tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

(1) Minden tagállam statisztikákat állít össze az Unió számára az adott tagállamban bejegyzett közúti árufuvarozó gépjárművel végzett közúti árufuvarozásról, továbbá az ilyen járművek által megtett útvonalról.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó azon közúti árufuvarozásoknál, amelyek esetében:

Minden tagállam kizárhatja e rendelet alkalmazási köréből azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek teherbírása vagy megengedett legnagyobb össztömege nem ér el egy bizonyos értéket. Ez az értékhatár pótkocsi nélküli gépjárművek esetén nem haladhatja meg terhelhetőség tekintetében a 3,5 tonnát vagy a megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében a 6 tonnát.

(3) Ez a rendelet mindaddig nem alkalmazandó Máltára, amíg a Máltán bejegyzett, nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkező, közúti árufuvarozást végző gépjárművek száma nem haladja meg a 400-at. E célból Málta évente – legkésőbb az azon évet követő év márciusának végéig, amelyre a közúti árufuvarozást végző gépjárművek száma vonatkozik – megküldi az Eurostatnak a nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel rendelkező, közúti árufuvarozást végző gépjárművek számát.

a) „közúti árufuvarozás”: közúti árufuvarozó gépjárművel végzett minden árufuvarozás;

b) „közúti fuvarozást végző gépjármű”: motorral felszerelt közúti jármű, amelynek ez a motor az egyetlen meghajtó eszköze, és amelyet általában személyek vagy áruk közúti fuvarozására vagy személy-, illetve árufuvarozó járművek közúti vontatására használnak;

c) „közúti árufuvarozást végző jármű”: közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek (tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi);

d) „közúti árufuvarozást végző gépjármű”: bármely közúti jármű vagy összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény vagy nyerges jármű, amelyet árufuvarozásra terveztek;

e) „tehergépkocsi”: merev alvázzal rendelkező közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek;

f) „közúti nyerges vontató”: közúti fuvarozást végző jármű, amelyet kizárólag vagy főként más meghajtással nem rendelkező közúti járművek (főként félpótkocsik) vontatására terveztek;

g) „pótkocsi”: közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet arra terveztek, hogy egy közúti fuvarozást végző jármű vontassa;

h) „félpótkocsi”: első tengely nélküli közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet olyan módon terveztek, hogy a jármű egy része és hasznos tömegének jelentős része a közúti nyerges vontatóra nehezedik;

i) „nyerges jármű”: közúti nyerges vontató, amelyhez félpótkocsit kapcsoltak;

j) „közúti járműszerelvény”: közúti árufuvarozást végző gépjármű, amelyhez pótkocsit kapcsoltak, vagy nyerges jármű, amelyhez egy további pótkocsit csatlakoztattak;

k) „nyilvántartásba vett”: a tagállam hivatalos szerve által a közúti fuvarozást végző járművekről fenntartott nyilvántartásba történő bevezetés megtörténte, függetlenül attól, hogy e bejegyzés együttjárt-e rendszámtábla kiadásával vagy sem.

Olyan fuvarozás esetében, amelyet összetett, közúti fuvarozást végző gépjárművel végeznek, azaz közúti járműszerelvénnyel vagy nyerges járművel, és amely esetében a közúti árufuvarozást végző gépjármű, illetve a pótkocsi vagy félpótkocsi különböző országokban került bejegyzésre, az egész járművet a közúti árufuvarozást végző gépjárművet nyilvántartásban tartó országban nyilvántartásba vettnek tekintik;

l) „terhelhetőség”: a rakománynak a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által megengedettnek nyilvánított legnagyobb tömege.

Ha a közúti árufuvarozó gépjármű egy közúti járműszerelvény, amely tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, a terhelhetőség a tehergépkocsi és a pótkocsi terhelhetőségének összegét jelenti;

m) „megengedett legnagyobb össztömeg”: a jármű (vagy összetett jármű össztömege álló helyzetben és útra készen, összegezve a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által engedélyezett szállítható legnagyobb tömeggel;

n) „Eurostat”: a Bizottság részlege, amely felelős az uniós statisztikák készítésének területéhez tartozó, a Bizottságra háruló feladatok elvégzéséért.

