MELLÉKLET

Az Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottsága által monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése, a CTBT mielőbbi hatálybalépése esélyének javítása, illetve egyetemessé tételének támogatása céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében folytatott tevékenységek uniós támogatásáról

1.   BEVEZETÉS

A CTBT hatálybalépését követő végrehajtási szakasz előkészítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy egy jól működő monitoring- és ellenőrzési rendszert építsenek ki a CTBTO előkészítő bizottsága (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) számára. Az előkészítő bizottság által a nemesgázok monitoringja terén szerzett képességek fejlesztése fontos eszköz annak megítélésében, hogy egy észlelt robbanás esetében nukleáris kísérletet hajtottak-e végre. Ezenfelül a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerének működőképessége és teljesítménye a CTBT valamennyi aláíró államának hozzájárulásától függ. Fontos lehetővé tenni ezért, hogy a CTBT aláíró államai teljes mértékben részt vehessenek a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerében és hozzájárulhassanak ahhoz. A határozat végrehajtása keretében végzett munka fontos lesz a CTBT mielőbbi hatálybalépése és egyetemessé tétele kilátásainak javításához is.

A határozatban leírt projektek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

Az Unió e célból az alábbi hat projektet támogatja:

1.	technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása a CTBT aláíró államai számára, hogy teljes mértékben részt tudjanak venni a CTBT ellenőrzési rendszerének megvalósításában, és hozzá tudjanak járulni ahhoz;

2.	a kapacitások fejlesztése a CTBT-szakértők jövőbeli generációi számára a kapacitásfejlesztési kezdeményezésen keresztül;

3.	a légköri terjedési modell (ATM) továbbfejlesztése;

4.	a radioaktív xenon jellemzése és csökkentése;

5.	a 2014-es Integrált Terepgyakorlat (IFE14) támogatása egy integrált multispektrális rendszer kifejlesztése révén;

6.	a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) hitelesített kiegészítő szeizmológiai megfigyelőállomásai üzemeltetésének javítása.

A CTBT hatálybalépésének kilátásai javultak a kedvezőbb politikai környezet hatására, amit az is jelez, hogy a közelmúltban több ország is aláírta és megerősítette a CTBT-t, köztük Indonézia, amely a CTBT 2. mellékletében felsorolt államok egyike. Ezen pozitív lendületnek köszönhetően a következő években sürgősen még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a CTBT ellenőrzési rendszere kiépítésének befejezésére, valamint készenlétének és működési képességének biztosítására egyaránt, továbbá folytatni kell a CTBT hatálybalépése és egyetemessé tétele érdekében megkezdett munkát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2006 októberében és 2009 májusában végzett nukleáris kísérletek nemcsak a nukleáris kísérletekre vonatkozó általános tilalom jelentőségét bizonyították, hanem arra is felhívták a figyelmet, hogy szükség van az említett tilalom betartását ellenőrző hatékony rendszerre. A teljes mértékben működőképes és megbízható CTBT ellenőrzési rendszer a nemzetközi közösség számára hiteles és független eszközt biztosít, amely garantálja az említett tilalom tiszteletben tartását.

A CTBTO-adatok emellett a 2011. márciusi fukusimai nukleáris szerencsétlenséget követően döntő fontosságú szerepet játszottak a korai szökőár-előrejelzésben és a radioaktív sugárzás diszperziójának meghatározásában.

Az említett projektek támogatása hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika keretében kitűzött célok megvalósításához. Ezeknek az összetett projekteknek a végrehajtása révén ugyanis jelentősen javul a jelenlegi biztonsági kihívásokra adott multilaterális válaszok hatékonysága. A projektek különösen a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia célkitűzéseinek megvalósulását segítik elő, ideértve a CTBT-ben szereplő előírások és az ellenőrzési rendszer egyetemessé tételét és megerősítését is. Az előkészítő bizottság nemzetközi felügyeleti rendszer létrehozásán dolgozik annak érdekében, hogy egyetlen nukleáris robbantás se maradhasson észrevétlen. A 85 ország több mint 280 létesítményéből álló globális hálózat és a nemzetközi adatközpont (IDC) révén szerzett egyedülálló szakértelme alapján az előkészítő bizottság az egyetlen olyan szervezet, amely megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtsa ezeket a projekteket, amelyeket csak úgy lehet finanszírozni, ha kiegészítő költségvetési hozzájárulást nyújtanak az előkészítő bizottság számára.

A 2006/243/KKBP, a 2007/468/KKBP, a 2008/588/KKBP együttes fellépéssel és a 2010/461/KKBP határozattal az Unió támogatta az alábbiakat: e-képzési program létrehozása, a helyszíni ellenőrzésekre irányuló 2008. évi integrált terepgyakorlat, radioaktívxenon-értékelés és -mérés, technikai segítségnyújtás Afrika, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség számára, kiegészítő szeizmológiai állomások, a tudományos közösséggel folytatott együttműködés megerősítése, a helyszíni ellenőrzési képességek megerősítése egy nemesgáz-érzékelő rendszer kifejlesztésével. Az e határozatban leírt projektek a korábbi együttes fellépéseken alapuló projektekre és az azok végrehajtása terén elért eredményekre építenek. Az e határozatban leírt projektek kidolgozása során arra törekedtek, hogy elkerüljék az esetleges átfedéseket a 2010/461/KKBP határozattal. A projektek némelyike tartalmaz olyan elemeket, amelyek hasonlóak az előző együttes fellépések keretében megkezdett tevékenységekhez, de más a tárgyi hatályuk, vagy más fogadó országokra vagy régiókra irányulnak.

Az előkészítő bizottság tevékenységének támogatását szolgáló, fent említett hat projektet a CTBTO ideiglenes technikai titkársága fogja végrehajtani és irányítani.

2.   A PROJEKTEK ISMERTETÉSE

2.1.   1. projekt: Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

2.1.1.   Háttér

A fegyverek elterjedése elleni és leszerelési rendszeren belül a CTBT ellenőrzési rendszerének egyedülálló vonása, hogy a CTBT aláíró államainak valós időben és közvetlenül nyújt helytálló információt. Ezen túlmenően, a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerének elsődleges ellenőrző szerepe mellett a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) technológiái és adatai rendkívül hasznosak a civil és a kormányzati ügynökségek számára, például a földrengések, a vulkánkitörések, a víz alatti robbanások, az éghajlatváltozás és a szökőárak elemzéséhez.

Bár az elmúlt években jelentősen nőtt azon fejlődő országok száma, amelyek érdeklődést mutattak nemzeti adatközpont (NDC) létrehozása iránt – a nemzetközi adatközpont (IDC)-előfizetők száma mintegy 36-tal emelkedett 2008 óta –, sok fejlődő ország még mindig nem rendelkezik teljes körű hozzáféréssel a CTBT monitoring- és ellenőrző rendszeréhez.

