(1)

2008. november 19-i határozatában (3) a Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a likviditási segítségnyújtási művelettel („liquidity assistance”) és a Dexia forrásaihoz nyújtott kezességvállalással kapcsolatos sürgősségi intézkedésekkel szemben (4). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján – nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott megmentési támogatásként – összeegyeztethetőek a belső piaccal, és a 2008. október 3-tól számított hat hónapos időszakra engedélyezte a szóban forgó intézkedéseket, leszögezve, hogy ezen időszakot követően a támogatást strukturális intézkedésként fogja újraértékelni.

(2)

Belgium, Franciaország és Luxemburg (a továbbiakban: az érintett tagállamok) a Dexia első szerkezetátalakítási tervét 2009. február 16-án, 17-én és 18-án jelentették be a Bizottságnak.

(3)

2009. március 13-i határozatában a Bizottság úgy döntött, hogy a Dexiának nyújtott valamennyi támogatás tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást (5).

(4)

2009. október 30-i határozatában (6) a Bizottság engedélyezte az (1) preambulumbekezdésben említett kezességvállalás meghosszabbítását 2010. február 28-ig, vagy a támogatási intézkedéseknek és a Dexia szerkezetátalakítási tervének az összeegyeztethetőségét elbíráló bizottsági határozat időpontjáig.

(5)

Az érintett tagállamok 2010. február 9-én eljuttatták a Bizottságnak a 2009 februárjában bejelentett eredeti szerkezetátalakítási terv kiegészítése érdekében tervezett további intézkedésekre vonatkozó információkat.

(6)

2010. február 26-i határozatában (7) a Bizottság engedélyezte a Dexia szerkezetátalakítási tervét és a sürgősségi támogatás szerkezetátalakítási támogatássá történő alakítását, azzal a feltétellel, hogy teljesül az említett határozatban előírt valamennyi kötelezettségvállalás és feltétel.

(7)

2011 nyara óta a Dexia újabb nehézségekkel találta magát szemben, az érintett tagállamok pedig további támogatási intézkedéseket vettek tervbe.

(8)

2011. október 17-i határozatában (8) a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít a Dexia Bank Belgiumnak (a továbbiakban: DBB) a Dexia SA általi értékesítése és a belga állam általi visszavásárlása ügyében. A Bizottság emellett úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében ideiglenesen engedélyezi az intézkedést. Tehát az intézkedést az említett határozat időpontjától számított hat hónapig, illetve ha Belgium ugyanazon időponttól számított hat hónapon belül szerkezetátalakítási tervet nyújt be, az intézkedésre vonatkozó végleges határozat Bizottság általi elfogadásáig engedélyezték.

(9)

Az érintett tagállamok 2011. október 18-án tájékoztatták a Bizottságot a Dexia új szerkezetátalakítási vagy leépítési tervére vonatkozó, esetleges új intézkedéscsomagról. Belgium 2012. október 21-én bejelentette a Bizottságnak, hogy az új intézkedéscsomag keretében a DBB – a belga állam kezességvállalása mellett – rendkívüli likviditási segítségnyújtást (Emergency Liquidity Assistance) vehet igénybe. Ez az intézkedés lehetővé teszi a DBB számára, hogy finanszírozást biztosítson a Dexia Crédit Local SA részére (a továbbiakban: DCL).

(10)

2011. december 14-én Franciaország, Belgium és Luxemburg szintén arról értesítette a Bizottságot, hogy az érintett tagállamok az új intézkedéscsomag keretében ideiglenes garanciát terveznek nyújtani a Dexia SA és a DCL refinanszírozáshoz (a továbbiakban: ideiglenes refinanszírozási garancia).

(11)

2011. december 21-i határozatában (a továbbiakban: a Dexia szerkezetátalakításához nyújtandó kiegészítő támogatásokra vonatkozó vizsgálat megindításáról szóló határozat) (9) a Bizottság a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében úgy döntött, hogy ideiglenesen, 2012. május 31-ig engedélyezi az ideiglenes refinanszírozási garanciát. Ugyanakkor a Bizottság ezzel a határozattal hivatalos vizsgálatot indított a feltételes határozatot követően bejelentett valamennyi kiegészítő intézkedés (köztük az ideiglenes refinanszírozási garancia) tekintetében, továbbá felkérte az érintett tagállamokat, hogy három hónapos határidőn belül nyújtsák be a Dexia szerkezetátalakítási tervét, illetve amennyiben a Dexia nem életképes, a Dexia rendezett szanálási tervét.

(12)

Az érintett tagállamok 2012. március 21-én és 22-én benyújtották a Bizottságnak a Dexia rendezett szanálási tervét.

(13)

2012. május 25-én az érintett tagállamok az ideiglenes refinanszírozási garancia meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. május 31-én két határozatot fogadott el.

(14)

Az első határozatban (a továbbiakban: az eljárás kiterjesztéséről szóló határozat) a Bizottság úgy döntött, hogy a Belgium, Franciaország és Luxemburg által 2012. március 21-én és 22-én benyújtott rendezett szanálási terv kivizsgálása céljából kiterjeszti a Dexia csoport ügyében folytatott hivatalos vizsgálatot (10).

(15)

A második határozatban (a továbbiakban: a garancia meghosszabbításáról szóló határozat) (11) a Bizottság ideiglenesen – a Dexia rendezett szanálásáról szóló végleges határozatának meghozataláig – jóváhagyta az érintett tagállamok által a Dexia SA és a DCL refinanszírozásához nyújtott ideiglenes garancia rendelkezésre bocsátásának 2012. szeptember 30-ig történő meghosszabbítását.

(16)

Az érintett tagállamok 2012. június 5-én bejelentették a Bizottságnak, hogy 55 milliárd EUR-ra növelik az ideiglenes garancia maximális tőkeösszegének felső határát. 2012. június 6-i határozatában (12) a Bizottság ideiglenesen – a Dexia rendezett szanálásáról szóló végleges határozatának meghozataláig – jóváhagyta a garancia felső határának megemelését.

