17.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/24

(1)

2010. december 4-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétett értesítéssel bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy az érintett ország) származó vinil-acetát behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

Az eljárást a 2010. október 22-én a vinil-acetát uniós termelésének nagyobb hányadát – ebben az esetben az uniós össztermelés több mint 25 %-át – képviselő Ineos Oxide Ltd (a továbbiakban: a panaszos) által benyújtott panasz alapján indították meg. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, ami elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette az eljárás megindításáról a panaszost, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportáló gyártóit, az ismerten érintett importőröket, kereskedőket, felhasználókat, szállítókat és szövetségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államokat képviselő feleket. A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejtsék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(4)

A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

A Bizottság kérdőíveket küldött az érintett országbeli négy ismert exportáló gyártónak. Hárman közülük válaszoltak a kérdőívre. A negyedik exportáló gyártó nem kívánt a vizsgálatban együttműködni, akit a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatott arról, hogy az alaprendelet 18. cikke szerinti együtt nem működő vállalatként fogja kezelni.

(6)

A Bizottság a panaszosnak és a panaszban említett másik uniós gyártónak is kérdőívet küldött.

(7)

A vizsgálatban potenciálisan érintett, független importőrök nyilvánvalóan nagy számára való tekintettel a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavétel alkalmazását irányozta elő. Valamennyi független importőr felkérést kapott, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelő információkat annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor ki tudja választani a mintát. Mivel azonban az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül csak két importőr tett eleget ennek a kérésnek, a Bizottság úgy döntött, hogy nem végez mintavételt. Két uniós importőr megfelelően kitöltötte a kérdőívet, és egyikőjük telephelyén ellenőrző vizsgálatra került sor.

(8)

Számos érdekelt fél viszont tudatta, hogy felhasználóként érintett. Ők egy külön a felhasználók számára készült kérdőívet kaptak. Tizenkét vállalat töltötte ki a kérdőívet, és kettejük telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(9)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt, és ellenőrzést végzett a következő vállalatok telephelyén:

(10)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2007. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) foglalta magában.

(11)

Az érintett termék az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg a 2915 32 00 KN-kód alá sorolt vinil-acetát.

(12)

A vinil-acetát (a továbbiakban: érintett termék) egy ecetsavból nyert vegyipari termék.

(13)

A vinil-acetát felhasználási köre sokrétű. Nagyrészt két további anyag előállításához használják, ezek a polivinil-acetát és a polivinil-alkohol. E két polimert számos iparágban hasznosítják. A vinil-acetát polimereit általában festékek, ragasztók, bevonatok és textilkikészítő anyagok előállításához használják.

(14)

A vizsgálat rámutatott, hogy az érintett terméknek csak egy típusa létezik.

(15)

A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat által az EU-ban előállított és értékesített vinil-acetát, valamint az érintett országban előállított és az EU-ba exportált vinil-acetát ugyanazokkal az alapvető fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és felhasználásuk módja is megegyezik. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintjük.

(16)

A rendes érték meghatározásához először azt állapítottuk meg, hogy a hasonló terméknek az érintett országbeli exportáló gyártók által független vevőknek történő belföldi értékesítései reprezentatívak-e, vagyis az ilyen értékesítések összmennyisége, az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően, az érintett termék Unióban értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át kiteszi-e.

(17)

A Bizottság ezután azt vizsgálta meg, hogy az egyes exportáló gyártók belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül volt-e. Ezt a vizsgálati időszak alatt a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések arányának meghatározásával állapítottuk meg.

(18)

A belföldi értékesítést akkor tekintettük nyereségesnek, ha az egységár elérte, vagy meghaladta az előállítási költséget. E célból a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatároztuk a belföldi piacon felmerülő előállítási költséget.

(19)

Amennyiben a belföldi piacon az értékesítések mennyiségének több mint 80 %-a a költség feletti áron történt, és az eladási ár súlyozott átlaga legalább akkora volt, mint a termelési költség súlyozott átlaga, a rendes értéket valamennyi belföldi eladási ár súlyozott átlagaként állapítottuk meg, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e. Ha azonban a nyereséges értékesítések a teljes értékesített mennyiség 80 %-át vagy annál kevesebbet tettek ki, vagy ha az eladási ár súlyozott átlaga nem érte el a termelési ár súlyozott átlagát, a rendes érték alapjául csak a nyereséges belföldi értékesítések súlyozott átlagárát vettük.

(20)

A vizsgálat rámutatott, hogy a vinil-acetátot i. uniós székhelyű, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatok exportálták az érintett országból az Unióba, illetve ii. egyetlen exportáló gyártó esetében egy Unión kívüli, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalat.

(21)

Az exportárak az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján mindkét esetben az első független uniós fogyasztóknak kiszabott viszonteladói árak alapján kerültek megállapításra, és azokat a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, valamint a nyereség figyelembe vételével kiigazítottuk.

(22)

A rendes értéket és a szóban forgó exportáló gyártók exportárát gyártelepi alapon hasonlítottuk össze.

(23)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vettük azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. Adott és indokolt esetben kiigazításokat végeztünk a kezelési, raktározási, fuvarozási, biztosítási, valamint a hitelköltségekben, az engedményekben, jutalékokban és behozatali vámokban mutatkozó különbségek figyelembe vétele céljából.

(24)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az USA-beli együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlításával állapítottuk meg.

