|
2012.10.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 278/1 |
A BIZOTTSÁG 932/2012/EU RENDELETE
(2012. október 3.)
a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható. |
|
(2) |
A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottságnak – az indokoltnak ítélt körben – végrehajtási intézkedéseket kell elfogadnia a háztartási berendezésekre és köztük a háztartási szárítógépekre vonatkozóan. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően a háztartásokban használt szárítógépek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – európai uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette annak eredményeit. |
|
(4) |
Ennek a rendeletnek a textilanyagok háztartási szárítására szolgáló termékekre kell vonatkoznia. |
|
(5) |
Sajátos jellemzőik miatt a háztartási kombinált mosó-szárító gépeket nem indokolt e rendelet hatálya alá vonni. |
|
(6) |
E rendelet alkalmazásában az egyetlen lényeges környezetvédelmi jellemző a háztartási szárítógépek által használat közben elfogyasztott energia mennyisége. A háztartási szárítógépek éves villamosenergia-fogyasztása 2005-ben az Európai Unióban a becslések szerint 21 TWh volt. Külön beavatkozás nélkül az előrejelzések szerint az éves villamosenergia-fogyasztás 2020-ra elérheti a 31 TWh-t. Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztása lényegesen csökkenthető. |
|
(7) |
Az előkészítő vizsgálatok szerint a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt többi környezetbarát tervezési paraméterrel kapcsolatban szükségtelen követelményeket előírni, mert a háztartási szárítógépek esetében a használat közben elfogyasztott energia mennyisége messze a legfontosabb környezetvédelmi jellemző. A 2009/125/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják a háztartási szárítógépek területükön történő forgalomba hozatalát és használatbavételét az irányelv I. mellékletének 1. részében meghatározott azon környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre való hivatkozással, amelyekre vonatkozóan e rendelet értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményekre. |
|
(8) |
A háztartási szárítógépeket olyan meglévő, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló költséghatékony technológiák alkalmazásával célszerű energiahatékonyabbá tenni, amelyek csökkenthetik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(9) |
A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az érintett termékek funkcionalitását, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Különösen fontos, hogy a használat közbeni energiafogyasztás csökkentéséből származó előnyök nagyobbak legyenek, mint az előállítás és az ártalmatlanítás során felmerülő további környezeti hatások. |
|
(10) |
A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. A határidők megállapítása során el kell kerülni a piaci forgalomban lévő berendezések funkcionalitását érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználóknál és a gyártóknál, különösen pedig a kis- és középvállalkozásoknál jelentkező költségvonzatokat, miközben biztosítani kell e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő teljesülését is. |
|
(11) |
Az egyes termékparaméterek meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(12) |
A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. |
|
(13) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv V. és VI. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos olyan információkat megadjanak, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel. |
|
(14) |
Az e rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett – az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi információk széles körű rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében – meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket. |
|
(15) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követrelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő, a gáztüzelésű és a beépíthető háztartási szárítógépekre, beleértve a nem háztartási használatra értékesített ilyen típusú készülékeket is.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a háztartási kombinált mosó-szárító gépekre és a háztartási centrifugákra.
