I. MELLÉKLET

A környezetbarát tervezés követelményei

1.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A MELLÉKLETEK ALKALMAZÁSÁBAN

1.   „Hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;

2.   „standard mérési körülmények”: a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a II. melléklet 2. táblázata szerint;

3.   „beltéri hőmérséklet” (Tin): a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

4.   „kültéri hőmérséklet” (Tj): a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

5.   „mért hűtési jóságfok” (EERrated): a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;

6.   „mért fűtési jóságfok” (COPrated): a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;

7.   „globális felmelegedési potenciál” (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A GWP értékeit a 842/2006/EK rendelet I. melléklete szerint kell figyelembe venni.

A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében (1) közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.

A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében (2) közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.

Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.

Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;

8.   „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

9.   „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a berendezés (légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor) a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

10.   „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

11.   „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

12.   „hangteljesítményszint”: a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];

13.   „tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a II. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;

14.   „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a II. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;

15.   „részterhelési tényező” (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;

16.   „idény”, „szezon”: az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;

17.   „kosár” (j index): a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a II. melléklet 1. táblázata szerint;

18.   „kosárórák száma” (hj): azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a II. melléklet 1. táblázata szerint;

19.   „szezonális hűtési jóságfok” (SEER): a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

20.   „éves hűtési referenciaigény” (QC): az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);

21.   „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

22.   „éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QCE): az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

23.   „főfunkciós szezonális hűtési jóságfok” (SEERon): a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

24.   „részterhelés”: a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;

25.   „kosárspecifikus hűtési jóságfok” (EERbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

26.   „szezonális fűtési jóságfok” (SCOP): a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

27.   „éves fűtési referenciaigény” (QH): egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);

28.   „ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma” (HHE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

29.   „éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QHE): az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

30.   „főfunkciós szezonális fűtési jóságfok” (SCOPon): a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

31.   „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény” (elbu(Tj)): annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb mint Ph(Tj);

32.   „kosárspecifikus fűtési jóságfok” (COPbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

33.   „névleges teljesítmény”: a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén;

34.   „üzemérték” (SV): a háztartási ventilátorok esetében a maximális ventilátor-légtömegáram [m3/min] és a ventilátor bemeneti elektromos teljesítményének [W] hányadosa [(m3/min)/W];

35.   „teljesítményszabályozás”: a készülék arra való képessége, hogy teljesítményét a térfogatáram megváltoztatásával módosítsa. A készülék „rögzített”, ha nem képes változtatni a térfogatáramot, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben változtatható vagy állítható, és „folytonosan állítható”, ha a térfogatáram három vagy több lépésben változtatható vagy állítható;

36.   „funkció”: annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;

37.   „tervezési terhelés”: a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:

hűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignc mellett Pdesignc a névleges hűtőteljesítménnyel egyezik meg;

fűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignh mellett Pdesignh a részterheléssel egyezik meg;

38.   „névleges hűtési jóságfok” (EERd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;

39.   „névleges fűtési jóságfok” (COPd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;

40.   „bivalens hőmérséklet” (Tbiv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;

41.   „megengedett üzemi hőmérséklet” (Tol): a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;

42.   „ciklusteljesítmény”: a hűtés (Pcycc) vagy fűtés (Pcych) tekintetében a névleges teljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért (az idővel súlyozott) átlaga [kW];

43.   „ciklikus hűtési jóságfok” (EERcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

44.   „ciklikus fűtési jóságfok” (COPcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

45.   „degradációs tényező”: a ciklikus üzem (a kompresszor főfunkció üzemmódban történő többszöri be- és kikapcsolása) miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely meghatározható a hűtés (Cdc) vagy a fűtés (Cdh) vonatkozásában, vagy 0,25 alapértelmezett értékben állapítható meg;

46.   „főfunkció üzemmód”: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

47.   „kikapcsolt termosztátú üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;

48.   „forgattyúház-fűtési üzemmód”: olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

