26.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/18

(1)

2009. január 14-i határozatában a Bizottság ideiglenesen jóváhagyta az Anglo Irish Bank (a továbbiakban: Anglo) feltőkésítését (2). A feltőkésítést nem hajtották végre, mivel Írország végül az Anglo államosítása mellett döntött. 2009. február 16-i határozatában a Bizottság megállapította, hogy az államosítás nem foglalt magában állami támogatást (3).

(2)

2009. június 26-i határozatában a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján hat hónapra jóváhagyta az Anglo részére 4 milliárd EUR összegű tőkeinjekció formájában nyújtott sürgősségi támogatást, és a Bizottság tudomásul vette, hogy Írország 2009. november végéig vállalta szerkezetátalakítási terv bejelentését a Bizottságnak (4).

(3)

2009. november 30-án Írország értesítette a Bizottságot az Anglo által készített szerkezetátalakítási tervről (5) (a továbbiakban: az Anglo eredeti szerkezetátalakítási terve). A Bizottság 2009. november 24-én és december 18-án információkérést küldött Írországnak az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervére vonatkozóan.

(4)

Írország 2010. február 17-én értesítette a Bizottságot azon szándékáról, hogy 10,44 milliárd EUR összegű további tőkeinjekcióval támogatja az Anglót (a továbbiakban: a második feltőkésítés).

(5)

2010. március 31-i határozatában (6) a Bizottság az Anglo szerkezetátalakítási tervére irányuló végső bizottsági határozatig átmenetileg jóváhagyta a második feltőkésítést. Az említett határozatában a Bizottság továbbá úgy döntött, hogy az Anglo eredeti szerkezetátalakítási terve és a hozzá kapcsolódó ír támogatási intézkedések tekintetében megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2010. augusztus 7-én kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelteket a támogatásra vonatkozó észrevételeik benyújtására. Harmadik fél részéről nem érkezett észrevétel.

(6)

2010. május 31-én Írország benyújtotta az Anglo Irish Bank felülvizsgált szerkezetátalakítási tervét (a továbbiakban: az Anglo második szerkezetátalakítási terve).

(7)

A Bizottság 2010. június 2-án információkérést küldött Írországnak az Anglo második szerkezetátalakítási tervére vonatkozóan. A kérdéseket 2010. június 24-én a bizottsági tisztviselők, az ír hatóságok és az Anglo képviselőinek részvételével tartott megbeszélés keretében megvitatták. Ezenfelül az ír hatóságok 2010. július 9-én és 12-én írásban is válaszoltak az említett kérdésekre.

(8)

Írország 2010. június 28-án az Anglo javára nyújtott további 10 054 millió EUR összegű tőkeinjekciót jelentett be a Bizottságnak (a továbbiakban: a harmadik feltőkésítés) (7).

(9)

2010. augusztus 10-i határozatában (8) a Bizottság az Anglo szerkezetátalakítási tervére irányuló végső bizottsági határozatig átmenetileg jóváhagyta a harmadik feltőkésítést.

(10)

Írország 2010. augusztus 31-én új javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz az Anglo szerkezetátalakítására vonatkozóan, amely a bank felosztását és tíz év alatti felszámolását irányozta elő.

(11)

Az Anglo kilátásai részletes vizsgálatának fényében az ír pénzügyminiszter 2010. szeptember 30-án bejelentette, hogy az Anglo szanálásához az alap-előrejelzések szerint összesen 29,3 milliárd EUR összegű kumulált tőkeinjekcióra, a stresszforgatókönyv értelmében pedig további 5 milliárd EUR-ra van szükség.

(12)

2010. október 26-án Írország szanálási tervet nyújtott be az Anglóra vonatkozóan (a továbbiakban: az Anglo harmadik szerkezetátalakítási terve), amelyben részletesen ismertette, hogyan hajtaná végre az intézet szanálását, amelyről először a 2010. augusztus 31-én benyújtott dokumentumban tett említést.

(13)

Az ezt követő hetekben a Bizottság szolgálatai pontosításokat, majd 2010. október 29-én további információkat kértek. Az ír hatóságok több e-mail üzenetben és konferenciahívás keretében válaszoltak.

(14)

Írország 2010. december 8-án az Anglo javára nyújtott további 4 946 millió EUR összegű feltőkésítést (a továbbiakban: a negyedik feltőkésítés) és a bank egyes kötelezettségei tekintetében biztosított állami garanciákat jelentett be a Bizottságnak.

(15)

2010. december 21-i határozatában (9) a Bizottság az Anglo végleges szerkezetátalakítási tervének jóváhagyásáig átmenetileg jóváhagyta a negyedik feltőkésítést és az Anglo egyes kötelezettségei tekintetében biztosított garanciákat.

(16)

2010. március 30-i határozatában a Bizottság átmenetileg jóváhagyta az Irish Nationwide Building Society (a továbbiakban: INBS) 2,7 milliárd EUR összegű feltőkésítését a feltőkésítés hatálybalépésének napjától (2009. december 22.) számított hat hónapos időszakra, illetve az INBS szerkezetátalakítási tervére vonatkozó végső bizottsági határozat elfogadásáig azzal a feltétellel, hogy Írország a fenti időpontot megelőzően szerkezetátalakítási tervet nyújt be (a továbbiakban: az INBS első feltőkésítése) (10).

(17)

Az ír pénzügyminiszter továbbá 2010. március 30-án bejelentette, hogy tekintettel az INBS mérlegének a nemzeti vagyonkezelő ügynökségre (National Asset Management Agency, a továbbiakban: NAMA) történő átruházásokból eredő csökkenésére, az intézet nem lesz képes független, önálló szervezetként folytatni működését.

(18)

2010. június 22-én Írország az INBS-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervet jelentett be a Bizottságnak (a továbbiakban: az INBS szerkezetátalakítási terve). A terv a társaság működő vállalatként való további irányítására tesz javaslatot azzal a céllal, hogy később azt kereskedelmi vevő részére értékesítsék.

(19)

Az ezt követő hetekben Írország nem hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az INBS jövője szempontjából más lehetőségeket is vizsgál. Különösen az INBS egyes részeinek felvásárlására irányuló piaci igény felmérését tervezték.

(20)

2010. szeptember 30-án az ír pénzügyminiszter nyilatkozatot tett közzé az ír bankszektor helyzetéről és bejelentette, hogy az INBS-nek további 2,7 milliárd EUR összegű feltőkésítésre van szüksége (a feltőkésítés teljes összege így 5,4 milliárd EUR-ra nő). A tőkeinjekciót (a továbbiakban: az INBS második feltőkésítése) 2010. október 12-én bejelentették a Bizottságnak.

(21)

2010. december 21-i határozatában a Bizottság átmenetileg jóváhagyta az INBS második feltőkésítését hat hónapos időszakra, illetve a bank szerkezetátalakítási tervére vonatkozó végső bizottsági határozat elfogadásáig azzal a feltétellel, hogy Írország 2011. január 31-ig szerkezetátalakítási tervet nyújt be (11).

(22)

2010. november 28-án Írország, valamint az Európai Unió, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a Nemzetközi Valutaalap között megállapodás született az írországi támogatási programról (a továbbiakban: a támogatási program). A támogatási program részeként Írország vállalta, hogy a bankrendszer helyreállítását célzó program keretében (a továbbiakban: a bankrendszerprogram) meghoz bizonyos banki feltőkésítési és szerkezetátalakítási intézkedéseket. A bankrendszerprogrammal összefüggésben a gazdaság- és pénzügypolitikákról szóló tájékoztató (Memorandum of Economic and Financial Policies, a továbbiakban: MEFP) az ír pénzügyi ágazat működőképességének helyreállításához szükséges intézkedéseket határoz meg (12). Az MEFP 10. pontja kimondja, hogy: „gyors és határozott fellépésre kerül sor az Anglo Irish Bank (Anglo) és az Irish Nationwide Building Society (INBS) helyzetének olyan megoldása érdekében, amely védi a betéteseket és egyúttal megerősíti a bankrendszert. E célból 2011. január végéig benyújtjuk az Európai Bizottságnak az Anglo és az INBS szanálására vonatkozóan az IMF-fel közösen készített felülvizsgált javaslatot” (13).

(23)

Írország 2011. január 12-én információkkal szolgált a Bizottság számára az Anglo és az INBS betéteinek tervezett eladását illetően. Az értékesítési folyamatra vonatkozóan 2011. február 2-án és 2011. február 21-én további tájékoztatást adtak.

(24)

Írország 2011. január 16-án információkat nyújtott be a Bizottsághoz az Anglo és az INBS üzleti tevékenységének tervezett szanálását illetően. 2011. január 31-én Írország az Anglóra és az INBS-re vonatkozó közös szerkezetátalakítási és szanálási tervet jelentett be a Bizottságnak (a továbbiakban: a közös szerkezetátalakítási terv).

(25)

2011. április 5-én Írország aktualizálta a közös szerkezetátalakítási tervet, beemelve abba a betétek és az időközben lezajlott NAMA kötvényátruházások hatását, valamint az Anglo és az INBS eredményeire és mérlegére vonatkozó 2010-re szóló előrejelzések helyett az időközben ismertté vált tényleges adatokat tüntette fel. 2010. április 21-én újabb aktualizálás érkezett.

(26)

Mérlegfőösszege alapján az Anglo az Írországban működő egyik legnagyobb bank. 2010. december 31-én mérlegfőösszege 72,2 milliárd EUR (14), hitelállománya pedig […] (15) milliárd EUR volt. Üzleti modelljét tekintve az Anglo „szakosodott” bank volt, amely kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezéssel foglalkozott három fő piacon: Írországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A pénzügyi válság kezdete óta az Anglo súlyos veszteségeket könyvelt el, elsősorban a kereskedelmi hitelállományát terhelő értékvesztés miatt. 2009. […]-án/-én Írország államosította az Anglót.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló, 2010. március 31-i határozat 2.2. és 2.3. pontja részletesen bemutatta az Anglót és az általa tapasztalt nehézségeket.

(28)

Az Anglo üzleti modellje fenntarthatatlanná vált és a pénzügyi világválság következtében soha nem látott pénzügyi nehézségekhez és veszteségekhez vezetett. Az üzleti modell túlságosan nagy hangsúlyt helyezett a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelezésre, ezáltal túlzottan kiszolgáltatottá vált e gazdasági ágazattal szemben, amelyet a pénzügyi válság különösen súlyosan érintett: a kereskedelmi ingatlanok ára a csúcsértékhez képest Írországban több mint 62 %-kal, az Egyesült Királyságban 37 %-kal, az Egyesült Államokban pedig 45 %-kal csökkent (16). Ezenfelül az Anglo részben nagykereskedelmi pénzekből finanszírozta hitelezését, ám ez a forrás a pénzügyi válság eredményeképpen elapadt.

(29)

Az Anglónál a kockázatkezelés nem volt kellően kidolgozott, és a bank különösen az ír ingatlanpiaci boom idején hagyta, hogy kockázatos hitelezési gyakorlatával együtt (úgymint magas hitelfedezeti arányú kölcsönök és csak kamattörlesztést igénylő hitelek) a mérlegfőösszeg ellenőrzés nélkül növekedjen. 1984 és 2008 között a bank mérlegfőösszege összesen évente körülbelül 30 %-os arányban nőtt, és 2008-ra elérte a(z) […] EUR-t. A hitel–betét arány az 1990-es évek előtti 100 %-os arányról 2008 és 2009 között átlagosan 217 %-ra emelkedett.

(30)

Az Anglo négy feltőkésítés, egy 35 milliárd EUR összegű értékvesztett hiteleknek a NAMA-ra történő átruházását lehetővé tevő eszközátviteli intézkedés, illetve a forrásai többsége tekintetében nyújtott állami garanciák formájában kapott segítséget (lásd a (66) preambulumbekezdést).

