a)

2010-ben a tényleges költségvetési hiány a GDP 0,4 %-ával meghaladta a kitűzött célt, miközben a gazdasági növekedés 2010-ben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlások alapjául szolgáló, a Bizottság szolgálatai által készített 2009. tavaszi előrejelzésben becsültnél nagyobb volt. Az államháztartás egyenlege (a kormány és a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése (a továbbiakban: a 2011. őszi előrejelzés) szerint is) 2011-ben többletbe fordul át, de kizárólag egyszeri bevételeknek köszönhetően, vagyis a magánnyugdíjpénztárak nyugdíjvagyonának az állami pillérbe történő transzferálása (a GDP 9,75 %-a), valamint a távközlést, az energiaágazatot, a kiskereskedelmet és a pénzügyi szektort érintő különadók (a GDP 0,9 %-a) révén. Az egyszeri intézkedések nélkül a hiány elérte volna a GDP körülbelül 6 %-át, és jóval meghaladta volna az Európai Unióról szóló szerződéshez és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyvben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2011. őszi bejelentésben a magyar hatóságok a GDP 3,9 %-át kitevő többletet jeleztek előre. A 2011. őszi előrejelzés valamivel kisebb többlettel számolt (nevezetesen a GDP 3,6 %-ával), mivel tartalmazta az állami tömegközlekedési vállalatok adósságának részleges átvételére vonatkozó feltételezést (a GDP 0,2 %-a). A 2011. őszi előrejelzés lezárásának időpontját követően befolyt egyszeri bevételekre vonatkozó legújabb információk alapján a többlet még alacsonyabb is lehet. A strukturális hiány 2010-ben 1,5 %-kal, 2011-ben pedig 1,25 %-kal, vagyis összesen a GDP 2,75 %-ával romlott, szemben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlással, amely javasolta, hogy az említett két évben összesen legalább a GDP 0,5 %-át kitevő költségvetési erőfeszítést biztosítsanak a hiány 2011-es határidőig történő tartós kiigazításához. Ez a strukturális romlás azt a tényt tükrözi, hogy a strukturális intézkedések nem ellensúlyozták kellő mértékben a GDP több mint 2 %-át kitevő adócsökkentést;

b)

a költségvetés-tervezet 2012-re a GDP 2,5 %-át kitevő hiányt tűz ki célul, a konvergenciaprogram 2011. évi aktualizált változatával összhangban. Ennek elérése érdekében a költségvetés-tervezet számos intézkedést tartalmaz, amelyek a hatóságok szerint összesen a GDP közel 4 %-át teszik ki, miközben a GDP 0,7 %-a rendkívüli tartalékba kerül. Ezzel ellentétben a 2011. őszi előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,8 %-át éri el, a strukturális hiány pedig a GDP 2,4 %-ával javul. A költségvetés-tervezethez képest a hiányra vonatkozó magasabb értékek többek között az 1 százalékponttal alacsonyabb gazdasági növekedésre vonatkozó 2012-es előrejelzést, valamint a bevételek és a kiadások alakulásának óvatosabb értékelését tükrözik. Ugyanakkor költségvetés-tervezet a megfelelő jogszabályokkal összhangban azt feltételezi, hogy a rendkívüli tartalékot várhatóan nem használják fel. Mindazonáltal a GDP 3 %-ában meghatározott hiányérték betartása csak a fent említett ágazati különadókból eredő, a GDP közel 0,9 %-át kitevő egyszeri bevételek révén biztosított;

c)

a 2011. őszi előrejelzés a változatlan politikán alapuló szokásos feltételezésből kiindulva azzal számolt, hogy a költségvetési hiány 2013-ban újra a GDP 3,7 %-ára romlik. Ez főként abból a tényből ered, hogy a GDP körülbelül 0,9 %-át kitevő különadók fokozatos megszüntetését várhatóan nem ellensúlyozzák az említett évre vonatkozó strukturálisreform-programból következő további megtakarítások;

d)

a 2011. őszi előrejelzés közzététele óta bekövetkezett költségvetési fejlemények alapján (makrogazdasági környezet legújabb romlásának figyelembevétele nélkül) még mindig úgy tűnik, hogy a 2012. évre vonatkozó, a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés megvalósítható. Ez azzal magyarázható, hogy a kormány által 2011. december 15-én elfogadott, a GDP 0,4 %-át kitevő új konszolidációs intézkedéscsomag hiánycsökkentő hatását nagyjából semlegesítik a költségvetés-tervezethez elfogadott hiánynövelő módosítások, valamint a bankszektorral 2011. december 15-én kötött megállapodás nettó költségvetési költségei, amelyeket még nem ellensúlyoznak kellő mértékben további konszolidációs intézkedések;

e)