49.   „energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (PTO): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt termosztátú üzemmódban van [kW];

50.   „energiafogyasztás készenléti üzemmódban” (PSB): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van [kW];

51.   „energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban” (POFF): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt üzemmódban van [kW];

52.   „energiafogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban” (PCK): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van [kW];

53.   „üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (HTO): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

54.   „üzemi óraszám készenléti üzemmódban” (HSB): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

55.   „üzemi óraszám kikapcsolt üzemmódban” (HOFF): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

56.   „üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban” (HCK): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

57.   „névleges légtömegáram”: a légkondicionáló berendezések (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram [m3/h];

58.   „hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PEER): a készülék hűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

59.   „fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PCOP): a készülék fűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

60.   „egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása” (QSD, illetve QDD): az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év];

61.   „teljesítményarány”: az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között;

62.   „maximális ventilátor-légtömegáram” (F): a háztartási ventilátor legmagasabb fokozata mellett, a ventilátor kimeneténél, az oszcillációs mechanizmus (ha van) kikapcsolt állapota mellett mért légtömegáram [m3/min];

63.   „oszcillációs mechanizmus”: a háztartási ventilátor képessége a ventilátor üzeme közben a légáram irányának automatikus változtatására;

64.   „a ventilátor hangteljesítményszintje”: a háztartási ventilátornak a maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett, a kimeneti oldalon mért, A-súlyozott hangteljesítményszintje;

65.   „ventilátor-főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák száma [h/év], amelyek során a háztartási ventilátor a feltételezés szerint maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett üzemel, a II. melléklet 4. táblázata szerint.

2.   A MINIMÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁGRA, A KIKAPCSOLT ÉS A KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN MEGENGEDETT MAXIMÁLIS ENERGIAFOGYASZTÁSRA ÉS A MAXIMÁLIS HANGTELJESÍTMÉNYSZINTRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a)

2013. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi 1., 2. és 3. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek, valamint a háztartási ventilátoroknak teljesíteniük kell az alábbi 2. táblázatban a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozóan megadott követelményeket. A minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. 1.   táblázat A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények   Kétcsöves légkondicionáló berendezések Egycsöves légkondicionáló berendezések EERrated COPrated EERrated COPrated Ha a hűtőközeg GWP-je > 150 2,40 2,36 2,40 1,80 Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 2,16 2,12 2,16 1,62 2.   táblázat A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések, valamint háztartási ventilátorok esetében Kikapcsolt üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. Készenléti üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 2,00 W-ot. A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. 3.   táblázat A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) 65

b)

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – meg kell felelniük az alábbi 4. és 5. táblázatban feltüntetett, a minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az „átlagos” fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. A hangteljesítményre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. 4.   táblázat A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények   SEER SCOP (átlagos fűtési idény) Ha a hűtőközeg GWP-je > 150 3,60 3,40 Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 3,24 3,06 5.   táblázat A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények Mért teljesítmény ≤ 6 kW 6 < Mért teljesítmény ≤ 12 kW Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) Kültéri hangteljesítményszint (dB(A)) Beltéri hangteljesítményszint (dB(A)) Kültéri hangteljesítményszint (dB(A)) 60 65 65 70

c)

2014. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. A légkondicionáló berendezések – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az „átlagos” fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők. 6.   táblázat A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények   Légkondicionáló berendezések (kivéve az egy- és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) Kétcsöves légkondicionáló berendezések Egycsöves légkondicionáló berendezések SEER SCOP („átlagos” fűtési idény) EERrated COPrated EERrated COPrated 6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je > 150 4,60 3,80 2,60 2,60 2,60 2,04 6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 4,14 3,42 2,34 2,34 2,34 1,84 6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je > 150 4,30 3,80 2,60 2,60 2,60 2,04 6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150 3,87 3,42 2,34 2,34 2,34 1,84

d)

