6.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/6


A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. január 24.)

a 2009. július 7-i tanácsi ajánlás nyomán Magyarország által tett intézkedések megfelelésének megállapításáról

(2012/139/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Szerződés 126. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)

A Tanács a 2004. július 5-én a Bizottság ajánlására elfogadott 2004/918/EK határozattal (2) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy Magyarországon túlzott hiány állt fenn (3).

(4)

A Tanács 2004. július 5-én a Bizottság ajánlására a 104. cikk (7) bekezdésével összhangban ajánlásban felkérte a magyar hatóságokat, hogy középtávú keretbe foglalt intézkedésekkel 2008-ig csökkentsék a hiányt a GDP 3 %-a alá. A Tanács a 2005. január 18-án elfogadott 2005/348/EK határozattal (4) az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlás nyomán.

(5)

A Tanács 2005. március 8-án a Bizottság ajánlására egy második ajánlást fogadott el az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban, amelyben megerősítette a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan kitűzött 2008-as határidőt. A magyarországi költségvetési kilátások jelentős romlását követően a Tanács a 2005. november 8-án elfogadott 2005/843/EK határozatban (5) az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarország második alkalommal sem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlás nyomán.

(6)

Ennek megfelelően a Tanács 2006. október 10-én a Bizottság ajánlására egy harmadik ajánlást fogadott el az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban Magyarországgal kapcsolatban, amelyben a túlzott hiány kiigazításának határidejét 2009-ig elhalasztotta. A Tanács 2009. július 7-én az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásában arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságok által a 2006. októberi ajánlásra válaszul tett intézkedések eredményesnek tekinthetők. A gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggő súlyos visszaesésre tekintettel a Tanács ugyanabban az ajánlásban kiadta az EKSZ 104. cikke (7) bekezdésének megfelelően elfogadott harmadik ajánlás felülvizsgált változatát.

(7)

A 2009. július 7-i tanácsi ajánlás felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb 2011-ig szüntessék meg a túlzott hiányt. Az ajánlásban szerepel többek között, hogy Magyarország i. a GDP 3,9 %-át jelentő hiánycél tiszteletben tartása érdekében elfogadott és bejelentett korrekciós intézkedések következetes végrehajtásával 2009-ben állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását; ii. 2010-től következetesen hajtsa végre a szükséges konszolidációs intézkedéseket a strukturális hiány további csökkentése és az államháztartási hiány újbóli visszaszorítása érdekében úgy, hogy az államháztartás tartós javításának biztosításához növekvő mértékben támaszkodnak strukturális intézkedésekre; iii. megfelelő időben részletezze és fogadja el azokat a kiegészítő konszolidációs intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2011-re megszüntesse a túlzott hiányt; iv. biztosítsa, hogy a költségvetési erőfeszítések 2010-ben és 2011-ben összességében legalább a GDP 0,5 %-át tegyék ki; v. biztosítsa a bruttó államadósság arányának stabil csökkenő pályára állítását.

(8)

A Bizottság 2010. január 27-én elfogadott egy, a Tanácsnak címzett közleményt (6), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország – az akkor rendelkezésre álló információk alapján – a 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszul eredményes intézkedéseket tett. A Bizottság erre a következtetésre úgy jutott, hogy figyelembe vette különösen a GDP 1,5 %-át kitevő konszolidációs intézkedéseket a GDP 3,9 %-ában meghatározott 2009. évi hiánycél elérése érdekében, a szociális ellátási rendszerben és a nyugdíjrendszerben végrehajtott, a GDP 3,8 %-ában meghatározott 2010. évi hiánycél elérését alátámasztó strukturális reformokat, valamint az új költségvetési keret végrehajtása terén tett előrelépést, azonban a Bizottság egyidejűleg figyelmeztetett a jelentős kockázatokra is.

(9)

Magyarország 2011. december 15-én benyújtotta a Bizottságnak és a Tanácsnak a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszul tett intézkedésekről szóló 2011. decemberi jelentést (a továbbiakban: a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében készített 2011. decemberi helyzetjelentés). Többek között e helyzetjelentés alapján Magyarország által a 2009. július 7-i tanácsi ajánlásra válaszként a túlzott hiány 2011-ig történő kiigazítása érdekében tett intézkedések újabb értékelése az alábbi következtetéseket tartalmazza:

a)

