29.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/1

(1)

2010. szeptember 30-án a Bizottság (a „Bizottság”) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2), dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy a KNK) származó, varrat nélküli vas- vagy acélcsöveknek a Közösségbe történő behozatala tekintetében.

(2)

Az eljárás megindítása panasz alapján történt, amelyet 2010. augusztus 16-án nyújtott be a varrat nélküli acélcsövek közösségi ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: a panaszos), az egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek közösségi össztermelésében jelentős arányt – az adott esetben összesen több mint 50 %-ot – képviselő gyártók nevében. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, amit az eljárás megindításához elégségesnek ítéltek.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, exportáló gyártókat, valamint a KNK képviselőit, a közismerten érintett importőröket, szállítókat és felhasználókat, valamint szövetségeiket. A Bizottság az Egyesült Államok (az „USA”) termelőit is tájékoztatta, mivel ezt az országot lehetséges analóg országnak tekinti. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4)

Minden olyan érdekelt fél meghallgatást nyert, aki azt kérte, és konkrét okokkal indokolni tudta, hogy miért szükséges a meghallgatása.

(5)

Tekintettel az exportáló gyártók, az importőrök és az uniós gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés a dömping és a kár megállapításához mintavételt irányzott elő, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi exportáló termelőt, importőrt és közösségi termelőt felkértek arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2009. július 1. és 2010. június 30. között) elvégzett tevékenységekről. A Bizottság a kínai hatóságokkal is konzultációt folytatott konzultációt.

(6)

A jelentkező 31 kínai exportáló gyártóból vagy exportáló gyártók csoportjából a Bizottság – az alaprendelet 17. cikkének megfelelően – kiválasztotta a mintát a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív exportmennyiség alapján. A kiválasztott minta három vállalat(csoport)ból áll, amelyek a vizsgált időszak során az Eurostat által jegyzett teljes import 25 %-át, illetve a vizsgált időszak során az együttműködő exportőröktől származó teljes volumennek több mint 38 %-át adták. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében konzultáltak az érintett felekkel és a kínai hatóságokkal, és nem merült fel kifogás a javasolt mintával szemben.

(7)

A Bizottság által megkeresett 21 uniós gyártó közül tizenegy adta meg a kért információkat és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az ezektől az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság két mintacsoportot választott ki, amelyek öt uniós gyártót képviselnek. A mintát értékesítési és termelési volumen alapján állították össze. A mintában szereplő uniós gyártók az összes uniós gyártó teljes EU-s értékesítésének a 48 %-át képviselték, a fellépő gyártóknak pedig a 80 %-át.

(8)

A 62, a Bizottság által megkeresett független importőr közül csak öt vállalat válaszolt határidőben a mintavételi kérdőívekre. Ezért úgy döntöttek, hogy nincs szükség mintavételre, és a kérdőíveket valamennyi vállalatnak megküldték. Végül csak két importőr válaszolt a kérdőívekre, és működött együtt teljes mértékben a vizsgálat során.

(9)

Annak érdekében, hogy a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártóknak lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem benyújtását – amennyiben ezt igénylik –, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a mintavételbe bevont exportáló gyártóknak. A mintavételbe bevont valamennyi vállalat (csoport) az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében piacgazdasági elbánást, illetve egyéni elbánást kért arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek.

(10)

Három vállalat (csoport) egyedi vizsgálatot kért. Ezeknek a kéréseknek a kivizsgálása az átmeneti szakaszban lehetetlen volt a megadott időkereten belül. A döntő szakaszban fog arról döntés születni, hogy egyedi vizsgálatot biztosítanak-e a három vállalat valamelyikének.

(11)

A Bizottság hivatalosan rendelkezésére bocsátotta a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a mintavételben szereplő kínai érintett exportáló gyártók és az uniós gyártók számára.

(12)

A mintavételbe bevont KNK-beli exportáló gyártók, a mintavételbe bevont összes uniós gyártó, két független uniós importőr és egy felhasználó küldött vissza teljesen kitöltött kérdőívet.

(13)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás elemzéséhez, valamint az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

—

Changshu Walsin Specialty Steel Co., Ltd., Haiyu város, Changshu város és kapcsolt vállalkozásai: Shanghai Baihe Walsin Lihwa Specialty Steel Products Co., Ltd., Baihe város, Qingpu körzet, Shanghai; Yantai Jin Cheng Precision Wire Rod Co., Ltd., ETDZ Yantai város, Shandong Tartomány; Yantai Dazhong Recycling Resource Co., Ltd., ETDZ Yantai város, Shandong tartomány;

—

Shanghai Jinchang Stainless Steel Tube Manufacturing Co., Ltd., Situan Town, Fengxian District, Shanghai és kapcsolt vállalkozásaik: Shanghai Jinchang International Trade Co., Ltd., Situan Város, Fengxian District, Shanghai; Shanghai Jinchang international trading Chongqing Co., Ltd., Jieshi város, Banan körzet, Chongqing;

—

Wenzhou Jiangnan Steel Pipe Manufacturing Co., Ltd.,Yongzhong, Longwan körzet, Wenzhou.

—

Salzgitter Mannesmann Stainless Tubes Headquarters; Mülheim an der Ruhr, Németország;

—

Salzgitter Mannesmann Stainless Tubes Deutschland; Remscheid, Németország;

—

Tubacex Tubos Inoxidables, S.A., Llodio, Spanyolország.

—

PEXCO, Scranton, Pennsylvania;

—

Salem Tube, Greenville, Pennsylvania;

—

Salzgitter Mannesmann Stainless Tubes USA, Houston, Texas;

—

Sandvik Materials Technology, Scranton, Pennsylvania.

(14)

A dömping és a kár vizsgálata az 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a „vizsgálati időszak” vagy „VI”) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006-tól a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(15)

A vizsgált termékek a jelenleg a 7304 11 00, 7304 22 00, 7304 24 00, ex 7304 41 00, 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kód alá tartozó egyes, rozsdamentes acélból készült, varrat nélküli csövek, az eljárás megindításáról szóló értesítésben leírtak szerint, kivéve a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csöveket (’az érintett termékek’). Ez magában foglalja a félkész „üreges” termékeket, a melegen és a hidegen hengerelt termékeket is.

(16)

A termelési folyamat során általában rozsdamentes acél hengereket („bugákat”) használnak nyersanyagként. A termelés első lépéseként készítenek egy félkész „üreges” darabot, vagy extruderrel, vagy pedig meleglyukasztásos eljárással. Ezt követően az üreges munkadarabot először melegen hengerlik, így elkészül egy melegen hengerelt cső, majd hideghengerléses eljárást alkalmaznak (hidegpilgerezés), vagy pedig hideghúzásos eljárással állítanak elő egy hidegen hengerelt csövet. Minden termékfajtának (üreges, melegen hengerelt, hidegen hengerelt csövek) ugyanazok az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, és alapvető felhasználásuk is ugyanaz.

(17)

A rozsdamentes acélból készült csövek főként a következő iparágakban használatosak: vegyi és petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, áramtermelés, mély- és magasépítészet, gyógyszergyártás és orvosi technológiák, biotechnológia, vízkezelés és hulladékégetés, olaj- és gázfeltárás és -kitermelés, szén- és gázfeldolgozás, élelmiszer-feldolgozás.