2014. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek és a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az alábbi 7. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. 7.   táblázat A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények Kikapcsolt üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg a 0,50 W-ot. Készenléti üzemmód A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 0,50 W-ot. A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot. A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. Energiagazdálkodás Arra az esetre, amikor a berendezés nem az elsődleges funkcióját látja el, illetőleg amikor más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés funkcióitól, a berendezésnek – amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető – lehetővé kell tennie az energiagazdálkodási funkció vagy más olyan hasonló funkció igénybevételét, amely a berendezést a rendeltetésszerű használat követelménye alapján megállapított lehető legrövidebb időn belül automatikusan: — a készenléti üzemmódba, vagy — a kikapcsolt üzemmódba, vagy — más olyan üzemmódba kapcsolja, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. A berendezésen a szállítást megelőzően aktiválni kell az energiagazdálkodási funkciót.

3.   TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

a)

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok vonatkozásában az alábbi pontokban előírt, a II. melléklettel összhangban kiszámított információkat meg kell adni: i. a termék műszaki dokumentációjában; ii. a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártóinak nyilvánosan elérhető internetes oldalain.

b)

A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártói kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a névleges teljesítmények, az SEER/EER- és az SCOP/COP-értékek, valamint az üzemértékek meghatározása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat.

c)

Légkondicionáló berendezésekre (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) vonatkozó termékinformációs követelmények 1.   táblázat Termékinformációs követelmények  (4) (az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi) Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: Funkció (jelezze, ha a készülék rendelkezik ilyen funkcióval) Ha van fűtési funkció: jelezze, melyik fűtési idényre vonatkoznak az információk. A feltüntetett értékeknek egyidejűleg egyazon fűtési idényre kell vonatkozniuk. Legalább az „átlagos” fűtési idényre vonatkozó információkat meg kell adni. hűtés I/N Átlagos (kötelező) I/N fűtés I/N Melegebb (ha feltünteti) I/N   Hidegebb (ha feltünteti) I/N Tétel Jel Érték Mértékegység Tétel Jel Érték Mértékegység Tervezési terhelés Szezonális jóságfok hűtés Pdesignc x,x kW hűtés SEER x,x — fűtés/átlagos Pdesignh x,x kW fűtés/átlagos SCOP/A x,x — fűtés/melegebb Pdesignh x,x kW fűtés/melegebb SCOP/W x,x — fűtés/hidegebb Pdesignh x,x kW fűtés/hidegebb SCOP/C x,x — Névleges hűtőteljesítmény (5) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges hűtési jóságfok (5) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = 35 °C Pdc x,x kW Tj = 35 °C EERd x,x — Tj = 30 °C Pdc x,x kW Tj = 30 °C EERd x,x — Tj = 25 °C Pdc x,x kW Tj = 25 °C EERd x,x — Tj = 20 °C Pdc x,x kW Tj = 20 °C EERd x,x — Névleges fűtőteljesítmény (5) az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok (5) az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = – 7 °C Pdh x,x kW Tj = – 7 °C COPd x,x — Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = üzemi határérték Pdh x,x kW Tj = üzemi határérték COPd x,x — Névleges fűtőteljesítmény (5) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok (5) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = üzemi határérték Pdh x,x kW Tj = üzemi határérték COPd x,x — Névleges fűtőteljesítmény (5) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Névleges fűtési jóságfok (5) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett: Tj = – 7 °C Pdh x,x kW Tj = – 7 °C COPd x,x — Tj = 2 °C Pdh x,x kW Tj = 2 °C COPd x,x — Tj = 7 °C Pdh x,x kW Tj = 7 °C COPd x,x — Tj = 12 °C Pdh x,x kW Tj = 12 °C COPd x,x — Tj = bivalens hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = bivalens hőmérséklet COPd x,x — Tj = megengedett üzemi hőmérséklet Pdh x,x kW Tj = megengedett üzemi hőmérséklet COPd x,x — Tj = – 15 °C Pdh x,x kW Tj = – 15 °C COPd x,x — Bivalens hőmérséklet Megengedett üzemi hőmérséklet fűtés/átlagos Tbiv x °C fűtés/átlagos Tol x °C fűtés/melegebb Tbiv x °C fűtés/melegebb Tol x °C fűtés/hidegebb Tbiv x °C fűtés/hidegebb Tol x °C Ciklusteljesítmény Ciklikus jóságfok hűtési Pcycc x,x kW hűtési EERcyc x,x — fűtési Pcych x,x kW fűtési COPcyc x,x — Degradációs tényező: hűtés (6) Cdc x,x — Degradációs tényező: fűtés (6) Cdh x,x — Elektromos bemeneti teljesítmény a főfunkción kívüli üzemmódokban Éves villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt üzemmód POFF x,x kW hűtés QCE x kWh/év készenléti üzemmód PSB x,x kW fűtés/átlagos QHE x kWh/év kikapcsolt termosztátú üzemmód PTO x,x kW fűtés/melegebb QHE x kWh/év forgattyúház-fűtési üzemmód PCK x,x kW fűtés/hidegebb QHE x kWh/év Teljesítményszabályozás (jelöljön meg egyet a három lehetőség közül) További adatok rögzített I/N Hangteljesítményszint (beltéri/kültéri) LWA x,x/x,x dB(A) fokozatosan állítható I/N Globális felmelegedési potenciál GWP x kg CO2-egyenérték folytonosan állítható I/N Előírt légtömegáram (beltéri/kültéri) — x/x m3/h Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe. A gyártónak a fenti 1. táblázatban megjelölt adatokat annyiban kell feltüntetnie a termék műszaki dokumentációjában, amennyiben az a funkcionalitás szempontjából lényeges. Azon készülékek esetében, amelyek teljesítményszabályozása a termékinformációk szerint „fokozatosan állítható”, a névleges teljesítmény értékeinek megadására szolgáló minden mezőben két, perjellel („/”) elválasztott értéket (a legalacsonyabbat és a legmagasabbat – jelzése: „hi/lo”) kell megadni.

