19.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/56

(1)

2009 májusában nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a Bizottság tudomására jutott, hogy egy felszámolás alatt álló, állami tulajdonú vállalat, az Osinek a.s. (a továbbiakban: Osinek) megállapodást kötött 2,5 milliárd CZK (körülbelül 100 millió EUR) összegű kölcsön nyújtásáról a ČSA – Czech airlines, a. s. (a továbbiakban: ČSA) számára. A Bizottság 2009. május 14-én és 2009. szeptember 24-én kelt levelében információkat kért a Cseh Köztársaságtól. A Cseh Köztársaság a Bizottság számára a 2009. szeptember 10-én, illetve 2009. november 25-én kelt levelében adott további tájékoztatást.

(2)

2010. február 24-én kelt levelével a Bizottság tájékoztatta a Cseh Köztársaságot arról, hogy az adott intézkedés tekintetében az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló határozat). A Cseh Köztársaság 2010. április 26-án kelt levelében észrevételeket adott elő. A Bizottság további kérdéseket tett fel a 2010. július 6-án kelt levelében, amely kérdésekre a Cseh Köztársaság 2010. szeptember 15-én válaszolt.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapja közzétette. A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az intézkedéssel kapcsolatban.

(4)

A Bizottság négy érdekelt féltől kapott észrevételt: A Travel Service and Icelandair Group vállalattól 2011. március 10-én, a Czech Connect Airlines a.s. vállalattól 2011. március 11-én, a JOB AIR Technic a.s. vállalattól 2011. március 10-én, valamint a ČSA vállalattól 2011. március 14-én. Az észrevételeket a Bizottság továbbította a Cseh Köztársaságnak, amely lehetőséget kapott a válaszadásra; a választ a Bizottság a 2011. május 12-én kelt levélben kapta meg.

(5)

A vizsgálat tárgyát képező intézkedés egy kölcsön, amelyet 2009. április 30-án nyújtott az Osinek a cseh nemzeti légitársaságnak, a ČSA-nak. A kölcsön három részletben került kifizetésre az alábbiak szerint:

(6)

A visszafizetés várható ideje 2010. november 30. volt, a hosszabbítás lehetőségével. A kölcsön kamata a három havi prágai bankközi kamatláb (a továbbiakban: PRIBOR) plusz 300 bázispontú kockázati prémium, azaz 5,51 % a kölcsönszerződés aláírásának napján. A kamat negyedévente volt esedékes a naptári negyedév utolsó munkanapján (kamatidőszak). A kamat számítása napi alapon történt az Osinek-kölcsön visszafizetését megelőző naptól.

(7)

A cseh hatóságok véleménye szerint a 300 bázispontú kockázati ráhagyás pontosan tükrözi a Standard & Poor’s B besorolásával (sérülékeny pénzügyi helyzet) rendelkező vállalat pénzügyi helyzetének megfelelő kockázati ráhagyást, valamint a kölcsön összegének 110 %-át kitevő fedezettségi szintet.

(8)

A kölcsön biztosítására szolgáló fedezet a prágai Ruzyně repülőtéren található épületekből, földterületből, raktárkészletből és tartalék alkatrészekből állt. A fedezet legnagyobb részének piaci értékét független szakértő állapította meg. Az Osinek kölcsönszerződéshez négy kiegészítés került megkötésre, amelyek kibővítették és módosították a fedezetként szolgáló eszközök körét (3). A cseh hatóságok állítása szerint minden ilyen módosítás tiszteletben tartotta az Osinek-kölcsönszerződésben rögzített azon feltételt, hogy a tényleges kölcsönösszeg semmikor sem haladhatja meg a fedezet értékének 90 %-át vagy a megállapodás szerinti maximális kölcsönösszeget.

(9)

Az Osinek-kölcsön nem került visszafizetésre az eredeti tervek szerint, hanem a fedezet felszabadításra került, a tartozást pedig tőkésítették 2010. június 30-án (adósság-részvény csere).

1.   táblázat

Az Osinek-kölcsön biztosítására szolgáló eszközök áttekintése

(10)

A 2010. február 24-én kelt, az eljárás megindításáról szóló határozat a 2,5 milliárd cseh koronás Osinek-kölcsönre a 2009. április 30-án megkötött kölcsönszerződés alapján hivatkozik, valamint feltételezi, hogy a kölcsön fedezeteinek a cseh kormány 2009. október 26-i 1343. számú határozata alapján történő felszabadítása lezajlott. Azonban a kölcsön fedezeteinek felszabadítását (adósság-részvény csere) a Bizottsághoz 2010. május 12-én jelentették be (SA.30908 ČSA – Czech Airlines – Szerkezetátalakítási terv), végrehajtására pedig 2010 júniusában került sor. Ezért ez a határozat magával – a 2009. április 30-án megkötött kölcsönszerződés alapján nyújtott – 2,5 milliárd CZK összegű Osinek-kölcsönnel foglalkozik. Az Osinek-kölcsönben szereplő fedezetek felszabadításának és az azt követő adósság-részvény cserének az értékelése az SA.30908 ügyben hozott végleges határozat tárgyát képezi majd.

(11)

Az Osinek egy pénzügyi közvetítő vállalat, amelyet a Cseh Köztársaság szénbányái bezárásának, illetve azok új életre keltésének felügyeletére hoztak létre. A kölcsön nyújtásának idején a vállalat 100 %-ban a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló cseh hatóságok tulajdonában volt. 2008. november 5-én az Osinek felszámolás alá került. A felszámolását megelőzően az Osinek még rendelkezett forrásokkal, és a beszámolók szerint különböző befektetési lehetőségeket keresett. Az Osinek-kölcsönszerződés megkötésére és aláírására 2009. április 30-án került sor az Osinek nevében, a vállalat felszámolója által. A kölcsönnel kapcsolatos potenciális kockázatok azonosítása érdekében az Osinek megrendelte a ČSA gazdasági elemzését egy független szakértőtől, a European Business Consulting spol. s.r.o. vállalattól (a továbbiakban: EBC), valamint egy jogi elemzést a JUDr. Jiří Rybář és JUDr. Pavel Štrbík ügyvédi irodától.

(12)

2009. szeptember 29-én az Osinek és a Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma megállapodást írt alá, amelynek értelmében az Osinek ČSA vállalattal kapcsolatos, az Osinek-kölcsönből fakadó követelései a minisztériumhoz kerülnek át az Osinek felszámolási eljárása eredményeképpen. A ČSA ugyanezen napon értesítést kapott erről az áthelyezésről. 2010. március 8-án lezárult az Osinek felszámolási eljárása.

