15.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 185/1 |
A BIZOTTSÁG 677/2011/EU RENDELETE
(2011. július 7.)
a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikkére,
tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (légtérrendelet) (2) és különösen annak 6. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 551/2004/EK rendelet célkitűzése az, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa az egyre egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését. A hálózati funkciók célja a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatása. |
(2) |
A hálózati funkciónak olyan „általános érdekű szolgáltatásnak” kell lennie, amely az európai légiforgalmi hálózat működését szolgálja, és amely hozzájárul a légi közlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez a – szűkös erőforrások optimális felhasználását szavatolókat is magában foglaló – tevékenységek megfelelő szintű teljesítményének, összeegyeztethetőségének és koordinációjának biztosításával. |
(3) |
Az európai útvonalhálózat kialakítása és a szűkös erőforrások koordinációja az 551/2004/EK rendelet szerint nem sértheti a tagállamok légterük felett gyakorolt szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, az 549/2004/EK rendeletben említett követelményeit. |
(4) |
Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (rádióspektrum-határozat) (3) e terület vonatkozásában ágazatpolitikai és jogi keretrendszert hoz létre. |
(5) |
Az 551/2004/EK rendeletben előírt hálózati funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítésére pártatlan illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni. |
(6) |
Az európai útvonalhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az útvonalakat a repülés valamennyi fázisában a „kaputól kapuig” elv szerint optimalizálja, különös tekintettel a repülési hatékonyságra és a környezetvédelmi szempontokra. |
(7) |
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol által az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és a másodlagos légtérellenőrző radarral (SSR) kapcsolatos válaszjeladókód-kezelés terén megtett munka elismerésre méltó, és erre kell alapozni a hálózat uniós szintű fejlesztésének és működtetésének optimalizálását. |
(8) |
A tagállamoknak az ICAO felé az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és az SSR válaszjeladókód-kezelés terén fennálló kötelezettségeit tiszteletben kell tartani, és a hálózat tekintetében hatékonyabban kell végrehajtani a hálózatkezelő koordinációja révén és támogatásával. |
(9) |
A rádióspektrum felosztása a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében zajlik. A tagállamok felelőssége a polgári repülési követelmények jelzése és ezt követően az előirányzott erőforrások optimális módon történő kihasználása az általános légi forgalom céljára. |
(10) |
Az ICAO útmutató anyagot dolgozott ki az SSR válaszjeladókód- és a rádiófrekvencia-funkciók vonatkozásában, valamint az Eucontrol közreműködésével európai régiójában működteti az általános légi forgalmi célú frekvenciakijelölések nyilvántartási rendszerét. |
(11) |
Az 551/2004/EK rendelet a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében megköveteli a folyamatok és eljárások koordinálását és harmonizálását célzó részletes végrehajtási szabályok elfogadását, valamint a hálózat kialakításának és működtetésének támogatása érdekében a frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és kielégítésének összehangolását végző központi funkció létrehozását. |
(12) |
Mivel a légiforgalomáramlás-szervezés (ATFM) a hálózati funkciók szerves része, ezért megfelelően hivatkozni kell a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendeletre (4). |
(13) |
Mivel a hálózatkezelés hatékonyságához a hálózati funkciók haladéktalan életbelépése szükséges, ezért a tagállamok már megbízták az Eurocontrolt a légiforgalomáramlás-szervezés végrehajtásával. |
(14) |
Előnyös egyetlen testületet megbízni a különféle hálózati funkciók koordinálásával a teljesítmény-célkitűzésekkel összhangban álló, hálózati szintű, következetes rövid és hosszú távú optimalizálási megoldások kidolgozása érdekében. Mindazonáltal, a hálózati funkciókat a hálózatkezelő és a tagállami, valamint a funkcionális légtérblokk szint látja el, az e rendelet által előírt felelősségi rend szerint. |
(15) |
A hálózatkezelőnek tisztában kell lennie a tagállam vagy a funkcionális légtérblokkok légiforgalmi szolgáltatási terveinek, tevékenységeinek és teljesítményének aspektusaival, különösen, ha várható vagy valószínűsíthető, hogy ez lényegi hatással lesz a hálózat teljesítményére. |
(16) |
Az Eyjafjallajökull vulkán 2010. áprilisi kitöréséhez kapcsolódó események rávilágítottak egy olyan központi szerv létrehozásának szükségességére, amely vezető szerepet tölt be a helyi, regionális és hálózati szintű enyhítő intézkedések irányításának koordinálásában annak biztosítása érdekében, hogy a légi közlekedést érintő jövőbeli válsághelyzetekre időben érkezzen válaszlépés. |
(17) |
A hálózati funkciókat és a funkcionális légtérblokkok szintjén szervezett műveleteket össze kell hangolni. |
(18) |
Hatékony konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel nemzeti szinten, a funkcionális légtérblokk szintjén, valamint hálózati szinten. |
(19) |
Mivel a hálózatok ki- és belépési pontjaiként a repülőterek alapvetően járulnak hozzá az átfogó hálózati teljesítményhez, ezért a hálózati funkciók a repülőtéri kapacitások uniós megfigyelőközpontja révén kapcsolatot tartanak a repülőtér-üzemeltetőkkel, akik a földi kapacitás optimalizálását szem előtt tartva földi koordinátorként tevékenykednek, javítva az átfogó hálózati kapacitást. |
(20) |
A hálózati funkciók végrehajtása nem sértheti a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendeletet (5). |
(21) |
A katonai művelet hatékonyságát megfelelően szem előtt tartva, a kitűzött célok elérése érdekében rendkívül fontos a polgári–katonai együttműködés és koordináció. Noha a műveleti légiforgalmi rendszer keretében végrehajtott katonai műveletek és kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, a biztonság és a kölcsönös hatékonyság érdekében fontos lefedni az említett és az e rendeletben tárgyalt műveletek kapcsolódási pontjait. |
(22) |
A hálózati funkciók nem sérthetik az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekek megóvására irányuló rendelkezéseit, valamint az 551/2004/EK rendelet 7. cikkében előírt rugalmas légtérfelhasználás alkalmazását. |
(23) |
A hálózati funkciókat költséghatékony módon kell ellátni, különösen el kell kerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, így téve lehetővé a tagállamban a funkciók e rendelet keretében történő ellátását a hálózatkezelő kinevezése előtti állapothoz képest csökkentett, de legalábbis nem növelt pénzügyi és emberi erőforrásbeli követelmények között. |
(24) |
A Bizottságnak gondoskodnia kell a hálózatkezelő megfelelő felügyeletéről. |
(25) |
A hálózati funkciók biztonsági követelményeinek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az Ügynökség) léginavigációs szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelményeivel összevethető szintűeknek kell lenniük. Rendelkezni kell a szóban forgó követelményekről, valamint a biztonsági felügyeletre vonatkozó követelményekről. |
(26) |
A harmadik országok figyelembevétele, illetve részvétele a hálózati funkciók létrehozásában és végrehajtásában hozzájárul az egységes európai égbolt páneurópai dimenziójához. |
(27) |
A hálózati funkciók kiterjeszthetők az 551/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban. |
(28) |
A hálózati funkciók végrehajtása meghatározott teljesítménycélok szerint történik, amelyek megkívánják a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendelet (6) módosítását. A teljesítményrendszer végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket a különleges teljesítménycélokat tovább lehet fejleszteni. |
(29) |
A 691/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(30) |
Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A rendelet tárgya és alkalmazási köre
(1) Ez a rendelet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megállapítja a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) hálózati funkcióinak végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, az egységes európai égbolt légtér optimális kihasználásának lehetővé tétele, és annak biztosítása érdekében, hogy a légtérfelhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférés a lehető legnagyobb mértékben biztosított.
(2) A hálózatkezelés vonatkozásában ezt a rendeletet különösen a tagállamokra, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségre (az Ügynökség), a légtérfelhasználókra, a léginavigációs szolgáltatókra, a repülőtér-üzemeltetőkre, a repülőtéri résidő-koordinátorokra és a működtető szervezetekre kell alkalmazni nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén.
(3) Az 551/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban és az állami légi járműveknek a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 3. cikke szerinti üzemeltetésének sérelme nélkül, a tagállamok ezt a rendeletet az illetékességi körükbe tartozó, az ICAO EUR és AFI körzetein belüli légtérre alkalmazzák.