(31)

Az INBS első feltőkésítésére vonatkozó 2010. március 30-i bizottsági határozat 2.1. pontja részletesen bemutatta az INBS-t. Ebben a szakaszban ezért rövid összefoglalást adunk.

(32)

Az INBS lakástakarék-pénztár, amelynek teljes mérlegösszege 2010. december 31-én 12,1 milliárd EUR volt. Mérlegfőösszege tekintetében a pénzügyi válságot megelőzően Írország hatodik legnagyobb pénzintézete volt. Tagjainak hagyományos lakossági banki szolgáltatásokat kínált (többek között megtakarításokat és jelzáloghitelt). A pénzügyi válságot megelőző években az INBS erőteljesen fokozta tevékenységét a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kockázatos hitelezés terén, amely fő tevékenységévé vált. Az INBS elsősorban Írországban működött egy 50 fiókvállalat és 40 közvetítő alkotta fiókhálózat keretében, illetve az Egyesült Királyságban, ahol nem rendelkezett fiókvállalattal.

(33)

Az INBS hitelállományának értéke 2010. december 31-én – 8,5 milliárd EUR értékű hitelnek a NAMA-ra történő átruházását követően – 1,9 milliárd EUR volt (17). A lakossági betétek összege 2010. december 31-én 3,9 milliárd EUR-nak felelt meg. Az INBS 2009-ben 3,3 milliárd EUR veszteséget könyvelt el.

(34)

Az INBS nehézségeit az okozta, hogy kiszolgáltatottá vált a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos, megfelelő garanciákkal nem rendelkező ír hitelekkel szemben (az INBS hitelállományának hozzávetőleg 80 %-a). Amikor tehát bekövetkezett a pénzügyi válság, és az ingatlanárak, köztük is elsősorban a kereskedelmi ingatlanok árai Írországban és az Egyesült Királyságban egyaránt drámai mértékben visszaestek, az INBS hitelállománya rendkívüli veszteségeket szenvedett el. E veszteségek nyomán a bank 2009-ben és 2010-ben kénytelen volt jelentős értékcsökkentést végezni.

(35)

Az INBS két feltőkésítés, egy kereskedelmi ingatlanokhoz kötődő, 8,9 milliárd EUR összegű értékvesztett hiteleknek a NAMA-ra történő átruházását lehetővé tevő eszközátviteli intézkedés, illetve a forrásai többsége tekintetében nyújtott állami garanciák formájában kapott segítséget (lásd a (67) preambulumbekezdést).

(36)

Az Írország által végzett első feltőkésítést megelőzően az INBS tagjai tulajdonában volt. Az első feltőkésítés eredményeképpen az állam átvette a bank teljes körű irányítását. A tagok tehát elveszítették az INBS feletti irányítást, illetve valamennyi gazdasági tulajdonosi jogukat.

(37)

Az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervét 2009. november 30-án jelentették be a Bizottságnak. Az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervének részletes leírása megtalálható az eljárás megindításáról szóló határozat 2.4. pontjában, amelyben a Bizottság számos kételyének adott hangot azt illetően, hogy az említett terv teljesíti-e a szerkezetátalakítási közleményben foglalt feltételeket (18). A Bizottság különösen azt kérdőjelezte meg, hogy a terv helyreállítaná-e az Anglo hosszú távú életképességét, a minimálisra csökkentené-e a szerkezetátalakítás költségeit és korlátozná-e a verseny torzulását. A Bizottság ezért az említett terv tekintetében megindította a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárást. Ezzel egyidejűleg a Bizottság 2010. május 31-ig felülvizsgált szerkezetátalakítási terv benyújtását kérte.

(38)

2010. május 31-én Írország felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely jelentős mértékben módosította az Anglo szerkezetátalakításával kapcsolatos megközelítést.

(39)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban előírtakkal összhangban az Anglo második szerkezetátalakítási terve több lehetséges szerkezetátalakítási forgatókönyvet mutatott be: i. az Anglo teljes körű felszámolása 12 hónap alatt; ii. az Anglo teljes körű felszámolása 10 év alatt; iii. az Anglo teljes körű felszámolása 20 év alatt; iv. az Anglo átfogó stabilizálása és működő vállalatként történő megtartása; valamint v. felosztás, amelynek keretében az Anglo 80 %-át hosszabb idő alatt, egy vagyonkezelő társaság létrehozásával felszámolnák, a fennmaradó rész pedig („jó bankként”) folytatná működését.

(40)

Az ír hatóságok szerint a (39) preambulumbekezdés v. pontjában említett felosztási forgatókönyv az előnyben részesített megoldás. E forgatókönyv szerint a vagyonkezelő társaság „alacsonyabb minőségű eszközökkel” rendelkezne, amelyeket nem ruháznának át sem a NAMA-ra, sem a jó bankra (a felosztáskor 13,6 milliárd EUR összegű főkönyv), és kezelésük során az állami támogatást minimálisra csökkentve az eszközök megtérülési értékének maximalizálására törekednének. A vagyonkezelő társaság nem végezne új tevékenységet és 2020-ban felszámolnák.

(41)

A jó bank számottevően kisebb, állami tulajdonú kereskedelmi bankként működne tovább, amely a mérleg összegének drasztikus csökkentésével és alacsonyabb kockázati profillal hosszú távon életképessé válna. Javaslatot tettek a jó bank öt éven belüli privatizációjára, amellyel részben megtérülnének az Anglo javára odaítélt állami befektetések.

(42)

2010. október 26-án Írország a 2010. augusztus 31-én benyújtott tervet továbbgondolva jelentősen átdolgozott javaslatot nyújtott be az Anglo szerkezetátalakítására vonatkozóan. Az Anglo harmadik szerkezetátalakítási terve nagy vonalakban felvázolja az Anglo két jogilag független, állami tulajdonú intézetre, azaz egy finanszírozási bankra és egy helyreállítási bankra történő felosztását, amelynek eredményeképpen az Anglo hozzávetőleg tíz év alatt megszűnne. A két bank fennállása során további állami támogatásra lenne szükség tőkeinjekciók, folyamatos központi banki támogatás és állami garanciák átfogó rendszere formájában. A terv előrejelzése szerint a tőkekövetelmény alapesetben 29,3 milliárd EUR, míg stresszhelyzetben 34 milliárd EUR.

(43)

Írország jelezte, hogy az Anglo szerkezetátalakítására irányuló új megközelítést, amelynek értelmében az felszámolná hitelezői tevékenységét, a romló piaci körülmények indokolták. Úgy érveltek, hogy az Anglo második szerkezetátalakítási tervének benyújtása óta romlottak az Anglo finanszírozásának feltételei és az állam (a szuverén hatalom) közmegítélése, míg a NAMA-ra átruházott kölcsönök leszámítolása és a NAMA-ra át nem ruházott hitelállományt érő veszteségek a vártnál magasabbak.

(44)

Az INBS-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervet 2010. június 22-én nyújtották be a Bizottsághoz. Az INBS első feltőkésítéséről szóló határozatban előírtakkal összhangban a szerkezetátalakítási terv több lehetőséget is megvizsgált a bank számára: i. szerkezetátalakítás és az üzleti tevékenység folytatása a bank 2013 körüli értékesítésének céljával; ii. azonnali felszámolás; vagy iii. 2020-ig tartó fokozatos felszámolás. A szükséges állami támogatás összege – a terv benyújtásakor már kifizetett 2,7 milliárd EUR-n felül – az értékesítés esetében volt a legalacsonyabb.

(45)

Az értékesítés előkészítése során az INBS a tervek szerint kisméretű takarékpénztárrá és hitelintézetté alakulna át. Meglévő kereskedelmi hitelportfóliójának jelentős részét átruházná a NAMA-ra, kereskedelmi hitelezési tevékenységét felszámolná és ügyfeleinek csak lakossági jelzálogkölcsönöket, illetve megtakarítási számlákat kínálna.

(46)

Az INBS szerkezetátalakítási terve nem javasolt a támogatás versenytorzító hatását enyhítő konkrét intézkedést.

(47)

Írország 2011. január 31-én benyújtotta a Bizottságnak az Anglo és az INBS közös szerkezetátalakítási és szanálási tervét. A közös szerkezetátalakítási terv az Anglo és az INBS betéti állományainak értékesítését követően a két bank egyetlen engedéllyel rendelkező, teljes körűen szabályozott és állami tulajdonú jogalannyá történő egyesítését irányozza elő (a továbbiakban: az egyesített jogalany). Az egyesülést követő közös induló mérleg összege [60–70] milliárd EUR lesz.

(48)

Az egyesített jogalany: i. visszaváltások és értékesítések formájában tíz év alatt elvégzi az Anglo kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó továbbvitt hitelállományának szanálását; ii. […] év alatt elvégzi az INBS lakossági jelzálogkölcsön-állományának szanálását; és iii. a(z) […]-ra/-re támaszkodik. Az egyesített bank csak kis mennyiségű betétet kezel majd, és nem kezd új hitelezési vagy egyéb tevékenységbe.

(49)

Az Anglo és az INBS feltőkésítéséhez használt különböző váltókat az egyesített jogalany fogja birtokolni. Valamennyi váltót kiegyenlítik teljesítési ütemezésüknek megfelelően (19). […]. Az egyesített jogalany ezenfelül kis mennyiségű alárendelt kölcsönnel is rendelkezni fog akkora összegig, amelyet a későbbi kötelezettségkezelési eljárások keretében nem tud visszavásárolni.

(50)

A javasolt közös szerkezetátalakítási terv célja az új hitelezésből eredő további veszteségek kockázatának elkerülése, a hitelállományok szanálásának eredményes lebonyolítása és az állami támogatási követelmények minimális szinten tartása. A két hitelállomány egyetlen egyesített jogalany keretében történő szanálása a képességek, az infrastruktúra és a folyamatok közötti szinergiákat tesz lehetővé.

(51)

A támogatási programmal összhangban Írország vállalta, hogy az Anglo és az INBS betéteit (amelyek a mérleg forrásoldalán szerepelnek) és NAMA-kötvényeit (amelyek a mérleg eszközoldalán szerepelnek) még az egyesítés előtt nyílt eljárás keretében életképes intézetekre ruházza át. A NAMA-kötvényeket és betéteket tartalmazó csomagra ajánlati felhívást írtak ki. A két intézet kb. 12,2 milliárd EUR értékű betéteinek és a NAMA kb. 15,9 milliárd EUR értékű kötvényeinek értékesítése (20)2011. február 24-én fejeződött be.

(52)

Az Anglo korábbi szerkezetátalakítási terveitől eltérően az egyesített jogalany elvben nem a kezelt betétekből finanszírozza majd eszközeit, hanem kivonul a betétpiacról.

(53)

A kötelezettségvállalásokkal összhangban azonban (lásd a 2.2.5.1. szakaszt) az egyesített jogalany jogosult lesz megtartani kis mennyiségű vállalati betétet, több vállalati intézmény számára nyújtott kölcsönök fedezeteként (fedezettel rendelkező továbbvitt eszközök vagy kölcsönszámlákhoz kapcsolódó betétek). A közös szerkezetátalakítási terv feltételezése szerint az egyesülés időpontjában legfeljebb 1 milliárd EUR összegű betéttel kell számolni.

(54)

A közös szerkezetátalakítási terv a következő feltevéseken alapszik:

(55)

Az egyesített jogalany számára az alábbi kockázatokra kiterjedő átfogó állami garanciacsomagra van szükség (lásd még a (69) preambulumbekezdést):

(56)

A közös szerkezetátalakítási terv keretében az egyesített jogalany az ELG program időtartama során a betétekre vonatkozó garanciák (50 bázispont), illetve a már garanciával fedezett kötvényállományokra vonatkozó garanciák kivételével (ezekért az ELG program időtartama során esedékességükig 95–125 bázispont értékű díjat fizetnek) nem fizet ellentételezést az állami garanciákért.

