22.9.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 286/13 |
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET ÁLTAL KIADOTT TANÁCS
(2012. július 31.)
amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökről rendelkező 46. cikke (3) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek
(ERKT/2012/3)
2012/C 286/10
1. Jogi háttér
1.1. |
A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet (1) 46 cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és egyéb illetékes hatóságokkal konzultálni köteles olyan szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával kapcsolatban, amelyek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökhöz kapcsolódnak. A konzultáció különösen az alábbi három témakörhöz kapcsolódik: a) a kellően likvidnek tekinthető, elfogadható fedezet típusa; b) az eszközértékekre vonatkozó haircutok; és c) a feltételek, amelyek alapján a kereskedelmi banki garanciák a központi szerződő felek által fedezetként elfogadhatók. |
1.2. |
Az EÉPH 2012. június 26-án azzal fordult az ERKT-hoz, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban tanácsot kérjen, és ennek során a 2012. június 25-én publikált EÉPH dokumentumra (2) hivatkozott. |
1.3. |
A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanács rendelet (3) 3. cikke (2) bekezdése b) és g) pontjának, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ERKT igazgatótanácsa fogadta el ezt a tanácsot, amelyet az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozat (4) 30. cikke értelmében közzétettek. |
1.4. |
Az ERKT-nek a 1092/2010/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott megbízatása kiterjed a 1092/2010/EU rendelet (5) 2. cikke b) pontjában meghatározottak szerint a pénzügyi rendszer felvigyázására; amely magában foglal olyan pénzügyi rendszer infrastruktúrákat, mint például a központi szerződő felek, valamint ezek pénzügyi rendszerben betöltött szerepe. |
2. Gazdasági háttér
2.1. |
A központi szerződő felek a pénzügyi rendszer nélkülözhetetlen csomópontjai, és ebből eredő szerepük a szabványosított, tőzsdén kívüli származtatott termékek központi elszámolására vonatkozó 2009-es pittsburghi G20-kezdeményezés megvalósításával erősödni fog. A jogszabályalkotás során tekintettel kellene lenni a prociklikus hatással kapcsolatos makroprudenciális aggodalmakra. Az ERKT véleménye szerint a prociklikusság problémájának figyelembevétele nem korlátozódhat csupán a központi szerződő felek alkalmazkodóképességére gyakorolt közvetlen hatásra, hanem figyelembe kell venni, hogyan befolyásolja a központi szerződő felek magatartása a tágabb pénzügyi rendszert. |
2.2. |
A biztosítékeszközökre alkalmazott haircutok és árrések esetleges makroprudenciális célú használata olyan lényeges aspektus, amelyet az ERKT megfontolásra ajánl az illetékes makroprudenciális hatóságok számára, mint az EMIR tervezett első felülvizsgálatának tárgyát. |
2.3. |
Az ERKT elismeri, hogy míg a prociklikusság minden eszközzel korlátozandó, ez semmiképpen nem mehet a központi szerződő felek alkalmazkodóképességének a rovására. |
3. A magas likviditásúnak tekinthető biztosítékeszközök típusai
3.1. |
A kibocsátó székhelye szerinti országra való hivatkozásokat ki kellene venni az alacsony hitelkockázati követelmény alól, mivel ezt a kockázatot általában már a kibocsátó hitelkockázati vizsgálata során figyelembe vették. |
3.2. |
A központi szerződő feleknek határozottan meg kellene bizonyosodniuk afelől, hogy a biztosítékeszközök átruházhatóságát és értékét:
|
3.3. |
A központi szerződő felek számára megfelelő jogi és működési garanciát kellene nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy kellő gyorsasággal lehessen a határon túli biztosítékeszközöket felhasználni. |
3.4. |
