|
14.1.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 12/8 |
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének határozata
(2011. március 23.)
az Európai Külügyi Szolgálathoz kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról
2012/C 12/04
A FŐKÉPVISELŐ,
tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Külügyi Szolgálatot (a továbbiakban: EKSZ) létrehozó tanácsi határozat (1) (a továbbiakban: tanácsi határozat) 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az EKSZ egyedi esetekben korlátozott számban igénybe vehet különleges szaktudással rendelkező kirendelt nemzeti szakértőket. |
|
(2) |
A főképviselő – szintén a tanácsi határozat 6. cikkének (3) bekezdése szerint – elfogadja a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról szóló, 2003. június 16-i 2003/479/EK tanácsi határozatban (amelyet a 2007. december 5-i 2007/829/EK tanácsi határozat (2) hatályon kívül helyezett és a helyébe lépett) megállapított szabályokkal egyenértékű azon szabályokat, amelyeknek megfelelően a kirendelt nemzeti szakértők különleges szaktudást igénylő munkavégzés érdekében az EKSZ rendelkezésére állnak. |
|
(3) |
A kirendelt nemzeti szakértőknek (a továbbiakban: KNSZ) lehetővé kell tenniük, hogy magas szintű tudásukat és szakmai hozzáértésüket az EKSZ felhasználhassa, különösen azokon a területeken, ahol e szakértelem nem áll könnyen rendelkezésre. |
|
(4) |
A nemzeti szakértők EKSZ-hez történő kirendelésének elő kell mozdítania az európai politikákkal kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét. |
|
(5) |
A KNSZ-eket a tagállamok közigazgatásából, illetve nemzetközi szervezetektől kell kiválasztani. |
|
(6) |
A KNSZ-eknek és a kirendelt katonai állomány tagjainak e határozatban megállapított jogai és kötelezettségei biztosítják, hogy feladataikat kizárólag az EKSZ érdekében végezzék. |
|
(7) |
E határozatnak kell megállapítania a KNSZ-ek alkalmazására vonatkozó minden feltételt. |
|
(8) |
Az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozása érdekében különleges rendelkezéseket kell hozni az EKSZ-hez kirendelt katonai állomány tagjai tekintetében. |
|
(9) |
Különleges rendelkezéseket kell hozni az Unió küldöttségeihez kirendelt KNSZ-ek tekintetében. Az Unió küldöttségeihez különböző intézményektől (elsősorban az Európai Bizottságtól és az EKSZ-től) kirendelt KNSZ-ek körében lehetőség szerint kerülni kell az egyenlőtlen bánásmód alkalmazását, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1) E szabályok a tagállamok közigazgatási szervei által az Európai Külügyi Szolgálathoz (a továbbiakban: EKSZ) kirendelt nemzeti szakértőkre (a továbbiakban: KNSZ) vonatkoznak. Ezeket a szabályokat a nemzetközi szervezetektől kirendelt szakértőkre is alkalmazni kell.
(2) Az e szabályok hatálya alá tartozó személyek saját munkaadójuk alkalmazásában maradnak kirendelésük időtartama alatt, és illetményüket is ugyanezen munkaadótól kapják.
(3) A KNSZ-ek toborzását az EKSZ végzi saját igényeinek és költségvetési lehetőségeinek megfelelően. E toborzás módját a Humánerőforrás-osztály határozza meg.
(4) A KNSZ-nek valamely tagállam állampolgárának kell lennie.
(5) A tagállamok és az EKSZ együttműködnek annak érdekében, hogy a KNSZ-eknek az EKSZ-hez történő kirendelése érdemeik alapján, egyben a megfelelő földrajzi megoszlás és a nemek közötti egyensúly biztosításával történjen, gondoskodva különösen arról, hogy valamennyi tagállam állampolgárai érdemi arányban legyenek jelen.
(6) A kirendelés az operatív igazgató, valamint az érintett tagállam állandó képviselete vagy adott esetben a nemzetközi szervezet közötti levélváltás útján történik. A levélváltásban meg kell említeni a kirendelés helyét. Az EKSZ-hez kirendelt KNSZ-re vonatkozó szabályokat csatolni kell a levélváltáshoz.
2. cikk
A kirendelés időtartama
(1) A kirendelés időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet, illetve azt követően meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy kérésére kivételes esetben és ha a szolgálat érdekében indokolt, a Humánerőforrás-osztály a négyéves időtartam lejárta után engedélyezheti a kirendelés legfeljebb két évre történő egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a KNSZ válságkezelési műveletek előkészítésében és/vagy azok megkezdésének tanulmányozásában való részvétel céljából történő kirendelésének időtartama hat hónapnál rövidebb is lehet.
(3) A kirendelésre szánt időtartamot előre, az 1. cikk (6) bekezdése rendelkezésének megfelelő levélváltásban kell meghatározni. Ugyanezen eljárás vonatkozik a kirendelés időtartama meghosszabbításának esetére.