(57)

Alaphelyzetben a közös szerkezetátalakítási terv feltevése szerint az eddig ténylegesen kifizetett tőkeinjekción, azaz 34,7 milliárd EUR-n felül (29,3 milliárd EUR az Anglo számára és 5,4 milliárd EUR az INBS számára) további tőkére nem lesz szükség (22). Ezek az Anglo megmentéséről szóló négy határozat és az INBS megmentéséről szóló két határozat értelmében már jóváhagyott összegek (23). A közös szerkezetátalakítási terv jelzi, hogy a stresszforgatókönyv szerint (mindenekelőtt fokozott értékvesztés vagy az elidegenített hiteleket érő veszteség esetében) a tőkekövetelmény akár 38 milliárd EUR-ra is emelkedhet, ami a terv időtartama (azaz tíz év) alatt 3,3 milliárd EUR további tőkét […]. Az elidegenített hiteleket érintő fokozott értékvesztés és nagyobb veszteségek kockázatán túl a közös szerkezetátalakítási terv több olyan további kockázatot is meghatároz, amelyek stresszhelyzetben szükségessé tennék, hogy az egyesített jogalany igénybe vegye a(z) […] 3,3 milliárd EUR összegű tőkét.

(58)

A közös szerkezetátalakítási terv először is a finanszírozási költségek növekedésének kockázatát, valamint árfolyamkockázatot határoz meg […] (24). Az egyesített jogalanynak az egyesülés időpontjában körülbelül […] összegű központi banki támogatásra lesz szüksége. Ez a finanszírozási szükséglete fokozatosan […]-ra csökkenne. Amennyiben az előre jelzett mértékű és időtartamú központi banki finanszírozásra nincs lehetőség (25), az egyesített jogalanynak, ha van ilyen, más, esetlegesen költségesebb finanszírozási forrásokra kell támaszkodnia.

(59)

Ezenfelül az egyesített jogalany egyes eszközei rögzített kamatlábú, hosszú lejáratú eszközök (jellemzően váltók), amelyeket rendkívül rövid távú forrásokból finanszíroznak […].

(60)

[…].

(61)

A közös szerkezetátalakítási terv továbbá felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek az egyesített jogalany által a szanálási folyamat során történő folyamatos üzletvezetés tekintetében tapasztalt nehézségekhez kapcsolódnak […]. Végül, az egyesítés nyomán megnőhetnek a működési kockázatok, ami további tőkeinjekciót tehet szükségessé.

(62)

Az említett kockázatok tényleges megjelenésének valószínűségét nehéz megítélni. A stresszhelyzeti forgatókönyv szerinti várható tőkeszükségletek ezeket a kockázatokat és bizonytalanságokat nem foglalják magukban.

(63)

Írország az egyesített jogalannyal kapcsolatban több kötelezettségvállalást tett elsősorban annak érdekében, hogy enyhítse az Anglo és az INBS javára nyújtott állami támogatás versenytorzító hatását. E kötelezettségvállalások maradéktalanul megtalálhatók e határozat I. mellékletében. A határozat alkalmazásában a Bizottság a (63)–(66) preambulumbekezdésben nem kimerítő összefoglalást ad a kötelezettségvállalásokról.

(64)

Írország gondoskodik arról, hogy az egyesített jogalany eleget tegyen az I. mellékletben szereplő kötelezettségvállalásoknak, és rendszeresen beszámol a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében hozott intézkedésekről. Az első jelentést legkésőbb az e határozatról szóló értesítés napjától számított hat hónapon belül, majd azt követően félévente kell benyújtani a Bizottsághoz.

(65)

Az Anglo és az INBS egyaránt jelentős összegű állami támogatásban részesült. Az egyesülést követően az egyesített jogalany ugyancsak több állami intézkedés kedvezményezettje lesz. Ebben a szakaszban ezeket az intézkedéseket mutatjuk be (lásd még az 1. táblázatot).

(66)

A megmentési időszak folyamán az Anglo több állami támogatási intézkedésben részesült, amelyeket a Bizottság az üggyel összefüggő különböző határozatokban hagyott jóvá (27), és amelyek e preambulumbekezdés a)–v) pontjában, valamint a (67), (68) és (69) preambulumbekezdésben olvashatók:

(67)

Az INBS a megmentési időszakban az alábbi j)–o) pontban felsorolt, a Bizottság által jóváhagyott intézkedésekben részesült:

(68)

Az a)–o) pontban felsorolt és a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett állami támogatási intézkedéseken kívül az egyesülést megelőzően az alábbi p) és q) pontban szereplő mentőintézkedéseket hozták az Anglo és az INBS javára:

(69)

Az egyesülést követően az egyesített jogalany az alábbi r)–v) pontban szereplő intézkedésekben részesül:

(70)

A (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, a)–o) pontban szereplő intézkedéseket a Bizottság már az Anglóra és az INBS-re vonatkozó korábbi határozatokkal összefüggésben megvizsgálta és azokat megmentési támogatásnak minősítette. A megmentési támogatásokon felül Írország olyan további intézkedéseket jelentett be a Bizottságnak, amelyek az Anglo és az INBS szanálását voltak hivatottak elősegíteni; ezek a (68) és (69) preambulumbekezdésben említett, p)–v) pontban szereplő intézkedések.

(71)

A Bizottság által már jóváhagyott intézkedéseket (azaz a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, a)–o) pontban szereplő intézkedéseket) illetően hangsúlyozni kell, hogy a CIFS garanciaprogram 2010. szeptember 30-án hatályát vesztette (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, a)–j) pontban szereplő intézkedések) és azt az ELG program, illetve e program rövid lejáratú kötelezettségekre történő ismételt alkalmazása váltotta fel (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, c), g), l) és n) pontban szereplő intézkedések). Az egyesülést követően az ELG program megszűnésével e programok helyébe egyedi állami garanciák lépnek (a (69) preambulumbekezdésben említett, r) és v) pontban szereplő intézkedések), lásd a (77) és (81) preambulumbekezdést.

(72)

Ami a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett d) és m) pontban szereplő intézkedéseket illeti, 2010 novemberében befejeződött […] összegű hitelnek a NAMA-ra történő átruházása, az Anglo esetében átlagosan 62 %-os, az INBS esetében pedig átlagosan 64 %-os leszámítolással.

(73)

A negyedik feltőkésítéssel együtt az Anglo egyúttal a mérlegen kívüli ügyleteire vonatkozó állami garanciában részesült (a (66) preambulumbekezdés i) pontjában szereplő intézkedés). Ez az Anglo részére térítésmentesen nyújtott garancia alapvetően az Anglóval szerződő felek megnyugtatására szolgál a származékos ügyletek (elsősorban fedezeti ügyletek) és az elszámolási ügyletek során.

(74)

Az Anglo és az INBS az egyesülést és ennélfogva a tényleges szerkezetátalakítást megelőzően további mentőintézkedésekben részesült (a (68) preambulumbekezdés p) és q) pontjában szereplő intézkedések). 2009 márciusától az egyesülés időpontjáig az Anglo – részben állami garanciával fedezett – rendkívüli likviditási segítségnyújtást kapott az Ír Központi Banktól (a p) pontban szereplő intézkedés). A rendkívüli likviditási segítségnyújtás állami garanciával fedezett része több ízben, a 2010. szeptemberi […] milliárd EUR-ról 2011 márciusáig […] milliárd EUR-ra változott. Az Anglo kamatot fizet az Ír Központi Banknak, amelynek összege a rendkívüli likviditási segítségnyújtásért járó […] bázisponttal megnövelt EKB-alapkamat (jelenleg 125 bázispont), garanciadíjat azonban nem fizet.

(75)

Az INBS szintén állami garanciában részesült az Ír Központi Bank által a részére biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtás egy részére (a (68) preambulumbekezdés q) pontjában szereplő intézkedés). Az INBS 2011. február 24. és az Anglóval létrejött egyesülés közötti időszakban összesen […] milliárd EUR állami garanciát kapott a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra. Az INBS ezen kívül kamatot fizet az Ír Központi Banknak, amelynek összege a rendkívüli likviditási segítségnyújtásért járó […] bázisponttal megnövelt EKB-alapkamat (jelenleg 125 bázispont), az állami garanciáért azonban nem fizet díjat.

(76)

Az egyesített jogalany […] több állami garanciából és stresszhelyzetben 3,3 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióból (a (69) preambulumbekezdés r)–v) pontjában szereplő intézkedések) részesül.

(77)

Az egyesített jogalany az Anglótól és az INBS-től rá átruházott betétekre állami garanciában fog részesülni (a (69) preambulumbekezdés r) pontjában szereplő intézkedés). E betétek összege legfeljebb 1,05 milliárd EUR lehet. Különösen olyan betétek tartoznak ide, amelyek fedezettel rendelkeznek vagy az egyesített jogalanyra átruházott hitelfelvevői számlához kapcsolódnak, és ezért azokat az Anglo és az INBS másra nem ruházta át. Az egyesített jogalany az ELG program idején 50 bázispont értékű átalánydíjat fizet, azt követően pedig nem fizet díjat.

(78)

Az egyesített jogalany egy, az Anglo részére még az egyesülés előtt biztosított intézkedést is élvezhet, azaz becslések szerint mintegy […] milliárd EUR összegig részesül a mérlegen kívüli ügyletekre nyújtott állami garanciában (47) (a (69) preambulumbekezdés s) pontjában szereplő intézkedés). Az egyesített jogalany a garanciát térítésmentesen veheti igénybe.

(79)

Az Anglo és az INBS szanálásának finanszírozása érdekében a közös szerkezetátalakítási terv előirányozza, hogy az egyesített jogalany az általa kapott rendkívüli likviditási segítségnyújtás egy részére állami garanciában részesüljön (a (69) preambulumbekezdés t) pontjában szereplő intézkedés). Az egyesített jogalany az egyesülés kezdetekor összesen mintegy […] milliárd EUR rendkívüli likviditási segítségnyújtáshoz jut, amely azt követően […] csökken. Az egyesített jogalany az euróban történő devizafinanszírozásért […] bázispontnak, a külföldi devizafinanszírozásért pedig […] bázispontnak megfelelő kamatot fizet az Ír Központi Banknak, az állami garanciáért azonban nem fizet díjat.

(80)

A közös szerkezetátalakítási terv értelmében […] pénzügyi helyzetének további romlása esetén (stresszhelyzet – a (69) preambulumbekezdés u) pontjában szereplő intézkedés). Ebben az esetben […] legfeljebb 3,3 milliárd EUR tőke […]. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az egyesített jogalany eleget tegyen az ír pénzügyi szabályozó által meghatározott, jogszabályban előírt vonatkozó minimális tőkekövetelményeknek (jelenleg az össztőkehányad 8 %-a).

(81)

Végül, az egyesített jogalany az Anglótól rá átruházott meglévő, kb. 3 milliárd EUR összegű nagykereskedelmi finanszírozás tekintetében állami garanciában fog részesülni (a (69) preambulumbekezdés v) pontjában szereplő intézkedés). Az egyesített jogalany az ELG program idején 95–125 bázispont értékű díjat fizet, azt követően pedig nem fizet díjat.

(82)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásával 2010. március 31-én megindította az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervére vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárást. Időközben Írország több ízben alapjaiban módosította az Anglo szerkezetátalakítási tervét, mielőtt 2011. január 31-én benyújtotta az Anglóra és az INBS-re vonatkozó közös szerkezetátalakítási tervet. Az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett legtöbb kétely (lásd az említett határozat 4.3.1. pontját (54)) az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervéhez kapcsolódott, amely arra a feltételezésre alapult, hogy az Anglót felosztják egy „jó”, illetve egy „rossz” bankra. Ezek a kételyek ezért a továbbiakban nem érvényesek, mivel az Anglo nem kezd új tevékenységekbe, hanem összeolvad az INBS-szel és fő feladata hitelállománya fokozatos szanálásának elvégzése lesz.