d)

Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezésekre vonatkozó termékinformációs követelmények. Az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden – elektronikus és papíralapú – reklámanyagban „helyi légkondicionáló berendezés” megnevezéssel kell hivatkozni. A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia. 2.   táblázat Termékinformációs követelmények Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki] Megnevezés Jel Érték Mértékegység Mért hűtőteljesítmény Prated (hűtés) [x,x] kW Mért fűtőteljesítmény Prated (fűtés) [x,x] kW Hűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény PEER [x,x] kW Fűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény PCOP [x,x] kW Mért hűtési jóságfok EERd [x,x] — Mért fűtési jóságfok COPd [x,x] — Energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban PTO [x,x] W Energiafogyasztás készenléti üzemmódban PSB [x,x] W Az egycsöves/kétcsöves készülékek villamosenergia-fogyasztása (külön tüntesse fel a hűtésre és a fűtésre vonatkozó értékeket) DD: QDD DD: [x] DD: kWh/év SD: QSD SD: [x,x] SD: kWh/h Hangteljesítményszint LWA [x] dB(A) Globális felmelegedési potenciál GWP [x] kg CO2-egyenérték Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

e)

Háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia. 3.   táblázat Termékinformációs követelmények Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki] Leírás Jel Érték Mértékegység Maximális ventilátor-légtömegáram F [x,x] m3/min A ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye P [x,x] W Üzemérték SV [x,x] (m3/min)/W Energiafogyasztás készenléti üzemmódban PSB [x,x] W A ventilátor hangteljesítményszintje LWA [x] dB(A) Legnagyobb légsebesség c [x,x] m/sec Az üzemérték méréséhez alkalmazott szabvány [adja meg az alkalmazott mérési szabvány jelzetét] Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

---

(1)  IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml

(2)  Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T Houghton, G.J.Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.) Cambridge University Press, Cambridge (Egyesült Királyság), 1990.

(3)  HL L 390., 2004.12.31., 24. o.