(25)

Az együtt nem működő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének megállapítása céljából először az együttműködés hiányának mértékét állapítottuk meg. E célból az együttműködő exportáló gyártók által jelentett, az Unióba irányuló exportmennyiséget összehasonlítottuk az Eurostat megfelelő behozatali statisztikáival.

(26)

Mivel az együttműködés az Amerikai Egyesült Államokban nagy mértékű (90 % feletti) volt, ideiglenesen helyénvalónak tekintettük, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet az ország nem együttműködő gyártói számára az együttműködő exportőrökre kivetett legmagasabb vám szintjén határozzuk meg. E kérdés megítélése azonban az eljárás végleges szakaszában még változhat.

(27)

A fenti módszer alapján megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított ár százalékában kifejezve a következők:

(28)

A panaszt az Ineos Oxide Ltd (a továbbiakban: panaszos), egy uniós vinil-acetát-gyártó nyújtotta be, aki az uniós össztermelés jelentős részét képviseli. Az eljárás megindítását egy másik uniós gyártó, a Wacker GmbH is támogatta. Így tehát elmondható, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat vinil-acetát-gyártásának együttesen több mint 25 %-át képviselő uniós gyártók támogatták. Ezért az eljárást az alaprendelet 5. cikke (4) bekezdésének rendelkezései alapján indítottuk meg.

(29)

Egy harmadik uniós székhelyű gyártóról (Celanese Europe GmbH) kiderült, hogy az érintett országban található egyik exportáló gyártóval kapcsolatban áll. A vizsgálat során megszerzett információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy az említett gyártó teljes mértékben az USA-beli Celanese Corporation irányítása alatt áll, amely döntő szerepet játszik az európai üzleti tevékenységekben, mint például az üzleti tervezés, a gyártásellenőrzés, a beszerzés és az értékesítési tevékenység.

(30)

A fentiek fényében úgy tekintettük, hogy a Celanese Europe GmbH a vállalatcsoporton belüli helyzeténél fogva olyan magatartást tanúsított, amely eltér az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti más független gyártók magatartásától. A vállalatról helyzete alapján az is feltételezhető, hogy a dömping káros hatásai megkímélték. Ha pedig a kárra vonatkozó megállapításokat egy ilyen vállalatra is kiterjesztenénk, az torzítaná az uniós gazdasági ágazat állapotára vonatkozó összesített adatokat.

(31)

Ezért ideiglenesen megállapításra került, hogy a Celanese Europe GmbH-t ki kell zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából.

(32)

Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében tehát az Ineos Oxide Ltd és a Wacker GmbH alkotják az uniós gazdasági ágazatot, az uniós gyártás 100 %-át képviselve. Ezekre a vállalatokra a továbbiakban „uniós gazdasági ágazatként” fogunk hivatkozni.

(33)

Annak megállapítása érdekében, hogy a (28) és az azt követő preambulumbekezdésekben meghatározott uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett-e, megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben kellett figyelembe venni az elemzésben az uniós gazdasági ágazatnak az érintett termék kötött felhasználására irányuló termelését.

(34)

Az érintett terméket az uniós gazdasági ágazat mind a) a szabad, mind b) a kötött piacon értékesítette (ugyanazon a vállalatcsoporton belül). A kötött piacon az érintett terméket számos további termék alapanyagaként használják, amelyek például festékekben, ragasztókban, bevonatokban kerülnek felhasználásra.

(35)

Ebben az összefüggésben az érintett termék egyéb termékek nyersanyagaként, ugyanabban a csoportban részt vevő vállalatok számára történő értékesítését „kötött felhasználásnak” lehet tekinteni, amennyiben az alábbiak közül legalább az egyik feltétel teljesül: i. az értékesítés nem piaci áron történik, ii. a fogyasztó nem választhat szabadon szállítót ugyanazon vállalatcsoporton belül. A vizsgálat során ideiglenesen megállapítottuk, hogy az érintett terméket alapanyagként egy másik termék előállítása céljából beszerző vállalatok számára történő értékesítéseket kötött értékesítésnek kell tekinteni; valamint megállapítást nyert az is, hogy a vállalatok kereskedelmi politikájának eredményeként a kapcsolatban álló entitások nem választhatták meg a szállítót.

(36)

E megkülönböztetés a kárelemzés szempontjából releváns. Megállapításra került, hogy a kötött felhasználásra szánt vinil-acetát nem áll közvetlen versenyben az érintett országból származó behozatallal. Ellenben a szabad piacon történő értékesítésre szánt termelésről megállapításra került, hogy közvetlen versenyben áll az említett behozatallal, mivel ezek az értékesítések a rendes piaci körülményeknek megfelelően történtek, ami a szállító szabad megválasztását feltételezi. Ezért ebben az elemzésben a kötött és a szabad piac közötti megkülönböztetés bizonyos kármutatók tekintetében indokolt volt.

(37)

E tekintetben megállapításra került, hogy az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos következő gazdasági mutatók vizsgálatakor a teljes tevékenységet figyelembe kellene venni, az uniós gazdasági ágazat kötött felhasználását is beleértve; ezek a mutatók a termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a dömpingkülönbözet mértéke. Ennek az az oka, hogy ezek a mutatók mindenképpen érintettek, függetlenül attól, hogy a terméket ugyanazon vállalaton vagy vállalatcsoporton belül dolgozzák-e fel, vagy a szabad piacon értékesítik.