(83)

A teljesség kedvéért mindazonáltal a 3.1. szakaszban összefoglaljuk a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban felvetett kételyeket.

(84)

A jó bank (az eljárás megindításáról szóló határozatban „NewCo”-ként is szerepel) életképességének helyreállítását és a rossz bank (az eljárás megindításáról szóló határozatban „Old Anglo”-ként is szerepel) szabályos felszámolását illetően a Bizottság kételyeinek adott hangot, mivel a határozat elfogadásának időpontjában nem állt rendelkezésre elegendő információ a két jogalany üzleti tervéről. A Bizottság azt is kétségbe vonta, vajon megfelelően becsülték-e meg a NAMA-ra átruházott és a NAMA-ra át nem ruházott kölcsönök értékvesztését. Ezenfelül az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervében szereplő makrogazdasági feltételezések a jelek szerint hiányosak voltak, ezért kételyek merültek fel azok ésszerűségével kapcsolatban. A Bizottság továbbá kétségét fejezte ki egyes új tevékenységeket illetően, amelyeket a jó bank olyan területeken kívánt folytatni, ahol nem rendelkezett előzetes tapasztalatokkal. A Bizottság ezenfelül kétségbe vonta, hogy a terv alapján kielégíthetők a jó bank finanszírozási és likviditási szükségletei.

(85)

Ami a tehermegosztást és az Anglo saját hozzájárulását illeti, a Bizottság megkérdőjelezte, hogy az Anglo szerkezetátalakításhoz való saját hozzájárulása önmagában elegendő-e, tekintettel arra, hogy a jó bank új tevékenységekbe kívánt kezdeni, amihez jelentős beruházásokra lett volna szükség. Mindemellett a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az ír hatóságok az Anglo eredeti szerkezetátalakítási tervében nem vizsgálták meg, vajon az Anglo eszközök értékesítésével vagy más módon hozzá tudna-e járulni a szerkezetátalakításhoz.

(86)

Az Anglo javára nyújtott számottevő mértékű állami támogatás versenytorzító hatásának enyhítését célzó intézkedések tekintetében a Bizottság jelezte, nincs meggyőződve arról, hogy a tervben ismertetett intézkedések elegendők az Anglo részére biztosított támogatás torzító hatásainak ellensúlyozásához.

(87)

Az eljárás megindításáról szóló határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően a Bizottsághoz nem érkeztek harmadik féltől származó észrevételek.

(88)

Írország az eljárás megindításáról szóló határozathoz nem fűzött észrevételeket, ehelyett benyújtotta az Anglo második, majd 2010. október 26-án az Anglo harmadik szerkezetátalakítási tervét.

(89)

A harmadik szerkezetátalakítási tervet felváltotta az Írország által 2011. január 31-én benyújtott közös szerkezetátalakítási terv.

(90)

Meg kell vizsgálni, hogy a közös szerkezetátalakítási tervben szereplő intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(91)

Azon intézkedéseket illetően, amelyeket a Bizottság az Anglóra és az INBS-re vonatkozó korábbi határozataiban megmentési intézkedésként átmenetileg jóváhagyott (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, a)–o) pontban szereplő intézkedések), a Bizottság már megállapította, hogy ezek az Anglo és az INBS javára nyújtott állami támogatásnak minősülnek. Ennélfogva ebben a határozatban nem szükséges ismét megvizsgálni, hogy állami támogatásnak tekinthetők-e.

(92)

Azokat az intézkedéseket, amelyek esetében ebben a határozatban meg kell vizsgálni, hogy állami támogatásnak minősülnek-e, a (68) és (69) preambulumbekezdésben részletesen bemutattuk. Az érintett intézkedések a következők: az Anglo esetében a p), az INBS esetében a q), az egyesített jogalany esetében pedig az r)–v) pontban szereplő intézkedések. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy Írország elfogadja, hogy az intézkedések állami támogatást képeznek.

(93)

A (68) és (69) preambulumbekezdésben említett, p)–v) pontban szereplő intézkedéseket állami forrásokból finanszírozzák, mivel azok állami garanciákat és az állam által finanszírozott közvetlen támogatásokat foglalnak magukban, ezért azokat állami támogatásnak kell tekinteni.

(94)

Szükséges továbbá annak felmérése, hogy a (66)–(69) preambulumbekezdésben felsorolt intézkedések szelektív előnyt biztosítanak-e az állami támogatás kedvezményezettjének vagy kedvezményezettjeinek. A szóban forgó intézkedések szelektívek, mivel azokat kizárólag az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany élvezi.

(95)

A (66)–(69) preambulumbekezdésben említett intézkedések egyaránt gazdasági előnyhöz juttatják az Anglót és az INBS-t az egyesülés időpontjáig folytatott gazdasági tevékenységük tekintetében, illetve jogutódjukként az egyesített jogalanyt az azt követően folytatott tevékenysége tekintetében.

(96)

Az Anglo az Ír Központi Banktól érkező […] milliárd EUR összegű rendkívüli likviditási segítségnyújtásra fedezetet nyújtó állami garanciában részesül (a (68) preambulumbekezdés p) pontjában szereplő intézkedés), amely lehetővé teszi számára eszközei finanszírozását. Ez a garancia előnyhöz juttatja az Anglót, mivel ilyen garancia piaci körülmények között nem állna rendelkezésére. […]. Ezenfelül a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra vonatkozó állami garanciát az Anglo díjfizetési kötelezettség nélkül veheti igénybe. Az ellentételezés hiánya további előnyt jelent az Anglo számára, mivel így mentesül a garanciával járó költségek alól.

(97)

Ugyanezen okok miatt az INBS számára 2011. február 24-től a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított […] milliárd EUR összegű állami garancia gazdasági előnyhöz juttatja az INBS-t (a (68) preambulumbekezdés q) pontjában szereplő intézkedés).

(98)

Ami az egyesített jogalany javára hozott intézkedéseket illeti, az egyesített jogalany továbbra is részesül több állami garanciában, többek között a fennmaradó betétekre (a (68) preambulumbekezdés r) pontjában szereplő intézkedés), a mérlegen kívüli ügyletekre (a (69) preambulumbekezdés s) pontjában szereplő intézkedés), a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra (a (69) preambulumbekezdés t) pontjában szereplő intézkedés) és a meglévő nagykereskedelmi finanszírozásra (a (69) preambulumbekezdés v) pontjában szereplő intézkedés) vonatkozóan. Az egyesített jogalany csak a(z) […], a betétekre és a nagykereskedelmi finanszírozásra vonatkozó garanciáért fizet díjat az ELG program végéig (azt követően a díjfizetés megszűnik), a többi garanciáért azonban nem fizet díjat. Ezek a garanciák előnyt biztosítanak az egyesített jogalany számára, mivel elősegítik annak biztosítását, hogy az egyesített jogalany teljesítse kötelezettségeit. A garanciával fedezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás, a fennmaradó betétek és a fennmaradó nagykereskedelmi finanszírozás révén biztosított szükséges finanszírozás, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó garancia nélkül a szabályos szanálás nem lehetséges. Ezenfelül az, hogy az egyesített jogalany az említettek közül több garanciát díjmentesen vehet igénybe, további előnyhöz juttatja, mivel a társaság mentesül a magasabb finanszírozási költségek alól, és ezáltal elkerüli a súlyosabb veszteségeket.

(99)

Végül […] stresszhelyzetben 3,3 milliárd EUR a hitelállomány szanálásából eredő további veszteségek fedezetére. […] A feltőkésítés előnyhöz […] az egyesített jogalanyt, mivel biztosítja, hogy a vállalat a szanálási időszakban teljesítse a jogszabályban meghatározott, rá vonatkozó tőkekövetelményeket. […].

(100)

Megállapítható, hogy a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, p)–v) pontban szereplő intézkedések torzíthatják a versenyt és érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet.

(101)

Amint az a 6.1.4. szakaszban szerepel, az állami támogatási intézkedések hiányában az Anglo és az INBS egyaránt fizetésképtelenné vált volna, és teljesen kivonult volna arról a piacról, ahol tevékenységét végezte. A rendkívül nagy összegű állami támogatásnak köszönhetően folytatni tudták tevékenységüket a betétpiacon (a betéteiknek az Allied Irish Bankre és az Irish Life & Permanentre történő, 2011. februári átruházásáig), valamint igen korlátozott mértékben a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó hitelek és a lakossági jelzáloghitelek piacán (meglévő hitelek törlesztése). Ennélfogva az állami támogatás torzította a versenyt. Az említett piacokon az Anglo és az INBS nemcsak az ír bankokkal, hanem az Írországban tevékenykedő külföldi szereplőkkel is versengett. Az Anglo az Egyesült Királyságban is végzett tevékenységet (betétek, illetve kereskedelmi hitelezés), ezért az egyesült királyságbeli belföldi, valamint az adott piacon működő, más tagállamokból származó szereplőknek is versenytársa volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmúlt néhány évben a két intézet tevékenysége egyre korlátozottabbá vált, ami csökkentette a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatást.

(102)

Az egyesített jogalany korlátozott mértékű gazdasági tevékenységet fog folytatni egy olyan piacon, ahol ír és külföldi bankok is működnek. Különösen jogosult lesz megtartani kis mennyiségű betétet és meglévő ügyfeleinek bizonyos számú hitelt nyújthat azzal a céllal, hogy az Írország által tett kötelezettségvállalásokkal összhangban növelje a szóban forgó hitelek nettó jelenértékét (lásd a 2.3.2. szakaszt). Az állami támogatási intézkedések hiányában nem tudná végrehajtani ezeket a tevékenységeket. Megjegyzendő, hogy mivel a szanálás nyomán az egyesített jogalany mérlege csökkenni fog, a társaság versenypiacokon folytatott igen korlátozott működésének eredményeképpen számottevően mérséklődik majd a versenytorzító és a kereskedelemre gyakorolt hatás.

(103)

Végül, a (66)–(69) preambulumbekezdésben említett intézkedésekre nem alkalmazható a piacgazdasági befektető elve, mivel azok az Anglo és az INBS javára megítélt nagy összegű mentőcsomag részét képezik. Továbbá, még ha alkalmazható lenne is, ezek az intézkedések nem állnak összhangban a rendes piaci magatartással. Egy piacgazdasági befektető nem hajtaná végre valamennyi intézkedést az Anglo és az INBS megmentése érdekében, majd nem egyesítené azokat a hitelállomány szanálásához, mivel a beruházásai megtérülésének esélye elenyésző (az Anglo és az INBS részére nyújtott feltőkésítések teljes összege alapesetben 34,7 milliárd EUR). Az államéhoz hasonló helyzetben egyetlen piaci befektető sem lett volna képes arra, hogy biztosítsa az Anglo és az INBS szanálásának előmozdításához szükséges tőkét és támogatási összeget. Figyelembe véve a piaci helyzetet és az ír eszközök és kötelezettségek iránti igényt, a piaci befektető nem tudna ilyen finanszírozási forrásokhoz jutni.

(104)

Írország új támogatási intézkedést kíván bevezetni (a (69) preambulumbekezdés r)–v) pontjában szereplő intézkedések), hogy előmozdítsa az Anglo és az INBS szanálását. Ezen intézkedések segítségével lehetőség nyílik az Anglo és az INBS egy jogalannyá történő összeolvasztására. Az egyesített jogalany fő célja az Anglo és az INBS hitelállományának szanálása, ami a minél nagyobb megtérülést és az ír adófizetőket terhelő költségek csökkentését szolgálja.

