a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencedik hónap első napjától kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk (3) bekezdésének i) pontját, amely a kihirdetését követő első naptól alkalmazandó.

Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az I. melléklettel (M. rész), a II. melléklettel (145. rész), a III. melléklettel (66. rész) vagy a IV. melléklettel (147. rész) összhangban kibocsátott tanúsítványok e tanúsítványok módosításáig, felfüggesztéséig vagy visszavonásáig érvényesek maradnak.

(3) Az EASA 05/2008. sz. véleménye a tudásszintre és a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények teljesítésének igazolására megszabott határidőről; 04/2009. sz. véleménye az egyszerű konstrukciójú légi járművek karbantartási engedélyéről; valamint 05/2009. sz. véleménye a B1 és B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedély jogosultságairól, a típusminősítésekről és csoportjogosításokról, valamint a típusminősítési képzésekről.

MELLÉKLET

1.	A 2042/2003/EK rendelet I. mellékletének (M. rész) M.B.103. pontját el kell hagyni.

A 2042/2003/EK rendelet II. melléklete (145. rész) a következőképpen módosul:

(1)

A tartalomjegyzék helyébe a következő lép:

„TARTALOM

145.1. Általánosságok

A. SZAKASZ – MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

145.A.10.

Hatály

145.A.15.

Kérelem

145.A.20.

A jóváhagyás hatóköre

145.A.25.

A létesítménnyel szembeni követelmények

145.A.30.

Személyi feltételek

145.A.35.

Tanúsító személyek és támogató személyek

145.A.40.

Felszerelések, szerszámok és anyagok

145.A.42.

Komponensek átvétele

145.A.45.

Karbantartási dokumentáció

145.A.47.

Termelési terv

145.A.50.

A karbantartás tanúsítása

145.A.55.

Karbantartási nyilvántartások

145.A.60.

Események bejelentése

145.A.65.

Biztonság- és minőségpolitika, karbantartási eljárások és minőségbiztosítási rendszer

145.A.70.

A karbantartó szervezet kézikönyve

145.A.75.

A szervezet jogosultságai

145.A.80.

A szervezetre vonatkozó korlátozások

145.A.85.

Változások a jóváhagyott karbantartó szervezetnél

145.A.90.

A jóváhagyás folyamatos érvényessége

145.A.95.

Szabálytalanságok

B. SZAKASZ – AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI

145.B.1.

Hatály

145.B.10.

Az illetékes hatóság

145.B.15.

A több tagállamban telephellyel rendelkező szervezetek

145.B.20.

Első jóváhagyás

145.B.25.

A jóváhagyás kibocsátása

145.B.30.

A jóváhagyás folyamatos érvényessége

145.B.35.

Változások

145.B.40.

A karbantartó szervezet kézikönyvének módosításai

145.B.45.

A jóváhagyás visszavonása, felfüggesztése és korlátozása

145.B.50.

Szabálytalanságok

145.B.55.

Nyilvántartások vezetése

145.B.60.

Mentességek

I. függelék –

Üzemképességi tanúsítvány – 1. számú EASA-űrlap

II. függelék –

Jóváhagyási osztályok és kategóriák karbantartó szervezetek jóváhagyásához az I. melléklet (M. rész) F. alrésze és a II. melléklet (145. rész) szerint

III. függelék –

Karbantartó szervezet jóváhagyása a II. melléklet (145. rész) szerint

IV. függelék –

A nem a III. melléklet (66. rész) szerint képesített személyek igénybevételének feltételei a 145.A.30. j) 1. és 2. pontja szerint”

(2)

A 145.A.30. pont az alábbiak szerint módosul:

i.	az f) pontban, a „a 66. rész B. része szerint B1 kategóriájú képesítéssel” szöveg helyébe a következő szöveg lép: „a III. melléklet (66. rész) szerint B1 vagy B3 kategóriájú képesítéssel”;

ii.

a g) pont helyébe a következő lép:

„g)

Kivéve, ha a j) pont másként állapítja meg, minden légijármű-karbantartó szervezetnek a B1 és B2, B3 kategóriájú légi járművek üzemeltetési karbantartása esetén rendelkeznie kell minősített tanúsító személyzettel, a III. mellékletben (66. rész) és a 145.A.35. pontban meghatározottak szerint.

Ezenkívül, az ilyen szervezetek alkalmazhatnak a feladatra megfelelően kiképzett, a 66.A.20. a) 1. és a 66.A.20. a) 3. (ii) pontban meghatározott jogosultságokkal rendelkező és a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pont szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakat kisebb tervezett üzemeltetési karbantartási, illetve egyszerű hibajavítási feladatok elvégzésére. Az ilyen tanúsító alkalmazottak rendelkezésre állása azonban nem pótolja a megfelelő, B1, B2, B3 kategóriájú tanúsító alkalmazottakat.”

iii.	a h) 1. pontban a „B1 és B2 kategóriájú képesítéssel” szöveg helyébe a következő szöveg lép: „a megfelelő B1 és B2 kategóriájú képesítéssel”;

iv.

a h) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A nem nagy légi járművek báziskarbantartása esetén a szervezetnek rendelkeznie kell:

i.	az adott légi járműre megfelelően képesített, a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pontja szerint megfelelő B1, B2, B3 kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal; vagy

ii.	az adott légi járműre megfelelően képesített C kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal, akiket a 145.A.35. a) i. pontban meghatározott támogató személyek segítenek.”

v.	a j) pontban a „g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően” szöveg helyébe a következő szöveg lép: „g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően, a III. melléklet (66. rész) előírásainak való megfelelés iránti kötelezettséggel összefüggésben”;

(3)

A 145.A.35. pont az alábbiak szerint módosul:

i.	a cím helyébe a következő szöveg lép: „145.A.35. Tanúsító személyek és támogató személyek”;

ii.

az a) pont helyébe a következő lép:

„a)

A 145.A.30. g) és h) pontban foglalt megfelelő előírások mellett a szervezet biztosítja, hogy a tanúsító személyek, illetve a támogató személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a karbantartandó légi járműről és/vagy komponensekről, valamint a vonatkozó szervezeti eljárásokról. A tanúsító személyek esetén ezt a rendelkezést a tanúsítási engedély kibocsátása vagy újrakibocsátása előtt teljesíteni kell.

i.	A »támogató személyzet« a 66. rész szerinti B1, B2, illetve B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel és a megfelelő légijármű-minősítésekkel rendelkező, az alapkarbantartás környezetében dolgozó azon személyek összessége, akik nem feltétlenül rendelkeznek tanúsítási jogosultsággal.

ii.	A »vonatkozó légi jármű és/vagy komponens« a mindenkori tanúsítási engedélyben meghatározott légi jármű, illetve komponens.

iii.	A »tanúsítási engedély« az az engedély, amelyet a tanúsító személyek számára a szervezet azzal a feltétellel bocsátott ki, hogy azok az ilyen engedélyben megállapított korlátozásokkal a jóváhagyott szervezet megbízásából aláírhatják az üzembehelyezési bizonyítványt.”

iii.

a b) pont helyébe a következő lép:

„b)

A 145.A.30. j) és a 66.A.20. a) 3. ii. pontban felsorolt esetek kivételével a szervezet a tanúsító személynek tanúsítási engedélyt kizárólag a III. mellékletben (66. rész) előírt légijármű-karbantartói engedélyben megjelölt kategóriákra, alkategóriákra, illetőleg típusjogosításra vonatkozóan bocsáthat ki, azzal a feltétellel, hogy a légijármű-karbantartói engedélynek a tanúsító személy számára kiállított tanúsítási engedély teljes érvényességi időtartama alatt érvényesnek kell lennie, és a tanúsító személynek teljesítenie kell a III. melléklet (66. rész) követelményeit.”

iv.

a c) pont helyébe a következő lép:

„c)

A szervezet biztosítja, hogy minden tanúsító személy és támogató személy egymást követő két éven belül legalább hat hónapos, ténylegesen jelentős légi jármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalatot szerezzen.

E bekezdés alkalmazásában »a ténylegesen jelentős légijármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalat« azt jelenti, hogy a személy a légi jármű vagy komponens karbantartása keretében gyakorolta a tanúsítási engedélyben ráruházott jogosultságot és/vagy ténylegesen karbantartást végzett a tanúsítási engedélyében meghatározott légijárműtípus- vagy légijárműcsoport-rendszerek legalább egyikén.”

v.	a d), e), j) és m) pontban a „B1 és B2 kategóriájú támogató személy” helyébe a következő szöveg lép: „támogató személy”.

vi.

a következő pontokkal egészül ki:

„n)

Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag a meghatározott A kategóriájú légijármű-típusra és a releváns feladatokra vonatkozó, a II. melléklet (145. rész) vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően engedélyezett szervezetnél végrehajtott képzés után gyakorolhatja az engedélyben meghatározott tanúsítási jogosultságokat. E képzésnek, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával és/vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni, amelyet a szervezetnél kell teljesíteni.

A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag az i. megfelelő A kategóriájú légijármű-típustanfolyam és ii. a kibocsátásra kerülő engedély hatályának megfelelő, dokumentált hathónapos gyakorlati tapasztalat megszerzése után gyakorolhatja a III. melléklet (66. rész) 66.A.20. a) 3. ii. pontjában meghatározott tanúsítási jogosultságokat. A típustanfolyamnak, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni. A típustanfolyamot és a vizsgát/értékelést a forgalombahelyezési jogosultságot adó karbantartó szervezet bonyolítja le. A gyakorlati tapasztalat megszerezhető ilyen karbantartó szervezetnél is.”

(4)	A 145.A.70. a) 6. pontban a „B1 és B2 kategóriájú támogató személy” helyébe a következő szöveg lép: „támogató személy”.

(5)	A 145.B.17. pontot törölni kell.

(6)

A 145. rész IV. függeléke a következőképpen módosul:

„IV. függelék

A nem a III. melléklet (66. rész) szerint képesített személyek igénybevételének feltételei a 145.A.30. j) 1. és 2. pontja szerint

1. Az a tanúsító személy, aki megfelel a 145.A.30. j) 1. és 2. pont előírásainak és a következő feltételeknek:

a)	A személynek a nemzeti rendelkezések szerint, az ICAO I. mellékletével teljes összhangban ráruházott engedéllyel vagy forgalombahelyezési jogosultsággal kell rendelkeznie.

b)	A személy munkavégzésének hatóköre nem terjedhet túl a nemzeti engedély, illetve forgalombahelyezési jogosultság közül a szigorúbb korlátozást megállapító hatókörén.

c)	A személynek igazolnia kell, hogy a III. melléklet (66. rész) I. függelékének 9. és 10. modulja szerinti, az emberi tényezőkre és a légi közlekedési rendelkezésekre vonatkozó képzésben részesült.

Az üzemeltetési karbantartás tanúsítására feljogosított személynek ötéves, az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek nyolcéves karbantartási gyakorlatot kell igazolnia. Azonban, annak a személynek, akinek az engedélyezett tevékenysége nem terjed túl a 66. rész szerinti A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő hároméves karbantartási tapasztalatot igazolnia.

Az üzemeltetési karbantartás tanúsítására feljogosított személynek és az alapkarbantartásban közreműködő támogató személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti, megfelelő B1, B2 vagy B3 kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya. Azonban annak a személynek, akinek a munkaköre nem terjed túl az A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő, ha a teljes típusképzés helyett a mindenkori feladataira kiterjedő tanfolyamon vesz részt.

Az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti C kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya, az első légijármű-típus kivételével, amely esetében a tanfolyamot és a vizsgát a III. melléklet szerinti B1, B2 vagy B3 kategóriában kell teljesíteni.

2. Védett jogok

a)	A III. melléklet (66. rész) irányadó követelményeinek hatálybalépése előtt jogosultságokkal rendelkező személyek anélkül gyakorolhatják jogosultságaikat, hogy az 1. c)–f) pontnak megfelelnének.

b)	Azonban, ezen időpont után bármely tanúsító személynek, aki jogosultsága hatókörét további jogosultságokkal kívánja kiterjeszteni, a fenti 1. pont rendelkezéseinek is meg kell felelnie.

c)	A fenti 2. b) pont rendelkezéseitől függetlenül, további típusképzés esetén az 1. c) és az 1. d) pont rendelkezéseit nem szükséges teljesíteni.”

A 2042/2003/EK rendelet III. melléklete (66. rész) helyébe a következő lép:

„

III. MELLÉKLET

(66. rész)

TARTALOM

66.1. Az illetékes hatóság

A. SZAKASZ – MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. ALRÉSZ – LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY

66.A.1.

Hatály

66.A.3.

Engedélykategóriák

66.A.5.

Légijármű-csoportok

66.A.10.

Kérelem

66.A.15.

Alkalmasság

66.A.20.

Jogosultságok

66.A.25.

Megkövetelt alapismeretek

66.A.30.

Az alapvető szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

66.A.40.

A légijármű-karbantartói engedély érvényességének meghosszabbítása

66.A.45.

A légijármű-minősítések bejegyzése

66.A.50.

Korlátozások

66.A.55.

A képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvány

66.A.70.

Elismerési rendelkezések

B. SZAKASZ – AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI

A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOSSÁGOK

66.B.1.

Hatály

66.B.10.

Az illetékes hatóság

66.B.20.

Nyilvántartások vezetése

66.B.25.

Kölcsönös információcsere

66.B.30.

Mentességek

B. ALRÉSZ – A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY KIBOCSÁTÁSA

66.B.100.

Az illetékes hatóság eljárása a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához

66.B.105.

A légijármű-karbantartói engedély kibocsátási eljárása a 145. rész szerinti jóváhagyással rendelkező karbantartó szervezet által

66.B.110.

Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében további kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztés esetén

66.B.115.

Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében a légijármű-minősítések bejegyzése, illetve korlátozások megszüntetése esetén

66.B.120.

Eljárás a légijármű-karbantartói engedély megújítása érdekében

66.B.125.

Eljárás a csoportminősítést tartalmazó engedélyek elismerése esetén

66.B.130.

Eljárás a légijármű-típusképzés közvetlen jóváhagyása esetén

C. ALRÉSZ – VIZSGÁK

66.B.200.

Vizsgáztatás az illetékes hatóság által

D. ALRÉSZ – A TANÚSÍTÓ SZEMÉLYEK SZAKKÉPESÍTÉSÉNEK ELISMERÉSE

66.B.300.

Általánosságok

66.B.305.

A nemzeti szakképesítésekre vonatkozó elismerési jelentés

66.B.310.

A jóváhagyott karbantartó szervezetek jogosítására vonatkozó elismerési jelentés

E. ALRÉSZ – VIZSGABESZÁMÍTÁS

66.B.400.

Általánosságok

66.B.405.

A vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések

66.B.410.

A vizsgáknál elismert szakképesítések érvényessége

F. ALRÉSZ – FOLYAMATOS FELÜGYELET

66.B.500.

A légijármű-karbantartói engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása

FÜGGELÉKEK

I. függelék –

Megkövetelt alapismeretek

II. függelék –

Alapvizsgaszabvány

III. függelék –

Légijármű-típusképzés és vizsgaszabvány; munkahelyi képzés

IV. függelék –

Szükséges szakmai tapasztalat a légijármű-karbantartói engedély kiterjesztéséhez

V. függelék –

19. számú EASA-űrlap – Kérelem-formanyomtatvány

VI. függelék –

26. számú EASA-űrlap – Légijármű-karbantartói engedély a III. melléklet (66. rész) szerint.

66.1. Az illetékes hatóság

E melléklet (66. rész) alkalmazásában illetékes hatóság:

1.	azon tagállam által kijelölt hatóság, ahová a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása iránti első kérelmet be kell nyújtani, vagy

másik tagállam által kijelölt hatóság, amennyiben eltér az 1. pontban meghatározott hatósággal kötött megállapodás alapján. Ebben az esetben az 1. pontban említett engedélyt vissza kell vonni, a 66.B.20. pontban említett nyilvántartásokat át kell adni, és e nyilvántartások alapján új engedélyt kell kibocsátani.

Az ügynökség felelős a következők meghatározásáért:

1.	a légijármű-típusok listája és

2.	az egyes légijármű-típusra vonatkozó minősítésekben szereplő sárkányszerkezet-, illetve hajtómű-kombinációk.

A. SZAKASZ

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. ALRÉSZ

A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY

66.A.1. Hatály

Ez a szakasz tartalmazza a légijármű-karbantartói engedély meghatározását és a kérelmezésére, a kibocsátására és az érvényességére vonatkozó követelményeket.

66.A.3. Engedélykategóriák

A légijármű-karbantartói engedély a következő kategóriákat tartalmazza:

—	A kategória,

—	B1 kategória,

—	B2 kategória,

—	B3 kategória,

—	C kategória.

Az A és a B1 kategóriát a repülőgépek, helikopterek, turbinák és dugattyús motorok kombinációjára vonatkozóan alkategóriákra osztják fel. Ezek az alkategóriák a következők:

—	A1 és B1.1 gázturbinás repülőgépek,

—	A2 és B1.2 dugattyús motoros repülőgépek,

—	A3 és B1.3 gázturbinás helikopterek,

—	A4 és B1.4 dugattyús motoros helikopterek.

c)	A B3 kategória a dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépekre vonatkozik.

66.A.5. Légijármű-csoportok

A légijármű-karbantartói engedélyben szereplő minősítések esetében a légi járműveket a következő csoportokba kell sorolni:

csoport: komplex motoros meghajtású légi járművek, valamint több hajtóműves helikopterek, az FL290-et meghaladó legnagyobb engedélyezett üzemeltetési magassággal rendelkező repülőgépek, az elektronikus vezérlésű rendszerrel felszerelt légi járművek és az ügynökség meghatározása szerint légijármű-típusminősítést igénylő egyéb légi járművek.

csoport: az 1. csoportba nem tartozó, az alábbi alcsoportokba sorolható légi járművek:

—	2a. alcsoport: egy turbólégcsavaros hajtóműves repülőgépek,

—	2b. alcsoport: egyturbinás hajtóműves helikopterek,

—	2c. alcsoport: egydugattyús hajtóműves helikopterek,

3.	csoport: az 1. csoportba nem tartozó dugattyús motoros repülőgépek.

66.A.10. Kérelem

a)	A légijármű-karbantartói engedély kibocsátása vagy módosítása iránti kérelmet az illetékes hatósághoz a 19. számú EASA-űrlapon (lásd V. függelék), a hatóság által meghatározott módon kell benyújtani.

b)	A légijármű-karbantartói engedély módosítása iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amely a légijármű-karbantartói engedélyt kibocsátotta.

A légijármű-karbantartói engedély további kategóriákra vagy alkategóriákra való kiterjesztésére vonatkozó kérelemhez a 19. számú EASA-űrlap, valamint – szükség szerint – a 66.A.10. a), a 66.A.10. b) és a 66.B.105. pontban előírt okmányok mellett a kérelmező köteles az érvényes eredeti légijármű-karbantartói engedélyét is benyújtani az illetékes hatóságnak.

d)	Ha a 66.B.100. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a kérelmet a 66.1. pontban említett illetékes hatósághoz kell benyújtani.

Ha a 66.B.105. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet adott esetben a légijármű-karbantartói engedélyt és a 19. számú EASA-űrlapot bélyegzővel és aláírással való ellenjegyzés vagy az engedély újbóli kiadása céljából megküldi a 66.1. pontban említett illetékes hatóságnak.

f)	A kérelmet az alkalmazandó elméleti tudás, gyakorlati képzés és tapasztalat meglétére vonatkozó követelményeknek a kérelem benyújtásakor való teljesítését igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

66.A.15. Alkalmasság

A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele a betöltött 18. életév.

66.A.20. Jogosultságok

Az alábbi jogosultságok alkalmazandók:

Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy egyszerűbb üzemelési karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti tanúsítási engedély hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A tanúsítási jogosultság arra a munkára korlátozódik, amelyet az engedély birtokosa a tanúsítási engedélyt kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el.

A B1 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B1 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:

—	a légi jármű szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,

—	repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő munkálatok.

A B1 kategória a megfelelő A alkategóriát is magában foglalja.

A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult:

üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B2 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:

—	a repülőelektronikai és az elektromos rendszereken végrehajtott karbantartás, és

—	hajtóműben és mechanikus rendszerekben végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő elektromos és repülőelektronikai feladatok;

ii.

üzembehelyezési igazolás kibocsátására az egyszerűbb üzemelési karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti tanúsítási engedély hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően. E tanúsítási jogosultság arra a munkára, amelyet az engedély birtokosa a tanúsítási engedélyt kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el, valamint a B2 kategóriájú engedélybe már bejegyzett minősítésekre korlátozódik.

A B2 kategóriájú engedély nem foglalja magában egyik A alkategóriát sem.

A B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B3 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzése érdekében:

—	a repülőgép szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,

—	repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő, hibaelhárítást nem igénylő munkálatok.

5.	A C kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy a légi jármű alapkarbantartását követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A jogosultságok a légi jármű egészére vonatkoznak.

A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy csak akkor élhet az jogosultságával, ha:

1.	megfelel az I. melléklet (M. rész) és a II. melléklet (145. rész) alkalmazandó követelményeinek; és

2.	a megelőző kétéves időszakban vagy hathavi vonatkozó karbantartási tapasztalatot szerzett a légijármű-karbantartói engedélyben megadott jogosultságokkal összhangban, vagy megfelelt a vonatkozó jogosultságok érvényesítésére vonatkozó rendelkezésnek; és

3.	rendelkezik a megfelelő légi járművön elvégzett karbantartás tanúsításához szükséges szakértelemmel; és

4.	ír, olvas és elfogadható szinten beszél azo(ko)n a nyelve(ke)n, amelye(ke)n az üzembehelyezési igazolás kibocsátásához szükséges műszaki dokumentáció és eljárások íródtak.