(1) A tagállamok összegyűjtik a következő területekhez kapcsolódó statisztikai adatokat:

(2) Az egyes területek statisztikai változóit, azok meghatározását és a felosztásukhoz alkalmazott osztályozási szinteket az I–VII. melléklet tartalmazza.

(3) Az alkalmazott statisztikai adatgyűjtési módszer meghatározása során a tagállamok tartózkodnak bármilyen alakiság bevezetésétől a tagállamok közötti határon.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén, kizárólag a gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. melléklet 1. részének frissítésére vonatkozóan, kivéve a kért információk választható jellegét érintő módosításokat.

A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a II–VII. melléklet kiigazítására vonatkozóan.

Az e bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak további jelentős adminisztratív terhet a tagállamokra és a válaszadókra.

A tagállamok biztosítják, hogy a statisztikai adatgyűjtés és -feldolgozás módszereit a tagállamokban végzett közúti fuvarozás szerkezeti jellemzőinek figyelembevételével úgy dolgozzák ki, hogy az e rendelet szerint továbbított statisztikai eredmények kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy a Bizottság összehasonlítható, megbízható, összehangolt, rendszeres és átfogó statisztikai adatokkal rendelkezhessen.

Az első bekezdés alkalmazásában a Bizottság végrehajtási aktusok révén részletes technikai szabályokat fogad el az előírt statisztikai adatok pontosságára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok minden negyedévben továbbítják az Eurostathoz a megfelelően ellenőrzött egyedi adatokat a 3. cikkben említett és az I. mellékletben felsorolt változókhoz kapcsolódva a név, a cím és a rendszám feltüntetése nélkül.

Ez az adattovábbítás – adott esetben – tartalmaz olyan, korábbi negyedévekre vonatkozó statisztikai adatokat is, amelyekre csak ideiglenes adatokat közöltek.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja az (1) bekezdésben említett adatátadás részleteit, beleértve adott esetben az említett adatokon alapuló statisztikai táblázatokat is. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatok továbbítására minden negyedéves megfigyelési időszak végét követő öt hónapon belül kerül sor.

Az első adattovábbítás az 1999. év első negyedéves időszakára vonatkozik.

A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredményeket azon időszak végét követően, amelyre az eredmények vonatkoznak, 12 hónapon belül közzéteszik.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat, beleértve az eredmények szerkezetét és tartalmát. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1) A tagállamok az első negyedéves információkkal egyidejűleg vagy azt megelőzően megküldik jelentésüket az Eurostatnak a statisztikai adatgyűjtésnél használt módszerekre vonatkozóan.

A tagállamok továbbítják az Eurostatnak a statisztikai adatgyűjtési módszerek bármely lényeges változtatásának részleteit is.

(2) A tagállamok évente tájékoztatják az Eurostatot a mintanagyságról, a nem válaszolás arányáról, valamint standard hiba- vagy konfidenciaintervallumok formájában a főbb statisztikai eredmények megbízhatóságáról.

(3) A Bizottság 2014. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli elsősorban a továbbított statisztikai adatok minőségét, az adatgyűjtési módszereket, valamint a tagállamokra és a válaszadókra rótt adminisztratív terheket. A jelentést adott esetben a változók listájának módosítására irányuló javaslatok kísérik, amelyek tekintetbe veszik a vonatkozó – különösen a közúti árufuvarozás által okozott levegőszennyezéssel kapcsolatos – projektek eredményeit.

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 3. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2012. február 23-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 3. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(1) Az Európai Parlament 2011. december 1-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. december 12-i határozata.

