(1)

2005 októberében a Tanács az 1659/2005/EK rendeletnek (2) megfelelően végleges, 2,7 %-tól 39,9 %-ig terjedő dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes magnéziatéglák behozatalára. A kínai exportáló gyártók által kért két időközi felülvizsgálatot követően a rendeletet 2009-ben a 825/2009/EK (3) és a 826/2009/EK (4) tanácsi rendelettel módosították. A felülvizsgálatokat követően az 1659/2005/EK rendelet által kivetett dömpingellenes vámok jelenleg 0 %-tól 39,9 %-ig terjednek.

(2)

A Kínából származó egyes magnéziatéglák behozatalára vonatkozó hatályban levő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően 2010. július 9-én a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének alapján felülvizsgálati kérelem érkezett. A kérelmet a Magnéziatégla-gyártók Védelmi Szövetsége (Magnesia Bricks Production Defence Coalition, MBPDC) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, akiknek termelése az egyes magnéziatéglák uniós gyártásának jelentős hányadát – ebben az esetben több mint 25 %-át – teszi ki.

(3)

A panasz prima facie bizonyítékot szolgáltatott a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére, és ezt a hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megindításának indoklásához elegendőnek tekintették. A kérelmező azt is állította, hogy egy ausztriai székhelyű vállalkozást, az RHI AG-t ki kell zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából, mivel alapvető üzleti tevékenységét Kínába tette át, ahol egy vele kapcsolatban álló vállalkozás is gyártja az érintett terméket, valamint fokozta az érintett termékre vonatkozó üzleti tevékenységét Kínában.

(4)

Ennek megfelelően a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság 2010. október 8-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) (6) bejelentette a Kínából származó egyes magnéziatégláknak az Unióba történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindítását.

(5)

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban esetleg mintavételt alkalmaz. Annak érdekében, hogy a Bizottság dönthessen a mintavétel szükségességéről, és amennyiben az szükséges, akkor a mintát kiválaszthassa, az exportáló gyártóknak, az importőröknek és az uniós gyártóknak be kellett nyújtaniuk bizonyos információkat a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozóan.

(6)

Az érintett termék a – jelenleg az ex 6815 91 00 és az ex 6815 99 00 KN-kód alá tartozó – vegyileg lekötött, kiégetetlen magnéziatégla, amelynek égetett magnézia összetevője legalább 80 % MgO-t tartalmaz, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e magnezitet.

(7)

Hasonló terméknek minősül az uniós piacon gyártott és értékesített, vegyileg lekötött, kiégetetlen magnéziatégla, amelynek égetett magnézia összetevője legalább 80 % MgO-t tartalmaz, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e magnezitet.

(8)

A magnéziatéglák fő gyártási nyersanyaga a magnezit ásvány. Általában szabványos kémiai előírások szerint gyártják, amelyeket később a végfelhasználó igényei szerint módosítanak. A magnéziatéglákat rendszerint az acélgyártásban használják, mégpedig azoknak a tartályoknak a bélésfalazatához, amelyekben az acélt olvasztják.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat, az érintett exportáló ország képviselőit, valamint az ismert importőröket és felhasználókat. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgattak, amely bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

(10)

Tekintettel az eljárásban érintett felek nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő a kínai exportáló gyártókra, a független uniós importőrökre és az uniós gyártókra. A vizsgálat megindításakor megkeresett 78 exportáló gyártó közül csak négy adott a minta kiválasztásához az eljárás megindításáról szóló értesítésben bekért információt.

(11)

Az uniós gyártókat illetően összesen tíz vállalkozás nyújtotta be a kért információt, köztük azok a gyártók, akiknek nevében a Magnéziatégla-gyártók Védelmi Szövetsége kérte a felülvizsgálatot. A felülvizsgálatot kérő uniós gyártók az egyik fő nyersanyaggal való ellátás tekintetében erősen függnek Kínától, és a lehetséges megtorló intézkedésekre való tekintettel kérték vállalkozásaik nevének bizalmas kezelését.

(12)

A Bizottság szolgálatai a vizsgálat megindítása előtt kapcsolatba léptek az összes uniós gyártóval, hogy információt kapjanak a termelés szintjéről, és hogy megállapítsák, hogy az egyes gyártók támogatják vagy ellenzik a vizsgálatot. Az egyik válaszadó vállalkozás, az RHI AG, a vizsgálat megindítása előtt ellenvetését fejezte ki a hatályvesztési felülvizsgálattal szemben.