(4)  Többszörösen osztott készülékek esetében az adatokat egységnyi teljesítményarányra kell megadni.

(5)  Fokozatosan állítható teljesítményű készülékek esetében a készülék „névleges teljesítmény” és „névleges jóságfok” értékeinek megadására szolgáló rovatokban minden mezőben két, egymástól perjellel („/”) elválasztott értéket kell megadni.

(6)  Ha a Cd = 0,25 alapértelmezett értéket választja, akkor nincs szükség ciklikus vizsgálatra (és eredményeire). Egyébként vagy a hűtési, vagy a fűtési ciklikus vizsgálat értékeit meg kell adni.

II. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat. Ezeknek a méréseknek és számításoknak valamennyi alábbi műszaki feltételt teljesíteniük kell.

2.

A szezonális hűtési és fűtési célú energiafogyasztás és a szezonális hűtési és fűtési jóságfok (SEER, illetve SCOP) meghatározása során figyelembe kell venni: a) az európai hűtési és fűtési idényt vagy idényeket az alábbi 1. táblázat szerint; b) a tervezési referenciafeltételeket az alábbi 3. táblázat szerint; c) az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák szerint; d) annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a hűtő- és/vagy fűtőteljesítmény szabályozhatósági módjának függvényében – az esetleges többszöri be- és kikapcsolás hatására romlik; e) a szezonális fűtési jóságfok korrekcióit olyan helyzetekben, amikor a fűtési terhelés a fűtőteljesítménnyel nem elégíthető ki; f) a rásegítő fűtés (ha van) módosító szerepét a fűtési üzemmódban üzemelő készülék szezonális jóságfokának számítására.

3.

Ha az egy adott, beltéri és kültéri egység(ek) kombinációjából álló modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait (beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is).

4.	Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések mért hűtési és – adott esetben – fűtési jóságfokát (EERrated, illetve COPrated) az alábbi 2. táblázatban meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani.

5.	A szezonális hűtési (és/vagy fűtési) célú villamosenergia-fogyasztás meghatározása során az alábbi 3. táblázatnak megfelelően, az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák feltételezésével figyelembe kell venni az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét.

6.	A háztartási ventilátor energiahatékonyságát a készülék névleges légtömegáramának és névleges bemeneti elektromos teljesítményének hányadosából kell meghatározni.

1.   táblázat

A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében, „sz.h.” = száraz hőmérséklet)

HŰTÉSI IDÉNY
j #	Tj °C sz.h.	hj h/év
1	17	205
2	18	227
3	19	225
4	20	225
5	21	216
6	22	215
7	23	218
8	24	197
9	25	178
10	26	158
11	27	137
12	28	109
13	29	88
14	30	63
15	31	39
16	32	31
17	33	24
18	34	17
19	35	13
20	36	9
21	37	4
22	38	3
23	39	1
24	40	0
Órák száma összesen		2 602

FŰTÉSI IDÉNY
j #	Tj °C sz.h.	hj h/év
		Átlagos	Melegebb	Hidegebb
1–8	– 30-tól – 23-ig	0	0	0
9	–22	0	0	1
10	–21	0	0	6
11	–20	0	0	13
12	–19	0	0	17
13	–18	0	0	19
14	–17	0	0	26
15	–16	0	0	39
16	–15	0	0	41
17	–14	0	0	35
18	–13	0	0	52
19	–12	0	0	37
20	–11	0	0	41
21	–10	1	0	43
22	–9	25	0	54
23	–8	23	0	90
24	–7	24	0	125
25	–6	27	0	169
26	–5	68	0	195
27	–4	91	0	278
28	–3	89	0	306
29	–2	165	0	454
30	–1	173	0	385
31	0	240	0	490
32	1	280	0	533
33	2	320	3	380
34	3	357	22	228
35	4	356	63	261
36	5	303	63	279
37	6	330	175	229
38	7	326	162	269
39	8	348	259	233
40	9	335	360	230
41	10	315	428	243
42	11	215	430	191
43	12	169	503	146
44	13	151	444	150
45	14	105	384	97
46	15	74	294	61
Órák száma összesen		4 910	3 590	6 446

