz b) pontját).

7.6.   Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

a)

Ha a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg, a végrehajtó SIRENE-iroda a „G” formanyomtatvány alkalmazásával értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját az eredményekről (rejtett vagy célzott ellenőrzés). Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja saját, nemzetbiztonságért felelős hatóságát is.

b)

Bizonyos információk titkosságának megőrzéséhez különleges eljárásra van szükség. Ezért a nemzetbiztonsági hatóságok közötti kapcsolatokat teljesen el kell különíteni a SIRENE-irodák közötti kapcsolattól. Következésképpen a megjelölés iránti megkeresés részletes indokolását közvetlenül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok között kell megvitatni, és nem a SIRENE-irodákon keresztül.

7.7.   Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek

Lásd a 9. szakaszt.

8.   LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)

8.1.   Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

8.2.   Járműre kiadott figyelmeztető jelzések

8.2.1.   Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésével kapcsolatos kötelező azonosító adatok a következők:

a)	rendszám; és/vagy

b)	járműazonosító szám (VIN).

Mindkét szám szerepelhet a SIS II-ben.

Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitelekor megállapítják, hogy ugyanaz a járműazonosító szám és/vagy rendszám már szerepel a SIS II-ben, feltételezhető, hogy az új figyelmeztető jelzés következtében ugyanazon járművel kapcsolatban több figyelmeztető jelzés jön létre. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor eredményes, ha a felhasznált leíró adatok egyezőek, tehát az összehasonlítás nem mindig lehetséges.

A SIRENE-iroda felhívja a felhasználók figyelmét azon problémákra, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a két szám közül csak az egyik esetében végeznek összehasonlítást, továbbá az azonos járműazonosító számokra (VIN twins), valamint a rendszámok újbóli felhasználására. A pozitív válasz nem jelent automatikusan találatot, a negatív válasz pedig nem jelenti azt, hogy az adott jármű nem áll figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

Azokat az azonosító adatokat, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy két, járműre vonatkozó bejegyzés azonos-e, a 2.2.3. szakasz tartalmazza.

A SIRENE-irodák által a járművek esetében a többszörös vagy összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések ellenőrzésére alkalmazandó konzultációs eljárások megegyeznek a személyek esetében alkalmazottakkal. Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája nyilvántartást vezet az újabb figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresésekről, amelyeket az adott figyelmeztető jelzés törléséig a fenti rendelkezések értelmében – konzultációt követően – elutasítottak.

8.2.2.   Azonos járműazonosító számok (VIN twins)

Az azonos járműazonosító szám olyan, SIS II-be bevitt járműre utal, amelynek típusa és járműazonosító száma (VIN) megegyezik egy eredeti gyártású járműével (például egy azonos VIN-nel rendelkező traktor és motorkerékpár nem tartozik ebbe a kategóriába). A következő különleges eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy elkerüljék az azonos VIN-nel rendelkező, eredeti gyártású jármű ismételt lefoglalásával járó negatív következményeket:

a)

Amennyiben az azonos járműazonosító szám lehetősége megalapozott, a SIRENE-iroda szükség esetén: i. biztosítja, hogy a SIS II-beli figyelmeztető jelzés nem hibás, és a figyelmeztető jelzésre vonatkozó információk a lehető legteljesebbek; ii. ellenőrzi a SIS II-beli figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló körülményeket; iii. megállapítja a mindkét járműre vonatkozó előzményeket, a gyártásuktól kezdődően; iv. alapos vizsgálatot kezdeményez a lefoglalt jármű tekintetében, különös figyelemmel a jármű VIN-jére, annak megállapítása érdekében, hogy az-e az eredeti jármű. Az érintett SIRENE-irodák szorosan együttműködnek az ilyen intézkedések megtételében.

b)

Amennyiben az azonos járműazonosító szám megléte megerősítést nyer, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam mérlegeli, hogy szükséges-e a figyelmeztető jelzés fenntartása a SIS II-ben. Ha a tagállam a SIS II-beli figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam: i. hozzáadja a „másolat gyanúja” (37) járművel kapcsolatos megjegyzést a figyelmeztető jelzéshez; ii. felkéri az eredeti gyártású jármű tulajdonosát, hogy kifejezett hozzájárulása esetén a nemzeti jogszabályoknak megfelelően közölje a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával azokat az információkat, amelyek a téves azonosítás hátrányos következményeinek elkerüléséhez szükségesek.