Ezért az előkészítő bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje a nemzeti adatközpontok, a biztonságos fiókok és a jogosult felhasználók számát. A középpontban mindenekelőtt az a fennmaradó 62 CTBT aláíró állam áll, amely még nem rendelkezik hozzáféréssel a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS)-adatokhoz és a nemzetközi adatközpont (IDC)-termékekhez (25 afrikai, 9 latin-amerikai, 6 közel-keleti és dél-ázsiai, 12 délkelet-ázsiai, csendes-óceáni és távol-keleti, 3 kelet-európai, valamint 7 észak-amerikai és nyugat-európai állam). A szóban forgó erőfeszítések azon országokra irányulnak, amelyeknek az említett adatok és termékek nagyobb mértékű alkalmazásához technikai támogatásra van szükségük.

A nemzeti adatközpontok tevékenységeit fenntartandó, a létesítmények működéséhez szükséges forrásokat a fogadó országoknak kell biztosítaniuk. A projekt eredményességéhez előfeltétel a fogadó országok kötelezettségvállalása.

A projekt négy egymást kiegészítő komponensből áll, amelyek célja, hogy megerősítsék az előkészítő bizottság jelenlegi kapacitásépítési képességeinek hatályát és alkalmazási körét. A projekt arra a jelenlegi keretre épít, amelynek révén kapacitásépítési képzést és felszereléseket biztosítanak a fejlődő országok számára. A projekt révén a keretet azon országokra és régiókra is kiszélesítik, amelyek eddig nem részesültek ilyen támogatásban, valamint annak hatályát kiterjesztik a radionuklid-monitoringgal és a légköri terjedési modellezéssel (ATM) kapcsolatos technológiákra is. Olyan szoftverek kifejlesztésére és terjesztésére is sor kerül majd, amelyek valós időben képesek feldolgozni a hullámformájú szeizmikus, hidroakusztikus és infrahang adatokat. Az államközi ismeretcsere és együttműködés előmozdítása érdekében új ösztöndíjprogram jön létre, a tudományos kutatást és együttműködést pedig a virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC) fogja támogatni.

2.1.2.   A projekt tárgya

A projekt az alábbi négy komponensből áll, amelyek megvalósítására integrált módon kerül sor annak érdekében, hogy kiegészítsék egymást:

1.

1. komponens: A kelet-európai, latin-amerikai és Karib-térségbeli, délkelet-ázsiai, csendes-óceáni és távol-keleti CTBT aláíró államok egységbe szervezése annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vegyenek a CTBT ellenőrzési rendszerében, valamint a katasztrófákra és veszélyhelyzetekre való reagálási rendszerében, és hozzájáruljanak azok végrehajtásához, illetve a kapcsolódó tudományos fejlesztésekhez.

2.	2. komponens: A Seiscomp 3 (SC3) szoftvercsomag kifejlesztése és terjesztése a nemzeti adatközpontok között, hogy képesek legyenek valós időben feldolgozni a hullámformájú adatok valamennyi típusát.

3.

3. komponens: A nemzeti adatközpontok alkalmazottai és az állomásüzemeltetők körében felhalmozott ismeretek és szakértelem felhasználásával ösztöndíjprogram kidolgozása és előmozdítása az előkészítő bizottság tudásbázisának és ismereteinek szélesítése érdekében, továbbá az államközi ismeretcsere és együttműködés elősegítése, amiben az ideiglenes technikai titkárság koordinátori szerepet tölt be.

4.	4. komponens: Az IMS-adatokat és IDC-termékeket használó tudományos kutatási és együttműködési platformként működő virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC) fenntartása és előmozdítása.

1. komponens:

Ez a komponens az előkészítő bizottság technikai segítségnyújtási programjait nyomon követő tevékenység, amely Latin-Amerika és a Karib-térség egyéb országaira és két további régióra (Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán térsége és a Távol-Kelet) is kiterjeszti a technikai segítségnyújtást.

Az ideiglenes technikai titkárság technikai szakértőket jelöl ki és bocsát rendelkezésre, akik tanácsadói szerepet töltenek majd be, és tevékenységeiket az IDC vezetőségével konzultálva és annak jóváhagyásával összehangolják. Ez a komponens az alábbi három elemet foglalja magában:

1. elem: Átfogó értékelés: A lehetséges fogadó országokban értékelést fognak végezni abból a célból, hogy felmérjék az ideiglenes technikai titkárság adataival és termékeivel kapcsolatos tájékozottságot és azok használatát. Ez dokumentumalapú értékelést és szükség esetén a kedvezményezett országban tett látogatást foglal magában, annak érdekében, hogy megértsék az aktuális igényeket és véleményeket, valamint növeljék az ideiglenes technikai titkárság adataival és termékeivel kapcsolatos tájékozottságot, ideértve azok polgári és tudományos célokra történő esetleges felhasználását is. Emellett kapcsolatba lépnek az egyes országok más olyan érdekelt intézményeivel is, amelyek számára hasznos lehet az ideiglenes technikai titkárság adatainak és termékeinek felhasználása. Szükség esetén megkönnyítik a nemzeti hatóság és az érintett intézmények közötti hálózatépítést. Amennyiben van nemzeti adatközpont, a prioritást érdemlő tevékenységek kiválasztása céljából felmérik a központ személyzettel és infrastruktúrával való ellátottságát (beleértve a számítógépes és internetes infrastruktúrát is). A 2. komponens optimális hatásának elérése érdekében különös figyelmet fordítanak a Seiscomp 3 (SC3) jelenlegi elterjedtségére és használatára. Az értékelést adott esetben regionális szakmai találkozók egészíthetik ki. A szakmai találkozók alkalmat kínálnak annak egyértelművé tételére, hogy a nemzeti adatközpontok milyen szerepet és feladatokat látnak el a CTBT keretében, valamint arra, hogy felmérjék a résztvevő országok ismeretszintjét és igényeit.

2. elem: Képzés és technikai támogatás: A 2. elem részeként regionális képzésekre kerül sor, amelyeken az 1. elem keretében kiválasztott intézmények képviselői közösen vesznek részt. A képzés az ideiglenes technikai titkárság adataira és termékeire vonatkozó technikai oktatásból áll. A képzésen a résztvevők a nemzeti adatközpontok számára kifejlesztett ideiglenes technikai titkársági szoftverrel dolgoznak, amely az ideiglenes technikai titkárság adatainak és termékeinek lekérésére és elemzésére szolgál. A képzés tematikája a radionuklidokkal és a légköri terjedési modellezéssel (ATM) kapcsolatos technológiákra is kiterjed. Emellett néhány ország a (2. komponensben szereplő) SC3 kísérleti projektben is részt fog venni. A képzés jó alkalom lesz a régió meghatározó intézményeinek technikai munkatársai közötti együttműködés elősegítésére is. Ezt követően bizonyos kiválasztott nemzeti adatközpontok számára kibővített technikai támogatást nyújtanak, hogy segítsék a regionális képzésből leszűrt tanulságok konkrét nemzeti adatközpontokra való alkalmazását. Ezt a támogatást a nemzeti adatközpontok igényei és személyzetének készségei alapján, valamint egyéb sajátosságok (az adatok és a termékek alkalmazási területei, nyelvek stb.) figyelembevételével fogják kialakítani. A résztvevők a technikai szakértő segítségével telepítik és konfigurálják a nemzeti adatközpont szoftverét, majd a nemzeti hatóság szükségleteivel összhangban kialakítják az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés és adatszolgáltatás rutinrendszerét. Ezen túlmenően bizonyos országok számára – felmért szükségleteik alapján – a nemzeti adatközpont alapvető felszereléseit is biztosítják, a számítógépes hardvert és perifériákat is beleértve. Ebben az esetben a technikai szakértő az említett felszerelések telepítésével, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos képzésről is gondoskodik.