2010-ben a tényleges költségvetési hiány a GDP 0,4 %-ával meghaladta a kitűzött célt, miközben a gazdasági növekedés 2010-ben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlások alapjául szolgáló, a Bizottság szolgálatai által készített 2009. tavaszi előrejelzésben becsültnél nagyobb volt. Az államháztartás egyenlege (a kormány és a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése (a továbbiakban: a 2011. őszi előrejelzés) szerint is) 2011-ben többletbe fordul át, de kizárólag egyszeri bevételeknek köszönhetően, vagyis a magánnyugdíjpénztárak nyugdíjvagyonának az állami pillérbe történő transzferálása (a GDP 9,75 %-a), valamint a távközlést, az energiaágazatot, a kiskereskedelmet és a pénzügyi szektort érintő különadók (a GDP 0,9 %-a) révén. Az egyszeri intézkedések nélkül a hiány elérte volna a GDP körülbelül 6 %-át, és jóval meghaladta volna az Európai Unióról szóló szerződéshez és a Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyvben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2011. őszi bejelentésben a magyar hatóságok a GDP 3,9 %-át kitevő többletet jeleztek előre. A 2011. őszi előrejelzés valamivel kisebb többlettel számolt (nevezetesen a GDP 3,6 %-ával), mivel tartalmazta az állami tömegközlekedési vállalatok adósságának részleges átvételére vonatkozó feltételezést (a GDP 0,2 %-a). A 2011. őszi előrejelzés lezárásának időpontját követően befolyt egyszeri bevételekre vonatkozó legújabb információk alapján a többlet még alacsonyabb is lehet. A strukturális hiány 2010-ben 1,5 %-kal, 2011-ben pedig 1,25 %-kal, vagyis összesen a GDP 2,75 %-ával romlott, szemben a 2009. július 7-i tanácsi ajánlással, amely javasolta, hogy az említett két évben összesen legalább a GDP 0,5 %-át kitevő költségvetési erőfeszítést biztosítsanak a hiány 2011-es határidőig történő tartós kiigazításához. Ez a strukturális romlás azt a tényt tükrözi, hogy a strukturális intézkedések nem ellensúlyozták kellő mértékben a GDP több mint 2 %-át kitevő adócsökkentést;

b)

a költségvetés-tervezet 2012-re a GDP 2,5 %-át kitevő hiányt tűz ki célul, a konvergenciaprogram 2011. évi aktualizált változatával összhangban. Ennek elérése érdekében a költségvetés-tervezet számos intézkedést tartalmaz, amelyek a hatóságok szerint összesen a GDP közel 4 %-át teszik ki, miközben a GDP 0,7 %-a rendkívüli tartalékba kerül. Ezzel ellentétben a 2011. őszi előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,8 %-át éri el, a strukturális hiány pedig a GDP 2,4 %-ával javul. A költségvetés-tervezethez képest a hiányra vonatkozó magasabb értékek többek között az 1 százalékponttal alacsonyabb gazdasági növekedésre vonatkozó 2012-es előrejelzést, valamint a bevételek és a kiadások alakulásának óvatosabb értékelését tükrözik. Ugyanakkor költségvetés-tervezet a megfelelő jogszabályokkal összhangban azt feltételezi, hogy a rendkívüli tartalékot várhatóan nem használják fel. Mindazonáltal a GDP 3 %-ában meghatározott hiányérték betartása csak a fent említett ágazati különadókból eredő, a GDP közel 0,9 %-át kitevő egyszeri bevételek révén biztosított;

c)

a 2011. őszi előrejelzés a változatlan politikán alapuló szokásos feltételezésből kiindulva azzal számolt, hogy a költségvetési hiány 2013-ban újra a GDP 3,7 %-ára romlik. Ez főként abból a tényből ered, hogy a GDP körülbelül 0,9 %-át kitevő különadók fokozatos megszüntetését várhatóan nem ellensúlyozzák az említett évre vonatkozó strukturálisreform-programból következő további megtakarítások;

d)

a 2011. őszi előrejelzés közzététele óta bekövetkezett költségvetési fejlemények alapján (makrogazdasági környezet legújabb romlásának figyelembevétele nélkül) még mindig úgy tűnik, hogy a 2012. évre vonatkozó, a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzés megvalósítható. Ez azzal magyarázható, hogy a kormány által 2011. december 15-én elfogadott, a GDP 0,4 %-át kitevő új konszolidációs intézkedéscsomag hiánycsökkentő hatását nagyjából semlegesítik a költségvetés-tervezethez elfogadott hiánynövelő módosítások, valamint a bankszektorral 2011. december 15-én kötött megállapodás nettó költségvetési költségei, amelyeket még nem ellensúlyoznak kellő mértékben további konszolidációs intézkedések;

e)