(13)

2010. május 3-án a cseh kormány elfogadta a ČSA szerkezetátalakítási tervéről szóló 333. számú határozatot, amely értelmében a cseh kormány utasította az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, hogy a biztosítékok némelyike esetében hajtsa végre a zálogok felszabadítását a ČSA jegyzett tőkéjének megemelése előtt. A kölcsön tőkésítése (adósság-részvény csere) jogi szempontból ezen a határozaton alapult és 2010. június 30-án került végrehajtásra.

(14)

A ČSA 1923 óta a Cseh Köztársaság nemzeti légitársasága. Székhelye Prágában van és üzemeltetése a prágai Ruzyně repülőtérről történik. A ČSA a legnagyobb légitársaság a prágai Ruzyně repülőtéren, és az útjukat Prágában kezdő vagy ott végző utasok 37 %-át szállítja. A ČSA tagja a Sky Team szövetségnek. A szerkezetátalakítás előtt a ČSA flottája 51 repülőgépből állt. A ČSA menetrend szerinti légi közlekedési szolgáltatásokat kínál (44 ország 104 célhelyére). A ČSA emellett charter-járatokat, teherszállítási szolgáltatásokat, földi kezelési szolgáltatásokat (a prágai Ruzyně repülőtér minden utasának körülbelül 60 %-át kezeli), repülőgép-karbantartási szolgáltatásokat, személyzet-oktatási szolgáltatásokat, vendéglátási szolgáltatásokat is kínál, valamint a prágai Ruzyně repülőéren megtalálhatók a vámmentes üzletek, a fedélzeten pedig vámmentes értékesítést végez.

(15)

A ČSA egy állami tulajdonban lévő vállalat, a részvényeinek 95,69 % százaléka a Cseh Köztársaság tulajdonában van a Pénzügyminisztériumon keresztül. A kisebbségi tulajdonosok a Česká pojišťovna, a.s. (2,26 %), Prága városa (1,53 %) és Pozsony városa (0,51 %).

(16)

A szerkezetátalakítási folyamat befejeztével az állam stratégiai partnert kíván találni a ČSA vállalat számára. A tervezett privatizálás előkészületeként a cseh kormány egy új vállalati szerkezet kialakítása mellett döntött, a Český Aeroholding, a.s. (a továbbiakban: ČAH) keretében.

(17)

2011. október 25-én a cseh versenyhatóság jóváhagyta a ČAH létrehozását, amely magában foglalja majd a ČSA vállalatot, a prágai Ruzyně repülőteret, és a ČSA jelenlegi leányvállalatait, azaz a Czech Airlines Handling, a Holidays Czech Airlines, a Technics és a ČSA Services s.r.o. vállalatokat. A ČAH vezetése és szerkezete tartalmazza majd pénzügyi holdingszerkezetek elemeit, hogy elősegíthesse a holdingba tömörülő vállalatok szerkezetátalakítását, javítva hozzáférésüket a kereskedelmi finanszírozáshoz és felkészítve őket a soron következő privatizációra.

(18)

A ČSA nehézségekkel került szembe, amelyek jelentősen súlyosbodtak 2009-ben, a jelenlegi gazdasági válság csúcspontján. Bár a vállalat a cseh nemzeti törvények értelmében semmikor sem érte el a fizetésképtelenségi eljárás indításához szükséges helyzetet, ennek ellenére egyértelműen negatív trend volt tapasztalható a főbb pénzügyi mutatóiban.

2.   táblázat

A ČSA saját tőkéje és jegyzett tőkéje, 2006–2009 (ezer CZK)

3.   táblázat

Változások a ČSA pénzügyeiben (ezer CZK)

(19)

A vállalat 2007-ben és 2008-ban nyereséges volt. Azonban 2009-ben jelentősen leromlott az üzleti eredménye. A forgalma csak kis mértékben csökkent az előző négy évhez képest, de a pénzáramlás jelentősen visszaesett. Az adósságállomány szintje többé-kevésbé stabil volt. A vállalat a veszteségeit az eszközei értékesítésével ellensúlyozta, különösen a 2009-es pénzügyi évben.

(20)

A vállalat helyzete tovább romlott 2009 során, különösen a nyarat követően, amely hagyományosan nyereséges időszak a ČSA számára.

(21)

2010. február 24-én a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Határozatában a Bizottság arra vonatkozó kételyeit fejezte ki, hogy a ČSA már a kölcsön fogadásakor is olyan mértékű nehézségekkel küzdött-e, amelyek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (a továbbiakban: a megmentési és szerkezetátalakítás iránymutatás) (6) foglaltaknak megfelelnek.

(22)

Továbbá a Bizottság aggályait fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Osinek által a ČSA számára biztosított kölcsön – figyelembe véve a vállalat pénzügyi helyzetét – járt-e olyan gazdasági előnnyel, amelyet a kedvezményezett vállalkozás nem ért volna el normál piaci körülmények között. Továbbá a Bizottság azt is megkérdőjelezte, hogy ha a kölcsön része volt állami támogatás is, akkor ez a támogatás összeegyeztethető-e az állami támogatásokra alkalmazandó szabályokkal, különös tekintettel a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes közösségi keretszabály (a továbbiakban: az ideiglenes keretszabály) című bizottsági közleményre (7). Ha az Osinek-kölcsönről azt állapítják meg, hogy tartalmazott állami támogatást is, az intézkedés hátrányos hatással lehetett a versenyre, azaz a prágai Ruzyně repülőtérről induló útvonalakat kínáló vagy a ČSA-val és annak leányvállalataival más piacokon versenyző vállalatok számára.

(23)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszként a Cseh Köztársaság észrevételeket nyújtott be, amelyekben kifejtette, hogy a Osinek-kölcsön megfelelt a „piacgazdasági befektető elve” tesztnek, mivel a ČSA nem biztosított indokolatlan gazdasági előnyöket.