(4) Az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ez a rendelet nem gátol meg egy tagállamot abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon olyan mértékben, amennyire az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekei megóvásához szükséges.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
Ezeken kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. „repülőtér-üzemeltető”: a 95/93/EGK rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározottak szerint „egy repülőtér vezetése”;
2. „repülőtéri résidő-koordinátor”: a 95/93/EGK rendelet alapján a koordinált repülőtereken létesített funkció;
3. „légtérkialakítás”: olyan folyamat, amely magában foglalja a hálózathoz kapcsolódó teljesítménycélok eléréséhez való hozzájárulást, a légtérfelhasználók igényeinek kielégítését és a meglévő biztonsági szint biztosítását vagy növelését, valamint a légtérkapacitás és a környezeti teljesítmény növelését korszerű navigációs képességek és technikák, fejlett útvonalhálózatok és a kapcsolódó szektorokra bontás, optimalizált légtérstruktúrák és kapacitásnövelő légiforgalmi szolgáltatási eljárások kidolgozása és megvalósítása révén;
4. „légtérlefoglalás”: a légtér egy meghatározott részének ideiglenes lefoglalása felhasználói kategóriák általi kizárólagos vagy speciális felhasználás céljából;
5. „légtérkorlátozás”: a légtér meghatározott része, amelyen belül meghatározott időpontokban a légi járművek közlekedésére veszélyt jelentő tevékenységet folytatnak (veszélyes terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése meghatározott feltételek szerint korlátozva van (korlátozott terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése tilos (tiltott terület);
6. „légtérszerkezet”: a légtér speciális része, amelyet a légi járművek biztonságos és optimális üzemeltetésének biztosítására jelöltek ki;
7. „légtérfelhasználás”: a légtér üzemeltetési szempontú felhasználási módja;
8. „légtérfelhasználók képviselője”: bármely jogi személy vagy szervezet, amely a léginavigációs szolgálatok egy vagy több felhasználói kategóriájának érdekeit képviseli;
9. „repülési frekvenciasáv”: a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzatának frekvencia-kiosztási táblázatába bejegyzett adott frekvenciasáv, amelyben általános légiforgalmi célú frekvenciakijelöléseket hajtanak végre;
10. „légiforgalmi irányítási (ATC) szektor”: a légtér meghatározott része, amelyben az ezzel megbízott légi irányító/irányítók egy adott időpontban légiforgalmi irányítási felelősségi körrel rendelkezik/rendelkeznek;
11. „légiforgalmi szolgálati útvonal (ATS útvonal)”: a légtérszerkezet meghatározott része, amelyet a légi forgalom áramlásának kezelése céljából a légiforgalmi szolgálatok ellátásához szükséges módon alakítottak ki;
12. „polgári–katonai koordináció”: a légiforgalmi szolgáltatás polgári és katonai hatóságai és szereplői közötti együttműködés, amely a biztonságos, hatékony és harmonizált légtérkihasználás biztosításához szükséges;
13. „feltételes útvonal (CDR)”: olyan légiforgalmi szolgálati útvonal, amely repüléstervezés és felhasználás céljára csak meghatározott feltételek mellett áll rendelkezésre;
14. „együttműködésen alapuló döntéshozatal”: olyan folyamat, amelynek során a döntéseket a tagállamokkal, az operatív érdekelt felekkel és adott esetben egyéb szereplőkkel folytatott folyamatos együttműködés és konzultáció alapján hozzák meg;
15. „hálózati válság”: a léginavigációs szolgálat megkövetelt szintű ellátására való képtelenség állapota, amelynek eredményeképp a hálózat kapacitása jelentősen csökken, vagy a hálózat kapacitása és a fellépő igény között jelentős aránytalanság mutatkozik, vagy a hálózat egy vagy több részén szokatlan vagy váratlan helyzet következtében jelentős információáramlási hiba lép fel;
16. „európai útvonalhálózat-javítási terv”: a hálózatkezelő által az operatív érdekelt felekkel együttműködésben kidolgozott terv, amely a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően magában foglalja az útvonalhálózat-kialakítás tekintetében végzett rövid és középtávú operatív tevékenységeinek eredményét;
17. „szabad útvonalú légtér”: meghatározott légtér, amelyben a felhasználók a légtérbe való belépési és a légtérből való kilépési pontok között szabadon, a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózatra való tekintet nélkül tervezhetik útvonalaikat;
18. „frekvenciakijelölés”: olyan engedély, amelyet egy tagállam ad egy rádiófrekvencia vagy rádiófrekvencia-csatorna meghatározott feltételek melletti használatára;
19. „hálózatot érintő hatás”: a II. mellékletben meghatározott rádiófrekvencia funkció összefüggésében kialakuló olyan helyzet, amelyben egy frekvenciakijelölés rontja, akadályozza vagy megszakítja a hálózat egy vagy több rádiófrekvencia-kijelölésének működését, vagy ellentétben áll az e rendelet alkalmazási körébe tartozó repülési frekvenciasávok optimális felhasználásával;
20. „több útvonal közötti választási lehetőség”: az a lehetőség, amikor a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózaton belül egynél több útvonal áll a légtérfelhasználó rendelkezésére;
21. „harmadik országok”: olyan EU-n kívüli államok, amelyek az Eurocontrol tagjai vagy megállapodást kötöttek az Európai Unióval az egységes európai égbolt végrehajtásáról, illetve részt vesznek valamely funkcionális légtérblokk kialakításában;
22. „hálózatkezelő”: olyan szerv, amelyet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének értelmében hoztak létre az említett cikkben és az e rendeletben foglalt feladatok ellátására;
23. „hálózatműködtetési terv”: olyan terv, amelyet az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki rövid és középtávú operatív tevékenységeinek megszervezésére a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően. A hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő része magában foglalja az európai útvonalhálózat-javítási tervet;
24. „hálózatstratégiai terv”: olyan terv, amelyet az ATM-főtervvel összhangban, a tagállamokkal és az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki a hálózatműködtetés irányadó elveinek és hosszú távú kilátásainak meghatározására;
25. „működtető szervezet”: olyan szervezet, amely a légi forgalmat, a távközlést, a navigációt vagy a légtérellenőrző szolgálatokat segítő mérnöki és műszaki szolgálatok ellátásáért felelős;
26. „működési követelmények”: olyan követelmények, amelyek a hálózatot a biztonság, a kapacitás és a hatékonyság vonatkozásában érintik;
27. „operatív érdekelt felek”: a polgári és katonai légtérfelhasználók, a polgári és katonai léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, a repülőtéri résidő-koordinátorok és a működtető szervezetek, valamint az egyes funkciók szempontjából relevánsnak ítélt bármilyen további érdekelt csoport;
28. „szektorkonfiguráció”: szektorok olyan kombinációja, amelynek kialakítása és optimális elhelyezkedése biztosítja a működési követelményeknek való megfelelést és a légtér rendelkezésre állását;
29. „légtérfelhasználó által kérelmezett útvonal”: a légijármű-üzemeltetők által kívánatosnak tartott, a légtérkialakítás szakaszában igényeiknek megfelelőnek nyilvánított útvonal.
II. FEJEZET
A HÁLÓZATI FUNKCIÓK SZERVEZÉSE ÉS KEZELÉSE
3. cikk
Hálózatkezelő létrehozása
(1) Az 551/2004/EK rendelet 6. cikkében és e rendelet mellékleteiben előírt funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítése céljából egy pártatlan és illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni.
(2) A hálózatkezelő hivatali ideje egybeesik a 691/2010/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett teljesítményrendszer referencia-időszakaival. Ez a hivatali idő elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye az e funkciók ellátása terén megvalósuló fejlődést. A hivatali idő nem lehet rövidebb, mint két referencia-időszak, és megújítható.
(3) A hálózatkezelő kinevezése bizottsági határozat formájában történik, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően, és legkésőbb az e rendelet elfogadását követő három hónapon belül. A szóban forgó határozat magában foglalja a kinevezés feltételeit, beleértve a finanszírozást és a visszavonási feltételeket. A Bizottság minden egyes – a (2) bekezdésben említett – referencia-időszak végén értékeli az ezeknek a feltételeknek való megfelelést.
(4) A hálózatkezelő a következő feladatokat látja el:
a) |
az európai útvonalhálózat kialakítása az I. mellékletben megállapítottak szerint; |
b) |
a szűkös erőforrások koordinálása, különösen:
|
A Bizottság az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével vagy 6. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban további funkciókat ruházhat rá a hálózatkezelőre.
(5) A hálózatkezelő látja el az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében és a 255/2010/EU rendeletben említett légiforgalmiáramlás-szervezési funkciót is.
4. cikk
A hálózatkezelő feladatai
(1) Az egységes európai égbolt keretében megvalósuló, a 691/2010/EU rendeletben előírt európai uniós szintű teljesítménycélokhoz hozzájáruló hálózati műveletek folyamatos javítása céljából, a 3. cikkben felsorolt funkciók végrehajtásának segítésére a hálózatkezelő különösen a következő feladatokat hajtja végre:
a) |
az 5. cikkben meghatározott hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, a 691/2010/EU rendeletben előírt teljesítményrendszerrel és az ATM-főtervvel összhangban, valamint a vonatkozó ICAO léginavigációs tervekre tekintettel; |
b) |
a 6. cikkben szereplő további előírásoknak megfelelően, egy olyan hálózatműködtetési terv keretében részletezi a hálózatstratégiai tervet, amely háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat lefedve különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokat tárgyalja; |
c) |
az I. mellékletben meghatározottak szerint kialakítja az integrált európai útvonalhálózatot; |
d) |
a rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozóan ellátja az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt és e rendelet II. mellékletében meghatározott központi funkciót; |
e) |
koordinálja SSR válaszjeladókódok kiosztási folyamatának tökéletesítését a III. mellékletben meghatározottaknak megfelelően; |
f) |
megszervezi a funkciók irányítását és működtetését, valamint teljesíti különösen az ATFM központi egységének kötelezettségeit; |
g) |
egységesített és koordinált módon közelíti meg a hálózat valamennyi tervezési és működtetési tevékenységét, beleértve általános teljesítményének ellenőrzését és javítását; |
h) |
támogatást biztosít a hálózati válságkezeléshez; |
i) |
segíti a különböző operatív érdekelt feleket az őket terhelő kötelezettségek teljesítésében, a légiforgalmi szolgáltatási és/vagy a léginavigációs szolgálati (ATM/ANS) rendszerek és eljárások telepítésében az ATM-főterv szerint; |
j) |
segítséget nyújt a polgári repülési balesetek és események vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek számára, e szervezetek felkérése alapján; a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazásában; |
k) |
biztosítja a koordinációt olyan más régiókkal és harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a hálózatkezelő munkájában. |
(2) A hálózatkezelő elősegíti a teljesítményrendszer végrehajtását a 691/2010/EU rendeletnek megfelelően.