(105)

A közös szerkezetátalakítási terv értelmében az egyesített jogalany csak a meglévő szerződéses kötelezettségeiből eredő, korlátozott hitelezési tevékenységet folytat majd, kizárólag a hitelállomány nettó jelenértékének megőrzése céljából, ezáltal minimálisra csökkentve azokat a helyzeteket, ahol versenyben áll más bankokkal. Írország szerint az egyesített jogalany eszközeit csak azok esedékességekor, vagy piaci értékesítés keretében realizálja. Az ilyen értékesítések bevételeit esedékes tartozásai visszafizetésére, valamint folyamatos működési költségeinek és a megtartott korábbi kötelezettségek finanszírozására fordítja. Mindezek alapján megállapítható, hogy az egyesített jogalany korlátozott mértékben továbbra is végez majd gazdasági tevékenységet az egyesülés után, és mint ilyen, az állami támogatási intézkedések kedvezményezettjének minősül.

(106)

Az Anglót és az INBS-t illetően a két intézet a tervezett egyesülést megelőzően a kötelezettségeikre nyújtott állami garanciák, a feltőkésítések és egy eszközátviteli intézkedés (a (67) és (68) preambulumbekezdésben említett, a)–o) pontban szereplő intézkedések) segítségével tudta folytatni működését. Az Anglo és az INBS ezért a fenti intézkedések kedvezményezettje.

(107)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a (68) és (69) preambulumbekezdésben említett, a)–v) pontban szereplő intézkedések állami támogatásnak minősülnek.

(108)

Az Anglo és az INBS feltőkésítések formájában nyújtott egyedi állami támogatásban részesült. Az Anglo négy tőkeinjekció keretében összesen 29,3 milliárd EUR-hoz jutott (55). Az INBS esetében két tőkeinjekcióra került sor, összesen 5,4 milliárd EUR értékben.

(109)

Mind az Anglo, mind az INBS részt vett a NAMA-ban (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, d) és m) pontban szereplő intézkedések). Ami az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésben, azaz a NAMA-ra történő eszközátruházásban érintett támogatási összeget illeti, megjegyzendő, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény (56) (20) bekezdésének a) pontjához tartozó 2. lábjegyzet szerint az eszközátviteli intézkedés során a támogatási összeg az eszközök átruházási értéke és piaci ára közötti különbözet. A fedezet tárgyát képező eszközök piaci értékét azonban igen nehéz megbecsülni, mivel a legtöbbjük hitel, amellyel nem kereskednek. Ezenfelül a tényleges támogatási összeget csak azt követően lehet meghatározni, hogy az N 725/09 sz. ügyben hozott bizottsági határozatnak (57) megfelelően befejeződik az átruházott eszközök írországi értékelése, amelynek alapján véglegesen megállapítható az érintett támogatás összege. Ebben az összefüggésben a NAMA-ra átruházott kölcsönök első és második részletéhez kapcsolódó támogatás összegére vonatkozó adatokat már közölték a Bizottsággal, míg az utolsó részletekre vonatkozó információkra még várni kell.

(110)

A NAMA-ra történő átruházás első és második részletével kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján több következtetés is levonható. Elsőként, az Anglo által a NAMA-ra átruházott kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó kölcsönöket tartalmazó első részlet névleges értéke 9 251 millió EUR volt. Ez az átvitel 870 millió EUR összegű támogatást foglalt magában, amely az átruházott névleges hitelegyenlegek 9,4 %-ának felel meg. Másodsorban, a második részletben az Anglo 6 747 millió EUR névleges értékű kölcsönt ruházott át a NAMA-ra. Ez az átvitel 427 millió EUR összegű támogatást foglalt magában, amely az átruházott névleges hitelegyenlegek 6,3 %-ának felel meg. Ennek megfelelően a támogatásoknak a névleges hitelegyenlegekhez viszonyított, két részletre vetített átlagos aránya 7,9 %. Ezt az átlagos arányt a még kifizetetlen részletekre alkalmazva (19 milliárd EUR) az ezekben foglalt támogatási összeg hozzávetőleg 1,5 milliárd EUR lenne. Az Anglo kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó és fejlesztési, valamint járulékos kölcsöneinek a NAMA-ra történő átruházásában érintett állami támogatás teljes becsült összege tehát kb. 2 797 millió EUR (58).

(111)

Az INBS az első részletben 669 millió EUR névleges értékű hitelegyenlegeket ruházott át a NAMA-ra. Ez az átvitel 70 millió EUR összegű támogatást foglalt magában, amely az átruházott névleges hitelegyenlegek 10,5 %-ának felel meg. A második részlet részeként az INBS 591 millió EUR névleges értékű hitelegyenlegeket ruházott át. Ez az átvitel 43,7 millió EUR összegű támogatást eredményezett, amely az átruházott névleges hitelegyenlegek 7,4 %-ának felel meg. Ennek megfelelően a támogatásoknak a névleges hitelegyenlegekhez viszonyított, két részletre vetített átlagos aránya 9 %. Ezt az átlagos arányt a még kifizetetlen részletekre alkalmazva (7,7 milliárd EUR) tehát a kapcsolódó támogatási összeg becsült értéke hozzávetőleg 693 millió EUR-ra tehető. Az INBS kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó és fejlesztési, valamint járulékos kölcsöneinek a NAMA-ra történő átruházásában érintett állami támogatás teljes becsült összege tehát kb. 806 millió EUR (59).

(112)

Noha a még kifizetetlen részletekben érintett állami támogatások összegét később pontosítják, a közös szerkezetátalakítási terv Szerződéssel való összeegyeztethetőségének vizsgálatához nincs szükség az utolsó részletekben foglalt pontos támogatási összeg ismeretére, mivel: i. a Bizottság a NAMA-ról szóló határozatában már elfogadta az átruházási ár meghatározásának módját (60); ii. tekintettel a már érintett összegek nagyságára és arra, hogy az Anglo és az INBS végleg kivonul a piacról, a támogatás összegében bekövetkező változás nem lesz hatással a támogatásra vonatkozóan ebben a határozatban szereplő bizottsági értékelésre; és iii. különösen, a nagyobb összegű támogatás nem növelné az egyesített jogalany szanálásából eredő versenytorzító hatást, mivel nem jelentené azt, hogy az egyesített jogalany több versenyjellegű tevékenységet végez.

(113)

Az Anglo és az INBS egyaránt részt vett a CIFS és az ELG garanciaprogramokban (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett a), c), g), j), l) és n) pontban szereplő intézkedések). A két program keretében az egyes intézetek garanciával fedezett kötelezettségeinek összege az idők során változott. Az Anglo esetében például a CIFS program keretében biztosított kötelezettségek értéke 2008 szeptemberében […] milliárd EUR-n tetőzött, majd 2010. június 30-ra – részben az ELG bevezetése következtében – […] milliárd EUR-ra csökkent. Ezenfelül az Anglo ELG által fedezett kötelezettségeinek összege a 2010. június 30-i […] milliárd EUR csúcsértékről 2011. március 31-re […] milliárd EUR-ra esett vissza az Anglo betéteinek az Allied Irish Banksre történő átruházása nyomán. Az INBS esetében hasonló tendenciát figyelhetünk meg.

(114)

A fentieken túl az Anglo és az INBS a rövid lejáratú kötelezettségeik és a rendkívüli likviditási segítségnyújtás tekintetében egyaránt állami garanciákban részesült, míg az Anglo mérlegen kívüli kötelezettségeire vonatkozóan is […] állami garanciát élvezett.

(115)

A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatokat illetően meg kell jegyezni, hogy amennyiben egy bank nem képes hozzájutni a finanszírozási igényei fedezetéhez szükséges összegű, garanciával nem fedezett hitelekhez, az ilyen garanciák támogatási összetevője akár azok névleges értékét is elérheti. Nyilvánvalóan ez történt, amikor az Anglo és az INBS 2008-tól igénybe vette a CIFS programot, majd 2010-től a rövid lejáratú kötelezettségekre irányuló ELG garanciaprogramot, valamint a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra vonatkozó garanciát, míg az Anglo a mérlegen kívüli kötelezettségei tekintetében is részesült állami garanciában. Ebben az összefüggésben az egyes garanciák, pontosabban a CIFS és az ELG program között jelentős átfedés volt tapasztalható, amely kettős elszámoláshoz vezethetett. Ezzel együtt az egyes garanciák által fedezett összegek ingadoztak (CIFS, ELG program és rendkívüli likviditási segítségnyújtás). Emlékeztetni kell arra is, hogy a két bank állami garanciaprogramokban való részvételét nem veszik figyelembe a kockázattal súlyozott eszközeikhez kapcsolódó támogatások összegének kiszámításakor, amelynek célja annak megállapítása, hogy szükség van-e mélyreható szerkezetátalakításra. Másrészről azonban a szerkezetátalakítás során figyelembe veszik a garanciák támogatási elemét. A fenti okokból a Bizottság nem számította ki az említett állami garanciákhoz kapcsolódó támogatás összegét.

(116)

Az egyesített jogalany […] további 3,3 milliárd EUR összegű tőkét arra az esetre, ha beigazolódik a stresszforgatókönyv.

(117)

Az egyesített jogalany ezenfelül a fennmaradó betétekre legfeljebb 1 milliárd EUR összegig, illetve a mérlegen kívüli ügyleteire legfeljebb bruttó […] összegig állami garanciában részesül, valamint továbbra is jogosult a részére kifizetett rendkívüli likviditási segítségnyújtásra és hasonló támogatásokra vonatkozó garanciára, amelynek értéke becslések szerint az egyesülés kezdetekor akár […] is lehet. Az állami támogatás összegének kiszámítását illetően a Bizottság megállapítja, hogy az egyesített jogalany részére nyújtott garanciák esetében a (115) preambulumbekezdésben szereplő érvelés alkalmazandó.

(118)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Anglo feltőkésítések és egy eszközátviteli intézkedés formájában összesen legalább 32 milliárd EUR állami támogatásban részesült (a kockázattal súlyozott eszközök 43,9 %-a). Az INBS feltőkésítések és egy eszközátviteli intézkedés formájában összesen legalább 6,2 milliárd EUR állami támogatásban részesült (a kockázattal súlyozott eszközök 59 %-a). Ezek mértéke számottevően meghaladja a feltőkésítési közleményben (61) és az értékvesztett eszközökről szóló közleményben meghatározott 2 %-os határértéket.

(119)

Végül meg kell állapítani, hogy az Anglo és az INBS javára nyújtott feltőkésítések és eszközátviteli intézkedés, valamint az egyesített jogalany részére stresszhelyzetben biztosított feltőkésítés összegét összeadva az érintett állami támogatás teljes becsült összege legalább 41,5 milliárd EUR-ra tehető (62).

(120)

Az Anglo és az INBS közös szerkezetátalakítási terve összeegyeztethetőségének értékelésekor elsőként azt kell felmérni, hogy alkalmazandó-e a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja, majd meg kell vizsgálni, hogy a közös szerkezetátalakítási terv teljesíti-e a feltőkésítési közleményben és a szerkezetátalakítási közleményben foglalt követelményeket.

(121)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, ha azt „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” szánták. E tekintetben a piaci körülmények 2008 utolsó negyedéve óta világszerte igen nehezek. Írországot különösen nagy erővel sújtotta a pénzügyi válság. A gazdasági hanyatlás az ingatlanárak zuhanásával és az ír bankok terület- és ingatlanfejlesztési kölcsönöknek való kitettségével együtt jelentős értékvesztést okozott az ír bankok számára. Az ír bankok ezenfelül a bizonytalan ír ingatlanpiaci helyzetből adódóan tartós nehézségekkel szembesültek a piaci finanszírozás és tőke megszerzése terén. Mindez az ír államra (a szuverén hatalomra) is nyomást gyakorolt, és ez vezetett végül a támogatási program létrejöttéhez.