3. elem: Nyomon követés: A megszerzett készségek megszilárdítása és/vagy a fennmaradó hiányosságok pótlása érdekében a szakértők nyomon követő látogatásokat végeznek a fogadó országokban, hogy felmérjék, a résztvevők hogyan alkalmazzák a 2. elem keretében tartott képzésen tanultakat. A nyomon követési látogatások célja annak biztosítása, hogy a helyi technikai személyzet rutinszerűen tudja alkalmazni az ideiglenes technikai titkárság adatait és termékeit. A látogatásokat a helyi igényekhez és készségekhez igazítják, szem előtt tartva a fenntarthatóságot annak érdekében, hogy a tevékenységek a projekt lezárását követően is folytatódjanak. Az egyes országokban végzendő további nyomon követési intézkedések alapját a minden egyes fogadó ország tekintetében elkészítendő végső átfogó jelentés fogja képezni.

A 2010/461/KKBP határozatban foglaltaknak megfelelően a projekt keretében regionális csoportos képzéseket tartanak majd az IMS-adatok feldolgozásának és az IDC-termékek elemzésének témájában, valamint szükség esetén biztosítják az alapvető berendezéseket. Amennyiben megvalósítható, célirányos képzést és kapacitásépítési tevékenységeket biztosítanak azon fogadó országok számára, amelyeknek a nemzeti adatközpontok és a biztonságos fiókok létrehozásával, valamint a civil és tudományos előnyökkel kapcsolatos konkrét szükségleteit előzőleg megállapítják és értékelik.

A fogadó országokban valamennyi tevékenységet az ideiglenes technikai titkársággal szoros együttműködésben és annak támogatásával kell végezni, a projekt keretében nyújtott képzés és más kapacitásépítési segítség hatékonyságának és tartósságának biztosítása érdekében. Ezáltal szavatolható a megfelelő összhang a korábbi tanácsi határozatok/együttes fellépések alapján és az előkészítő bizottság megbízatása keretében végzett tevékenységekkel.

Az ideiglenes technikai titkárság a fenti kritériumok alkalmazásával arra törekszik, hogy az alábbiakban felsoroltak közül a lehető legtöbb államban végezzen tevékenységeket, az általa készített és az adott időpontban uralkodó helyi körülményeket figyelembe vevő előzetes megvalósíthatósági tanulmánytól függően:

i.

Latin-Amerika és a Karib-térség: a 2010/461/KKBP határozatban felsorolt, de ki nem választott államok (Antigua és Barbuda, Barbados, Bahama-szigetek, Belize, Bolívia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Grenada, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Panama, Paraguay, Salvador, Suriname és Uruguay), továbbá Brazília, Chile, Dominika, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Trinidad és Tobago, Venezuela;

ii.	Kelet-Európa: Albánia, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Grúzia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság;

iii.

Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán és a Távol-Kelet: Brunei, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kiribati, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Marshall-szigetek, Mianmar, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia, Nauru, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Szamoa, Szingapúr, Thaiföld, Tonga, Tuvalu, Vanuatu és Vietnam.

2. komponens: A Seiscomp 3 szoftvercsomag:

Ez a komponens a Seiscomp 3-at (SC3) használó felhasználóbarát, nyitott, integrált platformot nyújt. Az SC3 egy olyan szoftver, amelyet speciális tömbfeldolgozó szoftverekkel (PMCC, Fk) és interaktív nyomon követési eszközökkel (geotool, Jade) együtt széleskörűen alkalmaznak szeizmológiai és szökőár-előrejelzésre a katasztrófákra és a vészhelyzetekre való reagálás keretében. A szoftver jól illeszkedik a nemzeti adatközpontoknak a hullámformájú adatok automatikus vételére és feldolgozására, a tömbfeldolgozásra, az automatikus jelentésküldésre és az interaktív adatfelülvizsgálatra vonatkozó igényeihez.

A kapacitásfejlesztést illetően a nemzeti adatközpontoknál és más intézményeknél már népes tábora van az SC3-felhasználóknak. Széles körű alkalmazása esetén az integrált platform a létrejövő nemzeti adatközpontok munkatársai számára is vonzó lesz és felgyorsítja majd az adatközpontok közötti kapacitásfejlesztést. Az SC3 emellett egyszerű adatcserét tesz lehetővé a nemzeti adatközpontok között. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a nemzetközi közösségen belül, és a nemzeti adatközpontokban, illetve a nemzetközi adatközpontban (IDC) való használata nagyban javítaná és leegyszerűsítené az adatcserét, valós időben is (ami a jelenlegi „NDC in a box” szoftvercsomaggal nem lehetséges).

Számos alkalommal rávilágítottak már, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn az aktív nemzeti adatközpontok és a jól működő állomások között. Az SC3 szoftvercsomag fejlesztése ezért jelentős segítséget jelenthet a kiegészítő szeizmológiai állomások támogatása szempontjából is. Az SC3 alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a fejlődő nemzeti adatközpontok számára, hogy hatékonyan használják fel az állomásokról érkező adatokat, és folyamatosan figyeljék az üzemállapotot.

Ez a komponens a szoftverfejlesztésre és -megvalósításra helyezi a hangsúlyt, ideértve az alkalmazást és a képzést is.

A későbbiekben ki fognak választani néhány megfelelő technikai képességekkel rendelkező országot (pl. Afrikában, Kelet-Európában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és a Távol-Keleten), hogy amennyiben érdeklődést mutatnak, a projekt kezdetén kísérleti jelleggel részt vegyenek a szoftver alkalmazásában és a vele kapcsolatos képzésen.

3. komponens: Ösztöndíjprogram:

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a nukleáris robbantások megfigyelése terén kinevelje a tudományos tehetségek következő generációját, támogatást nyújtson a nemzeti intézmények számára, és kielégítse a katasztrófák enyhítését és a földtudományok területét érintő jelenlegi CTBT ellenőrzési képességek és alkalmazások fejlesztése szempontjából létfontosságú tudományos kutatási igényeket.

Az ösztöndíjprogram kezdeti szakaszában azonosítják azokat a potenciális partnereket, amelyek ösztöndíjasokat fogadnának. Az ideiglenes technikai titkárság meghirdeti az ösztöndíjprogramot és felkéri a nemzeti adatközpontokat, az egyetemeket és az egyéb potenciális partnereket, hogy nevezzék meg azokat a területeket, amelyeken ösztöndíjasokat tudnak fogadni. Azok az intézmények, amelyek korában részt vettek a 2008/588/KKBP együttes fellépés vagy a 2010/461/KKBP határozat szerinti tevékenységekben, illetve egyéb IMS/IDC tevékenységekben – például technikai találkozókon, szakértői találkozókon és szakmai találkozókon –, és ezáltal szakértelemre tettek szert, külön felkérést kapnak majd, hogy jelentkezzenek fogadó intézménynek.