(18)

Az egyik uniós gyártó, amely rozsdamentes acélcsövek további feldolgozásával foglalkozik, azt kérte, hogy amennyiben intézkedéseket kellene hozni, a 7304 49 10 CN kódot vegyék ki ezek köréből, mivel ez a kód üres félkész termékekre vonatkozik, amelyeket kizárólag további feldolgozásra használnak. A vizsgálat ezzel szemben azt mutatta, hogy az adott uniós termelőnek mind az uniós, mind pedig a kínai beszállítói az adott termelőnek szállított árukat melegen hengerelt vagy hidegen hengerelt árunak nyilvánították.

(19)

Ezt megerősíti, hogy ezeknek a termékeknek a vámnyilatkozatban szereplő meghatározása, miszerint ezek „feldolgozatlan üreges munkadarabok, kizárólag más keresztmetszetű és falvastagságú csövek gyártásához való felhasználásra” olyan árukra vonatkozik, amelyek fizikai tulajdonságai nem feltétlenül különbözők, mindössze a felhasználásuk más. Átmenetileg arra a következtetésre jutottak, hogy a termék meghatározásából nem zárható ki a „feldolgozatlan üreges munkadarab”.

(20)

Úgy találták, hogy az érintett termék, valamint bizonyos olyan, rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek, amelyek a KNK belső piacán kaphatók, illetve bizonyos rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek, amelyek az Unió piacán kaphatók és amelyeket az Unióban állítanak elő, egyforma alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel bírnak, és alapvető felhasználási módjuk is azonos. Ezért ezek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint ideiglenesen azonosnak tekintendők.

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket ugyanezen cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelnek.

(22)

Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönynyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(23)

Ebben a vizsgálatban valamennyi, a mintavételre kiválasztott exportáló csoport piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, és a megadott határidőn belül válaszolt a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványra.

(24)

A vizsgálat során megállapították, hogy két, a mintavételbe bevont KNK-beli exportáló gyártó/csoport nem teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt követelményeket a piacgazdasági elbánás megadásához.

(25)

A fenti cégek egyike sem felel meg az 1. Kritériumban előírt követelményeknek, mivel az állam beavatkozik a fő nyersanyag (különösen a rozsdamentes acélbuga, ingot és köracél) beszerzésével kapcsolatos döntésekbe. Ezek a nyersanyagok jóval több mint 50 %-át teszik ki az érintett termékek előállítási költségeinek (varrat nélküli rozsdamentes acél csövek). Ennek megfelelően ezek a nyersanyagok jelentik messze a legnagyobb ráfordítást az érintett termékek előállításában.

(26)

A kínai államnak elsődleges szerepe van a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekhez szükséges nyersanyagok árának a megállapításában, és folyamatosan beavatkozik a piac működésébe a következő eszközökkel: exportadó és a ÁFA vissza nem térítése. Először is, a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek nyersanyagait 2008. január 1. óta 15 %-os exportadó terheli. Másodszor, az állam nem téríti vissza az említett nyersanyagok exportja után fizetett áfát.

(27)

A mintavételbe bevont vállalatok a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártásához használt fő nyersanyagokat a kínai belföldi piacról szerzik be. A Vizsgálat megállapította, hogy átlagosan és az acél fokozatától függően a nyersanyagok kínai ára nagyjából 30 %-kal alacsonyabb a világpiaci (USA vagy EU) árnál.

(28)

Mivel Kínának vasérce nagy részét nemzetközi piaci árakon kell importálnia, egyértelmű, hogy nem rendelkezik semmiféle olyan természetes komparatív előnnyel, amely megmagyarázná a fő nyersanyagok belföldi piacon érvényes rendkívül alacsony árát. Ugyanakkor és több éven keresztül, különféle tanulmányok arról szólnak, hogy az állam jelentősen beavatkozik ebbe a szektorba. (3) Ezek a jelentések arról számolnak be, hogy a Kínai kormány 14 „kulcs” iparágat és hét „pillér” ipart jelölt ki. A különleges acél elsődleges továbbfelhasználói beletartoznak abba a hét „pillérbe”, amelyeket a kínai kormány iparpolitikáin keresztül támogat. (4) Az exportadók és a részleges ÁFA visszatérítések negatív hatását kiemelték a WTO Kereskedelempolitikai Szemléinek azok a részei is, amelyek a KNK kereskedelmi politikáiról és gyakorlatairól szólnak. (5)

(29)

Amint a WTO Kereskedelempolitikai Szemléje megállapítja, az exportadók és az ÁFA visszatérítések olyan eszközök, amelyek alkalmazásával csökkentik a kérdéses nyersanyagok exportjának volumenét, eltérítik a beszállításokat a belföldi piacról, és lefelé irányuló nyomást hoznak létre ezen termékek belföldi áraira (6). A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy jelentős árrés van a belföldi árak és a világpiaci árak között. Ez az árrés implicit módon segíti az értékteremtési lánc későbbi szakaszaiban található belföldi iparágakat, és így versenyelőnyt biztosít a számukra. Ezt az állítást tovább erősíti az a tény, hogy nem vetnek ki exportadót az érintett termék (varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek) exportjára, amely ÁFA visszatérítésben is részesül.

(30)

A jelenlegi vizsgálat azzal, hogy megállapította az exportadók és az ÁFA visszatérítés különböző alkalmazásainak a hatását az értékteremtési lánc korábbi és későbbi szakaszaiban található iparágakra, bizonyította az állami befolyás gyakorlását, ami megállapítható abból, hogy jelentős árkülönbség van a rozsdamentes acél nyersanyagok (különösen a rozsdamentes acélbugák, ingotok és a köracél) árában a kínai és a világpiac között.

(31)

Figyelembe véve a kínai belföldi és a világpiaci árak közötti különbséget, állami beavatkozás nélkül az említett nyersanyagok belföldi termelői olyan piacokra exportálnák inkább a termékeiket, ahol a magasabb árak miatt nagyobb nyereséget érhetnek el. A kínai vámstatisztikák is megerősítik, hogy a KNK-ból a világ többi országába gyakorlatilag nem exportálnak rozsdamentes acélbugákat. 2009-ben a rozsdamentes acél öntvények és a rozsdamentes acél más elsődleges formáinak az exportja még a 2 tonnát sem érte el, 2010-ben pedig kevesebb mint 5 tonnát tett ki. Ez további érv amellett, hogy az állam beavatkozik a nyersanyagok piacán.

(32)

Ezeket a kínai gyakorlatokat mögöttes tényezőnek kell tekinteni abban a folyamatban, melynek során az állam beavatkozik a vállalatok nyersanyagokkal kapcsolatos döntéseibe. Ténylegesen a jelenlegi, a nyersanyagok exportjára magas exportilletékeket kirovó és ÁFA visszatérítést nem adó kínai rendszer alapvetően olyan helyzetet eredményezett, ahol a kínai nyersanyagárak tovább is állami beavatkozás eredményeként alakulnak ki, és minden valószínűség szerint a jövőben is támogatást fognak nyújtani a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek kínai termelőinek.

(33)

Továbbá, ami az 1. kritériumot illeti, az egyik vállalat a mintavételi információban és a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben két, vele társult viszonyban álló nyersanyag-beszállítót nem említett. A vállalat azt állította, hogy ezek a beszállítók csak kis mennyiségeket szállítanak, ezért az, hogy a jelentésből kimaradtak, nem gyakorolt és nem is gyakorolhat semmiféle jelentősebb hatást a vizsgálat eredményére. Megjegyezzük, hogy először a Bizottságnak teljes képet kell alkotnia minden olyan vállalatról, amely egy csoport tagjaként részt vesz az érintett termék előállításában vagy értékesítésében, függetlenül ezen vállalatok méretétől vagy az értékesített volumentől. Megjegyezzük továbbá, hogy a nyersanyag-beszállítások meglehetősen elaprózottak, több kisebb beszállító között oszlanak meg. Megállapítást nyert, hogy a társaság elhallgatta a fenti leírt fő tényezők torzító hatását, nem bizonyította, hogy üzleti döntéseit piaci jelzések hatására hozta volna, jelentősebb állami befolyás nélkül, sem azt, hogy a költségei piaci értékeket tükröztek.