(4) Az EKSZ-nél már korábban szolgálatot teljesítő KNSZ-t újra ki lehet rendelni, feltéve, hogy teljesíti a következő feltételeket:
|
a) |
a KNSZ-nek továbbra is meg kell felelnie a kirendelés feltételeinek; valamint |
|
b) |
az előző kirendelés vége és bármely további kirendelés között legalább hatéves időtartamnak kell eltelnie; amennyiben a KNSZ megbízatását az első kirendelés végén meghosszabbították, a hatéves időtartam a meghosszabbítás lejártával kezdődik. |
E rendelkezés nem akadályozza az EKSZ-t abban, hogy az első kirendelés végétől számított hat év letelte előtt elfogadja egy olyan KNSZ kirendelését, akinek az első kirendelése hat évnél rövidebb ideig tartott, de ez esetben az új kirendelés nem haladhatja meg a hatéves időtartam le nem telt részét.
3. cikk
A kirendelés helye
(1) A KNSZ-eket az EKSZ brüsszeli központi igazgatási szervéhez vagy az Unió küldöttségeihez rendelik ki.
(2) A kirendelés helye a kirendelés folyamán módosulhat az 1. cikk (6) bekezdésének megfelelő újabb levélváltás útján, amennyiben az eredeti levélváltás nem tartalmazta a kirendelés helyszíne megváltozásának lehetőségét. A KNSZ-t kirendelő közigazgatási szervet tájékoztatják a kirendelés helyszínének esetleges megváltozásáról.
4. cikk
Feladatok
(1) A KNSZ segíti az EKSZ személyzetének tagjait, és végrehajtja a számára kijelölt feladatokat. A végrehajtandó feladatokat az EKSZ és a nemzeti szakértőt az EKSZ javára kirendelő közigazgatási szerv között létrejött kölcsönös megállapodásban kell meghatározni, figyelemmel a KNSZ képesítéseire.
(2) A (8) bekezdésre is figyelemmel, a KNSZ csak az alábbiak szerint vehet részt missziókban és üléseken:
|
a) |
az EKSZ személyzete tagjának kíséretében; vagy |
|
b) |
megfigyelőként vagy kizárólag tájékozódási céllal, ha egyedül van. |
A KNSZ nem képviselheti az EKSZ-t sem pénzügyi, sem egyéb kötelezettség vállalása céljából, és nem folytathat a nevében tárgyalásokat, kivéve, ha a (8) bekezdés szerint megbízást kapott.
Az e bekezdésben foglalt korlátozások nem alkalmazandók a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálathoz, a Válságkezelési és Tervezési Igazgatósághoz, illetve az EU Helyzetelemző Központjához kirendelt KNSZ-ekre.
(3) Kizárólag az EKSZ felelős – a KNSZ közvetlen felettese személyében – a KNSZ által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért.
(4) Az EKSZ, a KNSZ munkaadója és a KNSZ megtesz minden lehetségest annak érdekében, hogy a kirendelés tartama alatt elkerüljön a KNSZ megbízatásaival kapcsolatos minden lehetséges érdekellentétet vagy ilyen ellentétnek a látszatát. E célból a Humánerőforrás-osztály kellő időben tájékoztatja a KNSZ-t és a munkaadót a tervezett feladatról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amelynek következtében a KNSZ-t ne lehetne az adott feladattal megbízni, többek között hivatkozva különösen a KNSZ szakmai tapasztalataira.
(5) A KNSZ-t fel kell kérni, hogy nyilatkozzon különösen a családi körülményei (közeli hozzátartozóinak a szakmai tevékenységei vagy saját, illetve hozzátartozóinak jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a javasolt feladat között a kirendelés során esetlegesen felmerülő érdekellentétről. A munkaadó és a KNSZ vállalja, hogy a KNSZ közvetlen felettesét és a Humánerőforrás-osztályt értesíti minden változásról, amely a kirendelés során a körülményeiben bekövetkezett, és amely ilyen ellentétet eredményezhet.
(6) Ha a KNSZ közvetlen felettese úgy ítéli meg, hogy a KNSZ-re bízott feladatok jellege különleges óvintézkedéseket követel, a KNSZ kirendelése előtt végre kell hajtani a biztonsági vizsgálatot.
(7) Amennyiben a (2), (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit nem tartották be, az EKSZ a 9. cikk (2) bekezdése c) pontjának feltételei alapján megszüntetheti a KNSZ kirendelését.
(8) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés első albekezdésében foglaltaktól eltérve, azon szolgálat ügyvezető igazgatója, ahová a KNSZ-t beosztották, vagy a vele egyenrangú személy a főképviselő irányítása alatt és a KNSZ közvetlen felettesének javaslatára eljárva egyedi feladatok elvégzésével, valamint egy vagy több egyedi misszió végrehajtásával, illetve üléseken való részvétellel bízhatja meg a KNSZ-t, feltéve, hogy nem áll fenn érdekellentét.