(17)

2011. október 6-án a Dexia SA sajtóközleményben jelentette be (13), hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdett egy, a luxemburgi államot is magában foglaló nemzetközi befektetői csoporttal a luxemburgi Dexia Banque Internationale (a továbbiakban: Dexia BIL) értékesítése céljából. A kizárólagos tárgyalási időszakot követően megszülető esetleges ajánlat tartalmáról a Dexia csoport igazgatótanácsa hoz döntést.

(18)

2011. december 18-án arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy hamarosan kötelező erejű egyetértési megállapodás kerül megkötésre a Dexia SA Dexia BIL-ben birtokolt 99,906 %-os tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozóan. Az említett egyetértési megállapodás értelmében a Precision Capital SA katari befektetői csoport 90 %-os részesedést szerez, a fennmaradó tulajdoni hányadot pedig Luxemburg szerzi meg. A Dexia BIL egyes eszközeit kizárták ezen értékesítésből.

(19)

A Dexia BIL értékesítése nem képezte részét azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Bizottság 2010. február 26-án, a Dexia szerkezetátalakítási terve keretében jóváhagyott. Továbbá nem tartozott azon hivatalos vizsgálati eljárás hatálya alá sem, amelyet a Bizottság 2011. december 21-én indított az ezen időpontot követően a Bizottságnak bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések vonatkozásában.

(20)

A Dexia BIL értékesítését 2011. december 21. előtt hozták a Bizottság tudomására. Tehát a Bizottság a Dexia BIL értékesítését nem csupán amiatt elemzi elkülönítve a Dexia szerkezetátalakításától, mivel a lehető legrövidebb időn belül jogbiztonságra van szükség, hanem főként amiatt is, hogy a Dexia BIL értékesítése független a csoportnak a – 2011-ben ideiglenesen jóváhagyott támogatási intézkedések érdekében történő – szerkezetátalakításától, tekintve, hogy a Bizottsághoz beérkezett információk szerint már 2009 óta tervezték az említett értékesítést, és a Dexia BIL jogilag és gazdaságilag különválik majd a Dexiától.

(21)

2012. március 23-án Luxemburg hivatalosan bejelentette a Bizottságnak a Dexia BIL értékesítését.

(22)

2012. április 3-i határozatában (14) a Bizottság tájékoztatta Luxemburgot arról a döntéséről, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást indít a Dexia BIL értékesítésével kapcsolatban.

(23)

2012. május 4-én és 2012. június 12-én a luxemburgi hatóságok további információkat közöltek a Bizottsággal, többek között a Dexia BIL vételárára vonatkozó, 2012. május 30-i méltányossági állásfoglalásnak a Dexia SA általi frissítését (a továbbiakban: naprakésszé tett méltányossági állásfoglalás).

(24)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (15). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a vitatott intézkedésre vonatkozó észrevételeik megtételére.

(25)

Az érdekeltek erre vonatkozóan észrevételeket nyújtottak be a Bizottságnak. Ezeket a Bizottság továbbította Luxemburgnak, és egyben biztosította számára a lehetőséget, hogy azokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen; a Bizottság a szóban forgó az észrevételeket a 2012. június 28-án kelt levéllel vette kézhez.

(26)

A Dexia BIL a Dexia csoport tagja. A Dexia – amely a franciaországi Crédit Local és a belga Crédit Communal 1996-os egyesülése révén jött létre – a helyi önkormányzatoknak történő hitelezésre szakosodott, azonban körülbelül 5,5 millió magánszemély is volt az ügyfelei között, főként Belgiumban, Luxemburgban és Törökországban.

(27)

A Dexia csoport a holdingtársaság jogállású anyavállalat (Dexia SA), valamint három operatív leányvállalat – a franciaországi DCL, a belgiumi DBB és a luxemburgi Dexia BIL – köré szerveződött.

Organigramme simplifié du Groupe au 30 septembre 2011

(i.e., avant mise en oeuvre des cessions annoncées lors du Conseil d'Administration de Dexia du 9 octobre 2011)

Dexia SA

(listed entity)

100 %

Dexia Bank Belgium

99,9 %

Dexia Banque International a Luxembourg

99,8 %

Deniz Bank

100 %

Dexia Credit Local

* DCL Including DCL NY, DCL, Canada, DCL Mexico, DCL Holding Inc. DCL East, DCL Israel.

99,8 %

Dexia Insurance Belgium

49 %

Dexia Asset Management

51 %

50 %

RBC Dexia Investor Services

70 %

Dexia Crediop

100 %

Dexia Municipal Agency

100 %

Dexia Kommunalbank Deutschland

60 %

Dexia Sabadell

100 %

Dexia Sofaxis

(28)

2011. október 20-án a DBB-t értékesítették a belga államnak, és 2011. december 31-én a Dexia csoport konszolidált mérlegfőösszege (a DBB mérlegből történő 2011. október 1-jei eltávolítása után) 413 milliárd EUR-t tett ki.

(29)

A DBB 2011. október 20-án történt értékesítése mellett a Dexia csoport bejelentette, hogy „rövidesen” az alábbi tagjait is értékesíti:

(30)

A Dexia SA főrészvényeseinek részesedései az alábbiak:

(31)

A Dexia az egyik legnagyobb luxemburgi kereskedelmi bank, amely 2011. június 30-án 41 milliárd EUR-s mérlegfőösszeggel rendelkezett. A Dexia BIL nem csupán Luxemburgban tevékenykedik, hanem – közvetlenül vagy egyes leányvállalatain keresztül – más országokban is, így Svájcban, az Egyesült Királyságban, valamint egyes ázsiai és közel-keleti országokban. A Dexia BIL emellett jelentős múltból örökölt, ún. „legacy” portfólióval is rendelkezik, amelynek becsült piaci értéke 2011. szeptember 30-án körülbelül [5–10] milliárd EUR-t tett ki.

(32)

A Dexia BIL a Luxemburgban fiókhálózattal rendelkező nagybankok egyike, amely az országban lakó természetes személyek és letelepedett vállalkozások betéti bankjaként, valamint fogyasztási, ingatlan- és vállalkozási hiteleket nyújtó hitelintézetként egyaránt fontos szereplője a helyi gazdaságnak.