(34)

Az 1. kritérium mellett bizonyos vállalatok azt sem tudták bizonyítani, hogy eleget tettek volna a 2. és a 3. kritériumnak. Két vállalat nem tudta bizonyítani, hogy egyetlenegy átlátható, a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak alávetett könyvelést vezetnek. Az egyik vállalat esetében a pénzügyi nyilvántartásokban fellelhető ellentmondásokat a könyvvizsgáló jelentése nem említette. Egy másik vállalat csak néhány évi működésére vonatkozóan tudta bemutatni a pénzügyi beszámolóit.

(35)

Végezetül, az egyik vállalat állami tulajdonú bankoktól kapott hitelt kedvező kamatozással, lényegesen alacsonyabb kamatláb mellett, mint amit a piacon kapott volna. Ez azt bizonyítja, hogy a termelési költségek és a pénzügyi helyzet a nem-piacgazdasági rendszerből eredő súlyos torzulásokat szenvednek el.

(36)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítások közzététele után észrevételek érkeztek az uniós gazdasági ágazattól, valamint a mintavételbe bevont három exportáló gyártótól/csoporttól.

(37)

Az egyik vállalat azt állította, hogy a Bizottságnak a piacgazdasági elbánás elutasításáról szóló döntését befolyásolta a dömpingkülönbözet számítása, így a döntés nem volt elfogulatlan. Ebben a tekintetben meg kell jegyeznünk, hogy a piacgazdasági elbánás megállapítása megelőz mindenféle olyan dömping kalkulációt vagy ellenőrzést, amelyekre kizárólag a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítással kapcsolatos adatokra vonatkozóan került sor. Ennélfogva az állítás megalapozatlan.

(38)

Az egyik vállalat azt állította, hogy neki nem kellett piacgazdasági elbánás iránti kérelmet benyújtania a kapcsolódó nyersanyag beszállítókra vonatkozóan. Ezt az érvet el kell utasítani. Az eljárás megindításáról szóló értesítés világosan kimondta, hogy meg kell adni a Bizottság számára minden olyan kapcsolt vállalkozás nevét és tevékenységének pontos leírását, amely részt vesz a vizsgált termék gyártásában és/vagy értékesítésében (exportra és/vagy belföldön)

(39)

Ezen túlmenően, ez a vállalat azt állította, hogy a nyersanyagok piacán a torzulások nem voltak lényegesek, mivel a nyersanyagok 17,5 %-át független nemzetközi beszállítóktól importálják, a fennmaradó részt pedig főként társult vállalkozásoktól vásárolják. A Bizottság rendelkezésére álló információk azt bizonyítják, hogy a nyersanyagok kb. 30 %-át helyben vásárolják, a fennmaradó részt pedig főként társult beszállítóktól importálják. Ebben az összefüggésben azt is meg kell jegyezni, hogy a társult beszállítók elszámoló árait általában nem tekintik megbízható információknak. Ezen túlmenően, a társaság által alkalmazott nyersanyag vételárak független beszállítóktól való vásárlás esetében jelentősen alacsonyabbak mint az EU-ban vagy az USA-ban alkalmazott árak a többi vizsgált exportáló gyártó esetében. Ennélfogva az állítást elutasították.

(40)

Az egyik vállalat vitatta a Bizottságnak azt a számítását, amely a belföldi kínai és a világpiaci árak közötti különbözetre vonatkozott. Az ellenőrzést követően a Bizottság megerősíti ezt a számítást. A vállalat különösen is nem vette számításba az USA-beli és uniós beszállítók által az ötvözetekre alkalmazott felárakat. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(41)

Az egyik vállalat azt is állította, hogy a nyereségadó-bevallás és a pénzügyi beszámoló közötti eltérések normálisnak tekinthetők, nem jelentősek, és ezért a pénzügyi beszámoló szöveges mellékletében nem voltak kötelesek megmagyarázni az eltéréseket. Ezért ennek nem lett volna szabad hatást gyakorolnia a Bizottság döntésére. Meg kell jegyezni, hogy az éves nyereségre vonatkozó eltérések megközelítik a 30 millió RMB-t, ezért ezeket jelentősnek kellett volna tekinteni, és meg kellett volna őket magyarázni a pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletében.

(42)

Egy másik állítás arra vonatkozott, hogy állítólagosan megsértették a WTO Megállapodást a Támogatásokról és Kiegyenlítő Intézkedésekről, és az EU alapvető Támogatásellenes Rendeletét. (7) A vállalat azt közölte, hogy a piacgazdasági elbánás iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a társaságok esetlegesen támogatásban részesülnek, a gyakorlatban megbüntetné az exportőrt olyan támogatások miatt, amelyeknek a törvénytelenné nyilvánítására semmiféle alap nincs. Ezt az érvet el kellett utasítani. A piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nem azért utasították el, mert fennállt a támogatás lehetősége, hanem kifejezetten a fenti preambulumbekezdésekben hivatkozott okok miatt, valamint a feleknek megküldött részletes piacgazdasági elbánásra vonatkozó információs dokumentumokban foglaltak alapján. A piacgazdasági elbánás iránti kérelem kérés elutasításának a fő oka az volt, hogy torzításokat állapítottak meg a nyersanyagok piacán. Ezen túlmenően ki kell emelni, hogy pl. vállalatok állami tulajdonú bankoktól kaptak hitelt kedvező kamatozással, lényegesen alacsonyabb kamatláb mellett, mint amit a piacon kaptak volna, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a korábbi nem-piacgazdasági viszonyok továbbéléséről van szó.

(43)

Összefoglalva, a kapott megjegyzések közül nem volt olyan, ami alapot adott volna a piacgazdasági elbánásra vonatkozó döntéssel kapcsolatos megállapítások megváltoztatására.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(45)

A három fent említett, a mintavételbe bevont vállalat (vállalatcsoport), akiktől megtagadták a piacgazdasági elbánás alkalmazását, egyedi elbánást is kért. Átmenetileg azt állapították meg, hogy a mintavételbe bevont mindhárom vállalat(csoport) megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében foglaltaknak, ezért egyéni elbánásban volt részesíthető.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott belföldi árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(47)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az USA lett kijelölve, mint megfelelő analóg ország, a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához. Az egyik fél azt állította, hogy India jobb analóg piac lenne, mivel fejlettségi szintje a KNK-hoz hasonló. A Bizottság az indiai termelőktől semmiféle együttműködést nem kapott. Az USA kezdetben megfelelőnek tűnt, mivel nyitott az importversenyre (a vámtarifa 0 %, szemben az Indiában kivetett 10 %-kal), a belföldi piacon pedig meglehetősen magas fokú a verseny, 15 vagy 20 USA-beli gyártóval.