5. cikk
Jogok és kötelezettségek
(1) A kirendelés során:
|
a) |
a KNSZ feladatait tárgyilagosan és pártatlanul végzi, és viselkedésével kizárólag az EKSZ érdekeit tartja szem előtt; |
|
b) |
a KNSZ tartózkodik minden olyan tevékenységtől és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely az EKSZ-nél betöltött tisztségével függ össze; |
|
c) |
az a KNSZ, akit megbízatásának végrehajtása során arra kérnek fel, hogy döntést hozzon egy olyan ügyben, amelynek kezelése vagy eredménye tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét, köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét; |
|
d) |
a KNSZ sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat és/vagy hozathat nyilvánosságra az Európai Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerzett engedélyt a közvetlen felettesétől. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett kiadvány sértené az Európai Unió érdekeit; |
|
e) |
a KNSZ-nek a feladataként elvégzett munkájához fűződő minden joga az EKSZ tulajdonát képezi; |
|
f) |
a KNSZ-nek a kirendelés helyén vagy attól olyan távolságban kell laknia, amely tevékenysége megfelelő végrehajtásával összeegyeztethető; |
|
g) |
a KNSZ segítséget nyújt és tanácsot ad a felettesének, és a rábízott feladatok teljesítését illetően a felettesének tartozik felelősséggel; |
|
h) |
tisztségének gyakorlása során a KNSZ nem fogadhat el utasításokat munkaadójától vagy nemzeti kormányától. Nem végezhet semmilyen tevékenységet sem munkaadója, sem pedig kormány vagy bármely más személy, magánvállalat vagy közintézmény részére. |
(2) A kirendelés időtartama alatt és azt követően a KNSZ-nek a legnagyobb titoktartással kell eljárnia a megbízatása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. Jogosulatlan személynek semmilyen formában nem fedhet fel törvényesen nyilvánosságra nem hozott dokumentumot vagy információt, és azokat személyes előnyére sem használhatja fel.
(3) A kirendelés befejeztével a KNSZ továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai elvégzésében és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.
(4) A KNSZ-t kötik az EKSZ-nél hatályban lévő biztonsági szabályok.
(5) Amennyiben a kirendelés időtartama alatt az (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartják be, az EKSZ a 9. cikk (2) bekezdése c) pontjának rendelkezései alapján jogosult megszüntetni a KNSZ kirendelését.
6. cikk
Szint, szakmai tapasztalat és nyelvismeret
(1) Az EKSZ-hez történő kirendeléshez a KNSZ-nek legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal kell rendelkeznie olyan közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben, amely az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (3) meghatározott AD vagy AST csoportnak felel meg.
(2) A KNSZ-nek feladatai ellátásához egy uniós nyelv alapos ismeretével és egy másik nyelv kielégítő ismeretével kell rendelkeznie.
7. cikk
Kiválasztási eljárás
(1) A KNSZ-eket nyílt és átlátható eljárás alapján kell kiválasztani, amelynek gyakorlati részleteit a Humánerőforrás-osztály határozza meg.
Kellően indokolt kivételes körülmények között és a szolgálat érdekében a KNSZ-ek az említett eljárás nélkül is kiválaszthatók. Az ilyen eltérésre engedélyt kell kérni az operatív igazgatótól.
(2) A kirendelést megelőzően a közvetlen felettesnek gondoskodnia kell arról, hogy elegendő költségvetési juttatás álljon rendelkezésre.
(3) A pályázatokat az érintett állandó képviselet továbbítja a Humánerőforrás-osztálynak.
8. cikk
A kirendelés felfüggesztése
(1) A Humánerőforrás-osztály engedélyt adhat a kirendelés felfüggesztésére, és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés során:
|
a) |
a 16. és 17. cikkben említett juttatásokat nem kell kifizetni; |
|
b) |
a 19. és 20. cikkben említett költségeket csak akkor kell kifizetni, ha a felfüggesztés az EKSZ kérésére történik. |
(2) A Humánerőforrás-osztálynak tájékoztatnia kell a KNSZ munkaadóját.
9. cikk
A kirendelés megszüntetése
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést az EKSZ (a Humánerőforrás-osztály és az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy egyetértésével) vagy a KNSZ munkaadója kérésére lehet megszüntetni, három hónapos felmondási idővel. A kirendelés megszüntethető a KNSZ kérésére is, feltéve, hogy ugyanezt a felmondási időt biztosítják, továbbá hogy a Humánerőforrás-osztály és az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy azzal egyetért.
(2) A kirendelés felmondási idő nélkül is megszüntethető egyes rendkívüli körülmények esetén:
|
a) |
a KNSZ munkaadója által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják; |
|
b) |
a Humánerőforrás-osztály és az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy és a munkaadó közötti megállapodással a KNSZ mindkét félhez intézett kérésére, ha a KNSZ alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják; vagy |
|
c) |
az EKSZ által (a Humánerőforrás-osztály és az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy egyetértésével) amennyiben a KNSZ nem teljesíti az e szabályokban foglalt kötelezettségeit. A KNSZ ezt megelőzően lehetőséget kap arra, hogy védekezzen az ellene felhozottakkal szemben. |
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti felmondás esetén a Humánerőforrás-osztály haladéktalanul tájékoztatja a munkaadót.
II. FEJEZET
MUNKAKÖRÜLMÉNYEK
10. cikk
Szociális biztonság
(1) A kirendelést megelőzően az a munkaadó, amelytől a KNSZ-t kirendelik, igazolja az EKSZ részére, hogy a kirendelés időtartama alatt a KNSZ az őt alkalmazó közigazgatási vagy nemzetközi szervezetre vonatkozó, szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad, és az illető szervezet vállalja a külföldön felmerülő költségeket. E célból a KNSZ munkaadója a Humánerőforrás-osztály rendelkezésére bocsátja az 574/72/EGK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (1) bekezdésében említett igazolást.