(33)

A luxemburgi pénzügyi szektor felügyeleti hatósága, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Commission de Surveillance du Secteur Financier) által szolgáltatott táblázatok szerint a Dexia BIL a helyi természetes személyek [10–15] %-ának, és az itt letelepedett kkv-k (kis- és középvállalkozások) [15–20] %-ának referenciabankja, és ezzel mindegyik esetben a harmadik helyet foglalja el a luxemburgi piacon. A Dexia BIL-nek a luxemburgi bankrendszeren belüli piaci részesedése körülbelül [10–15] % a betétállomány, nagyjából [10–15] % a hitelállomány, és [5–10] % a lakossági és vállalati üzletágban kezelt eszközök tekintetében.

(34)

A Dexia csoportnál a pénzügyi válság során, 2008 őszén jelentkező nehézségeket a 2010. február 26-i határozat ismertette. A Dexia legutóbbi nehézségei az alábbiak szerint foglalhatók össze:

(35)

Először is, az államadóssággal kapcsolatos válság súlyosbodása miatt, amely sok európai bankot érint, a befektetők egyre bizalmatlanabbá váltak a bankokkal szemben, így az utóbbiak többé nem juthattak megfelelő feltételek mellett, elegendő mennyiségű finanszírozáshoz.

(36)

Ezenkívül a Dexia csoport, amelyet különösen súlyosan érintettek az államadóssággal és a kvázi államadóssággal kapcsolatos kockázatok, növekvő bizalmatlansággal találkozott a befektetők részéről. A Dexia ugyanis számos olyan állami és/vagy önkormányzati és regionális hitelt és/vagy kötvényt szerepeltet az eszközei között, amelyet a piacon kockázatosnak tartott országokban nyújtottak, illetve bocsátottak ki.

(37)

Továbbá, a jelenlegi válság bekövetkeztéig a Dexiának nem jutott ideje arra, hogy végrehajtsa a szerkezetátalakítási tervét, aminek következtében egyértelműen megerősített likviditási kockázati profillal rendelkezett volna. A Dexia még mindig rendkívül sebezhető likviditási profilt mutat, és a piac különösen jól ismeri a Dexia sebezhetőségét, amelyet így a többi banknál is inkább érinthet a növekvő bizalmatlanság.

(38)

A Dexia finanszírozási igényei kiváltképpen az alábbi tényezők miatt növekedtek meg:

(39)

Mivel a Dexia nem képes magát a piacról és […] (*1) refinanszírozni, a Dexiának először új rendkívüli likviditási segítségnyújtási intézkedést kellett igényelnie a belga Nemzeti Bank és a Francia Nemzeti Bank részéről. Az érintett tagállamok ilyen körülmények között nyújtottak ideiglenes refinanszírozási garanciát a Dexia számára.

(40)

Jóllehet a Dexia csoport problémái nem a Dexia BIL-től származnak, […], a bank a betétállomány erőteljes csökkenésével szembesült, amire különösen 2011. szeptember 30. és 2011. október 10. között került sor, amely időszak folyamán a betétállomány [1–5] milliárd EUR-val csökkent ([5–15] milliárd EUR-ról [5–15] milliárd EUR-ra). A betétállomány ezután stabilizálódott, azt követően, hogy egy sor olyan intézkedést jelentettek be, amelyek a Dexia csoport feldarabolását, és a csoport egyes leányvállalatainak (köztük a Dexia BIL-nek) biztonságossá tételét célozták. A Dexia 2011. október 6-án bejelentette, hogy a Dexia BIL értékesítése céljából tárgyalásokat kezdett egy befektetői csoporttal és Luxemburggal. Miután 2011. november 22-én a bank betétállománya [5–15] milliárd EUR-val elérte a mélypontot, a Dexia BIL betétállománya lassú növekedésnek indult, és 2011. december 14-én [5– 15] milliárd EUR-t tett ki.

(41)

Luxemburg 2012. március 23-án bejelentette a Dexia BIL értékesítését. Az ügylet lezárásához szükséges volt a Bizottság előzetes jóváhagyása.

(42)

A Dexia BIL értékesítésére vonatkozó, a Bizottságnak bejelentett intézkedés tekintetében nem került sor hivatalos tendereljárásra. A luxemburgi hatóságok szerint a Dexia láthatólag régóta tervezte a Dexia BIL értékesítését, és ebből a célból egy sor piaci szereplővel – nevezetesen a [….] – lépett kapcsolatba 2009 és 2011 között. […]. A tárgyalások többé-kevésbé előrehaladtak, de az említett piaci szereplők egyike sem nyújtott be konkrét tervet a Dexia BIL felvásárlására.

(43)

Végezetül a Precision Capital csoporttal zajló kapcsolatfelvétel eredményeként került sor a kizárólagos tárgyalások megkezdésének 2011. október 6-i bejelentésére. A 2011. december 20-án megkötött Mémorandum of Understanding révén a Dexia csoport Dexia BIL-ben birtokolt 99,906 %-os tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó, kötelező erejű egyetértési megállapodás jött létre. Az említett egyetértési megállapodás értelmében a Precision Capital szerzi meg az értékesített részesedés 90 %-át, a fennmaradó 10 %-ot pedig Luxemburg szerzi meg azonos feltételekkel, mint a Precision Capital.

(44)

A Dexia BIL egyes eszközeit kizárták ebből az ügyletből, és emiatt az értékesítés csupán a Dexia BIL egy részére – nevezetesen a lakossági (retail) és a magánbanki tevékenységre (a továbbiakban: az értékesített üzletágak) – terjedt ki. Konkrétabban az alábbi eszközöket zárták ki az értékesítésből: a Dexia BIL-nek a DAM-ban birtokolt 51 %-os részesedése, a Dexia BIL-nek az RBCD-ben birtokolt 50 %-os részesedése, a Poplar Banca Privada 40 %-os tulajdonrésze, a Dexia BIL múltból örökölt, ún. „legacy” portfóliója (valamint egyes kapcsolódó származtatott termékek), a Dexia BIL részesedése a Dexia LDG Banque et Parfiparban. Az említett üzletágakat az ügylet lezárásakor a Dexiára ruházzák át, a Dexia BIL pedig jogosult az átruházások nettó jövedelmének visszakövetelésére. Ezenfelül az egyetértési megállapodás az értékesítés előfeltételeként határozza meg a Dexia csoportot alkotó szervezetek által nem biztosított hitelek és kölcsönök törlését, valamint a Dexia csoportot alkotó szervezetek által biztosított számos hitel és kölcsön törlését. 2012. február 10-én a csoport többi tagja számára biztosított finanszírozás körülbelül [0–5] milliárd EUR-t tett ki, amelyből kevesebb mint [500–800] millió volt a biztosított finanszírozás. Az összes említett eszköz kizárása lehetővé teszi, hogy a Dexia BIL teljes eszközállományát körülbelül 16,9 milliárd EUR-ra csökkentsék a 2011. június 30-i 41 milliárd EUR-s teljes eszközállományhoz képest (ami a teljes eszközállomány 40 %-os, és kockázatokkal súlyozott eszközállomány 50 %-os csökkenésének felel meg).