MELLÉKLETEK

I. melléklet	A VÁLTOZÓK LISTÁJA ÉS MÓDSZERTANI FÜGGELÉK
II. melléklet	A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA
III. melléklet	A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA
IV. melléklet	AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA
V. melléklet	A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA
VI. melléklet	A RAKOMÁNYTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA
VII. melléklet	A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINT
VIII. melléklet	A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE
IX. melléklet	MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

I. MELLÉKLET

1. rész

A VÁLTOZÓK LISTÁJA

A1.	járművel kapcsolatos változók;

A2.	útvonallal kapcsolatos változók;

A3.	árukkal kapcsolatos változók (fuvarozási alapművelet során).

A1. JÁRMŰVEL KAPCSOLATOS ADATOK

A 2. cikk d) pontjában megadott meghatározás értelmében, közúti árufuvarozást végző gépjárműnek minősül bármely közúti fuvarozást végző jármű összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény, vagy nyerges jármű, amelyet árufuvarozásra terveztek.

A járművel kapcsolatos közlendő változók a következők:

1.	a jármű használhatósága kombinált fuvarozásra (választható);

2.	tengelyelrendezés a II. melléklet szerint (választható);

3.	a közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató) években kifejezett kora (az első nyilvántartásba vételétől számítva);

4.	megengedett legnagyobb össztömeg, 100 kg-ban kifejezve;

5.	terhelhetőség, 100 kg-ban kifejezve;

6.	a jármű üzembentartójának NACE Rev 2. tevékenysége, szakágazati (négy számjegyű) szinten (választható) (1);

7.	a fuvarozás típusa (ellenszolgáltatás fejében végzett/saját számlás);

a vizsgálati időszak alatt megtett összkilométer;

8.1.

rakottan;

8.2.	üresen (beleértve a közúti nyerges vontatónak félpótkocsi nélküli útját) (választható);

9.	a jármű súlytényezője, véletlenszerű mintavételen alapuló adatgyűjtés esetén az egyedi adatokból a teljes eredmény kikövetkeztetésére.

Egymást követő jármű-összeállítások

Amennyiben a vizsgálatra választott, közúti fuvarozást végző jármű egy önmagában használt tehergépkocsi, azaz pótkocsi nélkül közlekedik a vizsgálat teljes ideje alatt, akkor egymagában képezi az árufuvarozásra használt közúti járművet.

Mindazonáltal, amennyiben a vizsgálatra választott, közúti fuvarozást végző jármű egy közúti nyerges vontató – amely esetben egy félpótkocsi csatlakozik hozzá – vagy egy olyan tehergépkocsi, amelyhez pótkocsi kapcsolódik, a rendelet által megkövetelt adatok a közúti árufuvarozást végző járműre, mint teljes egységre vonatkoznak. Ebben az esetben az összeállításban változás következhet be a vizsgálati időszakon belül (a tehergépkocsihoz pótkocsit kapcsolnak vagy a pótkocsit lecserélik az időszak alatt, illetve a közúti nyerges vontató félpótkocsiját kicserélik). Ilyen esetben, ezeket az egymást követő összeállításokat fel kell jegyezni és a jármű adatait minden egyes útra nézve gyűjteni kell. Ha azonban nem lehetséges ezeket az egymást követő összeállításokat feljegyezni, akkor a járművel kapcsolatos változók értékeit a vizsgálati időszak alatt megtett első rakott út kezdete szerinti összeállításnak vagy az időszak során legtöbbet alkalmazott összeállításnak megfelelően jegyzik fel.

Változás a fuvarozás típusában

Hasonló módon, az úttól függően a fuvarozási díj ellenében vagy saját számlára is végezhető. A fuvarozás típusát minden útra fel kell jegyezni. Ha azonban nem lehetséges minden változást feljegyezni, akkor a „fuvarozás típusát” a legtöbbet alkalmazott módnak megfelelően jegyzik fel.