(2) A KNSZ-t a kirendelés megkezdésétől az EKSZ biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor a KNSZ megjelenik az EKSZ illetékes osztályán a kirendelésével kapcsolatos adminisztratív formalitások intézése céljából, a Humánerőforrás-osztály ellátja a biztosítás feltételeit tartalmazó dokumentummal.
(3) Amennyiben egy misszió keretében, amelyben a KNSZ a 4. és 21. cikknek megfelelően részt vesz, vagy amennyiben a kirendelés helyéből fakadó specifikus kockázatok miatt kiegészítő vagy egyedi biztosításra van szükség, annak költségeit az EKSZ vállalja.
11. cikk
Munkaidő
(1) A munkaidő tekintetében az EKSZ-nél érvényes szabályok irányadóak a KNSZ számára. E szabályokat az operatív igazgató módosíthatja, ha az EKSZ igényei így kívánják.
(2) A KNSZ a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben teljesít szolgálatot. A KNSZ közvetlen felettesének kellően indokolt kérésére és az EKSZ érdekeivel történő összeegyeztethetőségre is figyelemmel a Humánerőforrás-osztály részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a KNSZ számára, ha ebbe munkaadója is beleegyezik.
(3) Ha a KNSZ-nek engedélyezték a részmunkaidős munkavégzést, a KNSZ-nek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.
(4) Az EKSZ-nél hatályban lévő, a folyamatos vagy váltott műszakos munkarendben történő munkavégzésre, illetve ügyeletre vonatkozó juttatások a KNSZ-nek is megítélhetők.
12. cikk
Betegség vagy baleset miatti távollét
(1) Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a KNSZ a lehető legrövidebb időn belül értesíti közvetlen felettesét, és megadja az aktuális lakcímét. Három napot meghaladó távollét esetén orvosi igazolást kell benyújtania, és az EKSZ által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.
(2) Ha a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes tartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, a KNSZ minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.
(3) Amennyiben a betegszabadság tartama meghaladja a három hónapot vagy a KNSZ által teljesítendő szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegszabadság nem haladhatja meg az érintett személy kirendelésének időtartamát.
(4) Ha azonban a KNSZ a kirendelés során bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, továbbra is teljes összegben megkapja a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelensége teljes időtartama alatt, egészen a kirendelési időszak végéig.
13. cikk
Éves szabadság, különszabadság és munkaszüneti napok
(1) A KNSZ minden teljes szolgálati hónap után két és fél nap szabadságra jogosult (naptári évenként harminc napra).
(2) A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell a KNSZ közvetlen felettesével.
(3) A KNSZ-nek különszabadságot kell adni az alábbi esetekben:
|
— |
a KNSZ házasságkötése esetén négy nap, |
|
— |
a KNSZ költözése esetén két nap, |
|
— |
hivatalba lépés céljából történő költözés esetén legfeljebb két nap, |
|
— |
házastárs súlyos betegsége esetén legfeljebb három nap, |
|
— |
házastárs halála esetén négy nap, |
|
— |
felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén legfeljebb két nap, |
|
— |
felmenő ági rokon halála esetén legfeljebb két nap, |
|
— |
gyermek házasságkötése esetén két nap, |
|
— |
gyermek születése esetén tíz nap, amelyet a születést követő tizennégy hétben kell kivenni, |
|
— |
feleség szülési szabadság idején bekövetkező halála esetén a szülési szabadságból hátralévő napok számának megfelelő nap a személyzeti szabályzatban foglaltak szerint, |
|
— |
gyermek súlyos betegsége esetén legfeljebb két nap, |
|
— |
gyermek orvosilag igazolt, nagyon súlyos betegsége vagy 12 évesnél fiatalabb gyermek kórházi kezelése esetén legfeljebb öt nap, |
|
— |
gyermek halála esetén négy nap, |
|
— |
gyermek örökbefogadása esetén húsz hét egyben (fogyatékos gyermek esetében huszonnégy hét) a személyzeti szabályzatban foglaltakkal megegyezően. |
A KNSZ (kellően indokolt) kérésére 12 hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap további különszabadság engedélyezhető.
A KNSZ élettársa e rendelkezés alkalmazásában házastársnak tekinthető a személyzeti szabályzatban foglaltakkal megegyezően.
(4) A KNSZ munkaadójának kellően indokolt kérésére az EKSZ (a Humánerőforrás-osztály és az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy) 12 hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap további különszabadságot engedélyezhet, eseti elbírálás alapján.
(5) Részmunkaidős munkavégzés esetén az éves szabadságot arányosan csökkenteni kell.
(6) A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.
14. cikk
Szülési szabadság
(1) A várandós KNSZ-nek húsz hét szülési szabadság jár, amely időtartam alatt a 16. cikkben rendelt juttatásokat kapja. A szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés vagy fogyatékos gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.