66.A.25. Megkövetelt alapismeretek

A légijármű-karbantartói engedély kibocsátását, vagy az ilyen engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítését kérelmezőnek a III. melléklet (66. rész) I. függeléke szerinti megfelelő tantárgyi modulokban megszerzett ismeretei szintjét vizsgán kell igazolnia. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező szakképző szervezetnek vagy az illetékes hatóságnak kell végeznie.

A tanfolyamokat és a vizsgákat a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell teljesíteni. Más esetben viszont a vizsgabeszámítást a c) pont szerint lehet végrehajtani.

A kérelmező kérheti az illetékes hatóságot, hogy a következő, alapvető ismeretekről szóló vizsgákat teljesen vagy részlegesen számítsák be:

1.	alapismeretekre vonatkozó vizsgák, amelyek nem felelnek meg a b) pontban meghatározott követelményeknek; és

2.	az illetékes hatóság által a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tudásszinttel egyenértékűnek tekintett egyéb műszaki szakképzettség.

A beszámítást e melléklet (66. rész) B. szakaszának E. alrésze szerint kell engedélyezni.

d)	A beszámítás tíz évvel azután elévül, hogy az illetékes hatóság engedélyezte a kérelmezőnek. A kérelmező újabb beszámítást csak az elévülést követően kérhet.

66.A.30. Az alapvető szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelmet benyújtónak:

az A kategória, a B1.2 és B1.4 alkategória, valamint a B3 kategória esetében:

i.	üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy

ii.	üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy

iii.	üzemelő légi járművek karbantartásában egyéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;

a B2 kategória és a B1.1 és B1.3 alkategória esetében:

i.	üzemelő légi járművek karbantartásában ötéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy

ii.	üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy

iii.	üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;

a C kategória esetében, nagy légi járművekre vonatkozóan:

i.	hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.1, B1.3 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, illetve mindkét területen együttesen; vagy

ii.	ötéves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.2 vagy B1.4 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.

C kategória esetében nem nagy légi járművekre vonatkozóan: hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nem nagy légi járműveken a B1 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész a) pontja szerinti B1 vagy B2 kategóriába tartozó támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.

felsőoktatás keretében elnyert C kategória esetében: az illetékes hatóság által elismert egyetemi vagy főiskolai szakirányú műszaki felsőfokú végzettségű kérelmezőnek hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos, különböző reprezentatív módon kiválasztott feladatok elvégzésében, ideértve az üzemeltetési karbantartási feladatok megfigyelését hat hónapon keresztül.

A légijármű-karbantartói engedély kiterjesztését kérelmezőnek az engedélyhez kapcsolódó kategória vagy alkategória szerinti kiterjesztésnek megfelelő, legalább az e melléklet (66. rész) IV. függelékében meghatározott, polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos tapasztalattal kell rendelkeznie.

c)	A kérelmezőnek gyakorlati szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, tehát részt kellett vennie a légi jármű karbantartásának teljes keresztmetszetét reprezentáló feladatok elvégzésében.

A megkövetelt karbantartási szakmai tapasztalatból legalább egy évet abba a kategóriába/alkategóriába tartozó légi járművön a közelmúltban kellett megszereznie, amelyre az első légijármű-karbantartói engedélyt kérik. A meglévő légijármű-karbantartói engedélyek esetében a kategória/alkategória kiterjesztéséhez előírt, a közelmúltban megszerzett járulékos karbantartási tapasztalat kevesebb mint egy év, de legalább három hónap. A megkövetelt szakmai tapasztalat a meglévő és a kérelmezett engedély kategóriája/alkategóriája közötti különbségtől függ. A járulékos szakmai tapasztalatnak jellemzőnek kell lennie a kérelmezett új engedély kategóriájára/alkategóriájára.

Az a) pont rendelkezéseitől függetlenül, a nem polgári légi járműveken megszerzett karbantartási tapasztalatot akkor kell elismerni, ha az ilyen karbantartás egyenértékű az illetékes hatóság megkövetelte, e mellékletben (66. rész) előírt tapasztalattal. A polgári légi járművek karbantartása megfelelő megértésének érdekében azonban meg kell követelni a polgári légi járműveken megszerzett járulékos karbantartási tapasztalatot.

f)	A tapasztalatot a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell megszerezni.

66.A.40. A légijármű-karbantartói engedély érvényességének meghosszabbítása

A légijármű-karbantartói engedély a kibocsátásától vagy a legutóbbi módosításától számítva öt év elteltével érvényét veszti, kivéve akkor, ha az engedély jogosultja az engedélyt a kibocsátó illetékes hatóságnak a 66.B.120. pont rendelkezéseivel összhangban annak ellenőrzése céljából benyújtja, hogy az engedélyben szereplő adatok megegyeznek-e az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatokkal.

A légijármű-karbantartói engedély jogosultja kitölti a 19. számú EASA-űrlap (lásd V. függelék) megfelelő részeit, majd az űrlapot a birtokában levő engedéllyel együtt benyújtja az engedélyt eredetileg kibocsátó illetékes hatóságnak, kivéve abban az esetben, ha az engedély jogosultja olyan, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezetnél dolgozik, amely a kézikönyvében foglalt vonatkozó eljárás értelmében a légijármű-karbantartói engedély jogosultja nevében a szükséges okmányokat benyújthatja.

c)	A légijármű-karbantartói engedély érvényességének megszűnésével a légijármű-karbantartói engedély alapján megszerzett tanúsítási jogosultságok is érvényüket vesztik.

d)	A légijármű-karbantartói engedély kizárólag abban az esetben érvényes, ha i. azt az illetékes hatóság bocsátotta ki és/vagy módosította, és ii. ha azt a jogosult aláírta.

66.A.45. A légijármű-minősítések bejegyzése

A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személynek be kell jegyeztetnie engedélyébe a vonatkozó légijármű-minősítéseket annak érdekében, hogy tanúsítási jogosultságai legyenek a meghatározott légijármű-típusokhoz.

—

B1, B2 és C kategória esetében a vonatkozó légijármű-minősítések a következők:

1.	Az 1. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusminősítés.

2.	A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusminősítés, gyártói alcsoport-minősítés vagy a teljes alcsoport-minősítés.

3.	A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusminősítés vagy teljes csoportminősítés.

—	A B3 kategória esetében a vonatkozó minősítés a következő: »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek«.

—	Az A kategória esetében nem szükséges megadni a minősítést, hanem a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontjában meghatározott követelményeket kell teljesíteni

b)	A légijármű-típusminősítés bejegyzéséhez a B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típusképzés sikeres teljesítése szükséges.

c)	Az első légijármű-típusminősítésnek az adott kategóriába, illetve alkategóriába történő bejegyzéséhez a b) pontban meghatározott követelményen kívül a III. melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott munkahelyi képzés sikeres teljesítése is szükséges.

A b) és a c) ponttól eltérve, 2. vagy 3. csoportba tartozó légi jármű esetében a légijármű-típusminősítést az alábbiakat követően is oda lehet ítélni:

—	e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típustanfolyam kielégítő teljesítése, és

—	B1 és B2 kategória esetén az adott légijármű-típuson megszerzett gyakorlati tapasztalat igazolása; ebben az esetben a gyakorlati tapasztalat terjedelmének az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve reprezentatívnak kell lennie.

Ha a jelölt C kategóriájú jogosultság esetében felkészültségéről a 66.A.30. a) 5. pontnak megfelelő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel tett tanúbizonyságot, akkor az első vonatkozó légijármű-típusvizsgát a B1 vagy a B2 kategóriában kell teljesítenie.

A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében:

1.	B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoport-minősítés bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább két olyan légijármű-típus típusminősítési követelményeit, amelyek ugyanazon gyártótól származnak és együttesen a vonatkozó gyártói alcsoportot képviselik.

2.	B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes alcsoport-minősítés bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább három olyan légijármű-típus típusminősítési követelményeit, amelyek különböző gyártóktól származnak és együttesen a vonatkozó alcsoportot képviselik.

B2 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoportok és a teljes alcsoport-minősítés bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a vonatkozó légijármű-alcsoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.

A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében:

B1, B2 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes 3. csoportra vonatkozó minősítés bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a 3. csoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve;

amennyiben a B1 kategória esetében a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, a 3. csoportra vonatkozó minősítésre az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:

—	túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgépek,

—	fémszerkezetes repülőgépek,

—	kompozitszerkezetes repülőgépek,

—	faszerkezetes repülőgépek,

—	szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

B3 kategóriájú engedély esetében:

a »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek« minősítés bejegyzéséhez olyan szakmai tapasztalatot kell igazolni, amely reprezentatív az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.

amennyiben a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, az 1. pontban említett minősítésre az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:

—	faszerkezetes repülőgépek,

—	szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek,

—	fémszerkezetes repülőgépek,

—	kompozitszerkezetes repülőgépek.

66.A.50. Korlátozások

a)	A légijármű-karbantartói engedélyre felvezetett korlátozások kizárnak bizonyos tanúsítási jogosultságokat, és a teljes légi járműre vonatkoznak.

A 66.A.45. pontban említett korlátozások megszűnnek, amennyiben

1.	a megfelelő tapasztalatot igazolják; vagy

2.	az illetékes hatóság által lebonyolított gyakorlati vizsga sikeres.

b)	A 66.A.70. pontban említett korlátozások megszűnnek a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott modulok/tárgyak vizsgáinak sikeres teljesítése esetén.

66.A.55. A képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvány

A tanúsítási jogosultsággal rendelkező személyek, valamint a támogató személyek kötelesek 24 órán belül képesítésük tanúsításaként bemutatni engedélyüket, amennyiben azt egy feljogosított személy kéri.

66.A.70. Elismerési rendelkezések

a)	A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes szakképesítéssel rendelkező tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint, további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.

A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes a tanúsító személyek szakképzésén átesett személyt továbbra is szakképzettnek kell tekinteni. Az ilyen szakképző eljárást követően szakképesítést szerzett tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.

Szükség esetén a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat, hogy tükrözze i. a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes szakképesítése és ii. az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott megkövetelt alapismeretek és alapvizsgaszabványok közötti különbségeket.

A c) pont rendelkezéseitől eltérően a kereskedelmi légi fuvarozásra nem használt, nem nagy légi járművek esetében a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes jogosultságai és az 66. rész szerinti elismert légijármű-karbantartói engedélyben meghatározott jogosultságok változatlanok maradjanak.

B. SZAKASZ

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI

A. ALRÉSZ

ÁLTALÁNOSSÁGOK

66.B.1. Hatály

Ez a szakasz az e melléklet (66. rész) A. szakasza végrehajtásáért és betartatásáért felelős illetékes hatóság által követendő eljárásokat határozza meg, ideértve a közigazgatási rendelkezéseket is.

66.B.10. Az illetékes hatóság

a) Általánosságok

A tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amely a légijármű-karbantartói engedélyek kibocsátása, érvényességének fenntartása, módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása területén megfelelő felelősséggel rendelkezik.

Ez az illetékes hatóság az e melléklet (66. rész) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében megfelelő szervezeti struktúrát alakít ki.

b) Erőforrások

Az illetékes hatóság alkalmazotti létszámának elegendőnek kell lennie az e mellékletben (66. rész) meghatározott követelmények teljesítéséhez.

c) Eljárások

Az illetékes hatóság írásos formában rögzíti eljárásait, részletezve, hogy miként éri el az e mellékletnek (66. rész) való megfelelést. A folyamatos megfelelés biztosításának érdekében ezeket az eljárásokat felül kell vizsgálni és módosítani kell.

66.B.20. Nyilvántartások vezetése

a)	Az illetékes hatóság olyan nyilvántartási rendszert hoz létre, amely minden egyes légijármű-karbantartói engedély esetében lehetővé teszi a kibocsátás, az érvényesség fenntartása, a módosítás, a felfüggesztés és a visszavonás folyamatának megfelelő visszakereshetőségét.

E nyilvántartásoknak minden engedély esetében tartalmazniuk kell a következőket:

1.	a légijármű-karbantartási engedély, illetve az engedély módosítása iránti kérelem, beleértve a vonatkozó dokumentumokat;

2.	a légijármű-karbantartói engedély másolata, ideértve a módosításokat is;

3.	minden vonatkozó levelezés másolata;

4.	minden mentesítés, és a végrehajtási intézkedések részletei;

5.	a légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személlyel kapcsolatban más illetékes hatóságoktól érkező minden jelentés;

6.	az illetékes hatóság által végrehajtott vizsgáztatásokról készült nyilvántartások;

7.	az elismeréshez használt elismerési jelentés;

8.	a beszámításhoz használt beszámítási jelentés.

c)	A b) 1–5. pontban említett nyilvántartásokat az engedély érvényességének lejárta után legalább öt évig meg kell őrizni.

d)	A b) 6., 7. és 8. pontban említett nyilvántartások nem selejtezhetők.

66.B.25. Kölcsönös információcsere

a)	E rendelet követelményeinek teljesítése érdekében a 216/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti illetékes hatóságok biztosítják az információk kölcsönös cseréjét.

b)	A tagállamok illetékességének sérelme nélkül, a több tagállamot érintő, a biztonságot potenciálisan fenyegető veszély esetén az érintett illetékes hatóságok támogatják egymást a szükséges felügyeleti intézkedések végrehajtásában.

66.B.30. Mentességek

Az illetékes hatóság által a 216/2008/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtott minden mentességről nyilvántartást kell vezetni, és azt meg kell őrizni.

B. ALRÉSZ

A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY KIBOCSÁTÁSA

Ez az alrész az illetékes hatóság által a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása, módosítása vagy érvényességének meghosszabbítása során követendő eljárásokat határozza meg.

66.B.100. Az illetékes hatóság eljárása a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához

a)	Az illetékes hatóság az EASA 19. nyomtatvány, valamint bármely vonatkozó dokumentum átvételekor megvizsgálja az EASA 19. nyomtatvány kitöltésének teljességét és biztosítja, hogy a hivatkozott tapasztalatok megfeleljenek e melléklet (66. rész) követelményeinek.

b)	Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e vizsgával és/vagy megerősíti az elismert szakképesítések érvényességét annak biztosítására, hogy minden, az I. függelékben megkövetelt modul e melléklet (66. rész) szerint teljesüljön.

Miután az illetékes hatóság meggyőződött a kérelmező személyazonosságáról, születési idejéről és arról, hogy a kérelmező teljesíti az ismeretek és a szakmai tapasztalatok szintjére e mellékletben (66. rész) meghatározott követelményeket, a kérelmezőnek kibocsátja a vonatkozó légijármű-karbantartói engedélyt. Ezt az információt az illetékes hatóság a nyilvántartásában megőrzi.

d)	Amennyiben az első légijármű-karbantartói engedély kibocsátásával egyidejűleg légijármű-típusok vagy -csoportok bejegyzésére is sor kerül, az illetékes hatóság ellenőrzi a 66.B.115. pont rendelkezéseinek a betartását.

66.B.105. A légijármű-karbantartói engedély kibocsátási eljárása a II. melléklet (145. rész) szerinti jóváhagyással rendelkező karbantartó szervezet által

A II melléklet (145. rész) szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben az illetékes hatóságtól e tevékenység gyakorlására felhatalmazást kapott, i. az illetékes hatóság nevében kiállíthatja a légijármű-karbantartói engedélyt, vagy ii. az illetékes hatóságnak ajánlást tehet valamely személy légijármű-karbantartói engedélyre vonatkozó kérelméről, kinyilvánítva, hogy az ilyen engedélyt az illetékes hatóság kiállíthatja és kibocsáthatja.

b)	Az a) pontban említett karbantartó szervezetek gondoskodnak a 66.B.100. a) és b) pont rendelkezéseinek a betartásáról.

c)	A légijármű-karbantartói engedélyt minden esetben kizárólag az illetékes hatóság bocsáthatja ki a kérelmezőnek.

66.B.110. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében további kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztés esetén

a)	A 66.B.100. vagy a 66.B.105. pontban meghatározott eljárások lefolytatása után az illetékes hatóság a további kategóriára vagy alkategóriára való kiterjesztést a légijármű-karbantartói engedélybe pecséttel és aláírással bejegyzi, vagy új engedélyt bocsát ki.

b)	Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

66.B.115. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében a légijármű-minősítések bejegyzése, illetve korlátozások megszüntetése esetén

A megfelelően kitöltött 19. számú EASA-űrlap, a megfelelő minősítésre vonatkozó követelmények teljesítését igazoló esetleges dokumentumok, valamint a légijármű-karbantartói engedély kézhezvételekor az illetékes hatóság:

1.	a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyébe bejegyzi a megfelelő légijármű-minősítést; vagy

2.	a megfelelő légijármű-minősítés feltüntetésével újból kibocsátja az engedélyt; vagy

3.	a 66.A.50. pontnak értelmében törli a vonatkozó korlátozásokat.

Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

b)	Amennyiben nem a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelő jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet bonyolítja le a teljes típusképzést, az illetékes hatóság a típusminősítés kiállítása előtt meggyőződik arról, hogy minden típusképzési követelmény teljesült-e.

c)	Amennyiben nincs szükség munkahelyi képzésre, a légijármű-típusminősítést a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kibocsátott, elismerést tanúsító bizonyítvány alapján kell bejegyezni.

d)	Amennyiben a légijármű-típusképzés nem egyetlen tanfolyamból áll, az illetékes hatóság a típusminősítés bejegyzése előtt meggyőződik arról, hogy a tanfolyamok tartalma és hossza teljes mértékben megfelel az engedélykategória hatályának, és kellő figyelmet szenteltek a kapcsolódó területeknek.

Különbözeti képzés esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a kérelmező korábbi képesítése i. vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott tanfolyammal, ii. vagy a közvetlenül az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyammal kiegészítve megfelelő-e típusminősítés bejegyzéséhez.

A gyakorlati elemek teljesítését i. részletes gyakorlati képzési nyilvántartás vagy adott esetben a II. melléklet (145. rész) szerint megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezet által biztosított naplóval, ii. a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kiállított, a gyakorlati képzési elemre vonatkozó oktatási bizonyítvánnyal kell igazolni.

g)	A légijármű-típus bejegyzéséhez az ügynökség által meghatározott légijármű-típusminősítéseket kell felhasználni.

66.B.120. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély megújítása érdekében

Az illetékes hatóság a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyét összeveti az illetékes hatóság nyilvántartásaival, és ellenőrzi, hogy a 66.B.500. pont értelmében nincs-e folyamatban az engedély visszavonása, felfüggesztése vagy módosítása. Ha az okmányok megfelelnek egymásnak, és a 66.B.500. pont alkalmazásában nincs folyamatban intézkedés, az illetékes hatóság az engedély érvényességét öt évre meghosszabbítja, és nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

Ha az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatok eltérnek a légijármű-karbantartói engedélyben található adatoktól, akkor:

1.	az illetékes hatóság megvizsgálja az eltérés okait, és határozhat úgy, hogy a légijármű-karbantartói engedélyt nem újítja meg;

2.	az illetékes hatóság erről a körülményről tájékoztatja az engedély jogosultját, továbbá az I. melléklet (M. rész) F. alrésze vagy a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott valamennyi olyan ismert karbantartó szervezetet, amelyet az eltérés közvetlenül érinthet;

3.	szükség esetén az illetékes hatóság a 66.B.500. pont alapján intézkedik a kérdéses engedély visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy módosításáról.

66.B.125. Eljárás a csoportjogosítást tartalmazó engedélyek elismerése esetén

Az 5. cikk 4. pontjában említett légijármű-karbantartói engedélybe már bejegyzett egyedi légijármű-típusminősítések érvényben maradnak az engedélyen, és nem ismerik el őket új minősítésként, kivéve, ha az engedélyt birtokló személy teljes mértékben megfelel az e melléklet (66. rész) 66.A.45. pontjában a megfelelő csoport-/alcsoport-minősítéssel kapcsolatban meghatározott bejegyzési követelményeknek.

Az elismerést az alábbi elismerési táblázat szerint kell végrehajtani:

B1 vagy C kategória esetében:

—	Dugattyús hajtóműves helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2c. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikopterekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Dugattyús hajtóműves helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2c. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikoptereire vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Gázturbinás helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egyturbinás helikopterekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Gázturbinás helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2b. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egyturbinás helikoptereire vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—

Egydugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—

Többdugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—

Egydugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—

Többdugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—

Egydugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—

Többdugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

—	Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—

Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2a. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártónak az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépeire vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Több hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő, több turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusminősítés vonatkozik rá.

B2 kategória esetében:

—	Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

C kategória esetében:

—	Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

—	Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusminősítést nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusminősítésekkel.

c)	Amennyiben az engedélyre a 66.A.70. pontban említett elismerési eljárást követően korlátozások vonatkoztak, azok érvényben maradnak az engedélyen, kivéve, ha a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott feltételeknek megfelelően törlik őket.

66.B.130. Eljárás a légijármű-típusképzés közvetlen jóváhagyása esetén

Az illetékes hatóság e melléklet (66. rész) III. függelékének 1. pontja szerint jóváhagyhatja a nem a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által lefolytatott légijármű-típusképzést. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak a megfelelő eljárással kell megbizonyosodnia arról, hogy a légijármű-típusképzés megfelel e melléklet (66. rész) III. függelékének.