A2. ÚTVONALLAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK

A vizsgált időszak során a közúti árufuvarozást végző gépjármű üresen (nincs áru vagy üres csomagolás a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, amely ennek következtében „teljesen üres”) vagy rakottan (vagy áru vagy üres csomagolás van a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, lévén az üres csomagolás is egyfajta árucikk) közlekedik. A közúti árufuvarozást végző gépjármű által rakottan megtett távolság az első felrakóhely és az utolsó lerakóhely (ahol a közúti árufuvarozást végző járművet teljesen lerakodják) közötti távolság. A rakott út mindezek következtében több fuvarozási alapműveletet tartalmazhat.

Az egyes utakra vonatkozóan a következő változók közlendők:

1.	a III. mellékletnek megfelelően megnevezett úttípus;

2.	az út vagy az út egyes szakaszai során szállított áruk tömege, a bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

felrakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműre, egy rakott út esetén):

—

meghatározás: a felrakóhely az első helyszín, ahol árukat raknak a közúti árufuvarozó gépjárműre, amely ezt megelőzően teljesen üres volt (vagy ahol a közúti nyerges vontatóra megrakott félpótkocsit csatlakoztatnak). Üres út esetén ez a megelőző rakott út lerakóhelye (azaz a hely, ahol az üres út kezdődik),

—	kód: a felrakóhely kódolása a VII. mellékletnek megfelelően történik;

lerakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműről, egy rakott út esetén):

—

meghatározás: a lerakóhely az utolsó helyszín, ahol árukat raknak le a közúti árufuvarozó gépjárműről, amely ezt követően teljesen üres lesz (vagy ahol a közúti nyerges vontatóról a félpótkocsit leválasztják). Üres út esetén ez a következő rakott út felrakóhelye (elméletben a hely, ahol az üres út végződik),

—	kód: a lerakóhely kódolása a VII. mellékletnek megfelelően történik;

5.	megtett távolság: az a tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozást végző gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg;

6.	az út során teljesített tonnakilométer;

7.	tranzitországok (legfeljebb öt) a VII. melléklet szerint kódolva;

8.	a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik fuvarozóeszközre történő felrakásának helye – ha van ilyen – a VII. melléklettel összhangban (választható);

9.	a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik szállítóeszközről történő lerakásának helye – ha van ilyen – a VII. melléklettel összhangban (választható);

10.	a közúti árufuvarozást végző gépjárműnek „teljes terheléses” (2. eljárás), vagy „nem teljes terheléses” (1. eljárás) állapota a kérdéses út alatt, az út folyamán hasznosított maximális térfogat (0. eljárás = megállapodás szerint az üres útra) (választható).

A3. ÁRUKKAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK (fuvarozási alapművelet során)

Egy rakott út során számos fuvarozási alapművelet hajtható végre, a fuvarozási alapművelet egy (a nómenklatúra adott szintjére történő utalással meghatározott) árufajtának a felrakóhelytől a lerakóhelyig történő fuvarozását jelenti.

A közlendő változók egy rakott út során végzett fuvarozási alapműveletre vonatkozóan a következők:

1.	árutípus, megfelelő osztályozás szerinti ágazati szintre történő utalással (ld. IV. melléklet);

2.	az áru tömege: bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

3.	szükség esetén az áru veszélyesnek minősítése a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) az e rendelet V. mellékletében megadott fő kategóriái szerint;

4.	a rakomány típusa a VI. melléklet szerint (választható);

5.	az áru felrakásának helye, a VII. mellékletnek megfelelően kódolva;

6.	az áru lerakásának helye, a VII. mellékletnek megfelelően kódolva;

7.	megtett távolság, tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozó gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg.

Gyűjtő- vagy terítő típusú körfuvar során végrehajtott szállítási műveletek (3. úttípus)

Az ilyen számos fel- és/vagy lerakási pontot magában foglaló úttípus esetében gyakorlatilag nem lehetséges a fuvarozási vállalkozótól a fuvarozási alapművelet leírását kérni.

Az e típushoz tartozónak ítélt fuvarozások esetén általában egyetlen, fiktív fuvarozási alapműveletet generálnak az útvonallal kapcsolatos információk alapján.