(3) A hálózatkezelő feladatai teljesítése érdekében az alábbiakat biztosítja:
a) |
a hálózati szintű együttműködésen alapuló döntéshozatal támogatására szolgáló eszközök, folyamatok és következetes adatok rendelkezésre állását, működtetését és megosztását, amely magában foglalja többek között – de nem kizárólag – a repülési terv feldolgozó és adatkezelő rendszereket; |
b) |
az operatív érdekelt felek feladatainak megkönnyítését és a közöttük folyó koordinációt, valamint támogatás nyújtását ezen érdekelt feleknek az együttműködésen alapuló döntéshozatalt követő tervek és kapcsolódó hálózati intézkedések terjesztéséhez és végrehajtásához; |
c) |
saját felelősségi körében a megfelelő működési koordinációt, valamint az optimalizációt, az együttműködést és összekapcsolhatóságot; |
d) |
az ICAO hálózati funkciókhoz kapcsolódó megfelelő dokumentumok módosítására tett javaslatok koordinálását; |
e) |
a 20. cikk szerinti jelentéstételt valamennyi működési teljesítménytényezőről, beleértve a szűkös erőforrásokat; |
f) |
a más közlekedési módokkal való megfelelő kapcsolatot. |
(4) A Bizottság vagy az Ügynökség felkérésére a hálózatkezelő teljesíti a különböző funkciókhoz kapcsolódó információnyújtásra, tanácsadásra, elemzésre vagy egyéb hasonló mellékfeladatokra irányuló eseti felkéréseket.
5. cikk
Hálózatstratégiai terv
(1) A hosszú távú perspektívára vonatkozó iránymutatások biztosítása érdekében a hálózatkezelő olyan hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, amelyet összehangol a 691/2010/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti referencia-időszakkal. A terv tartalmazza a következő referencia-időszakra vonatkozó teljesítménytervet és teljesítménycélokat, továbbá kitekint a jövőbeli referencia-időszakokra.
(2) A hálózatstratégiai tervnek ki kell térnie kell a IV. mellékletben foglalt információkra.
(3) A hálózatstratégiai terv célja, hogy a hálózati funkciók vonatkozásában a 691/2010/EU rendeletben kitűzött teljesítménycélok megvalósuljanak.
(4) A hálózatstratégiai tervet adott esetben frissíteni kell.
6. cikk
Hálózatműködtetési terv
(1) A hálózatstratégiai terv működtetési szinten történő végrehajtásához a hálózatkezelőnek részletes hálózatműködtetési tervet kell kidolgoznia.
(2) A hálózatműködtetési tervnek ki kell térnie az V. mellékletben meghatározott információkra.
(3) A hálózatműködtetési terv különösen egy háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakot lefedő, a 691/2010/EU rendeletben meghatározott európai uniós szintű teljesítménycélok elérése érdekében állapít meg intézkedéseket.
(4) A hálózatműködtetési tervnek magában kell foglalnia kell a katonai vonatkozású követelményeket, ha a tagállamok ilyeneket megadnak.
(5) A hálózatműködtetési tervnek tartalmaznia kell az európai útvonalhálózat-javítási tervet, illetve annak megfelelőjét a rádiófrekvenciák és az SSR válaszjeladó-kódok vonatkozásában.
(6) A hálózatműködtetési tervben meg kell határozni a működtetési korlátokat, a szűk keresztmetszeteket, a fejlesztési intézkedéseket és a helyreállítási és kockázatcsökkentési megoldásokat.
(7) A léginavigációs szolgáltatók, a funkcionális légtérblokkok és a repülőtér-üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy működési terveiket összehangolják a hálózatműködtetési tervvel. A hálózatkezelő biztosítja a hálózatműködtetési terv koherenciáját.
(8) A hálózatműködtetési tervet – tekintettel a hálózati funkció igényeinek és követelményeinek valamennyi lényeges változására – rendszeres időközönként frissíteni kell.
7. cikk
A hálózatkezelő hatáskörei
(1) A tagállamok felelősségi köreinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő – feladatainak végrehajtása során – az együttműködésen alapuló döntéshozatalból fakadó egyedi intézkedéseket hoz. Az intézkedéseket az érintett felek hajtják végre.
(2) Ha egy tagállami felelősségi körei nem engedik ilyen egyedi intézkedések elfogadását, a hálózatkezelő az esetet a Bizottsághoz továbbítja további megfontolásra.
(3) A hálózatkezelő a hálózat teljesítménye miatt szükséges egyéb kérdésekre vonatkozóan is tesz intézkedési javaslatokat.
(4) A hálózatkezelő – felelősségi körén belül – olyan intézkedéseket hoz, amelyek a 691/2010/EU rendelet 9. cikkében említett vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok elérésére irányulnak.
(5) A hálózatkezelő összegyűjti, egységesíti és elemzi az I–VI. mellékletekben meghatározott összes vonatkozó adatot. Ezeket az adatokat kérésre továbbítja a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a 691/2010/EU rendeletben említett teljesítmény-felülvizsgálati szervnek.
8. cikk
Kapcsolat az operatív érdekelt felekkel
(1) A hálózatkezelő a hálózat általános teljesítményének ellenőrzésével és javításával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében – a 15. cikk előírásaival összhangban – az operatív érdekelt felekkel megfelelő munkamegállapodásokat dolgoz ki.
(2) Az operatív érdekelt felek biztosítják, hogy a helyi szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén végrehajtott intézkedések összhangban legyenek az együttműködésen alapuló döntéshozatal révén elfogadott hálózati szintű intézkedésekkel.
(3) Az operatív érdekelt felek – a hálózatkezelővel az átadás tekintetében rögzített határidők, hiánytalansági, illetve pontossági követelmények betartásával – a hálózatkezelő számára biztosítják az I–VI. mellékletben felsorolt releváns adatokat.
(4) A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a hálózatkezelő által hozott egyedi intézkedések által érintett operatív érdekelt felek az elfogadásukat követő öt munkanapon belül kérhetik az ilyen intézkedések felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem nem függeszti fel az egyedi intézkedéseket.
(5) A hálózatkezelő a szóban forgó intézkedést öt munkanapon, illetve hálózati válsághelyzet esetén 48 órán belül megerősíti vagy módosítja.
9. cikk
Kapcsolat a tagállamokkal
(1) A hálózatkezelő feladatainak végrehajtása során kellően figyelembe veszi a tagállamok felelősségi köreit.
(2) A tagállamok tájékoztatják a hálózatkezelőt, ha szuverenitásuk és felelősségi köreik nem engedik a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő egyedi intézkedések elfogadását.
(3) Ha a hálózati funkciókhoz kapcsolódó működtetési kérdések érintik valamely tagállamot, akkor az az együttműködésen alapuló döntéshozatal résztvevőjévé válik és nemzeti szinten végrehajtja a folyamat során elfogadott eredményeket.
10. cikk
Kapcsolat a funkcionális légtérblokkokkal
(1) A tagállamok biztosítják a szoros együttműködést és koordinációt a funkcionális légtérblokk és a hálózatkezelő között, mint például a stratégiai tervezés szintjén, és a napi forgalomáramlás és kapacitás taktikai kezelésében.
(2) A funkcionális légtérblokkok közötti működési összekapcsolhatóság elősegítése érdekében a hálózatkezelő – valamennyi funkcionális légtérblokkal szorosan együttműködve – harmonizált folyamatokat, eljárásokat és kapcsolódási pontokat hoz létre, beleértve a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó aspektusok változásait.
(3) A funkcionális légtérblokkban együttműködő tagállamok biztosítják, hogy a hálózati funkciók kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.
(4) A funkcionális légtérblokkban együttműködő léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a hálózati funkciók működési kérdései kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.
(5) Funkcionális légtérblokk létrehozása előtt a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók együttműködnek annak érdekében, hogy a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó tényezők vonatkozásában konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.
11. cikk
Polgári–katonai együttműködés
(1) A hálózatkezelő megfelelő intézkedéseket biztosít a nemzeti katonai hatóságokkal való megfelelő koordináció lehetővé tétele és támogatása érdekében.