(13)

A vizsgálat megindítása után az RHI AG azt állította, hogy a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatok, különösen az RHI AG termelési mennyiségére vonatkozóan, nem voltak pontosak, és hogy az RHI AG-t igenis bele kell venni az uniós gazdasági ágazat meghatározásába, ahogyan az a 2005-ös eredeti eljárásban is történt. Az RHI AG vitatta tehát az uniós gazdasági ágazat meghatározását, ami az eljárás megindításához vezetett, tekintettel arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésében foglaltak nem teljesültek, mivel az RHI AG a legnagyobb uniós gyártó, amely az uniós gyártásban 50 %-ot meghaladó részt tesz ki, és ellenzi az eljárás megindítását.

(14)

A (3) preambulumbekezdésben említettek szerint a kérelmező úgy vélte, hogy az RHI AG-t ki kell zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából, tekintettel arra, hogy alapvető üzleti tevékenységét Kínába helyezte át. Tekintettel az előbbire és arra, hogy az RHI AG ellenzését fejezte ki a felülvizsgálattal kapcsolatban, a Bizottság felszólította az RHI AG-t, hogy nyújtson be további információt annak érdekében, hogy megvizsgálják, bele kell-e venni az uniós gazdasági ágazat meghatározásába. A bekért információ a vállalkozás mind az EU, mind Kína területén folytatott üzleti tevékenységére vonatkozott, valamint olyan adatokra, mint a gyártási kapacitás, a gyártási volumen, az értékesítés értéke és volumene az EU-n és Kínán belül és kívül, az import értéke és az érintett termék volumene az uniós piacon. A vállalkozás benyújtotta a kiegészítő információkat, és a vállalkozás bécsi központjában sor került helyszíni ellenőrzésre is.

(15)

Az eredeti, 2004 júliusában indított vizsgálatban az RHI AG volt az egyik panaszos uniós gyártó. Akkor az RHI AG is importálta az érintett terméket a vele kapcsolatban álló kínai vállalkozástól, és megvizsgálták, hogy a vállalkozást – az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint – ki kell-e zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásból.

(16)

Emlékeztetni kell arra, hogy az RHI AG helyzetének értékelését a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnezittéglák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2005. április 11-i 552/2005/EK bizottsági rendelet (7) tartalmazta, amelyet megerősített az 1659/2005/EK rendelet. Az értékelés céljából a következő kritériumokat vizsgálták meg:

(17)

Akkor azt állapították meg, hogy a vállalkozásnak az érintett termékre vonatkozó alapvető üzleti tevékenysége az EU-ban folyt (a központ, a K + F központ és a legnagyobb termelőüzemei mind az Unió területén voltak). Ezenfelül az RHI AG uniós piaci értékesítése túlnyomórészt az Unió területén előállított termékre koncentrálódott, és a terméknek csak kis hányada származott Kínából (az összes uniós piaci értékesítés volumen 5 %-a), mivel a vele kapcsolatban álló kínai vállalkozás által gyártott árut főképp a gyorsan növekvő ázsiai piacra szánták. Emellett megállapítást nyert, hogy ezek az importok az uniós gazdasági ágazatéhoz hasonló áron kerültek viszonteladásra, így – ami a jövedelmezőséget illeti – a behozott termékek viszonteladása nem járt jelentős előnnyel a vállalkozás számára. Végezetül azt is egyértelművé tették, hogy az RHI AG uniós gyártó a kínai gyártójától elkülönült jogalany. Megállapították, hogy az RHI AG egy nemzetközi csoport, amely annak ellenére, hogy elkülönült jogalanyiságú kínai termelőüzemmel rendelkezett, mégis uniós termelőüzemeiben gyártotta az égetett magnéziatégla legnagyobb részét, amelyet aztán a uniós piacon értékesített. Ennek következtében arra a megállapításra jutottak, hogy az RHI AG, amely abban az időben támogatta az intézkedések bevezetését, az uniós gazdasági ágazat részét képezi.

