16.6.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 158/1 |
A BIZOTTSÁG 566/2011/EU RENDELETE
(2011. június 8.)
a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére, 5. cikke (3) bekezdésére és 8. cikkére,
tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (keretirányelv) (2) és különösen annak 39. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 715/2007/EK rendelet közös műszaki előírásokat határoz meg a gépjárművek (járművek) és pótalkatrészek típusjóváhagyására kibocsátásuk tekintetében, továbbá szabályokat állapít meg a használatban lévő járművek megfelelőségére, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamára, a fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszerekre, az üzemanyag-fogyasztás mérésére, valamint a járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférhetőségére. |
(2) |
A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról szóló, 2008. július 18-i 692/2008/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a Bizottság új vizsgálati eljárást vezessen be a könnyű haszongépjárművek által kibocsátott részecskék tömegének és számának vizsgálatára. |
(3) |
A gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/756/EGK tanácsi irányelv (4) biztonsági okokból előírja a nappali menetjelző lámpák használatát. A járművek működése közben állandó jelleggel bekapcsolt berendezések hatását megfelelően figyelembe kell venni a mért szennyezőanyag- és szén-dioxid- (CO2-) kibocsátásokon belül. |
(4) |
A dízel részecskeszűrőket (DFP), a fedélzeti diagnosztika vonatkozó küszöbértékét meghaladó értéktől függetlenül, az illetéktelen beavatkozás és a teljes meghibásodás kockázata miatt ellenőrizni kell. |
(5) |
Mivel az elektromos áramkörök ellenőrzése állandó jelleggel történik, a fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működési arányára vonatkozó előírásokból a következő jelentésbe nem kell bekerülnie. |
(6) |
Mivel vezetés közben korlátozott gyakorisággal fordulnak elő olyan helyzetek, amelyek során a nyomásfokozó rendszer ellenőrzése vagy a hidegindítást igénylő ellenőrző funkciók működésbe léphetnek, ezek az ellenőrző funkciók különleges teljesítmény-előírásokat igényelnek. |
(7) |
Harmonizálásra szorulnak azok a statisztikai feltételek, amelyek bekövetkezése esetén a használat közbeni működési arányra vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése eleve megtörténik. |
(8) |
Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek esetén a szelektív redukciós katalizátorrendszer használatkorlátozó rendszere működésbe lép, ha a nitrogén-oxid- (NOx-) kibocsátások közvetlen ellenőrzése során a szelektív redukciós katalizátorrendszerbe történő szakszerűtlen beavatkozást észlel. |
(9) |
A használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének rögzítését az ezen információnak a közlekedésre való alkalmasság műszaki ellenőrzése során történő esetleges jövőbeli felhasználására való tekintettel tisztázni kell. |
(10) |
A kibocsátáscsökkentő számítógép szakszerűtlen beavatkozás elleni védelme az újítások következtében műszaki továbbfejlesztést igényel. |
(11) |
Az adatok rögzítése és továbbítása a kötelező fedélzeti diagnosztikai ellenőrzés lényeges részét képezi, amelyről állítólagos hiányosságok miatt nem szabad lemondani, különösen nem szisztematikus módon, amennyiben a gyártó bizonyos szabványokat választ a fedélzeti/külső kommunikációra. |
(12) |
A járműjavítási és -karbantartási információk piacán a hatékony verseny biztosítása, valamint annak tisztázása érdekében, hogy a vonatkozó információk kiterjednek-e azokra az adatokra, amelyeket a javítókon kívül az egyéb független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a független járműjavító és -karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos forgalmazókkal, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül bocsátja-e a hivatalos forgalmazók és a szervizek rendelkezésére az említett információkat, a 715/2007/EK rendelet szerint biztosítandó információk további pontosítást igényelnek. |
(13) |
Noha az arányosság elvére való tekintettel a járműgyártók nem kényszeríthetők arra, hogy kizárólag a 715/2007/EK rendelet és végrehajtási aktusai alkalmazásában harmadik féltől gyűjtsenek adatokat az egyedi járművek módosításairól, a verseny biztosítása érdekében a járműjavítási és -karbantartási piacon a független gazdasági szereplőknek ugyanúgy meg kell kapniuk a járműalkatrészekre vonatkozó legfrissebb adatokat, mint a hivatalos forgalmazóknak és szervizeknek. |
(14) |
A munkaegységek fontos műszaki javítási és karbantartási információt jelentenek a független gazdasági szereplők számára. Annak egyértelművé tétele, hogy a 715/2007/EK rendelet 6. cikkének rendelkezései a munkaegységekre is vonatkoznak, várhatóan kereskedelmi biztonságot teremt a piaci szereplők számára. |
(15) |