C. ALRÉSZ

VIZSGÁK

Ez az alrész az illetékes hatóság követendő vizsgáztatási eljárásait tartalmazza.

66.B.200. Vizsgáztatás az illetékes hatóság által

a)	A vizsga előtt minden vizsgakérdést biztonságos módon kell őrizni, hogy a jelöltek ne szerezhessenek tudomást arról, hogy mely kérdések képezik a vizsga tárgyát.

Az illetékes hatóság kijelöli:

1.	azokat a személyeket, akik az egyes vizsgák során alkalmazandó kérdéseket megállapítják;

2.	a vizsgáztatókat, akik minden vizsgán jelen vannak, és biztosítják a vizsgáztatás szabályos lefolyását.

c)	Az alapvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott szabványnak.

d)	A típusképzések vizsgáinak és a típusvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott szabványnak.

e)	Legalább hathavonta új írásbeli kérdéseket állapítanak meg, és a már alkalmazott kérdéseket törlik vagy átmenetileg nem használják. Az alkalmazott kérdéseket hivatkozásként a nyilvántartásokban megőrzik.

f)	A vizsgáztatáshoz szükséges minden nyomtatványt a vizsga kezdetekor adnak át a jelöltnek, és azokat a vizsgára biztosított idő leteltével a vizsgáztatónak vissza kell adni. A vizsgadokumentumokat a vizsgára biztosított idő alatt a vizsgateremből kivinni nem lehet.

g)	A típusvizsgákhoz szükséges meghatározott dokumentumokon kívül a vizsga során csak a vizsgadokumentumok állhatnak a jelölt rendelkezésére.

h)	A jelölteket úgy kell elválasztani egymástól a vizsgán, hogy egymás vizsgadokumentumaiba ne láthassanak bele. A vizsgáztatón kívül a jelöltek más személyhez nem szólhatnak.

i)	Azokat a jelölteket, akik bizonyítottan csalást követtek el, attól a vizsgától számított 12 hónapig minden további vizsgából ki kell zárni, ahol a csalást megállapították.

D. ALRÉSZ

A TANÚSÍTÓ SZEMÉLYEK SZAKKÉPESÍTÉSÉNEK ELISMERÉSE

Ez az alrész a tanúsító személyek 66.A.70. részben említett szakképesítésének légijármű-karbantartói engedélyként való elismerésére vonatkozó eljárásokat határozza meg.

66.B.300. Általánosságok

a)	Az illetékes hatóság kizárólag azokat a képesítéseket ismerheti el, i. amelyeket a kétoldalú megállapodások sérelme nélkül az illetékes hatóság szerinti tagállamban szereztek, és ii. amelyek e melléklet (66. rész) alkalmazandó követelményeinek hatálybalépése előtt érvényesek voltak.

b)	Az illetékes hatóság az elismerést csak a 66.B.305. vagy 66.B.310. pont szerint elkészített elismerési jelentéssel összhangban hajthatja végre.

c)	Az elismerési jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.

d)	Az elismerési jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint nyilvántartásba veszi.

66.B.305. A nemzeti szakképesítésekre vonatkozó elismerési jelentés

a)	A tanúsító személyek nemzeti szakképesítésével kapcsolatos elismerési jelentés valamennyi képesítéstípus – ideértve adott esetben a kapcsolódó nemzeti engedélyt – hatályát és a kapcsolódó jogosultságokat is ismerteti, és tartalmazza az ezeket meghatározó nemzeti jogszabályok másolatát.

Az elismerési jelentés az a) pontban említett képesítéstípussal kapcsolatban a következőket tartalmazza:

1.	hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és

2.	hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és

hogy melyek a korlátozások törlésének feltételei, továbbá mely modulokból/tárgyakból szükséges vizsgát tenni a korlátozások törléséhez, a légijármű-karbantartói engedély megszerzéséhez, vagy további (al)kategóriára történő kiterjesztéséhez. Ide tartoznak az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, a nemzeti képesítésben nem szereplő modulok.

66.B.310. A jóváhagyott karbantartó szervezetek jogosítására vonatkozó elismerési jelentés

Az elismerési jelentés minden érintett jóváhagyott karbantartó szervezet esetében ismerteti a karbantartó szervezet által kibocsátott jogosítások hatókörét, és tartalmaz egy példát az érintett jóváhagyott karbantartó szervezetnek a tanúsító személy szakképesítésére és jogosítására vonatkozó eljárásáról, amely az elismerési eljárás alapját képezi.

Az elismerési jelentés a következőket tartalmazza az a) pontban említett jogosításról:

1.	hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és

2.	hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és

E. ALRÉSZ

VIZSGABESZÁMÍTÁS

Ez az alrész a 66.A.25. c) pont szerinti elismerésre vonatkozó eljárásokat tartalmazza.

66.B.400. Általánosságok

a)	Az illetékes hatóság a beszámítást csak a 66.B.405. ponttal összhangban elkészített beszámítási jelentés alapján engedélyezi.

b)	A beszámítási jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.

c)	A beszámítási jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint dátummal látja el és nyilvántartásba veszi.

66.B.405. A vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések

A beszámítási jelentés a következőket hasonlítja össze:

i.	e melléklet (66. rész) I. függelékében található megfelelő modulokat, almodulokat, tárgyakat és tudásszinteket; és

ii.	az érintett műszaki szakképesítésnek a kért kategóriára vonatkozó tantervét.

Ez az összehasonlítás megállapítja, hogy a megfelelés igazolást nyert-e, és alátámasztja az egyes állításokat.

b)	A kétoldalú megállapodások sérelme nélkül csak a képesítés megszerzése szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a IV. melléklet (147. rész) szerint elismert, karbantartó személyeket kiképző szervezetek által lebonyolított, nem alapismeretekre vonatkozó vizsgák beszámítását.

c)	A beszámítást kizárólag a minden egyes modulra és almodulra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén lehet engedélyezni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a műszaki szakképesítés mely pontján található az egyenértékű szabvány.

Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy i. a nemzeti szakképesítési szabványok vagy ii. e melléklet (66. rész) I. függeléke módosultak-e, és mérlegeli, hogy szükséges-e módosítani a beszámítási jelentést. A módosításokat dokumentálni kell, dátummal kell ellátni és nyilvántartásba kell venni.

66.B.410. A vizsgáknál elismert szakképesítések érvényessége

a)	Az illetékes hatóság írásos értesítőt küld az engedélyezett beszámításról a kérelmezőnek, amelyben hivatkozik a felhasznált beszámítási jelentésre.

b)	A beszámítás az engedélyezés után tíz éven belül elévül.

A kérelmező az elévülést követően újabb beszámítást kérhet. Az illetékes hatóság további tíz évre meghosszabbíthatja a beszámítás érvényességét anélkül, hogy mérlegelnie kellene, nem változtak-e meg az e melléklet (66. rész) I. függelékében meghatározott, az alapvető ismeretekre vonatkozó követelmények.

F. ALRÉSZ

FOLYAMATOS FELÜGYELET

Ez az alrész a légijármű-karbantartói engedély folyamatos felügyeletét biztosító eljárásokat ismerteti, különös tekintettel az engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó eljárásokat.

66.B.500. A légijármű-karbantartói engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása

Az illetékes hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy visszavonja a légijármű-karbantartói engedélyt, ha biztonsági problémát állapított meg, vagy ha egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a személy az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet megvalósított vagy abban érintett volt:

1.	a légijármű-karbantartói engedélyt és/vagy a tanúsítási jogosultságot az okmányok meghamisításával szerezte meg;

2.	az igényelt karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni a karbantartás végrehajtását igénylő szervezet vagy személy számára;

3.	a saját ellenőrzése alapján szükségessé váló karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni annak a szervezetnek vagy személynek, amelynek a számára a karbantartást el kellett volna végezni;

4.	a karbantartást hanyagul végezte el;

5.	meghamisította a karbantartásra vonatkozó nyilvántartásokat;

6.	annak tudatában bocsátotta ki az üzembehelyezési tanúsítást, hogy az üzembehelyezési tanúsításon megadott karbantartást nem végezték el, vagy annak végrehajtását nem vizsgálták;

7.	alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt, amikor a karbantartást elvégezte, vagy az üzembehelyezési tanúsítást kibocsátotta;

8.	az üzembehelyezési tanúsítást az I. melléklet (M. rész), II. melléklet (145. rész) vagy a III. melléklet (66. rész) rendelkezéseinek megtartása nélkül bocsátotta ki.

I. Függelék

Megkövetelt alapismeretek

1. Ismeretszint – A, B1, B2, B3 és C kategóriájú légijárműkarbantartói engedély

Az A, B1, B2 és B3 kategóriákhoz szükséges alapismeretet az egyes tárgyakhoz rendelt tudásszintek (1, 2 vagy 3) adják meg. A C kategóriát kérelmezőknek a B1 vagy B2 kategóriának megfelelő ismeretszinttel kell rendelkezniük.

A tudásszintjelzők három szintje a következőképpen határozható meg:

—

I. SZINT: A tárgy fő elemeinek ismerete.

Célok:

a)	A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy alapelemeit.

b)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy saját szavaival és példák segítségével világos ismertetést adjon tárgy egészéről.

c)	A kérelmezőnek a jellemző fogalmakat kell használnia.

—

2. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete, valamint ezen ismeretek alkalmazásának képessége.

Célok:

a)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgy elméleti alapjainak megértésére.

b)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a mindenkori jellemző példák segítségével világos ismertetést adjon a tárgy egészéről.

c)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró fizikai törvényekkel kapcsolatos matematikai képletek alkalmazására.

d)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására és megértésére.

e)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie ismeretei részletezett eljárások felhasználásával a gyakorlatban alkalmazni.

—

3. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak részletes ismerete, továbbá képesség az ismeretek egyes elemeinek logikus és átfogó módon való kombinálására és alkalmazására.

Célok:

a)	A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy elméletét és összefüggéseit más tárgyakkal.

b)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy az elméleti alapok és jellemző példák segítségével részletes ismertetést adjon a tárgy egészéről.

c)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárggyal kapcsolatos matematikai képletek megértésére és alkalmazására.

d)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie a témát ismertető vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására, megértésére és elkészítésére.

e)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit a gyártók utasításainak felhasználásával a gyakorlatban alkalmazza.

f)	A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket értelmezze és adott esetben helyesbítéseket alkalmazzon.

2. Modulokra osztás

A légijármű-karbantartói engedély egyes kategóriáihoz és alkategóriáihoz az alaptárgyakban szükséges képzettségnek az alábbi táblázatban foglaltakkal összhangban kell lennie. (Az egyes tárgyakat »X«-szel jelölték.)

szakmodulok	A vagy B1 repülőgép		A vagy B1 helikopter		B2	B3
szakmodulok	gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel)	dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel)	gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel)	dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel)	repülőelektronika	dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek
1	X	X	X	X	X	X
2	X	X	X	X	X	X
3	X	X	X	X	X	X
4	X	X	X	X	X	X
5	X	X	X	X	X	X
6	X	X	X	X	X	X
7A	X	X	X	X	X
7B						X
8	X	X	X	X	X	X
9A	X	X	X	X	X
9B						X
10	X	X	X	X	X	X
11A	X
11B		X
11C						X
12			X	X
13					X
14					X
15	X		X
16		X		X		X
17A	X	X
17B						X

1. MODUL: MATEMATIKA

Szint

1.1.	Aritmetika

Aritmetikai fogalmak és jelek, szorzási és osztási módszerek, közönséges és tizedes törtek, osztók és többszörösök, súlyok és mértékek, átváltási tényezők, arányok, átlagok és százalékok, területek és térfogatok, négyzet- és köbgyökök

1.2. Algebra

a)	Egyszerű algebrai kifejezések kiértékelése, összeadás, kivonás, szorzás és osztás, zárójelek használata, egyszerű algebrai törtek

b)	Elsőfokú egyenletek és megoldásuk Kitevők és hatványok, negatív és törtkitevők Bináris és más alkalmazott számrendszerek Kétismeretlenes egyenletrendszerek és másodfokú egyismeretlenes egyenletek; Logaritmusok;

—

1.3. Geometria

a)	Egyszerű mértani alakzatok

—

b)	Grafikus ábrázolás, diagramok fajtái és alkalmazása, egyenletek/függvények ábrázolásai

c)	Egyszerű trigonometria; trigonometriai összefüggések, táblázatok használata, derékszögű és polárkoordináták

—

2. MODUL: FIZIKA

Szint

2.1.	Anyagismeret

Az anyag természete: kémiai elemek, az atomok, molekulák szerkezete

Kémiai vegyületek

Halmazállapotok: szilárd, folyadék, légnemű

Halmazállapot-változások

2.2. Mechanika

2.2.1.

Statika

Erők, nyomatékok és erőpárok, vektoros ábrázolás

Súlypont;

A feszültségelmélet elemei, nyúlás és rugalmasság: feszültség, összenyomódás, nyírás és csavarás

Szilárd, folyékony és légnemű anyagok természete és tulajdonságai

Nyomás és felhajtóerő folyadékokban (barométer)

2.2.2.

Kinetika

Lineáris mozgás: egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás (mozgás a nehézségi erő hatására)

Forgómozgás: egyenletes körmozgás (centrifugális/centripetális erők)

Periodikus mozgás: ingamozgás

Egyszerű rezgéselmélet, felharmonikusok és rezonancia

Áttételi arány, emelőarány és hatásfok

2.2.3. Dinamika

a)	Tömeg Erő, tehetetlenség, munka, teljesítmény, energia (helyzeti, mozgási és teljes energia), hő, hatásfok

b)	Mozgási energia, a mozgási energia megmaradása Impulzus A pörgettyűs mozgás alapelvei Súrlódás: természete és hatásai, súrlódási tényező (gördülési ellenállás)

2.2.4. Folyadékok dinamikája

a)	Fajsúly és sűrűség

b)	Viszkozitás, folyadék-ellenállás, áramvonalasítás hatásai Folyadékok összenyomhatósága Statikus, dinamikus és teljes nyomás: Bernoulli-törvény, venturicső

2.3. Termodinamika

a)	Hőmérséklet: hőmérők és hőmérsékletskálák: Celsius, Fahrenheit és Kelvin; a hő fogalma

Hőkapacitás, fajhő

Hővezetés: áramlás, sugárzás és vezetés

Hőtágulás

A termodinamika első és második törvénye

Gázok: ideális gáztörvény; állandó térfogaton és állandó nyomáson vett fajhő, gáz kiterjedése által végzett munka

Izotermák, adiabatikus kiterjedés és sűrítés, hajtóműkörfolyamatok, állandó térfogat és állandó nyomás, hűtőberendezések és hőszivattyúk

Látens olvadási és párolgási hő, termikus energia, égéshő

—

2.4.	Optika (fénytan)

—

A fény természete; fénysebesség

Tükröződési és fénytörési törvények; tükröződés sík felületen, tükröződés gömbtükrökön, fénytörés, lencsék

Száloptika

2.5.	Hullámmozgás és hang

—

Hullámmozgás: mechanikai hullámok, szinuszos hullámmozgás, interferencia-jelenségek, állóhullámok

Hang: hangsebesség, hangkeltés, hangerősség, -magasság és -minőség, Doppler-effektus

3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

Szint

3.1.	Elektronelmélet

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben

Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete

3.2.	Statikus elektromosság és elektromos vezetés

Statikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása

A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei

A töltés egységei, Coulomb-törvény

Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban

3.3.	Elektromosságtani fogalmak

Az alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása

3.4.	Elektromos áram keltése

Feszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok, mágnesség és mozgás

3.5.	Egyenfeszültség-források

Az alábbiak felépítése és kémiai alapfolyamatai: primer cellák, szekunder cellák, ólom-sav cellák, nikkel- kadmium cellák, egyéb alkáli cellák

Sorba és párhuzamosan kötött cellák

Belső ellenállás és hatása a telepre

Termoelemek felépítése, anyagai és működése

Fotocellák működése

3.6.	Egyenfeszültségű áramkörök

—

Ohm-törvény, Kirchoff első és második törvénye

Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével

A tápegységek belső ellenállásának jelentősége

3.7. Ellenállás

Ellenállás és az azt befolyásoló tényezők

Fajlagos ellenállás

Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban

Soros és párhuzamos ellenállások

Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál

Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása

Wheatstone-hidak működése

—

b)	A vezetőképesség és a pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható Fix ellenállások, stabilitás, tűrés és korlátozások, építésmódok Változtatható ellenállások, termisztorok, feszültségfüggő ellenállások Potenciométerek és reosztátok felépítése Weatherstone-hidak építése

—

3.8.	Teljesítmény

—

Teljesítmény, munka és energia (mozgási és helyzeti)

Teljesítmény levezetése ellenállásokon

Teljesítményképlet

Számítások teljesítménnyel, munkával és energiával

3.9.	Kapacitás/kondenzátor

—

Kondenzátorok működése és funkciója

Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság, lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség

Kondenzátorfajták, felépítés és funkció

Kondenzátorok színkódolása

Kapacitás- és feszültségszámítások soros és párhuzamos áramköröknél

Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók

Kondenzátorok vizsgálata

3.10. Mágnesesség

A mágnesesség elmélete

Mágnesek tulajdonságai

A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése

Mágnesezés és demagnetizálás

Mágneses árnyékolás

Mágneses anyagok különböző fajtái

Elektromágnesek felépítése és működési elve

Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására

—

b)	Mágneses feszültség, térerősség, mágneses indukció, permeabilitás, hiszterézishurok, remanencia, koercitív ellenállás, telítési pont, örvényáramok Óvintézkedések mágnesek gondozására és tárolására

—

3.11.

Indukció/indukciós tekercs

—

Faraday-törvény

Feszültség indukálása mágneses térben mozgó vezetőben

Indukciós elv

Az alábbiak hatása az indukált feszültség nagyságára: mágneses mező erőssége, a fluxusváltozás sebessége, a vezető meneteinek száma

Kölcsönös indukció

A primer áram változási sebességének és a kölcsönös indukciónak a hatása az indukált feszültségre

A kölcsönös indukciót befolyásoló tényezők: a tekercs meneteinek száma, a tekercs fizikai mérete, a tekercs permeabilitása, a tekercsek egymáshoz viszonyított helyzete

Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok

Elektromotoros ellenerő, önindukció

Telítési pont

Tekercsek fő alkalmazásai.

3.12.

Egyenáramú motorok elmélete/generátorelv

—

A motor és a generátor alapelve

Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja

Egyenáramú generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramfolyás irányát befolyásolják az egyenáramú generátorokban

Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják

Soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok

Indítógenerátorok felépítése

3.13.

A váltakozó áram elmélete

Szinuszhullám: fázis, periódus, frekvencia, ciklus

A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel és teljesítménnyel összefüggésben

Háromszög- és négyszöghullámok

Egyfázis-/háromfázis-elv

3.14.

Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök

—

A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R- áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál

Teljesítményleadás L-, C- és R-áramkörökben

Impedancia, fázisszög, teljesítménytényező és áramerősség számítása

Effektív, látszólagos és meddő teljesítmény számítása

3.15.

Transzformátorok

—

Transzformátorok felépítése és működése

Transzformátorveszteségek és leküzdésük módszerei

Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül

Teljesítményátvitel, hatásfok, polaritásjelölések

Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása

Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél

Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszámviszony, teljesítmény, hatásfok

Feszültségváltó

3.16.

Szűrők

—

Az alábbi szűrők működésmódja, alkalmazása és használata: alul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők

3.17.

Váltakozó áramú generátorok

—

Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma

Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok működésmódja és felépítése

Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok

Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása

Állandó mágneses generátorok

3.18.