2013-ra vonatkozóan, figyelembe véve a strukturálisreform-program néhány további pontosítását (a kapcsolódó kormányzati és parlamenti határozatokat a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében készített 2011. decemberi magyarországi helyzetjelentés részletezi), a 2012. évből származó kedvező bázishatást és a bankszektorral kötött megállapodás nettó költségét, a 2011. őszi előrejelzés 2013-ra vonatkozó hiánybecslése a GDP 3,7 %-áról 3,25 %-ra csökkenthető, ami még így is egyértelműen a GDP 3 %-ával egyenlő hiányküszöb felett van. Az aktualizált értékelés és a Magyarország 2011. áprilisi konvergenciaprogramjában megállapított hivatalos hiánycél (a GDP 2,2 %-a) közötti különbség elsősorban abból a tényből ered, hogy konkrét lépések hiányában a strukturálisreform-programnak körülbelül a felét nem lehetett figyelembe venni. A különbség fennmaradó része a magasabb kiadás-előrejelzéshez kapcsolódik, főként az állami tömegközlekedési vállalatoknál és az útfenntartás területén, valamint némileg eltérnek a növekedésre vonatkozó feltételezések is. Tervben vannak további strukturális reformok, amelyek csökkenthetik a hiány-előrejelzést, de azokat nem határozták meg kellő részletességgel;

f)

az említett aktualizált középtávú előrejelzésekre lefelé mutató kockázatok hatnak. Van néhány pozitív kockázat, nevezetesen, ha 2012-ben és 2013-ban folytatódik a bevételek vártnál jobb alakulása. A negatív kockázatok azonban várhatóan nagyobb mértékűek lesznek, mint az azokat ellensúlyozó pozitív kockázatok. Mindenekelőtt a kötvények kamata minden lejáratra emelkedett, gyengült az árfolyam, és úgy tűnik, hogy a 2011. november 10-én közzétett 2011. őszi előrejelzés óta romlottak a középtávú gazdasági kilátások. Összességében, ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével a hiány-előrejelzéseket mind 2012-re, mind 2013-ra vonatkozóan tovább kell növelni a GDP 0,5 %-ával, ami a GDP 3 %-át meghaladó, illetve a GDP 3,75 %-át kitevő hiányhoz vezet;

g)

a 2011. őszi előrejelzés szerint a bruttó államadósság – tekintettel az előrejelzés hiányszámaira és az árfolyamra vonatkozó feltételezésekre – várhatóan újra növekszik és 2013-ban a GDP közel 77 %-a lesz, miután 2011-ben átmenetileg visszaesett a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átvétele miatt. Amennyiben a középtávú költségvetési előrejelzéseket csak az előrejelzés lezárásának időpontja után elfogadott új intézkedések alapján aktualizálnák, a 2012-re becsült adósságarány nagyjából változatlan lenne, és 2013-ban csak némileg javulna. A költségvetési előrejelzések esetleges további módosítása azonban, leginkább a kötvényhozamok emelkedése, a 2011. végi 311-es EUR/HUF árfolyam (ami körülbelül 12 %-kal gyengébb a 2011. őszi előrejelzésben használt technikai feltételezésnél), valamint a rosszabb makrogazdasági környezet miatt, 2011-ben körülbelül 80 %-os adósságarányhoz vezet, amely aztán 2012-ben és 2013-ban mintegy 78,5 %-on stabilizálódna, miközben a Tanács ajánlása szerint a bruttó államadósság arányát egyértelműen csökkenő pályára kell állítani.