Az ösztöndíj-lehetőségeket az ideiglenes technikai titkárság hirdeti meg a fogadó intézmények által támogatott területek vonatkozásában is. A jelölteket felkérik majd, hogy jelentkezésükben írják le a terveiket és azt, hogy az hogyan kapcsolódik a meghirdetett területhez. A jelöltek és a javaslatok érékelését és kiválasztását az ideiglenes technikai titkárság végzi, adott esetben a titkárság igényeinek megfelelő módosításokkal. Minden ösztöndíjas rendszeresen jelentést tesz az ideiglenes technikai titkárságnak az elért eredményeiről és a programmal kapcsolatos tapasztalatairól. A szakértői találkozók, a CTBTO 2013-as tudományos, technológiai és innovációs konferenciája és más találkozók alkalmat kínálnak majd a projekt népszerűsítésére, a részvételre való ösztönzésre, továbbá lehetőséget biztosítanak majd az ösztöndíjasoknak, hogy bemutassák eredményeiket. A projekt célja, hogy a külső szakértelem növelése révén megsokszorozza a kapacitásokat, szem előtt tartva az ideiglenes technikai titkárság rendelkezésére álló személyzeti erőforrásokat is.

4. komponens: A virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC)

A vDEC fejlesztő fórum (hardver és szoftver) egy olyan tudományos adatcsere-platform, amely a nemzetközi adatközpontbeli adatfeldolgozás javításán dolgozó kutatók számára hozzáférést biztosít a parametrikus, a hullámformájú és a radionuklid adatok hatalmas adatbázisához. A vDEC emellett hozzáférést biztosít egyes szoftverekhez, továbbá a feldolgozási csatornák tesztverzióihoz a váltakozó modulok beillesztésének és tesztelésének lehetővé tétele céljából.

A fejlesztési és tesztelési szakaszban az SC3 megvalósítására is a vDEC-ben kerül majd sor. A vDEC ahhoz is platformul szolgál, hogy további adatokat integráljanak az IMS-adatok közé az integrálásból származó előnyök megvizsgálása céljából. Külön hangsúlyt fog kapni, hogy a vDEC-hez a 3. komponens keretében kiválasztott ösztöndíjasok is hozzáférhessenek.

A vDEC-et használó kutatók támogatása és a rendszer megfelelő működésének biztosítása céljából finanszírozást biztosítanak majd szakértői szolgáltatások szerződéses igénybevételéhez is.

2.1.3.   Előnyök és eredmények

Egyre több fejlődő ország fog képessé válni a CTBT-ből eredő ellenőrzési feladatok ellátására, továbbá az IMS-adatok és az IDC-termékek használatára. A technikai segítségnyújtást és a képzést Latin-Amerika és a Karib-térség egyéb országaira és két további régióra (Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán térsége és a Távol-Kelet) is kiterjesztik.

Az SC3-ra épülő integrált szoftvercsomag kifejlesztése és terjesztése révén kiszélesítik a kapacitásépítéssel kapcsolatos adatalkalmazások hatályát. A szoftver alkalmazását a hidroakusztikus és infrahang adatok feldolgozására is kiterjesztik. Mivel az SC3-at jelenleg is széleskörűen használják és megkönnyíti az adatcserét, a szoftvert a korábbinál jóval több nemzeti adatközpontban és egyéb intézménynél alkalmazni fogják.

Ösztöndíjprogram fog indulni annak érdekében, hogy a nukleáris robbantások megfigyelése terén kinevelje a tudományos tehetségek következő generációját, támogatást nyújtson a nemzeti intézmények számára, és kielégítse a CTBT-ellenőrzés, valamint a polgári és tudományos alkalmazások terén fennálló létfontosságú tudományos kutatási igényeket.

A tudományos adatcseréhez platformul szolgáló vDEC fórumot fenntartják és az SC3 platformra is kiterjesztik.

2.2.   2. projekt: Kapacitásfejlesztés a CTBT-szakértők következő generációi számára – a kapacitásfejlesztési kezdeményezés

2.2.1.   Háttér

A 2010-ben indított kapacitásfejlesztési kezdeményezés az előkészítő bizottság azon képzési és oktatási tevékenységeinek központi elemét képezi, amelyeknek célja, hogy kiépítsék és fenntartsák a CTBT és az ellenőrzési rendszer technikai, tudományos, jogi és politikai vetülete kapcsán szükséges kapacitásokat. A kezdeményezés azon a felismerésen alapul, hogy a CTBT hatálybalépése és egyetemessé tétele, továbbá az ellenőrzési rendszer megerősítése a – különösen a fejlődő világból érkező – politikai, jogi és műszaki szakemberek következő generációinak aktív és tudatos elköteleződésétől függ.

2.2.2.   A projekt tárgya

Tekintettel arra, hogy a CTBT hatálybalépése folyamatosan késést szenved, létfontosságú, hogy a CTBT valamennyi aspektusa tekintetében fennmaradjon a politikai támogatás és a technikai szakértelem. A szakértelemnek a hagyományos szereplők körén túlra történő kiterjesztésével a kapacitásfejlesztési kezdeményezés több lehetőséget fog nyújtani a szélesebb közösség számára ahhoz, hogy részt vállaljon a CTBT többoldalúan létrehozott ellenőrzési rendszerének megerősítésében és hatékony megvalósításában.

A projekt az alábbi három komponensből áll:

1.	1. komponens: Az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon való részvétel 2013–2014-ben

2.	2. komponens: A fejlődő országokból érkező szakértők részvétele a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein és a közös kutatást támogató projektjeiben

3.	3. komponens: A kapacitásfejlesztési kezdeményezés e-képzési platformjának és multimédiás oktatási eszközeinek fejlesztése

1. komponens: Az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon való részvétel 2013–2014-ben

Az előkészítő bizottság az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon keresztül módszertani iránymutatást ad a CTBT-hez kapcsolódó területekkel foglalkozó tudományos szakemberek és kutatóintézetek számára, és ily módon növeli a CTBT-vel kapcsolatos tájékozottságot és ismereteket a tudományos közösség és a politikai szakemberek körében. A komponens számára nyújtott finanszírozásból hozzájárulnak majd a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek azon képviselőinek részvételéhez – különös hangsúlyt fektetve az Európában és a fejlődő világban található egyetemekre és kutatóintézetekre –, akik a CTBT-vel kapcsolatos órákat és képzési programokat tartanak majd, különös tekintettel annak tudományos és műszaki vetületeire.

A 2013–2014-ben megrendezésre kerülő szemináriumokra a világ minden tájáról – a CTBT 2. mellékletében felsorolt államokból is – érkeznek majd oktatók és kutatók, akik megosztják majd egymással a CTBT-vel kapcsolatos kérdések oktatásának legjobb gyakorlatait, és képzésben részesülnek arra vonatkozóan, hogy a kapacitásfejlesztési kezdeményezés tananyagait hogyan lehet beépíteni a tantervekbe. A szemináriumokon azt is megvizsgálják majd, hogy hogyan lehet növelni a CTBT-vel kapcsolatos kutatási projektek számát a kiválasztott egyetemeken, és a résztvevőket arra fogják ösztönözni, hogy jelöljenek ki hallgatókat a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein való részvételre.