(45)

A bejelentett intézkedésben kikötik, hogy az értékesítés lezárultakor a Dexia BIL a Bázel III szabályozás szerint pontosan 9 %-os elsődleges alapvető tőkearánnyal rendelkezik majd.

(46)

A vételárat 730 millió EUR-ban határozták meg, az ügylet lezárultakor elérendő pontosan 9 %-os elsődleges alapvető tőkearány mellett. Amennyiben a lezáráskor a tőke mennyisége meghaladja a Bázel III szabályozás szerinti 9 %-os elsődleges alapvető tőkét, a vételárat az ügylet lezárásakor rendelkezésre álló tőketöbbletnek megfelelően kiigazítják. Amennyiben tőkehiány mutatkozik a 9 %-os elsődleges alapvető tőkéhez képest, a Dexia SA kiegyenlíti ezt a különbözetet.

(47)

A 2012. március 23-án bejelentett intézkedés egy olyan klauzulát is tartalmazott, hogy amennyiben a Dexia SA vagy a Dexia csoport valamely tagja állami garanciát szerez az ezen értékesítésre vonatkozó konkrét szerződéses garancia alapján e felvásárlóval szemben fennálló kártérítési kötelezettség tekintetében, továbbá abban az esetben, ha a szóban forgó felvásárló magánszervezet (nem tartozik állami szervek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alá), a Dexia köteles eljárni annak érdekében, hogy ugyanaz a garanciavállaló (vagy azonos hitelminősítésű alternatív garanciavállaló) hasonló feltételekkel olyan garanciát nyújtson, amely kiterjed az értékesítési szerződések alapján a felvásárlókkal szemben fennálló, hasonló szerződéses feltételekre is. Ez a kötelezettség 2017. január 1-jétől lépett volna életbe (a továbbiakban: 3.3.5. klauzula). Márpedig a későbbiekben elhagyták ezt a klauzulát, és nem vették át az egyetértési megállapodás helyébe lépő végleges részvényátruházási szerződésekbe.

(48)

Az egyetértési megállapodás véglegesítését megelőzően a Dexia BIL értékesítésére vonatkozó előzetes tervben szereplő forgatókönyveket egy külső szakértő elé terjesztették, hogy foglaljon állást a vételárár méltányossága tekintetében (16). Ez a 2011. december 10-én – három különböző módszer szerint (17) elvégzett – értékelés arra következtetésre jutott, hogy az árérték a [600–700] és a [800–900] millió EUR közötti tartományban mozog. A méltányossági állásfoglalás 2012. május 30-i frissítése azonos következtetésekre jutott.

(49)

A vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy vélte, az adott szakaszban nem zárható ki, hogy az ügylet támogatási elemet tartalmaz.

(50)

A Bizottság szerint a 3.3.5. klauzula állami támogatási lehetőséget rejt magában.

(51)

A Bizottság emellett úgy ítélte meg, hogy a Dexia BIL értékesítési eljárása nem volt nyitott, átlátható és megkülönböztetésmentes. Az értékesítési eljárás az egyes potenciális felvásárlókkal folytatott kétoldalú tárgyalásokra korlátozódott, és nem került sor tendereljárásra. A Bizottság tehát nem tudta megállapítani, hogy az értékesítési eljárás jellege biztosította-e piaci ár kialakulását, és ennek megfelelően nem tartalmazott-e állami támogatási elemeket.

(52)

A Bizottság szerint a külső szakértő méltányossági állásfoglalásának közzétételére a tárgyalások folyamán (18), még a 2012. március 23-i bejelentés tárgyát képező 2011. december 20-i egyetértési megállapodás pontos feltételeinek meghatározását megelőzően került sor. A Bizottságnak tehát azzal kapcsolatosan voltak kételyei, hogy a méltányossági állásfoglalásban pontosan az értékesített üzletágak körét vették-e figyelembe, valamint hogy szem előtt tartották-e a bejelentett intézkedésben szereplő feltételeket, így az átruházások nettó jövedelmének visszakövetelésére vonatkozó rendelkezést és a 3.3.5. klauzulát.

(53)

Ezért a Bizottságnak nem állt módjában megállapítani, hogy a Dexia BIL átruházásának feltételei piaci áron történő értékesítést eredményeztek, mivel az átruházásra tendereljárás mellőzésével került sor, valamint nem álltak rendelkezésre pontos információk azzal kapcsolatban, hogy megfelelően értékelték-e az ügyletet, különösen az átruházott üzletágak köre és az esetleges 3.3.5. klauzula tekintetében.

(54)

A hivatalos vizsgálati eljárás 2012. április 3-i közzétételét követően a Bizottsághoz két érdekelt harmadik fél észrevétele érkezett be.

(55)

Az egy befektetői szövetségtől kapott egyik észrevétel (a továbbiakban: A. észrevétel) a vételárra vonatkozik. Ez a szövetség úgy véli, hogy a Dexia BIL vételára túl alacsony, különösen a Dexia BIL korábbi jó eredményeit figyelembe véve.