(48)

A kérdőívre adott válaszok és az ellenőrző látogatás tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy az USA nem megfelelő analóg piac. Minden együttműködő USA-beli gyártó importból fedezi alapvető nyersanyag szükségleteit és késztermék igényeit EU-beli anyavállalatától, és az USA-ban csak korlátozott mértékű termelőkapacitást tart fenn, főként a testre szabott vagy szoros teljesítési menetrendet igénylő megrendelések miatt. Valójában az együttműködő USA-beli gyártók gyártási volumene csak töredéke annak, amit az európai anyavállalatuk tart fenn. De a legfontosabb az, hogy az együttműködő USA-beli gyártók saját gyártási körülmények miatt magas feldolgozási költségek mellett működnek. Ezek miatt a költségek miatt az USA belföldi piacán magasak az árak.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően, a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy a számtanilag képzett rendes érték, vagy az ilyen országból más országba, az EU-t is beleértve, történő export árának alapján kell megállapítani. Figyelemmel arra, hogy a rendes értéket nem lehetett megállapítani az USA-ban alkalmazott árak vagy számtanilag képzett érték alapján, az előző preambulumbekezdésben említett okok miatt, a második módszert alkalmazták. Ugyanakkor az alább részletezett okok miatt ez a módszer a jelen esetben nem megfelelő. Az USA belföldi áraihoz hasonlóan az USA export árait is torzítják a magas termelési költségek és az, hogy az export volumene korlátozott, vagyis kevesebb mint 2 %-a az EU-ba irányuló kínai exportnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy ennek az exportnak egy része kapcsolt vállalkozások felé irányul, ezért a rendes érték megállapítása szempontjából megbízhatatlan.

(50)

A két fent említett módszer alternatívájaként az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a rendes értéket bármilyen más ésszerű alapon is meg lehet állapítani, beleértve az Unióban a hasonló termékekért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, szükség esetén úgy módosítva, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható mértékű nyereséget is. A jelen esetben átmenetileg ezt a módszert alkalmazták, figyelemmel arra, hogy ebben a szakaszban a vizsgálat azt állapította meg, hogy az USA nem megfelelő analóg ország.

(51)

Azokat a terméktípusokat illetően, amelyeket a mintavételbe bevont kínai exportáló gyártók (vagy ezek csoportjai) exportálnak, és amelyeket a mintavételbe bevont uniós gyártók nem értékesítenek, a Bizottság átmenetileg az Unióban a hozzájuk legközelebb álló olyan termékekért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat alkalmazta, amelyek átmerője, acélfokozata és terméktípusa (pl. hidegen vagy melegen húzott) azonos, szükség esetén úgy módosítva, hogy tartalmazza az ésszerűen elfogadható nyereséget is,

(52)

Az érintett terméket minden esetben független vevőknek szállították a Közösségbe, ezért az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történt, nevezetesen a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

(53)

A dömpingkülönbözeteket úgy állapították meg, hogy összehasonlították a mintavételbe bevont exportőrök egyedi, gyárból szállításra vonatkozó exportárait a mintavételbe bevont uniós gyártók belföldi értékesítési áraival, amelyeket a fenti (50) preambulumbekezdés alapján állapítottak meg.

(54)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azokat a különbségeket, melyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolták. Megfelelő kiigazításokat hajtottak végre minden olyan esetben, amikor úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottak. Különösen is korrekciót alkalmaztak a közvetett adók, a tengeri szállítás és biztosítás, az exportáló országban felmerülő szállítási költségek, a garanciális költségek, a jutalékok, a hitelköltségek, a banki díjak, és a kereskedelmi szint, valamint az alábbi (70) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti minőségi megítélés vonatkozásában.

(55)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában vannak kifejezve.

(56)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdései alapján az egyéni elbánásban részesülő, a mintában szereplő, együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözeteket úgy állapították meg, hogy összehasonlították az Unióban hasonló termékekért fizetett vagy fizetendő, a fenti (50) és (51) preambulumbekezdésekben részletezettek szerint az ésszerűen elfogadható nyereséggel megfelelően korrigált árak alapján kiszámított rendes érték súlyozott átlagát az egyes vállalatok által az érintett termék Unióba történő exportálása exportárainak a súlyozott átlagával, a fent megállapítottak szerint.

(57)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(58)

A mintában nem szereplő együttműködő kínai exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözet átlagát véve számították ki az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdése szerint.

(59)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve 71,1 %-os értéket mutatnak.

(60)

Tekintve, hogy a vizsgálatban való együttműködés szintje magas volt (mivel az együttműködő vállalatok a vizsgált időszakban a KNK-ból származó összes behozatalnak mintegy 64 %-át képviselték), a nem együttműködő exportáló gyártókra az országos szintű különbözet megállapítása a mintavételbe bevont vállalat(csoport)ok körében talált legnagyobb különbözet felhasználásával történt.

(61)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek országos szintje a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve 83,2 % lett.

(62)

A vizsgált időszak alatt a hasonló terméknek 21 gyártója volt az unióban. Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ezért a 21 gyártó összesen alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: ’uniós gazdasági ágazat’).

(63)

Amint jeleztük a fenti (7) preambulumbekezdésben, a mintába az uniós gyártók két csoportja került be, amelyeket öt uniós gyártó alkot, ezek a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 50 %-át teszik ki. A fennmaradó együttműködő uniós gyártók közül az a vállalat, amelyik a termékkör korlátozását kérte (lásd a fenti (16) és (17) preambulumbekezdéseket) nem értett egyet a minta kiválasztásával. Nevezetesen a gyártó azt kritizálta meg, hogy a mintában csak olyan vállalatok szerepelnek, amelyek mind a „késztermékek piacán”, mind pedig az „előanyagok piacán” jelen vannak, valamint azt, hogy a mintát kizárólag panaszos vállalatokból állították össze. Megismételjük, hogy a kérdéses vállalat mind a KNK-ból, mind pedig az uniós gazdasági ágazatból vásárol előanyagot. A gyártó azonban nem bizonyította, hogy ténylegesen két ilyen elkülönült piac létezne. Emellett a gyártó kevesebb mint 2 %-át képviselte az Unió teljes termelésének a vizsgált időszak során, miközben a két vállalatcsoportot a fenti (7) és (8) preambulumbekezdésekben foglalt objektív kritériumok alapján választották ki.

(64)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, amelyet a panaszosokat képviselő védelmi bizottságtól beszerzett információk alapján (lásd a fenti (2) preambulumbekezdést) határoztak meg, valamint az Eurostat adatokon alapuló, uniós piacra irányuló behozatali mennyiség alapján állapítottak meg. Ez utóbbi adatokat kissé korrigálni kellett a Dél-Afrikából és Japánból származó importra tekintettel, bizonyos időszakokra vonatkozóan, figyelembe véve, hogy ezek az adatok bizonyos torzulásokat tartalmaztak pontatlan információszolgáltatás miatt.

(65)

Az uniós fogyasztás jelentősen, 35 %-kal csökkent 2006 és a vizsgált időszak között. A fogyasztás viszont kis mértékben nőtt 2006 és 2007 között, a 2007. évben érve el a csúcspontját, utána pedig évente folyamatosan csökkent a vizsgált időszakig.

1.   táblázat

(66)

Látható, hogy a vizsgálatunk tárgyát képező időszakban jelentős piaci fluktuáció volt tapasztalható, főként azért, mert a rozsdamentes acélcsövek iránti kereslet nagyon erős volatilitást mutatott. A 2007 évet és a 2008 év első három negyedévét erősen fellendülő piac jellemezte. A gazdasági válság azonban idővel nagyon komoly hatást gyakorolt a keresletre. Ez a hatás a 2008. év utolsó negyedévében kezdett láthatóvá válni, súlyosbodott a 2009. évben, és még a 2010. év első felében is folytatódott, így a vizsgált időszak egészét érintette. Mindezt jól tükrözi az uniós fogyasztás trendje, amely a 2007. évben érte el a csúcspontját, utána pedig évről évre csökkenést mutatott.