(38)

A nyereségességet, a pénzforgalmat, a beruházások megtérülését és a tőkebevonási képességet illetően viszont az elemzést pusztán a szabad piac szintjén végeztük, mivel az, hogy a kötött piacra jellemző árak nem reprezentatívak a rendes piaci feltételekre, kihat az említett mutatók megbízhatóságára.

(39)

Az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyéb gazdasági mutatókat, mint az Unió piacára jellemző fogyasztást, értékesítést, piaci részesedéseket és árakat a szabad piacon uralkodó helyzet fényében elemeztük és értékeltük, különösen, ott, ahol felmérhető piaci körülmények léteznek, illetve ahol a tranzakciók a szállító szabad megválasztásán alapuló rendes piaci körülmények között zajlanak.

(40)

Az említett mutatók tekintetében azonban a kötött piacot is figyelembe vettük, valamint összehasonlítást végeztünk a szabad piacra jellemző adatokkal annak érdekében, hogy megállapítsuk: változtat-e a kötött piac helyzete a pusztán a szabad piac elemzésére alapuló megállapításokon.

(41)

Az uniós fogyasztás meghatározása a következőképpen történt: a vinil-acetát behozott összmennyiségét (az Eurostat adatai alapján, amelyeket az exportáló gyártó által az érintett országból származó import tekintetében megadott, ellenőrzött adatokkal is összevetettünk) hozzáadtuk az uniós gazdasági ágazat és a másik uniós székhelyű gyártó uniós piacon értékesített összmennyiségéhez.

(42)

Tekintettel a szállítók kis számára és a bizalmas üzleti adatok védelmére (alaprendelet, 19. cikk) a fogyasztás alakulását indexáltuk.

1. táblázat

Az uniós fogyasztás

(43)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós piacon, illetve a szabad piacon jelentkező fogyasztás 1 %-kal, illetve 3 %-kal valamelyest csökkent. Ugyanebben az időszakban a kötött piacon viszont 4 %-os növekedést jegyeztek fel.

(44)

Az érintett országból származó behozatal a mennyiség és a piaci részesedés tekintetében a következőképpen alakult:

2. táblázat

Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal

(45)

A figyelembe vett időszak alatt az Unió teljes (kötött és szabad) piacára irányuló, az érintett országból származó behozatal 48 %-kal nőtt. Ez azt jelentette, hogy ugyanezen időszak alatt a piaci részesedés 49 %-kal nőtt. A szabad piacból kivett részesedés viszont 52 %-kal csökkent.

(46)

Az érintett országból származó behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal árai

(47)

Noha a vizsgálati időszakban enyhe emelkedés tapasztalható, az érintett országból származó behozatal átlagárai összességében 26 %-kal csökkentek 2007 és a figyelembe vett időszak között.

(48)

Az uniós piacon érvényes eladási árakat vizsgálva összehasonlítottuk az uniós gazdasági ágazat által a szabad piacon kiszabott átlagárakat az érintett ország importáraival. Az uniós ágazat vonatkozó eladási árait szükség szerint kiigazítottuk gyártelepi árszintre, vagyis kizártuk azokból az uniós szállítási költségeket és levontuk az engedményeket és a visszatérítéseket.

(49)

Ezeket az árakat összevetettük az együttműködő USA-beli exportáló gyártók által kiszabott árakkal, az engedményeket figyelmen kívül hagyva, valamint szükség szerint CIF uniós határparitásra kiigazítva, megfelelően figyelembe véve a vámkezelési költségeket és a behozatal utáni költségeket.

(50)

Az összehasonlításból kiderült, hogy a vizsgálati időszakban az összes együttműködő exportőrtől importált érintett terméket olyan árakon értékesítették az Unióban, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az alákínálás átlagos mértéke az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 17,9 % volt, az együttműködő exportáló gyártók által benyújtott, ellenőrzött adatok alapján. Az áralákínáláshoz kedvezőtlen ártendenciák és jelentős árcsökkenés is társult.

(51)

Az alábbi táblázat az egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja.

4. táblázat

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége

(52)

A figyelembe vett időszak kezdetén az érintett országból származó behozatal egyéb országok behozatalával állt versenyben, mint pl. Tajvan, Ukrajna és Oroszország. A figyelembe vett időszak végén az ezekből a hagyományos forrásokból származó behozatal majdnem a nullára csökkent.

(53)

Egy új exportáló ország, Szaúd-Arábia, amely a vizsgálati időszak alatt lépett be az uniós piacra, mintegy 73 000 tonnát importált a vizsgálati időszak alatt. Arra, hogy ez milyen hatással volt az uniós gazdasági ágazatra, a (91) és az azt követő preambulumbekezdések térnek ki.

(54)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta valamennyi gazdasági tényező és index értékelését, amely 2007 és a vizsgálati időszak vége között az uniós gazdasági ágazat helyzetével összefüggött.

(55)

Mind a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesített mennyiségek, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, bérek, a dömpingkülönbözet mértéke), mind a mikrogazdasági mutatókat (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, beruházások növelése, gyártási költségek) az egész uniós gazdasági ágazat szintjén értékeltük. Az értékelés az uniós gazdasági ágazat által benyújtott, ellenőrzött kérdőívekből nyert adatokon alapult.

(56)

Megjegyzendő, hogy a panaszos csak 2007 során szerezte be gyártólétesítményeit, tehát bizonyos kármutatókra (nyereségesség, bérek, beruházások, beruházások megtérülése, pénzforgalom) vonatkozó adatok 2007-re hiányoznak. Ezért az említett kármutatók tekintetében az elemzés a 2008-tól a vizsgálati időszakig tartó időszakra terjed ki. A többi mutatót illetően vannak 2007-es adatok is, tehát ez utóbbiak esetében az elemzés a teljes figyelembe vett időszakra kiterjed (2007-től a vizsgálati időszakig).

