24.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 219/65

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Tanács 2011. július 12-én ajánlást (3) fogadott el Lengyelország 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt adott Lengyelországnak a 2011–2014-es időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramjáról.

(4)

A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Lengyelországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)

A Tanács 2011. december 1-jén következtetéseket fogadott el, amelyekben felhívta a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot, hogy a Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal együttműködésben nyújtsa be a Tanácsnak az Európa 2020 szakpolitikai ciklus keretében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit. Az említett észrevételek a Foglalkoztatási Bizottság véleményének részét képezik.

(6)

Az Európai Parlament az 1466/97/EK rendelettel összhangban megfelelően részt vett az európai szemeszterben, és 2012. február 15-én elfogadta a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló állásfoglalást és a 2012. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról szóló állásfoglalást.

(7)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(8)

Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(9)

Lengyelország 2012. április 25-én benyújtotta a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját, 2012. április 27-én pedig 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(10)

A konvergenciaprogramnak az 1466/97/EK rendelet szerinti értékelése alapján a Tanács úgy véli, hogy a programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott, és összhangban áll a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével. A programban körvonalazott költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2012-ig való kiigazítása és a középtávú költségvetési cél elérése 2015-ig. A program megerősíti, hogy a középtávú költségvetési cél a GDP 1 %-át kitevő hiány, amely megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt követelményeknek. A költségvetési hiány tervezett kiigazítása összhangban áll a Tanács által meghatározott határidővel, és a tervezett költségvetési kiigazítás megfelel a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásnak. Az (újraszámított) strukturális egyenleg (5) alapján a középtávú költségvetési cél megvalósítása felé tett előrehaladás éves tervezett üteme meghaladja a GDP 0,5 %-át (strukturális értelemben). A államháztartási kiadások növekedésének mértéke, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket is figyelembe véve, összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban a teljes programidőszakra meghatározott referenciaértékkel, azonban a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzése szerint 2013-ban kismértékben túllépi a kiadásnövelési referenciaértéket. A középtávú költségvetési cél megvalósítása felé történő hatékony előrelépés további erőfeszítéseket igényelhet, mivel az főként az állami beruházási kiadások lényeges csökkentésére támaszkodik, és a konvergenciaprogram későbbi éveire vonatkozóan nincs kellőképpen alátámasztva részletes intézkedésekkel. A bruttó államadósság az előrejelzések szerint Lengyelországban a GDP 60 %-a alatt marad a programidőszakban. A nemzeti hatóságok előrejelzése szerint a bruttó államadósság a GDP 56,3 %-áról (2011) 2015-re a GDP 49,7 %-ára fog fokozatosan csökkenni, ugyanakkor a Bizottság szerint – figyelembe véve a konszolidációs tervekben rejlő esetleges kockázatokat – lassabb javulás várható.

(11)

A kormány még nem tett lépéseket egy állandó kiadási szabály 2013-ig történő végrehajtása érdekében. Az állandó szabály kidolgozása még mindig folyamatban van, és eddig egyetlen részletet sem hoztak nyilvánosságra. Nem történt előrelépés sem a nemzeti számlák osztályozásának a számlák európai rendszeréhez (ESA95 standardok) való hozzáigazítása, sem pedig a költségvetési folyamatban a különböző kormányzati szintek közti koordináció javítása terén.

(12)

A fiatalokat érintő – főként a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésből, valamint a szakmai képzésekhez és a munkaalapú tanuláshoz való hozzáférés akadályaiból adódó – munkanélküliség meghaladja az uniós átlagot. Lengyelország intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy megkönnyítse a fiatalok számára a munkaerőpiacra való bejutást. Úgy tűnik, hogy a munkaerő-piaci szegmentációt és az aktív keresők magas szegénységi rátáját – mely az Unióban a legmagasabbak közé tartozik – főként az önfoglalkoztatással és a munkajog hatálya alá nem tartozó polgári jogi szerződésekkel kapcsolatos részbeni visszaélések okozzák. Ezenkívül felül kell vizsgálni az alacsony jövedelműek munkához kapcsolódó ellátási támogatásának hatályát és megfelelőségét.