2. komponens: A fejlődő országokból érkező szakértők részvétele a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein és a közös kutatást támogató projektjeiben

—   Részvétel a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein

A több száz résztvevő, köztük állomásüzemeltetők, nemzeti adatközpontoknál dolgozó elemzők, diplomaták, egyetemi hallgatók és civil társadalmi képviselők képzésére irányuló 2011-es tudományos továbbképzés páratlan sikere láttán az előkészítő bizottság a jövőben is éves tudományos CTBT-képzéseket fog szervezni. Az előkészítő bizottság 2012 novemberében kéthetes intenzív tudományos és műszaki képzést rendez, és 2013 végén is hasonló képzésre kerül majd sor. A képzésekre Bécsben kerül sor és speciálisan kialakított online tanulási környezetet használnak majd, amely a világ minden tájáról érkező résztvevőknek szóló élő közvetítéseken keresztüli előadásokat is magában foglal.

A komponens számára nyújtott finanszírozásból hozzájárulnak majd évente mintegy 15 szakember – hangsúlyozottan a nők és a fejlődő országok – részvételéhez a kapacitásfejlesztési kezdeményezés tudományos és műszaki képzésein.

—   Közös kutatási projektek

Az e célra szánt finanszírozásból a CTBT ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos közös kutatási projektek támogatásához fognak hozzájárulni az Európából és a fejlődő országokból érkező doktorandusz és posztdoktori jelölteknek szóló, érdemeken alapuló kutatói ösztöndíjak révén. Ezek a kutatások az előkészítő bizottság jelenlegi projektjeihez kapcsolódnak majd.

3. komponens: A kapacitásfejlesztési kezdeményezés e-képzési platformjának és multimédiás oktatási eszközeinek fejlesztése

—   Az e-képzési platform technikai fejlesztése

A komponens számára nyújtott finanszírozás hozzá fog járulni az e-képzési platform továbbfejlesztéséhez, valamint olyan további multimédiás eszközök megtervezéséhez és kifejlesztéséhez, amelyek segítséget nyújtanak a kapacitásfejlesztési kezdeményezés céljainak megvalósításához, ideértve a kapacitásfejlesztési kezdeményezés erőforrásainak a fejlődő országokban való rendelkezésre állását javító stratégiák végrehajtását is. A tanácsadó különösen azt fogja feltárni, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kapacitásfejlesztési kezdeményezés mobil képzési platformokkal, valamint egyéb multimédiás oktatási eszközökkel és promóciós anyagokkal kapcsolatos erőforrásainak további növelésére.

—   Tartalmak létrehozása a kapacitásfejlesztési kezdeményezés erőforrásai számára

A finanszírozás hozzá fog járulni a kapacitásfejlesztési kezdeményezés azon oktatási és képzési tartalmainak kidolgozásához, amelyeket az e-képzési platformba fognak feltölteni, illetve amelyeket a kapacitásfejlesztési kezdeményezés egyéb multimédiás eszközeinek kialakításához fognak felhasználni. E megközelítés keretében nagy hangsúlyt kap, hogy a kapacitásfejlesztési kezdeményezés anyagait új médiaeszközökbe integrálják, valamint hogy a közösségi hálózatokat is felhasználják a CTBT és az ellenőrzési rendszer előmozdításához.

2.2.3.   Előnyök és eredmények

A kapacitásfejlesztési kezdeményezés keretében végzett kísérlet bebizonyította, hogy a stratégiai elképzeléssel párosuló viszonylag minimális befektetés maximális megtérülést biztosíthat az Unió számára. A további finanszírozás a kapacitásfejlesztési kezdeményezés meglévő infrastruktúrái és a bizottság munkájában intézményessé vált megközelítés segítségével lehetővé fogja tenni az előkészítő bizottság számára, hogy tovább erősítse a jelenleg folyó projekteket, és innovatívabb módszereket dolgozzon ki arra, hogy a lehető legszélesebb célcsoportnak tarthasson CTBT vonatkozású képzéseket és oktatásokat.

Ez a kezdeményezés a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiában foglalt tevékenységeket is előmozdítja. A kapacitásfejlesztési kezdeményezés oktatási és képzési tevékenységei a jogi, politikai, tudományos és műszaki területet érintő kapacitásfejlesztés révén különösen a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni hatékony stratégia sarokkövének számító multilateralizmus kialakítására és fenntartására irányuló erőfeszítéseket támogatják. Emellett az, hogy a nemzetközi közösségen belül az érintettek egyre szélesebb köre ismerkedik meg a CTBT kérdéseivel, növeli a szerződéssel kapcsolatos tájékozottságot, és hozzájárul a CTBT egyetemessé tételére és hatálybalépésére irányuló erőfeszítésekhez.

2.3.   3. projekt: A légköri terjedési modell (ATM) továbbfejlesztése

2.3.1.   Háttér

A bizottság által kidolgozott és használt légköri terjedési modellről (ATM) bebizonyosodott, hogy igen jól használható polgári célokra, 2011-ben például előrejelzést nyújtott a Dai-ichi atomerőműből kibocsátott radionuklidok terjedéséről.

A jelenlegi ATM-rendszer kiforrott állapotba jutott, és bárminemű továbbfejlesztéséhez befektetésre van szükség a számítási erőforrások és a szakértői ismeretek terén. Ezért nagy érdeklődéssel nyugtázták, hogy Japán önkéntesen hozzá kíván járulni annak az új ATM-hardvernek a beszerzéséhez, amely a jövőbeli ATM-rendszer alapját fogja képezni. Annak érdekében, hogy az előkészítő bizottság minél előbb ki tudja aknázni az ebből a további számítási potenciálból származó előnyöket, a projekt lehetővé teszi az előkészítő bizottság számára, hogy a nemzetközi adatközpont (IDC) korlátozott létszámú ATM-csapatának kiegészítése céljából szerződéses alapon ATM-szakértői szolgáltatásokat vegyen igénybe.

2.3.2.   A projekt tárgya

Az ATM-szakértőnek az ATM-kapacitások megerősítésére kell összpontosítania. Az ATM-szakértő feladata az lesz, hogy gondoskodjon a japán hozzájárulásból finanszírozott kiegészítő számítási potenciál lehető leghatékonyabb felhasználásáról, hogy ily módon a konkrét esetekben biztosítani lehessen a radionuklidok eloszlásának lehető legpontosabb modellezését. Ezeket a feladatokat az előkészítő bizottság megbízatásával összhangban kell végezni.

A feladatok többek között az alábbiakat foglalják magukban:

a)	a Meteorológiai Világszervezettel és a szervezet tagállamainak szakosodott intézményeivel együttműködésben jó minőségű meteorológiai mezők előállítása nagy felbontásban;

b)	a légköri terjedési modell(ek) optimális konfigurációjának a radionuklidok szempontjából releváns moduljai és specifikációi javítása;

c)	a polgári alkalmazások ATM-támogatásával kapcsolatos igények felmérése külső szakértőkkel való kapcsolattartás révén, ideértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott együttműködést is;

d)	a fejlesztések beépítése a CTBT szempontjából releváns események ATM-támogatásának megerősítésébe.

