II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„ΜΑΝΤΑΡIΝΙ ΧIΟΥ” (MANDARINI CHIOU)

EK-szám: EL-PGI-0005-0709-27.06.2008

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Μανταρίνι Χίου” (Mandarini Chiou)

2. Tagállam vagy harmadik ország

Görögország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „Mandarini Chiou” a Citrus deliciosa Tenore fajon belül a közönséges híoszi (közönséges mediterrán) mandarin fajtához tartozik, és az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

Fizikai tulajdonságok:

Alak	:	gömbölyded, a csúcsoknál belapuló
Tömeg	:	60–150 gr
Méret	:	55–70 mm
Héj	:	1,5–3,5 mm vastagságú, könnyen leválasztható a gyümölcshúsról
Gerezdek száma	:	7–14, könnyen szétválaszthatók.
Magszám	:	8–24 apró, többcsírás mag.

Érzékszervi tulajdonságok:

A gyümölcs sárgás-narancsszínű, húsa puha, ízletes, intenzív aromájú, héja meglehetősen érdes, halvány narancssárga színű.

Kémiai tulajdonságok:

Létartalom:	:	33–45%
Cukorkoncentráció	:	> 9,0 Brix-fok
Savasság	:	0,7–1,75%
Cukor-sav arány (érettségi mutató)	:	7,5–1

Illóolajok:

Tájékoztató jelleggel megemlítendők a következők: α-thujén, α-pinén, kamfén, β-pinén, β-mircén, o-metilanizol, p-cimén, d-limonén, γ-terpinén, linalol, β-kariofillén. A legnagyobb koncentrációban előforduló fő komponens a d-limonén, amelyet a γ-terpinén követ. Az illóolajokat mechanikus úton nyerik ki az egész gyümölcsből vagy annak héjából; a kinyert olajok mennyisége számos tényezőtől függ, például a gyümölcs érettségi fokától, méretétől és az alkalmazott módszertől.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

A „Mandarini Chiou” termék termesztését, betakarítását, válogatását és osztályozását a Híosz, Pszará és Inusszesz szigetét magában foglaló földrajzi területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A feldolgozott „Mandarini Chiou” – például a belőle készült édességek és gyümölcslevek –, valamint származékos termékei – például a belőle nyert illóolaj – címkézésének meg kell felelnie az „Iránymutatás az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott összetevők felhasználásával készült élelmiszerek címkézéséhez” című bizottsági közleményben foglaltaknak (HL C 341., 2010.12.16., 3–4. o.).

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az elnevezés oltalmát Híosz, Pszará és Inusszesz szigetére vonatkozóan kérelmezik.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Talajtani adottságok: a geológiai alap jellemzően mészkő mállásából keletkezett alluviális (hordalékkal feltöltött) üledék. A talaj zömmel vályogos-agyagos, szénsavas mészben (CaCO3) gazdag; ez a két talajtani tényező kedvez a „Mandarini Chiou” termesztésének.

Éghajlati adottságok: a terület éghajlatát a következők jellemzik:

északi szél (a Földközi tenger vidékén kizárólag az Égei-tengeren előforduló meltemi), amely mérsékli az időjárás-változások hatásait (enyhébb éghajlatot teremtve, és a termést jórészt megvédve a fagytól), valamint eloszlatja a felhőket;

a napsütéses órák magas száma az egész év folyamán (az egész országban Híoszon a legmagasabb a felhőmentes órák száma) és különösen az északi szél időszakában, amikor a napsütéses órák száma a legmagasabb, valamint

az éves hőmérsékleti szélső értékek csekély eltérése, és ebből következően enyhe és rövid telek, valamint hűvös nyarak.

Az említett éghajlati adottságok – kiegészülve olyan további tényezőkkel, mint a) a felszíni vizeknek még az őszi időszakban is jellemző magas hőmérséklete (>22 °C), b) a földterületek topológiája, amely jobb benapozottságot tesz lehetővé, valamint c) a fent említett adottságokkal rendelkező talaj – kedvezően befolyásolják a termés méretét és minőségét, valamint magasabb cukortartalmat is eredményeznek. Ez annak köszönhető, hogy a napsütéses órák magas száma a fotoszintézist elősegítő meleg nappalokkal és a savak gyors lebomlását lehetővé tévő enyhe éjszakákkal párosul, minek következtében jobb az alábbi tényezők aránya:

cukortartalom

citromsavban kifejezett savtartalom

Ebből kifolyólag a gyümölcs íze édes, aromája intenzív.

Emberi tényezők: a „Mandarini Chiou” termesztése hosszú évtizedek óta folyik a helyi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően, és emellett alapul szolgált a hatékonyabb termelést elősegítő létesítmények és eljárások megteremtéséhez is, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:

—	Sajátos építészeti stílus jellemezi a gazdaságok tulajdonosainak lakóépületeit/otthonait, amelyek a gyümölcsösök területén épültek, és rendszerint kétszintesek, hogy jobban be lehessen látni az ültetvényt.

