(1)

Az 1175/2005/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból („Kína”) származó bárium-karbonát behozatalára. A végleges specifikus vám mértéke 6,3–56,4 EUR/tonna között mozog.

(2)

A Kínából származó bárium-karbonát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló, 2010. márciusi értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2010. április 19-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(3)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet a bárium-karbonát Európai Unión belüli egyedüli gyártója, a Solvay & CPC Barium Strontium GmbH & Co. KG („kérelmező”) nyújtotta be, melynek termelése az uniós bárium-karbonát-gyártás 100 %-át teszi ki. A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

(4)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítést (4) („a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés ”).

(5)

A dömping és a károkozás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra vonatkozott („a felülvizsgálati időszak”).

(6)

A károkozás folytatódásának valószínűségével kapcsolatos értékeléshez releváns tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott („a figyelembe vett időszak”).

(7)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a kínai exportáló gyártókat, az importőröket/kereskedőket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, az analóg országbeli gyártókat, valamint a kínai hatóságokat.

(8)

A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Minden olyan érdekelt felet meghallgattak, aki azt kérte, és konkrét okokkal indokolni tudta, hogy miért szükséges a meghallgatása.

(9)

Tekintettel a kérelemben felsorolt kínai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben mintavételről rendelkeztek a dömping, valamint a dömping ismétlődése valószínűségének megállapítása érdekében, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően.

(10)

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, minden exportáló gyártót felkértek arra, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően szolgáltassanak alapvető információkat az érintett termékre vonatkozóan a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakban folytatott tevékenységeikről.

(11)

A Bizottság csak három kínai vállalattól, illetve vállalatcsoporttól kapott választ, így az a döntés született, hogy nincs szükség mintavételre a kínai exportáló gyártók esetében.

(12)

A Bizottság valamennyi ismert érintett félnek küldött kérdőívet, valamint azoknak is, akik a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérdőívet igényeltek.

(13)

A kérelmező és a vele kapcsolatban álló ügynök, kilenc felhasználó, négy importőr, két kínai exportőr gyártó, valamint a lehetséges analóg országokból két gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A mintavételi eljárás keretében választ adó kínai exportáló gyártók egyike úgy döntött, hogy a továbbiakban nem működik együtt az eljárásban.

(14)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, melyet szükségesnek tartott a dömping és a kár folytatódása valószínűségének és az uniós érdeknek a megállapításához. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(15)

Az érintett termék megegyezik az előző vizsgálatban érintett termékkel, melynek meghatározása a következő: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2836 60 00  KN-kód alá besorolt, 0,07 tömegszázaléknál nagyobb stronciumtartalmú és 0,0015 tömegszázaléknál nagyobb kéntartalmú bárium-karbonát, por, préselt granulátum vagy kalcinált granulátum formájában.

(16)

A bárium-karbonátot elsősorban a tégla- és cserépiparban, a kerámiaágazatban és a ferritgyártásban használják. Korábban a katódsugaras televíziók (CRT) gyártásához használták, de ezek a készülékek eltűntek az Unióból, és helyükbe az LCD- és plazmatelevíziók léptek.

(17)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan ez a vizsgálat is kimutatta, hogy a Kínában előállított és az Unióba exportált bárium-karbonát, valamint az analóg országban (India) előállított és annak belföldi piacán értékesített bárium-karbonát, továbbá a kérelmező által az Unióban előállított és ott értékesített bárium-karbonát alapvető fizikai és vegyi tulajdonságai, valamint alapvető felhasználása megegyeznek.

(18)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(19)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódásához vezet-e.

(20)

A 16 ismert kínai exportáló gyártóból – akikkel a Bizottság felvette a kapcsolatot a hatályvesztési felülvizsgálat megindításakor – három válaszolt a mintavételre, de csak ketten működtek együtt teljes mértékben a Bizottsággal a kérdőív maradéktalan kitöltésével.

(21)

Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaságú ország, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók számára a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország („analóg ország”) árai vagy számtanilag képzett értékei alapján kell megállapítani.

(22)

Az eredeti vizsgálat során az Amerikai Egyesült Államok volt az analóg ország, és a jelenlegi vizsgálatban is ezt az országot javasolták figyelembe venni a rendes érték megállapításához. Szükségesnek tűnt azonban ellenőrizni, hogy az említett ország még mindig alkalmas-e a szóban forgó hatályvesztési felülvizsgálat céljaira. A bárium-karbonát valamennyi ismert nemzetközi előállítójának levelet küldött a Bizottság: Brazíliába, Indiába, Japánba és az USA-ba. Két válasz érkezett: egy USA-beli és egy indiai gyártótól.

