22.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 286/13


AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET ÁLTAL KIADOTT TANÁCS

(2012. július 31.)

amelyet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökről rendelkező 46. cikke (3) bekezdése alapján az Európai Értékpapír-piaci Hatóság elé terjesztettek

(ERKT/2012/3)

2012/C 286/10

1.   Jogi háttér

1.1.

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet (1) 46 cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (EÉPH) az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és egyéb illetékes hatóságokkal konzultálni köteles olyan szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával kapcsolatban, amelyek a központi szerződő felek által elfogadható biztosítékeszközökhöz kapcsolódnak. A konzultáció különösen az alábbi három témakörhöz kapcsolódik: a) a kellően likvidnek tekinthető, elfogadható fedezet típusa; b) az eszközértékekre vonatkozó haircutok; és c) a feltételek, amelyek alapján a kereskedelmi banki garanciák a központi szerződő felek által fedezetként elfogadhatók.

1.2.

Az EÉPH 2012. június 26-án azzal fordult az ERKT-hoz, hogy a fenti kérdésekkel kapcsolatban tanácsot kérjen, és ennek során a 2012. június 25-én publikált EÉPH dokumentumra (2) hivatkozott.

1.3.

A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanács rendelet (3) 3. cikke (2) bekezdése b) és g) pontjának, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ERKT igazgatótanácsa fogadta el ezt a tanácsot, amelyet az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozat (4) 30. cikke értelmében közzétettek.

1.4.

Az ERKT-nek a 1092/2010/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott megbízatása kiterjed a 1092/2010/EU rendelet (5) 2. cikke b) pontjában meghatározottak szerint a pénzügyi rendszer felvigyázására; amely magában foglal olyan pénzügyi rendszer infrastruktúrákat, mint például a központi szerződő felek, valamint ezek pénzügyi rendszerben betöltött szerepe.

2.   Gazdasági háttér

2.1.

A központi szerződő felek a pénzügyi rendszer nélkülözhetetlen csomópontjai, és ebből eredő szerepük a szabványosított, tőzsdén kívüli származtatott termékek központi elszámolására vonatkozó 2009-es pittsburghi G20-kezdeményezés megvalósításával erősödni fog. A jogszabályalkotás során tekintettel kellene lenni a prociklikus hatással kapcsolatos makroprudenciális aggodalmakra. Az ERKT véleménye szerint a prociklikusság problémájának figyelembevétele nem korlátozódhat csupán a központi szerződő felek alkalmazkodóképességére gyakorolt közvetlen hatásra, hanem figyelembe kell venni, hogyan befolyásolja a központi szerződő felek magatartása a tágabb pénzügyi rendszert.

2.2.

A biztosítékeszközökre alkalmazott haircutok és árrések esetleges makroprudenciális célú használata olyan lényeges aspektus, amelyet az ERKT megfontolásra ajánl az illetékes makroprudenciális hatóságok számára, mint az EMIR tervezett első felülvizsgálatának tárgyát.

2.3.

Az ERKT elismeri, hogy míg a prociklikusság minden eszközzel korlátozandó, ez semmiképpen nem mehet a központi szerződő felek alkalmazkodóképességének a rovására.

3.   A magas likviditásúnak tekinthető biztosítékeszközök típusai

3.1.

A kibocsátó székhelye szerinti országra való hivatkozásokat ki kellene venni az alacsony hitelkockázati követelmény alól, mivel ezt a kockázatot általában már a kibocsátó hitelkockázati vizsgálata során figyelembe vették.

3.2.

A központi szerződő feleknek határozottan meg kellene bizonyosodniuk afelől, hogy a biztosítékeszközök átruházhatóságát és értékét:

nem akadályozzák harmadik feleknek kedvező egymással versengő jogok,

biztosították a biztosítékeszközök nyújtójának megfosztása révén,

nem vonatkozik rájuk az értékpapírokra és biztosítékeszközökre vonatkozó jogszabályok általi átkategorizálás abban az esetben, ha a biztosítéknyújtó vagy harmadik fél igénnyel lép fel, és

nem tehetik semmissé a nemzeti vagy harmadik országban alkalmazott fizetésképtelenségi jogszabályok a klíringtag vagy más biztosítéknyújtó elleni fizetésképtelenségi eljárás során.

3.3.

A központi szerződő felek számára megfelelő jogi és működési garanciát kellene nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy kellő gyorsasággal lehessen a határon túli biztosítékeszközöket felhasználni.

3.4.