(122)

A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és hogy a bankokat támogató intézkedések alkalmasak e zavar orvoslására; ezt a nézőpontot alátámasztotta a bankokról szóló közlemény (63), a feltőkésítési közlemény, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény és a szerkezetátalakítási közlemény is. Az ír gazdaság tekintetében ezt a Bizottság több, az Írország által a pénzügyi válság elleni küzdelem céljából bevezetett intézkedéseket jóváhagyó határozatában is megerősítette (64).

(123)

Tekintettel Írország sajátos körülményeire, valamint a javuló, ám továbbra is bizonytalan pénzpiaci helyzetre, a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések vizsgálhatók a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

(124)

Az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany több olyan állami támogatási intézkedésben részesült és fog részesülni, amelyek összeegyeztethetőségét a Bizottság korábban még nem vizsgálta. Ide tartozik a rendkívüli likviditási segítségnyújtásra az Anglo és az INBS javára egyaránt nyújtott állami garancia (a (68) preambulumbekezdés p) és q) pontjában szereplő intézkedések) és a stresszhelyzetre vonatkozó állami garanciák és feltőkésítések […] (a (69) preambulumbekezdés r)–v) pontjában szereplő intézkedések). Ezenfelül az Anglo és az INBS a Bizottság által összeegyeztethető megmentési intézkedésnek minősített intézkedésekben részesült (a (66) és (67) preambulumbekezdésben említett, a)–o) pontban szereplő intézkedések), amelyeket azonban most meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e. Ezen intézkedések és a közös szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetőségének értékelésére a bankokról szóló közleménnyel, a feltőkésítési közleménnyel és a szerkezetátalakítási közleménnyel összefüggésben van szükség.

(125)

Noha az Anglo és az INBS a NAMA-ra történő eszközátruházás során eszközátviteli intézkedésben részesült, a két intézet szanálása önmagában nem minősül eszközátviteli intézkedés formájában nyújtott állami támogatásnak. Az Anglo és az INBS eszközeit és kötelezettségeit összevonva egyetlen jogalanyt hoznak létre, amelynek kizárólagos feladata azok teljes körű szanálása. Ennélfogva nincs szükség az eszközök egyesítésének és szanálásának az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján történő értékelésére.

(126)

A bankokról szóló közlemény 15. pontjával összhangban egy támogatás vagy támogatási program a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint akkor összeegyeztethető, ha eleget tesz a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésében foglalt általános összeegyeztethetőségi kritériumoknak, ami az alábbi feltételek teljesítését jelenti:

(127)

Ezek az általános kritériumok a feltőkésítésre és a garanciákra is érvényesek. A feltőkésítési közlemény részletesebben kifejti a bankokról szóló közleményben szereplő három elvet, és kimondja, hogy a feltőkésítés hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás helyreállításához. A feltőkésítési közlemény (6) preambulumbekezdése különösen kimondja, hogy a feltőkésítés megfelelő megoldást kínálhat azon pénzintézetek számára, amelyeknek fizetésképtelenséggel kell szembenézniük.

(128)

Az egyesített jogalany stresszhelyzetben való feltőkésítésének (a (69) preambulumbekezdés u) pontjában szereplő intézkedés) célja annak biztosítása, hogy az Anglo és az INBS hitelállományának szanálása során megfelelő tőke álljon az intézet rendelkezésére a jogszabályban előírt tőkekövetelmények teljesítéséhez. A stresszhelyzetben esetlegesen felmerülő tőkehiány kezelésére a leghatékonyabb és legnyilvánvalóbb intézkedés a tőkeinjekció, mivel közvetlenül javítja az egyesített jogalany össztőkehányadát.

(129)

[…]

(130)

Az Anglo és az INBS javára a részükre biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtásra vonatkozó állami garanciák (a (68) preambulumbekezdés p) és q) pontjában szereplő intézkedések), illetve az egyesített jogalany számára a fennmaradó betétekre (a (69) preambulumbekezdés r) pontjában szereplő intézkedés), a nagykereskedelmi finanszírozásra (a (69) preambulumbekezdés v) pontjában szereplő intézkedés), a részére biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtásra (a (69) preambulumbekezdés t) pontjában szereplő intézkedés) és a mérlegen kívüli kötelezettségeire (a (69) preambulumbekezdés s) pontjában szereplő intézkedés) vonatkozó állami garanciák célja az egyesített jogalany biztonságos finanszírozásának és annak biztosítása, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja. Előbbi finanszírozásra azért van szükség, hogy az Anglo és az INBS megfelelő forrásokkal rendelkezzen eszközei fedezetéhez, míg az egyesített jogalany részére biztosított finanszírozás lehetővé teszi számára az Anglo és az INBS hitelállományának fokozatos szanálását. […].

(131)

Az egyesített jogalany stresszhelyzeti feltőkésítése megfelelő, mivel hatékonyan hozzájárul azon célkitűzés megvalósításához, hogy az egyesített jogalany teljesíteni tudja a jogszabályban előírt, rá vonatkozó tőkekövetelményeket. Az intézkedés ezért hatékonyan megvalósítja az egyesített jogalany nemteljesítésének megelőzésére irányuló célkitűzést.

(132)

A garanciaintézkedések megfelelők, mivel biztosítják, hogy az egyesülés előtt az Anglo és az INBS, az egyesülést követően pedig az egyesített jogalany rendelkezzen a feladatai elvégzéséhez szükséges forrásokkal, egyúttal pedig megelőzik az egyesített jogalany esetleges nemteljesítését.

(133)

A különböző állami támogatási intézkedések továbbá gondoskodnak Írország pénzügyi stabilitásának fenntartásáról.

(134)

A bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedés összegének és formájának szükségesnek kell lennie a támogatás céljának eléréséhez. Ez a követelmény azt jelenti, hogy a tőkeinjekciók és a garanciák összegének a célkitűzés eléréséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia. Ebben az összefüggésben megállapítható, hogy tőkeinjekcióra csak stresszhelyzetben kerül sor, és annak összege legfeljebb 3,3 milliárd EUR lehet. A feltőkésítés biztosítja, hogy az egyesített jogalany eleget tegyen a jogszabályban előírt vonatkozó tőkekövetelményeknek. Az állami garanciák pedig gondoskodnak arról, hogy az egyesített jogalany rendelkezésére álljanak a működő vállalatként őt terhelő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges források.

(135)

Ami az egyesített jogalany által a feltőkésítésért fizetendő ellentételezést illeti, az állam a feltőkésítésért nem részesül rögzített összegű ellentételezésben. Az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany a rendkívüli likviditási támogatásra vonatkozó garanciáért sem fizet díjat, míg utóbbi a mérlegen kívüli kötelezettségek tekintetében is mentesül a díjfizetés alól. Az egyesített jogalany díjfizetési kötelezettsége az ELG program lejárta után a nagykereskedelmi finanszírozásra és a betétekre vonatkozó garancia tekintetében is megszűnik.

(136)

A feltőkésítés esetében a feltőkésítési közlemény (15) és (44) pontja kifejti, hogy kellően indokolt esetben a nehéz helyzetben lévő bankoktól rövid távon alacsonyabb ellentételezés is elfogadható, azzal a feltétellel, hogy a szerkezetátalakítási terv tükrözi az ellentételezés ilyen hiányát. Az egyesített jogalany alapvetően a szanálás eszköze, amely előmozdítja az Anglo és az INBS szabályos szanálását. Az egyesített jogalany csak a hitelállomány szanálásához szükséges gazdasági tevékenységet végez. Írország e tekintetben megtette a szükséges kötelezettségvállalásokat (lásd a 2.3.2. szakaszt). Az Anglo és az INBS kivonul az ír hitel- és betétpiacról. Megállapítható, hogy a szerkezetátalakítás ebben a formában biztosítja az ellentételezés hiányának kompenzációját. Végül, az Anglót és az INBS-t teljes körűen államosították, és a részvényesek mindkét intézetben elveszítették jogaikat és érdekeltségeiket. Ennélfogva az egyesített jogalany szanálásának befejezésekor realizálódó bevétel teljes összege az államot illeti.

(137)

A bankokról szóló közlemény (26) pontja feltételezi, hogy a garanciaprogramok esetében megfelelő díjat kell fizetni. A díj összegét úgy kell meghatározni, hogy az a lehető leginkább megközelítse a piaci árnak tekintett összeget, de figyelemmel arra, hogy a kedvezményezettek számára esetleg nehézséget okoz a jogosan rájuk terhelt összegek viselése. Amint az a (135) preambulumbekezdésben olvasható, meg kell jegyezni, hogy az egyesített jogalany feladata az Anglo és az INBS szanálása lesz. A fenti körülményekre tekintettel megállapítható, hogy az egyesített jogalany garanciadíj fizetése alóli mentesítése indokolt.

(138)

Megállapítható, hogy az egyesített jogalany stresszhelyzetben történő feltőkésítése és az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany javára nyújtott állami garanciák szükségesek az utóbbi tőkemegfelelésének és a megfelelő finanszírozás rendelkezésre állásának biztosításához, egyúttal pedig csökkentik az egyesített jogalany nemteljesítésének kockázatát. Ami a támogatási intézkedésekért fizetendő, a támogatás minimális összegre történő korlátozását célzó ellentételezést illeti, az ellentételezés hiánya – tekintettel arra, hogy az egyesített jogalany elvégzi az Anglo és az INBS szanálását – indokolt.

(139)

Az egyesített jogalany gondoskodni fog az Anglo és az INBS szanálásáról és arról, hogy mindkét intézet kivonuljon az ír betét- és hitelpiacról. A (105) preambulumbekezdésben leírtak szerint az egyesített jogalany az Anglo és az INBS hitelállományának szanálása érdekében korlátozott mértékű gazdasági tevékenységet fog folytatni. A Bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy Írország megtette az ahhoz szükséges kötelezettségvállalásokat, hogy az egyesített jogalany által végzett tevékenységeket a minimumra korlátozza. Az egyesített jogalany kizárólag az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományainak kezelésével összefüggésben és szigorú korlátozások mellett nyújthat hitelt (hitelek átütemezése, fedezeti érték megőrzése). Az egyesített jogalany nem gyűjt betéteket és nem kezd új tevékenységbe. Következésképpen az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany részére nyújtott számottevő mértékű támogatás csak mérsékelt versenytorzító hatással jár.

(140)

Megállapítható, hogy: i. az egyesített jogalany stresszhelyzetben biztosított feltőkésítése és a garanciák megfelelőek az Anglo és az INBS szanálásának biztosításához; ii. az Anglo és az INBS kivonul az ír betét- és hitelpiacról; iii. az a tény, hogy az Anglo, az INBS és az egyesített jogalany javára eszközölt befektetésekért nem jár ellentételezés és azok nem térülnek meg, az ügy jelenlegi körülményei között indokolt; és iv. megfelelő intézkedések korlátozzák a más versenytársakat érintő negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(141)

A szerkezetátalakítási közlemény a pénzügyi intézetek jelenlegi pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat írja elő. A szerkezetátalakítási közlemény szerint annak érdekében, hogy a pénzügyi intézet jelenlegi pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítása a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető legyen, a szerkezetátalakításnak:

(142)

A közös szerkezetátalakítási terv célja, hogy az egyesített jogalany szabályos módon elvégezze az Anglo és az INBS szanálását. Ennélfogva az egyesített jogalany életképességének értékelésére nincs szükség.