Minden tagállam közli a Bizottsággal saját meghatározását erre az úttípusra vonatkozóan, és megindokolja az egyszerűsítő feltevéseket, amelyeket alkalmazni köteles a megfelelő fuvarozási műveletekkel kapcsolatos adatgyűjtés során.

2. rész

MÓDSZERTANI FÜGGELÉK

A rakott utak és a fuvarozási alapműveletek

Az érintett tagállamtól függően a fuvarozásra vonatkozó információkat a következők alapján gyűjtik:

—	vagy az árufuvarozási alapműveletek egyenkénti leírásával (az üres utakra vonatkozó kiegészítő adatokkal együtt),

—	vagy az ezeket az árufuvarozási alapműveleteket végrehajtó jármű útvonalainak leírásával.

Az esetek nagy többségében egy rakott út egyetlen fuvarozási alapműveletet jelent, azaz:

—	egyetlen árutípus fuvarozása történik (utalással az árucikkek használatban lévő osztályozására, jelen esetben az NST osztályozásból származtatott 20 osztályra) (3),

—	egyetlen árufelrakási ponttal,

—	egyetlen árulerakási ponttal.

Ebben az esetben a két módszer teljesen egyenértékű. Bármelyikkel gyűjtik az információt, az leírja a következők mindegyikét:

—	az áruk fuvarozását (minden árufuvarozási alapműveletet),

—	az e fuvarozást végrehajtó járművek útvonalait, a jármű kapacitására és e kapacitás kihasználására vonatkozó részletességgel (rakott út kihasználtsági együtthatóval, üres út).

E rendelet értelmében le kell írni mind az árufuvarozást, mind pedig a járművek útvonalait, azonban nemkívánatos a fuvarozási vállalkozókat statisztikai kötelezettségük túlzott növelésével terhelni, tehát nem kell részletes leírást kérni az árufuvarozásra és a járművek útvonalaira vonatkozóan.

Ennek következtében a tagállamokban működő statisztikai hivataloknak (NSO) a kérdőívek kódolásakor le kell választaniuk a fuvarozási vállalkozóktól nem kifejezetten kért adatokat a „fuvarozási alapművelet” vagy a „jármű útvonala” alapján gyűjtött adatokról.

Akkor keletkezik probléma, ha egyetlen rakott út folyamán több fuvarozási alapműveletet is végrehajtanak, amely eset a következő körülményekre vezethető vissza:

—

több felrakási és/vagy lerakási pont létezik (de korlátozott számú, mert különben gyűjtő vagy terítő fuvarozásról lenne szó, amely sajátos kezelést kíván). Ebben az esetben a különböző felrakási és/vagy lerakási pontokat feljegyzik abból a célból, hogy közvetlenül kiszámítsák az út során teljesített tonnakilométer értéket, és ebből a statisztikai hivatal rekonstruálja a fuvarozási alapműveleteket,

és/vagy

—

a rakott út során többfajta árut szállítanak, amely tényt általában nem jegyzi a statisztika, minthogy az csak az áruk típusát (egyedüli vagy fő) vizsgálja. Ebben az esetben elfogadott az információ veszteség, és a tagállamok, amelyek ilyen típusú egyszerűsítést alkalmaznak, ennek tényét világosan a Bizottság tudomására hozzák.

(1) Gazdasági tevékenységek statisztikai nómenklatúrája az Európai Unión belül.

(2) HL L 260., 2008.9.30., 13. o.

(3) NST/R: szállítási statisztika céljára egységesített nómenklatúra.

II. MELLÉKLET

A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA

Összetett jármű használata esetén a tengelyelrendezés az összes tengelyt számításba veszi, azaz a tehergépkocsi vagy a közúti nyerges vontató tengelyszámának és a pótkocsi vagy a félpótkocsi tengelyszámának összegét.