(24)

Továbbá a Cseh Köztársaság azon a véleményen van, hogy a ČSA nem nehéz helyzetben lévő cég volt, csak 2009 augusztusában vált nehéz helyzetben lévő céggé. A Cseh Köztársaság úgy érvel, hogy a növekedési problémái ellenére a ČSA mindig képes volt életképessége megőrzésére. Azonban a helyzet megváltozott a 2008-as év végén és 2009 elején, és tovább romlott az év során a globális gazdasági visszaesésnek köszönhetően, amely komoly hatással volt a világ közlekedési piacaira (8). Ez a destabilizálódott olajpiacokkal és az árfolyam-ingadozásokkal együttesen járult hozzá a ČSA pénzügyi helyzetének romlásához.

(25)

2009 során a ČSA az előző évek eredményein alapuló előrejelzésekre hagyatkozott és jelentősen jobb eredményeket várt a nyári szezonban. Azonban a vezetőség számára augusztus közepén jelentett 2009 első féléves eredmények jelentős visszaesést mutattak a ČSA átlagos jövedelmében június hónapra. 2009 augusztusában egyértelművé vált a vezetőség számára, hogy a vállalat nem tud tovább működni azonnali költségcsökkentő intézkedések és külső forrásból származó pénzügyi segítség nélkül.

(26)

Az Osinek-kölcsön lehetséges állami támogatási elemével kapcsolatban a Cseh Köztársaság fenntartja, hogy a kamatláb megfelel a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (a továbbiakban: a referencia-kamatláb közleményben) (9) meghatározott követelményeknek. A Cseh Köztársaság különösen fenntartja azt, hogy megfelelő volt a három havi PRIBOR alkalmazása alapkamatként a kölcsön kamatlábának meghatározásához, figyelembe véve a pénzpiacok volatilitását az Osinek-kölcsönszerződés aláírása idején.

(27)

A ČSA vállalatot nem értékelik minősítési rendszerek, így a Cseh Köztársaság nem tudja bizonyítani azon feltevését, hogy az Osinek-kölcsönszerződés aláírásakor a ČSA B besorolásúnak felelt volna meg. Azonban a Cseh Köztársaság az EBC által 2009. április 27-én írt jelentésre hivatkozik, amely szerint a ČSA fizető- és hitelképes volt.

(28)

A Cseh Köztársaság ismét kijelenti, hogy a kölcsön biztosítása érdekében a ČSA vállalatnak a kölcsön összegének legalább 110 %-át kitevő fedezetet kellett nyújtania a kölcsön teljes ideje alatt. Így a ČSA számára ténylegesen biztosított kölcsön összege semmikor nem haladhatta meg a fedezetek teljes összegének 90 %-át. A Cseh Köztársaság megerősítette, hogy ez a követelmény minden esetben teljesült, továbbá értékelő jelentéseket nyújtott be a kölcsön fedezeteként felhasznált eszközökről.

(29)

Továbbá a Cseh Köztársaság érvelése szerint az Osinek felszámolója – tekintve, hogy az Osinek jelentős mennyiségű rendelkezésre álló pénzügyi erőforrással bírt – befektetési lehetőséget keresett, haszon elérése céljából. Az Osinek-kölcsönszerződés megkötése előtt a felszámoló az EBC független tanácsadó vállalatot és a JUDr. Jiří Rybář és JUDr. Pavel Štrbík ügyvédi irodát bízta meg gazdasági, illetve jogi elemzés készítésével a kölcsönajánlattal kapcsolatosan. Az EBC által készített elemzés megerősítette, hogy a ČSA fizetőképesnek tekinthető, és annak kockázata, hogy a ČSA vállalatnak adott kölcsön veszteséget vagy kárt okozna minimális. Ezen elemzés alapján a felszámoló úgy döntött, hogy a ČSA számára biztosított kölcsön előnyös módja annak, hogy az Osinek rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásait lekössék.

(30)

A Cseh Köztársaság kifejti továbbá, hogy még ha a Bizottság úgy is találja, hogy az Osinek-kölcsön feltételei kedvezőbbek voltak a piacon kínált egyéb kölcsönöknél, a kölcsön akkor is összeegyeztethető az ideiglenes keretszabályban megállapított feltételekkel.

(31)

A hivatalos vizsgálati eljárás során a Bizottság három érdekelt féltől és a kedvezményezettől, a ČSA-tól, kapott észrevételt a vizsgált intézkedéssel kapcsolatban (4. bekezdés).

(32)

A ČSA észrevételei lényegében megegyeznek a Cseh Köztársaság fentiekben részletezett észrevételeivel az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozóan. A ČSA újból kijelenti, hogy az Osinek-kölcsön nyújtása piaci feltételekkel történt, mivel az Osinek ésszerű piaci szereplőként viselkedett egy olyan piacon, amelyet inkább a kereskedelmi, semmint a gazdasági vagy társadalmi szakpolitikai célkitűzések motiválnak. Továbbá a ČSA észrevételeket tesz az esetleges támogatási elem számszerűsítésére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság azt állapítaná meg, hogy az Osinek-kölcsönt előnyös kamat mellett nyújtották, azaz feltételezve, hogy a ČSA besorolása B-nél rosszabb és/vagy a fedezet minősítése nem „magas” volt.

(33)

Az összes érintett harmadik fél a ČSA versenytársa, akiket ugyanaz az ügyvédi iroda képvisel, így bizonyos mértékben az érvelésük is azonos. Az érintett harmadik felek úgy vélik, hogy az Osinek-kölcsön révén a ČSA olyan állami támogatáshoz jutott, amely lehetővé tette számára a tisztességtelen versenyzést, olyan árakat felszámítva, amelyet az állami támogatásban nem részesülő többi versenytárs nem képes nyújtani anélkül, hogy kockáztatná a költségei fedezésére és ésszerű nyereség elérésére irányuló képességét (10).

(34)

Az érdekelt harmadik felek érvelése szerint a ČSA már 2008. július 1-jét megelőzően komoly nehézségeket tapasztalt. Továbbá úgy érvelnek, hogy az Osinek-kölcsönt jelentősen alacsonyabb kamat mellett nyújtották ahhoz képest, amilyen kamatot egy bank megkövetelt volna hasonló körülmények között, figyelembe véve a ČSA pénzügyi helyzetét, a visszafizetési határidőt, a fedezetek minőségét, valamint a tényleges visszafizetés alacsony valószínűségét. Ilyen körülmények között az Osinek-kölcsön jogtalanul nyújtott, az EU-szabályokkal nem összeegyeztethető állami támogatásnak minősülne. Az észrevételeket benyújtó egyik versenytárs azt állítja, hogy a ČSA teljesítette azon feltételt, hogy a jegyzett tőkéjének több mint fele eltűnt 2007, 2008 és 2009 során. Továbbá 2008-ban és 2009-ben a ČSA jegyzett tőkéjének több mint egynegyede tűnt el az előző 12 hónaphoz viszonyítva. Ugyanez a versenytárs kifejti, hogy a ČSA jegyzett tőkéjének 2008-as csökkenéséből feltételezhető, hogy a vállalat már 2008. július 1-jén teljesítette a nehéz helyzetben lévő vállalat mindkét feltételét a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10.a) pontja értelmében.