(2) A tagállamok biztosítják a megfelelő katonai részvételt a hálózati funkciókhoz kapcsolódó valamennyi tevékenységben.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatkezelő által létrehozott, valamennyi működést érintő munkamegállapodásban és konzultációs mechanizmusban megfelelő legyen a katonai léginavigációs szolgáltatók és a katonai légtérfelhasználók képviselete.
(4) Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót a légtér egy részének a tagállamok általi kizárólagos vagy meghatározott használat céljára történő lefoglalásának vagy korlátozásának sérelme nélkül kell ellátni. A hálózatkezelő ösztönzi és koordinálja az ezeken a területeken áthaladó feltételes útvonalak rendelkezésre állását a 2150/2005/EK bizottsági rendelettel (8) összhangban.
12. cikk
A hálózati funkciók általános követelményei
A hálózatkezelő biztosítja, hogy a hálózati funkciók VI. mellékletben foglalt általános követelményei teljesüljenek. Ezeket a követelményeket a kinevezési határozat elfogadásának időpontjától kell alkalmazni, és a hálózatkezelőnek az ezen időpontot követő tizenkét hónapon belül teljesítenie kell a követelményeket.
III. FEJEZET
A HÁLÓZATI FUNKCIÓK IRÁNYÍTÁSA
13. cikk
Együttműködésen alapuló döntéshozatal
(1) A hálózati funkciókat együttműködésen alapuló döntéshozatal révén kezelik.
(2) Az együttműködésen alapuló döntéshozatal a következőkből áll:
a) |
a 14. cikk szerinti konzultációs folyamat; |
b) |
részletes munkamegállapodások és működési folyamatok a 15. cikk szerint. |
(3) A hálózati funkció irányításához kapcsolódó intézkedések elfogadása és a funkciók teljesítményének ellenőrzése érdekében a hálózatkezelő létrehozza a 16. cikk szerinti hálózati igazgatótanácsot.
(4) Ha a hálózatkezelő úgy ítéli meg, hogy tevékenységét egy vagy több fél hátráltatja, akkor ügyét állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé terjeszti.
14. cikk
Konzultációs folyamat
(1) Egy olyan folyamatot kell létrehozni, amelynek célja a tagállamok és az operatív érdekelt felek megfelelő és rendszeres konzultációjának megszervezése.
(2) A konzultáció szükség szerint a 15. cikkben említett részletes munkamegállapodásokra, a hálózatstratégiai tervre, a hálózatműködtetési tervre, a tervek végrehajtásában elért előrelépésre, a Bizottságnak benyújtott jelentésekre és a működési kérdésekre összpontosít.
(3) A konzultációs folyamat az egyedi hálózati funkciók jellegétől függően eltérő lehet. A szabályozási kérdések tárgyalásának biztosítása érdekében a tagállamokat szükség esetén be kell vonni a folyamatba.
(4) Ha az érdekeltek nem elégedettek a konzultációval, a kérdést először a megfelelő konzultációs megállapodás keretében kell megvizsgálni az adott funkció szintjén. Ha az adott funkció szintjén nem lehet döntésre jutni, akkor az ügyet állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé kell terjeszteni.
15. cikk
Részletes munkamegállapodások és működési folyamatok
(1) A hálózatkezelő részletes munkamegállapodást és működési folyamatokat dolgoz ki a tervezési és működtetési szempontok kezelésére, különös tekintettel az egyedi hálózati funkciók sajátosságaira és követelményeire az I–VI. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.
(2) A hálózatkezelő biztosítja, hogy a részletes munkamegállapodások és a működési folyamatok tartalmazzanak az érdekelt felek értesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A részletes munkamegállapodásoknak és működési folyamatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatásnyújtás és a szabályozási kérdések különválasztásának elvét, valamint – adott esetben – biztosítaniuk kell a tagállamok bevonását.
16. cikk
Hálózati igazgatótanács
(1) A hálózati igazgatótanács a következőkért felelős:
a) |
jóváhagyja a hálózatstratégiai tervet annak elfogadása előtt, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban; |
b) |
jóváhagyja a háromtól öt évig tartó és az éves időszakra vonatkozó hálózatműködtetési terveket; |
c) |
jóváhagyja az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatokat, a konzultációs folyamatokat, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodásokat és működési folyamatokat, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően; |
d) |
jóváhagyja a 18. cikk (4) bekezdésében említett Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően; |
e) |
ellenőrzi a tervek végrehajtásában elért haladást és foglalkozik a kezdeti tervektől való esetleges eltérésekkel; |
f) |
ellenőrzi az operatív érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot; |
g) |
ellenőrzi a hálózati funkciók kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket; |
h) |
ellenőrzi a hálózati válsághelyzetekhez kapcsolódó hálózatkezelői tevékenységeket; |
i) |
jóváhagyja a 20. cikkben említett éves jelentést. Ez a jelentés többek között – de nem kizárólag – magában foglalja a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv végrehajtását; |
j) |
foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket nem oldottak meg az adott hálózati funkció szintjén; |
k) |
felméri, hogy a hálózatkezelő rendelkezik-e a megfelelő hatáskörökkel, erőforrásokkal és pártatlansággal a ráruházott feladatok – többek között a biztonsági, felelősségi és készenléti intézkedések – független végrehajtásához; |
l) |
jóváhagyja a hálózatkezelők éves költségvetését, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően; |
m) |
jóváhagyja eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően; |
n) |
foglalkozik minden további, általa relevánsnak ítélt kérdéssel. |
(2) A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai a következők:
a) |
funkcionális légtérblokkonként – legyen azt kialakított vagy kialakítás alatt álló – a léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, összesen négy szavazati joggal az összes léginavigációs szolgáltató vonatkozásában; |
b) |
a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú polgári légtérfelhasználók négy képviselője; |
c) |
a repülőtér-üzemeltetők két képviselője; |
d) |
a katonai léginavigációs szolgáltatók és légtérfelhasználók két képviselője. |
(3) Ugyancsak a hálózati igazgatótanács tagjai a következők:
a) |
az elnök, akit különösen a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak javaslatai, valamint műszaki felkészültsége és szakértelme alapján a Bizottság javaslatára neveznek ki, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően; |
b) |
a Bizottság egy képviselője; |
c) |
az Eurocontrol egy képviselője; |
d) |
a hálózatkezelő egy képviselője. |
(4) A tagokat a póttag helyettesítheti.
(5) A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjait, saját szervezetük javaslatai alapján, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően nevezik ki.
(6) A Bizottság független és elismert szakértőket jelölhet ki tanácsadónak, akik saját nevükben járnak el és a hálózati funkciók főbb aspektusait átfogó tudományágak széles körét képviselik. Erre a célra a hálózatkezelő munkájában részt vevő államok ajánlanak jelölteket.
(7) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt tagok jogosultak elvetni azokat a javaslatokat, amelyek hatással vannak:
a) |
a tagállamok szuverenitására és felelősségi köreire, különösen a közrendi, közbiztonsági és védelmi kérdések tekintetében, az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően; |
b) |
a hálózati igazgatótanács tevékenységeinek az e rendelet céljaival és célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségére; |
c) |
a hálózati igazgatótanács pártatlanságára és méltányosságára. |
(8) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a hálózati igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével fogadja el.
(9) Amennyiben egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben nem lehet megállapodásra jutni, akkor további lépések érdekében a hálózati igazgatótanács az ügyet a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.
17. cikk
Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság szerepe
(1) A hálózatkezelő szabályozási kérdésekben a Bizottsághoz fordul, amely kérdésekről a Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.
(2) Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság a következőkről nyilvánít véleményt:
a) |
a hálózatkezelő kinevezése; |
b) |
hálózati igazgatótanács elnökének kinevezése; |
c) |
a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kinevezése; |
d) |
a hálózati igazgatótanács eljárási szabályzata; |
e) |
a hálózatstratégiai terv és különösen a terv célkitűzései annak korai szakaszában; |
f) |
a hálózatkezelő éves költségvetése; |
g) |
az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzata; |
h) |
az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatok, a konzultációs folyamatok, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodások és működési folyamatok. |
(3) Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság tanácsot adhat a Bizottságnak, ha egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben a hálózati igazgatótanács nem tud megállapodásra jutni.
IV. FEJEZET
HÁLÓZATI VÁLSÁGKEZELÉS
18. cikk
Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozása
(1) A hálózati válsághelyzetek kezelését az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység (EACCC) létrehozásával kell segíteni.
(2) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység állandó tagjai a következők: a Tanács elnökségét betöltő tagállam egy képviselője, a Bizottság egy képviselője, az Ügynökség egy képviselője, az Eurocontrol egy képviselője, a katonai erők egy képviselője, léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, a repülőterek egy képviselője és a légtérfelhasználók egy képviselője.
(3) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység az adott válság jellegétől függően eseti alapon bővíthető szakértőkkel.
(4) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység elkészíti eljárási szabályzatát a hálózati igazgatótanács általi elfogadásra.
(5) A hálózatkezelő rendelkezésre bocsátja az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozásához és működéséhez szükséges erőforrásokat.
19. cikk
A hálózatkezelő és az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység felelősségi körei
(1) A hálózatkezelő az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység tagjaival együttműködve felelős az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység aktiválásáért és deaktiválásáért.