(2) Amennyiben a KNSZ munkaadójának nemzeti jogszabályai hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést az EKSZ által megadott időtartamot meghaladó időszak alatt fel kell függeszteni. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal meg kell hosszabbítani a kirendelést, amennyiben az EKSZ jogos érdekei így kívánják.
(3) Másik lehetőségként a KNSZ kérheti, hogy a kirendelés felfüggesztése terjedjen ki a szülésre engedélyezett szabadság teljes időtartamára. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal meg kell hosszabbítani a kirendelést, amennyiben az EKSZ jogos érdekei így kívánják.
15. cikk
Kezelés és ellenőrzés
A szabadságok kezelése és ellenőrzése a KNSZ közvetlen felettesének és a Humánerőforrás-osztálynak a feladata. A munkaidő és a távollétek ellenőrzése a KNSZ közvetlen felettesének a felelőssége.
III. FEJEZET
JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK
16. cikk
Juttatások
(1) A KNSZ-t kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg. Amennyiben a származási hely és a kirendelés helye közötti távolság 150 kilométer vagy annál kevesebb, a napidíj összege 31,92 EUR. Ha a távolság 150 kilométernél több, a napidíj összege 127,65 EUR.
(2) Ha a KNSZ-nek sem az EKSZ, sem a munkaadója nem téríti meg a költözési költségeit, kiegészítő havi juttatást kell részére fizetni a következő táblázat szerint:
|
A származási hely és a kirendelés helye közötti távolság (km) |
Összeg euróban |
|
0–150 |
0 |
|
> 150 |
82,05 |
|
> 300 |
145,86 |
|
> 500 |
237,05 |
|
> 800 |
382,92 |
|
> 1 300 |
601,73 |
|
> 2 000 |
720,27 |
(3) E juttatásokat a missziók, az éves szabadság, a szülési szabadság, a különszabadság és az EKSZ által kiadott munkaszüneti napok idejére is ki kell fizetni.
(4) A KNSZ kirendelése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat vesz fel, amely után a jelzett időtartam alatt bármely hasonló juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben az EKSZ-hez történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.
(5) Az 1. cikk (6) bekezdésében előírt levélváltáskor a KNSZ munkaadójának tájékoztatnia kell a Humánerőforrás-osztályt az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatáshoz hasonló bármely juttatásról, amelyben a KNSZ részesül. Ezek összegét le kell vonni az EKSZ által fizetett megfelelő juttatásból.
(6) A napi és a havi juttatásokat évente, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, az Unió brüsszeli és luxemburgi tisztviselői alapilletményének változása alapján.
17. cikk
Kiegészítő átalányjuttatás
(1) Azon eset kivételével, amikor a KNSZ származási helye a kirendelés helyétől kevesebb mint 150 kilométerre található, a szakértő kiegészítő átalányjuttatásban részesül, amelynek összege megegyezik a munkaadója által fizetett éves bruttó illetménye (a családi támogatások levonásával) és az EKSZ által a 16. cikknek megfelelően fizetett esetleges juttatások, valamint az AD 6 vagy AST 4 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő alapilletménye közötti különbséggel attól függően, hogy a szakértő melyik csoportba tartozik.
(2) E juttatást évente egyszer, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, az Unió tisztviselői alapilletményének változása alapján.
18. cikk
Az alkalmazás helye, a kirendelés helye, a származási hely és a visszatérés helye
(1) E szabályok értelmében:
|
— |
az alkalmazás helyének minősül az a hely, ahol a KNSZ munkaadója részére a kirendelését közvetlenül megelőzően a tevékenységét végezte, |
|
— |
a kirendelés helye Brüsszel vagy az a hely, ahol az Unió azon küldöttsége található, ahová a KNSZ-t beosztják, |
|
— |
származási helynek minősül az a hely, ahol a KNSZ munkaadójának székhelye található, |
|
— |
a visszatérés helyének minősül az a hely, ahol a KNSZ fő tevékenységét a kirendelés után folytatni fogja. |
(2) Amennyiben az alkalmazás helye vagy a visszatérés helye az Európai Unió területén kívül vagy a KNSZ munkaadójának székhelyéül szolgáló helytől eltérő tagállamban található, vagy ha a KNSZ nem végez szakmai tevékenységet a kirendelése vége után, származási helyének adott esetben az alkalmazás helye vagy a visszatérés helye minősül.
Az alkalmazás helyét, a kirendelés helyét vagy helyeit és a származási helyet az 1. cikk (6) bekezdésében említett levélváltásban kell rögzíteni. A visszatérés helyét a KNSZ munkaadója által kiállított nyilatkozat alapján kell meghatározni.
(3) E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe a KNSZ által a kirendelés helyétől eltérő állam vagy nemzetközi szervezet részére végzett munkából eredő körülmények.
