24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/77

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (4) fogadott el Szlovénia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Szlovénia 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovéniát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedés ösztönzésének biztosítására vonatkozó prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Szlovénia 2012. április 26-án benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programját, 2012. április 13-án pedig előterjesztette 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes felülvizsgálatában azt is értékelte, hogy Szlovéniát érinti-e makrogazdasági egyensúlyhiány. A Bizottság részletes felülvizsgálatában megállapította, hogy Szlovéniában belső egyensúlyhiány áll fenn, ami hatást gyakorol különösen a vállalati szektor mérlegére és a bankrendszer stabilitására. E belső egyensúlyhiányt és bármely esetleges külső egyensúlyhiányt is szigorúan nyomon kell követni, és a gazdaság működésére gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentése érdekében a gazdaságpolitikai megfontolások részét kell képezniük. A legnagyobb bank feltőkésítése és értékesítése, valamint a túlzott hiány 2013-ig történő korrekciójára vonatkozó szigorú kötelezettségvállalás a jelenleg tervezett válasz két lényeges és releváns eleme. A túlzott egyensúlyhiány kockázata minimalizálható, ha e területeken gyorsan és alaposan végrehajtják az intézkedéseket.

(10)

A stabilitási programnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzéséhez képest optimista. A stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célkitűzése az, hogy Szlovénia a Tanács által megállapított határidőre, 2013-ra a GDP 3 %-a alá csökkentse az államháztartási hiányt, és ezt követően további hiánycsökkentést hajtson végre annak érdekében, hogy 2015-ig nagyrészt teljesítse Szlovénia középtávú költségvetési célkitűzését. A középtávú költségvetési célkitűzést – a korábbi stabilitási programhoz képest változatlanul – strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési helyzetként határozták meg, de a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezései alapján nem tekinthető megfelelőnek, mert a jelenlegi szakpolitikák és előrejelzések szerint nem biztosít elegendően gyors előrelépést a hosszú távú fenntarthatóság irányába.

Fennáll a veszélye annak, hogy a hiány mértéke a célzottnál nagyobb lehet az alábbiak következtében: i. a tervezett intézkedések részletes meghatározásának hiánya, különösen a 2014–2015-ös időszakra vonatkozóan; ii. az elsődleges folyó kiadások túllépésének előfordulása; iii. a viszonylag optimista makrogazdasági forgatókönyv és a közelmúltban hozott adóintézkedések hatásával kapcsolatos bizonytalanság miatti alacsonyabb bevétel; valamint iv. a lehetséges további tőketámogatási műveletek és a garanciák lehívása. Az (újraszámított) strukturális egyensúly (5) alapján az éves átlagos költségvetési kiigazítás a 2010–2013-as időszakban a tervek szerint megközelíti majd a GDP 1 %-át, így valamivel a Tanács által ajánlott szint felett lesz. A Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése szerint azonban 2013-ban további erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a teljes korrekciós időszakban betartsák az ajánlást. A túlzott hiány tervezett korrekciója után a középtávú költségvetési célkitűzés irányába tett előrelépésnek a stabilitási program szerinti éves üteme 2015-ben összhangban lesz a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott 0,5 %-os referenciaértékkel, de 2014-ben alatta marad annak. Az államháztartási kiadások növekedésének mértéke – a diszkrecionális bevételi intézkedések figyelembevételével – mindkét évben összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott, kiadásokra vonatkozó referenciaértékkel, így összességében a stabilitási program megfelelő kiigazítási pályát biztosít a középtávú célkitűzés felé. Figyelembe véve a fent említett kockázati tényezőket, a középtávú célkitűzés felé tett előrelépés mindkét évben a megfelelő mértéknél lassabban alakulhat.

A stabilitási programban szereplő előrejelzések szerint a bruttó államadósság a GDP mintegy 48 %-át kitevő 2011-es szintről indulva 2013-ra 53 %-on fog tetőzni (a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradva), mielőtt enyhén visszaesik majd a programidőszak végére. A magasabb hiány és a nagyobb SFA-tételek fent említett lehetősége miatt fennáll annak a veszélye, hogy az adósságra vonatkozó előrejelzéseket felfelé kell majd korrigálni. Szlovénia középtávú költségvetési kerete és kiadási szabálya továbbra sem kötelező erejű, valamint nem összpontosít elegendő mértékben a középtávú célkitűzés elérésére és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására.