(35)

Az érdekelt harmadik felek azt állítják továbbá, hogy a negatív üzemi pénzáramlás, a hitelezők sokasága és a 30 napon belül esedékes és fizetendő pénzügyi kötelezettségek miatt feltételezhető, hogy a vállalat a 2007-es év végétől szenvedett már a küszöbön álló fizetésképtelenségtől, és ezért már 2007 óta nehézségekkel küzdő cégnek számíthatott (a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10.c) pontja értelmében).

(36)

A Cseh Köztársaság nem értett egyet az érdekelt harmadik felek észrevételeivel és egyetértett a ČSA észrevételeivel. A Cseh Köztársaság fenntartotta azon álláspontját, hogy az Osinek-kölcsönt piaci feltételek mellett és a referencia-kamatláb közleményben foglaltak szerint nyújtották. A Cseh Hatóságok azzal érvelnek továbbá, hogy a ČSA 2009 második feléig képes volt állami támogatás nélkül működni. A ČSA eszközeinek állapotát még 2009 első felében sem rontották komolyan a körülmények, és azok értéke 2009 valójában növekedett az első negyedéves [8 340-9 255] millió CZK-ról [8 990-9 920] millió CZK-ra 2009 második negyedévére.

(37)

A Cseh Köztársaság megjegyzi, hogy bár a ČSA a tevékenysége eredményét a cseh számviteli szabványokkal (CAS) és az nemzetközi pénzügyi jelentési szabványokkal (IFRS) összhangban összeállítva is közzéteszi, az érdekelt harmadik felek az észrevételeiket kizárólag a CAS alapján kapott eredményekre alapozzák, amelynek a módszertana nem biztosít valós képet a vállalat működéséről. Az IFRS szabványokkal összhangban összeállított kimutatások jobb tájékoztatást adnak a vállalat pénzügyi állapotáról, ezért megfelelőbbek. A ČSA a cseh adótörvényekben előírt kötelezettség miatt alkalmazza a CAS szabványokat. Azonban a ČSA tevékenységei nem korlátozódnak a Cseh Köztársaságra, hanem globális szintűek, ezért a ČSA az IFRS szabványokat is alkalmazza. A Cseh Köztársaság rámutat, hogy a bankok is az IFRS szabványokat alkalmazzák saját hitelezési döntéseik meghozatalához, mivel azokat a CAS-alapú kimutatásoknál pontosabbnak találják.

(38)

Végezetül a Cseh Köztársaság bizonyítékot bocsátott rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az Osinek-kölcsön odaítélésekor a ČSA nem teljesítette a cseh fizetésképtelenségről szóló törvény (11) szerinti fizetésképtelenségi feltételeket.

(39)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(40)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított kritériumok kumulatív jellegűek. Ezért annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó intézkedés állami támogatásnak minősül-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, az alábbi összes feltételnek fenn kell állnia. A pénzügyi támogatásra jellemzőnek kell lennie, hogy

(41)

Az állami támogatás fogalma minden olyan előnyre vonatkozik, amelyet közvetlenül vagy közvetve állami források révén nyújtanak, azt maga az Állam vagy valamely közvetítő szervezet a rá ruházott hatáskör alapján eljárva nyújtja.

(42)

Ennélfogva elsőként azt kell megállapítani, hogy az Osinek-kölcsön állami forrásból származónak tekintendő-e. A fentiekben említettek szerint az Osinek a kölcsön nyújtása idejében a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériumának 100 %-os tulajdonában volt, ezért – függetlenül a vállalati vagy egyéb jogállásától – a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló, 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv (12) 2b. cikke értelmében közvállalkozásnak minősül. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az Osinek-kölcsön finanszírozása állami forrásokból történt.

(43)

Mindazonáltal a Bíróság ítélete azt is tartalmazta, hogy amennyiben az állam képes egy közvállalkozást ellenőrizni és annak tevékenységeire meghatározó befolyást gyakorolni, nem feltételezhető minden további nélkül, hogy az állam ezt az ellenőrzést konkrét esetben ténylegesen gyakorolni is fogja. Egy közvállalkozás az állam által megengedett önállóságának mértéke szerint többé-kevésbé függetlenül cselekedhet. Ezért az a puszta tény, hogy egy közvállalkozás állami ellenőrzés alatt áll, nem elegendő ahhoz, hogy az államnak tudják be a vállalkozás szóban forgó pénzügyi támogatási intézkedésekhez hasonló intézkedéseit. Ezenkívül azt is meg kell vizsgálni, feltételezhető-e, hogy a hatóságok valamilyen módon részt vettek-e az intézkedés meghozatalában. Ezzel kapcsolatban a Bíróság rámutatott, hogy egy közvállalkozásnak nyújtott támogatási intézkedés államnak való betudhatósága azon valószínűsítő körülmények összességéből vezethető le, amelyek a konkrét ügy körülményeiből és az intézkedést eredményező kontextusból adódnak (13).

(44)

Ilyen valószínűsítő körülmények lehetnek az állami társaság integrációja a közigazgatás szerkezetében, tevékenységének fajtája és annak gyakorlása a piacon a magángazdaság szereplőivel szokásos versenyfeltételekkel versenyezve, a vállalkozás jogállása (abban az értelemben, hogy a közjog vagy az általános társasági jog vonatkozik-e rá), a vállalkozás vezetésére gyakorolt hatósági felügyelet intenzitása vagy bármely más körülmény, amely az adott ügyben az intézkedés meghozatalában a hatóságok részvételére vagy a részvétel hiányának valószínűtlenségére utal, miközben figyelembe kell venni az intézkedés hatókörét, tartalmát vagy annak feltételeit is.

(45)

A Bizottság megjegyzi, hogy az Osinek Felügyelő Bizottsága tagjainak többsége hatóságok (mint például a Pénzügyminisztérium) képviselője.