19. cikk
Útiköltség
(1) A KNSZ az alábbi útiköltség-térítésekre jogosult a kirendelés kezdetén, amennyiben alkalmazási helye a kirendelés helyétől 150 kilométert meghaladó távolságra van:
|
a) |
saját részre; |
|
b) |
házastársa és eltartott gyermekei részére, feltéve, hogy azok a KNSZ-szel együtt élnek, és a költözés költségeit az EKSZ megtéríti. |
(2) Amennyiben az utazás nem repülővel történik, az összeget átalánydíjas formában kell megtéríteni, amely a másodosztályú vasúti viteldíjon alapul, pótlékok nélkül. Ugyanez vonatkozik az autóval megtett útra is. Amennyiben a vasúton történő utazás hossza meghaladja az 500 km-t, vagy ha a szokásos útvonalba tengeri átkelés is tartozik, a légi közlekedés ára is visszatéríthető, legfeljebb a kedvezményes árú jegy (PEX vagy APEX) tényleges költségéig, a jegyek és beszállókártyák bemutatásakor.
(3) A KNSZ a saját számára és adott esetben az (1) bekezdés b) pontjában említett személyek tekintetében a kirendelés után a fenti korlátok között útiköltség-térítésre jogosult a visszatérés helyének viszonylatában. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ akkor lenne jogosult, ha az alkalmazás helyére térne vissza.
(4) Ha a KNSZ az alkalmazás helyéről a kirendelés helyére költözött, minden évben átalánydíjas juttatásra jogosult, amelynek összege azonos a kirendelés helyéről a származási helyre történő menettérti utazás költségével saját részére, házastársa és valamennyi eltartott gyermeke részére.
(5) A KNSZ élettársa e rendelkezés alkalmazásában házastársnak tekinthető a személyzeti szabályzatban foglaltakkal megegyezően.
20. cikk
Költözési költségek
(1) A KNSZ az EKSZ költségén átviheti berendezési tárgyait és személyes használati tárgyait az alkalmazás helyéről a kirendelés helyére, miután megkapta a Humánerőforrás-osztály előzetes hozzájárulását, feltéve, hogy az alábbi feltételek is teljesülnek:
|
a) |
a kirendelés kezdeti időtartama két év; |
|
b) |
a KNSZ alkalmazásának helye a kirendelés helyétől legalább 100 km távolságra van; |
|
c) |
a költözésnek a kirendelés kezdeti időpontjától számított hat hónapon belül meg kell történnie; |
|
d) |
a hozzájárulást a költözés tervezett időpontja előtt legalább két hónappal meg kell kérni; |
|
e) |
a költözés költségeit a munkaadó nem téríti meg; valamint |
|
f) |
a KNSZ-nek meg kell küldenie a Humánerőforrás-osztály részére az árajánlatok, átvételi elismervények és számlák eredeti példányait, valamint egy olyan igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy a költözés költségeit nem a munkaadó viseli. |
(2) Amennyiben a kirendelés helyére történő költözés költségeit az EKSZ megtérítette, a KNSZ – a (3) bekezdésre is figyelemmel – a kirendelés végén és előzetes engedélyezés után jogosult a kirendelés helyéről a visszatérés helyére történő költözés költségeinek megtérítésére, az EKSZ-nél a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, feltéve, hogy teljesülnek az (1) bekezdés d) és e) pontjában megállapított feltételek és az alábbi kiegészítő feltételek:
|
a) |
a költözésre nem kerülhet sor a kirendelés végét megelőző hat hónapnál korábbi időpontban; |
|
b) |
a költözésnek a kirendelés végének időpontjától számított hat hónapon belül meg kell történnie; |
|
c) |
a kirendelés végén történő költözés költségeinek az EKSZ által megtérített összege nem haladhatja meg azon költözés költségeinek összegét, amelyre a KNSZ jogosult lenne, ha az alkalmazásának helyére térne vissza; valamint |
|
d) |
a KNSZ az EKSZ részére előzetesen elküldte a költözésre vonatkozó árajánlatok és számlák eredeti példányát, valamint egy olyan igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy nem a munkaadó viseli a költözés költségeinek részét vagy egészét. |
(3) Az a KNSZ, akinek kirendelését saját vagy munkaadója kérésére a kirendelés kezdetétől számított két éven belül szüntetik meg, a kirendelés végén történő költözés költségeinek megtérítésére nem jogosult.
(4) Az e cikk szerinti költségtérítés az EKSZ-nél alkalmazandó szabályokkal és feltételekkel összhangban történik.
21. cikk
Missziók és ezek költségei
(1) A 4. cikknek megfelelően a KNSZ kiküldhető.
(2) A misszió költségeit az EKSZ-nél hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően kell megtéríteni.
22. cikk
Képzés
A KNSZ jogosult részt venni az EKSZ által szervezett képzési tanfolyamokon, amennyiben az EKSZ érdekei úgy kívánják. A KNSZ-nek – különösen a szakmai kötelezettségei teljesítésével összefüggő – jogos érdekeit is figyelembe kell venni, amikor a KNSZ közvetlen felettese dönt a tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről.
23. cikk
Igazgatási rendelkezések
(1) A KNSZ-nek a kirendelés első napján meg kell jelennie a Humánerőforrás-osztályon a szükséges adminisztratív formalitások intézése céljából. Feladatai teljesítését a hónap első vagy tizenhatodik napján kell megkezdenie.
(2) Az Unió egyik küldöttségéhez beosztott KNSZ-nek a kirendelése helyén jelentkeznie kell az Unió küldöttségének vezetőjénél.