(23)

Az olyan kritériumok körültekintő elemzését követően, mint az össztermelés, a gyártók száma, a piaci verseny, a teljes behozatal, a dömpingellenes vámok és a vámtételek az amerikai és az indiai belföldi piacon, India analóg országként való kiválasztása mellett döntöttek. A kiválasztásnál – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően – Indiát az USA-hoz képest alkalmasabbnak tartották a piac nagyobb mérete, a jelentősebb importvolumenek, valamint a belföldi piacon az adott termékre vonatkozó erősebb verseny miatt. Erre vonatkozóan egyetlen érdekelt féltől sem érkezett megjegyzés vagy ellenvetés. Ennek eredményeképpen a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók számára a rendes értéket az indiai gyártó által szolgáltatott adatok alapján állapították meg.

(24)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban részesülő vállalat esetében az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság megvizsgálta, hogy a bárium-karbonát független vevőknek történő belföldi értékesítései reprezentatívak voltak-e a felülvizsgálati időszakban, vagyis az ilyen eladások összvolumene elérte-e az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítéseinek legalább 5 %-át. A vizsgálat rámutatott, hogy ezek az értékesítések nem voltak reprezentatívak, és emiatt a rendes értéket számtanilag kellett képezni. A rendes értéket az előállítás összköltségei alapján számították ki, melyekhez hozzáadták a vállalat értékesítési, általános és adminisztratív költségeit („SGA-költségek”), valamint a hasonló termék rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítései során elért nyereséget.

(25)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesülő vállalat esetében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján állapították meg.

(26)

Először azt ellenőrizték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt-e a hasonló termék független vevőknek történő belföldi összértékesítése, azaz elérte-e az Unióba exportált érintett termék értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át. Az indiai együttműködő gyártó felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítéseit kellőképpen reprezentatívnak tekintették.

(27)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósultnak tekinthetők-e. Ezt úgy állapították meg, hogy az indiai piacon értékesített hasonló termék esetében meghatározták a felülvizsgálati időszak során a független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítések arányát. Mivel a felülvizsgálati időszakban nem volt nyereséges a hasonló termék értékesítése, számtanilag képzett rendes értéket kellett alkalmazni. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának megfelelően számították ki az érintett gyártónál felmerült előállítási összköltséghez hozzáadva az SGA- költségeket), valamint a nyereség ésszerű összegét. Az SGA-költségek és a hasonló termék előállítási költségeihez hozzáadott nyereség összhangban volt az eredeti vizsgálatban szereplő összegekkel; az SGA-költségek esetében elérte a 10,6 %-ot, a nyereség esetében pedig a 7,2 %-ot. Nem érkeztek olyan információk, melyek arra utaltak volna, hogy ezek az összegek nem ésszerűek, vagy hogy a nyereség szintje meghaladja más exportőrök vagy gyártók által az azonos általános kategóriába tartozó termékek eladásával a származási ország belföldi piacán általában elért nyereséget.

(28)

Az együttműködő exportáló gyártók minden, az Unióba irányuló exportértékesítése közvetlenül az Unión belüli független vevők részére történt, és ezért az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(29)

A rendes értéket és az exportárat gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze egymással.

(30)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással és a jutalékokkal kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet megállapítása a súlyozott átlaggal számított rendes érték és ugyanazon kereskedelmi szint súlyozott átlaggal számított exportárai közötti összehasonlítás alapján történt.

(32)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesült vállalat esetében ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a vállalat még nagyobb mértékben folytatta a dömpinget.

(33)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesült vállalat esetében az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint végzett összehasonlítás jelentős dömpinget mutatott. E vállalat a maradványvám-köteles export 98 %-át képviseli, az eljárásban együtt nem működő exportáló gyártók fennmaradó 2 %-a pedig nem tudja befolyásolni a megállapított dömpingkülönbözetet. Ezenkívül, mivel nem működtek együtt, nem dömpingelhetnek alacsonyabb szinten, mint az együttműködő vállalat.

(34)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták annak valószínűségét, hogy a dömping folytatódna-e az intézkedések hatályvesztése esetén.