A klíringtag által kibocsátott biztosítékeszköz elfogadásánál az alábbi prudenciális intézkedéseket kellene alkalmazni:
|
3.5. |
Koncentrációs határértékeket kellene megállapítani az összevont biztosítékalaphoz igazodva, mivel minél nehezebben érhető el a diverzifikáció, annál korlátozottabb az elfogadható biztosítékeszközök köre. |
3.6. |
A jogbiztonság és a piac kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a jelentős makroprudenciális következményeket is szem előtt tartva a jogszabályoknak egyértelműen rendelkezniük kellene a központi szerződő félnek a biztosítékeszköz újrafelhasználására, valamint az újra hozzárendelt biztosítékeszköz elfogadására vonatkozó lehetőségeire. |
3.7. |
A központi szerződő felek által nyújtott biztosítékeszköz alkalmasságára és felhasználására átláthatósági követelményeknek kellene vonatkozniuk annak érdekében, hogy ezáltal a felvigyázó hatóságok ellenőrizni tudják a piaci magatartást és a felajánlott biztosítékeszközök kockázati megoszlását. |
3.8. |
A biztosítékeszközök elfogadhatóságáról szóló jogszabályokat körültekintően kellene alkalmazni és gyakorta felül kellene vizsgálni a rendszerkockázat gondos figyelembevétele érdekében. |
4. A biztosítékeszközökre vonatkozó haircutok
4.1. |
A haircutok értékét körültekintő és konzervatív módon kellene meghatározni a központi szerződő felek védelme és a prociklikus hatás korlátozása érdekében. |
4.2. |
Pénzügyi stabilitási szempontból kívánatos, hogy a központi szerződő fél által nyújtott biztosítékeszköz elfogadási feltételei és az alkalmazott haircut tekintetében korlátozzák a prociklikus mozgásokat. A haircutokra vonatkozó gyakorlatot akként kellene kialakítani, hogy annak hirtelen és jelentős emelkedése feszült piaci körülmények között a lehető legritkábban forduljon elő. |
4.3. |
A piaci helyzet megváltozása miatt bekövetkező haircut-kiigazításhoz átlátható és kiszámítható eljárásokat kellene megkövetelni. |
4.4. |
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stabilty Board - FSB) által lefektetett, a G20-országok Mexico Cityben tartott 2012-es csúcstalálkozóján jóváhagyott alapelvekre tekintettel kerülni kellene a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások gépies alapulvételét (6). |
4.5. |
A prociklikus hatások korlátozása érdekében a központi szerződő felek számára elő kellene írni azt, hogy az illetékes hatóság előtt bizonyítsák a mechanikus aktiválás elkerülését. Biztosítani kellene a jogszabályok és a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott használatának korlátozására vonatkozó FSB alapelvek közötti összhangot. |
5. A kereskedelmi banki garanciák biztosítékeszközként történő elfogadhatóságának feltételei
5.1. |
Jogszabályban kellene meghatározni azt a megbízható felet, aki a kereskedelmi banki garanciákat fedező biztosítékeszközökkel rendelkezik. |
5.2. |
A kereskedelmi banki garanciák esetében korlátozott felhasználást és az egyéb elfogadható biztosítékeszközökre vonatkozó koncentrációs rátánál kisebb rátát kellene meghatározni. |
Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. július 31-én.
az ERKT elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 201, 2012.7.27., 39. o.
(2) „A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló technikai standardtervezet” című EÉPH konzultációs anyag; közzétéve az EÉPH weboldalán: www.esma.europa.eu.
(3) HL L 331, 2010.12.15., 1. o.
(4) HL C 58, 2011.2.24., 4. o.
(5) A 2. cikk b) pontja értelmében a „pénzügyi rendszer” a pénzügyi intézmények, piacok, termékek és piaci infrastruktúra összességét foglalja magában.
(6) FSB, a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott mértékű figyelembevételének csökkentésére vonatkozó alapelvek, 2010. október 27., különös tekintettel a III.4 alapelvre. Elérhető az FSB weboldalán: www.financialstabilityboard.org.