Váltakozó áramú motorok

—

Egy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és indukciós motorok felépítése, működési elvei és jellemzői

A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei

Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus

4. MODUL: AZ ELEKTRONIKA ALAPJAI

Szint

4.1. Félvezetők

4.1.1. Diódák

a)	Diódák jelölései Diódák jellemzői és tulajdonságai Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák Szilícium-egyenirányítók (tirisztorok), világító diódák (LED), fotódiódák, feszültségfüggő ellenállások (varisztorok), egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása Diódák működésének ellenőrzése

—

Anyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok

P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi/kisebbségi jellegre

PN-átmenet félvezetőkben, potenciál kialakulása PN- átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett

Dióda-paraméterek: maximális zárófeszültség, az átfolyó áram maximális erőssége, hőmérséklet, frekvencia, szivárgó áram, teljesítményveszteség

Diódák működésmódja és funkciója az alábbi áramkörökben: csúcskorlátozók, szorítókapcsolások, teljes- és félhullám-egyenirányítók, hídkapcsolású egyenirányítók, feszültségkétszerezők és -háromszorozók

Az alábbi eszközök részletes működésmódja és jellemzői: tirisztorok, világító diódák, Schottky-diódák, fotódiódák, varaktordiódák, varisztorok, egyenirányító diódák, Zener-diódák

—

4.1.2. Tranzisztorok

a)	Tranzisztorok jelölései Alkotóelemek ismertetése és tájolása Tranzisztorok jellemzői és tulajdonságai

—

PNP és NPN tranzisztorok felépítése és működése

Bázis-, kollektor- és emitter-konfigurációk

Tranzisztorok vizsgálata

Egyéb tranzisztortípusok és az alkalmazásukkal kapcsolatos alapismeretek

Tranzisztorok alkalmazása: erősítőosztályok (A, B, C)

Egyszerű áramkörök, köztük: előfeszítés, szétkapcsoló, visszacsatoló és stabilizáló

Többfokozatú áramkörök elvei: kaszkádkapcsolású, ellenütemű, oszcillátorok, multivibrátorok, billenő áramkörök

—

4.1.3. Integrált áramkörök

a)	Logikai áramkörök és lineáris áramkörök/műveleti erősítők ismertetése és működése

—

Logikai áramkörök és lineáris áramkörök ismertetése és működése

Bevezetés olyan műveleti erősítő működésébe és funkciójába, amelyet az alábbiként alkalmaznak: integrátor, differenciátor, feszültségkövető, komparátor

Műveleti és erősítő fokozatok kapcsolási módjai: rezisztív-kapacitív (transzformátor), induktív-rezisztív (IR), direkt

A pozitív és negatív visszacsatolás előnyei és alkalmazása

—

4.2.	Nyomtatott áramköri lapok

—

Nyomtatott áramköri lapok ismertetése és alkalmazása

4.3. Szervomechanizmusok

Az alábbi fogalmak megértése: vezérlő- és szabályozórendszerek, visszacsatolás, követő szabályozás, analóg jeladók

Az alábbi szinkronizációs rendszerkomponensek/rendszerjellemzők működési elvei és alkalmazása: elosztó, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, transzformátorok, indukciós- és kapacitív jeladók

—

Az alábbi fogalmak megértése: nyitott és zárt szabályozókör, követő szabályozás, szervomechanizmusok, analóg jeladó, nulla, csillapítás, visszacsatolás, holt zóna

Az alábbi szinkronrendszer-alkotórészek felépítése, működésmódja alkalmazása: analizátor, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, E- és I-transzformátorok, indukciós jeladók, kapacitás-jeladók, szinkron jeladók

Hibák a szervomechanizmusban, szinkronizáló vezetékek megfordítása, belengés

—

5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK

Szint

B1-1

B1-3

B1-2

B1-4

5.1.	Elektronikus műszerrendszerek

Jellemző rendszerelrendezések és az elektronikus műszerrendszerek elrendezése a pilótafülkében

5.2.	Számrendszerek

—

Számrendszerek: bináris, oktális és hexadecimális

Átváltások végzése a tízes és a kettes, nyolcas és a tizenhatos számrendszer között oda és vissza

5.3.	Adatok átalakítása

—

Analóg adatok, digitális adatok

Analóg/digitális és digitális/analóg konverterek működésmódja és alkalmazása, bemenetek és kimenetek, egyes típusok korlátai

5.4.	Adatbuszok

—

Adatbuszok működésmódja repülőgépes rendszerekben, az ARINC és más specifikációk ismerete

Légijármű-hálózat/Ethernet

5.5. Logikai áramkörök

a)	A szokásos csatolótag-jelölések, táblázatok és egyenértékű kapcsolások ismerete Légijármű-rendszereknél használatos alkalmazások, sematikus kapcsolási rajzok

—

b)	Logikai kapcsolási rajzok értelmezése

—

5.6. Számítógépek alapvető felépítése

a)	Számítógép-terminológia (bit, bájt, szoftver, hardver, CPU, IC és különböző memóriák, pl. RAM, ROM, PROM) Számítógép-technika (hogyan alkalmazzák légijármű-rendszerekben)

—

Számítógépek alkalmazásával kapcsolatos terminológia

Mikroszámítógépek fő alkotóelemeinek működésmódja, elrendezése és csatlakozói, beleértve a hozzá tartozó buszrendszereket is

Információk, amelyeket az egyszerű és többcímű utasítások tartalmaznak

Memóriával kapcsolatos fogalmak

Jellemző memóriaeszközök működésmódja

A különböző adattároló rendszerek működésmódja, előnyei és hátrányai

—

5.7.	Mikroprocesszorok

—

A mikroprocesszorok által ellátott funkciók és általános működésmódjuk

Az alábbi mikroprocesszor-elemek alapvető működése: vezérlő- és feldolgozóegység, órajel, regiszter, aritmetikai-logikai egység

5.8.	Integrált áramkörök

—

Kódolók és dekóderek működése és alkalmazása

Egyes kódoló típusok funkciója

A „Medium Scale Integration”, „Large Scale Integration” és „Very Large Scale Integration” [közepes, nagy és igen nagy integráltság] alkalmazása

5.9.	Multiplexelés

—

Multiplexerek és demultiplexerek működésmódja, alkalmazása és azonosítása logikai kapcsolási rajzokon

5.10.

Száloptika

—

A száloptikás adatátvitel előnyei és hátrányai az elektromos vezetéken történő adatátvitellel összehasonlítva

Száloptikás adatbusz

Száloptikával kapcsolatos fogalmak

Lezárások

Csatolók, vezérlő terminálok, távoli terminálok

A száloptika alkalmazása légijármű-rendszerekben

5.11.

Elektronikus kijelzők

—

A korszerű légi járműveken alkalmazott szokásos kijelzők működési elvei, beleértve a katódsugárcsöveket, világítódiódákat és folyadékkristályos kijelzőket

5.12.

Elektrosztatikusán érzékeny készülékek

Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny készülékek különleges kezelése

A lehetséges kockázatok és károk ismerete; antisztatikus védelmi berendezések a részegységek és a személyzet számára

5.13.

Szoftverkezelési szabályok

—

Azoknak a korlátozásoknak, légi alkalmassági követelményeknek és a lehetséges katasztrofális kihatásoknak az ismerete, amelyek a szoftver meg nem engedett módosításából adódhatnak

5.14.

Elektromágneses környezet

—

Az alábbi jelenségek befolyása az elektronikus rendszerek karbantartási eljárásaira:

EMC – Electromagnetic Compatibility [elektromágneses összeférhetőség]

EMI – Electromagnetic Interference [elektromágneses zavarás]

HIRF- High Intensity Radiated Field [nagy intenzitású elektromágneses tér]

Villámlás/villámvédelem

5.15.

Jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek

—

A jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek általános elrendezése és ellenőrzése a hozzá tartozó BITE (Built In Test Equipment = beépített ellenőrző) tesztelő berendezéssel, például

a)Csak a B1 és B2 kategória esetében:

(ACARS – ARINC Communication and Addressing and Reporting System [kommunikációs, címző és jelentő rendszer]

EICAS – Engine Indication and Crew Alerting System [hajtóműkijelző és riasztórendszer]

FBW – Fly by Wire [elektronikus repülőgép-vezérlés]

FMS – Flight Management System [repülésirányítási rendszer]

IRS – Inertial Reference System [tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer]

b)A B1, B2 és B3 kategória esetében:

ECAM – Electronic Centralised Aircraft Monitoring [központi elektronikus légijármű-felügyelet]

EFIS – Electronic Flight Instrument System [elektronikus repülőműszer-rendszer]

GPS – Global Positioning System [globális helymeghatározó rendszer]

TCAS – Traffic Alert Collision Avoidance System [légiforgalmi riasztó és ütközéselkerülési rendszer]

Integrált moduláris repülőelektronika

Kabinrendszerek

Információs rendszerek

6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK

Szint

6.1. Légijármű-szerkezetek anyagai – vas

a)	A légi járműveken alkalmazott szokásos ötvözött acélok jellemzői, tulajdonságai és jelölése Ötvözött acélok hőkezelése és alkalmazása

b)	Vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata

—

6.2. Légijármű-szerkezetek anyagai – nem vas

a)	A légi járműveken alkalmazott szokásos nem vastartalmú anyagok jellemzői, tulajdonságai és jelölése Nem vastartalmú anyagok hőkezelése és alkalmazása

b)	Nem vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata

—

6.3. Légi jármű szerkezeti anyagok – kompozit és nem fémes anyagok

6.3.1. Kompozit és nem fémes anyagok, fa és szövet kivételével

a)	A légi járműveken alkalmazott szokásos kompozit és nem fémes anyagok – a fa és a szövet kivételével – jellemzői, tulajdonságai és jelölése Tömítő- és kötőanyagok

b)	A kompozit és nem fémes anyagok hibáinak/károsodásainak észlelése A kompozit és nem fémes anyagok javítása

—

6.3.2.

Faszerkezetek

—

Fából készült sárkányszerkezetek építési módjai

A légi járműveknél alkalmazott faanyagok és ragasztók jellemzői, tulajdonságai és fajtái

Faszerkezetek konzerválása és karbantartása

Faanyagok és faszerkezetek hibáinak fajtái

Faanyagok és faszerkezetek hibáinak felismerése

Faszerkezetek javítása

6.3.3.

Szövetborítás

—

A légi járműveknél alkalmazott textilszövetek jellemzői, tulajdonságai és fajtái

Szövetvizsgálati módszerek

Szövethibák fajtái

Szövetborítások javítása

6.4. Korrózió

a)	Kémiai alapok Korrózió fellépése: galvanikus folyamatok, mikrobiológiai hatások, feszültség

b)	A korrózió fajtái és ezek azonosítása A korrózió okai Anyagfajták, korróziós érzékenység

6.5. Kötőelemek

6.5.1.

Csavarmenetek

Csavarmegnevezések;

Menetek formái, a légi járműveknél alkalmazott szabványos menetek méretei, tűrései és jelölése

Csavarmenetek mérése

6.5.2.

Csapok, szegecsek, csavarok

Csavartípusok: repülőgépcsavarok specifikációi, azonosítása és jelölése, nemzetközi szabványok

Csavaranyák: önzáró, horgonycsap, szabványos típusok

Gépcsavarok: légi jármű-specifikációk

Csapszegek: típusok és alkalmazás, berakás és kivétel

Önmetsző csavarok, illesztőcsapok

6.5.3.

Reteszelőeszközök

Biztosítólemezek és rugós alátétet, reteszelőlemezek, sasszegek, ellenanyák, drótbiztosítás, pillanatzárak, ékek, biztosítógyűrűk

6.5.4.

Repülőgépszegecsek

Tömör- és vakszegecstípusok: jellemzők és azonosítás, hőkezelés

6.6. Csövek és csőkötések

a)	A légi járműveknél alkalmazott merev és hajlékony csövek és kötéseik azonosítása és fajtái

b)	Szabványos csőkötések légi jármű hidraulika-, üzemanyag-, olaj-, pneumatika- és levegőrendszere csöveihez

6.7.

Rugók

—

Rugók típusai, jellemzői és alkalmazása

6.8.

Csapágyak

A csapágyak funkciója, anyaga, felépítése

Csapágyfajták és ezek azonosítása

6.9.

Közlőmű

Közlőműtípusok és ezek alkalmazása

Áttételi viszonyok, lassító és gyorsító fogaskerék-áttételek, hajtott és hajtó fogaskerekek, szabadonfutó fogaskerekek, egymásba illeszkedő alakzatok

Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek

6.10.

Vezérlőhuzalok

Huzalfajták;

Végzárások, feszítőcsavarok és kiegyenlítő berendezések

Kötélkorong és kábelrendszerelemek

Bowdenhuzalok

Flexibilis repülőgép-vezérlő rendszerek

6.11.

Elektromos kábelek és csatlakozók

Kábeltípusok, felépítés és jellemzők

Nagyfeszültségű és koaxiális kábelek

Összesajtolás

Csatlakozótípusok, dugók, csatlakozók, csatlakozó aljzatok, szigetelők, névleges áramerősség és feszültség, kapcsolószerkezetek, jelöléskódok

7A. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 7B modul határozza meg.

Szint

7.1.	Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely

A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket

Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét

7.2.	Műhelyben végzett munka

Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása

Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége

Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások

7.3.	Szerszámok

Szokásos kéziszerszámok

Szokásos elektromos szerszámok típusai

A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása

Kenőberendezések és kenési módszerek

Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata

7.4.	Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések

—

Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata

7.5.	Műszaki rajzok, diagramok és szabványok

Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés

A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása

Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások

Az „Air Transport Association (ATA) of America” 100-as jellemzői

Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL

Huzalozási és kapcsolási ábrák

7.6.	Illesztések és hézagok

Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok

Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere

Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez

Hajlítási, csavarási és kopási határértékek

Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei

7.7.	Elektronikai vezetékrendszerek

Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok

Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása

Sajtolt csatlakozások ellenőrzése

Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése

Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések

Vezetéktípusok felismerése, ellenőrzésük kritériumai, károsodástűrő képességük

A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás

Elektronikai vezetékrendszerek szerelvényei, ellenőrzési, javítási, karbantartási és tisztasági előírások

7.8.	Szegecskötések

—

Szegecskötések, szegecstávolság

Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez

Szegecskötések ellenőrzése

7.9.	Csövek és tömlők

—

Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése

Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése

Csövek beépítése és bilincsezése

7.10.

Rugók

—

Rugók vizsgálata és ellenőrzése

7.11.

Csapágyak

—

Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése

Csapágyak kenési követelményei

Csapágyak meghibásodása és ennek okai

7.12.

Közlőművek

—

Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték

Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése

Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése

7.13.

Vezérlőhuzalok

—

Végszerelvények rögzítése

Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése

Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek

7.14. Anyagok megmunkálása

7.14.1.

Lemezek

—

Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása

Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást

Fémlemezmunkák ellenőrzése

7.14.2.

Kompozitok és nemfémes anyagok

—

Kötési módszerek

Környezeti feltételek

Vizsgálati módszerek

7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés

a)	Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata

—

b)	Hegesztési és keményforrasztási eljárások Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata Kötési módszerek és a kötések vizsgálata

—

7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya

a)	Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata

—

b)	A légi jármű előkészítése mérlegeléshez A légi jármű mérlegelése

—

7.17.

A légi járművek kezelése és tárolása

A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések

A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések

A légi jármű tárolási módszerei

Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások

Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások

Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön

A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre

7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák

a)	Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása

b)	Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual) Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek

—

c)	Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok

—

d)	Szét- és összeszerelési módszerek

e)	Hibakeresési módszerek

—

7.19. Rendkívüli események

a)	Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok

b)	Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok

—

7.20.

Karbantartási eljárások

Karbantartás tervezése

Módosítási eljárások

Raktározási eljárások

Minősítési/üzembehelyezési eljárások

Repülőgép-üzemeltetési interfész

Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás

Kiegészítő karbantartási eljárások

Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése

7B. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint

7.1.	Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely

A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket

Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét

7.2.	Műhelyben végzett munka

Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása

Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége

Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások

7.3.	Szerszámok

Szokásos kéziszerszámok

Szokásos elektromos szerszámok típusai

A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása

Kenőberendezések és kenési módszerek

Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata

7.4.	Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések

—

Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata

7.5.	Műszaki rajzok, diagramok és szabványok

Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés

A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása

Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások

Az »Air Transport Association (ATA) of America« 100- as jellemzői

Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL

Huzalozási és kapcsolási ábrák

7.6.	Illesztések és hézagok

Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok

Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere

Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez

Hajlítási, csavarási és kopási határértékek

Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei

7.7.	Elektromos kábelek és csatlakozók

Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok

Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása

Sajtolt csatlakozások ellenőrzése

Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése

Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések

A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás

7.8.	Szegecskötések

Szegecskötések, szegecstávolság

Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez

Szegecskötések ellenőrzése

7.9.	Csövek és tömlők

Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése

Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése

Csövek beépítése és bilincsezése

7.10.

Rugók

Rugók vizsgálata és ellenőrzése

7.11.

Csapágyak

Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése

Csapágyak kenési követelményei

Csapágyak meghibásodása és ennek okai

7.12.

Közlőmű

Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték

Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése

Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése

7.13.

Vezérlőhuzalok

Végszerelvények rögzítése

Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése

Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek

7.14. Anyagok megmunkálása

7.14.1.

Lemezek

Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása

Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást

Fémlemezmunkák ellenőrzése

7.14.2.

Kompozitok és nemfémes anyagok

Kötési módszerek

Környezeti feltételek

Vizsgálati módszerek

7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés

a)	Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata

b)	Hegesztési és keményforrasztási eljárások Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata Kötési módszerek és a kötések vizsgálata

7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya

a)	Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata

b)	A légi jármű előkészítése mérlegeléshez A légi jármű mérlegelése

7.17.

A légi járművek kezelése és tárolása

A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések

A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések

A légi jármű tárolási módszerei

Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások

Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások

Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön

A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre

7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák

a)	Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása

b)	Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual) Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek

c)	Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok

d)	Szét- és összeszerelési módszerek

e)	Hibakeresési módszerek

7.19. Rendkívüli események

a)	Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok

b)	Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok

7.20.

Karbantartási eljárások

Karbantartás tervezése

Módosítási eljárások

Raktározási eljárások

Minősítési/üzembehelyezési eljárások

Repülőgép-üzemeltetési interfész

Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás

Kiegészítő karbantartási eljárások

Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése

8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI

Szint

8.1.	A légkör fizikája

International Standard Atmosphere (ISA) [nemzetközi szabványos légkör], alkalmazása az aerodinamikára

8.2.	Aerodinamika

Légáramlás egy test körül

Határréteg, lamináris és turbulens áramlás, szabad levegőáramlás, relatív levegőáramlás, feláramlás és leáramlás, örvények, stagnálás

A fogalmak: hajlás, szárnymélység, közepes aerodinamikai mélység, profilellenállás (káros ellenállás), indukált ellenállás, nyomásközpont, állásszög, pozitív szárnyelcsa- varodás és negatív szárnyelcsavarodás, karcsúsági fok, szárnyalak és szárnykarcsúság

Vonóerő, súly, aerodinamikai eredő

Felhajtóerő és ellenállás keletkezése: állásszög, felhajtóerő-tényező, ellenállás-tényező, polárgörbe, áramlásleszakadás

Szárnyfelület elszennyeződése, ideértve a jeget, a havat, a deresedést

8.3.	A repülés elmélete

A felhajtóerő, a súlypont, a vonóerő és a légellenállás közötti kapcsolat

Siklószám

Stabil repülések, teljesítmény

A fordulás elmélete

A terhelési tényező hatása: áramlás-leválás, repülőteljesítmény-burkológörbe és szerkezeti korlátozások

A felhajtóerő fokozása

8.4.	Repülésstabilitás és dinamika

Hosszanti, oldal- és iránystabilitás

9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 9B modul határozza meg.

Szint

9.1.	Általánosságok

Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége

Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események

Murphy törvénye

9.2.	Az emberi teljesítmény és korlátai

Látás

Hallás

Információfeldolgozás

Figyelem és észlelés

Emlékezet

Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség

9.3.	Szociálpszichológia

Felelősség: az egyéné és a csoporté

Motiváció és demotiváció

Csoportnyomás

„Kulturális” érdekeltség

Csapatmunka

Irányítás, felügyelet és vezetés

9.4.	A teljesítményt befolyásoló tényezők

Kondíció/egészség

Stressz: otthoni és munkahelyi

Időhiány és határidők

Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi

Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés

Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek

9.5.	Fizikai környezet

Zaj és füst

Megvilágítás

Klíma és hőmérséklet

Mozgás és rezgés

Munkahelyi környezet

9.6.

Feladatok

Fizikai munka

Rutinfeladatok

Vizuális ellenőrzés

Bonyolult rendszerek

9.7.	Kommunikáció

A csoporton belül és a csoportok között

Munka naplózása és nyilvántartása

»Naprakésznek lenni«, aktualitás

Információk terjesztése

9.8.	Emberi hibák

Hibamodellek és hibaelméletek

Hibatípusok a karbantartási munkáknál

A hiba következményei (azaz balesetek)

Hibák elkerülése és kezelése

9.9.	Munkahelyi veszélyek

Veszélyek felismerése és elkerülése

Vészhelyzetek kezelése

9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeket érintő, kevésbé összetett karbantartási környezetet kell visszatükröznie.

Szint

9.1.	Általánosságok

Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége

Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események

Murphy-törvénye

9.2.	Az emberi teljesítmény és korlátai

Látás

Hallás

Információfeldolgozás

Figyelem és észlelés

Emlékezet

Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség

9.3.	Szociálpszichológia

Felelősség: az egyéné és a csoporté

Motiváció és demotiváció

Csoportnyomás

»Kulturális« érdekeltség

Csapatmunka

Irányítás, felügyelet és vezetés

9.4.	A teljesítményt befolyásoló tényezők

Kondíció/egészség

Stressz: otthoni és munkahelyi

Időhiány és határidők

Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi

Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés

Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek

9.5.	Fizikai környezet

Zaj és füst

Megvilágítás

Klíma és hőmérséklet

Mozgás és rezgés

Munkahelyi környezet

9.6.

Feladatok

Fizikai munka

Rutinfeladatok

Vizuális ellenőrzés

Bonyolult rendszerek

9.7.	Kommunikáció

A csoporton belül és a csoportok között

Munka naplózása és nyilvántartása

»Naprakésznek lenni«, aktualitás

Információk terjesztése

9.8.	Emberi hibák

Hibamodellek és hibaelméletek

Hibatípusok a karbantartási munkáknál

A hiba következményei (azaz balesetek)

Hibák elkerülése és kezelése

9.9.	Munkahelyi veszélyek

Veszélyek felismerése és elkerülése

Vészhelyzetek kezelése

10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK

Szint

10.1.

Szabályozási környezet

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szerepe

Az Európai Bizottság szerepe

Az EASA szerepe

A tagállamok és a nemzeti légiközlekedési hatóságok szerepe

A 216/2008/EK rendelet, valamint az ennek végrehajtási szabályait tartalmazó 1702/2003/EK és 2042/2003/EK rendelet

A különféle mellékletek (részek), például a 21. rész, az M. rész, a 145. rész, a 66. rész, a 147. rész és az EU-OPS közötti viszonyrendszer

10.2.