(35)

A dömping folytatódásának valószínűségét illetően megvizsgálták a kínai gyártás és a termelési kapacitás fejlődését, valamint az Unióba és más harmadik országok piacaira irányuló exportértékesítések valószínűsíthető alakulását.

(36)

A panasz szerint Kína a bárium-karbonát legnagyobb előállítója nemzetközi viszonylatban. Ezenkívül Kína az érintett termék előállítása legfontosabb alapanyagának számító barit legnagyobb gyártója. A két együttműködő vállalat termelési kapacitása évente 331 000 tonna, ami háromszorosa a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnak. Ezenkívül e két vállalat 34 000 tonna kihasználatlan összkapacitással rendelkezik, ami elegendő az uniós felhasználás felének biztosításához.

(37)

Jelenleg a bárium-karbonát három legfontosabb nemzetközi előállítója (USA, India és Brazília) dömpingellenes intézkedéseket rendelt el az érintett termék Kínából történő behozatalára. Megállapítható, hogy tekintettel Kína jelentős kihasználatlan termelési kapacitására, valamint a dömping meglétére számos piacon, az intézkedések hatályvesztése esetén további mennyiségek érkeznének az uniós piacra.

(38)

Annak ellenére, hogy dömpingellenes intézkedések vannak érvényben a kínai importtal szemben, a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségeket voltak képesek exportálni az Unióba a felülvizsgálati időszakban (251 EUR/tonna átlagáron), és növelni tudták az EU-n belüli piaci részesedésüket. Mindez a kínai exportőrök uniós piac iránti változatlan érdeklődését jelzi.

(39)

A kínai exportstatisztikák alapján még inkább nyilvánvaló, hogy az Unió vonzó piac a kínai exportáló gyártók számára, mivel azok jórészt az Unióba irányuló export során érték el a legmagasabb (bár dömpingelt) exportárakat. A kínai exportstatisztikák szerint az Unió esetében alkalmazott átlagos eladási ár a felülvizsgálati időszakban 269 USD FOB volt, míg az India esetében alkalmazott átlagos exportár 220 USD volt.

(40)

A kínai exportstatisztikákból kitűnik, hogy a bárium-karbonát fő alkalmazásának (katódsugaras televíziók gyártása) megszűnése ellenére a kínai export világszerte növekedett: a 2009. évi 130 000 tonnáról 2010-ben 158 000 tonnára nőtt.

(41)

Az intézkedések hatályvesztése esetén várható, hogy tekintettel Kína számottevő kihasználatlan termelési kapacitására, a kínai export valószínűleg az Unió felé fog irányulni. Az, hogy a legnagyobb nemzetközi piacokat – mint az USA, India és Brazília – magas dömpingellenes vámokkal védik, alátámasztja ezt a következtetést.

(42)

Ezek az importárak valószínűleg továbbra is dömpingárak lesznek, mivel semmi nem utal arra, hogy az exportőrök megváltoztatnák árképzési magatartásukat, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(43)

Ebből az következik, hogy valószínűsíthető a dömping folytatódása.

(44)

Az egyetlen együttműködő uniós gyártó a bárium-karbonát uniós gyártásának 100 %-át képviselte a felülvizsgálati időszakban. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében úgy tekinthető, hogy ez a gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(45)

Az uniós felhasználás alapja az uniós gazdasági ágazatnak az Unióra vonatkozó kombinált értékesítési volumene és a harmadik országokból származó import volumene volt, Eurostat-adatokra támaszkodva.

(46)

Ennek alapján és az 1. táblázat szerint az uniós felhasználás jelentősen, vagyis 38 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, aminek fő oka a CRT-gyártás megszűnése az Unióban.

(47)

A figyelembe vett időszakban a Kínából származó import volumene 36 %-kal, az uniós felhasználás pedig 38 %-kal csökkent. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések, valamint a csökkenő felhasználás ellenére Kína piaci részesedése három százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(48)

A Kínából származó import átlagárai a figyelembe vett időszakban 9 %-kal emelkedtek. A legnagyobb áremelkedés 2007 és 2008 között történt, ezt követően az árak 2009-ben visszaestek, a felülvizsgálati időszakban viszont újra emelkedtek.