A megállapított jármű-kategóriák a következők:

Kód

Járművek (tehergépkocsik) tengelyszáma:

120

130

140

Egyéb

199

Összetett járművek tengelyszáma: tehergépkocsi és pótkocsi:

2+1

221

2+2

222

2+3

223

3+2

232

3+3

233

Egyéb

299

Összetett járművek tengelyszáma: közúti nyerges vontató és félpótkocsi:

2+1

321

2+2

322

2+3

323

3+2

332

3+3

333

Egyéb

399

4.	Közúti (nyerges) vontató (fél)pótkocsi nélkül

499

III. MELLÉKLET

A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

1.	Rakott fuvarmenet egyetlen fuvarozási alapművelettel.

2.	Rakott fuvarmenet több fuvarozási alapművelettel, amely nem minősül gyűjtő vagy terítő fuvarozásnak.

3.	Rakott út, amely gyűjtő vagy terítő körfuvarnak minősül.

Üres út.

IV. MELLÉKLET

AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

Ágazat	Árumegnevezés
01	Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék; hal és egyéb halászati termék
02	Szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz
03	Fémtartalmú ércek és egyéb bányászati és kőfejtési termék; tőzeg; urán- és tóriumérc
04	Élelmiszer, ital és dohánytermék
05	Textília és textiláru; bőr és bőrtermék
06	Fa, fa- és parafatermék (kivéve bútor); szalma- és egyéb fonottáru; papíripari rostanyag, papír és papírtermék; nyomdai és egyéb sokszorosított médiatermék
07	Koksz és finomított kőolajtermék
08	Vegyszer, vegyipari termék és vegyi szál; gumi és műanyag termék; nukleáris fűtőanyag
09	Egyéb nemfém ásványi termék
10	Fémalapanyag; fémfedolgozási termék, kivéve gép és berendezés
11	Máshová nem sorolt gép és berendezés; irodagép és számítógép; máshová nem sorolt villamos gép és készülék; rádió, televízió és hírközlési berendezés és készülék; egészségügyi, precíziós és optikai műszer; karóra és egyéb óra
12	Szállítóeszköz
13	Bútor; egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termék
14	Másodlagos nyersanyag; kommunális hulladék és egyéb hulladék
15	Postai küldemény, csomag
16	Áruszállításban használt berendezés és anyag
17	Háztartási és irodai költöztetés során áthelyezett áru; utasoktól elkülönítetten szállított poggyász; javítás céljából szállított gépjármű; máshová nem sorolt egyéb nem piaci áru
18	Csoportosított áru: együtt szállított, vegyes típusú áru
19	Azonosíthatatlan áru: olyan áru, amely valamely okból nem azonosítható és ezért nem sorolható az 1–16. csoportokba.
20	Egyéb, máshova nem sorolt áru

V. MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

1	Robbanóanyagok
2	Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok
3	Gyúlékony folyadékok
4.1	Gyúlékony szilárd anyagok
4.2	Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3	Vízzel érintkezve gyúlékony gázt kibocsátó anyagok
5.1	Oxidáló anyagok
5.2	Szerves peroxidok
6.1	Mérgező anyagok
6.2	Fertőző anyagok
7	Radioaktív anyagok
8	Maróanyagok
9	Különféle veszélyes anyagok

VI. MELLÉKLET

A RAKOMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA (1)

0	Folyékony ömlesztett áru (nem rakományegység)
1	Szilárd ömlesztett áru (nem rakományegység)
2	Nagyméretű teheráru-konténerek
3	Egyéb teheráru-konténerek
4	Raklapos áru
5	Kötegelt áru
6	Mozgó, önjáró egységek
7	Egyéb mobil egységek
8	(Fenntartott)
9	Egyéb rakomány

(1) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága – rakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusok kódja, a Nemzetközi Fuvarozási Eljárásokat Egyszerűsítő Munkacsoport által 1986 márciusában Genfben elfogadott 21. ajánlás.