(46)

Az Osinek 2008. november 5-én került felszámolás alá az egyetlen részvényes azonos dátumú határozata értelmében. Bár a cseh törvények értelmében a felszámolónak saját hatáskörében, a vállalat szerveitől kapott utasítások nélkül kell cselekednie a felszámolási eljárás során, a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a felszámolót az Osinek egyetlen részvényese, a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma jelölte ki.

(47)

Továbbá a cseh hatóságok a Bizottság számára JUDr. Jiří Rybář és JUDr. Pavel Štrbík ügyvédektől származó szakértői véleményeket nyújtottak be a Bizottsághoz, amely vélemények javasolták, hogy a ČSA számára nyújtandó kölcsönre vonatkozó határozat meghozatala előtt az Osinek felszámolója tanácskozzon az Osinek részvényesével, azaz a Cseh Köztársasággal.

(48)

Az Osinek tevékenységének állam általi felügyelete tekintetében a Bizottság megállapítja továbbá, hogy ezt követően a 333. számú határozatban szintén a cseh kormány hozta meg a döntést az Osinek-kölcsön fedezeteinek felszabadításáról és az adósságnak a ČSA részvényeire történő átváltásáról.

(49)

Ennélfogva a Bizottság megállapítja, hogy a Osinek-kölcsön odaítélésére vonatkozó döntés betudható a cseh államnak. Az Osinek-kölcsönt ezért állami forrásból finanszírozottnak kell tekinteni.

(50)

A Bizottság megjegyzi, hogy az EU-jog megalapozott elvei szerint, amennyiben az állam egy vállalat számára további saját tőkét biztosít, a piaci feltételeknél kedvezőbb módon, úgy ez az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhat, mivel ez a szóban forgó cikk értelmében az adott vállalkozás előnyben részesítését eredményezné. Annak meghatározásához, hogy egy adott vállalkozás olyan gazdasági előnyhöz jutott-e az állam révén, amelyet normál piaci körülmények között nem ért volna, el a Bizottság a „piacgazdasági befektető” elvét alkalmazza (14).

(51)

Ezen elvvel összhangban nem beszélhetünk állami támogatásról, amennyiben hasonló körülmények között a közszférában tevékenykedő szereplőéhez hasonló méretű magánbefektető – piacgazdaság normál piaci feltételei mellett működve – motiválható lett volna a kérdéses tőkejuttatásra. A Bizottságnak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy egy magánbefektető ugyanezen feltételekkel részt vett volna-e a szóban forgó tranzakcióban. A vélelmezett magánbefektető tervezett viselkedése egy óvatos befektető viselkedése, akinek a maximális nyereség elérésére vonatkozó célját az adott megtérülés esetén elfogadható kockázati szinttel kapcsolatos óvatosság mérsékli. Ezzel az elvvel összhangban az állam által közvetlenül vagy közvetve, a normál piaci feltételeknek megfelelő viszonyok között valamely vállalat rendelkezésére bocsátott tőke nem tekinthető állami támogatásnak (15).

(52)

A fennálló ítélkezési gyakorlat szerint a „piacgazdasági befektető”elve a kölcsönökre is alkalmazandó. Kölcsön odaítélésére alkalmazva ez a elv azt a kérdést veti fel, hogy a magánbefektető odaítélte volna-e a kölcsönt a kedvezményezettnek azokkal a feltételekkel, amelyekkel az ténylegesen odaítélésre került (16). E tekintetben a Bizottság megvizsgálja, hogy a kölcsönt normál kereskedelmi feltételek mellett nyújtották-e, illetve hogy elérhető lett volna ilyen kölcsön kereskedelmi bankban. Az ilyen kölcsönök feltételei tekintetében a Bizottság figyelembe veszi különösen a felszámított kamatlábat és a kölcsön fedezésére kért biztosítékokat. A Bizottság értékeli, hogy a felkínált biztosíték elegendő-e a kölcsön teljes visszafizetéséhez nem teljesítés esetén, valamint vizsgálja a vállalat pénzügyi helyzetét a kölcsön nyújtásakor (17).

(53)

A Bizottság megjegyzi, hogy a ČSA gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiség, és ennélfogva az EUMSZ 107. cikke értelmében vállalkozásnak minősül. Annak meghatározására, hogy az Osinek-kölcsön kedvező körülmények vagy piaci körülmények között került nyújtásra a Bizottság ellenőrizte, hogy a szóban forgó kölcsön kamatlába megfelel-e a Bizottság által a referencia-kamatláb közleményben meghatározott, a piaci kamatláb helyettesítésére szolgáló referencia-kamatláb mértékének.

(54)

A vonatkozó dátum tekintetében, amelyre össze kell vetni a szóban forgó kölcsön kamatlábát a referencia-kamatlábbal, a Bizottság már kifejtette azon álláspontját az eljárás megindításáról szóló határozatban, hogy ennek azon törvényesen kötelező jogi aktus dátumának kell lennie, amely szerint a kölcsön nyújtása került, azaz 2009. április 30. (ez az Osinek és a ČSA közötti kölcsönszerződés megkötésének dátuma).

(55)

A Cseh Köztársaság azt állítja, hogy ebben az időpontban a ČSA számára még elérhető volt magánbankok általi finanszírozás, és a vállalat csak 2009 augusztusában vált nehéz helyzetben lévő céggé. 2009 elején a ČSA hitelképessége B kategóriájú besorolásnak felelt meg.

(56)

A Cseh Köztársaság állításainak ellenőrzésére a Bizottság számos olyan magánbankkal konzultált, amelyek 2009 első hat hónapjában üzleti kapcsolatban voltak a ČSA vállalattal és az szerepelt a belső minősítésükben, a Bizottság vizsgálta a ČSA vállalatra vonatkozó belső minősítések változását 2008 júliusa és 2009 júliusa között, a ČSA számára 2009 első hat hónapjában nyújtott kölcsönök feltételeit, valamint a ČSA 2009 első hat hónapjában tapasztalható hitelképességére vonatkozó egyéb megjegyzéseket. Három magánbank bocsátott rendelkezésre információkat azzal a feltétellel, hogy azokat bizalmasan kell kezelni, azokat a Bizottság csak saját belső elemzésére használja fel és nem hozza azokat harmadik felek tudomására, beleértve a ČSA vállalatot és a cseh hatóságokat is.