(57)

A panaszos az érintett terméket igyekezett teljes egészében a szabad piacon értékesíteni, míg a másik uniós gyártó főleg a kötött piacra összpontosított, és termelésének csak kis töredékét szánta a szabad piacra. Tekintettel arra, hogy a kárelemzéshez használt adatok főleg csak két forrásból származnak, amelyek közül az egyik főként a kötött piacra összpontosított, és mivel számos kármutató esetében különbséget kell tenni a teljes piac és a szabad piac között, az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikke alapján indexálni kellett a bizalmas adatok védelmében.

(58)

Az alábbi táblázat az uniós gazdasági ágazat össztermelésének, termelési kapacitásának és kapacitáskihasználásának alakulását ismerteti:

5. táblázat

Uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(59)

Amint a fenti táblázat is mutatja, az uniós gazdasági ágazat össztermelése a figyelembe vett időszak alatt 8 %-kal csökkent.

(60)

Ugyanezen időszak alatt a termelési kapacitás 43 %-kal nőtt. A kapacitásnövekedés azonban nem új gyártósorok üzembe helyezésével függ össze, hanem a meglévő kapacitás hatékonyabb felhasználására vezethető vissza.

(61)

E két tényező következtében – azaz, hogy ugyanazon időszak alatt csökkent a termelési összmenynyiség és nőtt a termelési kapacitás – a figyelembe vett időszakban jelentősen, azaz 36 %-kal csökkent a kapacitáskihasználás.

(62)

Az alábbi számok az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségeket, a piaci részesedést és az átlagos értékesítési egységárakat jelölik, a teljes, a kötött és a szabad piac szerinti bontásban.

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(63)

Összességében az értékesítések 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Ez a visszaesés a szabad piacon még nagyobb volt: 33 % 2007 és a vizsgálati időszak között. A kötött piac ezzel ellentétes tendenciát követett, és ugyanezen idő alatt 13 %-kal nőtt az értékesítések mennyisége.

(64)

Az értékesített mennyiségekben tapasztalható visszaesés a piaci részesedésen is meglátszott, amely a teljes piac tekintetében 11 %-kal, a szabad piac tekintetében 31 %-kal visszaesett 2007 és a vizsgálati időszak között. A kötött piac ismét ezzel ellentétes tendenciát követett, és a piaci részesedés ugyanezen idő alatt 9 %-kal nőtt.

(65)

A teljes foglalkoztatottság 2007 és a vizsgálati időszak között stabil szinten maradt. Megjegyzendő, hogy a vinil-acetát-gyártás nem túlzottan munkaerő-igényes, ezért a foglalkoztatásra vonatkozó adatok nem kapcsolódnak szorosan a gyártási adatokhoz. Ebben az ágazatban a foglalkoztatás tehát nem annyira jelentős tényező.

(66)

A figyelembe vett időszak alatt az egy foglalkoztatottra jutó össztermelékenység 8 %-kal csökkent 2007 és a vizsgálati időszak között. E mutató tehát a gyártás visszaesését és a termelési kapacitás növekedését követte, amint azt az (58) és az azt követő preambulumbekezdések kifejtik.

(67)

A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakaszban ismertettük. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözet meghaladja a de minimis szintet. Ráadásul ha a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát is figyelembe vesszük, a tényleges dömpingkülönbözet hatásai nem tekinthetők elhanyagolhatónak.

(68)

A mikrogazdasági mutatókat (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, gyártási költségek) a teljes uniós gazdasági ágazat – lásd a (28) és az azt követő preambulumbekezdéseket – szintjén elemeztük.

(69)

A fenti mutatók közül a nyereségesség, a bérek, a beruházások, a beruházások megtérülése, valamint a pénzforgalom értékelése során a szabad piacra kellett összpontosítani, ami azzal jár, hogy az elemzés főként a panaszos által megadott adatokat tükrözi. A fentiekre tekintettel a nyereség és a pénzforgalom mutatóinak alakulását a bizalmas adatok védelmében indexált formában sem lehetett megadni.

(70)

Ezenkívül, amint azt az (56) preambulumbekezdésben is említjük, a panaszos egyes kármutatókkal kapcsolatban nem tudott 2007. évi adatokkal szolgálni; ezért e mutatók elemzését a 2008-tól a vizsgálati időszakig tartó időszak tekintetében végeztük el.

(71)

Az alábbi számok az uniós gazdasági ágazat készleteinek alakulását mutatják a szóban forgó időszakokban:

8. táblázat

Készletek

(72)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek 31 %-kal csökkentek. Ez a mutató azonban nem tekinthető jelentőségteljesnek ebben az ágazatban, mivel a vinil-acetát-gyártók csak megrendelésre gyártanak, és kevés terméket tartanak raktáron. A készletek csupán egy-két heti szükségletet fedeznek.

(73)

A következő táblázat az uniós gazdasági ágazat árainak alakulását mutatja be, különbséget téve a teljes piac, a kötött piac és a szabad piac között.

9. táblázat

Eladási árak

(74)

A figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkentek az értékesítési árak a teljes uniós piacon. Az értékesítési árak mindkét piacon visszaestek, bár a szabad piacon (–23 %) látványosabb volt a csökkenés, mint a kötött piacon (–8 %).