(67)

A Kínából származó érintett termék Közösségbe irányuló behozatalának mennyisége jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak folyamán. A figyelembe vett időszak alatt a KNK-ból érkező import mennyisége összességében 14 %-kal növekedett. Sőt, a 2006. és 2007. évek során a KNK-ból származó import csaknem megduplázódott, 2007. és a vizsgált időszak között viszont évről évre csökkent, főként a fogyasztásban bekövetkezett visszaesés miatt (piaci részesedésként stabil maradt 2008 és a vizsgált időszak között - lásd a (68) preambulumbekezdést alább).

2.   táblázat

(68)

A KNK-ból érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése csaknem megkétszereződött a figyelembe vett időszakban, 76 %-kal, illetve 7,9 százalékponttal nőtt. Ez a piacirészesedés-növekedés főleg 2006 és 2007 között ment végbe, de a későbbiekben is megtartotta magas szintjét.

3.   táblázat

(69)

Az alábbi táblázat mutatja az Eurostat adatai alapján a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal vámkezeletlen átlagárát az unió határánál. A figyelembe vett időszak során a KNK-ból származó behozatal átlagos ára 2008-ig emelkedett, majd 2008 és a vizsgált időszak között csökkent.

4.   táblázat

(70)

Típusok közötti ár-összehasonlítás készült a kínai exportáló gyártók értékesítési árainak és a mintavételbe bevont uniós gyártók unión belüli értékesítési árai között. Ehhez a mintavételbe bevont uniós gyártók által a független vevők felé érvényesített árakat hasonlították össze az érintett ország mintavételbe bevont exportáló gyártóinak áraival. A kereskedelmi szint különbségeinek, a piac által észlelt termékminőségnek és az importálás utáni költségeknek a figyelembe vételére szükség szerint kiigazításokat kellett alkalmazni.

(71)

Az összehasonlítás szerint a vizsgált időszak során a KNK-ból származó behozott érintett termékeket az unióban az uniós gazdasági ágazat árai alá – utóbbi százalékában kifejezve 21 % - 32 %-kal – kínálva értékesítették.

(72)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan idevágó gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Az alább ismertetett adatok az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében a teljes uniós gazdasági ágazatra, az összes többi mutató tekintetében pedig a mintavételbe bevont gyártókra vonatkoznak. Ami a mintavételbe bevont gyártók alapján megállapított mutatószámokat illeti, figyelembe véve, hogy a mintát csak két gyártói csoport alkotta, üzleti titoktartás miatt az alábbi kapcsolódó táblázatokban nem lehetett a tényleges összesített adatokat közölni, ehelyett csak az indexeket adjuk meg azért, hogy érzékeltetni tudjuk ezeknek a mutatóknak a trendjét.

(73)

Az uniós termelési volumenek nőttek 2006 és 2008 között, 2008 és a vizsgált időszak között viszont meredeken zuhantak. A gyártásnak ezt a nagymérvű csökkenését egyaránt okozta a piac zsugorodása és a dömpingelt import erősödő nyomása.

5.   táblázat

(74)

A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye a figyelembe vett időszak során viszonylag kiegyensúlyozott volt. 2006 és a vizsgált időszak között azonban a kapacitáskihasználtság mértéke 35 %-kal csökkent. A vizsgált időszakban a kapacitáskihasználtság szintje a 2008-ban elért szint valamivel több mint felére zuhant vissza.

6.   táblázat

(75)

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a zárókészletek először nőttek 2008-ig, amikor az uniós termelés elérte a csúcspontját, utána viszont csökkenni kezdte a gyártási aktivitás lecsökkent szintje miatt.

7.   táblázat

(76)

Az összes uniós gyártó értékesítési mennyisége az EU piacán összességében 39 %-kal csökkent, miközben a kínai export ugyanezen idő alatt 14 %-kal nőtt, a fenti (68) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása az alábbiak szerint alakult:

8.   táblázat

(77)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2006 és 2007 között 3,4 százalékponttal csökkent és viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszak fennmaradó részében, mindössze 2009-ben volt egy kisebb átmeneti növekedés. Összességében azonban az uniós gazdasági ágazat 3,6 százalékpontot veszített piaci részesedéséből mivel – amint azt a fenti 3. táblázat szemlélteti – a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal csaknem a kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszak alatt.

9.   táblázat

(78)

Ami az átlagos árakat illeti, az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a 2007. évben az uniós gazdasági ágazat növelte eladási árait, azután pedig évről évre fokozatosan csökkentette őket egészen a vizsgált időszakig, az így elért árszintek a 2006. évi árszintek alatt maradtak. Az eladási árak alakulásának és magas volatilitásának az oka részben a nyersanyagköltségek komoly fluktuációja volt.

10.   táblázat

(79)

A foglalkoztatási szint nagy vonalakban a termelési mennyiségek alakulását követte (lásd az 5. táblázatot fent), ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazatban megpróbálták racionalizálni a termelési költségeket, amikor ez vált szükségessé. Az uniós gazdasági ágazat megpróbálta az általa foglalkoztatott munkaerőt a romló piaci feltételekhez igazítani, de létszámcsökkentés helyett inkább a munkaidőt rövidítették le. Ezért az alábbi táblázat a foglalkoztatási szintet teljes munkaidő egyenértékes egységben (‧FTE’) mutatja be. Az uniós gyártók FTE-vel mért foglalkoztatása 11 százalékponttal nőtt 2006 és 2008 között, amelyet egy 19 százalékos zuhanás követett 2008-től a vizsgált időszakig. Összességében az FTE-k száma 8 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során.

11.   táblázat

(80)

Az uniós gazdasági ágazat fenti erőfeszítései ellenére az uniós gyártók egy FTE-re jutó termelése jelentősen csökkent, összességében 29 %-kal. A KNK-ból származó dömpingelt import komoly hatása zuhanó piaci kereslet mellett lehetetlenné tette az uniós gazdasági ágazat számára termelékenységi szintjei fenntartását.

12.   táblázat

(81)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak sikerült ellenőrzése alatt tartania a munkaerőköltségek alakulását. Az alábbi táblázat is szemlélteti, hogy az átlagos éves munkaerőköltség a 2007 és a 2008 években kissé nőtt, 2009-ben és a vizsgált időszakban azonban csökkent. Az egész időszakra vonatkozóan az egységre jutó munkaerőköltségek 2 %-kal csökkentek. Ez a csökkenés határozottabb lenne, ha a végkielégítések összegét kizárták volna a fenti tendenciából.

13.   táblázat

(82)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék EU piacon, független vevők felé történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszon említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat nyereségességi rátái következőképpen alakultak:

14.   táblázat

(83)

Amint a fenti táblázat is mutatja, az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a 2007. évben érte el a csúcspontját, azok miatt a rendkívüli piaci feltételek miatt, amelyekből minden piaci szereplő hasznot húzott. Az átlagos nyereségesség a 2007. évtől kezdve jelentősen csökkenni kezdett, a 2009. évben és a vizsgált időszakban pedig a nyereség jelentős veszteségbe fordult át.

(84)

A befektetések megtérülése (‘ROI’) – a befektetések könyv szerinti nettó értéke a profit százalékában kifejezve – tekintetében úgy tűnik, hogy ez a mutató a nyereségesség tendenciáját követte.