(11)

A kormány eddig nem volt abban a helyzetben, hogy rendszerszintű változást valósítson meg a nyugdíjrendszerben, mivel a korábbi nyugdíjreformról szóló 2011. júniusi negatív referendumot követően egy, a jogalkotásra vonatkozó 12 hónapos moratórium volt érvényben. A rövid távú költségcsökkentési intézkedéseket meghosszabbították és 2011 decemberében és 2012 májusában megszilárdították. Jóllehet ezek a szükségintézkedések rövid távon ésszerűek és kedvezőek, hosszú távon egyértelműen nem elegendőek a problémák megoldásához. A kormány új, 2013 végéig végrehajtandó nyugdíjreformot tervez, amelynek alapját egy több pillérre támaszkodó rendszer és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor felemelése képezné. Még nem állnak rendelkezésre további részletek, ám úgy tűnik, hogy e tervek nem túl ambiciózusak. A probléma méretére tekintettel indokolt a következő kérdéseket megoldó átfogó reform: alacsony törvényes nyugdíjkorhatár, a férfiakra és nőkre vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatárban fennálló különbségek, a korai nyugdíjba vonulás széles körű lehetőségei és a nyugdíjakra vonatkozó nagyvonalú indexálási megállapodások. Eddig nem hajtottak végre konkrét intézkedéseket az idősebb dolgozók foglalkoztatási arányának növelésére, jóllehet a 2012–2015-re vonatkozó, aktív munkaerő-piaci intézkedések végrehajtására vonatkozó iránymutatások és az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtására vonatkozó 2012. évi terv az idősebb munkanélkülieket konkrét célcsoportként határozza meg.

(12)

A szlovén bankszektor helyzete még nagyobb kihívást jelent most, mint a 2011. évi értékelés idején. Az ágazat jelentős veszteséget könyvelhetett el 2011-ben, előretekintve pedig látható, hogy a lassuló gazdaság további hitelveszteséget fog magával hozni, mivel több vállalat küzd az adósságszolgálattal. Az eddig bevezetett vagy közzétett intézkedések a probléma méretét tekintve nem elegendőek. A legnagyobb bank (NLB) sürgős második feltőkésítése még mindig a magán- és a nemzetközi befektetőkkel folytatott tárgyalásoktól függ. Az új kormány kifejezte abbéli szándékát, hogy a blokkoló kisebbség eléréséig kívánja csökkenteni részesedését a nagyobb bankokban. A végleges elemzésben hangsúlyozni kell ezen hosszú távú célkitűzés és az új tőke iránti azonnali és nagy szükség közötti kapcsolatot, amelyben az állam, mint többségi tulajdonos, egyértelműen vállalja a felelősség terhét. A veszteségre, a jó kormányzás biztosítására és a politikától mentesített, szakmai igazgatásra is kiterjedő, megfelelő idejű tőkeinjekciókkal alátámasztott egyértelmű privatizációs stratégia hitelesebbé tenné e szakpolitikát és ezen bankok esetleges értékesítését.

(13)

Az elmúlt évben nem nyújtottak be konkrét javaslatot a határozatlan és határozott idejű szerződésekkel dolgozókat megillető védelem között fennálló különbségek csökkentésére. 2011-ben megkezdődtek a szociális partnerekkel folytatott egyeztetések a foglalkoztatási viszonyokról szóló törvényről, de nem sikerült megállapodásra jutni vagy módosításokat elfogadni. A nemzeti reformprogram megjelölt néhány, a rugalmas biztonság szintjének növelését és a szegmentáció kezelését célzó intézkedést, de elfogadásukra nem állapított meg határidőt. A közelmúltban elfogadott, az államháztartás egyensúlyáról szóló törvény jelentősen magasabb díjakat (koncessziós díjakat) vezet be a diákmunkára e munkaerő-piaci státus vonzerejének csökkentése céljából, jelenleg azonban nem terveznek további intézkedéseket.

(14)

Az oktatási és képzési rendszernek a munkaerő-piaci szükségletekre adott reakciója továbbra sem kielégítő, noha az oktatás teljes ciklusában most vezetik be a pályaorientációs tanácsadási szolgáltatásokat, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a tanulók jövőbeli karrierlehetőségeiről. Nem történt konkrét lépés a munkaerő-piaci kereslet előrejelzésére irányuló rendszer felállítása terén. Elindult néhány, az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott projekt a munkaerőpiacon rendkívül keresett foglalkozások reklámozására. Ezen intézkedések relevánsak, de összességében nem elegendőek a probléma megoldásához. Nem áll rendelkezésre értékelés céljából a szlovéniai állami foglalkoztatási szolgálat általános eredményességéről szóló külső szakértői értékelés.

(15)

A versenyhivatal 2012. január 1-jétől független ügynökséggé történő átalakítását célzó, 2011. áprilisi jogszabályi módosítások ellenére a versenyhivatal még nem független, tekintve, hogy először számos eljárásbeli feltételt kell teljesíteni. Ezenfelül 2011-ben csökkentették a versenyhivatal forrásait. E fejlemények hatást gyakorolnak a hivatal azon lehetőségeire, hogy jogérvényesítő tevékenységét bővíteni tudja, és a versenyösztönző reformtörekvéseknek intézményes súlyt kölcsönözzön. Most készült el egy tanulmány a szakmák szabályozásának megszüntetéséről, de a konkrét szakpolitikai intézkedések e téren még mindig homályosak. Általánosabban tekintve a szolgáltatók létrehozására vonatkozó jogi keret néhány eleme felveti a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) való összeegyeztethetőség kérdéseit. Az általános üzleti környezetet a helyi és külföldi befektetőket visszatartó és a banki mérlegek gyors megtisztítását gátló hiányosságok jellemzik, például az állam közvetlen vagy közvetett bevonása a gazdaságba és az adósbarát, néha problémás fizetésképtelenségi eljárások. Végül mivel Szlovénia tranzitországként egyre fontosabb szerepet tölt be a villamosenergia-forgalom terén, a nemzeti átviteli hálózat kezd szűk keresztmetszetté válni.