Amennyiben a járműgyártók úgy döntenek, hogy a javítási és karbantartási bejegyzéseket a továbbiakban nem kézzelfogható formátumban tartják nyilván – amelyeket a járművek tulajdonosai független szervizek számára is hozzáférhetővé tehetnek annak érdekében, hogy ők is be tudják jegyezni az elvégzett javítási és karbantartási munkát – a járműben, hanem a járműgyártó központi adatbázisában tárolják, ezek a bejegyzések a járművek tulajdonosainak beleegyezésével a független szerviz számára is hozzáférhetők kell, hogy legyenek annak érdekében, hogy a szerviz továbbra is teljes nyilvántartást vezethessen az elvégzett javítási és karbantartási munkákról, és hogy a járművek tulajdonosainak egyetlen dokumentum alakjában legyen igazolásuk minden ilyen munkáról. |
(16) |
Az innovatív fejlesztések megengedése és a költségtakarékosság érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a jármű vezérlőegységének újraprogramozása, valamint a járműgyártók és a független gazdasági szereplők közötti adatcsere terén. |
(17) |
Biztosítani kell, hogy a 715/2007/EK rendelet és a 692/2008/EK rendelet kibocsátásokkal kapcsolatos előírásaival egyenértékű, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) vonatkozó előírása szerint jóváhagyott azon járműveket, amelyek teljesítik az említett rendeleteknek az információk hozzáférhetőségére vonatkozó előírásait, a 715/2007/EK rendelet szerint, közigazgatási terhek nélkül hagyják jóvá. |
(18) |
Mivel jelenleg nem létezik egységes strukturált eljárás a járműalkatrészekre vonatkozó adatok járműgyártók és független gazdasági szereplők közötti cseréjére, ezért ennek az adatcserének az alapelveit ki kell dolgozni. Az adatcsere szabványos formátumára vonatkozó leendő közös strukturált eljárást az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) hivatalosan kell kidolgoznia; a CEN megbízása nem határozza meg előre az említett szabvány részletességét. A CEN által végzett munkának a járműgyártók és a független gazdasági szereplők érdekeit és igényeit egyaránt szolgálnia kell, továbbá a meglévő informatikai infrastruktúra igénybevétele érdekében olyan megoldásokat is meg kell vizsgálnia, mint például a pontosan meghatározott metaadatkészletekkel leírt, nyílt adatformátumok. |
(19) |
A 715/2007/EK rendeletet és a 692/2008/EK rendeletet következésképpen ennek megfelelően módosítani kell. |
(20) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 715/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 6. cikk az alábbiak szerint módosul:
|
2. |
A 7. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkat – az olyan tranzakciós szolgáltatásokat is beleértve, mint az újraprogramozás vagy a műszaki segítségnyújtás – óránkénti, napi, havi és éves időtartamra kötelesek hozzáférhetővé tenni, az információk hozzáférési díja a hozzáférés időtartama szerint változik. Az időalapú hozzáférés mellett a gyártók tranzakciónkénti hozzáférést is felkínálhatnak, amely esetében a díjak számlázása tranzakciónként, és nem a hozzáférés időtartama alapján történik. Ha a gyártó mindkét hozzáférési rendszert alkalmazza, a független szervizek választanak az időalapú vagy a tranzakciónkénti hozzáférési rendszer között.” |
3. |
Az I. mellékletben az 1. táblázat 1. és 2. jegyzetét, valamint a 2. táblázat 1., 2. és 5. jegyzetét el kell hagyni. |
2. cikk
A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következő 33. ponttal egészül ki: „33. »hidegindítás«: a motor hűtőfolyadékának hőmérséklete (vagy azzal egyenértékű hőmérséklet) a motor indításakor legfeljebb 35 °C, és legfeljebb 7 K-nel magasabb a motor indításakor mérhető környezeti hőmérsékletnél (amennyiben ismert).” |
2. |
A 6. cikk (1) bekezdése a következő negyedik és ötödik albekezdéssel egészül ki: „A vonatkozó előírások akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
A negyedik albekezdésben hivatkozott esetben a 14. cikk rendelkezéseit is alkalmazni kell.” |
3. |
A 10. cikk (1) bekezdése a következő harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki: „A vonatkozó előírások akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az összes alábbi feltétel teljesül:
A harmadik albekezdésben hivatkozott esetben a 14. cikk rendelkezéseit is alkalmazni kell.” |
4. |
A 13. cikk (9) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(9) A rendelet létrehozza a jármű-információkhoz való hozzáférés fórumát (a továbbiakban: fórum). A fórum mérlegelni fogja, hogy az információkhoz való hozzáférés érinti-e a járműlopások csökkentésében elért haladást, és ajánlásokat készít az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó előírások fejlesztésére. A fórum kiemelt feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak egy olyan eljárás bevezetésével kapcsolatban, amely során akkreditált szervezetek független gazdasági szereplőket hagynak jóvá, illetve engedélyezik számukra, hogy hozzáférjenek a járműbiztonsági információkhoz. A Bizottság dönthet úgy, hogy a fórumon folytatott megbeszéléseket és azok eredményeit bizalmasan kezeli.” |
5. |
Az I., III., IV., VIII., IX., XI., XII., XIV., XVI. és XVIII. melléklet e rendelet I. melléklete szerint módosul. |
6. |
A II. melléklet helyébe az e rendelet II. melléklete szerinti szöveg lép. |
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. június 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.