(57)

Bár ezen bankok mindegyike tapasztalta a ČSA pénzügyi helyzetének romlását 2009 elején, 2009 első felében mégis a ČSA rendelkezésére bocsátottak működőtőke-kölcsönöket és hiteltermékeket. A három magánbanknál a ČSA belső minősítése nagyjából a B kategóriának felelt meg.

(58)

A Bizottság megállapítja, hogy a bankok válaszai konzisztensek és alaposak. Bár a vállalat belső minősítése romlott, a leminősítés nem tűnik elég jelentősnek ahhoz, hogy igazolja a magasabb kockázati ráhagyást.

(59)

Ezen túlmenően a Bizottság – ahogyan azt az eljárás megindításáról szóló határozatban is jelezte, valamint a Cseh Köztársaság által rendelkezésre bocsátott információk alapján – megállapítja, hogy az UniCreditBank középtávú (4 éves) 200 millió CZK értékű működőtőke-kölcsönt nyújtott a ČSA számára 2008 szeptemberében, amely kölcsönnek egy repülésszimulátor volt a biztosítéka. 2009. június 25-én a kölcsönszerződésben megállapodott pénzügyi jelzőszámoktól való eltérés miatt a UniCreditBank 160 bázispontról (amelyben 2008 szeptemberében állapodtak meg) 325 bázispontra növelte a ČSA-nak nyújtott kölcsön kockázati ráhagyását az egyhavi PRIBOR (azaz az 2009. június 25-i éves 5,10 %-os kamatláb) felett. A Bizottság megállapítja, hogy ez a kamatláb – amely tükrözte a ČSA pénzügyi helyzetének romlását – az Osinek-kölcsön kamatlába (5,51 %/év) alatt van, és nagyjából megfelel a B besorolással rendelkező vállalatok esetében érvényes referencia-kamatlábnak (magas szintű fedezetképzéssel).

(60)

A fentiek tekintetében megállapítható, hogy a ČSA elviekben hozzáférhetett külső finanszírozáshoz az Osinek-kölcsön odaítélésekor, valamint a ČSA hitelképessége 2009 első felében megfelelt a B besorolásnak.

(61)

A kölcsön biztosítására szolgáló biztosíték a prágai Ruzyně repülőtéren található épületekből, földterületből, raktárkészletből és tartalék alkatrészekből állt. A biztosíték piaci értékét a Cseh Köztársaság független szakértői állapították meg, akik vagy a Szakértői Intézetek Nyilvántartásában vagy a cseh Igazságügyi Minisztérium által fenntartott, Hitelesített Szakértők Központi Nyilvántartásában szerepelnek, és akik tapasztalattal rendelkeznek az eszközértékelés terén (18).

(62)

A Bizottság megjegyzi, hogy az F. hangár fedezet (lásd 1. táblázat) értékelési jelentésének dátuma 2009. június 1, míg az Osinek-kölcsön első részlete 2009. május 11-én került kifizetésre. A cseh hatóságok benyújtották az YBN Consult 2009. május 6-án kelt nyilatkozatát, amely megerősíti a felhasznált fedezet értékét. Ez a nyilatkozat összhangban van az Osinek-kölcsönszerződés 5.9.11 bekezdésével, feltéve, hogy a teljes értékelési jelentés benyújtásra kerül az első részlet kifizetésétől számított egy hónapon belül. A Bizottság megállapítja, hogy ez a feltétel teljesült.

(63)

A Bizottság továbbá kritikus módon megvizsgálta a benyújtott értékelési jelentéseket. Az értékelések nem adnak okot aggályra, mivel nem észlelhetők bennük nyilvánvaló hibák, elfogadott módszereket alkalmaznak, és az értékelések hihető feltételezéseken alapulnak. Ennélfogva a Bizottság úgy véli, hogy ezeknek az értékelési jelentéseknek az eredményei megfelelő közelítést adnak az Osinek-kölcsönhöz biztosítékként felhasznált eszközök reális piaci árára. A biztosítékok egy típusa (a tartalék-alkatrészek) esetében az érték azok nettó könyv szerinti értékén alapult. A Bizottság úgy véli, hogy ez az értékelési módszer megfelelő az ilyen eszköztípusok esetében, feltéve, hogy a tartalék-alkatrészek könnyen értékesíthetők, az értéküknek ezért meg kell felelniük az eredeti beszerzési ár akkumulált értékvesztéssel csökkentett mértékének.

(64)

A kölcsönszerződés előírta, hogy a tényleges kölcsönösszeg nem haladhatja meg a fedezet értékének 90 %-át, azaz a fedezetnek legalább a kölcsönösszeg 110 %-ával kell megegyeznie. A benyújtott információk alapján az első részlet rendelkezésre bocsátása idején, 2009 májusában a 2009. április 30-i kölcsönszerződésben megállapodott eredeti fedezet értéke legalább [110-117] % volt; a második részlet rendelkezésre bocsátásakor, 2009 júliusában legalább [120-132] % volt; a harmadik részlet 2009 szeptemberében történt rendelkezésre bocsátásakor pedig legalább [128-141] % volt. Ráadásul az Osinek-kölcsönszerződés számos kiegészítésében (lásd a (8) preambulumbekezdést) további fedezeti eszközök kerültek hozzáadásra, és bizonyos eszközök felszabadításra kerültek.

4.   táblázat

Az Osinek-kölcsön fedezeteinek felszabadítása a különböző időszakokban, áttekintés

(65)

A referencia-kamatláb közlemény feltételezi, hogy a „magas” szintű fedezetképzés 30 % alatti vagy azzal megegyező nemteljesítéskori veszteségrátát jelent, amely egyenértékű azzal, hogy a fedezet értéke a kölcsönösszeg legalább 70 %-a. A Bizottság megjegyzi, hogy a kölcsön esetében meghatározott fedezetszint jelentősen magasabb, ami jelentős biztonsági ráhagyást jelent a fedezet értékére vonatkozó becslések esetleges eltérése tekintetében.

(66)

A referencia-kamatlábról szóló közlemény értelmében az adott időpontban a megfelelő kamatláb évi 5,16 % lett volna (2,96 %-os alapkamat + 220 bázispont = évi 5,16 %). A 220 bázispontos ráhagyás B minősítést tükröz, ahogyan azt a magánbankok és fent bemutatott magas szintű fedezetképzés is igazolja.