(2) A hálózatkezelő – az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység támogatásával – a következőkért felel:
a) |
a hálózati válsághelyzetre való reagálás irányításának koordinálása, az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatával összhangban, ideértve a tagállamok megfelelő szervezeteivel folytatott szoros együttműködést is; |
b) |
a készenléti tervek aktiválásának és koordinációjának segítése tagállami szinten; |
c) |
hálózati szintű enyhítő intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy hálózati válsághelyzet esetén kellő időben történjen a hálózat folyamatos és biztonságos működésének védelmét és biztosítását célzó intézkedés. E célból a hálózatkezelő:
|
d) |
jelzi – adott esetben – a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a tagállamoknak a válsághelyzet enyhítésének további támogatási lehetőségeit, beleértve a más közlekedési módok üzemeltetőivel való kapcsolattartást, akik intermodális megoldásokat azonosíthatnak be és hajthatnak végre; |
e) |
a hálózat helyreállítására és fenntarthatóságára vonatkozó ellenőrzés és jelentéstétel. |
V. FEJEZET
ELLENŐRZÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS FELÜGYELET
20. cikk
Ellenőrzés és jelentéstétel
(1) A hálózatkezelő kialakítja a következők folyamatos ellenőrzési folyamatát:
a) |
a működési hálózati teljesítmény; |
b) |
az operatív érdekelt felek és az államok által hozott intézkedések és elért teljesítményeredmények; |
c) |
az e rendelet hatálya alá tartozó egyes funkciók eredményessége és hatékonysága. |
(2) A folyamatos ellenőrzés észlel a hálózatstratégiai tervtől és hálózatműködtetési tervektől való bármilyen esetleges eltérést. Az operatív érdekelt felek a hálózatkezelőt ezen feladatában különösen – de nem kizárólag – az adatszolgáltatás terén megvalósított feladatokkal segítik.
(3) A hálózatkezelő évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz és az Ügynökséghez a feladata teljesítése során meghozott intézkedésekről. A jelentés az egyes hálózati funkciókkal és a teljes hálózat helyzetével foglalkozik, valamint közvetlenül kapcsolódik a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv tartalmához. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.
21. cikk
A hálózatkezelő felügyelete
A Bizottság – a biztonsághoz kapcsolódó ügyekben az Ügynökség segítségével – gondoskodik a hálózatkezelő felügyeletéről, különösen az ebben a rendeletben és egyéb uniós jogszabályokban foglalt követelmények tekintetében. A Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak évente, illetve amikor erre külön felkérik, jelentést tesz.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. cikk
Kapcsolat harmadik országokkal
A harmadik országok operatív érdekelt feleikkel együtt részt vehetnek a hálózatkezelő munkájában.
23. cikk
A hálózatkezelő finanszírozása
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hálózatkezelőre bízott hálózati funkciók léginavigációs díjak alapján történő finanszírozásához. A hálózatkezelő a költségeit átlátható módon állapítja meg.
24. cikk
Felelősség
A hálózatkezelő rendelkezéseket léptet életbe a feladatai végrehajtásához kapcsolódó felelősség biztosítására. A felelősség biztosítása érdekében alkalmazott módszer a kérdéses veszteségnek és kárnak felel meg, figyelembe véve a hálózatkezelő jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.
25. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig, majd ezt követően rendszeresen felülvizsgálja a hálózati funkciók végrehajtásának hatékonyságát, megfelelően figyelembe véve a 691/2010/EU rendeletben megállapított teljesítményrendszerre vonatkozó referencia-időszakokat.
26. cikk
A 691/2010/EU rendelet módosításai
A 691/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
|
2. |
A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki: „5a. cikk Hálózatkezelő (1) A(z) 677/2011/EU bizottsági rendelet (9) 3. cikkével létrehozott hálózatkezelőnek a teljesítményrendszer kapcsán a következő feladatokat kell teljesítenie:
|
3. |
A 17. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A Bizottság ellenőrzi a hálózatkezelő teljesítménytervének végrehajtását. Amennyiben a referencia-időszak alatt a teljesítménycélok nem teljesülnek, úgy a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében a teljesítménytervben részletezett megfelelő intézkedéseket alkalmazza. E célból a teljesítménytervben rögzített éves értékeket használják.” |
4. |
A III. melléklet 3. és 4. pontja helyébe a következő szöveg lép: „3. Környezetvédelem Útvonaltervezés:: az első referencia-időszakban nem alkalmazandó. A második referencia-időszak alatt a teljesítménytervben alkalmazott útvonal-kialakítási folyamat és a hálózatkezelő által kidolgozott európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozására vonatkozó folyamattal való összhangjának értékelése. 4. Kapacitás A késés mértéke: a teljesítménytervekben használt, légiforgalmiáramlás-szervezéssel kapcsolatos, repülés közbeni késések várható szintjének összevetése az Eurocontrol kapacitástervezési eljárása alapján és a hálózatkezelő hálózatműködtetési tervében megadott referenciaértékekkel.” |
27. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.
(2) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.
(3) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.
(4) HL L 80., 2010.3.26., 10. o.
(5) HL L 14., 1993.1.22., 1. o.
(6) HL L 201., 2010.8.3., 1. o.
(7) HL L 295., 2010.11.12., 35. o.
(8) HL L 342., 2005.12.24., 20. o.
(9) HL. L 185., 2011.7.15., 1. o.”
I. MELLÉKLET
AZ EURÓPAI ÚTVONALHÁLÓZAT-KIALAKÍTÁSI FUNKCIÓ
A. RÉSZ
Célkitűzés
1. |
Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció:
|
2. |
Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásának az együttműködésen alapuló döntéshozatalra kell támaszkodnia. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek a hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét kell képeznie és a hálózatstratégiai terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét végrehajtó részletes szabályokat kell tartalmaznia. |
3. |
A tagállamok gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó légtér szerkezeteinek részletes kidolgozásáról, jóváhagyásáról és létrehozásáról. |
B. RÉSZ
Tervezési alapelvek
1. |
A tagállamok légterük feletti szuverenitásának, valamint a tagállamok közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos követelményeinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a légtérfelhasználók, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg egy együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében kidolgozzák az európai útvonalhálózat-javítási tervet, amelynek során alkalmazzák az ebben a mellékletben említett légtérkialakítási alapelveket. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek teljesítenie kell a teljesítménytervben a hálózatkezelő számára megállapított teljesítménycélokat. |
2. |
Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatot megfelelő részletes állandó munkamegállapodásokkal kell segíteni, amelyeket a hálózatkezelő köt szakértői szinten valamennyi érdekelt fél bevonásával. A konzultációs mechanizmust olyan rendszerességgel kell megszervezni, hogy az tükrözze az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció igényeit. |
3. |
Az európai útvonalhálózat-javítási terv megfelelő összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében a hálózatkezelő és a tagállamok bevonják a harmadik országokat az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatba a 22. cikknek megfelelően. Megfelelő együttműködést kell biztosítani egyrészről a hálózatkezelő és az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását segítő szakértői szintű részletes munkamegállapodások, valamint másrészről a kapcsolódási ponti útvonalhálózat-javításokra vonatkozó ICAO szakértői szintű munkamegállapodások között. |
4. |
Az európai útvonalhálózat-javítási terv egy gördülő terv, amely tükrözi az összes olyan elemet, amely az európai légtér önálló egységként történő kialakításához szükséges, és amely teljesíti a vonatkozó teljesítménycélokat. |
5. |
A terv a következőkre vonatkozik:
|
6. |
A hálózatkezelő valamennyi tevékenység tekintetében megfelelő intézkedéseket biztosít a polgári–katonai koordináció lehetővé tételére az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során. |
7. |
A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg biztosítják az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során elfogadott légtérkialakítási projektek koherens integrációját az európai útvonalhálózat-javítási tervbe. |
8. |
A tagállamok és a funkcionális légtérblokkok biztosítják, hogy a végrehajtás előtt a nemzeti és a funkcionális légtérblokk légtérkialakítási projektjei összeegyeztethetők legyenek és álljanak összhangban az európai útvonalhálózat-javítási tervvel, továbbá hogy koordinációjukat az általuk érintett államok és a hálózatkezelő végezzék. |
9. |
A projektmódosításokkal összefüggő adatok, amelyek összeegyeztethetőségi ellenőrzést tesznek szükségessé, és amelyeket a hálózatkezelő rendelkezésére kell bocsátani, magukban foglalják többek között, de nem kizárólag, a következőket:
|
10. |
A hálózatkezelő és a tagállamok – e melléklet összefüggésében az együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárás keretében – közös javaslatokat dolgoznak ki az ICAO megfelelő dokumentumainak módosítására. Különösen az ICAO nyílt tenger feletti légiforgalmi szolgálati útvonalakhoz kapcsolódó dokumentumainak módosításai esetében, a tagállamok az ICAO vonatkozó koordinációs eljárásait alkalmazzák. |
11. |
A hálózatkezelő, a tagállamok, a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzemeltetők, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében folyamatosan felülvizsgálják az európai útvonalhálózat-javítási tervet a légteret érintő új vagy változó igények figyelembevétele céljából. Biztosítani kell a folyamatos koordinációt a katonai hatóságokkal |
C. RÉSZ
A légtérkialakítás alapelvei
1. |
Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásával a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében a következő légtérkialakítási alapelveket követik:
|
2. |
A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében biztosítják, hogy a légtérfelhasználás és kapacitáskezelés tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:
|
D. RÉSZ
Hálózati szintű teljesítményeredmények folyamatos ellenőrzése
1. |