(56)

A másik harmadik fél a Dexia SA részvényese, aki az észrevételeiben (a továbbiakban: B. észrevétel) kétségeit fogalmazta meg a Dexia SA, a Dexia BIL és az e társaságok ellenőrzésére hivatott személyek és szervek 1998-tól tanúsított magatartásával kapcsolatosan. Ez a részvényes úgy véli továbbá, hogy nem megfelelő a Dexia SA-tól a részvényesei felé irányuló információáramlás. A szóban forgó részvényes emellett az gondolja, hogy az 1999 óta megtartott közgyűlések jegyzőkönyveit, és az azokon elhangzott hozzászólásainak mellékleteit, valamint a közte és a Dexia SA, a Dexia BIL, illetve annak ügyintézői közötti levelezést a Dexia SA köteles lett volna átadni a Dexia BIL potenciális felvásárlóinak.

(57)

A Dexia SA hangsúlyozza, hogy a Dexia BIL értékesítése fontos lépés a Dexia BIL helyzetének megszilárdítása felé a 2011 októberében bekövetkezett betétkivonásokat követően. Létfontosságú, hogy az ügyletben részt vevő felek a lehető leghamarabb megerősítést kapjanak arról, hogy állami támogatási elemek nem játszottak közre a Dexia BIL értékesítésében.

(58)

Mivel a 3.3.5. klauzulát nem vették át az egyetértési megállapodás helyébe lépett végleges részvényátruházási szerződésekbe, ezek az aggodalmak okafogyottá váltak.

(59)

A Dexia SA és az esetleges felvásárlók között 2009 óta történt számos kapcsolatfelvétel révén, valamint a Dexia BIL-nek egy nemzetközi befektetői csoport számára történő lehetséges értékesítéséről szóló 2011. október 6-i hivatalos bejelentést követően nyilvánossá vált a Dexia BIL értékesítésének terve. A kizárólagosságot csak több mint két héttel később biztosították hivatalosan, tehát a Dexia BIL megvásárlása iránt komolyan érdeklődő más jelentkezőknek bőven lett volna idejük arra, hogy – adott esetben – bejelentsék ilyen irányú szándékukat. Ezenfelül pedig a Dexia SA a Precision Capital-lel folytatott, magánszereplők közötti, és azok saját felelőssége mellett, állami források bevonása nélkül, piaci alapon (at arms'length) zajló tárgyalások keretében határozta meg a Dexia BIL értékesítésének feltételeit. Továbbá sürgősen vevőt kellett találni a Dexia BIL számára, a bank betéteseinek és ügyfeleinek védelme, a bank értékének megőrzése, valamint a pénzügyi rendszer többi részére való átterjedéssel kapcsolatos kockázatok megfékezése érdekében. Ilyen körülmények között a Dexia értékesítési eljárása nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásnak tekinthető, amely képes biztosítani piaci ár kialakulását. Következtetésképpen nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

(60)

A 2011. decemberi méltányossági állásfoglalás a Dexia BIL új tevékenységi körére (az értékesített üzletágak) vonatkozott, amit a 2012. május 30-i, naprakésszé tett méltányossági állásfoglalás is megerősített.

(61)

A vételár az ügylet lezárásakor elérendő, a Bázel III. szabályozás szerinti 9 %-os alapvető saját tőke („Core Equity Tier 1”) arányra alapult. Amennyiben a tőke szintje az értékesítés lezárásakor eltér ettől a szinttől, a kiigazítási rendelkezés garantálja ennek a vevő vagy az eladó általi visszatérítését és/vagy az értékesítési ár kiigazítását. A Dexia SA úgy véli, hogy ilyen feltételek mellett az ügyletből kizárt részesedések vagy eszközök értékelése nem játszik közre a piaci ár meghatározásában.

(62)

A Dexia BIL közvetlenül nem részesült a Dexia csoport által kapott korábbi támogatásokból. Éppen ellenkezőleg, a Dexia BIL 2008 óta folyamatosan nettó likviditást biztosított a Dexia csoport számára. Ezenfelül a Bizottság nem feltételezheti azt, hogy egy adott vállalkozás egy vállalkozási csoporthoz való tartozása okán részesült az utóbbi által kapott támogatásokból, kiváltképpen amennyiben – mint jelen esetben – a csoporton belüli átruházási mechanizmusokat kizárólag e vállalkozás rovására, és nem annak javára alkalmazták (19). Hasonlóképpen, a Bizottság nem feltételezheti, hogy az ügylet az államnak tulajdonítható vagy azt állami forrásból finanszírozzák annak ellenére, hogy a Dexia és a felvásárló közötti üzleti megegyezés (at arms’length) alapján, és állami források bevonása nélkül valósult meg.

(63)

Mindenesetre a Dexia SA kiemeli, hogy a Dexia BIL piaci áron történt felvásárlása elegendő annak az eshetőségnek a kizárásához, hogy a Dexia csoport által korábban kapott támogatásokat esetleg átruházták akár a felvásárlóra, akár a Dexia BIL értékesített üzletágára (20).

(64)

A Dexia BIL értékesítése nem foglal magában új támogatást, amennyiben a luxemburgi állam általi felvásárlás során a Dexia BIL nem kapott új tőkeinjekciót a luxemburgi államtól. E tekintetben a Dexia SA azt hangsúlyozza, hogy kiegészítő támogatás hiányában a Dexia BIL értékesítése nem okoz versenytorzulást, ezért nincs szükség további intézkedésekre a versenytorzulás korlátozása céljából. Mindenesetre a Dexia BIL méretének az értékesítésből kizárt üzletágakkal történő csökkentése elég jelentős ahhoz, hogy a további intézkedések szükségtelenné váljanak.

(65)

Luxemburg úgy véli, hogy a Dexia BIL értékesítése a magánfelek piaci megoldása, és nem tartalmaz semmiféle állami támogatási elemet.

(66)

Luxemburg megjegyzi, hogy a Dexia BIL értékesítésének tervét 2011. október 6-án közölték hivatalosan, vagyis még annak a bejelentését megelőzően, hogy a tagállamok új refinanszírozási garanciát nyújtanak a Dexia SA és a DCL számára.

(67)

Luxemburg hangsúlyozza, hogy a Dexia BIL egyike a Luxemburgban fiókhálózattal rendelkező nagybankoknak, és úgy a lakosság és a vállalkozások betéti bankjaként, mint fogyasztási, ingatlan- és vállalati hiteleket nyújtó hitelintézetként a helyi gazdaság alapvető szereplője. A Dexia BIL rendszerszintű szerepet tölt be a luxemburgi gazdaságban (21), és e bank csődje (sőt még a sorsával kapcsolatos bizonytalanság is) rendkívül súlyos hatást gyakorolhat a luxemburgi pénzügyi rendszer stabilitására és általában a luxemburgi gazdaságra, ami a szomszédos országokban is érezhetővé válhat.