(75)

A hasonló termék szabad piaci nyereségességét a következő módon állapítottuk meg: a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének adózás előtti nettó hasznát a hasonló értékesítések forgalmának százalékában fejeztük ki.

(76)

A figyelembe vett időszakban a szabad piacon csökkent a nyereségesség. A vizsgálati időszak alatt minden hónapra veszteségekről számoltak be. Mindez annak tulajdonítható, hogy mind az értékesített mennyiségek, mind az értékesítési árak terén nagy visszaesés történt.

(77)

Amint azt az alábbi táblázat bemutatja, az uniós gazdasági ágazat növelte az érintett termékkel kapcsolatos beruházásait, a csökkenő nyereségesség ellenére is. A beruházások elsősorban a gyártási technológia fejlesztésére és fenntartására, valamint a hatékonyságnövelésre irányultak.

10. táblázat

Beruházások

(78)

A beruházások a figyelembe vett időszakban 27 %-kal növekedtek.

(79)

A fokozott beruházások ellenére az érintett termékkel kapcsolatos beruházások megtérülése nem érte el a várt szintet, és csökkent 2008 és a vizsgálati időszak között.

(80)

2008 és a vizsgálati időszak között a pénzforgalom is csökkent, ami azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzeszköz-termelő képessége egyre romlott, és pénzügyi helyzete is legyengült.

(81)

Azaz a beruházások fokozásával az ágazat még mindig tanúskodott némi tőkebevonási képességről, e képességét azonban jelentősen csorbította, hogy visszaesett az értékesítések szintje, és egyre több nehézség merült fel a pénzforgalom megteremtésében.

(82)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése valamennyi fő kármutató tekintetében csökkenő tendenciát mutat. A figyelembe vett időszakban viszonylag stabil fogyasztás mellett az össztermelés 8 %-kal csökkent. Ugyanekkor az uniós gazdasági ágazat teljes piaci részesedésének 11 %-át, szabad piaci részesedésének 33 %-át elvesztette. A kapacitáskihasználás 36 %-kal csökkent. Ugyanakkor az érintett országból származó behozatal 48 %-kal nőtt.

(83)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 12 %-kal esett vissza. Ha a szabad piaccal kapcsolatos tendenciákat vesszük figyelembe, az értékesített mennyiségeket illetően még inkább csökkenő a tendencia: 33 % a figyelembe vett időszak alatt.

(84)

Ahogyan az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségek csökkentek, az árak is visszaestek, összesen 16 %-kal. Az értékesített mennyiségeket illetően a szabad piacon még rosszabb volt a helyzet: itt 23 %-os csökkenést jegyeztek fel. Az értékesített mennyiségek visszaesése és az árcsökkenés hatottak a profitszintekre, és a vizsgálati időszak minden hónapjában veszteségekhez vezettek.

(85)

A mutatók közül egyedül a beruházások és a tőkebevonási képesség mutattak pozitív tendenciát, az előbbi 27 %-kal nőtt. A beruházások azonban nem vezettek a várt nyereséghez, és csökkentek 2008 és a vizsgálati időszak között.

(86)

A fentiekre való tekintettel a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy amennyiben ez a helyzet továbbra is fennáll, valószínűsíthető, hogy a vizsgálat során tapasztalt veszteségek miatt a szabad piacra szánt vinil-acetát valamennyi számottevő uniós termelése megszűnne.

(87)

Amint azt a fent vázolt körülmények mutatják, az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett a vizsgálati időszak alatt.

(88)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgáltuk, hogy az uniós gazdasági ágazatot sújtó jelentős kár oka az érintett országból származó dömpingelt behozatal volt-e. A dömpingelt behozatal mellett az olyan ismert tényezőket is megvizsgáltuk, amelyek ugyanabban az időben kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, nehogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsuk.

(89)

2007 és a vizsgálati időszak között a dömpingelt behozatalok mennyiségének növekedése és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének megcsappanása időben egyértelműen egybeesik. A vizsgálat során továbbá megállapítást nyert, hogy a dömpingelt behozatal negatívan érintette az árakat, ugyanis folyamatosan alákínált az uniós ágazat árainak, azaz rontotta a nyereségességet.

(90)

Egyes felek állítása szerint a behozatal növekedése egészen egyszerűen annak tulajdonítható, hogy a korábban más országokból származó behozatalt pótolták, illetve megnőtt a kereslet az uniós piacon. Ezt az állítást azonban sem a behozatalra vonatkozó számadatok (lásd 2. táblázat), sem a fogyasztásra vonatkozó adatok (lásd 1. táblázat) nem támasztják alá. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy amint azt a (43) preambulumbekezdés is kifejti, a fogyasztás szintje meglehetősen stabil volt, sőt a figyelembe vett időszak alatt még egy kicsit csökkent is, míg az USA-ból érkező behozatal mennyisége 48 %-kal nőtt.

(91)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a vinil-acetát Szaúd-Arábiából történő behozatala felelős az uniós gazdasági ágazatot ért károkért.

(92)

Amint az az (53) preambulumbekezdésben is megállapításra került, Szaúd-Arábia valóban az EU második legnagyobb vinil-acetát-exportőre (az USA után). Szaúd-Arábia csak a vizsgálati időszak alatt exportált az uniós piacra.

(93)

Az alábbi 11. táblázatban megadott számadatok (forrás: Eurostat) a Szaúd-Arábiából és egyéb harmadik országokból származó behozatal árait mutatják.