(143)

A közös szerkezetátalakítási terv az Anglo és az INBS állami támogatással történő szabályos szanálását irányozza elő. A két banktól átvett hitelállományok szanálására tíz év alatt kerül sor. Írország […]-ban becsülte meg az egyesített jogalany nemteljesítési kockázattal szembeni védelméhez szükséges tőkeinjekciók becsült összegét. Ezenfelül az egyesített jogalany az Anglo és az INBS eszközeinek szanálásához szükséges feladatai elvégzéséhez állami garanciákban fog részesülni.

(144)

Ebből következik, hogy biztosítottak az egyesített jogalany eszközeinek szabályos szanálásához szükséges feltételek.

(145)

A szerkezetátalakítási közlemény jelzi, hogy a támogatás minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. Ebből a célból a) a szerkezetátalakítás költségeit és a támogatás összegét egyaránt korlátozni kell, és b) jelentős saját hozzájárulás szükséges.

(146)

A szerkezetátalakítási közleményben foglalt elvek előírják, hogy a támogatási összegnek a minimumra kell korlátozódnia, és a bankoknak először saját forrásaikból kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást.

(147)

Írország a két intézet által elszenvedett súlyos veszteségekre és arra tekintettel, hogy a további működésük bizonytalan piaci helyzetet teremtene, úgy határozott, hogy az Anglo és az INBS nem folytatja tevékenységét. Az államot különösen az a kockázat fenyegeti, hogy az Anglo és az INBS működésének ideje alatt folyamatosan tőkét kellene azokba injektálnia a veszteségek fedezése és annak biztosítása érdekében, hogy mindkét intézet teljesítse a pénzügyi felügyeleti hatóság által előírt új tőkekövetelményeket. Azzal, hogy a két bank szanálása mellett döntött, Írország véget vetett az Anglóval és az INBS-szel kapcsolatos piaci spekulációnak, és tisztázta a részükre nyújtott állami támogatás költségeit.

(148)

Írország e döntése és a 2.3.2. szakaszban felsorolt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a támogatást ne használják tőke- és forrásigényes új tevékenységek indítására, és ezáltal elősegítik a támogatási összeg minimumra történő korlátozását. Az egyesített jogalany különösen nem kezd új hitelezési tevékenységbe, és működése során az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának szigorú korlátozások szerint történő kezelésére szorítkozik.

(149)

Az Anglo és az INBS szanálásának részeként Írország a két intézet egyesítése mellett döntött annak érdekében, hogy csak egy szanálási eszközt kelljen kezelnie. Ez a megoldás nagy valószínűséggel szinergiákat teremt a hitelállományok szanálása, az emberi erőforrások és a finanszírozás irányítása tekintetében. Noha ezek a szinergiák korlátozottak, előmozdítják az eszközök szanálását […]. Ebben az esetben a két intézet egyesítésének köszönhetően csökken az a tőkeösszeg, amelyet Írországnak a két bank számára biztosítania kell.

(150)

Átfogóbb szinten a két bank egyesítése leegyszerűsíti a szanálási eljárást és jóllehet csupán korlátozott mértékben, de csökkentheti a strukturális költségeket.

(151)

Másik megoldásként Írország mérlegelhetné az Anglo és az INBS azonnali felszámolását. A Bizottság azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a felszámolás a szabályos szanálásnál költségesebb lenne és nagyobb összegű állami támogatást igényelne […].

(152)

Az Anglóról az egyesített jogalanyra átruházott kereskedelmi kölcsönöket illetően a közös szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint […] névleges érték esetében értékvesztés várható (65). Figyelembe véve az Anglo piaci tanácsadói által 2010 májusában megbecsült leszámítolási szinteket, az Anglótól a NAMA-ra át nem ruházott kölcsönök gyorsított eladása számottevően nagyobb veszteséggel járna, mint a hitelállomány szabályos szanálása ([…]) (66). Összességében az Anglo azonnali felszámolása esetében felmerülő veszteségek súlyosabbak lennének annál a veszteségnél, amely hosszú időn keresztül történő szanálás esetében érné a kölcsönöket. Hangsúlyozni kell, hogy különösen az ír kölcsönök tekintetében korábban még nem volt példa ilyen méretű ügyletre. Ennélfogva a fenti számadatok szakértői véleményeken alapuló becslések, és a gyorsított eladás esetében egyáltalán nem bizonyos, hogy ilyen óriási mennyiségű eszközre akár alacsony áron is találnának vevőt.

(153)

Felszámolási eljárás során az eszközök eladásából származó bevételt elosztanák, és visszafizetnék belőle az elsőrendű kötvényeseket, betéteseket és az állami garanciával fedezett EKB-/CBI-támogatást […].

(154)

Az Anglo esetében hozzávetőleg […] milliárd EUR összegű fedezetlen hitelt nem véd állami garancia (67) […]. Az Anglo fennmaradó fedezetlen hitelei (hozzávetőleg 3 milliárd EUR) állami garancia hatálya alá tartoznak, és az érintett kötelezettségek birtokosait az állam névértéken kifizeti. Felszámolás esetén így az elsőrendű fedezetlen kötvények tulajdonosai összesen legfeljebb nettó […] milliárd értékben járulnának hozzá a veszteségekhez. Az Anglo eszközeinek gyorsított eladásából származó további veszteségek meghaladják ezt az összeget.

(155)

Ezenfelül felszámoláskor az alárendelt hitelek birtokosait veszteség érné. Mivel azonban az alárendelt hiteleket az elmúlt években visszavásárolták, a fennmaradó hátralékos alárendelt hitelek összege pedig alacsony, ezek a veszteségek nem ellensúlyoznák az elsőrangú kötelezettségbirtokosok kártalanításához szükséges további állami támogatást (68).

(156)

Összefoglalva tehát: a hitelportfólió gyorsított felszámolása, feltételezve, hogy az megvalósítható – noha ez egyáltalán nem bizonyos –, olyan költséget jelentene Írország számára, amely meghaladja az Anglo és az INBS tervezett tízéves szanálása során keletkező költségeket, itt ugyanis először a könnyebben értékesíthető eszközök eladására kerülne sor, míg azokat az eszközöket, amelyekre nincs kereslet, több évig megőriznék.

(157)

Ami az INBS-t illeti, a bank továbbvitt kereskedelmi hitelállománya tekintetében (amelyet közel teljes egészében átruháztak a NAMA-ra) az Anglóra vonatkozókhoz hasonló megfontolások alkalmazandók. Az INBS kötelezettségeinek túlnyomó részére szintén Írország vállalt garanciát (69).

(158)

Az INBS továbbvitt jelzáloghitel-állományát illetően az INBS szerkezetátalakítási tervében Írország jelezte, hogy a hitelállomány minősége és a hasonló, jobb minőségű eszközöket érintő írországi és egyesült királyságbeli ügyletekre vonatkozó piaci információk alapján, […], az INBS hitelállományával kapcsolatos rövid lejáratú ügyletek esetében jelentős mértékű leszámítolásra kell számítani.

(159)

A közös szerkezetátalakítási terv az INBS hitelállományára vonatkozóan, […] összegű értékvesztés alapján, hozzávetőleg […] összes veszteséget irányoz elő. Amennyiben a hitelállományt 2011-ben értékesítenék, […]. Az INBS szabályos szanálásának előnyét csökkentheti, ha a hitelállományra a vártnál nagyobb mértékű leszámítolást kínálnak. Valószínű azonban, hogy a leszámítolás […].

(160)

Megállapítható, hogy az Anglónak és az INBS-nek az egyesített jogalany révén történő szabályos szanálása a szükséges minimumra korlátozza a szerkezetátalakítási költségeket és az állami támogatás összegét.

(161)

A kedvezményezett banknak a szerkezetátalakítási szakasz során való saját hozzájárulására vonatkozó elvek megkövetelik, hogy: i. a kedvezményezett bank a lehetséges mértékig saját forrásaiból – például eszközeladás révén – finanszírozza a szerkezetátalakítást; és ii. a szerkezetátalakítás költségeit megfelelő mértékben a banki befektetők is viseljék azáltal, hogy a rendelkezésre álló tőke segítségével átvállalják a veszteségeket, valamint ellentételezik az állami beavatkozást. A terhek megosztása kettős célt szolgál: a versenytorzulás mértékének korlátozását és az erkölcsi kockázat kiküszöbölését (70).

(162)

Az Anglo és az INBS jelenlegi szanálása esetében a két intézet a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul a szerkezetátalakításhoz, mivel minden eszközt eladásra kínálnak és a bevételek teljes összegét a szanálás finanszírozására fordítják. Az eszközök értéke azonban olyan mértékben csökkent, hogy az eladásukból származó bevétel eltörpül a két banknak nyújtott tőkeinjekciók mellett.

(163)

Mindemellett mindkét bank értékesítette betéti állományát.

(164)

A terhek megosztását illetően a szerkezetátalakítási közlemény előírja, hogy a szerkezetátalakítás költségeit az állam és a korábbi banki befektetők és részvényesek közösen viseljék.

(165)

Az Anglo esetében az egyéni részvényeseket maradéktalanul „törölték” és a bankot teljes körűen államosították.

(166)

Az INBS az intézet első állami feltőkésítését megelőzően saját tagjai tulajdonában volt. Különösen a „részvényes tagok” (az INBS-ben betéti számlával rendelkező személyek) nyereségre voltak jogosultak a bank kapitalizálódása (az INBS rendes bankká történő átalakulása), megszüntetése vagy felszámolása esetén a realizált eszközökből keletkező többlet után. Az INBS első feltőkésítése után az állam különleges befektetői részvények kibocsátásával átvette az INBS teljes körű irányítását. Ezt követően a tagok – az állam javára – elveszítették a (például az INBS eladása esetén) realizált eszközökből keletkező többlet utáni nyereségre való jogukat. Ennek következtében a részvényes tagok gazdasági jogait maradéktalanul „eltörölték”.

(167)

Így mind az Anglo részvényesei, mind az INBS tagjai a lehető legnagyobb mértékű hozzájárulást nyújtották azáltal, hogy átengedték az államnak az intézetek irányítását és tulajdonjogát.

(168)

A másodrangú hitelezők az Anglóban kettő, az INBS-ben egy kötelezettségkezelési eljárás révén szintén jelentős mértékben hozzájárultak a szerkezetátalakításhoz. Az Anglo esetében a két kötelezettségkezelési eljárás lebonyolítására 2009 augusztusában, illetve 2010 decemberében került sor; ezek nyomán a kötvényesek jelentős veszteségeket könyvelhettek el, hozzávetőleg 3,5 milliárd EUR összegű adózás előtti nyereség keletkezett, és a bank további alapvető tier 1 tőkéhez jutott (71). Az INBS 2009-ben hajtott végre kötelezettségkezelési eljárást, amelynek keretében a kötvényesek értékpapírjaikat a névértékhez képest 42 %-kal leszámítolt értéken váltották be, ezáltal 112 millió EUR alapvető tőkét szabadítottak fel az intézet számára.

(169)

Az egyesített jogalany összesen 500 millió EUR összegű alárendelt kötelezettséget birtokol majd (2010. december 31-én), amely jelentősen kevesebb a 2008. december 31-én az Anglo és az INBS tulajdonában lévő alárendelt hiteleknél (5 milliárd EUR, illetve 300 millió EUR), jelezve a másodrangú hitelezők által elszenvedett veszteség számottevő mértékét. Írország ezenfelül vállalta, hogy az egyesített jogalany – ilyen jogi kötelezettség hiányában – nem fizet ki kamatszelvényeket és nem gyakorolja az alárendelt kölcsöneszközökre és hibrid tőkeeszközökre vonatkozó vételi jogot.