(68)

A luxemburgi hatóságok szerint a Dexia SA-nak és a Dexia BIL-nek semmiféle előnye nem származott abból, hogy a luxemburgi állam visszavásárolta a Dexia BIL 10 %-os tulajdonrészét, mivel a visszavásárlásra piaci feltételek mellett került sor, ugyanis a fizetett vételár és a feltételek megegyeztek a Precision Capital esetében alkalmazottakkal.

(69)

Luxemburg megjegyzi továbbá, hogy a Dexia SA régóta tervezte a Dexia BIL értékesítését, és ebből a célból 2009 és 2011 között egy sor gazdasági szereplővel vette fel a kapcsolatot, nevezetesen a [….]. A tárgyalások többé-kevésbé előrehaladtak, de az említett szereplők egyike sem mutatott érdeklődést a Dexia BIL iránt. Bár a luxemburgi hatóságok elismerik, hogy az eljárás nem minősült hivatalos tendernek, megállapításuk szerint valószínűtlen, hogy egy hivatalos tendereljárás eltérő eredményre vezetett volna. Nem volt mód ilyen tender megszervezésére, mivel a Dexia BIL betétállományának 2011. szeptember végén felgyorsult apadása rövidebb határidőt tett szükségessé. Mindezt a Dexia csoport nehézségeivel kapcsolatos híresztelések okozták, és az, hogy a Moody's hitelminősítő intézet 2011. október 3-án lerontotta a Dexia SA hitelminősítését, felerősítve az európai bankrendszert övező szóbeszédek, az államadósság-válság és az euróövezet-beli nehézségek hatását. Ez a sürgősségi helyzet vezetett a Dexia BIL tervezett értékesítésének bejelentéséhez és a Precision Capital-lel való tárgyalások 2011. október 6-i megkezdéséhez. A fenti időpont és a kizárólagos tárgyalások megkezdése (22) között egyetlen pályázat vagy komoly ajánlat sem érkezett, az egyéb potenciális befektetők […] színre lépése ellenére sem (23).

(70)

A luxemburgi hatóságok szerint a rövidebb határidővel és a körülmények által megszabott sajátos eljárásnak megfelelően megszervezett nem hivatalos tendereljárás olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásnak tekinthető, amely garantálja a piaci ár kialakulását. A luxemburgi hatóságok azt is megjegyzik, hogy a vételárra vonatkozó 2011. december 10-i méltányossági állásfoglalás, és annak 2012. május 30-i frissítése által levont következtetés szerint a vételár méltányosnak látszik az aktuális piaci körülmények között, továbbá megállapítják, hogy a független szakértő által elvégzett méltányossági értékelés alapján a Bizottságnak már el kellett volna fogadnia, hogy a vállalat értékének megállapítása összhangban lehet a piaci árral.

(71)

A Dexia BIL 2008 óta folyamatosan nettó likviditást biztosított a csoport többi tagja számára. Ami a Bizottság által 2011. december 21-én átmenetileg engedélyezett ideiglenes garanciát illeti, a Dexia BIL-re a garancia nem terjed ki, és nem haszonélvezője ennek az ideiglenes garanciának.

(72)

Ezenfelül a luxemburgi hatóságok megjegyzik, hogy a Dexia BIL az értékesítést követően erőteljes likviditási helyzetbe kerül, a lakossági és a magánbanki üzletágra koncentrálja a tevékenységét, továbbá megszakad a kapcsolata a Dexia csoport maradékával, a múltból örökölt ún. „legacy” portfólió és a Dexia LDG leválasztása, valamint az RBCD-beli és a DAM-beli részesedések értékesítése révén. Ennek megfelelően az egyetértési megállapodás arra épült, hogy a Dexia BIL az értékesítést követően nem finanszírozza a Dexia SA-t vagy a csoport többi fennmaradó tagját.

(73)

Luxemburg emellett azt is kérelmezi, hogy a Dexia BIL-re többé ne vonatkozzanak sem a 2010. február 26-i határozatba foglalt feltételek és kötelezettségvállalások, és mentesüljön a Dexia szerkezetátalakítására és rendezett szanálására vonatkozó, a 2011. december 21-i határozat keretében kidolgozandó új terv benyújtása alól. A Dexia BIL abból kifolyólag tartozik a 2010. február 26-i határozattal jóváhagyott szerkezetátalakítási terv, és az e tervben előirányzott feltételek és kötelezettségvállalások hatálya alá, hogy a Dexia csoporthoz tartozik, amelyet az említett határozatok a nyújtott támogatások egyedüli kedvezményezettjeként határoztak meg. Ez a helyzet egyébként abból is kiviláglik, hogy a Dexia szerkezetátalakítási tervében szereplő kötelezettségvállalások többsége a Dexia csoportra vagy a Dexia SA-ra vonatkozik, és csupán annyiban érinti a Dexia BIL-t, hogy az utóbbi a csoport leányvállalata és a Dexia SA-val azonos gazdasági egységet alkot. Mindenesetre a Dexia BIL értékesítése nem tartalmaz állami támogatási elemet, és piaci áron valósult meg.

(74)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozattal kapcsolatos észrevételeiben Luxemburg megerősíti, hogy a 3.3.5. klauzulát nem vették át az egyetértési megállapodás helyébe lépő végleges részvényátruházási szerződésekbe, és az említett aggodalmak okafogyottá váltak.

(75)

A luxemburgi hatóságok megerősítik továbbá, hogy a méltányossági állásfoglalás hatóköre pontosan megfelel az értékesített üzletágak körének. Ezenfelül a Bázel III szabályozás szerinti pontosan 9 %-os elsődleges alapvető tőkével kapcsolatos kiigazítási mechanizmus lehetővé teszi annak biztosítását, hogy az ügyletből kizárt tevékenységek ([44] preambulumbekezdés) se pozitív, se negatív pénzügyi hatást ne gyakoroljanak a felvásárlóra. A luxemburgi hatóságok arra is hivatkoznak, hogy a 2012. május [végén] naprakésszé tett méltányossági állásfoglalás osztja ezeket a következtetéseket. Tehát a Dexia BIL értékesítési ára piaci árnak tekinthető, ami kizárja bármilyen támogatás átruházását ebben a tekintetben.