VII. MELLÉKLET

A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINT

A berakodási és kirakodási helyeket a következők szerint kell kódolni:

a)	a tagállamok esetében a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 3. szintjéig történő regionális bontásban;

b)	azon országok esetében, amelyek nem tagállamok, viszont szerződő felei az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak, nevezetesen Izland, Liechtenstein és Norvégia, az érintett harmadik ország által megállapított közigazgatási régiók listája szerint;

c)	a kétbetűs ISO 3166 kódok egyéb harmadik országok esetében. A leggyakrabban használt kódok az e melléklet 2. pontjának b) alpontjában foglalt táblázatban szerepelnek.

A tranzitországok kódolására (I. melléklet, A2. rész, 7. pont) az alábbi országkódokat kell alkalmazni:

a)	a tagállamok esetében az alábbi táblázatban szereplő NUTS-kódok kétbetűs részét;

b)	a kétbetűs ISO 3166 kódok minden egyéb ország esetében. A leggyakrabban használt kódok az alábbi táblázatban szerepelnek.

AZ ORSZÁGKÓDOK TÁBLÁZATA

a) A tagállamok (a kétbetűs NUTS-országkódok szerint)

Ország	Kód
Belgium	BE
Bulgária	BG
Cseh Köztársaság	CZ
Dánia	DK
Németország	DE
Észtország	EE
Írország	IE
Görögország	GR
Spanyolország	ES
Franciaország	FR
Olaszország	IT
Ciprus	CY
Lettország	LV
Litvánia	LT
Luxemburg	LU
Magyarország	HU
Málta	MT
Hollandia	NL
Ausztria	AT
Lengyelország	PL
Portugália	PT
Románia	RO
Szlovénia	SI
Szlovákia	SK
Finnország	FI
Svédország	SE
Egyesült Királyság	UK
Megjegyzés: az országok az Európai Unió hivatalos sorrendjében követik egymást.

b) Egyéb országok (kétbetűs ISO 3166 kódok)

Ország	Kód
Albánia	AL
Bosznia-Hercegovina	BA
Belarusz Köztársaság	BY
Svájc	CH
Horvátország	HR
Izland	IS
Liechtenstein	LI
Moldovai Köztársaság	MD
Montenegró	ME
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	MK (1)
Norvégia	NO
Oroszországi Föderáció	RU
Szerbia	RS
Törökország	TR
Ukrajna	UA
Megjegyzés: az országok a kód szerinti sorrendben követik egymást.

(1) Ideiglenes kód, amely nem befolyásolja az ezen országnak az Egyesült Nemzetek Szervezetében jelenleg folyó tárgyalások lezárását követően megállapításra kerülő végleges megnevezését.

VIII. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE

A Tanács 1172/98/EK rendelete (HL L 163., 1998.6.6., 1. o.)
A Bizottság 2691/1999/EK rendelete (HL L 326., 1999.12.18., 39. o.)
A 2003. évi csatlakozási okmány II. mellékletének 10.15. pontja (HL L 236., 2003.9.23., 561. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)	Kizárólag a II. melléklet 27. pontja
A Tanács 1791/2006/EK rendelete (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.)	Kizárólag a melléklet 8.5. pontja
Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.)	Kizárólag a 13. cikk
A Bizottság 1304/2007/EK rendelete (HL L 290., 2007.11.8., 14. o.)	Kizárólag a 2. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács 399/2009/EK rendelete (HL L 126., 2009.5.21., 9. o.)

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1172/98/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk, elsőtől a tizennegyedikig terjedő francia bekezdés	2. cikk, a)–n) pont
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	5. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés	—
5. cikk, (5) bekezdés	—
6. cikk	6. cikk
7. cikk, (1) és (2) bekezdés	7. cikk, (1) és (2) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés	—
8. cikk	—
—	8. cikk
10. cikk, (1) és (2) bekezdés	9. cikk, (1) és (2) bekezdés
10. cikk, (3) bekezdés	—
11. cikk	—
—	10. cikk
12. cikk	11. cikk
A–G. melléklet	I–VII. melléklet
—	VIII. melléklet
—	IX. melléklet