(49)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártelepi árát az uniós határparitáson számított átlagos kínai CIF-importárakkal hasonlították össze. Ezek az árak az Eurostat-számadatokból származtak, és tartalmazták a behozatal utáni költségeket, a vámokat és a dömpingellenes vámokat. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a kínai importárak 37,9 %-kal az uniós gazdasági ágazat eladási ára alá kínáltak a felülvizsgálati időszakban. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy ha az intézkedések nem lettek volna hatályban, akkor a kínai importárak 44,1 %-kal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak volna.

(50)

A bárium-karbonát Kínán kívüli egyéb harmadik országokból származó behozatalának összvolumene jelentéktelen volt, a figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás kevesebb mint 1 %-át képviselte.

(51)

Megjegyzendő, hogy az egyéb harmadik országokból származó behozatal esetében alkalmazott importárak nem kínáltak az uniós árak alá a felülvizsgálati időszakban.

(52)

Megjegyzendő, hogy mivel az uniós gazdasági ágazatot csupán egy gyártó alkotja, a termelésre, kapacitásra és kapacitáskihasználásra vonatkozó adatokat indexálva kell feltüntetni.

3. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(53)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 53 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Megjegyzendő, hogy az uniós gazdasági ágazat 2003 óta kiigazítja termelési modelljét az új piaci helyzethez való megfelelő alkalmazkodás érdekében, a CRT-televíziók Unión belüli gyártásának megszűnése miatt. Következésképpen a termelési kapacitás több mint 50 %-kal csökkent, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket most felváltva állítják elő a stroncium-karbonáttal, ugyanazon berendezés felhasználásával.

(54)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása változatlan maradt. Így a kapacitáskihasználás a termelési volumenekhez hasonlóan alakult.

(55)

A figyelembe vett időszakban a raktárkészletek 59 %-kal csökkentek. E csökkenés oka a kereslet visszaesése és az uniós gazdasági ágazatnak az új piaci helyzethez való alkalmazkodási képessége.

(56)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 41 %-kal csökkent. A legnagyobb csökkenés 2009-ben, az általános gazdasági visszaesés miatt következett be. Így az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene ugyanazon időszak alatt arányosan jobban csökkent, mint az uniós felhasználás. Az értékesítés értéke kisebb mértékben csökkent, mint az értékesítések volumene, mivel az uniós gazdasági ágazat növelni tudta árszintjét a figyelembe vett időszakban, melynek folyamán az eladási egységárak 23 %-kal növekedtek.

(57)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 5 %-kal növekedett 2009-ben, mielőtt jelentősen, 10 %-kal csökkent a felülvizsgálati időszakban. Ez azt jelzi, hogy piaci növekedés hiányában az uniós gazdasági ágazat nem tudta megtartani piaci részesedését.

(58)

A foglalkoztatás jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban a gazdasági visszaesés és az új piaci helyzet miatt. Az átlagbérek 13 %-kal emelkedtek a magas inflációs ráta miatt, ami közvetlen hatással volt a fizetések indexálására. A termelékenység 18 %-kal visszaesett ugyanezen időszak alatt amiatt, hogy a termelési volumen csökkent, amit nem lehetett ellensúlyozni létszámcsökkentéssel.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége több mint 106 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban a gazdasági visszaesés és a CRT-televíziók gyártásának megszűnése miatt. Mindkét tényező hatást gyakorolt az értékesítési volumenekre és az előállítási költségekre. A gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban folyamatosan veszteséges volt.

(60)

A figyelembe vett időszakban a beruházások állandóak maradtak. Az uniós gazdasági ágazat beruházásait a végrehajtásuk évében számolták el. A beruházások megtérülése (éves nyereség a beruházások százalékában kifejezve) negatívan alakult a figyelembe vett időszakban, akárcsak a nyereségesség.

(61)

A vizsgálat nem tárt fel olyan bizonyítékokat, melyek arra utalnának, hogy az uniós gazdasági ágazatnak jelentős problémái lettek volna a tőkebevonási képességgel. Megjegyzendő azonban, hogy a figyelembe vett időszakban történt beruházások nem voltak számottevőek.

(62)

A pénzforgalom jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban a raktárkészletek mennyiségének csökkenése miatt.

(63)

Az együttműködő exportáló gyártóktól és az EUROSTAT-tól származó adatok azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakban a hatályban lévő intézkedések ellenére folytatódott a jelentős dömping, sőt, az eredeti vizsgálatban megállapítottakhoz képest még nagyobb mértékben.