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2009/125/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „háztartási szárítógép”: textilanyagoknak felmelegített levegővel átjárt forgódobban megvalósított sokszori átforgatás útján történő szárítására szolgáló, elsősorban nem üzleti tevékenység keretében való felhasználásra tervezett készülék;
2. „beépíthető háztartási szárítógép”: szekrénybe, fal külön e célra kialakított mélyedésébe vagy más hasonló helyre beszerelendő olyan háztartási szárítógép, amelynek üzembe helyezése bútorszerelési műveletek elvégzését igényli;
3. „háztartási kombinált mosó-szárító gép”: olyan háztartási mosógép, amely mind centrifugáló funkciót, mind – jellemzően melegítésen és sokszori átforgatáson alapuló – textilanyag-szárító funkciót tartalmaz;
4. „háztartási centrifuga”: olyan, a kereskedelemben pusztán „centrifuga” néven is forgalmazott készülék, amely a vizet a textilanyagból a forgódobban fellépő centrifugális erő segítségével távolítja el, majd a gépből egy automatikus szivattyú útján kiüríti, és amelyet elsősorban nem üzleti tevékenység keretében való felhasználásra terveztek;
5. „légkivezetéses szárítógép”: olyan szárítógép, amely friss levegőt szív be és vezet át a textilanyagokon, majd az így keletkező nedves levegőt a helyiség légterébe vagy azon kívülre kivezeti;
6. „kondenzációs szárítógép”: olyan szárítógép, amely tartalmaz egy, a szárítási folyamathoz felhasznált levegő nedvességtartalmának (akár kondenzáció útján, akár más módon történő) eltávolítására szolgáló készüléket;
7. „automata szárítógép”: olyan szárítógép, amely megszakítja a szárítási folyamatot, ha – például a vezetési tulajdonságok vagy a hőmérséklet érzékelése útján – azt észleli, hogy a töltet nedvességtartalma egy bizonyos értéket elér;
8. „nem automata szárítógép”: olyan szárítógép, amely egy előre meghatározott időtartam elteltével – rendszerint időkapcsoló segítségével – leállítja a szárítási folyamatot, ugyanakkor azonban kézzel is kikapcsolható;
9. „program”: műveletek előre meghatározott sorozata, amelyet a gyártó bizonyos típusú textilanyagok szárítására alkalmasnak nyilvánít;
10. „ciklus”: a kiválasztott program által meghatározott egy darab teljes szárítási folyamat;
11. „programidő”: a program elindításától a program befejeződéséig eltelő idő, a végfelhasználó által esetleg beprogramozott késleltetés nélkül;
12. „előírt kapacitás”: a gyártó használati utasítása szerint megtöltött háztartási szárítógépben a kiválasztott programmal kezelhető adott típusú száraz textilanyagnak a gyártó által kg-ban, 0,5 kg-ra kerekítve megadott maximális tömege;
13. „részleges töltet”: egy adott program esetében a háztartási szárítógép előírt kapacitásának fele;
14. „kondenzációhatékonyság”: a kondenzációs szárítógép által kondenzált nedvesség tömegének és a ciklus végéig a töltetből eltávolított nedvesség tömegének hányadosa;
15. „kikapcsolt üzemmód”: a háztartási szárítógép azon állapota, amely normál használat során a készüléken lévő, végfelhasználói használatra szánt és a végfelhasználó számára hozzáférhető kezelőgombok vagy kapcsolók működtetésével történő kikapcsolás útján idézhető elő azon legkisebb villamosenergia-fogyasztás elérése érdekében, amely a gyártó utasításainak megfelelő használat során meghatározatlan ideig fenntartható, miközben a háztartási szárítógép az áramforrásra van csatlakoztatva; ha nincsenek a végfelhasználó számára hozzáférhető kezelőgombok vagy kapcsolók, akkor a kikapcsolt üzemmód azt az állapotot jelenti, amely akkor áll be, amikor a háztartási szárítógép magától állandósult villamosenergia-fogyasztási állapotra tér át;
16. „bekapcsolva hagyott üzemmód”: az a legkisebb villamosenergia-fogyasztási üzemmód, amely a program befejezése után a végfelhasználó további beavatkozása nélkül (a háztartási szárítógép kiürítését nem számítva) meghatározatlan ideig fennmaradhat;
17. „egyenértékű háztartási szárítógép”: a háztartási szárítógépek olyan forgalomban lévő modellje, amely a háztartási szárítógépek ugyanazon gyártó által más kereskedelmi kód alatt forgalomba hozott másik modelljével megegyező előírt kapacitással, műszaki és üzemi jellemzőkkel, energiafogyasztással, adott esetben kondenzációhatékonysággal, a normál pamutprogramhoz tartozó programidővel és szárítás közbeni levegőbeli akusztikus zajkibocsátással rendelkezik;
18. „normál pamutprogram”: a pamut ruhanemű szárítására szolgáló azon ciklus, amelynek során a töltet nedvességtartalma a kezdeti 60 %-ról 0 %-ra csökken.
3. cikk
Környezetbarát tervezési követelmények
A háztartási szárítógépek környezetbarát tervezésére vonatkozó általános követelményeket az I. melléklet 1. szakasza állapítja meg. A háztartási szárítógépek környezetbarát tervezésére vonatkozó különös követelményeket az I. melléklet 2. szakasza állapítja meg.
A 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt többi környezetbarát tervezési paraméterrel kapcsolatban nem szükséges környezetbarát tervezési követelményeket előírni.
4. cikk
A megfelelőség értékelése
(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.
(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletében meghatározott számítások másolatát.
Ha a háztartási szárítógépek egy adott modelljére vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk számításos úton és/vagy más egyenértékű háztartási szárítógépekből való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a gyártók által végrehajtott kísérleti vizsgálatok adatait. Ilyenkor a műszaki dokumentációban fel kell sorolni az egyenértékű háztartási szárítógépek mindazon modelljeit, amelyekre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk előállítása ugyanígy történt.
5. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet I. mellékletében megállapított követelmények teljesülése tekintetében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Referenciaértékek
A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező háztartási szárítógépekre vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb a hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. Ennek során megvizsgálja különösen a III. melléklet szerinti vizsgálati tűréseket és a légkivezetéses készülékek hatékonyságát.
8. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit 2013. november 1-től kell alkalmazni.
Azonban:
|
a) |
az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában meghatározott általános környezetbarát tervezési követelményeket 2014. november 1-től kell alkalmazni; |
|
b) |
az I. melléklet 2.2. pontjában meghatározott különös környezetbarát tervezési követelményeket 2015. november 1-től kell alkalmazni. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. október 3-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
I. MELLÉKLET
A környezetbarát tervezés követelményei
1. A környezetbarát tervezés általános követelményei
|
1.1. |
A háztartási szárítógépek energiafogyasztásának és egyéb paramétereinek meghatározása során a pamut ruhanemű szárítására szolgáló azon ciklust (a továbbiakban: normál pamutprogram) kell figyelembe venni, amelynek során a töltet nedvességtartalma a kezdeti 60 %-ról 0 %-ra csökken. Ezt a ciklust a háztartási szárítógép programkiválasztó eszközén (eszközein) és/vagy – ha van ilyen – a háztartási szárítógép kijelzőjén „normál pamutprogram” megnevezéssel, egy egységes szimbólummal vagy e két lehetőség megfelelő együttes alkalmazásával egyértelműen fel kell tüntetni, és minden olyan háztartási szárítógép esetében, amely automatikus programválasztóval vagy a program automatikus kiválasztására vagy a kiválasztott program megőrzésére alkalmas funkcióval rendelkezik, alapértelmezett ciklusként kell beállítani. Automata szárítógépek esetében a normál pamutprogramnak automatikusnak kell lennie. |
|
1.2. |
A gyártó által rendelkezésre bocsátott használati kézikönyvben:
|
2. A környezetbarát tervezés különös követelményei
A háztartási szárítógépeknek teljesíteniük kell a következő követelményeket:
|
2.1. |
2013. november 1-től:
|
|
2.2. |
2015. november 1-től:
Az energiahatékonysági mutatót (EEI) és a súlyozott kondenzációhatékonyságot a II. melléklet szerint kell meghatározni. |
II. MELLÉKLET
Az energiahatékonysági mutató és a súlyozott kondenzációhatékonyság számítása
1. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
A háztartási szárítógépek egy adott modellje esetében az energiahatékonysági mutató a háztartási szárítógép teljes és részleges töltetű normál pamutprogram melletti súlyozott éves energiafogyasztása elosztva a készülék standard éves energiafogyasztásával.
|
a) |
Az EEI energiahatékonysági mutatót a következőképpen kell meghatározni, majd egy tizedesjegyre kerekíteni kell:
ahol:
|
|
b) |
Az SAEC
standard éves energiafogyasztást a következőképpen, kWh/év-ben kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
ahol:
|
|
c) |
Az AEC
súlyozott éves energiafogyasztást a következőképpen, kWh/év-ben kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
|
|
d) |
A normál pamutprogram Tt
súlyozott programidejét a következőképpen, percben kell meghatározni, majd a legközelebbi egész számra kerekíteni kell:
ahol:
|
|
e) |
Az Et
súlyozott energiafogyasztást a következőképpen, kWh-ban kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
ahol:
|
|
f) |
A gáztüzelésű háztartási szárítógépek teljes és részleges töltetű normál pamutprogramhoz tartozó energiafogyasztását a következőképpen, kWh-ban kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
ahol:
|
2. A SÚLYOZOTT KONDENZÁCIÓHATÉKONYSÁG SZÁMÍTÁSA
Egy adott program kondenzációhatékonysága a kondenzációs háztartási szárítógép által kondenzált és a vízkamrában összegyűjtött nedvesség tömegének és a program által a töltetből eltávolított nedvesség tömegének hányadosa, ahol ez utóbbi mennyiség a próbatöltet szárítás előtti, nedves állapotban és szárítás utáni állapotban mért tömege közötti különbséggel egyenlő. A súlyozott kondenzációhatékonyság meghatározása során mind a teljes, mind a részleges töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonyságát figyelembe kell venni.