(85)

Az üzemi tevékenységből származó nettó pénzáramlás a következőképpen alakult (figyelembe vevő a 2006. évi negatív értéket, kivételesen ebben a táblázatban a 2007. évet tekintettük referenciaévnek a pénzáramlás alakulása szempontjából):

15.   táblázat

(86)

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzáramlása a 2008. évben érte el a csúcspontját, azután egészen a figyelembe vett időszak végéig csökkent, a vizsgált időszak során pedig meglehetősen alacsony értéket ért el.

(87)

A figyelembe vett időszak alatt a mintavételbe bevont uniós gyártók beruházásai az alábbiak szerint alakultak:

16.   táblázat

(88)

Amint a fenti táblázat mutatja, az uniós gyártók úgy döntöttek, hogy folytatják beruházásaikat törékeny pénzügyi helyzetük ellenére a 2009. évben és a vizsgált időszakban. Ennek a következő okai voltak: (i) jellemzően az iparágban több évre kiterjedő beruházásokra van szükség, amelyeket mindenképpen be kell fejezni, a piaci helyzettől függetlenül, valamint (ii) ebben az iparágban a gépeket gyakran kell fejleszteni, hogy a magasabb minőségű termékeket is megfelelő mennyiségben lehessen gyártani (annak érdekében, hogy a többi gyártóval szemben megőrizhessék a versenyképességüket).

(89)

A KNK-ból érkező behozatal dömpingkülönbözete – a fenti (57) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – igen magas. Figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét, piaci részesedését és árát, a dömpingkülönbözetek hatása jelentősnek tekinthető.

(90)

A figyelembe vett időszak során a kármutatók negatívan alakultak. Ez különösen is észrevehető azokon a mutatókon, amelyek a nyereségességgel, a gyártási mennyiségekkel, a kapacitáskihasználással, az értékesítési mennyiségekkel és a piaci részesedéssel kapcsolatosak, melyek mindegyike egyértelműen hanyatló trendet mutatott.

(91)

Ugyanakkor a KNK-ból származó rozsdamentes acélcsövek behozatala a vizsgált időszak során akár 32 %-kal is alávágott az uniós gazdasági ágazat árainak (lásd a fenti (71) preambulumbekezdést).

(92)

A fentiekre figyelemmel, ideiglenesen megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében.

(93)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével és 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a dömpingelt behozatal okozott-e olyan fokú kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ami jelentősnek tekinthető. A dömpingelt behozatal mellett azokat az egyéb ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek ugyanakkor kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne a dömpingelt behozatal hatásának tulajdonítsák.

(94)

2006 és a vizsgált időszak között az érintett termékek dömpingelt behozatalának mennyisége 14 %-kal növekedett, ami az uniós piaci részesedés mintegy 76 %-os – 10,5 %-ról 18,4 %-ra történt – növekedéséhez vezetett, egy 35 %-kal zsugorodó piacon.

(95)

A KNK-ból származó érintett termék dömpingelt behozatalának a figyelembe vett időszakban bekövetkezett növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat legtöbb kármutatójának egyre inkább romló tendenciájával. Az uniós gazdasági ágazat 3,6 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, eladási árai pedig 8 %-kal csökkentek az uniós piacra érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal által kifejtett nyomás következtében. A jelentős áralávágás megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat elfogadható mértékben továbbhárítsa a megnövekedett gyártási költségeket az eladási árakban, ami a vizsgált időszakban negatív nyereségességhez vezetett.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a KNK-ból származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal, amely a figyelembe vett időszak alatt nagy és folyamatosan növekedő mennyiségben lépett be az uniós piacra és amely jelentősen alákínálta az uniós gazdasági ágazat árait, jelentős mértékű kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(97)

A figyelembe vett időszak alatt korlátozott behozatal érkezett más harmadik országokból. A KNK-n kívüli más országokból érkező behozatal teljes piaci részesedése 4,3 százalékponttal 26,8 %-ról 22,5 %-ra csökkent.

(98)

A vizsgált időszak során a behozatal következő legnagyobb forrása Japán és Ukrajna volt. Mindkét ország külön-külön 5,2 %-os piaci részesedéssel bírt. India piaci részesedése 3,0 % volt, míg az USA-ból származó behozatal piaci részesedése 2,7 %-ot ért el a vizsgált időszak során. A következő táblázat bemutatja a KNK utáni négy legnagyobb behozatali forrásként szolgáló ország behozatali mennyiségeinek, árainak és piaci részesedésének az alakulását, valamint ugyanezeket az adatokat a fennmaradó más harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan, mindegyiket az Eurostat adatai alapján. Ahogy már említettük a fenti (64) preambulumbekezdésben, az Eurostat adatai a japán behozatalra vonatkozóan kis kiigazításra szorultak, hogy kizárhassuk az ügyletek nem megfelelő bejelentéséből adódó torzításokat.

17.   táblázat

(99)

Ahogyan a fenti táblázat is mutatja, a figyelembe vett időszak során Japán szerény mértékben növelte piaci részesedését 0,8 százalékponttal, 4,4 %-ról 5,2 %-ra. Ugyanakkor a japán behozatal árai sokkal inkább összevethetőnek tűnnek az uniós árakkal, mint a KNK-ból importált termékek árai. A legfontosabb, hogy a vizsgált időszakban a japán behozatal árai jelentősen meghaladták az uniós gazdasági ágazat árait.

(100)

Az USA-ból történő behozatal olyan árakon történt, amelyek lényegesen magasabbak mint az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszak során (kivéve a 2007. évet). Ami az Ukrajnából és Indiából történő behozatalt illeti, bár az átlagos árak ezekből az országokból összességében alacsonyabbak voltak mint az uniós árak, mindkettő viszonylag stabil piaci részesedést tudott fenntartani az uniós piacon: Ukrajna piaci részesedése 5,9 %-ról 5,2 %-ra csökkent, miközben Indiáé 2,8 %-ról 3,0 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak során.

(101)

Összegezve: az összes harmadik országból, kivéve a KNK-t, származó behozatal piaci részesedése 4,3 százalékponttal (26,8 %-ról 22,5 %-ra) csökkent a figyelembe vett időszak során. Összességében az összes harmadik országból, kivéve a KNK-t, származó behozatal átlagos ára a figyelembe vett időszak során 34 %-kal nőtt (tonnánként 5 586 EUR-ról 7 484 EUR-ra), ami éles ellentétben áll azzal, hogy a már amúgy is nagyon alacsony kínai behozatali árak 9 %-kal csökkentek, és azzal is, hogy az átlagos uniós eladási árak 8 %-kal mérséklődtek.

(102)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a KNK-n kívüli harmadik országokból származó behozatal láthatóan nem járult hozzá azokhoz a károkhoz, amelyeket az uniós gazdasági ágazat szenvedett el a vizsgált időszak során.

(103)

Bár a 2007. évet és a 2008. év első három negyedévét erőteljes fellendülés jellemezte a rozsdamentes acélcsövek piacán, a pénzügyi és gazdasági válság idővel ebben az ágazatban is éreztette a hatását. A gazdasági visszaesés 2008. utolsó negyedévében kezdődött, folytatódott a teljes 2009. év során, és még 2010 első felében is, vagyis a teljes vizsgált időszak során éreztette a hatását. Mindezt jól tükrözi az uniós fogyasztás trendje, amely a 2007. évben érte el a csúcspontját, utána pedig évről évre csökkenést mutatott (lásd a fenti 1. táblázatot).