(67)

A kamatláb alacsonyabb az Osinek-kölcsön esetében alkalmazottnál (három havi PRIBOR (19) + 300 bázispont), amely 2009. április 30-án évi 5,51 %-ot jelentett.

(68)

Az alkalmazott kamatláb (három havi PRIBOR plusz 300 bázispont) és a referencia-kamatláb plusz 220 bázispontos ráhagyás elemzése azt mutatja, hogy ezek a kamatlábak egymással összevethetőek a kamatláb kialakításának módszertanát és az alkalmazott kamatláb általános szintjét tekintve egyaránt, beleértve a vonatkozó kockázati ráhagyást is.

(69)

A PRIBOR a bankközi letétek piaci kamatlábainak referenciaértéke, amelynek kiszámítását (rögzítését) a referenciabankok letétértékesítésre adott árajánlataiból (azaz ajánlataiból) végzi a számítási ügynök a Cseh Nemzeti Bank és a Cseh Forex Club (a Cseh Köztársaság Pénzpiaci Szövetsége – A.C.I.) számára (20).

(70)

Az Osinek-kölcsön kamatlába a 3 hónapos lejáratra számított PRIBOR értéken alapul. A referencia-kamatláb egyéves pénzpiaci kamatlábakon alapul. Azonban a Bizottság fenntartja a jogot, hogy bizonyos esetekhez igazítva rövidebb vagy hosszabb lejáratot alkalmazzon.

(71)

A két kamatlábnak az Osinek-kölcsön élettartama (2009 áprilisától 2010 júniusáig) során történő alakulását vizsgáló elemzés azt mutatja, hogy a két kamatláb ténylegesen összevethető. Az átlagos kamatlábak (21) a 2009. április és 2010. június közötti időszakban közel azonosak (4,77 % a PRIBOR + 300 bázispont; 4,79 % a referencia-kamatláb a 220 bázispontos kockázati ráhagyással). A két bázispontos kis különbség az eltérő korrigálási módszerből fakad. A PRIBOR korrigálása napi szinten történik, míg a referencia-kamatlábat minden második hónapban korrigálják.

(72)

A fentiek fényében az alkalmazott kamatláb elfogadható a piaci kamatláb megfelelő helyettesítőjeként. A referencia-kamatláb közlemény alapján az intézkedés összhangban van a piaccal, és ennélfogva nem jelent gazdasági előnyt a ČSA vállalat számára.

(73)

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a ČSA a hitelező felé esedékes kamatfizetését teljes mértékben teljesítette, az Osinek-kölcsönszerződés feltételeivel összhangban (22).

(74)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint ahhoz, hogy egy adott intézkedés állami támogatásnak minősüljön, annak előnyben kell részesítenie „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését”. A szóban forgó esetben a Bizottság megállapítja, hogy az Osinek-kölcsönt csak a ČSA számára biztosították. Azaz az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében szelektív.

(75)

Az állami támogatás kumulatív kritériumaira tekintettel a jelenlegi esetben vitatott intézkedés az EU-n belüli kereskedelemre tett hatása és a verseny torzítása vitathatatlan, és azt nem vitatták a cseh hatóságok sem. A ČSA versenyben van a többi európai légitársasággal, különösen a légi közlekedés liberalizálása harmadik szakaszának (harmadik csomag) 1993. január 1-jei életbe lépése óta. A szóba forgó intézkedések révén a ČSA tovább folytathatta a működést, és nem kellett szemben néznie – ahogyan más versenytársainak – a gyenge pénzügyi eredményekből normál esetben fakadó következményekkel.

(76)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés nem tartalmaz a ČSA számára biztosított állami támogatást, mivel az Osinek-kölcsönt piacgazdasági befektetők által elvárható feltételekkel bocsátották rendelkezésre. Különös tekintettel arra, hogy a kamatláb, amelyen az Osinek-kölcsönt nyújtották összhangban volt a referencia-kamatláb közleményben meghatározott referencia-kamatlábbal, tekintve a tényt, hogy a ČSA vállalat a kölcsön nyújtása idején B besorolással rendelkezett, amelyet magánbankok is megerősítettek, valamint arra, hogy a kölcsön biztosítékaként a teljes futamidő alatt a referencia-kamatlábról szóló közleményben meghatározott, a kölcsönösszeg 70 %-át kitevő mértéknél jelentősebben magasabb szintű biztosítékot kértek.

(77)

A Bizottság ennek ellenére azt is vizsgálta, hogy amennyiben a kölcsön állami támogatást tartalmazónak minősül, akkor az intézkedés összeegyeztethető lenne-e a belső piaccal az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése b) pontja értelmében, az ideiglenes keretszabály alapján.

(78)

Az Osinek-kölcsön nyújtására 2009-ben került sor. Az intézkedés célja ezért egy cég külső finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése egy olyan időszakban, amikor a hitelpiacok normál működése súlyos zavart szenvedett a pénzügyi válság miatt, és amikor a pénzügyi válság (hitelválság) a gazdaság szélesebb rétegeit érintette és a tagállamok gazdaságában komoly zavarokat okozott.

(79)

2008. december 17-én a Bizottság a válságra válaszul elfogadta az ideiglenes keretszabályt. Ebben a Bizottság elismerte „a jelenlegi pénzügyi válság súlyát és a tagállamok egész gazdaságára gyakorolt hatását”. A Bizottság megállapította továbbá, hogy „a nehézségek orvoslásához korlátozott ideig indokolt az állami támogatások bizonyos kategóriáinak alkalmazása, és ezeket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet nyilvánítani”.

(80)

Az intézkedést az ideiglenes keretszabály 4.4.2. szakaszában („Támogatott kölcsön formájában nyújtott támogatások”) foglalt követelmények tekintetében kell értékelni.

(81)

Az ideiglenes keretszabály értelmében az alkalmazott kamatláb egyenlő legalább a központi bank napi kamatával, plusz a 2007. január 1-je és 2008. június 30. közötti időszakra vonatkozó egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank átlagos napi kamatának különbségével egyenlő díjjal, plusz a referencia-kamatláb közleményben meghatározott kedvezményezetti kockázati profilnak megfelelő hitelkockázati díjjal.

(82)

A napi kamat a Cseh Köztársaság esetében 2009. április 30-án 1,45 % (23) volt. Az egyéves átlagos bankközi kamat és a központi bank átlagos napi kamata közötti különbség a 2007. január 1. és 2008. június 30. közötti időszakban 68 bázispont volt.