Az ATM szakértőnek ezért alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a légköri folyamatok és a radionukleidok terjedésének jelensége terén, különös tekintettel a numerikus időjárás-előrejelzés és a terjedés területén szerzett szakértői ismeretekre, a kódolással és az átírással kapcsolatos műszaki ismeretekre, továbbá az annak biztosításához szükséges interperszonális készségekre, hogy zökkenőmentes és fokozott együttműködés folyjon a CTBTO, a Meteorológiai Világszervezet, a NAÜ és a nukleáris vészhelyzetekre történő reagálással foglalkozó intézményközi bizottság között.

2.3.3.   Előnyök és eredmények

A projekt eredményeként élenjáró ATM-kapacitás fog létrejönni egyfelől az előkészítő bizottság idevágó feladatainak, másfelől a vonatkozó polgári alkalmazásoknak a támogatása céljából. Az új ATM-kapacitás emellett megkönnyíti majd az ATM-erőforrásoknak a nemzetközi szervezetek közötti jobb koordinációját, továbbá a kommunikációt és az információcserét.

2.4.   4. projekt: A radioaktív xenon jellemzése és csökkentése

2.4.1.   Háttér

A radioaktív xenon kulcsfontosságú annak megállapításához, hogy történt-e nukleáris robbanás. A Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) mérési technológiái az elmúlt 10–15 évben jelentősen javultak. Az IMS nemesgázokat ellenőrző rendszerének érzékenységét ezért egyre inkább befolyásolja a polgári nukleáris létesítményekből (például az orvosi izotópokat előállító létesítményekből) származó globális radioaktív xenonháttér. A projekt a 2008/588/KKBP együttes fellépés keretében támogatott tevékenységeken alapul.

2.4.2.   A projekt tárgya

A projekt az alábbi két komponensből áll:

1.	1. komponens: A radioaktív xenon jellemzőinek leírása.

2.	2. komponens: A radioaktív xenon csökkentése.

1. komponens:

Az előkészítő bizottság a CTBT ellenőrzési rendszerének fontos részeként igen érzékeny rendszerekkel méri a környezetben megjelenő radioaktív xenon szintjét. A 2008/588/KKBP együttes fellépés keretében kapott uniós hozzájárulás segítségével az előkészítő bizottság beszerzett két, a 133Xe, 135Xe, 133mXe és 131mXe rádióizotópok mérésére szolgáló hordozható rendszert, amelyeket Indonéziában és Kuvaitban fognak használni a radioaktívxenon-háttér mérésére. E célból együttműködési megállapodásokat kötöttek a partnerintézményekkel (BATAN – Indonézia és KISR – Kuvait).

Mivel mindkét helyszín fontos információkkal szolgál a globális radioaktívxenon-háttér jellemzőire vonatkozóan, a projekt célja először is az, hogy 6 hónappal meghosszabbítsa, és így 12 hónaposra növelje az indonéziai és kuvaiti mérési kampányok időtartamát. A mérési kampányok meghosszabbítása lehetővé tenné e két helyszín teljes 12 hónapos ciklusra vonatkozó jellemzését a különböző szezonális viszonyok figyelembevételével.

Másodszor, az említett mérési kampányok lezárultát követően az ideiglenes technikai titkárság további mérések elvégzését tervezi olyan területeken, amelyek globális radioaktívxenon-háttere még nincs teljesen feltárva, így az IMS-ére gyakorolt hatása sem ismert. A tervek szerint a Perzsa-öböl és Dél-Amerika lesz a két következő helyszín.

Ahhoz, hogy a mérési kampányokat folytatni lehessen, pénzeszközökre van szükség a nemesgázokat ellenőrző mobil rendszereknek az új helyszínekre történő szállításához, a két rendszernek az egyes helyszíneken lehetőleg legalább 12 hónapon keresztül történő üzemeltetéséhez és a rendszeres karbantartási munkálatok elvégzéséhez.

A mérési kampányok lezárultával a rendszerek az ideiglenes technikai titkárság rendelkezésére állnak majd, hogy a radioaktívxenon-háttérrel kapcsolatos nyomon követési vizsgálatokat végezzen velük és/vagy képzési célokra használja fel őket.

2. komponens:

Ez a komponens egy olyan kísérleti tanulmány megvalósítására irányul, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne különböző anyagokkal és módszerekkel abszorbeálni a radioaktív xenon izotópjait, illetve egy filtrációs rendszert is kidolgoz. A projekt célja, hogy javítsa az IMS érzékelési képességeit, valamint a nemzetközi adatközpont (IDC) adatainak megbízhatóságát és minőségét.

A komponens célja egy olyan kisméretű és sokoldalú rendszer kifejlesztése, amely a gyártási folyamat különböző szakaszaiban könnyen alkalmazható annak megállapítása érdekében, hogy egy adott létesítményben hol lenne az izotópok szintjét csökkentő rendszer optimális helye. Sokoldalúságának köszönhetően a redukciós rendszert más izotóp-előállító létesítményekben is könnyebben alkalmazni lehet majd.

Míg az Unió által támogatott korábbi tevékenységek a nemesgáz-kibocsátások kérdésének feltérképezésére irányultak, ez a kísérleti tanulmány egy lépéssel tovább megy, és konkrét megoldásokat dolgoz ki a probléma orvoslása érdekében. Ez a komponens a belga nukleáris kutatóközpont (SCK•CEN, Belgium) és a Pacific Northwest National Laboratory (USA) által végzett előzetes vizsgálatra fog épülni.

A komponens az alábbi három elemből áll:

1. elem: radioaktívxenon-abszorpciós kísérletek: kísérleti létesítmény építése és különböző abszorpciós anyagok (ezüst-zeolit, szénből álló molekulaháló) tesztelése különböző körülmények (hőmérséklet, áramlás, vivőgáz) között.

2. elem: hordozható filtrációs rendszer megtervezése az 1. szakaszban elvégzett abszorpciós kísérletek elemzése alapján.

3. elem: optimalizált hordozható filtrációs rendszer létrehozása és laboratóriumi tesztelése. Ezt a lépést követően a hordozható filtrációs rendszer készen fog állni arra, hogy a radioaktív elemek belgiumi nemzeti kutatóintézetének (IRE, Belgium) radioaktív gyógyszereket gyártó létesítményében teszteljék. A rendszer sugárzásérzékelő eszközöket is tartalmaz majd annak érdekében, hogy meg tudják határozni a helyszínen jelentkező radioaktívxenon-redukciós faktort.

Az egyes lépéseket követően részletes jelentésben kell beszámolni a megszerzett ismeretekről.

E komponens végrehajtási munkálatait szerződéses vállalkozók fogják végezni. Az előkészítő bizottság szükség esetén rendelkezésre bocsátja a xenonbefogással kapcsolatos szakértelmét.