(104)

Kétségkívül megállapítható, hogy a fent említett, a gazdasági visszaesés okozta fogyasztáscsökkenés szintén hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt a negatív hatást erősen súlyosbította a KNK-ból származó dömpingelt behozatal, ami lényegesen alávágott az uniós gazdasági ágazat árainak. Még ha úgy is lehetne tekinteni ezért, hogy a gazdasági hanyatlás hozzájárult a vizsgált időszak alatt elszenvedett kárhoz, ez semmilyen formában nem csökkentené a KNK-ból a teljes figyelembe vett időszak alatt az uniós piacra érkező, alacsony árú dömpingelt behozatal káros hatásait. Ha nem kellett volna szembenézniük ezzel a tisztességtelen versennyel a KNK részéről, és azzal a mennyiségi- és árnyomással, amelyet ez az uniós gyártókra gyakorolt, ez utóbbiak meg tudták volna tenni, hogy eladási áraikat és nyereségességüket viszonylag elfogadható szinten tartják még úgy is, hogy közben a kereslet csökken.

(105)

Valójában a KNK-ból származó dömpingelt behozatal hatását, amely nagyban alávágott az uniós eladási áraknak a vizsgált időszak során, még inkább károsnak lehet tekinteni egy gazdasági válság időszakában, amikor az értékesítési mennyiségek és árak amúgy is nyomás alatt vannak az alacsonyabb fogyasztás miatt.

(106)

Figyelemmel a fenti körülményekre, a gazdasági hanyatlást nem lehet az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést megtörő lehetséges oknak tekinteni.

(107)

Ami az uniós gazdasági ágazat exportértékesítéseinek alakulását illeti, a kivitel kevésbé csökkent mint a belföldi értékesítések, függetlenül attól, hogy az összes uniós gyártót vizsgáljuk, vagy kizárólag a mintavételbe bevont gyártókat. Ami az export értékesítési mennyiségeket illeti, a következő trend állapítható meg az uniós gazdasági ágazat esetében a figyelembe vett időszak során:

18.   táblázat

(108)

Ki kell emelni, hogy az uniós gazdasági ágazat export értékesítései kisebb ütemben zsugorodtak, mint az uniós piacon elért eladásai. Ez azt mutathatja, hogy az uniós piacon a KNK-ból származó dömpingelt import miatti nyomás különösen erős. Figyelembe véve ezt a megállapítást és azt is, hogy a teljes értékesítésen belül az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek jelentős a részaránya (a figyelembe vett időszak során folyamatosan 39 % és 45 % közötti), egyértelműen kizárható az, hogy az uniós gyártók a világpiacon ne lettek volna versenyképesek.

(109)

Az ötvözetek árainak magas volatilitása és a piaci kereslet általános alakulása jelentős fluktuációt eredményezett a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges nyersanyagok költségeiben. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat átlagos egységre jutó gyártási költségei a következőképpen alakultak:

19.   táblázat

(110)

Amint azt a fenti (78) preambulumbekezdés is megállapítja, a fő nyersanyagok KNK-beli piaca erősen eltorzult. Emiatt a torzítás miatt a KNK-beli exportáló gyártóknak láthatóan megvan a lehetőségük arra, hogy amikor az érintett terméket export során eladják az uniós piacon, olyan árképzést alkalmazzanak, amely kevésbé rugalmasan reagál a nyersanyagárakra, és amely az uniós piac árait jelentősen alávágó árakat eredményez. Más megfogalmazásban, a kínai nyersanyagpiac torzulása miatt a KNK-beli rozsdamentes acélcső gyártók tisztességtelen versenyelőnyt élveznek az uniós gazdasági ágazathoz képest. Ezek a torzulások hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kínai gyártók fenntarthassák a KNK-ból származó dömpingelt import alacsony árszintjét.

(111)

Levonva a következtetést, a fenti elemzés megmutatta, hogy a KNK-ból származó behozatal mennyiségét tekintve nőtt, és jelentős piaci részesedést szerzett a figyelembe vett időszak során. Mi több, ezek a megnövekedett mennyiségek, amelyek az uniós piacot dömpingelt áron árasztották el, jelentősen alávágtak az uniós gazdasági ágazat árainak. Bár az uniós gazdasági ágazat a 2007. és 2008. évi kivételesen pozitív piaci viszonyoknak köszönhetően bizonyos ideig képes volt kiegyenlíteni e nyomás kedvezőtlen hatásait, ez már nem volt lehetséges azt követően, hogy a gazdasági válság jelentősen csökkentette a kereslet szintjét.

(112)

Más olyan tényezőket is elemeztek, amelyek kárt okozhattak volna az uniós gazdasági ágazat számára. E tekintetben megállapították, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, a gazdasági válság hatása, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének alakulása és más tényezők – ideértve a KNK nyersanyagpiacának torzulásaival kapcsolatos tényezőket – nem tűnnek olyan erősségűnek, amelyek megtörnék a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között megállapított okozati összefüggést.

(113)

A fenti elemzés alapján – amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló minden ismert tényezőt megfelelően megkülönböztetett és elkülönített a dömpingelt behozatal káros hatásaitól – ideiglenesen megállapítható, hogy a KNK-ból érkező behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése szerinti jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazat számára.

(114)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingre, a kárra, és az okozati összefüggésre vonatkozó megállapítások ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az lenne megállapítható, hogy ebben a konkrét esetben nem áll az Unió érdekében intézkedések meghozatala. E célból a Bizottság az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az összes érintett fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

(115)

A Bizottság kérdőíveket küldött független importőrök és felhasználók részére. Végül két importőr és egy felhasználó nyújtotta be a kitöltött kérdőívet a megszabott határidőn belül.

(116)

Egy uniós gyártó ellenezte dömpingellenes intézkedések alkalmazását, mivel a vállalat részben a KNK-ból szerzi be a megmunkálatlan üreges rozsdamentes acél munkadarabokat, amelyeket aztán további feldolgozás után kész csövekké alakít. Ugyanakkor ez a gyártó a teljes uniós termelésnek kevesebb mint 2 %-át adja.

(117)

Emlékeztetni kell arra, hogy a kármutatók általános kedvezőtlen tendenciát mutattak, valamint hogy ez különösen az uniós gazdasági ágazat gyártási és értékesítési volumenére, piaci részesedésére és pénzügyi teljesítményére vonatkozó kármutatókat – például a nyereségesség, a befektetések megtérülése – befolyásolta súlyosan.

(118)

Intézkedések bevezetése esetén az árak esése és a piaci részesedés elvesztése várhatóan megáll és az uniós gazdasági ágazat eladási árai várhatóan elkezdenek helyreállni, ami az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének jelentős javulásához vezet majd.

(119)

Másfelől valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat piacának és pénzügyi helyzetének torzulása dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül továbbra is folytatódna. Ilyen forgatókönyv esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan továbbra is veszíteni fog a piaci részesedéséből és már nem lesz képes követni a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal által meghatározott piaci árakat. A várható hatás az lesz, hogy tovább csökken a termelés volumene, és uniós termelőkapacitásokat fognak leállítani, ami jelentős munkahelyvesztést fog jelenteni.

(120)

Ennek megfelelően ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(121)

A fentiekben jelzettek szerint nem alkalmaztak mintavételt a független importőrök esetében, mivel csak két független vállalat működött teljes mértékben együtt a vizsgálat során azzal, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Ennek a két importőrnek a forgalmában csak kis részt tettek ki a KNK-ból származó érintett termék viszonteladásai.