Tanúsító személyek – karbantartás

A 66. rész részletes ismerete

10.3.

Jóváhagyott karbantartó szervezetek

A 145. rész és az M. rész F. alrészének részletes ismerete

10.4.

Légiforgalmi műveletek

Az EU-OPS általános ismerete

Légijármű-üzemeltetői bizonyítványok

Az üzemeltető kötelezettségei különösen a folyamatos légi alkalmasság biztosítása és a karbantartás vonatkozásában

Légijármű-karbantartási program

MEL/CDL

A légi jármű fedélzetén tartandó okmányok

A légi járművön elhelyezendő jelzések, jelölések

10.5. A légi járművek, valamint azok részeinek és berendezéseinek tanúsítása

a)	Altalánosságok

—

A 21. rész és az EASA CS-23, CS-25, CS-27, CS-29 bizonyítványkiadási feltételeinek általános ismerete

b)	Dokumentumok

—

Légi alkalmassági bizonyítvány; korlátozott légi alkalmassági bizonyítványok és repülési engedély

Lajstrombavételi bizonyítvány

Zajbizonyítvány

Tömegjegyzőkönyv

Rádióengedély és jóváhagyás

10.6.

Légi alkalmasság fenntartása

A 21. rész folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó előírásainak részletes ismerete

Az M. rész részletes ismerete

10.7.

Az alábbiakra érvényes nemzeti és nemzetközi előírások (ha EU-előírások nem léptek a helyükre)

Karbantartási programok, karbantartási ellenőrzések és felülvizsgálatok

Légi alkalmassági utasítások

Karbantartási közlemények, gyártói karbantartási információk

Módosítások és javítások

Karbantartási dokumentáció: karbantartási kézikönyvek, szerkezetjavítási kézikönyv, képes alkatrész-katalógus stb.

Csak az A-tól B2 kategóriáig terjedő engedélyek esetében:

Alap minimális felszerelési lista, minimálisan felszerelési lista, kiszolgálási eltérési lista

b)	Légi alkalmasság fenntartása A minimális felszerelésre vonatkozó követelmények – berepülések

—

Csak a B1 és B2 kategóriás engedélyek esetében:

ETOPS, karbantartási és kiszolgálási követelmények

Minden időjárási körülmény melletti üzemelés, 2/3 kategóriás üzemelés.

11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETE ÉS RENDSZEREI

Szint

B1.1

11.1. Repüléselmélet

11.1.1.

A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés

Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:

Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület

Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny

Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók

Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal

Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok

Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok

Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai

Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével

Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása

11.1.2.

Nagy sebességű repülés

Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés

Mach-szám, kritikus Mach-szám, kompresszibilitási berezgés, nyomáshullám, aerodinamikai felmelegedés, felületszabály

A légáramlást befolyásoló tényezők nagy sebességű repülőgépek hajtóműveinek belépő nyílásainál

A nyilazás hatása a kritikus Mach-számra

11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak

A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények

Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier

Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói

Zóna- és állomásazonosító rendszerek

Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás

Ürítési és szellőztetési intézkedések

Rendszerbeépítési intézkedések

Villámcsapás elleni intézkedések

Légijármű-kötőanyagok

Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések

Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések

Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás

Felülettisztítás

Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések

11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek

11.3.1.

Géptörzs (ATA 52/53/56)

Felépítés és nyomástartó tömítés

Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés

Ülésbeépítés és teherrakodó rendszer

Ajtók és vészkijáratok: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések

Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei

11.3.2.

Szárny (ATA 57)

Felépítés

Üzemanyag-tárolás

Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő-növelő/légellenállás-fokozó tartozékok

11.3.3.

Magassági kormány (ATA 55)

Felépítés

Irányítófelületek rögzítése

11.3.4.

Irányítófelületek (ATA 55/57)

Felépítés és rögzítés

Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika

11.3.5.

Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)

Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:

Felépítés

Tűzfalak

Hajtómű-felfüggesztések

11.4. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)

11.4.1.

Levegőellátás

Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet

11.4.2.

Légkondicionáló berendezés

Légkondicionáló berendezések

Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések

Elosztórendszerek

Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer

11.4.3.

Túlnyomás-biztosítás

Túlnyomás-biztosító rendszerek

Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is

Kabinnyomás-szabályozók

11.4.4.

Biztonsági és riasztókészülékek

Védő- és riasztóberendezések

11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek

11.5.1.

Műszerrendszerek (ATA 31)

Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő

Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor

Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás

Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek

Üveg pilótafülke

Más repülőgéprendszer-kijelzők

11.5.2.

Repülőelektronikai rendszerek

Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:

Robotpilóta (ATA 22)

Kommunikációs rendszerek (ATA 23)

Navigációs rendszerek (ATA 34)

11.6.

Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)

Akkumulátorok beépítése és működése

Egyenáram-ellátás

Váltakozóáram-ellátás

Vészhelyzeti áramellátás

Feszültségszabályozás

Energiaelosztás

Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók

Áramkörök védelme

Külső/földi áramellátás

11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25)

a)	Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek

b)	Kabinelrendezés Készülékelrendezés Kabinberendezések Utaskabin szórakoztató berendezései Konyhafelszerelések Teherrakodó és -rögzítő felszerelések Utaslépcsők

11.8.

Tűzvédelem (ATA 26)

a)	Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések

b)	Hordozható tűzoltó készülékek

11.9.

Kormányrendszer (ATA 27)

Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány

Trimmelőlapok

Aktív terhelésszabályozás

Felhajtóerő-növelő berendezések

Áramlásrontók, féklapok

Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt

Kormányterhelés-szimuláció, bólintáscsillapító, Mach- trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek

Kiegyenlítés és felszerelés

Túlhúzás-védelmi/-riasztó rendszer

11.10.

Üzemanyagrendszer (ATA 28)

Rendszerelrendezés

Üzemanyagtartályok

Üzemanyag-ellátó rendszerek

Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés

Áttöltés és átvétel

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés

Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel

11.11.

Hidraulikarendszer (ATA 29)

Rendszerelrendezés

Hidraulikafolyadékok

Hidraulikatartályok és akkumulátorok

Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus

Nyomás létrehozása vészhelyzetben

Szűrők

Nyomásszabályozás

Energiaelosztás

Jelző- és riasztórendszerek

Csatlakozás más rendszerekhez

11.12.

Jég és eső elleni védelem (ATA 30)

Jégképződés, osztályozása és észlelése

Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi

Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi

Víztaszító anyag

Szondák és lefolyók fűtése

Ablaktörlő berendezés

11.13.

Futómű (ATA 32)

Felépítés, lengéscsillapítás

Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer

Gumiabroncsok

Kormánymű

Légi-földi érzékelőrendszer

11.14.

Fények (ATA 33)

Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég

Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér

Vészvilágítás

11.15.

Oxigén (ATA 35)

Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér

Források, tárolás, feltöltés és elosztás

Ellátás szabályozása

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

11.16.

Pneumatika/vákuum (ATA 36)

Rendszerelrendezés

Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás

Nyomásszabályozás

Elosztás

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Csatlakozások más rendszerekhez

11.17.

Víz/hulladék (ATA 38)

Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés

Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás

Korróziós vonatkozások

11.18.

Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45)

Központi karbantartási számítógép

Adatbeviteli rendszer

Elektronikus könyvtárrendszer

Nyomtatás

Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)

11.19.

Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)

Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:

Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb.

Központi rendszer Hálózati komponensek

11.20.

Kabinrendszerek (ATA 44)

Az utasok szórakoztatásának módját, valamint a légi járművön belüli (kabinközi kommunikációs adatrendszer), illetve a légi jármű kabinja és a földi állomások (kabinhálózati szolgáltatás) közötti kommunikációt biztosító egységek és komponensek. Ide tartozik a hang-, az adat-, a zene- és a képátvitel.

A kabinközi kommunikációs adatrendszer a pilótafülke/utaskísérő személyzet és a kabinrendszerek közötti csatlakozást biztosítja. Ezek a rendszerek támogatják a különböző kapcsolódó cserélhető elemek adatcseréjét, működtetésük pedig jellemzően utaskísérői paneleken keresztül történik.

A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik:

adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer.

A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el:

felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés,

e-mail-/intranet-/internet-hozzáférés,

utasadatbázis.

Utastéri központi rendszer

Fedélzeti szórakoztató rendszer

Külső kommunikációs rendszer

Utastéri tömegmemória-rendszer

Utastéri ellenőrzési rendszer

Egyéb kabinrendszer

11.21.

Információs rendszerek (ATA 46)

Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt.

Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.

Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer

Fedélzeti információs rendszer

Karbantartási információs rendszer

Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer

Egyéb információs rendszer

11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

1. megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 11C modul határozza meg.

2. megjegyzés: Ennek a modulnak az A2 és B1.2 alkategóriáknak megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint

B1,2

11.1. Repüléselmélet

11.1.1.

A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés

Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:

Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület

Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny

Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók

Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal

Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok

Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok

Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai

Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével

11.1.2.

Nagy sebességű repülés – nem releváns

—

11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak

A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények

Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier

Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói

Zóna- és állomásazonosító rendszerek

Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás

Ürítési és szellőztetési intézkedések

Rendszerbeépítési intézkedések

Villámcsapás elleni intézkedések

Légijármű-kötőanyagok

Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések

Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás

Felülettisztítás

Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések

11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek

11.3.1.

Géptörzs (ATA 52/53/56)

Felépítés és nyomástartó tömítés

Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés

Ülésbeépítés

Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés

Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei

11.3.2.

Szárny (ATA 57)

Felépítés

Üzemanyag-tárolás

Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok

11.3.3.

Magassági kormány (ATA 55)

Felépítés

Irányítófelületek rögzítése

11.3.4.

Irányítófelületek (ATA 55/57)

Felépítés és rögzítés

Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika

11.3.5.

Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)

Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:

Felépítés

Tűzfalak

Hajtómű-felfüggesztések

11.4.

Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)

Nyomásbetápláló és klímaberendezés

Kabinnyomás-szabályozó, védelmi és riasztóberendezések

Fűtési rendszerek

11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek

11.5.1.

Műszerrendszerek (ATA 31)

Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő

Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor

Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás

Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek

Üveg pilótafülke

Más repülőgéprendszer-kijelzők

11.5.2.

Repülőelektronikai rendszerek

Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:

Robotpilóta (ATA 22)

Kommunikációs rendszerek (ATA 23)

Navigációs rendszerek (ATA 34)

11.6.

Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)

Akkumulátorok beépítése és működése

Egyenáram-ellátás

Feszültségszabályozás

Energiaelosztás

Áramkörök védelme

Irányváltók, transzformátorok

11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25)

a)	Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek

b)	Kabinelrendezés Készülékelrendezés Kabinberendezések Utaskabin szórakoztató berendezései Konyhafelszerelések Teherrakodó és -rögzítő felszerelések Utaslépcsők

11.8. Tűzvédelem (ATA 26)

a)	Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések

b)	Hordozható tűzoltó készülékek

11.9.

Kormányrendszer (ATA 27)

Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány

Trimmelőlapok

Felhajtóerő-növelő berendezések

Rendszerműködtetés: kézi

Kormányreteszelő rendszerek

Kiegyenlítés és felszerelés

Túlhúzásra figyelmeztető rendszer

11.10.

Üzemanyagrendszer (ATA 28)

Rendszerelrendezés

Üzemanyagtartályok

Üzemanyag-ellátó rendszerek

Áttöltés és átvétel

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés

11.11.

Hidraulikarendszer (ATA 29)

Rendszerelrendezés

Hidraulikafolyadékok

Hidraulikatartályok és akkumulátorok

Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus

Szűrők

Nyomásszabályozás

Energiaelosztás

Jelző- és riasztórendszerek

11.12.

Jég és eső elleni védelem (ATA 30)

Jégképződés, osztályozása és észlelése

Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi

Szondák és lefolyók fűtése

Ablaktörlő berendezés

11.13.

Futómű (ATA 32)

Felépítés, lengéscsillapítás

Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer

Gumiabroncsok

Kormánymű

Légi-földi érzékelőrendszer

11.14.

Fények (ATA 33)

Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég

Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér

Vészvilágítás

11.15.

Oxigén (ATA 35)

Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér

Források, tárolás, feltöltés és elosztás

Ellátás szabályozása

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

11.16.

Pneumatika/vákuum (ATA 36)

Rendszerelrendezés

Források: hajtómű/segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás

Nyomásszabályozás

Elosztás

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Csatlakozások más rendszerekhez

11.17.

Víz/hulladék (ATA 38)

Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés

Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás

Korróziós vonatkozások

11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint

11.1. A repülés elmélete

A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés

Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:

Csűrőkormányzás: csűrőlapok

Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny

Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók

Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal

Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok

Ellenálláskeltő eszközök, áramlásrontók, féklapok

Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai

Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével

11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak

A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények

Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier

Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói

Zóna- és állomásazonosító rendszerek

Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás

Ürítési és szellőztetési intézkedések

Rendszerbeépítési intézkedések

Villámcsapás elleni intézkedések

Légijármű-kötőanyagok

Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések

Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás

Felülettisztítás

Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések

11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek

11.3.1.

Géptörzs (ATA 52/53/56)

Felépítés

Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés

Ülésbeépítés

Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés

Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei

11.3.2.

Szárny (ATA 57)

Felépítés

Üzemanyag-tárolás

Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok

11.3.3.

Magassági kormány (ATA 55)

Felépítés

Irányítófelületek rögzítése

11.3.4.

Irányítófelületek (ATA 55/57)

Felépítés és rögzítés

Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika

11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)

Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:

Felépítés

Tűzfalak

Hajtómű-felfüggesztések

11.4. Légkondicionáló berendezés (ATA 21)

Fűtési és szellőztetési rendszerek

11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek

11.5.1.

Műszerrendszerek (ATA 31)

Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő

Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor

Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás

Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek

Üveg pilótafülke

Más repülőgéprendszer-kijelzők

11.5.2.

Repülőelektronikai rendszerek

Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:

Robotpilóta (ATA 22)

Kommunikációs rendszerek (ATA 23)

Navigációs rendszerek (ATA 34)

11.6.

Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)

Akkumulátorok beépítése és működése

Egyenáram-ellátás

Feszültségszabályozás

Energiaelosztás

Áramkörök védelme

Irányváltók, transzformátorok

11.7.

Készülékek és felszerelések (ATA 25)

Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények

Ülések és biztonsági övek és övek

11.8.

Tűzvédelem (ATA 26)

Hordozható tűzoltó készülékek

11.9.

Kormányrendszer (ATA 27)

Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány

Trimmelőlapok

Felhajtóerő-növelő berendezések

Rendszerműködtetés: kézi

Kormányreteszelő rendszerek

Kiegyenlítés és felszerelés

Túlhúzásra figyelmeztető rendszer

11.10.

Üzemanyagrendszer (ATA 28)

Rendszerelrendezés

Üzemanyagtartályok

Üzemanyag-ellátó rendszerek

Áttöltés és átvétel

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés

11.11.

Hidraulikarendszer (ATA 29)

Rendszerelrendezés

Hidraulikafolyadékok

Hidraulikatartályok és akkumulátorok

Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus

Szűrők

Nyomásszabályozás

Energiaelosztás

Jelző- és riasztórendszerek

11.12.

Jég és eső elleni védelem (ATA 30)

Jégképződés, osztályozása és észlelése

Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi

Szondák és lefolyók fűtése

Ablaktörlő berendezés

11.13.

Futómű (ATA 32)

Felépítés, lengéscsillapítás

Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer

Gumiabroncsok

Kormánymű

11.14.

Fények (ATA 33)

Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég

Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér

Vészvilágítás

11.15.

Oxigén (ATA 35)

Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér

Források, tárolás, feltöltés és elosztás

Ellátás szabályozása

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

11.16.

Pneumatika/vákuum (ATA 36)

Rendszerelrendezés

Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás

Nagynyomású és vákuumszivattyúk

Nyomásszabályozás

Elosztás

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Csatlakozások más rendszerekhez

12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Szint

B1,3

B1,4

12.1.

Repüléselmélet – forgószárnyas gépek aerodinamikája

Terminológia

A pörgettyűs precesszió kihatásai

Ellennyomaték és irányvezérlés

Felhajtóerő-aszimmetria, áramlás-leválás a lapátvégen

Fordulási hajlam és helyesbítése

Coriolis-hatás és kiegyenlítés

Örvénygyűrű állapot, teljesítménybeállítás, túl nagy hosszirányú bólintás

Autorotáció

Talajhatás

12.2.

Repülésszabályozó rendszerek

Ciklikus lapátállítás

Együttes lapátállítás

Bolygótárcsa

Elfordulásvezérlés: Forgatónyomaték-kiegyenlítés, farokrotor, megcsapolt levegő

Főrotorfej: kialakítási és működési jellemzői

Rotorfejbillentő csukló lengéscsillapítója: funkció és felépítés

Rotorlapátok: a fő- és a farokrotor felépítése és rögzítése

Kiegyenlítőfej, fix és állítható magassági vezérsíkok

Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt

Kormányterhelés-szimuláció

Kiegyenlítés és felszerelés

12.3.

Lapát nyomkövetésének vizsgálata és rezgéselemzés

Rotorbeállítás

Fő- és farokrotor nyomkövetésének vizsgálata

Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás

Rezgésfajták, rezgéscsökkentési módszerek

Talajrezonancia

12.4.

Közlőmű

Közlőművek, fő- és farokrotor

Tengelykapcsolók, szabadon futó egységek és rotorfék

Farokrotor hajtótengelye, rugalmas tengelykapcsoló, csapágyazás, rezgéscsillapító, függőcsapágytartó

12.5. Sárkányszerkezetek

A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények

Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier

Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói

Zóna- és állomásazonosító rendszerek

Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás

Ürítési és szellőztetési intézkedések

Rendszerbeépítési intézkedések

Villámcsapás elleni intézkedések

Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei és korrózióvédelem

Függesztőszerkezetek, vezérsíkok és futóműrögzítés

Ülésbeépítés

Ajtók: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések

Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei

Üzemanyag-tárolás

Tűzfalak

Hajtómű-felfüggesztések

Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések

Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás

Felülettisztítás

Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések

12.6. Légkondicionáló berendezés (ATA 21)

12.6.1

Levegőellátás

Légellátási források, beleértve hajtóműlevegő-megcsapolás és földi légellátó kocsi

12.6.2

Légkondicionáló berendezés

Légkondicionáló berendezések

Elosztórendszerek

Áramlás- és hőmérséklet-szabályozó rendszerek

Védő- és riasztóberendezések

12.7. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek

12.7.1.

Műszerrendszerek (ATA 31)

Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő

Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor

Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás

Rezgésjelző rendszerek – HUMS

Üveg pilótafülke

Más repülőgéprendszer-kijelzők

12.7.2.

Repülőelektronikai rendszerek

Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:

Robotpilóta (ATA 22)

Kommunikációs rendszerek (ATA 23)

Navigációs rendszerek (ATA 34)

12.8.

Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)

Akkumulátorok beépítése és működése

Egyenáram-ellátás, váltakozóáram-ellátás

Vészhelyzeti áramellátás

Feszültségszabályozás, áramkörvédelem

Energiaelosztás

Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók

Külső/földi áramellátás

12.9. Készülékek és felszerelések (ATA 25)

a)	Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek Emelőrendszerek

b)	Vészhelyzeti úszási rendszerek Kabinkialakítás, rakományrögzítés Készülékelrendezés Kabinberendezések

12.10.

Tűzvédelem (ATA 26)

Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek

Tűzoltó berendezések

Rendszerellenőrzések

12.11.

Üzemanyagrendszer (ATA 28)

Rendszerelrendezés

Üzemanyagtartályok

Üzemanyag-ellátó rendszerek

Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés

Áttöltés és átvétel

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés

12.12.

Hidraulikarendszer (ATA 29)

Rendszerelrendezés

Hidraulikafolyadékok

Hidraulikatartályok és akkumulátorok

Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus

Nyomás létrehozása vészhelyzetben

Szűrők

Nyomásszabályozás

Energiaelosztás

Jelző- és riasztórendszerek

Csatlakozás más rendszerekhez

12.13.

Jég és eső elleni védelem (ATA 30)

Jégképződés, osztályozása és észlelése

Jegesedés elleni és jégtelenítő rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi

Víztaszító anyag és eltávolítása

Szondák és lefolyók fűtése

Ablaktörlő berendezés

12.14.

Futómű (ATA 32)

Felépítés, lengéscsillapítás

Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Kerekek, gumiabroncsok, fékek

Kormánymű

Légi-földi érzékelőrendszer

Csúszótalpak, úszótestek

12.15.

Fények (ATA 33)

Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég

Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér

Vészvilágítás

12.16.

Pneumatika/vákuum (ATA 36)

Rendszerelrendezés

Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás

Nyomásszabályozás

Elosztás

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Csatlakozások más rendszerekhez

12.17.

Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)

Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:

Központi rendszer

Hálózati komponensek

12.18.

Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA45)

Központi karbantartási számítógép

Adatbeviteli rendszer

Elektronikus könyvtárrendszer

Nyomtatás

Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)

12.19.

Információs rendszerek (ATA 46)

Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.

Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer

Fedélzeti információs rendszer

Karbantartási információs rendszer

Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer

Egyéb információs rendszer

13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Szint

13.1. Repüléselmélet

a)	A repülőgép aerodinamikája és repülésvezérlés

Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:

csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület

magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny

függőleges tengely körüli kormányzás: oldalkormány-korlátozók

Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal

Felhajtóerő-növelő berendezések: rések, orrsegédszárny, fékszárnyak

Ellenálláskeltő eszközök, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok

Trimmelőlapok, segédkormányok, kormányfelületek előfeszítésének működésmódja és hatása

b)	Nagy sebességű repülés

Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés

Mach-szám, kritikus Mach-szám

c)	Forgószárnyas gépek aerodinamikája

Terminológia

A ciklikus, az együttes és a farokrotorlapát-állítás működésmódja és hatása

13.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak

a)	Szerkezeti rendszer alapjai

b)	Zóna- és állomásazonosító rendszerek Elektromos összekötés Villámcsapás elleni intézkedések

13.3.

Robotpilóta (ATA22)

Az automatikus repülésirányítás alapjai, beleértve működési elveit és aktuális terminológiáját is

Parancsjel-feldolgozás

Üzemmódok: dőlési, bólintási és legyezőmozgás-csatorna

Legyezőmozgás-csillapítók

Stabilitásfokozó rendszer helikoptereknél

Automatikus trimmelésvezérlés

Robotpilóta navigációs támogatás interfésze

Automatikus tolóerő-vezérlő rendszerek

Automatikus leszállórendszerek: alapelvek és kategóriák, üzemmódok, megközelítés, leszállás, átstartolás, rendszerfelügyelet és meghibásodási feltételek

13.4.

Kommunikáció/navigáció (ATA23/34)

A rádióhullámok terjedésének alapjai, antennák, átviteli vezetékek, kommunikáció, vevő- és adóberendezések

Az alábbi rendszerek működési elve:

Ultrarövid hullámú kommunikáció (URH [VHF])

Rövidhullámú kommunikáció (RH [HF])

Audio

Vészhelyzeti adók

Pilótafülke hangrögzítő berendezés

URH körsugárzó irányadó (VOR)

Automatikus iránymérő rendszer (ADF)

Műszeres leszállítórendszer (ILS)

Mikrohullámú leszállítórendszer (MLS)

Repülésirányító rendszerek; távolságmérő készülék (DME)

VLF-sávú és hiperbola-navigáció (VLF/Omega)

Doppler-navigáció

Területi navigáció, RNAV-rendszerek

Repülésirányító rendszerek

Globális helymeghatározó rendszer (GPS), globális műholdas navigációs rendszer (GNSS)

Tehetetlenségi navigációs rendszer

Légi közlekedési ellenőrző transzponder, szekunder légtérellenőrző radar

Légiforgalmi ütközéselkerülési riasztórendszer (TCAS)

Időjárásradar

Rádió-magasságmérő

ARINC kommunikációs és jelentő rendszer

13.5.

Villamosenergia-ellátás (ATA 24)

Akkumulátorok beépítése és működése

Egyenáram-ellátás

Váltakozóáram-ellátás

Vészhelyzeti áramellátás

Feszültségszabályozás

Energiaelosztás

Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók

Áramkörvédelem

Külső/földi áramellátás

13.6.

Készülékek és felszerelések (ATA 25)

Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények

Utaskabin szórakoztató berendezése

13.7. Kormányrendszer (ATA 27)

Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány

Trimmelés

Aktív terhelésszabályozás

Felhajtóerő-növelő berendezések

Áramlásrontók, féklapok

Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus

Kormányterhelés-szimuláció, legyezőmozgás-csillapító, Mach-trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek

Túlhúzásvédelmi/riasztó rendszer

b)	Rendszerműködtetés: elektromos, elektronikusan vezérelt

13.8.

Műszerrendszerek (ATA 31)

Osztályozás

Légkör

Terminológia

Nyomásmérő készülékek és rendszerek

Torlónyomáson alapuló rendszerek

Magasságmérők

Emelkedési-/süllyedésisebesség-mérők

Repülésisebesség-kijelzők

Mach-mérők

Magasságjelző/riasztó rendszerek

Levegőadatok a számítógépen

Műszerek pneumatikus rendszere

Közvetlen leolvasású nyomás- és hőmérsékletmérők

Hőmérsékletjelző rendszerek

Üzemanyagmennyiség-jelző rendszerek

A pörgettyűs mozgás alapelvei

Műhorizontok

Csúszásjelzők

Pörgettyűs iránytűk

Földközelségjelző riasztórendszerek

Iránytűrendszerek

Repülésiadat-rögzítő rendszerek

Elektronikus repülésiműszer-rendszerek

Műszeres riasztórendszerek, köztük fő figyelmeztető rendszer és központi figyelmeztető tabló

Átesésjelző rendszerek és állásszögjelző rendszerek

Rezgésmérés és kijelzés

Üveg pilótafülke

13.9.

Fények (ATA 33)

Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég

Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér

Vészvilágítás

13.10.

Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45)

Központi karbantartó számítógép

Adatbeviteli rendszer

Elektronikus könyvtárrendszer

Nyomtatás

Szerkezetfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)

13.11. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)

13.11.1.

Levegőellátás

Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet

13.11.2. Légkondicionáló berendezés

Légkondicionáló berendezések

Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések

Elosztórendszerek

Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer

13.11.3.

Túlnyomás-biztosítás

Túlnyomás-biztosító rendszerek

Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is

Kabinnyomás-szabályozók

13.11.4.

Biztonsági és riasztókészülékek

Védő- és riasztóberendezések

13.12. Tűzvédelem (ATA 26)

a)	Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések

b)	Hordozható tűzoltó készülékek

13.13. Üzemanyagrendszer (ATA 28)

Rendszerelrendezés

Üzemanyagtartályok

Üzemanyag-ellátó rendszerek

Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés

Áttöltés és átvétel

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés

Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel

13.14. Hidraulikarendszer (ATA 29)

Rendszerelrendezés

Hidraulikafolyadékok

Hidraulikatartályok és akkumulátorok

Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus

Nyomás létrehozása vészhelyzetben

Szűrők

Nyomásszabályozás

Energiaelosztás

Jelző- és riasztórendszerek

Csatlakozás más rendszerekhez

13.15. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)

Jégképződés, osztályozása és észlelése

Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi

Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus, vegyi

Víztaszító anyag

Szondák és lefolyók fűtése

Ablaktörlő berendezések

13.16. Futómű (ATA 32)

Felépítés, lengéscsillapítás

Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer

Gumiabroncsok

Kormánymű

Légi-földi érzékelőrendszer

13.17. Oxigén (ATA 35)

Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér

Források, tárolás, feltöltés és elosztás

Ellátás szabályozása

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

13.18. Pneumatika/vákuum (ATA 36)

Rendszerelrendezés

Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás

Nyomásszabályozás

Elosztás

Jelző- és figyelmeztetőkészülékek

Csatlakozások más rendszerekhez

13.19.

Víz/hulladék (ATA 38)

Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés

Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás

13.20.

Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)

Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:

Központi rendszer

Hálózati komponensek

13.21.

Kabinrendszerek (ATA 44)

A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik:

Adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer

A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el:

Felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés

E-mail-/intranet-/internet-hozzáférés

Utasadatbázis

Utastéri központi rendszer

Fedélzeti szórakoztató rendszer

Külső kommunikációs rendszer

Utastéri tömegmemória-rendszer

Utastéri ellenőrzési rendszer

Egyéb kabinrendszer

13.22.

Információs rendszerek (ATA 46)

Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.

Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer

Fedélzeti információs rendszer

Karbantartási információs rendszer

Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer

Egyéb információs rendszer

14. MODUL: MEGHAJTÁS

Szint

14.1. Gázturbinás hajtóművek

a)	Sugárhajtóművek, mellékáramkörű gázturbinás hajtóművek, turbóventilátoros hajtóművek és turbólégcsavaros hajtóművek szerkezeti felépítése és működésmódja

b)	Elektronikus hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszer (FADEC).

14.2.

Hajtóműkijelző rendszer

Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet

Hajtómű fordulatszáma

Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás

Olajnyomás és hőmérséklet

Üzemanyagnyomás, hőmérséklet és áramlás

Töltőnyomás

Hajtómű forgatónyomatéka

Légcsavar-fordulatszám

14.3.

Indító és gyújtási rendszerek

A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei

Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik

Karbantartási biztonsági követelmények

15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ

Szint

15.1.

Alapismeretek

Helyzeti energia, mozgási energia, Newton mozgástörvényei, Brayton-ciklus

Összefüggés az erő, a munka, a teljesítmény, az energia, a sebesség, a gyorsulás között

A sugárhajtómű, a mellékáramkörű gázsugárhajtómű, a turbóventilátoros hajtómű és a turbólégcsavaros hajtómű szerkezeti felépítése és működése

15.2.

Hajtómű-teljesítmény

—

Bruttó tolóerő, nettó tolóerő, tolóerő lefojtott fúvónyílásnál, tolóerő-eloszlás, eredő tolóerő, tolóerő-teljesítmény lóerőben, egyenértékű tengelyteljesítmény, fajlagos üzemanyag-fogyasztás

Hajtóműhatásfokok

Külsőáram-viszony és hajtómű-nyomásviszony

A gázáram nyomása, hőmérséklete és sebessége

Hajtómű-teljesítmények, statikus tolóerő, a sebesség a magasság és a forró klíma hatása, legnagyobb teljesítmény, korlátozások

15.3.

Levegőbelépő nyílások

Kompresszor levegőbeömlő nyílásai

A belépőnyílások különböző kialakításainak hatása

Jégvédelem

15.4.

Kompresszor

Axiális és centrifugális típusok

Szerkezeti jellemzők, működési elvek és alkalmazások

Ventilátorkiegyensúlyozás

Működésmód:

Az áramlásleszakadás és a nyomáshullám okai és kihatásai kompresszoroknál

Légáramlás-szabályozás módszerei: csapolószelepek, állítható belépő vezetőlapátok, állítható vezetőlapátok, forgatható vezetőlapátok

Sűrítési viszony

15.5.

Égőtér

Szerkezeti jellemzők és működésmód

15.6.

Turbinák

Különböző turbinalapát-típusok működése és jellemzői

A lapátok rögzítése a tárcsára

Turbina vezetőlapátok

A turbinalapátok kúszó alakváltozásának okai és kihatásai

15.7.

Kiáramlás

Szerkezeti jellemzők és működésmód

Konvergens, divergens és állítható fúvókák

Hajtóműzaj-csökkentés

Sugárfordítók

15.8.

Csapágyak és tömítések

—

Szerkezeti jellemzők és működésmód

15.9.

Kenőanyagok és üzemanyagok

Tulajdonságok és műszaki jellemzők

Üzemanyag-adalékok

Biztonsági intézkedések

15.10.

Kenési rendszerek

Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek

15.11.

Üzemanyagrendszerek

Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is

Rendszerelrendezés és alkotóelemek

15.12.

Levegőrendszerek

Hajtómű-levegőelosztó és jegesedés elleni védelmi rendszer működésmódja, ideértve a belső hűtést, tömítést és külső légellátást is

15.13.

Indító és gyújtási rendszerek

A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei

Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik

Karbantartási biztonsági követelmények

15.14.

Hajtómű jelzőrendszerek

Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet

Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás

Olajnyomás és hőmérséklet

Üzemanyagnyomás és -áramlás

Hajtómű fordulatszáma

Rezgésmérés és kijelzés

Forgatónyomaték

Teljesítmény

15.15.

Teljesítményfokozó rendszerek

—

Működés és alkalmazások

Víz-, víz-metanol-befecskendezés

Utánégető rendszerek

15.16.

Turbólégcsavaros hajtóművek

Gázkapcsolású/szabad turbinák és közlőmű-kapcsolású turbinák

Fordulatszám-csökkentő váltóművek

Integrált hajtómű- és légcsavar-szabályozók

Fordulatszám-túllépést megelőző biztonsági berendezések

15.17.

Turbóventilátoros hajtóművek

Elrendezések, meghajtórendszerek, fordulatszám-csökkentő hajtóművek, tengelykapcsolók, szabályozórendszerek

15.18.

Segédhajtóművek (APU-k)

Cél, működésmód, védelem módja

15.19.

Hajtómű-beépítés

Tűzfalak, hajtóműborítások, zajelnyelő burkolat, hajtóműfelfüggesztések, rezgéscsillapító felfüggesztések, tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, kábelkötegek, vezérlőkábelek és -rudak, emelési pontok és leeresztők kialakítása

15.20.

Tűzvédelmi rendszerek

Tűzjelző és tűzoltó rendszerek működésmódja

15.21.

Hajtómű-ellenőrzés és földi működtetés

Indítási és próbafutási eljárás a földön

A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése

A folyamatok figyelemmel kísérése (beleértve olajelemzést, vibrációt és endoszkópos vizsgálatot)

A hajtómű és alkatrészeinek ellenőrzése a hajtóműgyártó által megadott feltételekre, tűrésekre és adatokra

A kompresszor mosása/tisztítása

Idegen tárgyak okozta sérülések

15.22.

A hajtómű tárolása és konzerválása

—

A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása

16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ

Szint

16.1.

Alapismeretek

Mechanikai, termikus és volumetrikus hatásfok

Működési elvek – 2-ütemű, 4-ütemű, benzin és dízel

Lökettérfogat és sűrítési viszony

Hajtómű-kialakítás és gyújtási sorrend

16.2.

Motorteljesítmény

Teljesítményszámítás és -mérés

A motorteljesítményt befolyásoló tényezők

Keverék/szegényítés, előgyújtás

16.3.

Hajtómű-konstrukció

Forgattyúház, forgattyús tengely, vezérműtengelyek, olajteknők

Segédberendezés-hajtómű

Henger- és dugattyúcsoportok

Hajtórúd, szívó- és kipufogókönyök

Szelepmechanizmusok

Légcsavar fordulatszám-csökkentő áttétele

16.4. Üzemanyagrendszerek

16.4.1.

Porlasztó

Típusok, felépítés és működési elvek

Jegesedés és fűtés

16.4.2.

Üzemanyag-befecskendező rendszerek

Típusok, felépítés és működési elvek

16.4.3.

Elektronikus motorvezérlés

Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is

Rendszerelrendezés és alkotóelemek

16.5.

Indító és gyújtási rendszerek

Indítórendszerek, előmelegítő rendszerek

Mágneses gyújtások, felépítés és működési elvek

Gyújtókábel, gyújtógyertyák

Kis- és nagyfeszültségű rendszerek

16.6.

Szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek

Szívóberendezések felépítése és működése, ideértve a pótlevegőrendszereket is

Kipufogórendszerek, motorhűtő rendszerek – lég- és folyadékhűtés

16.7.

Feltöltés/turbófeltöltés

A feltöltés elvei és célja és hatása a hajtóműparaméterekre

A feltöltő/turbófeltöltő rendszerek felépítése és működése

Rendszerterminológia

Vezérlőrendszerek

Rendszervédelem

16.8.

Kenőanyagok és üzemanyagok

Tulajdonságok és műszaki jellemzők

Üzemanyag-adalékok

Biztonsági intézkedések

16.9.

Kenési rendszerek

Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek

16.10.

Hajtómű jelzőrendszerei

Hajtómű fordulatszám

Hengerfej-hőmérséklet

Hűtőfolyadék-hőmérséklet

Olajnyomás és hőmérséklet

Kipufogógáz-hőmérséklet

Üzemanyagnyomás és -áramlás

Töltőnyomás

16.11.

Hajtómű-beépítése

16.12.

Hajtómű-ellenőrzés és földi üzem

Indítási és próbafutási eljárás a földön

A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése

A hajtómű és alkatrészei ellenőrzése a motorgyártó által megadott kritériumok, tűrések és adatok alapján

16.13.

A hajtómű tárolása és konzerválása

—

A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása

17A. MODUL: LÉGCSAVAR

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 17B modul határozza meg.

Szint

17.1.

Alapismeretek

Lapátelem-elmélet

Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség

Légcsavarcsúszás

Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők

Forgatónyomaték

Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel

Vibráció és rezonancia

17.2.

Légcsavar-konstrukció

Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok

Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy

Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar

A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése

17.3.

Légcsavarállító berendezés

Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus

Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés

Fordulatszám-túllépés elleni védelem

17.4.

Légcsavar szinkronizálása

—

Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés

17.5.

Légcsavar jegesedés elleni védelme

Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek

17.6.

Légcsavar-karbantartás

Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás

Lapátnyomvonal-ellenőrzés

Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése

Légcsavar gondozási/javítási tervek

Légcsavar és hajtómű járatása

17.7.

A légcsavar tárolása és konzerválása

A légcsavar konzerválása és dekonzerválása

17B. MODUL: LÉGCSAVAR

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek légcsavar-technológiáját kell visszatükröznie.

Szint

17.1.

Alapismeretek

Lapátelem-elmélet

Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség

Légcsavarcsúszás

Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők

Forgatónyomaték

Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel

Vibráció és rezonancia

17.2.

Légcsavar-konstrukció

Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok

Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy

Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar

A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése

17.3.

Légcsavarállító berendezés

Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus

Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés

Fordulatszám-túllépés elleni védelem

17.4.

Légcsavar szinkronizálása

Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés

17.5.

Légcsavar jegesedés elleni védelme

Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek

17.6.

Légcsavar-karbantartás

Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás

Lapátnyomvonal-ellenőrzés

Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése

Légcsavar gondozási/javítási tervek

Légcsavar és hajtómű járatása

17.7.

A légcsavar tárolása és konzerválása

A légcsavar konzerválása és dekonzerválása

II. függelék

Alapvizsgaszabvány

1. Általánosságok

1.1. Az összes alapvizsgát – az alábbiaknak megfelelően – feleletválasztásos kérdések és szövegesen megválaszolandó kérdések alkalmazásával kell végrehajtani. A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie. A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.

1.2. A feleletválasztásos kérdésekre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik a helyes, és a vizsgázónak modulonként annyi időt kell biztosítani, hogy kérdésenként átlagosan 75 másodperc álljon rendelkezésére.

1.3. A szöveges kérdésekre írásbeli választ kell készíteni, és a vizsgázónak kérdésenként a válasz elkészítésére 20 perc álljon rendelkezésére.

1.4. A megfelelő szöveges kérdéseket az I. függelék 7A., 7B., 9A. és 10. moduljában szereplő ismeretek alapján kell kialakítani és értékelni.

1.5. Minden kérdésre mintaválaszt kell kidolgozni, amely tartalmazzon minden olyan alternatív szót, amely más alegységek vonatkozásában is jellemző lehet.

1.6. A mintaválasz tartalmazza a lényeges pontok – az úgynevezett kulcspontok – felsorolását.

1.7. A modulok és almodulok teljesítéséhez a feleletválasztásos kérdések 75 %-ára helyes választ kell adni.

1.8. A megfelelési szint minden szövegesen megválaszolandó kérdésnél 75 %, azaz a vizsgázó által adott válasznak tartalmaznia kell a kérdésben foglalt kulcspontok 75 %-át, és nem tartalmazhat lényeges hibákat a megkövetelt kulcspontok tekintetében.

1.9. Amennyiben a vizsgázó vagy csak a feleletválaszos, vagy csak a szöveges résznél nem felelt meg, csak az adott részt kell megismételnie.

1.10. Nem szabad büntetőpontozásos rendszert alkalmazni annak megállapítására, hogy a vizsgázó megfelelt-e.

1.11. Abból a modulból, amelyből a vizsgázó nem megfelelően teljesít, csak a sikertelen vizsgát követő 90 nap elteltével tehet ismét vizsgát, kivéve, ha egy, a IV. melléklettel (147. rész) összhangban jóváhagyott kiképző szervezet a nem teljesített modulokhoz igazított ismétlő tanfolyamot szervez; ebben az esetben a nem teljesített modulból 30 napon belül ismét vizsgát lehet tenni.

1.12. A 66.A.25 pontban meghatározott határidők minden egyes modulzáró vizsgára vonatkoznak az olyan, más engedélykategóriák részeként már teljesített modulzáró vizsgák kivételével, amelyekhez már kiadták az engedélyt.

1.13. Modulonként egymás után legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor.

A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.

2. Kérdések száma modulonként

2.1. 1. MODUL: MATEMATIKA

A kategória – 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

B1 kategória – 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B2 kategória – 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B3 kategória – 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

2.2. 2. MODUL: FIZIKA

A kategória – 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B1 kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B2 kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B3 kategória – 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

2.3. 3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

A kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B2 kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B3 kategória – 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.

2.4. 4. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

B1 kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória – 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.

B3 kategória – 8 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 10 perc.

2.5. 5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK

A kategória – 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

B1.1 és B1.3 kategória – 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.

B1.2 és B1.4 kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória – 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B3 kategória – 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

2.6. 6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK

A kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B1 kategória – 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B2 kategória – 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

B3 kategória – 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

7A. MODUL: KARBANTARTÁS

A kategória – 72 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc plusz 40 perc.

B1 kategória – 80 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 100 perc plusz 40 perc.

B2 kategória – 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.

7B. MODUL: KARBANTARTÁS

B3 kategória – 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.

2.8. 8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI

A kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B3 kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

A kategória – 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

B1 kategória – 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

B2 kategória – 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

B3 kategória – 16 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc plusz 20 perc.

2.10. 10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK

A kategória – 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.

B1 kategória – 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.

B2 kategória – 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.

B3 kategória – 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.

11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória – 108 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 135 perc.

B1 kategória – 140 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 175 perc.

11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória – 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B1 kategória – 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.

11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

B3 kategória – 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

2.12. 12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória – 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.

B1 kategória – 128 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 160 perc.

2.13. 13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

B2 kategória – 180 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 225 perc. A rendelkezésre álló kérdések és az időtartam két vizsgára is bontható.