A rendszeres teljesítményjavulás biztosítása érdekében a hálózatkezelő – az államokkal, funkcionális légtérblokkokkal és operatív érdekelt felekkel szorosan együttműködve – rendszeresen felülvizsgálja a megvalósított légtérszerkezetek hatékonyságát. |
2. |
A felülvizsgálat kiterjed többek között a következőkre:
|
II. MELLÉKLET
A RÁDIÓFREKVENCIA FUNKCIÓ
A. RÉSZ
A funkció ellátására vonatkozó követelmények
1. |
A tagállamok egy illetékes személyt, hatóságot vagy szervezetet jelölnek ki nemzeti frekvenciagazdálkodási szervnek azzal a feladattal, hogy biztosítsa a frekvenciák kijelölését, módosítását és rendelkezésre bocsátását e rendelettel összhangban. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a hálózatkezelőt a kijelölt személy, hatóság vagy szervezet nevéről és címéről legkésőbb e rendelet elfogadását követő négy hónapon belül. |
2. |
A hálózatkezelő kidolgozza és koordinálja a hálózathoz kapcsolódó stratégiai spektrumot érintő szempontokat, amelyeket megfelelően dokumentálni kell a hálózatstratégiai tervben és a hálózatműködtetési tervben. A hálózatkezelő segíti a Bizottságot és a tagállamokat a nemzetközi fórumokon – különösen a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletén (CEPT) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében – tett koordinált tagállami megnyilvánulásokban felhasználható közös légiközlekedési álláspontok kidolgozásában. |
3. |
A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére lépéseket tesz a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével együtt az egyéb ipari ágazatokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére. |
4. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek jelentést tesznek a hálózatkezelőnek az európai légiközlekedési hálózatot érintő rádiófrekvenciás zavarokról. A hálózatkezelő ezekről nyilvántartást vezet és segíti értékelésüket. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére koordinálja vagy támogatja az ilyen esetek megoldását vagy enyhítését, beleértve a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével tett lépéseket. |
5. |
A hálózatkezelő központi nyilvántartást dolgoz ki és tart fenn, amelyet úgy kell kialakítani, hogy tárolni tudja az összes rádiófrekvencia-kijelölési adatot a 14. pontban leírtak szerint. |
6. |
A tagállamok ezt a központi nyilvántartást használják az ICAO felé fennálló igazgatási frekvenciakijelölési regisztrációs kötelezettségeik teljesítéséhez. |
7. |
A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek tovább fejlesztik és javítják a frekvenciagazdálkodási eljárásokat, a tervezési kritériumokat, az adatkészleteket és folyamatokat, hogy optimalizálják a rádióspektrum általános légi forgalom általi használatát és elfoglalását. A hálózatkezelő a tagállam(ok) felkérésére ezeket regionális szinten is ajánlja. |
8. |
Frekvenciakijelölés kérelmezésekor a kérelmező kérelmet nyújt be a megfelelő nemzeti frekvenciagazdálkodási szervhez, amely magában foglalja az összes vonatkozó adatot és indoklást. |
9. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő értékeli és a működési követelmények és az elfogadott kritériumok alapján fontossági sorrendet állapít meg a frekvenciakérelmek tekintetében. Továbbá a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve meghatározza ezek hálózatot érintő hatását. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva e rendelet elfogadását követő 12 hónapon belül megállapítja az említett kritériumokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket. |
10. |
Ha a hálózatot hatás éri, a hálózatkezelő meghatározza a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a következő követelményekre:
|
11. |
Ha nincs hálózatot érintő hatás, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek meghatározzák a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a 10. pontban szereplő követelményekre. |
12. |
Ha egy frekvencia iránti kérelem nem teljesíthető, akkor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felkérheti a hálózatkezelőt, hogy próbáljon találni egy speciális frekvenciát. Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek számára, a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek támogatásával külön vizsgálatot folytathat az érintett földrajzi terület frekvencia-felhasználási helyzetére vonatkozóan. |
13. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv kijelöli a 10., 11. vagy 12. pont szerint meghatározott megfelelő frekvenciá(ka)t. |
14. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv valamennyi kijelölést bejegyzi a központi nyilvántartásba a következő információk feltüntetésével:
|
15. |
A kérelmező számára történő kijelöléskor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felhasználási feltételeket állapít meg. Ezek a feltételek minimálisan tartalmazzák, hogy a frekvenciakijelölés:
|
16. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) biztosítják, hogy bármely kérelmezett frekvenciaáthelyezést, módosítást vagy rendelkezésre bocsátást a meghatározott határidőn belül teljesítsék, és hogy a központi nyilvántartást ennek megfelelően frissítsék. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) megfelelő indoklást továbbítanak a hálózatkezelőnek, ha ezek a lépések nem végrehajthatóak. |
17. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek biztosítják, hogy az európai légiközlekedési hálózatban használt valamennyi frekvenciakijelölésnek a 14. pontban említett működési, műszaki és igazgatási részletei legkésőbb 2011. december 31-étől hozzáférhetők legyenek a központi nyilvántartásban. |
18. |
A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) ellenőrzi(k) és értékeli(k) az átlátható eljárásokon alapuló repülési frekvenciasávokat és frekvenciakijelöléseket, helyes és hatékony felhasználásuk biztosítása érdekében. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva legkésőbb 12 hónappal e rendelet elfogadása után létrehozza az említett eljárásokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket. A hálózatkezelő különösen a központi nyilvántartás, a frekvenciakijelölés működési célja és a tényleges használata közötti eltéréseket határozza meg. A hálózatkezelő tájékoztatja a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervet az ilyen eltérésekről, hogy arról a megegyezés szerinti határidőn belül állást foglaljon. |
19. |
A hálózatkezelő biztosítja a közös eszközök rendelkezésre állását a központi és nemzeti tervezés, koordináció, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és optimalizáció támogatására. Az eszközöket különösen – a funkció hatékonysága ellenőrzésének céljával – a központi nyilvántartási adatok elemzésének támogatására, valamint a 7. pont szerinti frekvenciaoptimalizálási folyamat kialakítására és végrehajtására kell kidolgozni. |
B. RÉSZ
A funkció megszervezésére vonatkozó követelmények
1. |
A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő közötti együttműködésen alapuló döntéshozatal olyan megállapodásokon alapul, amelyekhez e rendelet 16. cikkének megfelelően a hálózati igazgatótanács egyetértése szükséges, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően. |
2. |
Az e melléklet B. részének 1. pontjában említett megállapodásokkal kapcsolatos véleménykülönbség esetén a hálózatkezelő és az érintett tagállamok az ügyet döntésre a Bizottság elé terjesztik. A Bizottságnak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell eljárnia. |
3. |
A megállapodások minimálisan meghatározzák a következőket:
|
4. |
A rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozó kezdeti megállapodásoknak teljes összhangban kell állniuk a meglévőkkel. E megállapodások alakulását a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve kell részletesen meghatározni és az általános költségeket az ésszerűség határain belül csökkenteni kell. |
5. |
A rádiófrekvenciák stratégiai és taktikai célú használatának a hálózatkezelő munkájában részt nem vevő szomszédos országokkal való koordinációját az ICAO regionális szintű munkamegállapodásai révén kell végrehajtani. Ezáltal a szomszédos országoknak a hálózatkezelő szolgáltatásaihoz való későbbi hozzáférése is lehetővé válhat. |
6. |
A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek megállapodnak az európai légiközlekedési hálózat kialakításának és működésének javítását célzó funkció általános prioritásairól. Ezeket a prioritásokat – amelyekről konzultálni kell az érdekelt felekkel – a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv frekvenciára vonatkozó részének formájában kell dokumentálni. A fontossági sorrend különösen a meghatározott sávokat, területeket és szolgáltatásokat veszi figyelembe. |
7. |
A tagállamok biztosítják, hogy a repülési frekvenciasávok katonai használatát megfelelően koordinálják a hálózatkezelővel és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervvel. |
III. MELLÉKLET
A VÁLASZJELADÓKÓD-FUNKCIÓ
A. RÉSZ
A válaszjeladókód-funkcióra vonatkozó követelmények
1. |
Az e funkcióval kapcsolatos célkitűzések a következők:
|
2. |
Az SSR válaszjeladó-kódokat a hálózatkezelő révén kell kiosztani a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók számára olyan módon, hogy az optimalizálja azok biztonságos és hatékony elosztását a következőkre tekintettel:
|
3. |
Az SSR válaszjeladó-kódoknak e az 1. cikk (3) bekezdése szerinti légtérben való teljes és aktuális kiosztását leíró SSR válaszjeladókód-kiosztási listát mindig a hálózatkezelő bocsátja a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és harmadik országok rendelkezésére. |
4. |
Az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási követelményeinek megállapítását, értékelését és koordinálását célzó hivatalos folyamatot a hálózatkezelő hajtja végre, tekintettel az SSR válaszjeladó-kódok összes kérelmezett polgári és katonai felhasználására. |
5. |
A 4. pontban meghatározott hivatalos folyamat minimálisan magában foglalja a következő tevékenységek teljesítésére vonatkozóan elfogadott vonatkozó eljárásokat, időtartamokat és teljesítménycélokat:
|
6. |
A 4. pontban meghatározott folyamat keretében kapott SSR válaszjeladó-kód kiosztására vonatkozó kérelmeket a hálózatkezelő ellenőrzi a folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek való megfelelés szempontjából. |
7. |
A tagállamok biztosítják, hogy az SSR válaszjeladó-kódokat a 3. pont szerinti SSR válaszjeladókód-kiosztási listának megfelelően osztják ki a légi járművek számára. |
8. |
A hálózatkezelő az SSR válaszjeladó-kódok általános légi közlekedés számára történő automatikus kijelölését végző központi SSR válaszjeladókód-kijelölési és -kezelési rendszert működtethet a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók nevében. |