(83)

A kedvezményezetti kockázati profilnak megfelelő hitelkockázati díj 220 bázispont volt. Ez a díj a B besoroláson (lásd az (57) preambulumbekezdést) és a felkínált fedezet miatti magas biztosítékszinten (lásd a (64) és (65) preambulumbekezdést) alapul.

(84)

Ezért az ideiglenes keretszabály értelmében a minimális kamatláb 4,33 % (1,45 % + 0,68 % + 2,20 %) lenne. Az Osinek-kölcsön tényleges kamatlába 5,51 % volt. Következésképpen az Osinek-kölcsönt az ideiglenes keretszabály értelmében megengedett minimális kamatlábnál magasabb kamatlábbal nyújtották.

(85)

Továbbá az ideiglenes keretszabály 4.4. szakasza további két feltétel teljesülését írja elő ahhoz, hogy a kölcsön összeegyeztethető támogatásnak legyen tekinthető:

(86)

Elsőként, a szerződést legkésőbb 2010. december 31-ig meg kellett kötni. A csökkentett kamatlábak a 2012. december 31. előtti kamatfizetésekre alkalmazhatók.

(87)

Az Osinek-kölcsönszerződést 2009. április 30-án kötötték meg. A kölcsönt a tervek szerint egyetlen összegben fizették volna vissza 2010. november 30-án. Következésképpen a kölcsönszerződés teljesíti az első feltételt.

(88)

Másodsorban a kedvezményezett 2008. július 1-jén nem lehet nehéz helyzetben.

(89)

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 9. pontja kijelenti, hogy nincs EU-s definíció arra vonatkozóan, mi számít nehéz helyzetben lévő cégnek, és hozzáteszi, hogy a Bizottság akkor tekint egy vállalkozást nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen – akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, ami a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.

(90)

Ezt követően a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10.b) pontja egyértelművé teszi, hogy valamely vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el.

(91)

2008-ban a ČSA jegyzett tőkéje 2 735 millió CZK volt. A CAS-szabvány szerinti kimutatás alapján a vállalat saját tőkéje ugyanezen évben 101 millió CZK-ra esett vissza.

5.   táblázat

Saját tőke és jegyzett tőke 2007-ben és 2008-ban (ezer CZK)

Forrás: A ČSA által rendelkezésre bocsátott pénzügyi nyilatkozatok.

(92)

Bár a vállalat jegyzett tőkéjének több mint fele már eltűnt 2008. július 1-jére, a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10.a) pontjának második feltétele – hogy a jegyzett tőke több mint egynegyede a megelőző 12 hónap alatt veszett el – nem teljesül. A 2007 júniusa és 2008 júliusa között elveszett saját tőke (CZK [31 570 000-34 875 000]) a jegyzett tőke mindössze [0,8-1,5] %-ának felel meg.

(93)

Továbbá a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 10.c) pontja értelmében akkor tekinthető egy vállalat nehéz helyzetben lévőnek, ha a hazai jog szerint az adott vállalkozás megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak. A cseh hatóságok megerősítették, hogy a ČSA a cseh fizetésképtelenségi törvény (3) bekezdése értelmében nem felelt meg a fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak.

(94)

A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontja értelmében egy vállalat a 10. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehézségben lévőnek tekinthető, különösen akkor, ha egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték.

(95)

A ČSA pénzügyi helyzetében a vonatkozó időszak alatt bekövetkező változások nem mutattak egyértelműen negatív trendet (lásd a 3. táblázatot). A vállalat a 2006-os évet veszteséggel zárta, de helyrejött és 2007 végén pozitív eredményt ért el. Ez követően, 2008 első negyedévének végén [800-880] millió CZK veszteségről számoltak be. Azonban a helyzet a második negyedév végére, azaz 2008. június 30-ra javult. Hasonló trend figyelhető meg a pénzforgalmi helyzetben is. A ČSA forgalma lassan, évről évre csökkent a megfigyelt időszakban. Azonban nem lehet megállapítani, hogy a forgalom jelentősen csökkent 2008. június 30. előtt.

(96)

2008 márciusa és 2008 júniusa között csökkent a vállalat adósságállománya, majd a következő hat hónap során növekedett. Végezetül az eszközök értéke a megfigyelt periódusban egyértelmű trend nélkül ingadozott.

(97)

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 11. pontjában meghatározott pénzügyi kritériumok nem mutatják egyértelműen a nehéz helyzetben lévő cég szokásos jeleit 2008. június 30. előtt. Továbbá a ČSA akkor még hozzáféréssel rendelkezett finanszírozáshoz, ahogyan ezt az a tény is mutatja, hogy képes volt 2008 szeptemberében magánbanki kölcsönhöz jutni (lásd az (59) preambulumbekezdést).

(98)

A Bizottság megállapítja, hogy az ideiglenes keretszabály 4.4. szakasza értelmében összeegyeztethető támogatás adható volt olyan cégeknek, amelyek 2008. július 1-jén még nem voltak nehéz helyzetben, hanem később kerültek nehéz helyzetbe a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeképpen. Ennélfogva az a tény, hogy a ČSA egy későbbi időpontban nehéz helyzetben lévő céggé vált, nincs hatással az ideiglenes keretszabály értelmében vett összeegyeztethetőségre.

(99)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a ČSA 2008. július 1-jén nem volt nehéz helyzetben lévő cég, ennélfogva jogosult volt az ideiglenes keretszabály alkalmazására.

(100)

A fentiek figyelembevételével az Osinek-kölcsön az ideiglenes keretszabály 4.4. szakaszában foglalt minden feltételt kielégít. Ennélfogva, ha az Osinek-kölcsön állami támogatást tartalmazónak minősülne is, az intézkedés akkor is összeegyeztethető lenne a belső piaccal az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(101)

A Bizottság megállapítja, hogy az Osinek-kölcsön nem tartalmaz állami támogatást. Továbbá, ha az Osinek-kölcsön állami támogatást tartalmazónak minősülne is, az intézkedés akkor is összeegyeztethető lenne a belső piaccal az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(102)

Ez a határozat nem foglalkozik az Osinek-kölcsön 2010. június 30-i fedezet-felszabadításával és tőkésítésével. Ennek az intézkedésnek az értékelése az SA.30908 ügyben hozott végleges határozat tárgyát képezi majd,