—

Az öntözés is sajátos módon történik, méghozzá öntözőkerekek segítségével, amelyek a rendkívül jó minőségű vizet a kútból a barázdákba vezetik. Megjegyzendő, hogy a sziget öntözőrendszereit a XIV. században a genovaiak építették ki, akik abban a korban egyedülálló vízelvezető rendszereket is létesítettek.

—

Újszerű betakarítási eljárásokat fejlesztettek ki. Számos forrás szerint Görögországban csak a híosziak értettek a termés szakszerű levágásához, mivel ők ollóval vágták le a termést a fáról, majd a gyümölcsszárat egészen tövig visszavágva csak a kocsányvéget hagyták a gyümölcsön, hogy így kerüljék el a vödrökben és ládákban szállított gyümölcsnek a hosszúra hagyott kocsány által esetlegesen okozott sérülését.

—

Olyan trágyázási eljárásokat és módszereket vezettek be, mint például a citrustermesztők által a termesztéssel párhuzamosan tartott szarvasmarha, kecske, juh és baromfi trágyájának általános hasznosítása. A trágyázás – noha napjainkban is a fák tápanyaggal való ellátásának egyik alapvető módszere – manapság egyre kevésbé jellemző, mivel nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű trágya.

—	Sajátos fagyvédelmi technikákat és eljárásokat alkalmaznak a fák megóvására: így például ellenőrzött tüzeket, falkerítést („toichogyria”) és nagy telepítési sűrűséget, amelynél a fák közötti legkisebb távolság 2–2,5 méter (ami 1 000 négyzetméterenként körülbelül 100 fát jelent).

5.2. A termék sajátosságai

A „Mandarini Chiou” Görögország leghíresebb hagyományos mezőgazdasági termékeinek egyike, megyei szinten pedig a „Masticha Chiou” OEM-termékkel együtt a térség legfontosabb terméke. Különleges íze és intenzív, jellegzetes aromája miatt keresett gyümölcs. A Híoszon termesztett mandarinfajta a maga nemében egyedülálló. A világ legjobb és legízletesebb mandarinjai között tartják számon. Még az éretlen gyümölcsök illata is olyan intenzív, hogy elfogyasztásuk után a mandarin tartós aromája még sokáig érződik. Az intenzív aroma a „Mandarini Chiou”-t termő mandarinligetekből az egész szigeten szétárad, és Híoszt Görögország-szerte és a határokon túl is „az illatozó Híosz” néven emlegetik. Az idelátogatók maguk is meggyőződhetnek ezen elnevezés jogosságáról, hiszen – úgy hírlik – a kamboszi síkság illatai már a tengerparton magukkal ragadják a látogatót, amikor felkerekedik, hogy bejárja a sziget dúsan zöldellő belsejét.

A „Mandarini Chiou” OFJ-termékként történő bejegyzése iránti kérelem alapja tehát a gyümölcs egyedi minőségén alapuló hírneve. A friss gyümölcsök piacán a „Mandarini Chiou” elnevezés a XIX. század végén vált fogalommá egy olyan, jellegzetes, intenzív aromájú és különleges ízű, keresett és egyedi termék megjelölésére, amelyet Híoszon termesztettek olyan körülmények között, amelyek hozzájárultak különleges kereskedelmi értékéhez.

A gyümölcsöt különleges tulajdonságainak megőrzése céljából korábban selyempapírba csomagolták, mellyel a leszedés utáni eltarthatóságot biztosították. Ezt az eljárást a híoszi termesztők alakították ki, és Görögországban sehol másutt nem alkalmazták. A mandarin selyempapírba csomagolásának híoszi gyakorlatára vonatkozó legrégebbi írásos utalás a francia A. Testevuide tollából származik, és a francia Le Tour du monde című utazási folyóirat 1878-as évfolyamában található.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A termék kiváló hírneve az egyedi természetes jellemzők és a hatékony emberi beavatkozás együttes eredménye.

Tény, hogy a „Mandarini Chiou”-t a fogyasztók Görögország határain belül és azokon túl egyaránt nagyra becsülik, ami elsősorban jellegzetes aromájának és különleges ízének köszönhető, és ez – különösen a múltban – jelentős mértékben hozzájárult a helyi gazdaság felvirágzásához és az európai országokkal (Csehszlovákiával, Bulgáriával, Romániával, Szerbiával, Lengyelországgal és Németországgal) folytatott kereskedelem fellendüléséhez. Minderről említést találunk számos híres utazó (Galland, Testevuide, Zolotas, Tobazis, Sgouros és Sotiriadou) feljegyzéseiben.

Az említett hírnévhez a természeti környezet is számottevően hozzájárul, különösen a terület talaj- és éghajlati adottságai. A termék különleges tulajdonságainak megismertetését nagymértékben elősegítette a termesztés integrálása a sziget tágabb gazdasági és kereskedelmi környezetébe.

Végezetül meg kell említeni, hogy a „Mandarini Chiou” termék hírneve jelentős mértékben köszönhető a termesztési terület különleges tulajdonságainak. Híosz szigete nem véletlenül kapta az „illatozó Híosz” nevet.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.minagric.gr/greek/data/Allin1_for%20CD01.pdf