(18)

A jelenlegi eljárás keretében – a helyszíni ellenőrzés során – megállapításra került, hogy a vállalkozás alapvető üzleti tevékenysége még mindig az EU-ban folyik. A vállalkozás központja, részvényesei és K + F központja az Unió területén vannak. A vállalkozásnak öt olyan üzeme van az EU területén, ahol az érintett terméket előállítják, és 2005-től a vizsgálati időszak végéig, azaz 2010. június 30-ig, ezekben az üzemekben a gyártási kapacitás növekedett. Az RHI AG által benyújtott, a hasonló termék uniós gyártási kapacitására és a vizsgálati időszak alatt az üzemenkénti gyártási volumenre vonatkozó adatokat ellenőrizték, és megállapítást nyert, hogy azok pontosak.

(19)

A vállalkozás továbbra is eszközölt beruházásokat uniós üzemeibe, és 2007-től a vizsgálati időszak végéig a hasonló termékkel kapcsolatos beruházások jelentős részét tették ki a vállalkozás összes uniós beruházásának.

(20)

Az RHI AG-nak számos, vele kapcsolatban álló, tűzálló termékeket – köztük magnéziatéglákat – gyártó és forgalmazó vállalkozása van Kínában, amelyek közül az RHI Refractories Liaoning Co. Ltd, mint elkülönült jogalany, gyártja az érintett terméket. Ez a vállalkozás egy kínai vállalkozással közös vállalkozásként működik, és működését 1997-ben kezdte. Egyetlen üzeme van. Habár az üzem gyártási kapacitása jelentősen növekedett a 2005-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakban, továbbra sem tesz ki jelentős részt az RHI AG (az uniós és a kínai üzemekben együttvett) teljes gyártási kapacitásában.

(21)

Ami az érintett termék importvolumenét illeti, a 2005-ös intézkedések bevezetését követően a vállalkozás a vizsgálati időszakban csak egy kis szállítmányt importált a vele kapcsolatban álló kínai vállalkozástól, mivel az a legmagasabb, 39,9 %-os, dömpingellenes vámtétel megfizetésére kötelezett.

(22)

Az RHI AG benyújtotta az EU-ban gyártott hasonló termékre, valamint a Kínában gyártott érintett termékre vonatkozó értékesítési értékkel és volumennel kapcsolatos adatokat. A vállalkozás bebizonyította, hogy a vizsgálati időszakban a vele kapcsolatban álló kínai vállalkozás értékesítésének nagy része EU-n kívüli országokba történt, a maradékot pedig a kínai piacon hozták forgalomba.

(23)

Az importált termék értékesítésének a vállalkozás teljes uniós értékesítésére gyakorolt hatását illetően ezen importok volumene a vállalkozás teljes uniós piaci értékesítési volumenéhez képest elhanyagolható mértékű volt, így a vállalkozás értékesítésére gyakorolt hatása jelentéktelen.

(24)

A helyszíni ellenőrzés során igazolt adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az RHI AG-t nem kell kizárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából. A vállalkozás helyzete lényegesen nem változott az eredeti vizsgálat óta, amikor megállapították, hogy a három feltétel teljesül, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalkozás része az uniós gazdasági ágazatnak.

(25)

A ténymegállapítások igazolják, hogy a vállalkozás alapvető üzleti tevékenysége (központja, K + F központja és fő termelőüzemei) továbbra is az EU-ban található. A kínai üzem gyártási kapacitásának növekedésére a 2005-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakban nem lehet úgy tekinteni, mint a vállalkozás alapvető üzleti tevékenységének Kínába való áthelyezésére. Ezért a kérelmező érvelése, amely szerint az RHI AG-t ki kell zárni azon az alapon, hogy létezik Kínában az érintett terméket gyártó, vele kapcsolatban álló vállalkozása, és hogy a kínai üzleti tevékenység növekszik, elutasításra kerül.

(26)

A kérelmező által benyújtott információ nem tükrözte vissza pontosan az RHI AG uniós gyártói helyzetét, különösen ami a gyártási volument, az uniós gyártási kapacitást és a kínai gyártási kapacitást illeti. Így az RHI AG gyártási volumenét a teljes uniós gyártási számadatokba beleszámítva a kérelmező gyártási teljesítménye kevesebb mint 50 %-át teszi ki a teljes uniós gyártásnak. Továbbá, ahogyan az fent kifejtésre került, i. az RHI AG-t az alaprendelet 4. cikke értelmében az uniós gazdasági ágazat részének kell tekinteni; ii. az RHI AG az alaprendelet 5. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében a teljes uniós termelés több mint 50 %-át teszi ki; és iii. az RHI AG ellenzi a hatályvesztési felülvizsgálatot. Ezért az eljárást meg kell szüntetni.