(13)

2011 második felében Lengyelország megkezdte a felsőoktatás átfogó reformjának végrehajtását. E reform célja az egyetemek és az üzleti világ közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés kezelése. A reform célja, hogy az oktatás rugalmasabbá váljon és jobban igazodjon a munkaerő-piaci igények változásához, emellett a reform támogatja az önfoglalkoztatást is. Továbbra is szükség van azonban a képzési kínálatnak a szükségletekhez igazítására és a képzés minőségének javítására, különös figyelmet fordítva a felsőoktatási magánintézményekre.

(14)

A nők munkaerő-piaci részvételét a gyermekgondozási rendszer fejlesztése révén kell növelni. Európában jelenleg Lengyelországban a legalacsonyabb az iskola előtti nevelést kínáló intézményekbe beíratott gyermekek aránya. Mindezt a férőhelyek, a megfelelő infrastruktúra és a képzett személyzet hiánya okozza. A kormány kinyilvánított szándékát, miszerint további forrásokat teremt iskola előtti neveléssel (3–5 éves kor) foglalkozó intézmények létrehozásához, a 2012. évi költségvetési törvény nem tükrözi, hiszen csökkentette az oktatás támogatását. E csökkentés miatt egyes önkormányzatok iskolákat és óvodákat zártak be.

(15)

Az idősebb munkavállalók alacsony munkaerő-piaci részvételének javítása érdekében Lengyelország általános nyugdíjreformot fogadott el. 2013-at követően fokozatosan emelik a kötelező nyugdíjkorhatárt, hogy az a férfiak esetében 2020-ra, a nők esetében pedig 2040-re elérje a 67 évet (jelenleg férfiak esetében 65, nőknél 60 év). Lengyelország folytatta az egyenruhás testületek kedvezményes nyugdíjbavonulási feltételeinek korlátozása érdekében tett erőfeszítéseit. 2011-ben Lengyelország bizonyos változtatásokat vezetett be a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási alapjában (KRUS). E reform azonban ideiglenes és munkaerő-piaci szempontból nem kielégítő. A bányászok még mindig speciális nyugdíjrendszert vehetnek igénybe.

(16)

A kutatási környezet javítására irányuló legújabb reformok célja az, hogy a személyre szabott támogatást a legjobban teljesítő intézményekre összpontosítsák. A 2011 augusztusában elfogadott nemzeti kutatási program fontos lépést jelent ebben az irányban. Továbbra sem egyértelmű azonban, hogy a programban szereplő prioritások milyen módon kapcsolódnak, és hogyan valósulnak meg az innováció és az iparpolitika keretében.

(17)

A szakmai szolgáltatások nyújtásának indokolatlan korlátozása jelentős akadályt gördít a további növekedés elé, különösen az építőipar, a közlekedés és az egészségügy tekintetében. A kormány arra vonatkozó tervet jelentett be, hogy 50 %-kal csökkenti a szakmai szolgáltatások nyújtásának szabályozását, mind az iskolai végzettségre vonatkozó követelmények, mind az engedélyezés tekintetében. A legújabb erőfeszítések ellenére a vállalkozásokra háruló adminisztrációs terhek még mindig nagyok, a közigazgatás pedig továbbra sem hatékony. Az aggodalomra leginkább okot adó területek a megfeleléssel kapcsolatos magas költségek, az összetett és változékony adójogszabályok, a hosszadalmas és nagy terhekkel járó engedélyezési és jóváhagyási eljárások, az ingatlanbejegyzés és az övezetekre vonatkozó jogszabályok. A jogi eljárások és egyéb jogi intézkedések hosszadalmasak, és viszonylag sok ügy van függőben.

(18)

Az energiaágazatban zajló növekedést és versenyt egyrészt az uniós jogszabályok végrehajtásának elhúzódása – különösen ami a második és harmadik energiaügyi csomagot, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) (a továbbiakban: a megújuló energiáról szóló irányelv) illeti –, másrészt pedig a függőben lévő jogsértési eljárások tartják vissza. Míg az uniós források segítségével az autópályák és gyorsforgalmi utak hálózatának széles körű fejlesztése zajlik, egyre sürgetőbb szükség van a vasúthálózatba történő beruházásra, mivel az infrastruktúra rendkívül rossz állapotban van. Lengyelország nem használja ki teljesen a Kohéziós Alapból e célra rendelkezésre álló forrásokat. A vasúti piac hatékony működése még mindig akadályokba ütközik.