(64)

Az általános gazdasági visszaesés és egy fontos alkalmazás megszűnése miatti kedvezőtlen gazdasági környezetben az uniós gazdasági ágazat nem épült fel a korábbi dömping hatásaiból, különös tekintettel az értékesítési volumenre, az eladási árra és a nyereségességre. Ezenkívül megállapították, hogy a dömping folytatódott a felülvizsgálati időszakban.

(65)

Az uniós gazdasági ágazat bárium-karbonát termelése 34 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat csupán korlátozott mennyiségben tudott exportálni a kínai exportőrök részéről az Unión kívüli piacokon mutatkozó erős verseny miatt. A figyelembe vett időszakban az exportvolumen csökkenése a gazdasági visszaesésre is visszavezethető.

(66)

Míg valamennyi fő kármutató – az értékesítési volumen, a nyereségesség, a termelés, a foglalkoztatás és a termelékenység – kedvezőtlenül alakult a figyelembe vett időszakban, a dömpingellenes intézkedések enyhítően hatottak az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését illetően az enyhén csökkenő tendencia azt mutatja, hogy a meglévő intézkedések ellenére és figyelembe véve a piaci felhasználás csökkenését, a kínai import amellett, hogy kizárt más országokat a piacról, növelte piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat rovására.

(68)

Következésképpen, tekintettel az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó mutatók kedvezőtlen alakulására, megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot továbbra is jelentős kár érte a figyelembe vett időszakban. Emiatt megvizsgálták, hogy valószínűsíthető-e a kár folytatódása az intézkedések hatályvesztése esetén.

(69)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós piacon a felhasználás jelentősen csökkent az eredeti vizsgálat óta a CRT-gyártás megszűnése és a gazdasági visszaesés miatt. Ilyen körülmények között a kínai import piaci részesedése több mint 15 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és a harmadik országokból származó import jelentősen csökkent. Ez azt mutatja, hogy a hatályban lévő intézkedések és a csökkenő uniós felhasználás ellenére a kínai exportáló gyártók folyamatosan érdeklődést mutattak az uniós piac iránt, és képesek voltak harmadik országokat kizárni az uniós piacról.

(70)

Arra is emlékeztetni kell, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is jelentős mértékben dömpingeltek és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak a felülvizsgálati időszakban. Ennek alapján nincs ok azt feltételezni, hogy a kínai vállalatok a jövőben nem folytatják a dömpinget és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálást.

(71)

A vizsgálat rámutatott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős – körülbelül 280 000 tonna – kihasználatlan kapacitással rendelkeztek a felülvizsgálati időszakban. Ez az uniós piac méretének több mint háromszorosát tette ki a felülvizsgálati időszakban. A várható kínai keresletnövekedés ellenére a felesleges kapacitás várhatóan az elkövetkező években is fennmarad és igen számottevő lesz.

(72)

Az uniós piac a kínai export elsődleges rendeltetési helye. A többi fontos exportpiac – mint az USA és India – magas (5) dömpingellenes vámokat vezetett be a Kínából származó bárium-karbonátra. Így e piacok gyakorlatilag elérhetetlenek a kínai export számára. Figyelemmel a kínai exportáló gyártók uniós piac iránti érdeklődésére, az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan tekintélyes volumenű export irányulna az uniós piacra, ami általánosságban erőteljesen lenyomná az árakat.

(73)

A fentiek alapján az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a Kínából származó és az Unióba irányuló dömpingelt import jelentős növekedése, ami lenyomná az árakat. Ez a helyzet középtávon az uniós gazdasági ágazat megszűnéséhez vezetne, mivel az értékesítési volumenek csökkenése nem tenné lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára az állandó költségek megfelelő csökkentését és a szükséges árszintek elérését. A kár folytatódását még problematikusabbá tette a figyelembe vett időszakban a gazdasági visszaesés és egy fontos alkalmazás megszűnése.

(74)

Bár a kínai importárak 17,8 %-kal emelkedtek a felülvizsgálati időszak végétől 2011. februárig – míg az uniós gazdasági ágazat eladási árai csupán 7 %-kal emelkedtek ugyanezen időszak alatt –, a kínai import továbbra is több mint 15 %-kal az uniós árak alá kínált a felülvizsgálati időszakot követően.

(75)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az Unió egészének érdekeivel ellentétes lenne-e. Az uniós érdek meghatározása a különböző érdekek – pl. az uniós gazdasági ágazat és az importőrök érdekei, valamint az érintett termék felhasználóinak az érdekei – értékelésén alapult.