A klíringtag által kibocsátott biztosítékeszköz elfogadásánál az alábbi prudenciális intézkedéseket kellene alkalmazni:

a valamely klíringtag által kibocsátott és egy másik klíringtag által biztosítékul nyújtott pénzügyi instrumentumok használatát vagy korlátozni kellene, vagy pedig esetükben magasabb haircutot kellene alkalmazni, mint a nem klíringtag által kibocsátott instrumentumok esetében; a második lehetőséget annak potenciális prociklikus hatása miatt az illetékes hatóságoknak gondosan értékelniük kellene,

a központi szerződő feleknek csak tőzsdén jegyzett és a nyilvános kereskedelemben részt vevő értékpapírt kellene elfogadniuk,

a jogszabályoknak egyértelműen meg kellene határozniuk a klíringtagok általi keresztbiztosíték-nyújtással összefüggő kapcsolódások mérésének módját. A jogszabályoknak ugyancsak egyértelműen meg kellene határozniuk azt, hogy a központi szerződő félnek a devizakockázat-kezelési képességét miként kell bizonyítania.

3.5.

Koncentrációs határértékeket kellene megállapítani az összevont biztosítékalaphoz igazodva, mivel minél nehezebben érhető el a diverzifikáció, annál korlátozottabb az elfogadható biztosítékeszközök köre.

3.6.

A jogbiztonság és a piac kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a jelentős makroprudenciális következményeket is szem előtt tartva a jogszabályoknak egyértelműen rendelkezniük kellene a központi szerződő félnek a biztosítékeszköz újrafelhasználására, valamint az újra hozzárendelt biztosítékeszköz elfogadására vonatkozó lehetőségeire.

3.7.

A központi szerződő felek által nyújtott biztosítékeszköz alkalmasságára és felhasználására átláthatósági követelményeknek kellene vonatkozniuk annak érdekében, hogy ezáltal a felvigyázó hatóságok ellenőrizni tudják a piaci magatartást és a felajánlott biztosítékeszközök kockázati megoszlását.

3.8.

A biztosítékeszközök elfogadhatóságáról szóló jogszabályokat körültekintően kellene alkalmazni és gyakorta felül kellene vizsgálni a rendszerkockázat gondos figyelembevétele érdekében.

4.   A biztosítékeszközökre vonatkozó haircutok

4.1.

A haircutok értékét körültekintő és konzervatív módon kellene meghatározni a központi szerződő felek védelme és a prociklikus hatás korlátozása érdekében.

4.2.

Pénzügyi stabilitási szempontból kívánatos, hogy a központi szerződő fél által nyújtott biztosítékeszköz elfogadási feltételei és az alkalmazott haircut tekintetében korlátozzák a prociklikus mozgásokat. A haircutokra vonatkozó gyakorlatot akként kellene kialakítani, hogy annak hirtelen és jelentős emelkedése feszült piaci körülmények között a lehető legritkábban forduljon elő.

4.3.

A piaci helyzet megváltozása miatt bekövetkező haircut-kiigazításhoz átlátható és kiszámítható eljárásokat kellene megkövetelni.

4.4.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stabilty Board - FSB) által lefektetett, a G20-országok Mexico Cityben tartott 2012-es csúcstalálkozóján jóváhagyott alapelvekre tekintettel kerülni kellene a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások gépies alapulvételét (6).

4.5.

A prociklikus hatások korlátozása érdekében a központi szerződő felek számára elő kellene írni azt, hogy az illetékes hatóság előtt bizonyítsák a mechanikus aktiválás elkerülését. Biztosítani kellene a jogszabályok és a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott használatának korlátozására vonatkozó FSB alapelvek közötti összhangot.

5.   A kereskedelmi banki garanciák biztosítékeszközként történő elfogadhatóságának feltételei

5.1.

Jogszabályban kellene meghatározni azt a megbízható felet, aki a kereskedelmi banki garanciákat fedező biztosítékeszközökkel rendelkezik.

5.2.

A kereskedelmi banki garanciák esetében korlátozott felhasználást és az egyéb elfogadható biztosítékeszközökre vonatkozó koncentrációs rátánál kisebb rátát kellene meghatározni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. július 31-én.

az ERKT elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 201, 2012.7.27., 39. o.

(2)  „A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló technikai standardtervezet” című EÉPH konzultációs anyag; közzétéve az EÉPH weboldalán: www.esma.europa.eu.

(3)  HL L 331, 2010.12.15., 1. o.

(4)  HL C 58, 2011.2.24., 4. o.

(5)  A 2. cikk b) pontja értelmében a „pénzügyi rendszer” a pénzügyi intézmények, piacok, termékek és piaci infrastruktúra összességét foglalja magában.

(6)  FSB, a hitelminősítő intézetek által meghatározott besorolások túlzott mértékű figyelembevételének csökkentésére vonatkozó alapelvek, 2010. október 27., különös tekintettel a III.4 alapelvre. Elérhető az FSB weboldalán: www.financialstabilityboard.org.