Egy adott program Ct súlyozott kondenzációhatékonyságát a következőképpen, százalékban kell meghatározni, majd a legközelebbi egész számra kerekíteni kell:
ahol:
|
— |
Cdry a teljes töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonysága, |
|
— |
Cdry½ a részleges töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonysága. |
A C átlagos kondenzációhatékonyságot próbaüzemek során mért kondenzációhatékonyság-értékek alapján, százalékban kell meghatározni:
ahol:
|
— |
n a próbaüzemek száma, amelynek legalább négy, az adott programmal végrehajtott érvényes próbaüzemet kell felölelnie, |
|
— |
j a próbaüzem jelzőszáma, |
|
— |
Wwj a j jelű próbaüzem során a vízkamrában összegyűlt víz tömege, |
|
— |
Wi a nedves próbatöltet szárítás előtti tömege, |
|
— |
Wf a próbatöltet szárítás utáni tömege. |
III. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat.
A tagállami hatóságok az I. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen háztartási szárítógépet vetnek vizsgálat alá. Ha a mért paraméterek az 1. táblázatban meghatározott tűrések figyelembevételével nem felelnek meg a gyártó által a 4. cikk (2) bekezdése értelmében a műszaki dokumentációban megadott értékeknek, akkor a méréseket három további háztartási szárítógépen is el kell végezni. Az említett három további háztartási szárítógépen mért értékek számtani közepének az 1. táblázatban meghatározott tűrések figyelembevételével meg kell felelnie a követelményeknek.
Ha a fenti feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell és az egyéb egyenértékű háztartásiszárítógép-modellek nem felelnek meg az I. mellékletben megállapított követelményeknek.
1. táblázat
|
Mért paraméter |
Vizsgálati tűrés |
|
Súlyozott éves energiafogyasztás |
A mért érték az AEC előírt értékét (*1) legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Súlyozott energiafogyasztás |
A mért érték az Et előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Súlyozott kondenzációhatékonyság |
A mért érték a Ct előírt értékénél legfeljebb 6 %-kal lehet kisebb. |
|
Súlyozott programidő |
A mért érték a Tt előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt és bekapcsolva hagyott üzemmódban |
A Po és a Pl villamosenergia-fogyasztás 1,00 W-nál nagyobb mért értéke legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg az előírt értéket. A Po és a Pl villamosenergia-fogyasztás 1,00 W-tal egyenlő vagy annál kisebb mért értéke legfeljebb 0,10 W-tal haladhatja meg az előírt értéket. |
|
A bekapcsolva hagyott üzemmód időtartama |
A mért érték a Tl előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
(*1) Az előírt érték a gyártó által megadott érték. A 6 %-os mérési bizonytalanság a címkézésre, illetve a környezetbarát tervezésre vonatkozó új követelmények ellenőrzése céljából alkalmazott, teljes és részleges töltetű ciklusokkal végrehajtott új mérési módszerek jelenlegi elfogadott laboratóriumi mérési hibájának felel meg.
IV. MELLÉKLET
Referenciaértékek
Az e rendelet hatálybalépésekor a háztartási szárítógépek piacán beszerezhető, a normál pamutszárító programhoz tartozó energiafogyasztás és a levegőbeli akusztikus zajkibocsátás szempontjából legjobbnak tekinthető technológiákat az alábbi jellemzők írják le:
|
1. |
3 kg előírt kapacitású légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
2. |
5 kg előírt kapacitású légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
3. |
5 kg előírt kapacitású gáztüzelésű légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
4. |
5 kg előírt kapacitású kondenzációs háztartási szárítógépek:
|
|
5. |
6 kg előírt kapacitású légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
6. |
6 kg előírt kapacitású kondenzációs háztartási szárítógépek:
|
|
7. |
7 kg előírt kapacitású légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
8. |
7 kg előírt kapacitású gáztüzelésű légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
9. |
7 kg előírt kapacitású kondenzációs háztartási szárítógépek:
|
|
10. |
8 kg előírt kapacitású légkivezetéses háztartási szárítógépek:
|
|
11. |
8 kg előírt kapacitású kondenzációs háztartási szárítógépek:
|
(*1) Feltételezések: évi 160 szárítási ciklus, a részleges töltetű normál pamutprogramhoz tartozó energiafogyasztás a teljes töltetű programhoz tartozó energiafogyasztás 60 %-a, további évi 13,5 kWh energiafogyasztás a kis villamosenergia-fogyasztású üzemmódokban.