(16)

A 2010 márciusában bevezetett egyszeri erőteljes emelést követően 2011-ben a minimálbér az átlagbér százalékában kifejezve a legmagasabb volt az EU-ban, bár a minimálbér éppen a szegénységi küszöbérték alatt van. Az elkövetkező két évben az indexálásnak köszönhetően további 4 %-os nominális növekedést sikerült elérni. E fejlemények csökkentik a munkaerő-igényes iparágak versenyképességét, és fokozzák a strukturális munkanélküliséget.

(17)

Szlovénia számos vállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E vállalások és az ezek végrehajtására irányuló 2011. évi intézkedések a foglalkoztatás elősegítéséhez, a versenyképesség javításához, az államháztartás fenntarthatóságának fokozásához és a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez kapcsolódnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Az ajánlások figyelembe veszik ennek az értékelésnek az eredményeit.

(18)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Szlovénia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését. Értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, továbbá részletes felülvizsgálatot is készített. Figyelembe vette nemcsak a programok Szlovénia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–7. ajánlás tükrözi.

(19)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az 1. ajánlás tükrözi.

(20)

A Bizottság által végzett részletes felülvizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanács az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerint megfogalmazott ajánlásait mindenekelőtt a 3., 6. és 7. ajánlás tükrözi,

1.

Kellően meghatározott strukturális intézkedésekkel hajtsa végre a 2012. évi költségvetést és erősítse meg a 2013. évi költségvetési stratégiát, készen állva további intézkedések meghozatalára, hogy biztosítani tudja a túlzott hiány fenntartható módon történő korrekcióját, és meg tudja valósítani a túlzotthiány-eljárás keretében a tanácsi ajánlásban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően biztosítson megfelelő strukturális kiigazítást a költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzéshez való megfelelő közeledés érdekében, beleértve a kiadási referenciaérték betartását. Erősítse meg a középtávú költségvetési keretet, ideértve a kiadási szabályt is azáltal, hogy azt kötelező erejűvé és átláthatóbbá teszi.

2.

Sürgősen tegyen lépéseket a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a nyugdíjak megfelelőségének megőrzése mellett, az alábbiak révén: i. a férfiakra és nőkre vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatárban fennálló különbségek felszámolása; ii. a tényleges nyugdíjbavonulási életkor növelésének biztosítása, többek között a törvényes nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolásával; iii. a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek visszaszorítása; valamint iv. a nyugdíjak indexálási rendszerének felülvizsgálata. Növelje az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányát azáltal, hogy továbbfejleszti az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és az életen át tartó tanulást érintő intézkedéseket.

3.

Tegye meg a szükséges lépéseket a megfelelő tőketartalékok képzésére a bankszektorban, és határozottan támogassa a mérlegek megtisztítását, hogy folytatódhasson a termelőtevékenységek hitelezése. Szerezzen be harmadik féltől származó hitelesítést a rendszerszempontból jelentős bankok hitelveszteség-becslésen alapuló stressztesztjei tekintetében.

4.

A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése érdekében a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően igazítsa ki a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat megillető foglalkoztatási védelemmel kapcsolatos jogszabályokat. Orvosolja a továbbiakban is a diákmunka által létrehozott párhuzamos munkaerőpiac problémáját.

5.

Javítsa a végzettségek és a munkaerő-piaci kereslet egyensúlyát, különösen az alacsony végzettségű dolgozók és a felsőfokú képesítést szerzők esetében, és folytassa a szakképzés reformját.

6.

Tegyen további lépéseket a piacnyitás megerősítése érdekében, és gyorsítsa fel a szakmai szolgáltatások átszervezését. Javítsa az üzleti környezetet i. a versenyhivatal reformjának végrehajtása, ii. egy, az állami tulajdonban lévő vállalkozások szakmai irányítását és a magas színvonalú vállalatirányítást garantáló keret létrehozása; valamint iii. a csődeljárás javítása révén, különösen annak gyors és hatékony lebonyolítása szempontjából.

7.

A nemzeti gyakorlatnak megfelelően a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően biztosítsa, hogy a bérnövekedés, beleértve a minimálbérek kiigazítását is, támogassa a versenyképességet és a munkahelyteremtést.