11. táblázat

Az egyéb harmadik országokból származó import értékesítési ára

(94)

A táblázat szerint a Szaúd-Arábiából származó behozatal átlagára (636 EUR) és az egyéb harmadik országokból származó behozatal átlagára (633 EUR) hasonló, de az USA-beli átlagárakat (573 EUR) 11 %-kal meghaladta.

(95)

Az, hogy a szaúd-arábiai kereskedők ugyanabban az árszegmensben dolgoznak, mint más importőrök, de az USA-ból származó exporthoz képest jelentős árkülönbséggel, arról tanúskodik, hogy a szaúd-arábiai exportáló gyártók máshogyan képezik áraikat, mint az USA-beliek, és ennek az uniós gyártókra gyakorolt hatása is más.

(96)

Ilyen alapon ideiglenesen megállapíthatjuk, hogy a Szaúd-Arábiából érkező behozatal nem cáfolta meg az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(97)

Néhány érdekelt fél szerint a termelés és az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségek csökkenése a fogyasztás visszaesésének tulajdonítható. Ugyanezek az érintettek azt is állították, hogy a globális gazdasági válság vezetett az eladási átlagárak csökkenéséhez.

(98)

Más érdekelt felek állítása szerint a gazdasági válság alatt valamennyi petrolkémiai gyártó, köztük a vinil-acetát-gyártók, súlyos veszteségeket szenvedett, ezért az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett veszteségeket nem lehet az érintett országból származó dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(99)

Amint azonban azt a (41)–(43) preambulumbekezdések is említik, a jelen vizsgálat kimutatta, hogy az uniós fogyasztás visszaesése a szabad piacon a figyelembe vett időszak alatt elhanyagolható volt. A gazdasági válság és a fogyasztás velejáró visszaesése tehát nem okolható az értékesített mennyiségek rohamos csökkenéséért, amelyről a (62)–(64) preambulumbekezdésekben volt szó.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat szabad piaci nyereségességének elemzése rámutatott, hogy a vinil-acetát-szektor különösen jelentős veszteségeket könyvelt el a hasonló vegyi termékek gyártásához képest. Ráadásul az említett hasonló termékek nyereségessége a válság után helyreállt, míg a vinil-acetát-szektor helyzete azóta is romlik. A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy míg a vinil-acetát-szektort igen nagy valószínűséggel hátrányosan érintette a gazdasági válság, az egyéb petrokémiai ágazatoktól meg kell különböztetni, amint azt a panaszos által tartósan elszenvedett jelentős veszteségek is alátámasztják. Ezek ugyanis a válság után is folytatódtak, és közvetlen összefüggésben állnak az USA-ból származó, olcsó behozatallal. A fenti állítást tehát ideiglenesen elutasítjuk.

(101)

A fentiek fényében ideiglenesen megállapítjuk, hogy a gazdasági válság nem járult hozzá olyan mértékben az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, hogy megcáfolná az elszenvedett kár és az USA-beli dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést.

(102)

Számos érdekelt fél szerint a panaszos maga is hozzájárult szorult helyzetéhez azzal, hogy a recesszió alatt bővítette termelési kapacitását, azaz az értékesítések és a nyereség visszaesése a recesszió és a panaszos rossz üzleti döntésének együttes eredménye.

(103)

Többen azzal érveltek, hogy a panaszos fél üzemében alkalmazott technológia a keletkezett kár fő oka. Mivel a figyelembe vett időszak alatt a panaszos üzeme többször leállt, és több ízben vis maior helyzet állt elő, azzal érveltek, hogy a panaszos értékesítéseinek visszaesése inkább a gyakori leállásokkal függ össze, semmint az USA-ból származó dömpingelt behozatallal. A panaszos nyereségességével kapcsolatban is hasonló érvekre hivatkoztak.

(104)

Ami azt az érvet illeti, hogy a panaszosnak a gazdasági világválság ideje alatt nem lett volna szabad kibővítenie termelési kapacitását, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a panaszos nem tett szert újabb termelési kapacitásra, hanem a meglévő eljárások optimalizálásával növelte kapacitását. Ezt indokolt üzleti döntésnek kell tekinteni egy olyan piacon, ahol stabil az összfogyasztás, de az alacsony árú behozatal okozta verseny miatt egyre kevesebb terméket lehet eladni. Ezt az állítást tehát ideiglenesen elutasítjuk.

(105)

Ami pedig azt az állítást illeti, miszerint a műszaki problémák miatti kiesések okozták a panaszos által elszenvedett veszteségeket, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a vinil-acetát gyártása ciklikus karbantartást igényel, azaz meghatározott időközönként le kell állítani az üzemet. Az öt leállásból tehát három a vinil-acetát-gyártó üzem szokásos működésének része.

(106)

Ezenkívül az is megállapítást nyert, hogy a három tervezett leállás a gyártó tudatos döntésén alapult, aki azért állította le a gyártást, mert a dömpingelt behozatalnak tulajdonítható árnyomás akkora volt, hogy a gyártó képtelen volt fenntartható árszinten szállítani. E leállások alatt a felhalmozott készleteknek köszönhetően a panaszos továbbra is szállítani tudta a szerződéses alapon vagy azonnali vételi és eladási ügyletek eredményeként megrendelt kisebb mennyiségeket. Emellett a (72) preambulumbekezdésben megállapított csökkenő készletek is azt igazolják, hogy a figyelembe vett időszak alatt a szállítások folytonossága biztosított volt.