2013-ra vonatkozóan, figyelembe véve a strukturálisreform-program néhány további pontosítását (a kapcsolódó kormányzati és parlamenti határozatokat a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében készített 2011. decemberi magyarországi helyzetjelentés részletezi), a 2012. évből származó kedvező bázishatást és a bankszektorral kötött megállapodás nettó költségét, a 2011. őszi előrejelzés 2013-ra vonatkozó hiánybecslése a GDP 3,7 %-áról 3,25 %-ra csökkenthető, ami még így is egyértelműen a GDP 3 %-ával egyenlő hiányküszöb felett van. Az aktualizált értékelés és a Magyarország 2011. áprilisi konvergenciaprogramjában megállapított hivatalos hiánycél (a GDP 2,2 %-a) közötti különbség elsősorban abból a tényből ered, hogy konkrét lépések hiányában a strukturálisreform-programnak körülbelül a felét nem lehetett figyelembe venni. A különbség fennmaradó része a magasabb kiadás-előrejelzéshez kapcsolódik, főként az állami tömegközlekedési vállalatoknál és az útfenntartás területén, valamint némileg eltérnek a növekedésre vonatkozó feltételezések is. Tervben vannak további strukturális reformok, amelyek csökkenthetik a hiány-előrejelzést, de azokat nem határozták meg kellő részletességgel;

f)

az említett aktualizált középtávú előrejelzésekre lefelé mutató kockázatok hatnak. Van néhány pozitív kockázat, nevezetesen, ha 2012-ben és 2013-ban folytatódik a bevételek vártnál jobb alakulása. A negatív kockázatok azonban várhatóan nagyobb mértékűek lesznek, mint az azokat ellensúlyozó pozitív kockázatok. Mindenekelőtt a kötvények kamata minden lejáratra emelkedett, gyengült az árfolyam, és úgy tűnik, hogy a 2011. november 10-én közzétett 2011. őszi előrejelzés óta romlottak a középtávú gazdasági kilátások. Összességében, ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével a hiány-előrejelzéseket mind 2012-re, mind 2013-ra vonatkozóan tovább kell növelni a GDP 0,5 %-ával, ami a GDP 3 %-át meghaladó, illetve a GDP 3,75 %-át kitevő hiányhoz vezet;

g)

a 2011. őszi előrejelzés szerint a bruttó államadósság – tekintettel az előrejelzés hiányszámaira és az árfolyamra vonatkozó feltételezésekre – várhatóan újra növekszik és 2013-ban a GDP közel 77 %-a lesz, miután 2011-ben átmenetileg visszaesett a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átvétele miatt. Amennyiben a középtávú költségvetési előrejelzéseket csak az előrejelzés lezárásának időpontja után elfogadott új intézkedések alapján aktualizálnák, a 2012-re becsült adósságarány nagyjából változatlan lenne, és 2013-ban csak némileg javulna. A költségvetési előrejelzések esetleges további módosítása azonban, leginkább a kötvényhozamok emelkedése, a 2011. végi 311-es EUR/HUF árfolyam (ami körülbelül 12 %-kal gyengébb a 2011. őszi előrejelzésben használt technikai feltételezésnél), valamint a rosszabb makrogazdasági környezet miatt, 2011-ben körülbelül 80 %-os adósságarányhoz vezet, amely aztán 2012-ben és 2013-ban mintegy 78,5 %-on stabilizálódna, miközben a Tanács ajánlása szerint a bruttó államadósság arányát egyértelműen csökkenő pályára kell állítani.

(10)

Az általános következtetés szerint, bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ez nem strukturális és tartós kiigazításon alapul. A 2011. évi költségvetési többletet számottevő, a GDP több mint 10 %-át kitevő egyszeri bevételek okozzák, és 2010-ben, valamint 2011-ben összesen a GDP 2,75 %-át jelentő strukturális romlással kapcsolódik össze, miközben az ajánlások összesen a GDP 0,5 %-át jelentő költségvetési javulást írnak elő. Emellett, a hatóságok 2012-ben jelentős strukturális intézkedéseket hajtanak végre, amelyekkel a strukturális hiány a GDP 2,6 %-ára csökken; a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték betartása ismét csak a GDP közel 1 %-át kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. Végül, 2013-ban a hiány (a GDP 3,25 %-a) még a 2011. őszi előrejelzés óta bejelentett kiegészítő intézkedések figyelembevételével is várhatóan újra meghaladja a GDP 3 %-át kitevő referenciaértéket. A 2013. évi magasabb hiány-előrejelzés főként annak a következménye, hogy a terveknek megfelelően az egyszeri bevételek fokozatosan megszűnnek, ugyanakkor nem minden tervezett strukturális reformot határoztak meg kellő részletességgel. Összességében ez alátámasztja azt a következtetést, hogy a magyar hatóságok által az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban 2009. július 7-én elfogadott tanácsi ajánlásra adott válasz nem megfelelő,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Magyarország az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban 2009. július 7-én elfogadott tanácsi ajánlásra válaszul, az ajánlásban megállapított határidőn belül nem tett eredményes intézkedéseket.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. január 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. VESTAGER


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(2)  HL L 389., 2004.12.30., 27. o.

(3)  Minden, a Magyarországon fennálló túlzott hiányra vonatkozó eljárással kapcsolatos dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/index_en.htm

(4)  HL L 110., 2005.4.30., 42. o.

(5)  HL L 314., 2005.11.30., 18. o.

(6)  COM/2010/0010 végleges.