2.14. 14. MODUL: MEGHAJTÁS

B2 kategória – 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.

2.15. 15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ

A kategória – 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

B1 kategória – 92 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 115 perc.

2.16. 16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ

A kategória – 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B1 kategória – 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B3 kategória – 68 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 85 perc.

17A. MODUL: LÉGCSAVAR

A kategória – 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória – 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

17B. MODUL: LÉGCSAVAR

B3 kategória – 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

III. függelék

Légijármű-típustanfolyam és vizsgaszabvány

Munkahelyi képzés

1. Általánosságok

A légijármű-típustanfolyamnak elméleti tanfolyamból és elméleti vizsgából, valamint a C kategóriájú jogosultság kivételével gyakorlati tanfolyamból és gyakorlati vizsgából kell állnia.

Az elméleti tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:

i.	A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.

ii.	Meg kell felelnie a III. függelék 3.1. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.

iii.	Amennyiben egy C kategóriájú jogosultsággal rendelkező személy a 66.A.30. a) 5. pontban meghatározott főiskolai/egyetemi végzettséget szerzett, az első vonatkozó elméleti légijármű-típustanfolyamot a B1 vagy B2 kategóriában kell végrehajtani.

iv.	A tanfolyamot és a vizsgát a típusminősítés bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.

A gyakorlati tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:

i.	A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.

ii.	Meg kell felelnie a III. függelék 3.2. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.

iii.	A légijármű-típus szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes skálájára nézve reprezentatívnak kell lennie.

iv.	A vizsgázónak a berendezések, komponensek, szimulátorok és egyéb gyakorlóeszközök vagy a légi jármű használatával kell bemutatni gyakorlati tudását.

v.	A tanfolyamot és a vizsgát a típusminősítés bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.

Különbözeti képzés

i.	Az ügynökség döntése értelmében kötelező különbözeti képzésen kell elsajátítani az ugyanazon gyártó által gyártott, két különböző légi járműre vonatkozó típusminősítéshez szükséges ismereteket.

ii.	A különbözeti képzést a III. függelék előírásainak, valamint a típusminősítési képzésre vonatkozó elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével eseti alapon kell megszervezni.

iii.

A típusminősítés csak a különbözeti képzés teljesítése után jegyezhető be az engedélyre, és csak akkor, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételek egyikének:

—	ha az engedélyébe korábban már bejegyezték azt a légijármű-típusminősítést, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál; vagy

—	ha teljesítette azon légi járműre vonatkozó típusképzési követelményeket, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál.

2. Típustanfolyami szintek

Az alább felsorolt három szint a tanfolyam által elérni kívánt célokat, a tanfolyam tananyagát és a kérdésszinteket határozza meg.

—

1. szint: A törzs, a rendszerek és a hajtóművek rövid áttekintése a légijármű-karbantartási kézikönyvnek a rendszerek leírásáról szóló szakaszában, illetve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokban bemutatottak szerint.

Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyam teljesítésekor a hallgatónak a következőket kell teljesítenie:

a)	a témakör egészének ismertetése hétköznapi szóhasználattal és példákkal, jellemző szakkifejezések használatával, valamint a törzzsel, annak rendszereivel és a hajtóművekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések megnevezése;

b)	légi járművekre vonatkozó kézikönyvek, a törzs, annak rendszerei és a hajtóművek szempontjából fontos karbantartási eljárások megnevezése;

c)	a légi jármű fő rendszerei általános elrendezésének meghatározása;

d)	a hajtóművek általános elrendezésének és jellemzőinek meghatározása;

e)	a légi járművel kapcsolatosan használt különleges szerszámok és vizsgálóberendezések megnevezése.

—

2. szint: A kezelőszervek, kijelző műszerek, fő alkotóelemek alapvető rendszeráttekintése, ideértve elhelyezésüket és céljukat, karbantartásukat és a kisebb hibák elhárítását is. A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete.

Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a 2. szintű tanfolyam teljesítésekor a következőknek kell megfelelnie:

a)	ismertesse az elméleti alapokat; alkalmazza gyakorlatban is az ismereteket a részletes eljárások használatával;

b)	nevezze meg azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a légi járművön, a hajtóművön és a rendszereken vagy azok közelében végzett munka során be kell tartania;

c)	ismertesse a rendszer- és légijármű-kezelést, különösen a hozzáférést, az energia rendelkezésre állását és az energiaforrásokat illetően;

d)	nevezze meg a fő alkotórészek helyét;

e)	ismertesse az egyes fő rendszerek szokásos működését, ideértve a fogalmakat és megnevezéseket;

f)	hajtsa végre a légi jármű következő rendszereinek a karbantartását: üzemanyag, hajtóművek, hidraulika, futómű, víz/szennyvíz és oxigén;

g)	szakértelemmel kezelje a legénységi jelentéseket és a fedélzeti jelentőrendszereket (kisebb hibák elhárítása), és megállapítsa a légi jármű MEL/CDL szerinti légi alkalmasságát;

h)	megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat – ideértve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokat, a karbantartási kézikönyvet, illusztrált alkatrész-katalógusokat stb.

—

3. szint: a komponensek részletes leírása, működésmódja és helye, ki- és beépítése, BITE- és hibaelhárítási módszerek a karbantartási kézikönyv szerint.

Tanfolyami célok: az 1. és 2. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a következőknek kell megfelelnie a 3. szintű tanfolyam teljesítésekor:

ismertesse a légijármű-rendszerekkel és szerkezetekkel, valamint más rendszerekkel fennálló összefüggésekkel kapcsolatos elméleti tudását, ismertesse részletesen a tárgyat elméleti alapok és konkrét példák segítségével, valamint értelmezze a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket és adott esetben alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;

b)	végezzen rendszer-, hajtómű-, részegység- és funkcionális ellenőrzéseket a karbantartási kézikönyvben ismertetett lépéseknek megfelelően;

c)	megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat – köztük a javítási kézikönyvet, a hibaelhárítási kézikönyvet stb.;

d)	vessen össze információkat egymással azért, hogy azok alapján döntéseket hozzon a hibakeresést és a javításokat illetően, a karbantartási kézikönyv szintjén;

e)	ismerje az adott légijármű-típusra jellemző komponensek cseréjére vonatkozó eljárást.

3. Típustanfolyam-szabvány

Bár a légijármű-típustanfolyam elméleti és gyakorlati részt egyaránt tartalmaz, külön elméleti, külön gyakorlati vagy a kettő kombinációjából álló tanfolyam is jóváhagyható.

3.1. Elméleti rész

a) Cél:

Az elméleti tanfolyam teljesítésekor a hallgató – a III. függelék szerinti tantervben meghatározott szinteken – a jóváhagyott karbantartási adatoknak megfelelően képes a légi jármű alkalmazandó rendszereire, szerkezetére, működésére, karbantartására, javítására és hibaelhárítására vonatkozó elméleti ismereteit részletesen kifejteni. A hallgató megfelelően tudja használni a kézikönyveket és a jóváhagyott eljárásokat, ideértve az ellenőrzéseket és korlátozásokat is.

b) Képzési szint:

A képzési szinteket a 2. pont határozza meg.

A C kategóriájú tanúsító személyeknek tartott első típustanfolyam után az összes további tanfolyamnak csak 1. szintűnek kell lennie.

A 3. szintű elméleti tanfolyam során szükség esetén az 1. és 2. szintű tanfolyam tananyaga is felhasználható a teljes fejezet ismertetéséhez. A tananyag jelentős részét azonban magasabb szinten és több óraszámban kell oktatni.

c) Időtartam:

Az alábbiakban bemutatott időtartamok az elméleti részhez tartozó minimális óraszámok.

Kategória	Óraszám
30 000 kg-ot meghaladó maximális felszállótömegű repülőgépek:
B1.1	150
B1.2	120
B2	100
C	30
5 700 kg-ot meghaladó és legfeljebb 30 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek:
B1.1	120
B1.2	100
B2	100
C	25
Legfeljebb 5 700 kg maximális felszállótömegű repülőgépek (1)
B1.1	80
B1.2	60
B2	60
C	15
Helikopterek (2)
B1.3	120
B1.4	100
B2	100
C	25

A táblázatban feltüntetett 60 perces tanítási időtartamba nem tartoznak bele a szünetek, a vizsgák, a felülvizsgálatok, az előkészületek és a légijármű-használat (hangárlátogatás).

Ezek az óraszámok kizárólag az ügynökség által meghatározott típusminősítésű légijármű-/hajtómű-kombinációkról szóló elméleti tanfolyamokra vonatkoznak.

d) A tanfolyam időtartamának indokolása:

A IV. melléklet 147. része szerinti tanfolyamoknak és az illetékes hatóság által közvetlenül jóváhagyott tanfolyamoknak az órában kifejezett időtartamukat és teljes tantervük tartalmát a képzési igények elemzésével kell megindokolniuk, amely a következőkön alapul:

—	a légijármű-típus tervezése, karbantartási igényei és üzemeltetési típusai,

—	az alkalmazandó fejezetek részletes elemzése – a tartalmi táblázatot lásd alább a 3.1. albekezdés e) pontjában,

—	részletes kompetenciaelemzés, amely igazolja, hogy a fenti 3.1. albekezdés a) pontjában megállapított célkitűzések maradéktalanul teljesülnek.

Amennyiben a képzési igények elemzése azt mutatja, hogy több órára van szükség, a tanfolyamok időtartama meghaladhatja a táblázatban meghatározott minimumot.

A különbségekre orientált tanfolyamok vagy más tanfolyam-kombinációk (például B1/B2 tanfolyamok kombinációja) tanóráit, valamint a fenti 3.1. albekezdés c) pontjában megadott számadatokat el nem érő elméleti típustanfolyamok esetében ezeket a fent ismertetettek követelményeknek megfelelően a képzési igények elemzésével kell megindokolni az illetékes hatóságnak.

A tanfolyamnak a következőket is meg kell határoznia és indokolnia:

—	azt a kötelező óraszámot, amelyet a hallgatónak teljesítenie kell a tanfolyam során,

—	a pedagógia és emberi tényezők figyelembevételével azt, hogy naponta legfeljebb hány tanóra tartható.

Ha a hallgató nem teljesíti a kötelező óraszámot, akkor nem kaphat bizonyítványt. A kiképző szervezet biztosíthat további tanfolyamot a hallgatóknak a kötelező óraszám teljesítéséhez.

e) Tartalom:

Minimális követelményként az alábbi tanterv elemeinek tartalmazniuk kell az adott légijármű-típus jellemzőit. Emellett a tantervnek olyan járulékos elemekkel is foglalkoznia kell, amelyek a típuseltérésekből vagy technológiai módosításokból adódnak.

A képzési tantervet a B1 személyzet esetében mechanikai és elektromossági szempontok, a B2 személyzet esetében pedig elektromossági és repülőelektronikai szempontok alapján kell összeállítani.

Szint

Fejezetek

Repülőgép gázturbinás hajtóművel

Repülőgép dugattyús hajtóművel

Helikopter gázturbinás hajtóművel

Helikopter dugattyús hajtóművel

Repülőelektronika

Az engedély kategóriája

Bevezető modul:

05.	Időhatárok/karbantartási ellenőrzések

06.	Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.)

07.	Felemelés és kikötés

08.	Helyzetstabilizálás és mérés

09.	Vontatás és gurulás

10.	Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezés

11.	Jelzések és jelölések

12.	Karbantartás

20.	Szabványos eljárások – csak típusfüggők

Helikopterek

18.	Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés)

—

60.	A rotorra vonatkozó szabványos eljárások

—

62.

Rotorok

—

62A.	Rotorok – ellenőrzés és kijelzés

—

63.	Rotormeghajtás

—

63A.	Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzés

—

64.	Farokrotor

—

64A.	Farokrotor – ellenőrzés és kijelzés

—

65.	Farokrotor-meghajtás

—

65A.	Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzés

—

66.	Behúzható lapátok/függesztőszerkezet

—

67.	Rotorvezérlés

—

53.	Sárkányszerkezet (helikopter)

—

25.	Vészhelyzeti úszási rendszerek

—

Sárkányszerkezetek

51.	Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás)

—

53.

Géptörzs

—

54.	Gondolák/függesztőelemek

—

55.	Vízszintes vezérsíkok

—

56.

Ablakok

—

57.

Szárnyak

—

27A.	Kormányfelületek (valamennyi)

—

52.

Ajtók

—

Zóna- és állomásazonosító rendszerek.

Sárkányrendszerek:

21.	Légkondicionáló berendezés

21A.	Levegőellátás

21B.	Túlnyomás-biztosítás

21C.	Biztonsági és riasztókészülékek

22.	Robotpilóta

23.	Kommunikáció

24.	Áramellátás

25.	Berendezések és felszerelések

25A.	Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket is

26.	Tűzvédelem

27.	Repülésvezérlés

27A.	Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlés

—

28.	Üzemanyagrendszerek

28A.	Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzés

29.	Hidraulika

29A.	Hidraulika – ellenőrzés és kijelzés

30.	Jég- és esővédelem

31.	Jelző-/rögzítőrendszerek

31A.	Műszerrendszerek

32.

Futómű

32A.	Futómű – ellenőrzés és kijelzés

33.

Fények

34.

Navigáció

35.

Oxigén

—

36.	Pneumatika

36A.	Pneumatika – ellenőrzés és kijelzés

37.

Vákuum

38.	Víz/szennyvíz

—

41.	Vízballaszt

—

42.	Integrált moduláris repülőelektronika

44.	Kabinrendszerek

45.	Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer)

—

46.	Információs rendszerek

50.	Rakodótér és kiegészítő terek

Gázturbinás hajtóművek

70.	A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások

—

70A.	Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)

—

70B.	Motorteljesítmény

—

71.

Hajtómű

—

72.	Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátor

—

73.	Motorüzemanyag és -vezérlés

—

75.

Levegő

—

76.	Motorvezérlés

—

78.

Kiáramlás

—

79.

Olaj

—

80.

Indítás

—

82.	Vízbefecskendezés

—

83.	Segédberendezés-hajtómű

—

84.	Meghajtás fokozása

—

73A.

FADEC

—

74.

Gyújtás

—

77.	Hajtóműkijelző rendszer

—

49.	Segédhajtóművek (APU-k)

—

Dugattyús hajtóművek

70.	A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások

—

70A.	Szerkezeti elrendezés és működés (beépítés, porlasztók, üzemanyag-befecskendező rendszerek, szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek, feltöltés/turbófeltöltés, kenési rendszerek)

—

70B.	Motorteljesítmény

—

71.

Hajtómű

—

73.	Motorüzemanyag és -vezérlés

—

76.	Motorvezérlés

—

79.

Olaj

—

80.

Indítás

—

81.

Turbina

—

82.	Vízbefecskendezés

—

83.	Segédberendezés-hajtómű

—

84.	Meghajtás fokozása

—

73A.

FADEC

—

74.

Gyújtás

—

77.	Hajtómű jelzőrendszerek

—

Légcsavarok

60A.	A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárások

—

61.	Légcsavarok/meghajtás

—

61A.	Légcsavar-konstrukció

—

61B.	Légcsavarállító berendezés

—

61C.	Légcsavar szinkronizálása

—

61D.	Légcsavar elektronikus vezérlése

—

61E.	Légcsavar jegesedés elleni védelme

—

61F.	Légcsavar-karbantartás

—

f) Az elméleti rész teljesítéséhez multimédia alapú oktatási módszerek is alkalmazhatók, amelyekre a tanfolyamot jóváhagyó illetékes hatóság döntésétől függően tantermi vagy virtuális környezetben is sor kerülhet.

3.2. Gyakorlati rész

a) Cél:

A gyakorlati képzés célja a biztonságos karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatok, valamint adott esetben a légijármű-típusnak megfelelő feladatok – például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések – végrehajtása során a karbantartási kézikönyvben és az egyéb utasításokban előírt szakértelem megszerzése. Magában foglalja a légi járműre vonatkozó valamennyi műszaki szakirodalom és dokumentáció gyakorlatban történő alkalmazását, a típusra kizárólagosan jellemző komponensek és modulok kiépítésének és cseréjének elvégzéséhez szükséges speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek használatát, ideértve közvetlenül a szárnyszerkezeten végzett karbantartási tevékenységeket is.

b) Tartalom:

Az alábbi táblázatban megjelölt, az adott légijármű-típusra jellemző tételeknek legalább 50 %-át teljesíteni kell a gyakorlati képzés során.

Fontos, hogy a megjelölt feladatokra sor kerüljön a gyakorlati képzés során, hogy a hallgatók a fő karbantartási feladatok üzemeltetési, működési, beépítési és biztonsági ismereteit teljes mértékben elsajátítsák, különösen abban az esetben, ha ezeket kizárólag elméleti képzéssel nem lehet ismertetni. A lista a kötelező gyakorlati képzési témaköröket tartalmazza, amely adott esetben kiegészíthető az adott légijármű-típusra vonatkozó ismeretekkel is.

A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.

A táblázat rövidítésjegyzéke: LOC: helyzetmeghatározás; FOT: működési/üzemeltetési vizsgálat; SGH: szerviz és földi kiszolgálás; R/I: kiszerelés/beépítés; MEL: minimális felszereléslista; TS: hibaelhárítás.

Fejezetek

B1/B2

LOC

FOT

SGH

R/I

MEL

FOT

SGH

R/I

MEL

Bevezető modul:

5.	Időhatárok/karbantartási ellenőrzések

X/X

—

6.	Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.)

X/X

—

7.	Felemelés és kikötés

X/X

—

8.	Helyzetstabilizálás és mérés

X/X

—

9.	Vontatás és gurulás

X/X

—

10.	Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezés

X/X

—

11.	Jelzések és jelölések

X/X

—

12.	Karbantartás

X/X

—

20.	Szabványos eljárások – csak típusfüggők

X/X

—

Helikopterek:

18.	Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés)

X/—

—

60.	Rotorra vonatkozó szabványos eljárások – csak típusra jellemzők

X/X

—

62.

Rotorok

X/—

—

62A.	Rotorok – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

63.	Rotormeghajtás

X/—

—

63A.	Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

64.	Farokrotor

X/—

—

64A.	Farokrotor – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

65.	Farokrotor-meghajtás

X/—

—

65A.	Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

66.	Behúzható lapátok/függesztőszerkezet

X/—

—

67.	Rotorvezérlés

X/—

—

53.	Sárkányszerkezet (helikopter) Megjegyzés: tárgyalására a sárkányszerkezetek témakörben kerül sor

25.	Vészhelyzeti úszási rendszerek

X/X

—

Sárkányszerkezetek:

51.	Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás)

53.

Géptörzs

X/—

—

54.	Gondolák/függesztőelemek

X/—

—

55.	Vízszintes vezérsíkok

X/—

—

56.

Ablakok

X/—

—

57.

Szárnyak

X/—

—

27A.	Kormányfelületek

X/—

—

52.

Ajtók

X/X

—

Sárkányrendszerek:

21.	Légkondicionáló berendezés

X/X

—

21A.	Levegőellátás

X/X

—

21B.	Túlnyomás-biztosítás

X/X

—

21C.	Biztonsági és riasztókészülékek

X/X

—

22.	Robotpilóta

X/X

—

23.	Kommunikáció

X/X

—

24.	Áramellátás

X/X

25.	Berendezések és felszerelések

X/X

—

25A.	Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket is

X/X

—

26.	Tűzvédelem

X/X

27.	Repülésvezérlés

X/X

—

27A.	Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlés

X/X

—

28.	Üzemanyagrendszerek

X/X

—

28A.	Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

29.	Hidraulika

X/X

—

29A.	Hidraulika – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

30.	Jég- és esővédelem

X/X

—

31.	Jelző-/rögzítőrendszerek

X/X

31A.	Műszerrendszerek

X/X

32.

Futómű

X/X

—

32A.	Futómű – ellenőrzés és kijelzés

X/X

—

33.

Fények

X/X

—

34.

Navigáció

X/X

—

35.

Oxigén

X/—

—

36.	Pneumatika

X/—

—

36A.	Pneumatika – ellenőrzés és kijelzés

X/X

37.

Vákuum

X/-

—

38.	Víz/szennyvíz

X/—

—

41.	Vízballaszt

X/—

—

42.	Integrált moduláris repülőelektronika

X/X

—

44.	Kabinrendszerek

X/X

—

45.	Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer)

X/X

46.	Információs rendszerek

X/X

—

50.	Rakodótér és kiegészítő terek

X/X

—

Gázturbinás/dugattyús hajtóműre vonatkozó modul:

70.	Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggők

—

70A.	Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)

X/X

—

Gázturbinás hajtóművek:

70B.	Motorteljesítmény

—

71.

Hajtómű

X/—

—

72.	Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátor

X/—

—

73.	Motorüzemanyag és -vezérlés

X/X

—

73A.	FADEC-rendszerek

X/X

—

74.

Gyújtás

X/X

—

75.

Levegő

X/—

—

76.	Motorvezérlés

X/—

—

77.	Hajtóműkijelzés

X/X

—

78.

Kiáramlás

X/—

—

79.

Olaj

X/—

—

80.

Indítás

X/—

—

82.	Vízbefecskendezés

X/—

—

83.	Segédberendezés-hajtóművek

X/—

—

84.	Meghajtás fokozása

X/—

—

Segédhajtóművek (APU-k):

49.	Segédhajtóművek (APU-k)

X/—

—

Dugattyús motorok:

70.	Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggők

—

70A.	Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)

X/X

—

70B.	Motorteljesítmény

—

71.