(3) A kifizetéseket az EKSZ folyósítja euróban egy brüsszeli bankintézetnél nyitott bankszámlára. A Brüsszeltől eltérő helyre beosztott KNSZ részére a kifizetések a Brüsszelben vagy a KNSZ származási helyén található bankintézetnél nyitott bankszámlára folyósíthatóak euróban.
IV. FEJEZET
AZ UNIÓ KÜLDÖTTSÉGEIHEZ KIRENDELT KNSZ-EK
24. cikk
Az Unió küldöttségeihez kirendelt KNSZ-ekre vonatkozó szabályok
Az e fejezetben foglalt szabályokra figyelemmel az e határozatban megállapított többi szabály vonatkozik az Unió küldöttségeihez kirendelt KNSZ-ekre is.
25. cikk
Juttatások
(1) A 16. cikkben említett juttatásokat Belgiumban euróban kell folyósítani. Ezen összegekre a Belgiumban alkalmazott tisztviselők díjazására vonatkozó súlyozást kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a KNSZ kérésére a Humánerőforrás-osztály engedélyezheti, hogy a napidíjat a kirendelés helye szerinti ország pénznemében folyósítsák, vagy kivételes és indokolt esetben – a vásárlóerő fenntartása érdekében – más pénznemben. A juttatásokra ezt követően a személyzeti szabályzat X. mellékletének 12. cikkében előírt súlyozást kell alkalmazni, és azt a megfelelő átváltási árfolyam alapján kell átváltani.
(3) A személyzeti szabályzat X. mellékletének 10. cikkében foglalt kritériumokkal megegyező kritériumok alapján meghatározott, életkörülmények után nyújtott támogatást kell folyósítani az Unió harmadik országokban található küldöttségeihez kirendelt KNSZ-eknek. Az e szabályok 16. cikkének (1) bekezdésében említett napidíj tekintendő a személyzeti szabályzat X. mellékletének 10. cikkében említett referenciaösszegnek.
26. cikk
Költségtérítés
(1) A 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 19. cikk (4) bekezdésében említett költségek nem téríthetők meg.
(2) A 20. cikkben említett költségek nem téríthetők meg.
27. cikk
Éves szabadság
Az éves szabadság tekintetében az Unió küldöttségeihez az EKSZ-től kirendelt KNSZ-ekre is az EKSZ-nek az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
V. FEJEZET
KÖLTSÉGMENTES KIRENDELT NEMZETI SZAKÉRTŐK
28. cikk
Költségmentes kirendelt KNSZ-ek
(1) E határozat alkalmazásában a „költségmentes KNSZ” olyan KNSZ, aki számára az EKSZ nem folyósítja a III. vagy a IV. fejezetben előírt juttatásokat, illetve nem fedezi az e határozatban feltüntetett, a kirendelés során a feladatok elvégzésével kapcsolatos költségektől eltérő költségeket, az EKSZ és a költségmentes KNSZ-t kirendelő közigazgatási szerv között létrejött eltérő megállapodás sérelme nélkül.
(2) A Humánerőforrás-osztály az illetékes ügyvezető igazgató vagy a vele egyenrangú személy kérésére engedélyezheti a költségmentes KNSZ-ek eseti alapon történő kirendelését, figyelembe véve származási helyüket, az érintett osztályt, a földrajzi megoszlást és a teljesítendő feladatot.
VI. FEJEZET
A SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KIRENDELT NEMZETI KATONAI ÁLLOMÁNYRA
29. cikk
A kirendelt katonai állományra vonatkozó szabályok
Az e fejezetben foglalt szabályokra figyelemmel az e határozatban megállapított többi szabály a katonai állomány azon tagjaira is vonatkozik, akiket az Európai Unió Katonai Törzse (EUKT) létrehozása érdekében rendeltek ki az EKSZ-hez, az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat (5) szerint.
30. cikk
Feltételek
A kirendelt katonai állomány kirendelése során valamely tagállam fegyveres erőinek fizetett szolgálatában áll.
31. cikk
Toborzás
Az EUKT főigazgatója állapítja meg a kirendelt katonák toborzási szabályait (6).
32. cikk
Levélváltás
Az 1. cikk (6) bekezdésében említett levélváltás az EUKT főigazgatójának, az EUKT főigazgató-helyettesének, az igazgatóknak és az osztályvezetőknek a kinevezése esetében az operatív igazgató és az érintett tagállam állandó képviselete között, minden egyéb kinevezés esetében pedig az EUKT főigazgatója és az érintett tagállam állandó képviselete között zajlik. A levélváltásnak tartalmaznia kell a KNSZ misszióban való részvételére vonatkozó esetleges korlátozásokat is.
33. cikk
A kirendelés időtartama
(1) A kirendelés tartama nem lehet rövidebb hat hónapnál, és nem lehet hosszabb három évnél, és azt követően négy évet meg nem haladó időtartamra lehet meghosszabbítani.
(2) A kivételes esetektől eltekintve, az előző kirendelési időtartam vége és az új kirendelés között legalább hároméves időtartamnak kell eltelnie, amennyiben a feltételek ezt indokolják, és az EUKT főigazgatója ebbe beleegyezik.