Az előkészítő bizottság folytatni fogja a közeli állomások által észlelt radioaktívxenon- kibocsátások nyomon követését. A kibocsátáscsökkentés hatásának azonnal meg kell mutatkoznia a radioaktív xenon észlelt szintjén. A belgiumi létesítményben végzett kibocsátásmérések (pl. a kéményben jelen lévő gázok ellenőrzése) szintén szolgáltatnak információt a kibocsátáscsökkentés eredményességéről. Az előkészítő bizottság segítséget tud nyújtani ezeknek az adatoknak az elemzéséhez.

2.4.3.   Előnyök és eredmények

Ez a projekt a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem uniós célkitűzéseivel összhangban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszere erőteljesebbé váljon, és ezáltal tovább növeli az előkészítő bizottság arra irányuló kapacitásait, hogy pontosabban nyomon tudja követni a radiokatív xenon szintjét. A radioaktív xenon polgári létesítmények általi kibocsátásának csökkentése miatt a jövőbeli kibocsátások – amelyek továbbra is a nukleáris tevékenységek nyomon követésének és ellenőrzésének fő mutatói – megbízhatóbban jelzik majd a nukleáris robbanásokat.

Egy erőteljes ellenőrzési rendszer létrehozása és fenntartása megerősíti a CTBT kapacitásait és hitelességét, ami pedig hozzájárul a hatálybalépése és egyetemessé tétele mellett szóló érvek nyomósabbá válásához.

Míg a 2008/588/KKBP együttes fellépés és a 2010/461/KKBP határozat keretében folytatott korábbi tevékenységek lehetővé tették a nemesgáz-kibocsátások problémájának feltérképezését, a további finanszírozás kiegészítené a korábbi uniós finanszírozást, és segítségével megkezdődhetne a nemesgáz-kibocsátások problémájának orvoslása. Az előkészítő bizottság és a kijelölt intézmények (SCK•CEN és IRE) közötti szoros együttműködés biztosítaná a munka folyamatosságát és elősegítené a meglévő közös ismeretek és szakértelem optimalizálását.

2.5.   5. projekt: A 2014-es Integrált Terepgyakorlathoz (IFE14) nyújtott támogatás: egy integrált multispektrális rendszer kifejlesztése

2.5.1.   Háttér

A projekt célja, hogy egy integrált multispektrális rendszernek a beszerzett eszközök és a természetbeni hozzájárulások felhasználásával történő kifejlesztése révén támogatást nyújtson a 2014-es Integrált Terepgyakorlathoz (IFE14).

Az előkészítő bizottság megbízást kap a multispektrális és infravörös (MSIR) technológiával kapcsolatos tevékenységeinek folytatására, hogy meghatározhassa a helyszíni ellenőrzések eszközspecifikációját és operatív eljárásait.

A 2010/461/KKBP határozat által finanszírozott, a multispektrális képalkotással és az infravörös helyszíni ellenőrzésekkel foglalkozó szakértői találkozó (MSEM-11, 2011. március 30–április 1., Róma, Olaszország) megállapította, hogy mérlegelni kell az előre legyártott kereskedelmi eszközök helyszíni ellenőrzésekre történő felhasználását, mivel e technológia terén ezek számítanak a leggazdaságosabbnak. A 2011 szeptemberében Magyarországon megrendezett MSIR-teszt megerősítette, hogy az MSIR-technológia értékes hozzájárulást nyújt a helyszíni ellenőrzésekhez.

Egy integrált MSIR szenzorrendszer segítségével azonosították a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns jellemzőket. Magyarország természetbeni hozzájárulásként felajánlotta két fedélzeti szenzor használatát, amelyek a látható és közeli infra tartományban (VNIR) és a rövid hullámhosszú infravörös tartományban (SWIR) képesek észlelésre. Az MSIR technológiát alkalmazó távvezérelt fedélzeti szenzorok jelentős segítséget nyújthatnak a helyszíni ellenőrzésekhez, de jelenleg a különböző rendszerek több egyedi szenzort tartalmaznak, amelyek mindegyike saját, egyedi szoftvercsomagot használó diszkrét feldolgozási eljárással rendelkezik. Kevés olyan integrált MSIR-rendszer létezik, amely képes a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns teljes spektrumtartományból egyidejűleg befogni az adatokat.

2.5.2.   A projekt tárgya

A MSIR technológiát alkalmazó távvezérelt fedélzeti szenzorok helyszíni ellenőrzések keretében történő alkalmazásának optimalizálása érdekében a javaslat egy olyan rendszer összeállítását irányozza elő, amely a helyszíni ellenőrzések céljaira tervezett egyedi szoftverrutinokat használó előre meghatározott utófeldolgozási lánccal rendelkező, a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns kiválasztott szenzorok kompakt rendszerét tartalmazza, és megkönnyíti az adatok kvantitatív elemzését, és az ellenőrző csoport számára korábban hozzáférhetővé teszi az eredményeket.

Ez az „egy doboz/egy szoftver megközelítés” várhatóan nagyban elősegíti az ellenőrző csoport munkáját.

Az MSIR-rendszer moduláris, és amennyiben a rendelkezésre álló források lehetővé teszik, a későbbiekben további szenzorokkal egészíthető ki.

A rendszer ideális esetben az alábbiakat tartalmazná:

a)	a látható és közeli infra tartományban (VNIR) észlelő multispektrális/hiperspektrális szenzor olyan jellemzők azonosítására, mint például az antropogén felületek, a vegetáció jellemzői és stresszanalízise;

b)	a rövid hullámhosszú infravörös tartományban (SWIR) érzékelő multispektrális/hiperspektrális szenzor a nedvességtartalom mérésére és a különböző szervetlen anyagok eloszlásában bekövetkezett változások észlelésére;

c)	RGB digitális kamera (a LIDAR-ral együtt alkalmazva) az ellenőrzött területek ortofotóinak elkészítésére, hogy ezzel segítsék a helyszínen mozgó csapatok tájékozódását, és a környezetre vonatkozó információkat nyújthassanak;

d)	LIDAR-eszköz a képalkotás ortorektifikációjára szolgáló topográfiai modell kidolgozásának lehetővé tétele céljából, valamint a lombozat alatti jellemzők észlelésére;

e)	digitális hőkamera a járművek mozgása által okozott hőmintázatok, valamint a felszíni és felszín közeli meleg és hideg vizek észlelése céljából;

f)	lefelé néző kamera, amely felülnézeti képet szolgáltat az ellenőrzött területről az informatikai csoport számára;

g)	GPS és a kisegítő berendezések összessége, ideértve a monitorokat és a szenzorok egyidejű működését biztosító hitelesített eszközt.

A a) és a b) pontban foglalt eszközöket, valamint a g) pontban említett eszközök egy részét Magyarország természetbeni hozzájárulásként felajánlotta. Ezek fogják képezni az MSIR-rendszer magját. A rendszer további szenzorokkal és kisegítő berendezésekkel történő ellátására a következő hierarchikus rend szerint és a források rendelkezésre állásának függvényében kerül sor: c), e), d) és f).

A kiépítés első szakaszában lehetőség szerint a c), az e) és a d) pontban említett eszközöket kell beszerezni, mivel ezek nyújthatják a legtöbb segítséget az ellenőrző csoport számára.