(170)

Tekintettel a két intézet részére biztosított állami támogatásnak a méretükhöz viszonyított rendkívül magas összegére és a kapcsolódó állami költségekre, indokolt megvizsgálni, vajon az elsőrangú hitelezők is viselhetnének-e terheket. Ebben az összefüggésben az írországi elsőrangú hitelezők a betétszámlák tulajdonosaival megegyező rangot élveznek […]. Amint már jeleztük, a bankok felszámolása jelentősen megnövelné az állami támogatás iránti igényt és az adófizető által viselt végső költségeket. A Bizottsághoz ez idáig nem érkezett részletes javaslat arra vonatkozóan, hogyan valósítható meg az elsőrangú hitelezők […] teherviselése az államot terhelő szanálási költségek növekedése nélkül.

(171)

Összefoglalva megállapítható, hogy a jelenlegi jogi keretben az Anglo és az INBS szabályos szanálásához való saját hozzájárulása eleget tesz a szerkezetátalakítási közleményben foglalt feltételeknek.

(172)

A szerkezetátalakítási közlemény úgy rendelkezik, hogy a versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket a támogatási összeg, illetve annak függvényében kell meghatározni, hogy a támogatott intézet a szerkezetátalakítást követően mely piacokon lesz jelen.

(173)

Amint az a fenti 6.2.5. szakaszban olvasható, az Anglo, az INBS és jogutódjuk, az egyesített jogalany részére biztosított összegek abszolút értékben és az intézetek méretéhez, illetve kockázattal súlyozott eszközeihez viszonyítva is rendkívül magasak. Ez az említett intézetek veszteségeinek mértékét tükrözi.

(174)

A versenytorzulás mértéke mindazonáltal korlátozott, mivel az intézetek szinte teljesen kivonulnak korábbi működési piacaikról. A 2.3.2. szakaszban ismertetett írországi kötelezettségvállalások a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák az egyesített jogalany üzleti tevékenységét. Feladata az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának szanálása lesz, és új tevékenységbe nem kezd. Ezenfelül megszünteti a betétgyűjtést is (72). Az Írország által tett kötelezettségvállalások az eszközök szanálásának befejezéséig érvényesek és alkalmazandók.

(175)

Az alábbi preambulumbekezdések azt ismertetik, hogyan biztosítják Írország kötelezettségvállalásai a versenytorzulás mértékének minimumra történő korlátozását.

(176)

A Bizottság örömmel veszi tudomásul Írország azon vállalását, hogy az egyesített jogalany nem kezd új tevékenységbe és nem lép be új piacokra. Az egyesített jogalany kizárólagos feladata az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának szanálása lesz, és a továbbvitt eszközök szanálásának befejezésekor felszámolják.

(177)

Ezenfelül az egyesített jogalany nem lesz jogosult más vállalatokat felvásárolni vagy azokban részesedést vásárolni, ami megakadályozza, hogy az állami forrásokat tevékenységei bővítésére használja.

(178)

Az egyesített jogalany nem nyújt hitelt új ügyfeleknek, és hitelezési tevékenysége során az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának kezelésére szorítkozik. Mint ilyen, az egyesített jogalany aktívan úgy gazdálkodik a hitelállománnyal, hogy – a működő bankok körében rendes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően – maximalizálja az eszközök nettó jelenértékét.

(179)

A kereskedelmi hitelállomány esetében az aktív gazdálkodás egyúttal azt is jelentheti, hogy a hitelfelvevőknek korlátozott mértékben további hitelt biztosítanak egy ingatlan építésének befejezéséhez vagy felújításához, ha ez megőrzi vagy növeli az eszközök jelenértékét. Az ilyen aktív gazdálkodás azonban korlátozott, mivel az egyesített jogalany kereskedelmi hitelállománya a tervidőszak minden egyes évében legfeljebb […]-val haladhatja meg a közös szerkezetátalakítási tervben szereplő előrejelzést. A kereskedelmi hitelállomány átfogó felső határértékét ezenfelül további korlátozások egészítik ki, amelyek a 2.3.2. szakaszban leírt módon egyes hitelfelvevőkre alkalmazandók.

(180)

Írország továbbá vállalta, hogy az INBS továbbvitt jelzáloghitel-portfóliójához kapcsolódóan lakossági ingatlanra további jelzáloghiteleket nem nyújtanak (kivéve, ha a bankot erre szerződés kötelezi). A jelzáloghitel-állomány kezelése során a nettó jelenérték maximalizálására fognak törekedni, az új hitelezést pedig korlátozzák: a további lakossági jelzáloghitel-előlegek felső határát a 2011–2012 időszakra 20 millió EUR-ban, az azt követő évekre pedig évente 5 millió EUR-ban határozzák meg. Ezek a határértékek (2011-re és 2012-re évente átlagosan 10 millió EUR, azt követően évente 5 millió EUR) az egyesített jogalany jelzáloghitel-állománya névértékének kevesebb mint 1 %-a, ami megakadályozza, hogy a társaság tovább bővítse jelzálogpiaci tevékenységét.

(181)

Mindent összevetve a hitelállományra vonatkozó határérték és Írország kötelezettségvállalásai biztosítani fogják, hogy az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományát körültekintően, a maximális megtérülésre törekedve kezeljék, és megelőzik, hogy az egyesített jogalany új vagy meglévő ügyfelekkel teljesen új tevékenységbe kezdjen. Az egyesített jogalany üzleti tevékenységei így a szükséges minimumra korlátozódnak, az írországi kötelezettségvállalások pedig gondoskodnak arról, hogy ezek a tevékenységek a verseny torzítása szempontjából ne jelentsenek komoly problémát.

(182)

A támogatási programmal összhangban az Anglo és az INBS kb. 12,2 milliárd EUR értékű betéteinek és a NAMA kb. 15,9 milliárd EUR értékű kötvényeinek értékesítése 2011. február 24-én fejeződött be (lásd a 2.3.1.1. szakaszt).

(183)

Az egyesített jogalany azonban a betétek átruházásának időpontjában 1 milliárd EUR értékű betétet megtartott.

(184)

Különösen egyes vállalati betéteket a több vállalati intézmény számára nyújtott kölcsönök fedezeteként tartanak fenn (megtakarítási-befektetési számlák). E betétek fenntartását az intézetek és egyes ügyfeleik között létrejött szerződéses hitelezési megállapodások indokolják, és mint ilyen, az az Anglo és az INBS hitelportfóliója szabályos szanálásának részét képezi. Az egyesített jogalany azonban csak korlátozott tevékenységet folytathat, mivel új ügyfelektől nem gyűjthet betétet és a birtokában maradó betéteket fokozatosan visszaváltják.

(185)

Az egyesített jogalany a fennmaradó betétek mennyiségét nagyjából az azokhoz kapcsolódó vagy járulékos eszközök szanálásával megegyező ütemben csökkenti (illetve kapcsolódó vagy járulékos eszközök hiányában a teljes nettó hitelállomány szanálásához hasonló ütemben). Ezenfelül Írország vállalta, hogy az egyesített jogalany betétállománya mindenkor legfeljebb 200 millió EUR-val haladhatja meg a közös szerkezetátalakítási tervben előre jelzett összeget.

(186)

Összefoglalva, az egyesített jogalany betétpiacon folytatott üzleti tevékenysége drasztikusan csökken, és az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának szabályos módon történő szanálásához szigorúan szükséges minimumra korlátozódik. Az Írország által tett kötelezettségvállalások így szavatolják, hogy az egyesített jogalany betéti tevékenysége nem jár jelentős versenytorzító hatással az ír betétpiacon.

(187)

Megállapítható, hogy a rendkívül nagy összegű állami támogatás nem okoz indokolatlan versenytorzulást, azt ugyanis a piaci jelenlét hasonlóan nagymértékű csökkenése ellensúlyozza. A versenytorzítást korlátozó intézkedések eleget tesznek a szerkezetátalakítási közleményben foglalt követelményeknek, mivel az egyesített jogalany nem kezd új tevékenységbe és megszünteti a betétek gyűjtését, míg a hitelezés terén az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának rendes kezelésére és szanálására szorítkozik. Az egyesített jogalany végül teljesen kivonul az ír hitel- és betétpiacról, és ezért a továbbiakban nem torzítja a versenyt. Az egyesített jogalany mindezeken felül felvásárlási tilalmat alkalmaz.

(188)

A szerkezetátalakítási közlemény 46. pontja kimondja, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtásának ellenőrzése érdekében a tagállamoknak rendszeresen részletes jelentést kell küldeniük. Ennek megfelelően Írországnak az e határozatról szóló értesítés napjától számítva félévente be kell nyújtania ilyen jelentést a Bizottsághoz.

(189)

Az Anglo és az INBS szerkezetátalakítása esetében ezenfelül három évre ellenőrző megbízottat neveznek ki, aki nyomon követi az Írország által tett kötelezettségvállalások alkalmazását. Az ellenőrző megbízott felel valamennyi kötelezettségvállalás ellenőrzéséért (lásd a II. mellékletet). Rendszeresen nyomon követi, hogy az egyesített jogalany a kötelezettségvállalásokkal összhangban végzi-e az Anglo és az INBS továbbvitt hitelállományának kezelését, és biztosítja, hogy az Anglo és az INBS hitelállományának kezelése ne vezessen a piaci verseny torzulásához.

(190)

Megállapítható, hogy az Anglo és az INBS közös szerkezetátalakítási terve eleget tesz a szerkezetátalakítási közleményben foglalt követelményeknek. A terv az Anglo és az INBS eszközeinek szabályos szanálását irányozza elő. A bankok saját hozzájárulása elégséges, a tehermegosztás jelentős és az állami támogatás mértéke a minimumra korlátozódik. A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedések megfelelőek, és végül, megfelelő ellenőrzésre fog sor kerülni.

(191)

A (66)–(69) preambulumbekezdésben említett, a)–v) pontban szereplő és az 1. táblázatban felsorolt intézkedések szerkezetátalakítási támogatásnak minősülnek. Az eljárás megindításáról szóló 2010. március 31-i határozat hatálya alá tartozó támogatási intézkedések tekintetében a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésével (73) összhangban megállapítja, hogy ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal. Ami az e határozat hatálya alá tartozó többi intézkedést illeti, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében nem emel kifogást azok ellen, mivel ezek az intézkedések a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal,

a)

[…] az Anglo Irish Bank 29,44 milliárd EUR összegű feltőkésítése;

b)

az Irish Nationwide Building Society 5,4 milliárd EUR összegben végrehajtott feltőkésítése;

c)

az Anglo Irish Bank javára nyújtott, végrehajtott állami garanciák, ideértve a hitelintézetek számára biztosított ír kezességvállalási programot (Guarantee Scheme for Credit Institutions – CIFS), a tartalékköteles forrásokra vonatkozó garanciaprogramot (Eligible Liabilities Guarantee Scheme – ELG), a rendkívüli likviditási segítségnyújtást és a rövid lejáratú, illetve mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó garanciákat;

d)

az Irish Nationwide Building Society javára nyújtott, végrehajtott állami garanciák, ideértve a CIFS és az ELG programot, a rendkívüli likviditási segítségnyújtást és a rövid lejáratú kötelezettségekre vonatkozó garanciákat;

e)

az Anglo Irish Bank javára végrehajtott eszközátviteli intézkedés, mégpedig 35 milliárd EUR értékű bankképes kölcsönöknek a nemzeti eszközkezelő ügynökségre (NAMA) történő átruházása;

f)

az Irish Nationwide Building Society javára végrehajtott eszközátviteli intézkedés, mégpedig 8,9 milliárd EUR értékű bankképes kölcsönöknek a NAMA-ra történő átruházása;

g)

[…] az egyesített jogalany 3,3 milliárd EUR összegű feltőkésítése vészhelyzet esetén;

h)

az egyesített jogalany nagykereskedelmi finanszírozására, betéteire és mérlegen kívüli kötelezettségeire vonatkozó tervezett garanciák.