c)

A SIRENE-irodán keresztül a többi irodának „M” formanyomtatványt küld, amelyen szükség szerint feltünteti az eredeti gyártású jármű ismertetőjegyeit vagy jellemzőit, amelyek megkülönböztetik azt a SIS II-be bevitt járműtől. Az „M” formanyomtatvány 083-as rovatának jól láthatóan tartalmaznia kell az „EREDETI GYÁRTÁSÚ JÁRMŰ” szöveget.

d)

Ha az ellenőrzést végző felhasználó a SIS II-ben folytatott lekérdezéskor „másolat gyanúja” járművel kapcsolatos megjegyzést észlel, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti SIRENE-irodával, és további információkat kell kérnie annak tisztázása érdekében, hogy az ellenőrzött jármű azonos-e a keresett vagy az eredeti gyártású járművel.

e)

Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az „M” formanyomtatványon szereplő információk már nem naprakészek, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű mindenkori tulajdonjogát. Utóbbi SIRENE-iroda új „M” formanyomtatványt küld, amelynek 083-as rovatában jól láthatóan feltünteti az „EREDETI GYÁRTÁSÚ JÁRMŰ” szöveget.

8.3.   Találatot követő információcsere

A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 38. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a nemzeti jogszabályok értelmében a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

A SIRENE-irodák a „G” formanyomtatvány 089-es rovatában feltüntetett kérésre a „P” formanyomtatvány alkalmazásával minél hamarabb megküldik a kiegészítő információkat a SIS II határozat 38. cikke alapján gépjárműre, légi járműre, hajóra, ipari berendezésre vagy konténerre vonatkozóan lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően.

A kérés sürgősségére és arra tekintettel, hogy nem lehet azonnal az összes információt egyesíteni, nem kell a „P” formanyomtatvány összes rovatát kitölteni. Törekedni kell azonban a 041-es, a 042-es, a 043-as, a 162-es, a 164-es, a 165-ös, a 166-os, a 167-es és a 169-es fő rovathoz kapcsolódó információk összegyűjtésére.

9.   AUTOMATIKUS RENDSZÁMFELISMERŐ (ANPR) RENDSZEREK

E rendszerek a SIS II határozat 36. és 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzések szempontjából lényegesek. Az ANPR széles körben elterjedt, bűnüldözési célú felhasználása miatt a rendszer műszakilag képes rövid időn belül számos, járműre vagy rendszámra vonatkozó találatot elérni.

Mivel egyes ANPR-helyszínek rendelkeznek személyzettel, ezért megvan a lehetőség arra, hogy észleljék az adott járművet, és a kért intézkedést végrehajtsák. Ebben az esetben az intézkedés végrehajtása előtt az ANPR-rendszer felhasználóinak ellenőrizniük kell, hogy az ANPR-en keresztül elért találat a SIS II határozat 36. vagy 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzéshez kapcsolódik-e.

Sok ANPR-helyszín azonban nem rendelkezik állandó személyzettel. Ennek megfelelően tehát a technológia ugyan észleli a jármű áthaladását és találatot ér el, a kért intézkedés azonban nem hajtható végre.

A 36. és 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében egyaránt a következő általános eljárást kell alkalmazni, ha a kért intézkedés nem hajtható végre:

Az első találatra vonatkozóan „H” formanyomtatványt kell küldeni. Amennyiben a jármű mozgásával kapcsolatosan több információra van szükség, akkor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának kell kétoldalú kapcsolatot létesítenie a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával az információigénnyel kapcsolatos egyeztetés céljából.