9. |
Az SSR válaszjeladó-kódok tagállamok és léginavigációs szolgáltatók általi tényleges használatának rendszeres értékelését és vizsgálatát szolgáló eljárásokat és eszközöket a hálózatkezelő valósítja meg. |
10. |
A hálózatkezelő, a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók megegyeznek azokról a tervekről és eljárásokról, amelyek a jövőbeli SSR válaszjeladó-kódok követelményeinek rendszeres elemzését és meghatározását segítik. Ez az elemzés magában foglalja az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásában várható hiányosságok által okozott lehetséges teljesítményhatások meghatározását. |
11. |
Ki kell dolgozni és rendszeresen frissíteni kell olyan működési kézikönyveket, amelyek a hálózati funkciók e rendelet követelményeinek megfelelő ellátásának lehetővé tételéhez szükséges utasításokat és információkat tartalmaznak. Ezeket a működési kézikönyveket a megfelelő minőségirányítási és dokumentumkezelési folyamatokkal összhangban kell terjeszteni és frissíteni. |
B. RÉSZ
Az egyedi konzultációs mechanizmusra vonatkozó követelmények
1. |
A részletes SSR válaszjeladókód-kiosztási rendelkezésekre vonatozó koordináció és konzultáció kijelölt mechanizmusát a hálózatkezelő hozza létre, aki:
|
2. |
A hálózatkezelő – a nemzeti katonai hatóságokkal együttműködve – gondoskodik arról, hogy megfelelő lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok katonai célú kiosztása és felhasználása ne legyen káros hatással az általános légi forgalom biztonságára és hatékony áramlására. |
C. RÉSZ
Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények
1. |
Az SSR válaszjeladó-kódok új vagy módosított kiosztásai tekintetében benyújtott kérelmeknek meg kell felelniük az A. rész 4. pontjában meghatározott folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek. |
2. |
A tagállamok – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:
|
3. |
A léginavigációs szolgáltatók – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:
|
4. |
A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók által az SSR válaszjeladókód-kiosztások javasolt módosításainak és az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási listája frissítésének koordinációjára adott válaszreakciók minimálisan:
|
IV. MELLÉKLET
MINTA A HÁLÓZATSTRATÉGIAI TERVHEZ
A hálózatstratégiai tervet az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:
1. BEVEZETŐ
1.1. |
A hálózatstratégiai terv hatálya (területi és időbeli) |
1.2. |
A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat |
2. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS KÖVETELMÉNYEK
2.1. |
Az aktuális és tervezett hálózati helyzet leírása, beleértve az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót, légiforgalmiáramlás-szervezést, a repülőtereket és a szűkös erőforrásokat |
2.2. |
A tervidőszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek (beleértve a forgalmi igény előrejelzését és világszintű alakulását) |
2.3. |
A különféle érdekelt felek által kifejezésre juttatott teljesítmény-célkitűzések és üzleti követelmények, valamint az európai uniós szintű teljesítménycélok |
3. STRATÉGIAI JÖVŐKÉP
3.1. |
A hálózat fejlődési stratégiájának leírása, amely révén teljesíteni tudja a kitűzött teljesítménycélokat és az üzleti követelményeket |
3.2. |
A teljesítményrendszernek való megfelelés |
3.3. |
Az ATM-főtervnek való megfelelés |
4. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK
4.1. |
A hálózatstratégiai célkitűzések leírása:
|
5. TELJESÍTMÉNYTERVEZÉS
A teljesítménytervet az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:
1. Bevezető
1.1. |
Helyzetismertetés (a terv alkalmazási köre, az érintett funkciók stb.) |
1.2. |
A referencia-időszakra vonatkozó makrogazdasági forgatókönyv ismertetése, ideértve az általános feltételezéseket (forgalom-előrejelzések stb.) |
1.3. |
Az érdekeltekkel a teljesítményterv elkészítése kapcsán folytatott konzultációk eredményének ismertetése (a résztvevők által felvetett főbb kérdések és lehetőség szerint a megkötött egyezségek) |
2. Teljesítménycélok hálózatkezelői szinten
2.1. |
A referencia-időszak teljes tartamára vonatkozóan az egyes érintett fő teljesítménymutatókra tett hivatkozással megállapított teljesítménycélok minden egyes érintett kulcsfontosságú teljesítményterületen, ellenőrzési és ösztönzési célból használt éves értékekkel |
2.2. |
A hálózatkezelői teljesítménycélok európai uniós szintű teljesítménycélokat érintő hozadékának és hatásának leírása és magyarázata |
3. Az egyes funkciók hozadéka
3.1. |
Az egyes teljesítménycélok minden funkció vonatkozásában (légiforgalmiáramlás-szervezés, európai útvonalhálózat-kialakítási funkció, SSR válaszjeladó-kódok, frekvenciák) |
4. Katonai vonatkozás
4.1. |
A terv polgári–katonai vonatkozásainak ismertetése: a kapacitás növelése érdekében alkalmazott rugalmas légtérfelhasználás teljesítményének leírása a katonai műveletek megfelelő szem előtt tartásával, és – szükség esetén – a teljesítményterv mutatóival és céljaival összhangban álló fontosabb teljesítménymutatók és teljesítménycélok feltüntetése |
5. Az érzékenység elemzése és összevetés az előző teljesítménytervvel
5.1. |
Érzékenység a külső feltételek tekintetében |
5.2. |
Összevetés az előző teljesítménytervvel |
6. A teljesítményterv megvalósítása
6.1. |
A hálózati igazgatótanács által a teljesítménycélok elérése érdekében bevezetett intézkedések ismertetése, amelyek a következők:
|
6. STRATÉGIAI TERVEZÉS
6.1. |
A rövid/középtávú tervezés ismertetése:
|
6.2. |
A hosszú távú tervezés ismertetése:
|
7. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
7.1. |
A terv megvalósításához kapcsolódó kockázatok ismertetése |
7.2. |
Az ellenőrzési folyamat ismertetése (ideértve a kiindulási célkitűzésektől való lehetséges eltérést) |
8. AJÁNLÁSOK
8.1. |
Az Unió és a tagállamok által a terv megvalósításának elősegítése érdekében meghozandó intézkedések meghatározása |
V. MELLÉKLET
MINTA A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVHEZ
A hálózatműködtetési tervet a következő általános tagolás szerint kell elkészíteni (ezt a tagolást a különféle egyedi funkciókra és a hálózatműködtetési tervre kell szabni, hogy tükrözze annak gördülő jellegét és a háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat):
1. BEVEZETŐ
1.1. |
A hálózatműködtetési terv hatálya (területi és időbeli) |
1.2. |
A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat |
2. A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERV, A MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK ISMERTETÉSE
— |
a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében, |
— |
annak bemutatása, hogy hogyan szabályozzák a működési célokat és célkitűzéseket a hálózatműködtetési terv és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélok taktikai, előtaktikai, rövid távú és középtávú fázisaiban, |
— |
a tervezési időszakhoz megállapított prioritások és a szükséges erőforrások, |
— |
a légiforgalmi szolgáltatási iparágat és egyéb érintett területeket érő hatás bemutatása. |
3. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVEZÉSI FOLYAMAT
— |
az általános hálózatműködtetési tervezési folyamat ismertetése, |
— |
a hálózatműködtetési terv által kialakításra kerülő stratégiai út leírása és a működési teljesítménykövetelményekre és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélokra adott sikeres válaszreakciók felé való haladás, |
— |
az alkalmazott eszközök és adatok ismertetése. |
4. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS MŰKÖDÉSI KÖVETELMÉNYEK
4.1. |
A régi hálózatműködtetési teljesítmény összefoglaló ismertetése. |
4.2. |
A terv által érintett időszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek. |
4.3. |
A hálózati forgalmi előrejelzés az 1. és a 2. függeléknek megfelelően, amely magában foglalja a következőket:
|
4.4. |
Hálózatműködtetési teljesítménykövetelmények, amelyek a következőket foglalják magukban:
|
4.5. |
A különböző – többek között katonai – érdekelt felek által kifejezésre juttatott működési szükségletek |
5. HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HÁLÓZATI SZINTEN
— |
a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, ideértve a légteret, a szűkös erőforrásokat és a légiforgalmiáramlás-szervezést, |
— |
az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése. |
6. MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HELYI SZINTEN
— |
a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, |
— |
az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése, |
— |
a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és az ICAO-hoz kapcsolódó munka ismertetése. |
7. KÜLÖNLEGES ESEMÉNYEK
— |
a kiemelkedő légiforgalmi szolgáltatási hatással bíró különleges események áttekintése, |
— |
egyedi különleges események és kezelésük a hálózat szempontjából, |
— |
fő katonai gyakorlatok. |
8. A KATONAI LÉGTÉRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
8.1. |
A fenntartott vagy elkülönített légtérterületekért felelős katonai légiforgalmi szolgáltatók az érintett légtér-gazdálkodási egységen keresztül információkat cserélnek a hálózatkezelővel a nemzeti szabályoknak megfelelően a következők tekintetében:
|
9. A HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYÉNEK EGYSÉGESÍTETT ELŐREJELZÉSE ÉS ELEMZÉSE
— |
a hálózat, a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk valamint a légtérellenőrző központ késések kezelésére és kapacitásra vonatkozó légiforgalmi szolgáltatási céljai és előrejelzése, |
— |
repülőtér működtetési teljesítmény, |
— |
hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági teljesítménycél és előrejelzés, |
— |
a különleges események hatása, |
— |
működtetési teljesítménycélok és előrejelzés elemzése. |
10. MŰKÖDÉSI SZŰK KERESZTMETSZETEK ÉS ENYHÍTŐ MEGOLDÁSOK MEGHATÁROZÁSA HÁLÓZATI ÉS HELYI SZINTEN
— |
működési (biztonság, kapacitás, repülési hatékonyság) szűk keresztmetszetek és lehetséges szűk keresztmetszetek, okaik és elfogadott megoldásaik vagy enyhítő lépéseik meghatározása, ideértve az igény-kapacitás egyensúly kialakításának lehetőségeit. |
1. függelék
Légtérellenőrző központok (ACC)
A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület légtérellenőrző központját, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi előrejelzést, a késések kezelésével kapcsolatos célokat és előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.