(27)

A fentiek fényében úgy ítélték meg, hogy az eljárást az alaprendelet 9. cikkével, valamint 11. cikkének (2), (5) és (6) bekezdésével összhangban meg kell szüntetni.

(28)

A kérelmezőt ennek megfelelően tájékoztatták, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy észrevételeket tegyen. A kérelmező nyomatékosan vitatta a Bizottság következtetéseit, és kifejezte kételyeit, hogy az RHI AG vizsgálati időszak alatti termelése meghaladta volna a panaszt támogató többi uniós gyártó termelését. A kérelmező több, az RHI AG tevékenységével kapcsolatos sajtóközleményt nyújtott be azon állításainak alátámasztására, amely szerint a vállalkozás már nem tekinti alapvető üzleti tevékenységének az EU-ban történő gyártást, és hogy a csoport stratégiájában nyilvánvaló súlypont-áthelyeződés figyelhető meg, mivel bejelentette, hogy kínai gyártási kapacitását nagymértékben kibővíti. Megállapítást nyert azonban, hogy a sajtóközlemények a vállalkozás általános üzleti tevékenységére vonatkoznak, és nem kapcsolódnak kifejezetten a vizsgált termékhez. A kérelmező nem nyújtott be olyan további bizonyítékokat az RHI AG alapvető üzleti tevékenységének áthelyeződésére a 2005-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra vonatkozóan, amely arra engedne következtetni, hogy az RHI AG-t ki kellene zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából.

(29)

Ezért a Kínából származó egyes magnéziatégláknak az Unióba történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni.

(30)

A (26) preambulumbekezdésben kifejtett pontos körülmények miatt az 1659/2005/EK rendelet értelmében a Kínai Népköztársaságból származó, 2010. október 14-től, a dömpingellenes intézkedések hatályvesztésétől szabad forgalomba bocsátott egyes égetett magnéziatéglák behozatala után megfizetett vagy könyvelt végleges dömpingellenes vámokat kivételesen vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

(31)

A visszafizetést vagy az elengedést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni az alkalmazandó vámjogszabályokkal összhangban.

(32)

A fent, különösen a (21) preambulumbekezdésben leírt körülményekre tekintettel a Bizottság figyelemmel fogja kísérni az érintett termék export- és importforgalmát, valamint a vonatkozó KN-kódokat. Amennyiben úgy tűnik, hogy a forgalom megváltozik, a Bizottság fontolóra veszi, hogy milyen további intézkedést hozzon.

(33)

2010. május 27-én a Bizottsághoz „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelmet egy kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó, a TRL China Ltd nyújtotta be.

(34)

A TRL China Ltd azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételek mellett működik, illetve az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyéni elbánást kérelmezett. Azt is állította, hogy az érintett terméket nem exportálta az Unióba a dömpingellenes intézkedések alapját képező vizsgálati időszak alatt, azaz 2003. április 1. és 2004. március 31. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak), továbbá hogy nem áll kapcsolatban a termék egyetlen olyan exportáló gyártójával sem, amelyre az (1) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes intézkedések vonatkoznak.

(35)

A TRL China Ltd azt állította továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően kezdte meg az érintett terméknek az Unióba irányuló exportját.

(36)

2010. szeptember 28-án a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, a 850/2010/EU rendelettel (8) bejelentette az 1659/2005/EK rendelet „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatának megindítását, a TRL China Ltd-től származó behozatalra vonatkozó vám eltörlését, valamint az e behozatallal kapcsolatos nyilvántartásbavételi kötelezettségét.

(37)

Az „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat vizsgálati időszaka a 2009. július 1-je és 2010. június 30-a közötti időszak volt.

(38)

Tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat megszüntetésére, valamint arra, hogy a TRL China Ltd nem importálta az érintett terméket a 850/2010/EU rendelet hatálybalépésének napja és a dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének napja (2010. október 13.) között, a Kínából származó egyes magnéziatégláknak az Unióba történő behozatalával kapcsolatos „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatot is meg kell szüntetni.

(39)

Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek,