AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 966/2012/EU, EURATOM RENDELETE

(2012. október 25.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

TARTALOMJEGYZÉK

Együttes nyilatkozat a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos kérdésekről

Együttes nyilatkozat az épületekkel kapcsolatos kiadásokról a 203. cikkel összefüggésben

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 203. cikk (3) bekezdéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I   CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2)   Ez a rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „Unió”: az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, vagy - a szövegkörnyezettől függően - mindkettő;

b)   „intézmény”: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

c)   „költségvetés”: az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást;

d)   „alap-jogiaktus”: olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

Az alap-jogiaktus az alábbi formákat öltheti:

Az ajánlások és vélemények nem minősülnek alap-jogiaktusnak;

e)   „végrehajtási módszer”: az 58., 59. és 60. cikkben meghatározott költségvetés-végrehajtási módszerek;

f)   „hatáskör-átruházási megállapodás”: az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i–viii. pontja alapján költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás;

g)   „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, akivel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá, vagy akit értesítettek arról, hogy javára vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat született;

h)   „szerződő fél”: az a természetes vagy jogi személy, akivel közbeszerzési szerződést írtak alá;

i)   „végső kedvezményezett”: az a kedvezményezett, szerződő fél vagy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy pénzügyi eszköz révén pénzdíjat vagy támogatást kap;

j)   „pénzdíj”: versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás;

k)   „kölcsön”: olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a kölcsön felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;

l)   „biztosíték”: egy harmadik fél adósságának, kötelezettségének, illetve sikeres teljesítésének egészéért vagy egy részéért való felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás a biztosíték érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére;

m)   „tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

n)   „részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár. A részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adásságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

o)   „kockázatmegosztási eszköz”: olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében.

p)   „pénzügyi eszközök”: a költségvetésből kiegészítő jelleggel nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálhatók.

q)   „személyzeti szabályzat”: a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (9);

r)   „kontroll”: minden, a fellépések hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint azok nyomon követéséről, kellő bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több vizsgálatból is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések eléréséhez szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

s)   „vizsgálat”: a bevételi és kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata.

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek

(1)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az első rész II. címében meghatározott költségvetési alapelveket.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban és javaslat-módosításban egyértelműen utalni kell az első rész II. címének rendelkezéseitől vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezésekre, valamint valamennyi ilyen javaslat bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom tanácsi rendelet (10) vonatkozik.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem sérti sem a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11), sem a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1.   FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1)   A költségvetés a következőket foglalja magában:

(2)   A 49. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban a költségvetésnek nyilván kell tartania az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus keretében az Unió által nyújtott, a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciákat.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A 83. cikk sérelme nélkül, bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

(2)   Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3)   Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

(4)   A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve akkor, ha erről a hatáskör-átruházási megállapodások –a harmadik országokkal vagy az általuk kijelölt szervekkel kötött megállapodások kivételével – eltérően rendelkeznek. Ilyen rendelkezések esetén az ilyen kamatot vagy újra fel kell használni a megfelelő fellépésre, a 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban a kifizetési kérelmekből levonva, vagy vissza kell fizettetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat elszámolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

Az előirányzatok típusai

(1)   A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 86. cikk (4) bekezdésére és a 189. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(3)   A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(4)   E cikk (1) és (2) bekezdése nem érinti a második rész I., IV. és VI. címének különös rendelkezéseit, és nem akadályozza sem globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

11. cikk

A bevételek és az előirányzatok számvitele

(1)   A pénzügyi év bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi év könyvelésében feltüntetni. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) értelmében előzetesen is befizethetőek.

(2)   A hozzáadottérték-adó saját források, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló kiegészítő forrás és bármely pénzügyi hozzájárulás tekintetében a tételek az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3)   Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(4)   A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni. A 86. cikk (3) bekezdésében említett globális költségvetési kötelezettségvállalásokat és a 189. cikk (2) bekezdésében említett, harmadik országokkal megkötött finanszírozási megállapodásokat kivételes módon a december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján elszámolni

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(6)   A (3), (4) és (5) bekezdéstől eltérve, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap kiadásait a második rész I. címében megállapított szabályokkal összhangban kell elszámolni a pénzügyi évre.

12. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

A költségvetésben szereplő előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták, kivéve, ha a második rész I. címe és VI. címe másként rendelkezik.

13. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)   Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni.

Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az érintett intézmény által február 15-ig meghozott határozattal a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, vagy átvihetőek automatikusan a (4) bekezdéssel összhangban.

(2)   A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év végéig még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

(3)   A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.

Az érintett intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(4)   A pénzügyi év végéig szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(5)   Az érintett intézmény március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatról, és minden költségvetési tételről közli, hogy a (2) és (3) bekezdés kritériumait hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(6)   A 14. cikk sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat vonatkozik.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

14. cikk

A címzett bevételek átvitelének szabályai

A 21. cikkben említett címzett bevételek, valamint az e bevételekből eredő, fel nem használt és december 31-én rendelkezésre álló előirányzatok átvitelekor be kell tartani a következő szabályokat:

15. cikk

Előirányzatok visszavonása

A 178. és a 182. cikk sérelme nélkül, amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon fellépések megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)   Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2)   Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő összes jóváhagyott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzat egy tizenketted részét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatokat a költségvetés megszavazott – a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó – előirányzatainak kell tekinteni.

(4)   Ha az Unió fellépésének folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva – mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek – a kellően indokolt eseteket kivéve – nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatot haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

A határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5)   Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós tevékenység megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdéssel összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3.   FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1)   A bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   Az Unió és a 208. cikkben említett szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1)   Minden pénzügyi év egyenlege többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

(2)   Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, a 39. cikknek megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell kidolgozni.

(3)   Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó ideiglenes beszámolók benyújtását követően az ideiglenes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egyidőben benyújtja az Európai Parlamentnek és Tanácsnak.

4.   FEJEZET

Az Elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1)   A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 68. cikk (1) bekezdésében említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igényeik esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyammal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 23. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni.

21. cikk

Címzett bevétel

(1)   A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2)   A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

(3)   A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

(4)   Alap-jogiaktus szintén hozzárendelheti azt a bevételt, amelyről rendelkezik, meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(5)   A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

A költségvetési tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a költségvetési tervezet megállapítása idején biztosak.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső és a belső címzett bevételek szerepeltetése és a vonatkozó előirányzatok biztosítása struktúrájának létrehozására, valamint a kutatási programokhoz nyújtott tagállami hozzájárulásra vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti szankciókból eredő bevételekre, valamint EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből adódó címzett bevételekre vonatkozóan.

22. cikk

Adományok

(1)   A Bizottság bármely, az Uniónak tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2)   Az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amely az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget — beleértve az utólagos költségeket is — von maga után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy a Bizottság végleges döntést hoz az adomány elfogadásáról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az Uniónak nyújtott adományok elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

23. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)   Az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetési kérelmekből, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni:

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy záró kifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei:

(4)   A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizetendő adók nyilvántartására szolgáló számlákkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6.   FEJEZET

Az egyediség elve

24. cikk

Általános rendelkezések

Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

25. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások

(1)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

(2)   Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja azon előirányzatok 10 %-át, amelyek az adott évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 27. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

26. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1)   A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül önállóan:

Három héttel az első albekezdés b) pontban említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)   A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő következő átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottság belső átcsoportosításai százalékos arányának kiszámításával és az átcsoportosítási kérelmek megindokolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

27. cikk

Az intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1)   Valamennyi intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   Az Európai Parlament és a Tanács az e cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározottak szerint határoz az előirányzatok átcsoportosításáról, kivéve, ha a második rész I. címe másként rendelkezik.

(3)   A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva –,attól az időponttól számított hat héten belül tanácskozik az átcsoportosítási javaslatról, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

(4)   Az átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

(5)   A (3) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő:

(6)   Amennyiben akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt, vagy tartózkodik az intézkedéstől, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

28. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

(1)   Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelyeknél a „pro memoria” bejegyzés szerepel.

(2)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

29. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1)   A költségvetésnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz, a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.

(2)   A sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg. Valamennyi sürgősségi intézkedésre külön javaslatot kell benyújtani.

E bekezdés alkalmazásában a 27. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodik a Bizottság átcsoportosítási javaslatának ügyében való intézkedéstől.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra irányuló kérelmekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

7.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

30. cikk

A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve

(1)   Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvével összhangban kell felhasználni.

(2)   A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3)   Meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és a 38. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett információkról a költségvetési kiadásokért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen információkat évente kell biztosítani, legkésőbb a költségvetési tervezet mellékleteiben.

(4)   A döntéshozatal javítása érdekében az intézmények mind előzetes, mind pedig utólagos értékeléseket készítenek a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan programra és tevékenységre alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelések eredményeit az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a kiadásokért felelős közigazgatási hatóságokkal közölni kell.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes, félidős és utólagos értékelésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

31. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1)   Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással van a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 30. cikk (4) bekezdésében előírt előzetes értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi kimutatással kapcsolatos követelmények részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)   A költségvetési eljárás során a Bizottság – figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre – biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3)   A csalás vagy szabálytalanság kockázatának mérséklése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás tájékoztatást nyújt a létrehozott belső kontrollrendszerről, a rendszer által végzett kontrollok költségeiről és hasznairól, a vonatkozó hibakockázat szintjének értékeléséről és a meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésekről.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az arra alkalmazandó szabályokat.

32. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)   A költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

(3)   Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül, és különösen a következőket tartalmazza:

(4)   A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

(5)   Amennyiben a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak azonosítania kell a kontrollrendszerek gyenge pontjait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségét és hasznosságát, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszer javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

33. cikk

Költséghatékony kontrollrendszerek

Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznosságát, valamint a 31. cikk (3) bekezdésében említett hibakockázat szintjét.

8.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

34. cikk

A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele

(1)   A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban megfelelően történik.

(2)   A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés előzetes kihirdetésének részletes szabályaira vonatkozóan.

35. cikk

A végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1)   Az Unió által harmadik fél számára szerződéssel vállalt hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információk a költségvetés mellékletében szerepelnek.

(2)   A Bizottság megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátja a végső kedvezményezettekre, valamint a költségvetésből finanszírozott intézkedés jellegére és céljára vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtják végre történik, valamint a végső kedvezményezettekre vonatkozó azon információkat, amelyeket egyéb végrehajtási módszerek alapján a költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott szervezetektől, személyektől és tagállamoktól kapott.

A második albekezdésben meghatározott kötelezettség az általuk finanszírozott végső kedvezményezettek tekintetében a többi intézményre is vonatkozik.

(3)   Ezen információk rendelkezésre bocsátása a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével történik, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

Természetes személyek esetében a közzététel a végső kedvezményezett nevére, elérhetőségére, az odaítélt összegre, illetve annak céljára korlátozódik. Az említett adatok közzététele olyan vonatkozó kritériumok alapján történik, mint például az odaítélés gyakorisága vagy az odaítélt támogatás jellege és jelentősége. A közzétételi kritériumok és a közzétett adatok részletessége figyelembe veszi az ágazat és az egyes végrehajtási módszerek sajátosságait.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének részletes szabályaira vonatkozóan. Adott esetben az adatok részletességének mértékét és a kritériumokat az ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1.   FEJEZET

A költségvetés összetevői

36. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1)   A Bizottság kivételével valamennyi intézmény becslést készít tervezett bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1-jéig megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3)   A Bizottság kidolgozza saját előirányzatait, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Előirányzatainak elkészítéséhez a Bizottság a 37. cikkben említett információkat használja fel.

37. cikk

A 208. cikkben említett szervek tervezett költségvetése

A 208. cikkben említett valamennyi szerv, összhangban az őt létrehozó eszközzel, legkésőbb minden év március 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket, beleértve létszámtervét és munkaprogram-tervezetét.

38. cikk

Költségvetési tervezet

(1)   A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1. napjáig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek is.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 36. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az intézmények által becsült összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma a 44–49. cikkben foglaltakat követi.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2)   Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokkal és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal összefüggésben a költségvetési kihatások tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság az elkövetkező évekre szóló pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez.

A pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi programozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

(4)   Amennyiben a Bizottság köz- és magánszféra partnerséget (PPP) bíz meg a költségvetés végrehajtásával, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely tartalmazza:

Amennyiben azonban a PPP-k pénzügyi eszközöket vesznek igénybe, az eszközökre vonatkozó információkat az (5) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell.

(5)   Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely a következőket tartalmazza:

(6)   A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden, költségvetési kérelmének támogatása céljából általa hasznosnak tartott további munkadokumentumot.

(7)   Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (14) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső fellépéseire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezetével együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

(8)   A (7) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

39. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Olyan új információk alapján, amelyek a tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére – minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében – módosító indítványokat nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt. Ezen indítványok magukban foglalhatják különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányuló módosító indítványt is.

40. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1)   Az Európai Parlament elnöke az EK-Szerződés 314. cikkének (7) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2)   Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni az Unió felé.

41. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1)   A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának mobilizálására való tekintettel, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2)   A Bizottságtól eltérő intézményeknek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeiket a Bizottsághoz kell megküldeni.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény – különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtására is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 40. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3)   A Bizottság – indokolt rendkívüli körülmények fennállásától, vagy a Szolidaritási Alap igénybevételétől eltekintve, amelyre az év során bármikor költségvetés-módosítási tervezet lehet benyújtani – a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1. napjáig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Más intézmények költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács a költségvetésmódosítás-tervezeteket a sürgősségüket kellőképpen figyelembe véve tárgyalja.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés-módosítási tervezetekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

42. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. Az ilyen megállapodás azonban nem vezethet az ezen szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2.   FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

43. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetés a következőkből áll:

44. cikk

Költségvetési nómenklatúra

(1)   Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2)   A bizottsági szakasz kiadási kimutatása az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján készül, és rendeltetés szerinti osztályozást tartalmaz.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat.

Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

(3)   Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési nómenklatúra részletes szabályaira vonatkozóan.

45. cikk

A negatív bevételek tilalma

(1)   A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

(2)   Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (15) alapján befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

46. cikk

Előzetes előirányzatok

(1)   A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni, amennyiben:

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkének megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 26. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben pedig az e rendelet 27. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2)   Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 27. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

47. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR értékben tartalmazhat „negatív tartalékot”. Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 26. és 27. cikkben megállapított eljárással összhangban.

48. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1)   A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségisegély-tartalékot kell tartalmaznia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 27. és 29. cikkben megállapított eljárással összhangban.

49. cikk

A költségvetés tartalma

(1)   A költségvetés a következőket foglalja magában:

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés tartalmára vonatkozóan, beleértve az utolsó lezárt pénzügyi év tényleges kiadásainak meghatározását, valamint a költségvetési megjegyzéseket és a létszámtervet.

50. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1)   A 49. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat kivételével azonban, minden intézmény vagy szerv a jóváhagyott álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékukról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az Európai Parlament vagy a Tanács által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott indok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 41. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3.   FEJEZET

Költségvetési fegyelem

51. cikk

A többéves pénzügyi kerettel való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel.

52. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Amennyiben egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben csak a költségvetés megfelelő módosítását követően lehet végrehajtani.

IV.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

53. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1)   A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)   A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtását, valamint a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásával kapcsolatos információkat illető részletes szabályokra vonatkozóan.

54. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1)   A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós fellépésre akkor használhatók fel, ha azt alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

A költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alap-jogiaktussal, és az e cikk (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

55. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő intézmények által

A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

A Bizottság és az EKSZ részletes intézkedésekről állapodhat meg annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását. Az ilyen intézkedések nem tartalmazhatnak eltéréseket e rendelettől vagy az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól.

56. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)   A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendelettel és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   A Bizottság a saját szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire. Erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt. Amennyiben az uniós küldöttségvezetők a Bizottság közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság ezt a felhatalmazást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

57. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   A költségvetés végrehajtásában és irányításában – beleértve az ezt előkészítő tevékenységeket is –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel.

Amennyiben ennek veszélye fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Az érintett személynek közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a végső kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak meghatározására, mi okoz valószínűsíthetően összeférhetetlenséget, az ilyen esetben követendő eljárással együtt.

2.   FEJEZET

Végrehajtási módszerek

58. cikk

A költségvetés végrehajtásának módjai

(1)   A Bizottság a költségvetést az alábbi módokon hajtja végre:

(2)   Az EUMSZ 317. cikkével összhangban a költségvetés végrehajtásáért továbbra is a Bizottság felel, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek által elvégzett műveletekről. Amennyiben a megbízott szervezet vagy személy kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 31. cikk szerinti pénzügyi kimutatás az adott szervezet vagy személy kiválasztásának kimerítő indokolását is tartalmazza.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek maradéktalanul együttműködnek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében. A hatáskör-átruházási megállapodásokban rendelkezni kell a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jogáról, hogy a források ellenőrzése során az EUMSZ szerinti hatásköreiket teljes körűen gyakorolják.

A Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szervezetekre és személyekre történő átruházását az ilyen feladatok tényleges teljesítésére vonatkozó, már meglévő, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, eredményes és hatékony felülvizsgálati eljárások meglétéhez köti.

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják az összes hatáskör-átruházási megállapodást, amennyiben ezt kérelmezi.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosítják a végső kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét. A Bizottságot értesítik az e tekintetben végrehajtott intézkedésekről.

(6)   Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megbízott, szervezetek és személyek nem minősülnek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

(7)   A Bizottság nem ruházhat át harmadik felekre végrehajtási hatásköröket, amennyiben az ilyen hatáskörök nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés végrehajtásának módjaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetlen irányítást, a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlását, és a nemzetközi szervezetekkel, a 208. és a 209. cikkben említett szervezetekkel, a közjogi szervekkel vagy magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervekkel, valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervezetekkel, valamint a KKBP keretében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott személyekkel folytatott, közvetett irányításra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

59. cikk

A tagállamokkal megosztott irányítás

(1)   Amennyiben a Bizottság megosztott irányításban hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források irányítása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2)   A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során meghozzák valamennyi, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedést, beleértve a jogalkotási, szabályozási és igazgatási intézkedéseket is, különösen:

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak és a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemezés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban állapítja meg a becsült kockázati szintet.

(3)   Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg.

Az szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Amennyiben az ellenőrzési és a kontroll megállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az e szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat – többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén – orvosolják.

Az ágazatspecifikus szabályok meghatározzák a Bizottságnak az ebben a bekezdésben említett folyamatban játszott szerepét is.

(4)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

(5)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

Az első bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az első bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, mely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ez a vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első bekezdés a) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán a február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzétehetik az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat nyújthatnak be az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(6)   Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

A Bizottság teljes egészében vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 66. cikk (9) bekezdésében említett tevékenységi jelentés kitér az ezen albekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(7)   Az ágazatspecifikus szabályok figyelembe veszik az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a tagállamokkal folytatott megosztott irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szervek listájának összeállítását, valamint a legjobb gyakorlatok alkalmazásának előmozdítását célzó intézkedéseket.

60. cikk

Közvetett irányítás

(1)   Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek és személyek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források igazgatása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Az uniós források igazgatása során biztosítják az Unió pénzügyi érdekei védelmének az e rendelet alapján megkövetelt szinttel egyenértékű szintjét, megfelelően szem előtt tartva a következőket:

(2)   Az Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek az arányosság elvével összhangban:

Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának viii. alpontja szerinti megbízott személyek pénzügyi szabályaikat a Bizottság előzetes hozzájárulásával fogadják el. Legkésőbb a megbízatásuk kezdetét követően hat hónappal teljesítik az e bekezdés a)–e) pontjaiban megállapított követelményeket. Amennyiben ezen időszak végén csak részben felelnek meg e követelményeknek, a Bizottság megteszi a megfelelő javító intézkedéseket a rájuk bízott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében.

(3)   Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megelőzik, felderítik és kijavítják a szabálytalanságokat és csalásokat. Ennek érdekében az arányosság elvével összhangban szükség szerint többek között helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin, biztosítandó a költségvetésből finanszírozott fellépések eredményes elvégzését és helyes végrehajtását. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és szükség esetén megindítják az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat.

(4)   A Bizottság felfüggesztheti az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek vagy személyek számára teljesítendő kifizetéseket, különösen akkor, ha olyan rendszerszintű hibákra derül fény, amelyek megkérdőjelezik az érintett szervezet vagy személy belső kontrollrendszereinek megbízhatóságát vagy a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A 92. cikkben foglaltaktól függetlenül az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő további vizsgálatok elvégzése céljából egészben vagy részben megszakíthatja az e szervezetek vagy személyek számára történő kifizetéseket, ha:

(5)   A (7) bekezdés sérelme nélkül az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek benyújtják a Bizottságnak a következőket:

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e, hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első albekezdés b) pontja szerinti vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A második albekezdésben említett véleményt legkésőbb március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. Az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a nemzetközi szervezeteket és harmadik országokat, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az érintett pénzügyi évben az Unió által biztosított hozzájárulásokat a (2) bekezdésében meghatározott követelmények és az ilyen megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el.

(6)   A (7) cikk sérelme nélkül a Bizottság:

(7)   Az (5) és (6) bekezdés nem alkalmazandó azon szervezeteknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 208. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetett irányításra vonatkozó azon feltételek meghatározását, amelyeknek megfelelően a szervezetek és személyek által alkalmazott rendszerek, szabályok és eljárások egyenértékűek lesznek a Bizottság rendszereivel, szabályaival és eljárásaival, vezetői és megfelelőségi nyilatkozatok elfogadását, az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokat, valamint az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetések uniós finanszírozás alóli kizárását.

61. cikk

Előzetes értékelések és a hatáskör-átruházási megállapodások

(1)   Mielőtt a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokat ruház át szervezetekre vagy személyekre, bizonyosságot szerez arról, hogy teljesülnek a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott követelmények.

Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezet vagy személy rendszerei vagy szabályai, vagy az adott szervezetre vagy személyre bízott uniós források igazgatására vonatkozó eljárások jelentős mértékben megváltoznak, az érintett szervezet vagy személy erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság felülvizsgálja az érintett szervezettel vagy személlyel kötött a hatáskör-átruházási megállapodásokat, hogy biztosítsa a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek folyamatos teljesülését.

(2)   Amennyiben az alap-jogiaktus nem határozza meg a megbízott szervezetet, a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., v., vi. és vii. alpontja alá tartozó kategóriákból választ szervezetet, megfelelően szem előtt tartva a szervezetre átruházandó feladatok természetét és az érintett szervezetek tapasztalatát, valamint operatív és pénzügyi kapacitásait. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív okokra kell alapozni, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(3)   A hatáskör-átruházási megállapodásokban meg kell határozni a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában megállapított követelményeket. A megállapodásokban egyértelműen meg kell határozni a szervezetre bízott feladatokat, és az érintett szervezeteknek vagy személyeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének e) és f) pontjában meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodnak bármely, összeférhetetlenséget eredményező cselekedettől.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítás szerinti szabályok és eljárások előzetes értékelésével, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

62. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1)   A Bizottság átruházhat jogköröket a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelőssége alatt a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelettel (16) összhangban egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal hozzák létre, és az uniós jog szerinti jogi személyeknek minősülnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   A végrehajtó ügynökség igazgatója közvetlen irányítás keretében végrehajtja a megfelelő operatív előirányzatokat.

63. cikk

A hatáskörök átruházásának korlátai

(1)   A Bizottság nem bízhatja az uniós források végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve a kifizetést és a visszafizettetést is, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre, kivéve az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett eseteket vagy olyan egyedi eseteket, amelyekben az érintett kifizetéseket:

(2)   A Bizottság a következő feladatokat bízhatja szerződéssel külső, közfeladatot nem ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre: műszaki szakértői feladatok és adminisztratív, előkészítői és kiegészítő feladatok, amelyek sem hatósági, sem mérlegelési jogkör gyakorlását nem foglalják magukban

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el különféle feladatoknak az első rész V. címében rögzített közbeszerzési szabályoknak megfelelő, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezeteknek vagy szerveknek való átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1.   szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

64. cikk

A feladatok elkülönítése

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el valamennyi pénzügyi szereplő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

65. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1)   Valamennyi intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)   E cím alkalmazásában a „személyzet” kifejezés azon személyekre vonatkozik, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak.

(3)   Minden intézmény az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzetet, amelyre átruházza e feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbadhatják-e.

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreivel kizárólag a személyzetet lehet megbízni vagy közvetve megbízni.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járnak el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több megbízott tagja segítheti, az ő felelőssége alatt, a költségvetés végrehajtásához és az elszámolások bemutatásához szükséges egyes műveletek végrehajtásával.

(6)   Amennyiben az Unió küldöttségvezetői az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e minőségben végzendő feladataik és hatásköreik meghatározásáért, gyakorlásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért felelős intézmény a Bizottság lesz. A Bizottság erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt.

(7)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet segítheti, akiket az utalványozó felelősségi körébe tartozó olyan feladatok elvégzésével bíznak meg, amelyek a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükségesek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőket segítő személyzet az 57. cikk hatálya alá tartozik.

(8)   Valamennyi intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket, az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint a pénzügyi kérdésekben általa elfogadott belső szabályokról.

(9)   Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket az előlegszámla-kezelők kinevezéséről, valamint a 69. cikk (1) bekezdése és a 70. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosított segítségnyújtással és a felhatalmazásra vonatkozó belső rendelkezésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

66. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a jogszerűség és a szabályosság követelményeinek érvényesülésének biztosításáért.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a 32. cikkel és az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

(3)   A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)   A bevételek végrehajtása a követelések megbecslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a beszedési megbízások kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(5)   Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

Egy adott tranzakció esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6)   A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

Az előzetes kontrollt az utólagos kontrollért nem felelős személyzet végzi. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontroll formájában végzi el a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és átláthatónak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a Bizottság és az ellenőrzött felek jogait is.

(7)   A pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Tiszteletben kell tartaniuk az egyes intézmények által megállapított szakmai szabályzatokat.

(8)   Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, megfelelően tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Amennyiben a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi elmulaszt intézkedni, a személyzet tagja tájékoztatja a 73. cikk (6) bekezdésében említett megfelelő testületet.

Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9)   A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek – ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

A tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok költséghatékonyságának átfogó értékelését is.

A Bizottság minden évben legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseit szintén az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes és az utólagos kontrollokkal, a bizonylatok megőrzésével, a szakmai szabályzatokkal, az engedélyezésre jogosult tisztviselő mulasztásaival, az információk számvitelért felelős tisztviselő számára történő átadásával, valamint a tárgyalásos eljárásokról készült jelentésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

67. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1)   Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzenek minden, a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk ruházott felelősségét esetlegesen fenyegető helyzetet, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)   Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 66. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 73. cikk (6) bekezdése értelmében létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)   Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 66. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 73. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben minden további szükséges információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(4)   Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

(5)   A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

68. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért – ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is – továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(2)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükörnek az Első rész IX. címével összhangban történő megállapításáért.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezen információk megbízhatóságát.

(4)   Mielőtt az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az megbízható és valós képet ad az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal és az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa irányított források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselő számára továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(6)   Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(7)   A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében és megbízásából vagyonkezelői számlák nyithatók az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szervezet általi irányítás érdekében.

Az ilyen számlákat a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt nyitják meg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(8)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője meghatározza a vagyonkezelői számlák megnyitására, kezelésére, bezárására és használatára vonatkozó szabályokat.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselő hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve annak kinevezését és visszahívását, a számviteli és nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos véleményt, a pénztár- és bankszámlakezelést, a számlákkal kapcsolatos aláírási jogot, a számlaegyenlegek kezelését, az átutalási és átváltási műveleteket, a fizetési módokat, a jogi személyekkel kapcsolatos adatokat és a bizonylatok megőrzését.

69. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

(1)   Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

Az előlegszámla-kezelő

70. cikk

Előlegszámlák

(1)   Kis összegek kifizetésére és a saját forrásokon kívüli egyéb bevételek beszedésére előlegszámlákat lehet létrehozni, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint.

A 128. cikk értelmében vett válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett korlátlan összegig alkalmazhatók az előlegszámlák.

(2)   Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámlával kapcsolatos feltételekre vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget, valamint a külső fellépésekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelők kiválasztására vonatkozó szabályokat, az előlegszámlák feltöltését, az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők általi vizsgálatokat, valamint a közbeszerzési eljárások tiszteletben tartását. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az uniós küldöttségeken előlegszámlák létrehozásával és előlegszámla-kezelők kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1.   szakasz

Általános szabályok

71. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1)   A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselőt vagy az előlegszámla-kezelőket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt, vagy az előlegszámla-kezelőket, vagy mindegyikőjüket a feladataik ellátása alól.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi szereplők tekintetében folyó esetleges fegyelmi eljárásokat.

72. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)   E fejezet nem érinti a 71. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)   E rendelet 73., 74. és 75. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni, különös tekintettel az OLAF.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és az előlegszámla-kezelők jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)   A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

(3)   Amennyiben a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazást adó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indokolással ellátott, írásos utasítást ad a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(4)   A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)   Az uniós küldöttségvezetők számára történő továbbadott megbízás esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek – a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően – e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a hatáskörükbe tartozó források kezeléséért, és az uniós küldöttségben végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 66. cikk (9) bekezdésében előírt nyilatkozatot.

(6)   Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.

E testület véleménye alapján az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, valamint a belső ellenőrnek.

(7)   Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e cikk (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság által létrehozott testület rendelkezik hatáskörrel az 56. cikk (2) bekezdésében említett ügyekben.

Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, a főképviselőnek, valamint a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjének, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, továbbá a belső ellenőrnek.

A testület véleménye alapján a Bizottság felkérheti a főképviselőt, hogy kinevező hatóságként eljárva kezdeményezzen fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők ellen, amennyiben a szabálytalanságok a rájuk átruházott bizottsági hatásköröket érintik. Ilyen esetben a főképviselő megfelelő intézkedéseket hoz a személyzeti szabályzattal összhangban annak érdekében, hogy végrehajtsa a Bizottság ajánlása szerint a fegyelmi vagy anyagi felelősség megállapítására indított eljárással kapcsolatos döntéseket.

A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében okozott károk esetén történő felelősségre vonásban.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az utasítások megerősítését, valamint a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület szerepét.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

74. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

75. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az előlegszámla-kezelőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. Az előlegszámla-kezelő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámla-kezelők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1.   szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

76. cikk

Saját források

(1)   A 2007/436/EK, Euratom határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó becslés euróban szerepel a költségvetésben. A saját források által képzett bevételt az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a saját forrásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

A követelések megbecslése

77. cikk

A követelések megbecslése

(1)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a becslést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban a követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg becsült összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2007/436/EK, Euratom határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megbecslésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   szakasz

A követelések megállapítása

78. cikk

A követelések megállapítása

(1)   A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

(2)   A Bizottság számára rendelkezésre bocsátott saját forrásokat, és bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési megbízás állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ – mindkét okmányt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el.

(3)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az eljárásokat és a bizonylatokat, valamint a késedelmi kamat megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

A visszafizettetés engedélyezése

79. cikk

A visszafizettetés engedélyezése

(1)   A visszafizettetés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizettesse vissza az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

(2)   Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, kivételes esetekben a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzettel kapcsolatos követelésekre vonatkozóan a Bizottság is elfogadhat ilyen végrehajtandó határozatokat a többi intézmény javára és kérésére.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a a beszedési megbízás kiállításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   szakasz

Visszafizettetés

80. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy fizetteti vissza az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek viszont az Unióval szemben vannak követeléseik. Az ilyen követeléseknek nem vitatottnak, határozott összegűnek és esedékesnek kell lenniük.

(2)   Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja ezt az elállásról való döntési jogkört.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizettetés módjával, beleértve a beszámítás útján történő visszafizettetést is, az önkéntes fizetés hiányában folytatandó visszafizettetési eljárással, a fizetési határidő meghosszabbításával, a pénzbírságok és egyéb bírságok beszedésével, a visszafizettetésről való lemondással, valamint a megállapított követelések törlésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy – az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően – elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul felhasznált összegeket. Amennyiben a tagállamok saját felelősségükre feltárnak és kijavítanak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(4)   A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján hajtja végre. Amennyiben ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és az alkalmazandó eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(5)   Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

81. cikk

Elévülési idő

(1)   A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint a 2007/436/EK, Euratom határozat sérelme nélkül, az Uniónak harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elévülési időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

82. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az Unió követeléseit ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a visszafizettetési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű követeléseket.

83. cikk

A Bizottság által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozódott kamatok

(1)   A pénzbírságok, büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem számolható el költségvetési bevételként, amíg az azokat kivető határozatokat az Európai Unió Bírósága semmissé nyilváníthatja.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket mihamarabb, és legkésőbb a valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell költségvetési bevételként nyilvántartásba venni. A kifizető jogalanynak az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán visszafizetett összegeket nem lehet költségvetési bevételként feltüntetni.

(3)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a végső elszámolásról vagy a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzbírságok, büntetések és felhalmozott kamat útján befolyt összegekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6.   FEJEZET

Kiadási műveletek

84. cikk

Finanszírozási döntés

(1)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá azt meg kell erősíteni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

(2)   Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket az 54. cikk (5) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus hiányában is teljesíteni lehet, a kiadásokra történő kötelezettségvállalást az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási döntésnek kell megelőznie.

(3)   A (2) bekezdésben említett finanszírozási döntés meghatározza az elérendő célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak teljes összegét. Tartalmazza a finanszírozandó fellépések leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét is.

Közvetett irányítás esetén a finanszírozási döntés meghatározza az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetet vagy személyt, a szervezet vagy személy kiválasztására alkalmazott kritériumokat és a rábízott feladatokat is.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozási döntésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

1.   szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

85. cikk

A kötelezettségvállalások típusai

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, megfelelően indokolt esetekben.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalások típusaival, a globális kötelezettségvállalások elfogadásával, az aláírás egységességével, valamint az ideiglenes kötelezettségvállalásokon keresztül biztosított igazgatási kiadásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

(4)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

86. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

(1)   Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel, vagy a 187. cikk alapján forrásokat csoportosít át egy vagyonkezelői alaphoz.

(2)   A költségvetési kötelezettségvállalás jogi kötelezettségvállalást megelőző, (1) bekezdésben előírt kötelezettsége nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb intézmény által igazgatási autonómiája keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségekre.

(3)   Humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetén az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem alkalmazandó, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ezt megelőzően nincs lehetőség egyéni költségvetési kötelezettségvállalásra. A költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(4)   A második rész IV. címének különös rendelkezéseire is figyelemmel, a globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 85. cikk (4) bekezdésére és a 203. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén az ilyen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(5)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre tett költségvetési és jogi kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, megszabott végső végrehajtási határidővel kell rendelkezniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet a határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 15. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely olyan jogi kötelezettségvállalásnak felel meg, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 90. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg a bíróság vagy választottbírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetekhez kapcsolódik, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési és a jogi kötelezettségvállalással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az egyedi kötelezettségvállalások nyilvántartását.

87. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatok

(1)   Költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

(2)   Jogi kötelezettségvállalás fizikai vagy elektronikus aláírással történő nyilvántartásba vételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

A kiadások megerősítése

88. cikk

A kiadások megerősítése

(1)   A kiadások jóváhagyása az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a személyzeti kiadások, valamint a közbeszerzési szerződések és a vissza nem térítendő támogatások keretében biztosított időközi kifizetések és egyenleg-kifizetések jóváhagyását, „a tényeknek megfelelő” jelzés alkalmazását előfinanszírozási kifizetések tekintetében, valamint a „kifizethető” és „a tényeknek megfelelő” jelzések lehetséges formáit.

3.   szakasz

A kiadások engedélyezése

89. cikk

A kiadások engedélyezése

(1)   A kiadások engedélyezése az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után fizetési megbízás kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megerősített kiadási összeget.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követeléselszámolási rendszer alkalmazását.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyására vonatkozóan, beleértve a fizetési megbízáson kötelezően feltüntetendő adatokat, és a fizetési megbízások engedélyezésre jogosult tisztviselő általi vizsgálatát.

4.   szakasz

A kiadások kifizetése

90. cikk

A kifizetések típusai

(1)   A kifizetésre annak igazolását követően kerül sor, hogy a vonatkozó fellépés az alap-jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van; a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

(2)   A költségvetési számvitelben a kifizetések (1) bekezdésben említett különböző típusait az egyes kifizetések teljesítésekor kell megkülönböztetni.

(3)   A 152. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás elszámolására, valamint a költségek elszámolhatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket, az alapját képező projekt gazdasági természetének és ütemezésének megfelelően.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tartja hatékonynak, hogy a kedvezményezettektől és a szerződéses felektől pénzügyi kimutatást kérjen, 5 000 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő támogatások vagy szerződések esetén évente legalább egyszer információt kell tőlük kapnia a halmozott kiadásokról.

A második albekezdés alkalmazásában, a szerződések, a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.

Ez a bekezdés nem sértheti a második rész IV. címében rögzített különös rendelkezéseket.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kifizetések és a bizonylatok típusaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

91. cikk

A kifizetések rendelkezésre álló forrásokra történő korlátozása

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

5.   szakasz

A kiadási műveletek határidői

92. cikk

Határidők

(1)   A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak érdekében, hogy meggyőződjön arról – akár helyszíni ellenőrzések alkalmazásával is–, hogy a kiadás ténylegesen elszámolhatók.

(3)   Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni e felfüggesztés indokairól.

(4)   Amennyiben a felfüggesztés meghaladja a két hónapot, a hitelező kérheti, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntsön a felfüggesztés folytatásáról.

(5)   A tagállamok esetét kivéve az (1) bekezdésben megállapított határidők lejártával a hitelező kamatra jogosult.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a fizetési határidőkkel és azon körülményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, amelyek esetén a késedelmes fizetésben részesülő hitelezők késedelmi kamatra jogosultak, amelyet azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

7.   FEJEZET

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

93. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

(1)   Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a műveletek elektronikus irányításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

94. cikk

Dokumentumtovábbítás

Az érintett intézmények és tagállamok előzetes megállapodására is figyelemmel, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

95. cikk

e-kormányzat

(1)   Megosztott irányítás esetén a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

(2)   Az intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 208. cikkben említett szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban részt vevő harmadik felekkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben egységes szabványokat dolgoznak ki és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások során benyújtott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására, és ebből a célból egységes „elektronikus adatcsereközpontot” alakítanak ki a pályázók, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára.

(3)   A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára az e-kormányzat végrehajtása terén tett előrelépésekről.

8.   FEJEZET

Igazgatási alapelvek

96. cikk

Jó igazgatás

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő késedelem nélkül tudomásra hozza bizonyítékok és/vagy dokumentumok benyújtásának szükségességét, azok formáját és megkívánt tartalmát, valamint adott esetben az odaítélési eljárás lezárásának tervezett menetrendjét.

(2)   Amennyiben a pályázó vagy az ajánlattevő nyilvánvaló eljárási hibája miatt a pályázó vagy az ajánlattevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – felkéri a pályázót vagy az ajánlattevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy az igazoló dokumentumok tisztázására. Az ilyen információk vagy pontosítások nem járhatnak az ajánlat lényeges megváltozásával vagy a pályázati feltételek módosulásával.

97. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.

9.   FEJEZET

A belső ellenőr

98. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(1)   Valamennyi intézmény létrehoz egy belső ellenőri funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2)   Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a továbbadott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

99. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1)   A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

(2)   A belső ellenőr feladatait az intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan - ha szükséges, helyszíni - hozzáférést élvez, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(3)   A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést készít az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megszületett ajánlásokra tekintettel intézkedések történjenek. A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ezen ajánlásokra tekintettel hozott intézkedéseket.

(4)   Az intézménynek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(5)   Az intézmény minden évben összefoglaló jelentést továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben bemutatja a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(6)   A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

100. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1)   A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak a belső ellenőr számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, kizárólagos ellenőrzési jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr függetlenségével és felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a belső ellenőr azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

101. cikk

A közbeszerzési szerződések fogalmának meghatározása

(1)   A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 117. és a 190. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződések, amelyeket az ár részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

Ilyen szerződések tárgya lehet:

(2)   A keretszerződés egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több között létrejött megállapodás, amelynek célja egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései – a közzétételre vonatkozókat is beleértve – érvényesek.

(3)   A 106–109. cikk kivételével e cím nem alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásokra, valamint az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal megkötött, technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési szerződések meghatározásával és hatályával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a keretszerződéseket és az egyedi szerződéseket.

102. cikk

A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó elvek

(1)   Minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2)   Minden közbeszerzési szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazásakor.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

2.   szakasz

Közzététel

103. cikk

A közbeszerzési szerződések közzététele

(1)   Az ajánlatkérő köteles a 118. vagy a 190. cikkben meghatározott értékhatárt túllépő valamennyi szerződést közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ajánlati felhívásokat előzetesen közzé kell tenni, kivéve a 104. cikk (2) bekezdésében említett eseteket, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv (17) IIB. mellékletében említett szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetében.

A szerződés odaítélése után egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, sértené a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a tisztességes versenyt közöttük.

(2)   Azon szerződések meghirdetése, melyek értéke a 118. cikkben, illetve a 190. cikkben meghatározott küszöbérték alatt van, valamint a 2004/18/EK irányelv II B. mellékletében említett szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések meghirdetése megfelelő eszközök révén történik.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződések meghirdetésére és a hirdetmények közzétételére vonatkozó követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   szakasz

Közbeszerzési eljárások

104. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1)   A közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

Az érintett ajánlatkérők – amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 208., illetve a 209. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg – a közbeszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy intézmény és valamely tagállam egy vagy több ajánlatkérője közös fellépésének végrehajtásához közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és az ajánlatkérők az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott egyes esetekben közösen is lebonyolíthatja a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget egy két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

(2)   A 118. cikkben vagy a 190. cikkben előírt értékhatárt meghaladó szerződések esetében a tárgyalásos eljárás alkalmazása csak az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt esetekben engedélyezhető.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárások típusaival, a közös közbeszerzési eljárásokkal, a kis értékű szerződésekkel, valamint a számla ellenében történő kifizetésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

105. cikk

A pályázati dokumentáció tartalma

A pályázati dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pályázati dokumentációk tartalmával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az ár és a műszaki leírások felülvizsgálatának lehetőségét és feltételeit.

106. cikk

A közbeszerzési eljárásokon való részvételre alkalmazandó kizárási kritériumok

(1)   A részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben:

Az első albekezdés a)–d) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.

Az első albekezdés b) és e) pontja nem alkalmazandó, amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadtak el a felette képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll jogkörrel rendelkező azon személyekkel szemben, akik az első albekezdés b), illetve e) pontjában említett ítélet tárgyát képezik.

(2)   Tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben műszaki, művészeti vagy kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy bizonyos gazdasági szereplőnek ítélhető oda, az intézmény dönthet úgy, hogy nem zárja ki az érintett gazdasági szereplőt az (1) bekezdés első albekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt okok alapján, amennyiben ez elengedhetetlen az intézmény folyamatos működésének biztosításához. Ilyen esetekben az intézménynek kellően meg kell indokolnia döntését.

(3)   A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen tanúsítvány megkövetelésétől.

Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles a következőkre:

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan:

107. cikk

Az odaítélésre alkalmazandó kizárási kritériumok

(1)   A szerződések nem ítélhetők oda olyan részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek, akik az erre a szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó kizárási kritériumokkal, valamint az azzal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, hogy milyen bizonyítékok tekinthetők megfelelőnek annak alátámasztására, hogy a kizárás helyzete nem áll fenn. Továbbá, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kizárás időtartamára vonatkozóan.

108. cikk

A kizárások központi adatbázisa

(1)   A Bizottság központi kizárási adatbázist hoz létre és működtet. Ez a 106. cikkben, valamint a 109. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő részvételre jelentkezők és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázis az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 208. cikkben említett szervek közös adatbázisa. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot évente tájékoztatják az adatbázisba bevitt új esetek és összes eset számáról.

(2)   A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az 58. és 61. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásában részt vevő, az (1) bekezdésben említettektől különböző szervek információt szolgáltatnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára azokról a részvételre jelentkezőkről és ajánlattevőkről, akikre a 106. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi ezt az információt, és felkéri a számvitelért felelős tisztviselőt az információ adatbázisban való rögzítésére.

Az első albekezdésben említett hatóságok és szervek hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben saját felelősségükre figyelembe vehetik a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítélése során.

(3)   Az EKB, az EBB és az Európai Beruházási Alap saját forrásaik védelme érdekében hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben saját felelősségükre figyelembe vehetik a szerződések közbeszerzési szabályaikkal összhangban történő odaítélése során.

Ezek az intézmények információt szolgáltatnak a Bizottság számára azokról a részvételre jelentkezőkről és ajánlattevőkről, akikre a 106. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike vonatkozik, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kizárások központi adatbázisával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértveaz adatbázisok működésére vonatkozó szabványosított eljárások és műszaki előírások meghatározását is.

(5)   Harmadik országok hatóságainak hozzáférése csak a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében meghatározott szabályok teljesülése és az eseti alapon történő értékelés után engedélyezhető.

109. cikk

Közigazgatási és pénzügyi szankciók

(1)   Az ajánlatkérő közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki:

Az ajánlatkérőnek azonban először minden esetben lehetőséget kell adnia az érintett személynek arra, hogy észrevételeit ismertesse.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelezettségszegés súlyosságával, továbbá a következőkből állhatnak:

(3)   Az uniós pénzügyi érdekek védelmének erősítése érdekében az arányosság elvével összhangban az intézmények határozhatnak úgy, hogy nyilvánosságra hozzák az (1) bekezdésben említett, közigazgatási vagy pénzügyi szankciók kiszabásáról szóló határozataikat, miután az (1) bekezdés szerinti eljárás teljes mértékben megvalósult.

Az első albekezdésben említett, közigazgatási vagy pénzügyi szankciók kiszabásáról szóló határozataik nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatnak különösen figyelembe kell vennie a kötelezettségszegés súlyosságát, beleértve annak hatását az Unió pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre, a kötelezettségszegés óta eltelt időt, a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődő voltát, az érintett szervezet szándékosságát vagy gondatlansága mértékét, valamint az érintett szervezet által a helyzet orvoslására tett intézkedéseket.

A nyilvánosságra hozatalról szóló határozatot bele kell foglalni a közigazgatási vagy pénzügyi szankciókat kiszabó határozatba, és kifejezetten elő kell írnia a szankciókat kiszabó határozat vagy annak összefoglalója nyilvánosságra hozatalát az intézmény honlapján.

Az elrettentő hatás biztosítása érdekében a közzétett összefoglalónak tartalmaznia kell a kötelezettségszegésért felelős személy nevét, a kötelezettségszegés rövid leírását, az érintett programot és a kizárás időtartamát és/vagy a pénzügyi szankciók összegét.

A határozatot a határozat elleni jogorvoslati lehetőségek kimerülése vagy a jogorvoslat határidejének lejárta után kell nyilvánosságra hozni, és annak a kizárási időszak végéig vagy a pénzügyi szankciók kifizetését követő 6 hónapig kell a honlapon maradnia, amennyiben e szankciók kiszabása volt az egyedüli intézkedés.

Ha természetes személyek is érintettek, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó határozatot a magánélethez való jog és a 45/2001/EK rendeletben előírt jogok kellő figyelembevételével kell meghozni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az olyan ajánlattevők és részvételre jelentkezők esetében alkalmazandó különböző közigazgatási és pénzügyi szankciókkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, csaltak vagy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket.

110. cikk

A szerződések odaítélési szempontjai

(1)   A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó odaítélési szempontok alapján történik, a 106. és a 107. cikk, valamint a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságának – az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási szempontokkal összhangban történő – vizsgálatát követően.

(2)   A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiválasztási és odaítélési feltételekre vonatkozóan. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumok igazolják a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot, és mi igazolja a műszaki és szakmai hozzáértést, valamint az elektronikus árveréssel és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

111. cikk

Az ajánlatok benyújtása

(1)   Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy az ajánlatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2)   A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 95. cikk alkalmazásával biztosítja, hogy az ajánlattevők az ajánlat tartalmát és az alátámasztó bizonylatokat elektronikus formátumban is benyújthassák („e-közbeszerzés”).

A Bizottság 2014. október 28-ig, majd azt követően rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelkezés végrehajtásának menetéről.

(3)   Az ajánlatkérő – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.

(4)   A 104. cikk (3) bekezdésében említett kis értékű szerződések kivételével, a részvételi jelentkezéseket és az ajánlatokat egy e célra kinevezett felbontóbizottság bontja fel. A bizottság által a megállapított feltételeket nem kielégítőnek nyilvánított ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket el kell utasítani.

(5)   A felbontóbizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított valamennyi részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelni kell az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított szempontok alapján, annak érdekében, hogy a bizottság a szerződés odaítélésére vagy elektronikus árverés tartására vonatkozó javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatok benyújtásával, továbbá az ajánlatok és a részvételi jelentkezés beérkezésére és az ajánlati dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozó időtartam, valamint a sürgős esetekben alkalmazandó határidők meghatározásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kommunikáció különböző módjaira, valamint az ajánlati biztosíték lehetőségével, az ajánlatok felbontásával, a részvételi jelentkezésekkel és az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelésével foglalkozó bizottsággal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

112. cikk

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelve

(1)   A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak eleget kell tennie az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot biztosító feltételeknek. A kapcsolattartás nem vezethet a szerződés feltételeinek vagy az eredeti ajánlat feltételeinek módosításához.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása keretében milyen szerződéseket köthetnek az ajánlatkérők és az ajánlattevők, melyek az értékelésekről szóló írásos jegyzőkönyvekre vonatkozó alapkövetelmények, és az ajánlatkérő által hozott határozat minimális részletei.

113. cikk

Döntés az odaítélésről

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban és a közbeszerzési szabályokban előzetesen megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

(2)   Az ajánlatkérő minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 118. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról. Az ajánlatkérő a kizárási és kiválasztási szempontoknak megfelelő, és a tájékoztatást írásban kérő ajánlattevőket tájékoztatja a sikeres ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről.

Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéssel, valamint a szerződés aláírásával és végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

114. cikk

A közbeszerzési eljárás törlése

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

A határozatot indokolni kell, és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárás törlésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

Biztosítékok és korrekciós intézkedések

115. cikk

Biztosítékok

Amennyiben az egyedi esetekben és kockázatelemzés alapján célszerű és arányos, az ajánlatkérő – kis értékű szerződések kivételével – előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti a szerződő feleket annak érdekében, hogy:

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződő felektől megkövetelt biztosítékokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a kockázatelemzés feltételeit.

116. cikk

Hibák, szabálytalanságok és csalás az eljárás során

(1)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő felfüggeszti az eljárást, és meghozhatja az általa szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő – az eljárás elért szakaszának függvényében – eltekinthet a szerződés megkötésétől, felfüggesztheti a teljesítését vagy – adott esetben – felmondhatja azt.

Amennyiben ezek a hibák, szabálytalanságok vagy ez a csalás a szerződő félnek tulajdonítható, úgy az ajánlatkérő a fentieken kívül – a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságával arányosan – elutasíthatja a kifizetést, visszafizettetheti a már kifizetett összegeket, vagy felmondhatja az adott szerződő féllel kötött valamennyi szerződést.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződések hibák, szabálytalanságok vagy csalás miatti felfüggesztésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

117. cikk

Az ajánlatkérő

(1)   A saját felelősségre kötött szerződések esetében az intézményeket kell ajánlatkérőnek tekinteni. Az intézmények a 65. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatkérő szerepének átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az értékhatárok kiszámításához szükséges megfelelő szintek meghatározását.

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok

(1)   A 2004/18/EK irányelv – a második rész IV. címére is figyelemmel – megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

(2)   Az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alkalmazandó értékhatárokkal, a külön szerződésekkel és többtételes szerződésekkel, egyes szerződések értékének meghatározásával, valamint a szerződés aláírását megelőző várakozási időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

119. cikk

Az ajánlattételi eljárásban való részvétel szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országból származó természetes és jogi személy számára, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítására a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződéskötéshez szükséges bizonyítékok beadására vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   Az OLAF gyakorolja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (18) által a Bizottságra ruházott azon hatáskört, amelynek értelmében helyszíni vizsgálatokat és vizsgálatokat végez a tagállamokban, a hatályban lévő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően harmadik országokban, valamint nemzetközi szervezetek irodáiban.

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a szerződések nyitva állnak azon államok állampolgárai számára is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az abban megállapított feltételek mellett.

VI.   CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1.   FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

121. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre

(1)   A vissza nem térítendő támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők bármelyikének finanszírozására:

A vissza nem térítendő támogatásokat írásos megállapodásba vagy a vissza nem térítendő támogatásra sikeresen pályázónak címzett bizottsági határozatba kell foglalni.

A Bizottság a kedvezményezettekkel folytatandó kommunikáció céljára biztonságos elektronikus rendszereket hozhat létre.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások alkalmazási körének részletes meghatározására, valamint annak eldöntésére szolgáló szabályokra vonatkozóan, hogy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat kell-e alkalmazni. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elektronikus információcserére szolgáló rendszer részleteire vonatkozóan, beleértve azon feltételeket, amelyek alapján az ilyen rendszerek felhasználásával benyújtott dokumentumokat – beleértve a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat – eredetinek tekintik és aláírják, valamint a partnerségi keretszerződések felhasználására vonatkozóan.

(2)   E cím értelmében nem minősülnek vissza nem térítendő támogatásnak a következők:

(3)   A kamattámogatások és a garanciadíj-támogatások vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek, amennyiben egyazon intézkedésen belül nem ötvözik őket az Első rész VIII. címében említett pénzügyi eszközökkel.

Az ilyen támogatások e cím hatálya alá tartoznak, az alábbiak kivételével:

(4)   Minden intézmény vissza nem térítendő támogatásban részesítheti a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.

122. cikk

Kedvezményezettek

(1)   Amennyiben több jogalany is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és együttesen egy jogalanyt alkotnak, ez a jogalany lehet az egyetlen kedvezményezett, többek között abban az esetben is, ha kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

(2)   E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok minimális tartalmára vonatkozóan – különösen abban az esetben, amikor a vissza nem térítendő támogatást több szervezetnek ítélik oda –, valamint a koordinátor és a többi kedvezményezett esetleges speciális kötelezettségeire, az alkalmazandó felelősségi rendszerre és a kedvezményezettek hozzáadásának vagy eltávolításának feltételeire vonatkozóan.

123. cikk

A vissza nem térítendő támogatások fajtái

(1)   A vissza nem térítendő támogatásoknak az alábbi fajtái lehetnek:

(2)   A vissza nem térítendő támogatás megfelelő fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges kedvezményezettek érdekeit és a számviteli módszereket.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások különböző fajtáira vonatkozóan, beleértve a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokat is.

124. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1)   Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás használatát bizottsági rendeletben kell engedélyezni, biztosítva a kedvezményezettekkel az ugyanolyan intézkedések vagy munkaprogramok tekintetében való egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását.

Ha a vissza nem térítendő támogatás maximális összege nem haladja meg egy kis értékű vissza nem térítendő támogatás összegét, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megadhatja az engedélyt.

(2)   Az engedélyt legalább a következőknek kell alátámasztaniuk:

(3)   A kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok használatának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetesen vagy az utólagos kontrollokra vonatkozó megfelelő stratégia alkalmazásával értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha előzetesen kerül megállapításra, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét utólagos kontrollok során nem lehet vitatni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok megfelelnek a (2) bekezdésben említett feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok elfogadják hasonló finanszírozási rendszerekben.

(4)   A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás – az intézkedés teljes, közvetlen elszámolható költségének 7 %-áig – engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalánydíjas formájú finanszírozását, kivéve ha a kedvezményezett a költségvetésből finanszírozott, vissza nem térítendő működési támogatásban részesül. A 7 %-os felső határ a Bizottság indokolt döntése alapján túlléphető.

(5)   A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek bizottsági határozat útján meghatározott egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az egy fellépéssel összefüggésben vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyösszegű átalányokkal, egységköltségekkel és átalányfinanszírozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Elvek

125. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve vonatkozik.

(2)   A 130. cikk sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások nem lehetnek halmozottak és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen.

(3)   A vissza nem térítendő támogatásoknak – a második rész IV. címében rögzített szabályok sérelme nélkül – társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

Kivéve ha e rendelet másképpen rendelkezik, az európai szintű politikai pártokra irányadó előírások és finanszírozásuk szabálya tekintetében az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) az irányadó.

(4)   A vissza nem térítendő támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett fellépése vagy munkaprogramja keretében („nonprofit elv”).

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

Nyereség keletkezésekor a Bizottság jogosult visszafizettetni a nyereségnek azt a részét, amely megfelel a kedvezményezettnél a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtása során ténylegesen felmerülő elszámolható költségekhez való uniós hozzájárulásnak.

(5)   E cím alkalmazásában a profit a kedvezményezettnél felmerülő elszámolható költségeket meghaladó többletbevétel az egyenlegkifizetés iránti kérelem benyújtásának időpontjában.

Az első albekezdésben említett bevételek a fellépés vagy a munkaprogram által generált bevételre, valamint az adományozók által kifejezetten a elszámolható költségek finanszírozásához rendelt pénzügyi hozzájárulásra korlátozódnak.

Vissza nem térítendő működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegeket nem veszik figyelembe a nonprofit elvnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

(6)   Ha egy uniós szintű politikai párt a pénzügyi év végén, amelyben vissza nem térítendő működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, a (4) bekezdésben foglalt nonprofit elvtől eltérően a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy e következő év első negyedének vége előtt felhasználásra kerül.

A nonprofit elvnek való megfelelés ellenőrzése alkalmazásában az uniós szintű politikai párt éves működése során felhalmozódott, a kedvezményezettet terhelő elszámolható költség 15 %-át meghaladó saját forrásokat, különösen az adományokat és tagsági díjakat nem veszik figyelembe.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az uniós szintű politikai párt pénzügyi tartalékai meghaladják átlagos éves bevételének 100 %-át.

(7)   Technikai segítségnyújtás céljára pályázati felhívás nélkül lehet vissza nem térítendő támogatást odaítélni az EBB és az Európai Beruházási Alap számára. Ilyen esetekben a 131. cikk (2)–(5) bekezdése és a 132. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően a vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elveket – beleértve a nonprofit elvet és a társfinanszírozás elvét – kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a technikai segítségnyújtás meghatározására vonatkozóan.

126. cikk

Elszámolható költségek

(1)   A vissza nem térítendő támogatások összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek becsült összege alapján megállapított, abszolút értékben kifejezett felső korlátot.

A vissza nem térítendő támogatások nem léphetik túl az elszámolható költségek összegét.

(2)   Elszámolható költségek a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjének azon ténylegesen felmerült költségei, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi kritériumnak:

(3)   A pályázati felhívások meghatározzák azokat a költségkategóriákat, amelyek uniós finanszírozásra jogosultnak minősülnek.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül és a (2) bekezdést kiegészítendő, a következő költségkategóriákra az alábbi elszámolhatóságáti feltételek vonatkoznak, amennyiben a pályázati felhívás értelmében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szerint ezek a költségkategóriák támogathatóak:

(4)   A 122. cikkben meghatározottak szerint a kedvezményezettekhez kapcsolódó szervezetek esetében felmerült költségeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pályázati felhívás értelmében elszámolhatónak minősítheti. Ez esetben az alábbi együttes feltételek alkalmazandók:

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elszámolható költségekkel kapcsolatos további előírásokra vonatkozóan.

127. cikk

Természetben történő társfinanszírozás

(1)   A vissza nem térítendő támogatás következtében keletkezett nyereség kiszámításakor a természetben nyújtott hozzájárulás formájában történő társfinanszírozást nem kell figyelembe venni.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat természetben történő hozzájárulást társfinanszírozásként, amennyiben ezt szükségesnek és megfelelőnek tartja. Amennyiben a természetben történő társfinanszírozást kis értékű vissza nem térítendő támogatások kiegészítésére ajánlják fel és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek elutasításáról határozott, meg kell indokolnia, hogy az miért nem szükséges vagy megfelelő.

Az ilyen hozzájárulások nem haladhatják meg

A természetben történő hozzájárulásokat külön kell feltüntetni a becsült költségvetésben, a fellépésre elkülönített források teljes összegének tükrözése érdekében. Az egységértéküket az ideiglenes költségvetésben értékelik és a későbbiekben nem változtatható.

A természetben történő hozzájárulásoknak meg kell felelniük a nemzeti adózási és társadalombiztosítási szabályoknak.

128. cikk

Átláthatóság

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokat a végrehajtása előtt közzéteendő munkaprogram keretében kell nyújtani.

E munkaprogramot pályázati felhívások közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezettet az alap-jogiaktus meghatározza.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre, a polgári védelmi műveletekre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.

(2)   A pályázati felhívások meghatározzák az időpontot, ameddig az összes pályázót tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének eredményéről és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéseknek tervezett időpontjáról.

Ezeket az időpontokat az alábbi időszakok alapján kell meghatározni:

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) összhangban esetlegesen megkövetelt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben meghosszabbíthatók, különösen összetett fellépések, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak tulajdonítható késedelmek esetén.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentésében beszámol arról, hogy átlagosan mennyi idő szükséges a pályázók tájékoztatásához, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéshez. Amennyiben a második albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő erre magyarázatot ad, és – amennyiben a harmadik albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt – javaslatot tesz javító intézkedésekre.

(3)   A pénzügyi év során odaítélt minden vissza nem térítendő támogatást évente közzé kell tenni, a 35. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban.

4.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a munkaprogrammal, a pályázati felhívások tartalmával, a pályázati felhívások alóli kivételekkel, a pályázók tájékoztatásával, valamint az utólagos közzététellel kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

129. cikk

A támogatások kumulálásának tilalma

(1)   Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda, kivéve, ha a vonatkozó alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy vissza nem térítendő működési támogatás ítélhető oda.