(76)

Végezetül a luxemburgi hatóságok csatlakoznak a Dexia SA észrevételeihez (a fenti 4. rész).

(77)

A luxemburgi hatóságok úgy vélik, hogy az A. észrevételben szereplő állítások szórványos adatokra épülnek, és nem terjednek ki a helyzet teljes körű elemzésére. Kiváltképpen nem veszik figyelembe az ügylet pontos feltételeit. Ezzel kapcsolatosan a luxemburgi hatóságok az általuk és a Dexia SA által a Bizottságnak átadott különféle dokumentumokra hivatkoznak, különösen a vételárra vonatkozó, külső szakértő által kiadott méltányossági állásfoglalásokra, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a kifizetett vételár méltányos az ügylet feltételeihez képest. Ez a külső szakértő 2011. december 10-i állásfoglalásából, és az ugyanazon iroda, vagyis a […] által adott 2012. május 30-án kelt megerősítésből derül ki.

(78)

Ezenfelül a Bizottság rendelkezésére álló iratanyagból világosan látszik, hogy a luxemburgi állam sem nem kínált, sem nem nyújtott garanciát a vásárlónak.

(79)

A luxemburgi hatóságok tehát megállapítják, hogy az A. észrevételek látszólag hiányos információkon alapulnak, és téves megállapításokat tartalmaznak, anélkül, hogy ezeket akár a legcsekélyebb bizonyítékkal is alátámasztanák, ezért arra kérik a Bizottságot, hogy végleges határozatában ne vegye figyelembe azokat, kivéve ha a luxemburgi hatóságoknak és a Dexia SA-nak a Bizottsággal folytatott levelezésében adott magyarázatokra utal, amelyek kimerítően megválaszolják a felvetett kérdéseket, és lehető teszik a megfogalmazott kritikák elvetését.

(80)

A luxemburgi hatóságok megállapítják, hogy a B. észrevétel e harmadik félnek a Dexia SA és a Dexia BIL vezetőivel, illetve a felügyeleti hatóságokkal 2005-től és 2011 végéig folytatott levélváltásaiból áll, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a Dexia BIL értékesítésével. Különböző kéréseket és kritikákat fogalmaznak meg a Dexia SA irányába, amelyek a Dexia BIL értékesítését – a Dexia BIL értékesítésére vonatkozó jelen határozat egyedüli tárgyát – jóval megelőző eseményekre vonatkoznak. A luxemburgi hatóságok tehát arra kérik a Bizottságot, hogy – mivel azok nem tartoznak a tárgyhoz – utasítsa el ezeket a dokumentumokat.

(81)

A luxemburgi hatóságok megállapítják, hogy a Dexia SA következtetése szerint (lásd a fenti 4. részt) a Dexia BIL-ügyletre piaci áron és támogatási elem nélkül került sor. Ez a következtetés megfelel a luxemburgi hatóságok megállapításainak, tehát ezekhez az észrevételekhez a saját részükről nem fűznek más megjegyzéseket.

(82)

Következtetésképpen a luxemburgi hatóságok megállapítják, hogy a harmadik felek továbbított észrevételeinek egyike sem alkalmas a bejelentésükbe és észrevételeikbe foglalt fejlemények megkérdőjelezésére. A luxemburgi hatóságok emellett megjegyzik, hogy a harmadik felek észrevételeinek egyike sem alkalmas annak az érvelésnek a kétségbe vonására, miszerint a Dexia BIL értékesítési eljárását – a Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően – egyenértékűnek kell tekinteni az olyan nyitott, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárással, amely alkalmas annak garantálására, hogy az ügyletet piaci áron bonyolítsák le. A luxemburgi hatóságok tehát fenntartják, hogy az ügylet támogatási elem nélkül jött létre.

(83)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha a szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(84)

A Dexia BIL európai szinten tevékenykedik, tehát egyértelműen versenyben áll a külföldi piacok más szereplőivel. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a Dexia BIL értékesítése során nyújtott esetleges támogatás érinthetné a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzíthatná a versenyt vagy azzal fenyegetne.

(85)

2010. február 26-i határozatában a Bizottság már megállapította, hogy a Dexia által kapott, tőke, finanszírozási garancia, állami kezességvállalással ellátott rendkívüli likviditási segítségnyújtási művelet, valamint az értékvesztett eszközök támogatása (Financial Security Assurance, FSA-intézkedés) formájában (Belgium, Luxemburg és Franciaország által nyújtott) támogatás állami támogatásnak minősül. Tehát ellenőrizni kell, hogy az értékesített üzletágak nem őrizték-e meg a Dexia által korábban kapott támogatásokból származó hasznot.

(86)

Az Európai Bíróság Olaszország és SIM 2 kontra Bizottság (24) ügyben hozott 2003. május 8-i ítélete értelmében, amelyre a Bizottság az Olympic Airlines (25) és az Alitalia (26) ügyben hozott határozataiban támaszkodott, a korábbi társaság és az új struktúra közötti gazdasági folytonosság vizsgálata a körülmények csoportjának segítségével történik. E körülmények közé tartozik különösen az adásvétel tárgya, az átruházási ár, a visszavásárló vagy felvásárolt vállalkozás részvényeseinek vagy tulajdonosainak személyazonossága. A fentieket alátmasztja a Törvényszék Ryanair kontra Bizottság (27) ügyben hozott 2012. március 28-i ítélete, amely megerősítette az Alitalia ügyben hozott határozatot.