(107)

A fentiek alapján megállapítottuk, hogy az üzemleállások hatása összességében nem cáfolja meg az okozati összefüggést. Az érdekeltek által az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kárával kapcsolatban felhozott érveket ezért elutasítottuk.

(108)

Számos érdekelt fél szerint a panaszos problémái kevésbé a dömpingelt behozatalnak tulajdoníthatók, hanem inkább a külső nyersanyagforrásoktól való függőségéből erednek. Az az érv is elhangzott, hogy az USA-beli exportőrök természetes versenyelőnyt élveznek, mivel olcsóbban hozzájutnak az olyan nyersanyagokhoz, mint pl. az etilén vagy az ecetsav.

(109)

Ami a panaszos állítólagos nyersanyag-beszerzési problémáit illeti, a fenti érvet nem lehetett elfogadni, mert, mint kiderült, a panaszos is előnyös beszerzési forrásokkal rendelkezik: a nyersanyagokat a beszállítója telephelyén található üzemből, valamint egy testvérvállalattól szerzi. Következésképpen megállapítható, hogy a főbb nyersanyagok árai hasonlítanak az érintett ország piacára jellemző árakhoz.

(110)

Ebből az következik, hogy noha a vinil-acetát-gyártáshoz használt fő nyersanyagok árai az USA-ban általában valóban alacsonyabbak az uniós piaci áraknál, ez a panaszos költségeire nem volt hatással.

(111)

Azt, hogy a nyersanyagárak különbsége csak részben játszott közre a panaszos által tapasztalt nehézségekben, az is alátámasztja, hogy a panaszos által előállított, ugyanazon nyersanyagokat tartalmazó más termékek vonatkozásában sokkal jobbak a nyereségességi adatok.

(112)

Ilyen alapon ideiglenesen megállapítjuk, hogy a nyersanyagárak hatása nem cáfolta meg az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(113)

Megállapítottuk, hogy okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az USA-ból származó dömpingelt behozatal között. A kár további lehetséges okait is elemeztük – mint például az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása, a gazdasági válság hatása, az exportáló gyártók természetes versenyelőnye a nyersanyagbeszerzés terén, az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kára –, és egyikről sem bizonyosodott be, hogy megcáfolná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az USA-ból származó dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést.

(114)

Valamennyi ismert tényező által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatások fenti elemzése alapján ideiglenesen megállapítottuk, hogy okozati összefüggés áll fenn az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban elszenvedett jelentős kár között.

(115)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy – amint azt a (48) és az azt követő preambulumbekezdésben kifejtettük – az áralákínálással értékesített dömpingelt behozatal az uniós gazdasági ágazatnak jelentős kárt okoz.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat beruházásokkal próbálja hatékonyságát fokozni, és a gyártási folyamatokat fokozatosan egyszerűsíti. Bizonyos intézkedésekkel várhatóan meg lehetne akadályozni az olcsó, dömpingelt behozatal okozta további tisztességtelen versenyt, és az uniós gazdasági ágazat újra erőre kapna.

(117)

Ha viszont nem rendelnénk el intézkedéseket, az uniós gazdasági ágazat jelenlegi pénzügyi helyzete és nyereségessége mellett – amint azt a jelen vizsgálat során elemeztük (lásd az (54) és az azt követő preambulumbekezdéseket) – nem tudna tovább ellenállni a dömpingelt behozatal jelentette nyomásnak. Következésképpen valószínűleg megszűnne vagy nagymértékben csökkenne az uniós gazdasági ágazat szabad piacra irányuló termelése.

(118)

A fenti elemzés alapján valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazatnak hasznára lenne az ideiglenes intézkedések elrendelése.

(119)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két ismert, független importőrnek, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek.

(120)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az összforgalom jelentős része az érintett termékhez kapcsolódik.

(121)

Elemeztük, hogy milyen hatást gyakoroltak a vámok az importőr nyereségességére. Kiderült, hogy a behozatallal elért nyereség és a haszonkulcs mértéke olyan, hogy az intézkedések elrendelésével valószínűleg csakugyan csökkenne az importőr nyereségessége. Következésképp, ha csak a költségeket tekintjük, az intézkedések elrendelése minden valószínűség szerint hatással lenne az importőr üzleti tevékenységére. Az importőr azonban megerősítette, hogy a megnövekedett költségeket legalább részben át tudja hárítani a fogyasztókra, tekintettel a piac jelenlegi helyzetére, ahol a kereslet szintje várhatóan stabil marad. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy az importőr a terméket szükség esetén olyan gyártóktól is be tudja szerezni – pl. tajvani exportőrök vagy uniós gyártók –, akiknek nem kell vámot fizetniük.

(122)

Mindebből tehát megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése csak korlátozott hatással lenne az importőrökre.

(123)

A felhasználók nagy érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt. A vizsgálatban tizenkét felhasználó vett részt; közülük kettőt ellenőriztünk az érintett országból származó behozataluk mennyisége alapján. E vállalatok az Unió legkülönbözőbb pontjain találhatók, és az ipari alkalmazások (pl. bevonatok, festékek vagy ragasztók) ágazatában tevékenykednek.

(124)

Az Eurostat adatai alapján az USA-ból származó teljes behozatal mintegy egyharmada az együttműködő felhasználókhoz irányul. A vizsgálat során kiderült, hogy az együttműködő felhasználók vinil-acetát-beszerzéseinek 30 %-a az USA-ból származik, 57 %-a pedig az EU-ból.

(125)

Kiderült, hogy a két ellenőrzött felhasználó termelési költségének átlagosan mintegy egyharmadát a vinil-acetát teszi ki.

(126)

Néhány felhasználó szerint az intézkedések elrendelése növelné termelési költségeiket, és a megnövekedett költségeket a piacon uralkodó ádáz verseny közepette nehéz lenne a fogyasztókra hárítani. Emiatt állítólag csökkenhet a felhasználók piaci részesedése az EU-n kívüli versenytársaik javára, vagy más termékek gyártására kell átállniuk, amelyekhez nem szükséges az érintett termék. Az intézkedések végső következményeként állítólag jelentősen csökkenne a felhasználók haszonkulcsa.

(127)

Két felhasználó szerint a kisebb haszonkulcsok miatt csak kevesebb termelési beruházásra lenne módjuk, ami végeredményben a foglalkoztatást is érintené.

(128)

Ami a haszonkulcs csökkenésére vonatkozó állítást illeti, figyelembe véve a felhasználók egészséges nyereségességi szintjeit, még ha nem is tudnák a fogyasztókra hárítani a megnövekedett költségeiket, a vámok várhatóan csak csekély mértékben csökkentenék a haszonkulcsokat. Ezért valószínűleg a termelési beruházások nem szenvednének csorbát, és a foglalkoztatottságot sem érné jelentős negatív hatás. A fentiek alapján ezt az érvet elvetettük.

(129)

Ami pedig azt az állítást illeti, miszerint az érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések hátrányosan érintenék az uniós felhasználók versenyképességét, mivel termelési költségeik megnövekednének, és így inkább az egyéb harmadik országokból származó, vinil-acetát alapú termékek importja részesülne előnyben, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a vámok célja nem az, hogy megakadályozzák a behozatalt, és nem is olyan mértékűek, hogy a felhasználók ne tudnák az USA-ban beszerezni a nyersanyagokat. A dömpingellenes vámok célja, hogy az érintett termék vonatkozásában helyreálljanak az uniós piacon az egyenlő versenyfeltételek. A fenti érvek, valamint azon megfontolás alapján, miszerint a felhasználók vinil-acetát-fogyasztásának csak egyharmada származik az USA-ból, az állítást elutasítjuk.

(130)

Mindemellett azt is ki kell emelni, hogy számos felhasználó szerint – tekintettel a vinil-acetát-beszerzési források szűkösségére – prioritásként kellene kezelni azt a kérdést, hogy az uniós eredetű vinil-acetátból megfelelő készlet álljon rendelkezésre. Hadd emlékeztessünk e tekintetben arra, hogy a vizsgálat kimutatta: rendelkezések hiányában az uniós gazdasági ágazat valószínűleg nem tudná többé a szabad piacot vinil-acetáttal ellátni. Így tehát a rendelkezések elrendelése az ellátás sokrétűsége miatt is az uniós felhasználók érdekében állna.

(131)

Mindezek alapján tehát ideiglenes megállapítjuk, hogy az intézkedések csak korlátozott mértékben érintenék hátrányosan a felhasználókat.

(132)

Tekintettel a fenti érvekre ideiglenesen megállapítjuk, hogy az uniós érdekre vonatkozó információk alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az USA-ból származó vinil-acetát behozatalára elrendelt ideiglenes intézkedések ne szolgálnák az EU érdekeit.

(133)

Tekintettel a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetésekre, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak érdekében, hogy a dömpingelt behozatal ne okozzon további károkat az uniós gazdasági ágazatnak.

(134)

Az intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembe vettük a megállapított dömpingkülönbözeteket, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámot.

(135)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám kiszámításakor figyelembe vettük, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a gyártási költségeiket fedezni tudják, és olyan adózás előtti nyereségre tegyenek szert, amelyet a gazdasági ágazat ebben a szektorban a szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből elérne.

(136)

A kár megszüntetéséhez szükséges szintet ezért a dömpingelt behozatal átlagárának és az uniós gazdasági ágazat irányárának összehasonlításával állapítottuk meg. Az irányár meghatározása úgy történt, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeihez egy ideiglenesen 9,9 %-os szinten megállapított irányhaszonkulcsot adtunk hozzá. E számot a vinil-acetát-szektorhoz hasonló ágazatban tevékenykedő petrokémiai vállalatok 2007–2009 közötti átlagos (EBITDA – kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény/értékesítések formájában mért) forgalmán alapuló nyereségességét figyelembe véve határoztuk meg.

(137)

Az így kapott ár-alákínálási különbözetek a 30 %-ot is meghaladják.

(138)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint az érintett országból származó behozatalra a kisebb vámtétel szabályával összhangban a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve kell ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket bevezetni. A vámtételt jelen esetben tehát a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén kell meghatározni.

(139)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a vizsgálat eredményei alapján állapítottuk meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben a „minden más vállalatra”, az egész országban alkalmazandó vámmal) kizárólagosan az Amerikai Egyesült Államokból származó és a megnevezett vállalatok, azaz az említett konkrét jogi személyek által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében meg nem nevezett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezetek – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(140)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például a névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(141)

A fentiek alapján a következő ideiglenes dömpingellenes vámtételeket javasoljuk (CIF uniós határparitáson):

(142)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül bejelentkeztek, írásban ismertethetik az álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendeletben kivetett dömpingellenes vámokkal kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és a végleges megállapítások céljából esetleg felül kell azokat vizsgálni,