A hálózatkezelő valamennyi légtérellenőrző központ vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:
— |
forgalmi előrejelzés, |
— |
az aktuális működtetési teljesítmény elemzése, |
— |
az elért kapacitás számszerűsített értékelése (referencia-kapacitás), |
— |
a különféle forgalomalakulási forgatókönyvekhez szükséges kapacitás számszerűsített értékelése (szükséges kapacitásprofil), |
— |
a légtérellenőrző központi szinten tervezett, léginavigációs szolgáltatók által elfogadott működésjavítási lépések számszerűsített értékelése, |
— |
késések kezelésével kapcsolatos célok és előrejelzés, |
— |
a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése. |
Minden egyes léginavigációs szolgáltató a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi légtérellenőrző központi ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:
— |
késések kezelésével kapcsolatos helyi célok, |
— |
forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére, |
— |
a rendelkezésre álló szektorok száma: szektorkonfiguráció/nyitási rendszer idényenként/hét napjaként/napon belüli időpontonként, |
— |
kapacitások/ellenőrzési értékek az egyes szektorok/forgalommennyiségek esetében konfigurációnként/nyitási rendszerenként, |
— |
tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat, |
— |
tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás, |
— |
a légtérszerkezet és a felhasználás javasolt és megerősített változásainak részletei, |
— |
további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével, |
— |
légtérellenőrző központi működtetési kapcsolattartási adatok. |
2. függelék
Repülőterek
A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület fő európai repülőterét, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi és késési előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.
A hálózatkezelő valamennyi főbb repülőtér vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:
— |
forgalmi előrejelzés, |
— |
a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése. |
A hálózatműködtetési tervben foglalt valamennyi repülőtér a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi repülőtéri ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:
— |
forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére, |
— |
kifutópálya kapacitás minden egyes kifutópálya konfigurációhoz, aktuális és tervezett érkezésekhez és indulásokhoz, |
— |
adott esetben a kapacitásjellemzők az éjszakai időszakban, az éjszakai időszak tartama, |
— |
tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás, |
— |
tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat, |
— |
egyéb tervezett kapacitásnövelő tényezők, |
— |
további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével. |
VI. MELLÉKLET
A HÁLÓZATI FUNKCIÓK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
A hálózatkezelő olyan felépítés szerint hozza létre és igazgatja szervezetét, hogy az biztosítsa a hálózati funkciók biztonságos ellátását.
A szervezeti felépítés előírja:
a) |
a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a minőséggel, a védelemmel, és az emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit; |
b) |
a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait. |
2. BIZTONSÁG
A hálózatkezelő biztonsági irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra, az alábbi elveknek megfelelően:
a) |
ismerteti a szervezet biztonsággal kapcsolatos általános filozófiáját és alapelveit az érintett érdekelt feleket a lehető legnagyobb mértékben kielégítő módon (a továbbiakban: a szakpolitika); |
b) |
megfelelőségi ellenőrző funkciót hoz létre, amely olyan eljárásokat tartalmaz, amelyeket annak ellenőrzésére dolgoztak ki, hogy a funkciók ellátása megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek, előírásoknak és eljárásoknak. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja az eredmények felelős vezetők számára történő visszacsatolásának rendszerét, amely szükség esetén biztosítja a kiigazító intézkedések hatékony és kellő időben történő végrehajtását; |
c) |
kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok segítségével bizonyítja az irányítási rendszer működését; |
d) |
vezetőségi képviselőket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének ellenőrzésére; |
e) |
elvégzi az irányítási rendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén helyreigazító intézkedéseket tesz; |
f) |
biztosítja a számára kijelölt valamennyi hálózati funkció biztonságos ellátását. Ennek érdekében formális kapcsolódási pontokat hoz létre az érintett érdekelt felekkel, hogy képes legyen a tevékenységeivel járó repülésbiztonsági veszélyek meghatározására, értékelésére és adott esetben a kapcsolódó kockázatok kezelésére; |
g) |
eljárásokat tartalmaz a biztonság irányítására új funkcionális rendszerek bevezetése vagy a meglévő funkcionális rendszerek módosítása esetén. |
3. VÉDELEM
A hálózatkezelő védelmi irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra a következő alapelvek szerint. A hálózatkezelő:
a) |
biztosítja a létesítmények és a személyzet védelmét az olyan jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében, amely hatással lehet az általa irányított hálózati funkciók biztonságára; |
b) |
biztosítja a kapott, létrehozott vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá; |
c) |
meghatározza a védelmi kockázat értékelésével és csökkentésével, a védelmi ellenőrzéssel és a védelem javításával, a védelmi felülvizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat; |
d) |
meghatározza a védelmi előírások megszegésének észlelését és a személyzet megfelelő védelmi figyelmeztetésekkel történő riasztását szolgáló eszközöket; |
e) |
meghatározza a védelmi előírások megsértéséből fakadó hatások és az újbóli bekövetkezést megelőző helyreállítási lépések és enyhítési eljárások azonosítására szolgáló eszközöket. |
4. MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYVEK
A hálózatkezelő működésével kapcsolatban működési kézikönyveket hoz létre és vezet naprakészen a működtető személyzet használatára és útmutatás céljából. A hálózatkezelő biztosítja, hogy:
a) |
a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat; |
b) |
a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára; |
c) |
a működtető személyzetet gyorsan értesítsék a működési kézikönyv kötelezettségeiket érintő módosításairól és azok hatálybalépéséről. |
5. SZEMÉLYI FELTÉTELEK
A hálózatkezelő megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, hogy biztosítsa a számára kijelölt hálózati funkciók biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását. Ennek érdekében kidolgozza a személyzet képzési politikáját.
6. KÉSZENLÉTI TERV
A hálózatkezelőnek minden általa biztosított funkció vonatkozásában rendelkeznie kell készenléti tervvel az olyan esetekre, amelyek működésének jelentős romlásához vagy megszakításához vezetnek.
7. JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK
A 20. cikknek megfelelően a hálózatkezelő tevékenységeiről éves jelentést készít. A jelentés kitér működtetési teljesítményére, valamint – különösen a biztonság terén – a jelentős tevékenységekre és fejlesztésekre.
Az éves jelentés minimálisan tartalmazza:
— |
a hálózatkezelő által irányított hálózati funkciók teljesítményének értékelését, |
— |
a hálózatstratégiai tervben megállapított teljesítmény-célkitűzésekhez viszonyított teljesítményt, a hálózatműködtetési tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve a valós teljesítményt a hálózatműködtetési tervvel, |
— |
a célkitűzésektől való eltérés magyarázatát, valamint a különbségeknek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló intézkedések meghatározását, |
— |
a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit, |
— |
a felhasználókkal és az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációs folyamatra vonatkozó információkat, |
— |
a humánerőforrás-politikára vonatkozó információkat. |
8. MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK
A hálózatkezelőnek bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai összhangban állnak az egyéb uniós jogszabályokkal és különösen a 255/2010/EU rendelettel.