A hardverek mellett egy szoftveres platform kifejlesztése egy olyan optimalizált, a helyszíni ellenőrzések céljaira tervezett egyedi rutinokat használó előre meghatározott utófeldolgozási láncot biztosítana, amely megkönnyítené a távvezérelt fedélzeti szenzorok segítségével nyert adatok kvantitatív elemzését.

2.5.3.   Előnyök és eredmények

Ez a projekt előmozdítja a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós politikát, és illeszkedik annak célkitűzéseihez, továbbá megerősíti az előkészítő bizottság észlelési és ellenőrzési képességeit. A projekt emellett elősegíti az innovációt és a fejlesztést.

2.6.   6. projekt: A Nemzetközi Megfigyelőrendszer hitelesített kiegészítő szeizmológiai megfigyelőállomásainak üzemeltetése

2.6.1.   Háttér

A projekt célja, hogy kiaknázza a 2010/461/KKBP határozat végrehajtása nyomán született eredményeket. A határozat elsősorban a sürgős karbantartást igénylő meghibásodott állomások helyzetének rendezésére, valamint a kiválasztott állomásokon az elavult berendezések lecserélésére és a pótalkatrész-ellátottság javítására összpontosított.

A projekt célja, hogy a levont tanulságok alapján, valamint az állomásüzemeltetőkkel való szerződéskötést lehetővé tevő zéró vagy alacsony költségvetésű üzemeltetési rendszer létrehozása révén javítsa az állomások üzemeltetési struktúráit, hogy azok hosszú távon üzemképesek maradjanak. A projekt emellett szállítóeszközök biztosítására/lecserélésére vonatkozó komponenst is magában foglal, ami ahhoz szükséges, hogy az állomásüzemeltetők hatékonyan és időben el tudják végezni feladataikat.

2.6.2.   A projekt tárgya

A projekt célja, hogy olyan zéró vagy alacsony költségvetésű üzemeltetés valósuljon meg, amely lehetővé teszi azon fogadó országok kijelölt állomásüzemeltető intézményeivel való szerződéskötést, amelyek az országban található állomások tekintetében késznek mutatkoztak felállítani a szükséges támogatási struktúrákat annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ideiglenes technikai titkárságnak az említett állomásokon végzendő munkák kiszervezését.

Az érintett állomások megfelelő szintű üzemeltetésének biztosításáig szükséges lehet, hogy az ideiglenes technikai titkárság a helyszínen évente technikai segítséget nyújtson az állomások elfogadható szintű karbantartásának szavatolása érdekében. A technikai szempontból értékelt helyszínek üzemeltetéséhez járművek (vagy egyéb megfelelő szállítóeszközök) beszerzésére lehet szükség. Több kiegészítő szeizmológiai állomás létrehozásának keretében is járműveket biztosítottak az állomásüzemeltetők számára annak érdekében, hogy meghibásodás esetén gyorsan beavatkozhassanak, valamint hogy szállítóeszközzel rendelkezzenek a rutinszerű műveletek és a karbantartások elvégzéséhez. Mostanra a járművek jelentős része élettartamának végéhez ért, és időszerűvé vált lecserélése, ugyanakkor számos állomásüzemeltető és fogadó ország nem rendelkezik a cseréhez szükséges forrásokkal. A projekt keretében forrást biztosítanak továbbá szakértői szolgáltatások szerződéses igénybevételéhez is.

Az előkészítő bizottság tervei szerint a tevékenységek a lehető legtöbb állomásra kiterjednek majd, ideértve az alábbi régiókhoz tartozó országokat is: Kelet-Európa, Dél-Ázsia, a Csendes-óceán térsége, Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint a Közel-Kelet. A projektben részt vevő állomások kiválasztására az előkészítő bizottság által a megvalósíthatóság kapcsán végzett előzetes értékelés alapján kerül majd sor, az aktuális helyi körülmények figyelembevételével.

2.6.3.   Előnyök és eredmények

A projekt tartós eredményei nagyban függnek a Nemzetközi Megfigyelőrendszer érintett hitelesített kiegészítő szeizmológiai állomásai szerinti fogadó országok részvételétől, ugyanakkor a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogadó országok gyakran lassan reagálnak, és jelentős erőfeszítésekre van szükség a tájékoztatás, a képzés és az oktatás terén. A projekt hozzájárul ezekhez az erőfeszítésekhez, és segít megérteni, hogy milyen struktúrákat kell létrehozni, továbbá elősegíti az állomások üzemeltetését.

A projekt keretében hangsúlyozni kell a fogadó ország, a nemzeti hatóságok és az állandó missziók szerepét, valamint azt, hogy keretmegállapodást kell kötni, és állomásüzemeltetőt kell kinevezni annak érdekében, hogy az állomások végső soron elfogadható szinten hozzáférjenek az adatokhoz.

A projekt hozzá fog járulni ahhoz, hogy a képzettebb állomásüzemeltetők révén a kiegészítő szeizmológiai állomások hálózata könnyebben hozzáférjen az adatokhoz, valamint hozzá fog járulni a megerősített karbantartási struktúrákhoz, a jobb pótalkatrész-ellátottsághoz és az Unió jobb láthatóságához.

3.   IDŐTARTAM

A projektek végrehajtásának teljes becsült időtartama 24 hónap.

4.   KEDVEZMÉNYEZETTEK

Az e határozat alapján támogatandó projektek kedvezményezettjei a CTBT valamennyi aláíró állama, továbbá az előkészítő bizottsága.

5.   VÉGREHAJTÓ SZERV

A projektek technikai végrehajtására az előkészítő bizottsága kap megbízást. A projekteket közvetlenül az előkészítő bizottság személyzete, és a CTBT aláíró államainak szakértői vagy szerződéses vállalkozói hajtják végre.

A tervek szerint finanszírozást fognak biztosítani egy projektirányítási tanácsadó szerződtetéséhez, akinek az lesz a feladata, hogy segítse az előkészítő bizottságot a tanácsi határozat végrehajtásában, a végrehajtás teljes időszaka alatt támogatást nyújtson a jelentéstételi – többek között a záró beszámoló jelentés és a záró pénzügyi jelentés elkészítésére vonatkozó – kötelezettségek teljesítéséhez, archívumot hozzon létre a tanácsi határozattal kapcsolatos dokumentumok számára, különös tekintettel az esetleges ellenőrző missziókra, minden tekintetben biztosítsa az Unió láthatóságát, szavatolja a pénzügyi, jogi és közbeszerzési tevékenységeknek az uniós pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel való összhangját, továbbá gondoskodjon arról, hogy az összes információ – ideértve a költségvetéssel kapcsolatos információkat – teljes és pontos legyen, és időben rendelkezésre álljon.

A projektek megvalósítására a pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel, valamint a Bizottság és az előkészítő bizottság között megkötendő finanszírozási megállapodással összhangban kerül sor.

6.   HARMADIK FELEK RÉSZVÉTELE

A projekteket 100 %-ban ez a határozat finanszírozza. Az előkészítő bizottság és a CTBT aláíró államainak szakértői részt vevő harmadik félnek tekinthetők. E szakértők munkájukat az előkészítő bizottság szakértőire vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően végzik.