(19)

Lengyelország számos kötelezettségvállalást tett az Euro Plusz Paktum keretében. E kötelezettségvállalások, valamint a 2011-ben tett vállalások végrehajtását célzó intézkedések a foglalkoztatás növelésére, a versenyképesség fokozására, az államháztartás fenntarthatóságának javítására és a pénzügyi stabilitás erősítésére irányulnak. A Bizottság értékelte az Euro Plusz Paktumban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtását. Az ajánlás figyelembe veszi ennek az értékelésnek az eredményeit.

(20)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Lengyelország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és értékelte a konvergenciaprogramot, valamint a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából való jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottságnak az európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi.

(21)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és véleményét (7) különösen az 1. ajánlás tükrözi,

1.

Gondoskodjon a túlzott hiány kiigazítása felé történő előrelépésre. Ennek érdekében teljes mértékben hajtsa végre a 2012. évi költségvetést, és hajtsa végre a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlásokban meghatározott strukturális kiigazítást. Ezt követően határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a 2013-ra és az azt követő évekre vonatkozó költségvetési stratégia végrehajtásához szükségesek, biztosítva a megfelelő strukturális kiigazítást annak érdekében, hogy kellő előrelépés történjen a középtávú célkitűzés irányába, ideértve a kiadásnövelési referenciaérték teljesítését is. Minimalizálja a jövőben a növekedést ösztönző kiadási tételek csökkentését, és javítsa az adózási fegyelmet.

2.

Gyorsítsa fel a költségvetési keretrendszer reformját olyan jogszabályok hatályba léptetésével, amelyek célja, hogy 2013-ig bevezessék a kiadásokra vonatkozó állandó szabályt. E szabálynak összeegyeztethetőnek kell lennie a nemzeti számlák európai rendszerével. Hozzon intézkedéseket a különböző kormányzati szintek, valamint az éves költségvetési eljárások közötti koordinációs mechanizmusok középtávon történő megerősítésére.

3.

Az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében bővítse a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a munkaalapú tanulás elérhetőségét, javítsa a szakképzés minőségét, és fogadja el az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó javasolt stratégiát. Hangolja jobban össze az oktatási kínálatot a munkaerőpiac szükségleteivel, és javítsa az oktatás minőségét. A munkaerő-piaci szegmentációval és az aktív keresők magas szegénységi rátájával szembeni küzdelem részeként korlátozza a polgári jogi szerződések túlzott alkalmazását, és hosszabbítsa meg a határozatlan idejű munkaszerződések próbaidejét.

4.

Erősítse meg a nők munkaerő-piaci részvételének növelésére tett erőfeszítéseket, és növelje a gyermekeknek a gyermekgondozási és az iskola előtti nevelési intézményekbe való beiratkozásának arányát azáltal, hogy biztosítja az állandó finanszírozást és az állami létesítményekbe való beruházást, a szakképzett személyzetet és a megfizethető hozzáférést. A nyugdíjbavonulási életkor növelése érdekében kezelje a korai nyugdíjaztatás rögzült gyakorlatainak problémáját. Fokozatosan szüntesse meg a bányászok külön nyugdíjrendszerét annak érdekében, hogy a bányászokat integrálja az általános rendszerbe. Tegyen ambiciózusabb és tartósabb lépéseket a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási alapjának (KRUS) megreformálására az egyéni jövedelmek megfelelőbb figyelembevétele érdekében.

5.

Tegyen további intézkedéseket az innovációbarát üzleti környezet létrehozása érdekében a kutatás, az innováció és az ipar közötti jobb kapcsolatok biztosításával, valamint a teljes innovációs ciklust támogató közös prioritások és eszközök kialakításával. Javítsa a kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozásához való hozzáférést garanciák és áthidaló finanszírozás révén.

6.

Fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy jobban ösztönözze az energia-termelési kapacitásba és az energiahatékonyságba való beruházásokat az energiaellátási lánc egészében, gyorsítsa fel a villamosenergia-hálózatok fejlesztését – ideértve a határokon átnyúló összeköttetéseket is –, szüntesse meg a határokon átnyúló villamosenergia-csere előtt álló akadályokat, valamint a szabályozott árak fokozatos megszüntetésével és egy gázkereskedelmi platform létrehozásával erősítse meg a gázszektorban folyó versenyt. Erősítse meg a vasúti piacot szabályozó hatóság szerepét és forrásait, és biztosítsa a vasúti beruházási projektek hatékony és gyors végrehajtását. Csökkentse a szakmai szolgáltatások nyújtásának korlátozását, és egyszerűsítse a szerződések érvényesíthetőségét, valamint az építési engedélyek követelményeit.