A 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	A találatot elérő tagállam SIRENE-irodája az „ANPR” kifejezésnek a „G” formanyomtatvány 086-os rovatában történő feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről.

b)

Ha a célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan elért találat esetében nem hajtható végre a kért intézkedés, a találatot elérő tagállam SIRENE-irodája az „ANPR” kifejezésnek és a következő szövegnek a „H” formanyomtatvány 083-as rovatában történő feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről: „E találatot ANPR használatával értük el. Küldjön értesítést, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.”

c)	A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam dönt arról, hogy a figyelmeztető jelzés elérte-e célját, törlendő-e, és hogy kétoldalú egyeztetést kell-e folytatni az információigényről.

A 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot elérő tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről a „G” formanyomtatvány használatával.

b)

Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot elérő tagállam SIRENE-irodája az „ANPR” kifejezésnek és a következő szövegnek a „H” formanyomtatvány 083-as rovatában történő feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találat körülményeiről: „E találatot ANPR használatával értük el. Küldjön értesítést, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.”

c)

Ilyen „H” formanyomtatvány kézhezvételekor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája egyeztet az illetékes hatóságokkal, amelyeknek a feladata, hogy eldöntsék, szükség van-e további „H” formanyomtatványokra vagy a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával folytatott kétoldalú egyeztetésből származó információkra.

10.   STATISZTIKA

A SIRENE-irodák évi egy alkalommal statisztikát készítenek, amelyet az ügynökségnek és a Bizottságnak kell megküldeni. A statisztikát kérésre az európai adatvédelmi biztosnak és az illetékes nemzeti adatvédelmi hatóságoknak is meg kell küldeni. A statisztika számos formanyomtatványból áll, amelyek mindegyikét minden tagállam megkapja. A statisztikának különösen a találatok és a megjelölések számát kell feltüntetnie. Megkülönböztetést kell tenni a más tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok és a tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok között.

Az e szakasz szerinti statisztika elkészítésére vonatkozó eljárásokat és formátumokat a 6. függelék határozza meg.

---

(1)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(2)  A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a végrehajtó egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex(94) 29 rev. 2.), HL L 239., 2000.9.22., 130. o.

(3)  Az 1997. október 7-i SCH/com-ex 97(27) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Olaszország, és az SCH/com-ex 97(28) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Ausztria esetében.

(4)  A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.).

(5)  A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.).

(6)  A Tanács 2004. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).

(7)  HL C 340., 1997.11.10., 92. o.

(8)  Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (HL L 176., 1999.7.10., 36. o.).

(9)  HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

(10)  HL L 160., 2011.6.18., 3. o.

(11)  HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(12)  HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(13)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(14)  HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

(15)  Ez nem érinti a SIRENE-irodák részére a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján adott feladatokat, például a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.) alkalmazásában.

(16)  A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról, HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(17)  Lásd még: Schengeni Katalógus, ajánlások és bevált gyakorlatok.

(18)  Ez a második tartomány a technikai „üzem előtti környezetben” van.

(19)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(20)  Az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye az egyének személyes adatai gépi feldolgozása során való védelméről, valamint annak későbbi módosításai.

(21)  HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(22)  Egyes szállítócégek más hivatkozási számot használnak. A SIS II lehetőséget biztosít a BIC-től eltérő sorozatszámok bevitelére.

(23)  A tárgyak sorozatszámozása terén a szabványosítás hiánya miatt előfordulhat például, hogy két eltérő, különböző gyártmányú lőfegyver azonos sorozatszámmal rendelkezik. Ehhez hasonlóan az is előfordulhat, hogy egy tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik, mint egy teljesen más tárgy, például egy kibocsátott okmány és egy ipari berendezés. Amennyiben egyértelmű, hogy a sorozatszámok azonosak, de a tárgyak nyilvánvalóan eltérőek, akkor nincs szükség a SIRENE-irodák közötti konzultációra. Fel kell hívni a felhasználók figyelmét arra, hogy kialakulhat ilyen helyzet. Továbbá az is előfordulhat, hogy az egyik országban eltulajdonított és bejelentett tárgyat, például útlevelet vagy gépkocsit a származási országban is bejelentenek. Emiatt előfordulhat, hogy ugyanazon tárgyra két figyelmeztető jelzést adnak ki. Ha erre fény derül, ezt a helyzetet az érintett SIRENE-irodák orvosolhatják.