Hajtómű

X/—

—

73.	Motorüzemanyag és -vezérlés

X/X

—

73A.	FADEC-rendszerek

X/X

—

74.

Gyújtás

X/X

—

76.	Motorvezérlés

X/—

—

77.	Hajtóműkijelzés

X/X

—

78.

Kiáramlás

X/—

—

79.

Olaj

X/—

—

80.

Indítás

X/—

—

81.

Turbina

X/—

—

82.	Vízbefecskendezés

X/—

—

83.	Segédberendezés-hajtóművek

X/—

—

84.	Meghajtás fokozása

X/—

—

Légcsavar:

60A.	A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárások

—

61.	Légcsavarok/meghajtás

X/X

—

61A.	Légcsavar-konstrukció

X/X

—

61B.	Légcsavarállító berendezés

X/—

—

61C.	Légcsavar szinkronizálása

X/—

—

61D.	Légcsavar elektronikus vezérlése

X/X

61E.	Légcsavar jegesedés elleni védelme

X/—

—

61F.	Légcsavar-karbantartás

X/X

4. Típustanfolyam és vizsgaszabvány

4.1. Elméleti vizsgaszabvány

A légijármű-típustanfolyam elméleti tananyagrészének teljesítését követően írásbeli vizsgát kell tenni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:

a)	A vizsga feleletválasztásos kérdésekből áll. Minden kérdésre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik helyes. A vizsgára fordítható idő a kérdések számán, a válaszadási idő pedig a kérdésenként 90 másodperces átlagon alapul.

A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie.

c)	Számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például helytelen előjel (+ vagy –) vagy nem megfelelő mértékegységek használatához. Véletlenszerű számok nem lehetnek.

d)	Az egyes fejezetekhez írt vizsgakérdéseknek (3) meg kell felelniük a »Típustanfolyami szintek« című 2. pontban meghatározott előírásoknak. Korlátozott számban azonban egyszerűbb kérdések használata is elfogadható.

e)	A vizsga alatt a könyveket csukva kell tartani (nem szabad segédeszközöket használni). Kivételt képez a B1 vagy B2 kategória, ha a jelöltnek műszaki dokumentáció értelmezéséből kell vizsgáznia.

A vizsgán tanóránként legalább egy kérdésnek szerepelnie kell. A kérdések számának arányosnak kell lennie a fejezetekkel és a szintekkel:

—	az adott fejezet és szint oktatására fordított tényleges tanórákkal,

—	a képzési igények elemzésében megadott tanulási célkitűzésekkel.

A tagállam illetékes hatósága a tanfolyam jóváhagyásakor értékeli a kérdések számát és szintjét.

g)	A vizsga legalább 75 %-os szint teljesítése esetén sikeres. Ha a típusvizsga több részvizsgára oszlik, mindegyik vizsgát legalább 75 %-os szinten kell teljesíteni. Annak érdekében, hogy pontosan 75 %-os megfelelési szint is elérhető legyen, a vizsgakérdések számának a 4 többszörösének kell lennie.

h)	Büntetőpont (a rosszul megválaszolt kérdésre adott negatív pont) nem adható.

i)	A modulok befejezésekor tett vizsgákat csak akkor lehet a záróvizsga részének tekinteni, ha az megfelelő számú és színvonalú kérdést tartalmaz.

4.2. Gyakorlati vizsgaszabvány

A légijármű-típustanfolyam gyakorlati tananyagrészének teljesítését követően értékelést kell készíteni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:

a)	megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelnie a hallgató teljesítményét;

b)	az értékelésnek a hallgató szakismeretét és jártasságát kell értékelnie.

5. Típusvizsgaszabvány

A vizsgát a 147. rész szerint az illetékes hatóság által megfelelő módon jóváhagyott oktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak kell lefolytatnia.

A vizsgának szóbeli részből, írásbeli részből, gyakorlati értékelésből vagy ezek kombinációjából kell állnia, és a következőknek kell megfelelnie:

a)	A szóbeli vizsgakérdésnek nem eldöntendő kérdésnek kell lennie.

b)	Az írásbeli vizsgakérdések szövegesen megválaszolandó vagy feleletválasztásos kérdések lehetnek.

c)	A gyakorlati értékelés során a jelöltnek a feladat végrehajtása során mutatott hozzáértését kell megítélni.

d)	A vizsgákon a 3. bekezdés szerinti »Típustanfolyam/vizsga« tantervből vett mintafejezeteket (4) a megjelölt szintnek megfelelően kell szerepeltetni.

f)	A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.

A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:

1.	a légi jármű és rendszereinek beható ismerete;

a karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatoknak a karbantartási kézikönyv és az egyéb vonatkozó utasítások szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, továbbá a légijármű-típusnak megfelelő feladatok szükség szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések, például hajtóműpróba;

3.	a légi járműhöz tartozó minden műszaki irat és dokumentáció helyes használata;

4.	a speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek helyes használata, a típusra jellemző alkatrészek kiépítésének és cseréjének végrehajtása, ideértve közvetlenül a szárnyszerkezeten végzett karbantartási tevékenységeket is.

A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:

Legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor. Az első sikertelen vizsga után 30, a második sikertelen vizsga után 60 nap elteltével kísérelhető meg újabb vizsga.

A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.

2.	A típusvizsgát és az előírt gyakorlatot a légijármű-karbantartó engedély típusbejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.

3.	A típusvizsgára egyetlen vizsgáztató jelenléte esetén is sor kerül. A vizsgáztató(k) nem vehet(nek) részt a hallgatók képzésében.

i)	A vizsgáztató(k)nak olyan aláírt írásbeli jelentést kell készíteniük, amelyből kiderül, hogy miért volt sikeres vagy sikertelen a vizsga.

6. Munkahelyi képzés

A munkahelyi képzéseket engedéllyel rendelkező illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.

A képzést az adott légi járművek karbantartásához megfelelően jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezetnél és ezen szervezet irányításával kell lebonyolítani, és a megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelni.

A tanfolyamot és a vizsgát a típusminősítés bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.

a) Cél:

A munkahelyi képzés célja a biztonságos karbantartás végrehajtása során előírt szakértelem és szakmai tapasztalat megszerzése.

b) Tartalom:

A munkahelyi képzés során az illetékes hatóság számára elfogadható feladatokat kell áttekinteni. A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő munkahelyi képzési feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb karbantartási feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.

A hallgatóknak alá kell írniuk a teljesített feladatokat, a kijelölt felügyelőnek pedig ellen kell jegyeznie őket. A felsorolt feladatoknak aktuális munkakártyára/munkalapra stb. kell hivatkozniuk.

A teljesített munkahelyi képzés kötelező végső értékelését megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell végrehajtania.

A munkahelyi képzési munkalapokon/naplóban a következő adatokat kell feltüntetni:

1.	hallgató neve;

2.	születési ideje;

3.	jóváhagyott karbantartó szervezet;

helyszín;

5.	a felügyelő(k) és a vizsgáztató neve (beleértve adott esetben az engedélyszámot is);

6.	a feladat teljesítésének dátuma;

7.	a feladat és a munkakártya/munkarend/műszaki napló stb. leírása;

8.	a légi jármű típusa és lajstromozása;

9.	igényelt légijármű-minősítés.

Az illetékes hatóság általi ellenőrzés elősegítése érdekében a munkahelyi képzés igazolásának a következőkből kell állnia: i. részletes munkalapok/napló és ii. megfelelési jelentés, amely igazolja, hogy a munkahelyi képzés hogyan tesz eleget az e részben foglalt követelménynek.

IV. függelék

Szükséges szakmai tapasztalat a 66. rész szerinti légijármű-karbantartói engedély kiterjesztéséhez

Az alábbi táblázat azokat a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeket foglalja össze, amelyek egy már meglévő, 66. rész szerinti engedély új kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztéséhez szükségesek.

E tapasztalatnak üzemben levő légi jármű karbantartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatnak kell lennie a kérelem szempontjából releváns alkategóriában.

A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény 50 %-kal csökkenthető, ha a kérelmező elvégezte a 147. rész szerint jóváhagyott, az alkategória szempontjából releváns tanfolyamot.

-ig: -tól:	A1	A2	A3	A4	B1.1	B1.2	B1.3	B1.4	B2	B3
A1	—	6 hónap	6 hónap	6 hónap	2 év	6 hónap	2 év	1 év	2 év	6 hónap
A2	6 hónap	—	6 hónap	6 hónap	2 év	6 hónap	2 év	1 év	2 év	6 hónap
A3	6 hónap	6 hónap	—	6 hónap	2 év	1 év	2 év	6 hónap	2 év	1 év
A4	6 hónap	6 hónap	6 hónap	—	2 év	1 év	2 év	6 hónap	2 év	1 év
B1.1	semmi	6 hónap	6 hónap	6 hónap	—	6 hónap	6 hónap	6 hónap	1 év	6 hónap
B1.2	6 hónap	semmi	6 hónap	6 hónap	2 év	—	2 év	6 hónap	2 év	semmi
B1.3	6 hónap	6 hónap	semmi	6 hónap	6 hónap	6 hónap	—	6 hónap	1 év	6 hónap
B1.4	6 hónap	6 hónap	6 hónap	semmi	2 év	6 hónap	2 év	—	2 év	6 hónap
B2	6 hónap	6 hónap	6 hónap	6 hónap	1 év	1 év	1 év	1 év	—	1 év
B3	6 hónap	semmi	6 hónap	6 hónap	2 év	6 hónap	2 év	1 év	2 év	—

V. függelék

Kérelem-formanyomtatvány – 19. számú EASA-űrlap

1.	Ez a függelék a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtása céljából alkalmazott űrlap mintáját tartalmazza.

A tagállam illetékes hatósága a 19. számú EASA-űrlapot csak abban az esetben módosíthatja, ha olyan kiegészítő információkat kíván rajta feltüntetni, amelyek a kérelem alátámasztásához azért szükségesek, mert a nemzeti követelmények megengedik vagy megkövetelik a III. melléklet (66. rész) alapján kiadott légijármű-karbantartói engedélynek az I. mellékletben (M. rész) és a II. mellékletben (145. rész) előírt követelményen kívüli alkalmazását.

VI. függelék

Légijármű-karbantartói engedély a III. melléklet (66. rész) szerint – 26. számú EASA-űrlap

1.	A következő oldalak a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély mintáját tartalmazzák.

Az okmányt a bemutatott szabványos formátumban kell nyomtatni, mérete azonban a számítógépes nyomtatás igényei szerint tetszőlegesen csökkenthető. Csökkentett méret esetében gondosan ügyelni kell arra, hogy az okmányon maradjon elegendő hely a hivatalos bélyegzők számára. Számítógéppel nyomtatott okmány esetében a kitöltetlen rovatok elhagyhatók, de csak azzal a feltétellel, hogy az okmány külső megjelenéséből egyértelműnek kell lennie, hogy a III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyről van szó.

Az okmányt vagy angol nyelven, vagy az érintett tagállam hivatalos nyelvén kell kiállítani; ha az okmány kiállítása az érintett tagállam hivatalos nyelvén történik, akkor minden olyan jogosult esetében, aki az adott tagállamon kívül dolgozik, a kölcsönös elismerés és a könnyű megértés érdekében egy második, angol nyelvű változatot is csatolni kell.

4.	Minden egyes jogosulthoz egyedi engedélyszámot kell rendelni, amelynek nemzeti azonosítóból és egyedi alfanumerikus jelsorozatból kell állnia.

5.	Az okmány oldalainak sorrendje nem kötött, és az egyes rovatokat elválasztó vonalak elhagyhatók; az okmányon az adatokat azonban mindenkor úgy kell elhelyezni, hogy az okmány minden egyes oldaláról könnyen felismerhető legyen, hogy az alábbi engedélyminta melyik oldalának felel meg.

Az okmányt elkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmányt azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell kibocsátania.

A meglévő légijármű-karbantartói engedély módosítását előkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmány módosítását azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell elvégeznie.

8.	A légijármű-karbantartói engedélyt a jogosult köteles mindenkor jó állapotban tartani. A jogosult felelős azért, hogy az okmányon arra illetéktelen személyek bejegyzést ne tegyenek.

9.	Ha a jogosult a 8. pontban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor az okmány érvénytelenné nyilvánítható, a jogosult megfosztható a tanúsítási engedélyek birtoklásának jogától, továbbá a jogosulttal szemben a nemzeti jog alapján büntetőeljárás kezdeményezhető.

10.	A III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyt valamennyi tagállam elismeri, másik tagállamban való munkavállalás esetén az okmányt nem kell újra cserélni.

11.	Az okmánynak nem kötelező tartalmaznia a 26. számú EASA-űrlap mellékletét; a melléklet csak olyan nemzeti jogosultságoknak a feltüntetésére vehető igénybe, amelyekre a III. melléklet (66. rész) nem terjed ki.

12.	Tájékoztatásul: a tagállam illetékes hatósága által a III. melléklet (66. rész) alapján ténylegesen kibocsátott légijármű-karbantartói engedély oldalainak sorrendje eltérhet, és az okmánynak nem kell feltétlenül tartalmaznia az egyes rovatokat elválasztó vonalakat.

13.

Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a légijármű-típusra való jogosultságot tartalmazó oldalt mindaddig nem adja ki, amíg légijármű-típusra való jogosultságot első ízben az okmányba be nem kell vezetni. Ha az okmányba több ilyen jogosultságot is be kell vezetni, az illetékes hatóság a szóban forgó oldalból pótlapokat is kibocsáthat.

14.	A 13. pontban foglalt követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy minden oldal és pótlap a megadott formátumot kövesse, és az adott oldalra vonatkozóan előírt információkat tartalmazza.

15.	Az engedélyben feltüntetett korlátozások a tanúsítási jogosultságokból való kizárást jelentik. Ha az okmányba nem kell korlátozást bevezetni, a »Korlátozások« című oldalon a következő bejegyzést kell tenni: »Nincs korlátozás«.

16.	Ha az okmány kiállítása előnyomtatott nyomtatványon történik, akkor a kategóriákra, az alkategóriákra és a típusra való jogosultságra vonatkozó négyzetek közül azokat, amelyek nem tartalmaznak jogosítást, egyértelműen akként meg kell jelölni.

17.	A légijármű-karbantartói engedély mintája a III. melléklet (66. rész) szerint

”

A 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (147. rész) a következőképpen módosul:

(1)

a tartalomjegyzék helyébe a következő lép:

„TARTALOM

147.1

A. SZAKASZ – MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOSSÁGOK

147.A.05.

Hatály

147.A.10.

Általánosságok

147.A.15.

Kérelem

B. ALRÉSZ – SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

147.A.100.

A létesítménnyel szembeni követelmények

147.A.105.

Személyi feltételek

147.A.110.

Az oktatókról és az elméleti és gyakorlati vizsgáztatókról vezetett nyilvántartások

147.A.115.

Oktatási eszközök

147.A.120.

Karbantartó-tananyag

147.A.125.

Nyilvántartások

147.A.130.

Képzési módszerek és minőségbiztosítási rendszer

147.A.135.

Vizsgák

147.A.140.

A karbantartó személyeket kiképző szervezet kézikönyve

147.A.145.

A karbantartó személyeket kiképző szervezet jogosultságai

147.A.150.

Változások a karbantartó személyeket kiképző szervezetnél

147.A.155.

A jóváhagyás folyamatos érvényessége

147.A.160.

Szabálytalanságok

C. ALRÉSZ – JÓVÁHAGYOTT ALAPTANFOLYAM

147.A.200.

A jóváhagyott alaptanfolyam

147.A.205.

Elméleti alapvizsga

147.A.210.

Gyakorlati alapvizsga

D. ALRÉSZ – LÉGIJÁRMŰ-TÍPUSKÉPZÉS/FELADATORIENTÁLT KÉPZÉS

147.A.300.

Légijármű-típusképzés/feladatorientált képzés

147.A.305.

Légijármű-típusvizsga és feladatorientált vizsga

B. SZAKASZ – AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI

A. ALRÉSZ – ÁLTALÁNOSSÁGOK

147.B.05.

Hatály

147.B.10.

Az illetékes hatóság

147.B.20.

Nyilvántartások vezetése

147.B.25.

Mentességek

B. ALRÉSZ – A JÓVÁHAGYÁS KIBOCSÁTÁSA

147.B.110.

A jóváhagyási és a jóváhagyás-módosítási eljárás

147.B.120.

Eljárás az érvényesség folyamatos fenntartására

147.B.125.

A karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyásról szóló igazolása

147.B.130

Szabálytalanságok

C. ALRÉSZ – A KARBANTARTÓ SZEMÉLYEKET KIKÉPZŐ SZERVEZET JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSA, FELFÜGGESZTÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA

147.B.200.

A karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyásának visszavonása, felfüggesztése és korlátozása

I. függelék –

Az alaptanfolyam időtartama

II. függelék –

Karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyása a IV. melléklet (147. rész) szerint – 11. számú EASA-űrlap

III. függelék –

Bizonyítvány a IV. melléklet (147. rész) szerint – 148. és 149. számú EASA-űrlap”;

(2)	az A. szakasz címe a következőre módosul: „A. SZAKASZ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK”

(3)	a 147.A.125. pont helyébe a következő lép: „147.A.125. Nyilvántartások A szervezetnek a hallgató vizsga és értékelési eredményeit korlátlan ideig meg kell őriznie.”;

(4)

a 147.A.145. pont az alábbiak szerint módosul:

az e) pont helyébe a következő lép:

„e)	Vizsgáztatásra csak az a szervezet kaphat jóváhagyást, amely az adott képzésre is rendelkezik jóváhagyással.”;

ii.

az f) pont helyébe a következő lép:

„f)	Az e) ponttól eltérve elméleti alaptanfolyam vagy típustanfolyam megtartására jogosult szervezet olyan esetekben típusvizsgát is lebonyolíthat, ha a vizsgához nem kötelező típusképzést elvégezni.”;

(5)	az A. szakasz C. alrészének a címe a következőre módosul: „C. ALRÉSZ JÓVÁHAGYOTT ALAPTANFOLYAM ”

(6)

a 147.A.200. pont b) bekezdése helyébe a következő lép:

„b)	Az elméleti képzésnek a légijármű-karbantartási engedélykategóriára vagy alkategóriára a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tanterv elméleti alapismereteit kell magában foglalnia.”

(7)	A B. szakasz címe a következőre módosul: „B. SZAKASZ AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI ”

(8)	a 147.B.15. pontot törölni kell.

(9)

a 147.B.120. pontnak az a) bekezdése helyébe a következő lép:

„a)	Az e mellékletnek (147. rész) való megfelelést 24 hónapnál nem hosszabb időszakon belül minden szervezetnél teljeskörűen felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie legalább egy tanfolyamra és egy, a karbantartó személyeket kiképző szervezet által lebonyolított vizsgára.”;

(10)

Az I. függelék helyébe a következő lép:

„I. függelék

Az alaptanfolyam időtartama

A teljes alaptanfolyamok minimális hosszának a megállapításához a következő táblázat az irányadó:

Alaptanfolyam	Időtartam (tanórában megadva)	Az elméleti képzés aránya (%-ban)
A1	800	30–35
A2	650	30–35
A3	800	30–35
A4	800	30–35
B1.1	2 400	50–60
B1.2	2 000	50–60
B1.3	2 400	50–60
B1.4	2 400	50–60
B2	2 400	50–60
B3	1 000	50–60”

(11)	A II. függelék a következőképpen módosul: „II. függelék Karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyása a IV. melléklet (147. rész) szerint – 11. számú EASA-űrlap

(12)

A III. függelék helyébe a következő lép:

„III. függelék

Bizonyítvány a IV. melléklet (147. rész) szerint – 148. és 149. számú EASA-űrlap

1. Alapképzés/alapvizsga

Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti alapképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az alapképzésnek, az alapvizsgának, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.

A bizonyítvány az egyes modulzáró vizsgákat a teljesítésük dátuma szerint tartalmazza a III. melléklet (66. rész) I. függelékének megfelelő változatával együtt.

2. Típusképzés/típusvizsga

Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti típusképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az elméleti képzési résznek, a gyakorlati képzési résznek, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.

A bizonyítványnak tartalmaznia kell azt a légijármű-/hajtómű-kombinációt, amelyre a képzés irányult.

A nem megfelelő hivatkozások törlendők, és a tanfolyam típusa mezőben fel kell tüntetni, hogy csupán az elméleti részeket vagy csak a gyakorlati részeket, vagy az elméleti és a gyakorlati részeket is teljesítették-e.

A bizonyítványnak meg kell határoznia, hogy a tanfolyam teljes (sárkányszerkezetekről, hajtóművekről vagy elektromossági/repülőelektronikai ismeretekről szóló tanfolyam) vagy a jelölt korábbi tapasztalatai alapján más jellegű tanfolyam volt-e (például A340-esről szóló tanfolyam A320-as technikusok számára). Ha a tanfolyam nem teljes tanfolyam, akkor fel kell tüntetni a bizonyítványban, hogy az interfészterületekre kitértek-e.

(1) A 2 000 kg maximális felszállótömeg alatti, nem túlnyomásos kabinú dugattyús hajtóműves repülőgépek esetében a minimális időtartam 50 %-kal csökkenthető.

(2) A (66.A.42. pontban meghatározott) 2. csoportba tartozó helikopterek esetében a minimális időtartam 30 %-kal csökkenthető.

(3) A 4. pontban a 3.1. e) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.

(4) Az 5. pontban a 3.1. e) és a 3.2 b) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.