34. cikk
Feladatok
A 4. cikktől eltérve a főképviselő felügyelete alatt tevékenykedő kirendelt katonai állomány a módosított 2001/80/KKBP határozat melléklete szerint teljesíti a megbízatását, végzi el feladatait és teljesíti a számára meghatározott kötelezettségeket.
35. cikk
Biztonsági átvilágítás
Az 1. cikk (6) bekezdésében említett levélváltásban meg kell határozni a kirendelt katonai állomány megfelelő szintű biztonsági átvilágítását, amely a „SECRET” szintűnél nem lehet alacsonyabb.
36. cikk
Szakmai tapasztalat
A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve katonai állomány olyan tagját lehet kirendelni az EKSZ-hez, aki közigazgatási vagy tanácsadói szinten dolgozik és a végrehajtandó feladatok terén nagyfokú szakmai kompetenciával rendelkezik.
37. cikk
A kirendelés felfüggesztése és megszüntetése
(1) A kirendelt katonai állomány esetében az EUKT főigazgatója adhat engedélyt a 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazására.
(2) A 9. cikk (2) bekezdésétől eltérve a kirendelés felmondási idő nélkül megszüntethető, ha az EKSZ vagy a kirendelt katonai állomány tagja nemzeti közigazgatásának érdekei úgy kívánják, vagy bármely egyéb elégséges okból.
38. cikk
A kötelezettségek teljesítésének súlyos megszegése
(1) A kirendelést felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni olyan súlyos esetekben, amikor a kirendelt katonai állomány tagja szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja kötelességei teljesítését. A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjától eltérve a döntést az EUKT főigazgatójának kell meghoznia, miután az érintett személy előadhatta a védekezését. Az EUKT főigazgatója a döntéshozatal előtt értesíti azon tagállam állandó képviselőjét, amelynek állampolgára a kirendelt katonai állomány tagja. E döntést követően a 19. és 20. cikkben említett költségeket a továbbiakban nem térítik meg.
Az első albekezdésben említett döntést megelőzően a kirendelt katonai állomány tagját fel is lehet függeszteni, amennyiben az EUKT főigazgatója kötelességei teljesítésének súlyos mulasztásával vádolja, és miután az érintett személy előadhatta a védekezését. A 16. és 17. cikkben említett juttatásokat nem folyósítják a felfüggesztés időtartama alatt, amelynek hossza nem haladhatja meg a három hónapot.
(2) Az EUKT főigazgatója tájékoztatja a nemzeti hatóságokat arról, ha a kirendelt katonai állomány tagja az e határozatban megállapított vagy említett szabályokat megszegte.
(3) A kirendelt katonai állomány tagja a kirendelés során is saját nemzeti fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alatt áll.
39. cikk
Munkaidő
A 11. cikk (2) bekezdésének második mondata nem vonatkozik a kirendelt katonai állományra.
40. cikk
Különszabadság
Az EKSZ fizetés nélküli különszabadságot is jóváhagyhat a munkaadó által nyújtott képzésre, a munkaadó kellően indokolt kérése alapján.
41. cikk
Juttatások
Az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltás kikötheti, hogy a 16. és 17. cikkben említett juttatásokat nem kell kifizetni.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. cikk
Panaszok
(1) Az eljárások indításának a szolgálat megkezdését követően biztosított lehetőségei sérelme nélkül, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében foglalt feltételek és határidők mellett a KNSZ panaszt nyújthat be a Humánerőforrás-osztályra az EKSZ által e határozat alapján elfogadott, őt hátrányosan érintő határozatokkal szemben, azokat a határozatokat kivéve, amelyeket a munkaadója által hozott döntés közvetlen eredményeként hoztak.
(2) A panaszt két hónapon belül kell benyújtani. A határidő kezdete az az időpont, amikor az érintett személyt a határozatról értesítették, de semmiképpen sem később, mint amikor az érintett a határozatot kézhez kapta. A Humánerőforrás-osztály a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Amennyiben a panaszra ezen időszak végéig nem érkezik válasz, ezt úgy kell tekinteni, mint a panaszra adott hallgatólagos elutasító választ.
43. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2007. december 5-i 2007/829/EK tanácsi határozatot és a 2008. november 12-i (C(2008) 6866) bizottsági határozatot a 44. cikk sérelme nélkül továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálybalépésekor fennálló valamennyi kirendelésre.
44. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Az említett időponttól a határozatot alkalmazni kell:
|
a) |
az EKSZ-hez történő új kirendelésekre; valamint |
|
b) |
a Bizottságnál vagy a Tanácsnál fennálló azon korábbi kirendelések megújítására, amelyek esetében a tisztséget áthelyezték az EKSZ-hez. Ez esetben a 2. cikkben foglalt kirendelési időtartam kezdetének az EKSZ-hez történő áthelyezés időpontját kell tekinteni. |
Kelt Brüsszelben, 2011. március 23-án.
A főképviselő
C. ASHTON
(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(2) HL L 327., 2007.2.13., 10. o.
(3) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(4) HL L 74., 1972.3.27., 1. o.
(5) HL L 27., 2001.1.30., 7. o.
(6) Az EUKT személyzeti ellátottságra és rotációs beosztásra vonatkozó politikája (5402/2011).