(24)  A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.

(25)  HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(26)  HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

(27)  A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.

(28)  Lásd még a SIRENE-formanyomtatványokban a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt.

(29)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(30)  A 2004/38/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy azt a személyt, akinek a beutazását megtagadták, teljes mértékben tájékoztassák azokról az okokról, amelyeken az ügyében hozott határozat alapult, kivéve, ha ez ellentétes a nemzetbiztonsági érdekekkel.

(31)  A SIS II rendelet 26. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkére hivatkozik. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően azonban e 15. cikk az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 29. cikkévé vált.

(32)  Az uniós polgárok családtagjai tekintetében a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzés esetében emlékeztetni kell arra, hogy az e személyek tartózkodási engedélyének kiadása előtt nem lehetséges minden esetben a SIS II-ben való keresés. A 2004/38/EK irányelv 10. cikke felsorolja azokat a feltételeket, amelyek uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak a fogadó tagállamban három hónapot meghaladó tartózkodásához szükséges tartózkodási jog megszerzésére vonatkoznak. Ez a kimerítő felsorolás nem teszi lehetővé a SIS-ben végzett rendszeres vizsgálatot a tartózkodási engedély kiadását megelőzően. Az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállam más tagállamoktól csak a korábbi rendőrségi előzmények tekintetében kérhet információt, ha azt szükségesnek tartja (vagyis nem a SIS II valamennyi adata tekintetében). Az ilyen kérések nem válhatnak rendszeressé.

(33)  A 2004/38/EK irányelv szerint a szabad mozgás jogát élvező személyek beutazását vagy tartózkodását csak a közrend vagy közbiztonság okán lehet megtagadni, amennyiben az egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére, és amennyiben betartják az irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumokat. A 27. cikk (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.” Emellett további korlátozások vonatkoznak a huzamos tartózkodási joggal rendelkező személyekre, akik beutazását vagy tartózkodását a 2004/38/EK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint csak súlyos közrendi és közbiztonsági okokból lehet megtagadni.

(34)  A 2004/38/EK irányelvnek megfelelően a végrehajtó tagállam nem korlátozhatja a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgását kizárólag azzal az indokkal, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam fenntartja a figyelmeztető jelzést, hacsak az előző lábjegyzetben említett feltételek nem teljesülnek.

(35)  Az eltűnés adatai:

a)	az eltűnés helye, dátuma és ideje;

b)	az eltűnés körülményei.

Az eltűnt személy adatai:

c)	látszólagos életkor;

d)

magasság;

e)

bőrszín;

f)	hajszín és frizura;

g)

szemszín;

h)	egyéb külső jellemzők (például testékszer, deformációk, amputációk, tetoválások, anyajegyek, sebhelyek stb.);

i)	pszichológiai jellemzők: öngyilkosság veszélye, mentális betegség, agresszív viselkedés stb.;

j)	egyéb adatok: szükséges orvosi kezelés stb.;

k)	az eltűnés időpontjában viselt ruházat;

l)	fénykép: elérhető vagy sem;

m)	ante mortem formanyomtatvány: elérhető vagy sem;

kapcsolódó információk:

n)	az esetleg az eltűnt személy társaságában tartózkodó személy(ek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll);

o)	az ügyben érintett gépjármű(vek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll);

p)	ha rendelkezésre áll: mobiltelefonszám, utolsó „bejelentkezés”, internetes közösségi oldalakon való kapcsolatfelvétel.

A 083-as rovatban az egyes rovatok címét nem kell feltüntetni, csak az azoknak megfelelő betűjelet. Amennyiben magában a figyelmeztető jelzésben már rendelkezésre állnak bizonyos adatok, azok elhagyhatók.

(36)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelme és az ilyen adatok szabad áramlása kapcsán a hozzájárulás egyértelműségéhez lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkének h) pontját.

(37)  A „másolat gyanúja” megjegyzés olyan esetekre vonatkozik, amikor például a jármű nyilvántartási dokumentumait eltulajdonítják, és másik, szintén eltulajdonított, azonos gyártmányú, modellű és színű jármű újbóli nyilvántartásba vételéhez használják fel.