2.   táblázat

Standard mérési körülmények

(„száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)

Készülék	Funkció	A beltéri levegő hőmérséklete (°C)	A kültéri levegő hőmérséklete (°C)
Légkondicionáló berendezések, kivéve az egycsöves berendezéseket	hűtés	27 (19)	35 (24)
	fűtés	20 (max. 15)	7(6)
Egycsöves légkondicionáló berendezések	hűtés	35 (24)	35 (24) (1)
	fűtés	20 (12)	20 (12) (1)

3.   táblázat

Tervezési referenciafeltételek

(„száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)

Funkció/idény	A beltéri levegő hőmérséklete (°C)	A kültéri levegő hőmérséklete (°C)	Bivalens hőmérséklet (°C)	Megengedett üzemi hőmérséklet (°C)
	Tin	Tdesignc/Tdesignh	Tbiv	Tol
Hűtés	27 (19)	Tdesignc = 35 (24)	n.a.	n.a.
Fűtés/átlagos	20 (15)	Tdesignh = – 10 (– 11)	max. 2	max. – 7
Fűtés/melegebb		Tdesignh = 2 (1)	max. 7	max. 2
Fűtés/hidegebb		Tdesignh = – 22 (– 23)	max. – 7	max. – 15

4.   táblázat

Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához

Készüléktípus/funkció (az adott esetnek megfelelően)		Mértékegység	Fűtési idény	Bekapcsolt üzemmód	Kikapcsolt termosztátú üzemmód	Készenléti üzemmód	Kikapcsolt üzemmód	Forgattyúház-fűtési üzemmód
				hűtés: HCE fűtés: HHE	HTO	HSB	HOFF	HCK
Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket)
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé		h/év		350	221	2 142	5 088	7 760
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi	Hűtési funkció	h/év		350	221	2 142	0	2 672
	Fűtési funkció	h/év	Átlagos	1 400	179	0	0	179
			Melegebb	1 400	755	0	0	755
			Hidegebb	2 100	131	0	0	131
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé		h/év	Átlagos	1 400	179	0	3 672	3 851
			Melegebb	1 400	755	0	4 345	4 476
			Hidegebb	2 100	131	0	2 189	2 944
Kétcsöves légkondicionáló berendezések
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi	Hűtési funkció	h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
	Fűtési funkció	h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Egycsöves légkondicionáló berendezések
Hűtési funkció		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Fűtési funkció		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.

---

(1)  Egycsöves légkondicionáló berendezések esetén a kondenzátort (evaporátort) hűtés (fűtés) közben nem kültéri, hanem beltéri levegő táplálja.

III. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.	A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2.

A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfok (SEER), illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményei nem haladják meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfok (COPrated) nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket.

3.	Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá.

4.

A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfokok (SEER) átlaga, illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfokok (SCOP) átlaga a három megvizsgált darabra nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményeinek átlaga nem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfokok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfokok (COPrated) átlaga a három megvizsgált darabra a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni. A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint értékeinek átlaga nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket.

5.	Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárásokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokat követik vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott módszereket.

IV. MELLÉKLET

Referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésekor a légkondicionáló berendezések piacán beszerezhető, az energiahatékonyság szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le.

A légkondicionáló berendezések referenciaértékei

Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket)		Kétcsöves légkondicionáló berendezések		Egycsöves légkondicionáló berendezések
SEER	SCOP	EER	COP	EER	COP
8,50	5,10	3,00 (1)	3,15	3,15 (1)	2,60
A légkondicionáló berendezésekben alkalmazott hűtőközegek GWP-jének referenciaértéke: GWP ≤ 20.

---

(1)  Az elpárologtatással hűtött egycsöves légkondicionáló berendezések jóságfoka alapján.