(87)

Ami az adásvétel tárgyát illeti, az értékesített üzletágak köre a lakossági (retail) és a magánbanki tevékenységekre korlátozódik; ezek pedig látszólag nem tartoznak azon problémás területek közé, amelyek szükségessé tették az állami támogatást a Dexia csoport számára. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Dexia BIL birtokában lévő portfóliónak – a csoport refinanszírozási problémáihoz kapcsolódó – „legacy” része, amely hozzájárult a 2010. február 26-i határozattal már jóváhagyott támogatási igényekhez, nem képezi az értékesített üzletágak részét. Mennyiségi szempontból az értékesített üzletágak köre a Dexia BIL mérlegfőösszegének körülbelül 60 %-át, a Dexia csoport mérlegfőösszegének pedig [0–10] %-át teszi ki.

(88)

A magánfelvásárló, a Precision Capital nem áll kapcsolatban a Dexia SA jelenlegi részvényeseivel, így eleget tesz annak a feltételnek, hogy a magánfelvásárlónak az általa hozott döntések és a Dexia BIL értékesített üzletágaira vonatkozóan megállapított stratégia tekintetében függetlennek kell lennie Dexia SA-tól.

(89)

Ezenfelül az értékesített üzletágak piaci áron történő felvásárlása biztosítja, hogy a felvásárló megfelelő árat fizet a támogatás azon részéért, amelyből a Dexia BIL a Dexia csoport tagjaként részesülhetett, továbbá hogy a Dexia BIL értékesítési ára nem tartalmaz támogatási elemet.

(90)

A vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatot követően a Bizottság kiegészítő információkat kapott a piaci ár értékeléséről.

(91)

A Bizottság megállapítja, hogy a Dexia BIL eladása tekintetében 2011. december 10-én került sor a vételár méltányosságára vonatkozó, első független szakértői állásfoglalásra, majd 2012. május 30-án annak frissítésére. Az említett állásfoglalásokat az alábbi három különböző módszer szerint készítették: i. a „cash flow to equity” naprakésszé tételi módszer, amely az alapvető tőkére (Core Tier 1) vonatkozó szabályozás szerinti arány teljesítése mellett a részvényesek között kiosztható tőkén alapul; ii. a „price to book ratio” módszer, amely a tőkeköltséghez viszonyított többletnyereségen alapul; iii. a tőzsdei összehasonlítási módszer A vételár méltányosságára vonatkozó első, 2011. december 10-i független szakértői állásfoglalás a [600–700] és a [800–900] millió EUR közötti sávban határozta meg a vételár értékét. Az említett állásfoglalás 2012. május 30-i naprakésszé tétele megerősíti, hogy az állásfoglalás pontosan az értékesített üzletágak körét vette figyelembe, és szintén arra a következtetésre jut, hogy a méltányos ár a [600–700] és a [800–900] millió EUR közötti sávban található. A Bizottság megállapítja, hogy az említett állásfoglalások az e területen általánosan alkalmazható szabványos módszerekre épülnek, és figyelembe veszik az ügylet feltételeit és pontos hatókörét.

(92)

A 730 millió EUR-s ügyleti ár beletartozik a méltányossági állásfoglalásokban meghatározott sávba. Tehát nincs jele annak, hogy a fizetett vételár alulmúlná vagy meghaladná a piaci árat. Ennélfogva a Dexia BIL értékesítési ára piaci árnak tekinthető, ami azt is kizárja, hogy az értékesítéskor átruháztak volna bármely, korábban esetlegesen a Dexiának nyújtott támogatást.

(93)

A Dexia BIL egyes üzletágait kizárták ezen értékesítésből (a [43] preambulumbekezdés). Az ügylet lezárása előtt ezeket az üzletágakat átruházzák a Dexia SA-ra, a Dexia BIL pedig jogosult az átruházások nettó jövedelmének visszakövetelésére. A Bizottság megjegyzi, hogy a vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatát követően kapott kiegészítő információk megerősítik, hogy az ügyletből kizárt üzletágak eszközértékelését nem veszik figyelembe a piaci ár meghatározásakor. A vételár azon alapul, hogy az ügylet lezárásakor a Bázel III szabályozás szerinti alapvető saját tőke aránya pontosan 9 %-os. Amennyiben eltérés mutatkozik e szint és az értékesítés lezárásakor meglévő tőke szintje között, a kiigazítási rendelkezés garantálja ennek a vásárló vagy az eladó általi visszatérítését és/vagy az értékesítési ár kiigazítását. Az ügyletből kizárt részesedések vagy eszközök értékelését tehát nem veszik figyelembe a piaci ár meghatározásakor. Az említett kiigazítási rendelkezést szintén figyelembe vették a méltányosság értékelésekor.

(94)

A vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megállapította, hogy a luxemburgi állam – 10 %-os részesedés felvásárlójaként – a Precision Capital-lel azonos feltételekkel vesz részt a Dexia BIL értékesítésében. Tehát nyilvánvaló, hogy Luxemburg részvétele miatt állami források bevonására kerül sor. Márpedig – mivel Luxemburg a Precision Capital-lel azonos feltételekkel vesz részt az ügyletben – a Bizottság úgy véli, hogy Luxemburg elvileg magánbefektetőként jár el, ami kizárja a 10 %-os részesedésével kapcsolatos támogatás fennállását.

(95)

A vizsgálat megindításáról szóló határozatában a Bizottság azt is megállapította, hogy a Precision Capital és a luxemburgi állam a 3.3.5. klauzula eltörlését tervezi. A Bizottság megjegyezte, hogy ezzel a klauzulával a Dexia SA arra vállalt kötelezettséget, hogy utólag állami garanciákat szerez a Dexia BIL felvásárlója számára. Tehát a klauzula érvényesítése garanciavállalás formájában biztosítandó állami források iránti esetleges kérelmet jelentene. Ezenfelül e klauzula megléte önmagában is alkalmas volna arra, hogy előnyöket biztosítson a Dexia BIL felvásárlójának. A vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatát követően a Bizottság olyan kiegészítő információkat kapott, amelyek megerősítették, hogy a 3.3.5. klauzulát nem vették át az egyetértési megállapodás helyébe lépő, végleges részvény-átruházási szerződésekbe. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy e tekintetben nem állnak fenn támogatási elemek, mivel elhagyták az említett klauzulát, amely nem került végrehajtásra.

(96)

A fentiekben kifejtett okokból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Dexia BIL értékesítését alkotó intézkedés nem minősül támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Különösen nem jelent új támogatást sem a Dexia SA, sem pedig a Dexia BIL számára.