(76)

Mivel a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, elemezni kell azt a helyzetet, melyben a dömpingellenes intézkedések már hatályban voltak, és értékelni kell a jelenlegi dömpingellenes intézkedések által az érintett felekre gyakorolt, indokolatlanul kedvezőtlen hatásokat is.

(77)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy van-e olyan kényszerítő ok, melyből arra lehetne következtetni, hogy ebben a konkrét esetben nem szolgálja az uniós érdeket az intézkedések fenntartása, azon fenti következtetés ellenére, hogy valószínűsíthető a dömping és a kár folytatódása.

(78)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat nagyon költséghatékonyan működött. Létszámcsökkentést hajtott végre és megváltoztatta a termelési modelleket az új piaci helyzethez való alkalmazkodás, valamint azon üzem fenntarthatóságának biztosítása érdekében, melyben – az (53) preambulumbekezdésben jelzettek szerint – felváltva bárium-karbonátot és stroncium-karbonátot állítanak elő. Bár az intézkedések nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének javulásához, enyhítették azt. Az intézkedések bevezetése nélkül az uniós piacot valószínűleg Kínából érkező, alacsony árakat alkalmazó import árasztotta volna el, és az uniós gazdasági ágazat megszűnt volna.

(79)

A fent említettek szerint az uniós gazdasági ágazat termelési modellje két, egymástól függő terméken alapul, vagyis mindkét termék esetében elegendő értékesítési volumenre van szükség az állandó költségek csökkentéséhez. Az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatalok volumenének várható növekedése a báriumkarbonát- előállítás jelentős csökkenését fogja eredményezni, ami a stronciumkarbonát-előállítás nyereségességét csökkenti, és esetleg az egész üzem bezárásához vezet.

(80)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatnak érdekében áll a Kínából származó dömpingelt importtal szembeni intézkedések fenntartása.

(81)

A Bizottság minden ismert független importőrnek küldött kérdőíveket. Négy független importőrtől érkezett válasz. Ezen importőrök közül ketten a téglaiparban felhasználandó szuszpenzió – bárium-karbonátból, adalékanyagokból és vízből álló oldat – gyártásával foglalkoztak.

(82)

Az importőrök jelezték, hogy a dömpingellenes vámok kivetése a kivetés időpontjában növelte az árakat. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy ilyen különbség nem volt megfigyelhető többé, mivel az Unióra alkalmazott exportárak az összes Unión kívüli piac esetében alkalmazott átlagárakhoz képest hasonló szinten voltak mint a felülvizsgálati időszakban (6).

(83)

Az importőrök jelezték továbbá, hogy nem volt hiány bárium-karbonátból az uniós piacon, még ha növekvő nehézségekbe ütközött is a bárium-karbonát Kínából való beszerzése a megnövekedett belföldi kereslet miatt. Az importstatisztikák azonban nem jelezték az érintett termék Unióba irányuló exportvolumenének a felülvizsgálati időszak alatti vagy utáni csökkenését. Ezt megerősítik a létszámra vonatkozó, a (71) preambulumbekezdésben található megállapítások is.

(84)

Az is megállapításra került, hogy a hatályban lévő intézkedések nem gyakoroltak semmilyen negatív hatást az importőrök pénzügyi helyzetére.

(85)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket.

(86)

A Bizottság minden ismert felhasználónak küldött kérdőíveket. Az érintett termék kilenc felhasználójától érkeztek válaszok. A (16) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a bárium-karbonát legnagyobb ipari felhasználói az Unióban a tégla- és cserépiparban, a kerámiaágazatban és a ferritgyártásban tevékenykedtek.

(87)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy az intézkedések megléte vagy fenntartása nem áll a felhasználók érdekében, bár állítását nem támasztotta alá tényekkel. A kérdőívre választ adó többi felhasználó közül egyik sem jelezte, hogy az intézkedések jelentős hatással lettek volna üzleti tevékenységükre, és hogy az intézkedéseket meg kellene szüntetni.

(88)

A fentiekre való tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy nincs kényszerítő indok a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(89)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek alapján az intézkedések fenntartását szándékozták javasolni. Határidőt is megállapítottak számukra, melyen belül a nyilvánosságra hozatalt követően észrevételeiket és nyilatkozataikat benyújthatják. A nyilvánosságra hozatalt követően nem érkeztek észrevételek.

(90)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó bárium-karbonát behozatalára alkalmazandó, az 1175/2005/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,