(122)

A két importőr által bejelentett behozatalok azonban a KNK-ból a vizsgált időszak alatt érkező összes behozatalnak csupán viszonylag kis részét (kevesebb mint 10 %-át) tették ki. Figyelembe véve azt, hogy az importőrök magas árrést realizáltak az érintett termék viszonteladása során a vizsgált időszakban, feltételezhetjük, hogy dömpingellenes vámok kivetése esetén csökkenne a nyereségességi szintjük. Ugyanakkor az importőrük egyike sem szolgált olyan érvekkel, amelyek alapján a dömpingellenes vámok kivetése sértené az érdekeiket. Emellett, mivel mindketten nem kínai eredetű rozsdamentes acélcsöveket értékesítenek viszonteladás keretében (beleértve uniós eredetű csöveket is), úgy is dönthetnek, hogy a vásárlásaikat nem kínai beszállítókhoz teszik át, akiket a vámok nem érintenek.

(123)

Más importőrök a kitöltött kérdőívek vagy alátámasztott észrevételek benyújtásával nem működtek közre. Ezen az alapon ideiglenesen megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése nem gyakorol jelentős, negatív hatást az uniós importőrök érdekeire.

(124)

Az ezen eljárás tárgyát képező varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket sokféle célra használják (lásd a fenti (17) preambulumbekezdést). Ennek ellenére, csak egyetlen felhasználó volt hajlandó együttműködni, aki rozsdamentes acélcsöveket használ léghűtéses hőcserélők és léghűtéses kondenzátorok gyártására, de a vizsgált időszak során ezek a teljes kínai importnak még az 1 %-át sem tették ki. Ideiglenesen megállapítható azonban, hogy a felhasználók nagyon korlátozott mértékű együttműködése azt látszik jelezni, hogy általánosságban a felhasználó gazdasági ágazat nyereségességére és gazdasági helyzetére gyakorolt hatás meglehetősen korlátozott.

(125)

Ennek a felhasználónak a kérdőívre adott válaszából úgy tűnik, hogy a vállalatot nem érintik súlyosan a dömpingellenes intézkedések, még akkor sem, ha azt az üzletágát tekintjük, amely a rozsdamentes csöveket felhasználja. Ha összevetjük az érintett termék behozatalának értékét az importált árukat felhasználó üzletág forgalmával, a hatást jelentéktelennek tekinthetjük.

(126)

Ennek a felhasználónak az adatait vizsgálva azonban nem zárható ki, hogy bizonyos olyan felhasználó vállalatokat, amelyek a KNK-ból importált rozsdamentes csövekből jelentősebb mennyiségeket használnak, negatívan érinthetnek a dömpingellenes intézkedések.

(127)

Az egyetlen együttműködő felhasználó által benyújtott információkból nem lehet felbecsülni azt, hogy az egész felhasználó ágazat hány embert foglalkoztat az Unión belül, figyelemmel az alacsony reprezentativitásra és az alkalmazások széles körére.

(128)

Azt is meg kell jegyezni, hogy az intézkedések szintje valószínűleg nem fogja megakadályozni azt, hogy az uniós piacot továbbra is kínai importból lássák el, habár magasabb, kárt nem okozó árakon. Emellett az uniós gazdasági ágazat kihasználatlan termelési kapacitása és a különböző más harmadik országok alternatív behozatali forrásai azt jelzik, hogy a rozsdamentes acélcsövek ellátási biztonsága nincs veszélyben az uniós piacon.

(129)

Ráadásul az uniós gazdasági ágazat nemrégiben tapasztalt nehézségei ellenére továbbra is az Unió felhasználó gazdasági ágazatának a legnagyobb beszállítója. Intézkedések alkalmazása nélkül, amennyiben az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete tovább romlik, az uniós gazdasági ágazat léte kerülhet veszélybe, ami az Unión belüli felhasználók számára is ellátási kockázatot jelentene.

(130)

Összességében, amikor a dömpingellenes intézkedések általános hatását vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatások egyértelműen meghaladják a többi érdekcsoportra gyakorolt potenciális negatív hatásokat. Ezért ideiglenesen az állapítható meg, hogy a dömpingellenes vámok nem sértik az Unió érdekét.

(131)

Megállapítható, hogy az érintett termék KNK-ból érkező dömpingelt behozatalaira vonatkozó intézkedések bevezetése lehetőséget teremtene az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a megnövekedett eladási mennyiségek, eladási árak és piaci részesedés révén javítsa a helyzetét. Bár egyes felhasználóknál a költségek emelkedése formájában bizonyos kedvezőtlen hatások bekövetkezhetnek, azokat valószínűleg meghaladják majd a gyártók és szállítóik által várható előnyök.

(132)

A fentiek fényében ideiglenesen megállapítható, hogy végső soron nem szól kényszerítő ok a KNK-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése ellen.

(133)

A dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetésekre való tekintettel ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni a Kínai Népköztársaságból származó termék behozatalára annak megelőzése érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatnak további kárt okozzon a dömpingelt behozatal.

(134)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó ideiglenes intézkedéseknek elégséges mértékűeknek kell lenniük ahhoz, hogy megszüntessék a dömpinget anélkül, hogy túllépnék a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárt. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe veszik, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie az uniós gazdasági ágazat számára, hogy gyártási költségeit fedezni tudja, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne.

(135)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához 12 % elérendő nyereségrátát kellene alkalmazni. Ugyanakkor az eddig bemutatott bizonyítékok nem igazolják, hogy ezt a nyereségességet el lehetne érni normál piaci helyzetben. Az uniós ipar még a kivételesnek mondható 2007. évben sem tudott ilyen mértékben nyereséges lenni. A vizsgálat során összegyűjtött adatok alapján átmenetileg azt állapították meg, hogy a károkozás elhárítási szintjének a megállapításához 5 %-os nyereség megfelelő mértékű.

(136)

Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat tekintetében kiszámították a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó árat úgy számították ki, hogy a tényleges haszonkulcsot levonták a gyártelepi árból, és az így kiszámított, a költségeket fedező árhoz hozzáadták a fent említett megcélzott haszonkulcsot.

(137)

Ennek eredményeként átmenetileg a kár megszüntetéséhez szükséges következő szinteket állapították meg:

(138)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a megállapított dömpingkülönbözet és a kár megszüntetéséhez szükséges megállapított szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó érintett termék behozatalára, a kisebb vámtétel szabályával összhangban, ami minden esetben a kárkülönbözet.

(139)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók magas együttműködési arányát, az összes többi vállalatra vonatkozó mértéket a mintában szereplő együttműködő vállalatok közül a legmagasabb mértékkel rendelkező szintjén kell megállapítani. A mintában nem szereplő, de együttműködő, a Mellékletben felsorolt vállalatok esetében a vám ideiglenes mértékét a mintavételbe bevont vállalatok által alkalmazott mértékek súlyozott átlagának szintjén kell megállapítani. A fentiek alapján a javasolt vámtételek a következők:

(140)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámot a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Így a vámok a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalatok mint egyedi jogi személyek által előállított termékek behozatalaira kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a “minden más vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(141)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni, (8) haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják.

(142)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az összes többi vállalatra alkalmazandó vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(143)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a vámok kivetése tekintetében az e rendelet alkalmazásában tett megállapítások ideiglenesek, és lehetséges, hogy ezeket a végleges intézkedések céljából újra meg kell vizsgálni,

Az Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

Direction H

Office Nerv 105

B-1049 Brüsszel.