(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(3) HL L 199., 2008.7.28., 1. o.
(4) HL L 262., 1976.9.27., 1. o.
(5) HL L 199., 2008.7.28., 1. o.”
I. MELLÉKLET
A 692/2008/EK rendelet egyes mellékleteinek módosítása
1. |
Az I. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
2. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
A IV. melléklet 1. függelékének 2.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A VIII. melléklet 2.3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A IX. melléklet B. részének végén „A referencia-üzemanyag specifikációját el kell készíteni a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett időpontok előtt” szöveg helyébe a következő táblázat lép:
|
6. |
A XI. melléklet a következőképpen módosul:
|
7. |
A XII. melléklet a következőképpen módosul:
|
8. |
A XIV. melléklet a következőképpen módosul:
|
9. |
A XVI. melléklet a következőképpen módosul:
|
10. |
A XVIII. mellékletben a 3.4.8. pont helyébe a következő pont lép:
|
(1) Egy kétfajta üzemanyaggal működő jármű és egy rugalmas üzemanyag-felhasználású jármű kombinációja esetén mindkét vizsgálati követelménynek teljesülnie kell.
(2) Ez a rendelkezés ideiglenes, a biodízelre és a hidrogénre vonatkozó további követelményekre vonatkozóan a későbbiekben készül javaslat.
(3) Benzinnel csak a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében megállapított időpontok előtt kell a vizsgálatot elvégezni. Ezen időpontok után a vizsgálatot mindkét üzemanyaggal el kell végezni. A IX. melléklet B. részében meghatározott E75 vizsgálati referencia-üzemanyagot kell alkalmazni.”
(4) HL L 257., 2008.9.25., 14. o.
(5) HL L 135., 2008.5.23., 1. o.”
(6) A specifikációban szereplő értékek »valódi értékek«. A határértékek megállapításánál az »Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában« című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazták. A legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget vették figyelembe. A felső és alsó érték meghatározásához a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget használták. E technikai okokból szükséges eljárástól függetlenül az üzemanyaggyártóknak a nulla értékre kell törekedniük ott, ahol a megadott legnagyobb érték 2R, a felső és alsó határértékek megadásakor pedig az átlagértékre. Ha nem egyértelmű, hogy egy üzemanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni.
(7) Vita esetén a vita rendezésére és az eredményeknek a mérési módszer pontossága alapján való értelmezésére az EN ISO 4259 szabványban leírt eljárások alkalmazandók.
(8) A kéntartalmat illető nemzeti viták esetén az EN 228 szabvány nemzeti mellékletében szereplő hivatkozáshoz hasonlóan az EN ISO 20846 szabványt vagy az EN ISO 20884 szabványt kell alkalmazni.
(9) Meg kell adni az 6. típusú méréshez használt üzemanyag tényleges kéntartalmát.
(10) Az ólmozatlan benzin részaránya úgy határozható meg, hogy 100-ból levonjuk a víz és az alkoholok százalékos részarányának összegét.
(11) Ehhez a referencia-üzemanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak.
(12) Az EN 15376 szabvány specifikációjának megfelelő etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-üzemanyaghoz.”
II. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGE
1. BEVEZETÉS
1.1. Ez a melléklet az e rendelet szerint típusjóváhagyást kapott járművek kipufogócsőből származó kibocsátásának és fedélzeti diagnosztikai rendszerének (beleértve az IUPRM-et) használat közbeni megfelelőségére vonatkozó előírásokat állapítja meg.
2. A HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE
2.1. A használatban lévő járművek megfelelőségének a jóváhagyó hatóság által történő ellenőrzése a 2007/46/EK irányelv 12. cikkének (1) és (2) bekezdésében, és az ezen irányelv X. mellékletének 1. és 2. pontjában a gyártási eljárások megfelelőségére vonatkozóan meghatározottakhoz hasonló eljárásokkal a gyártó rendelkezésére álló információk alapján történik. A jóváhagyó hatóságtól és a tagállamok által végzett felügyeleti vizsgálatokból származó információk kiegészíthetik a gyártó által a használat közbeni megfigyelésről szolgáltatott jelentéseket.
2.2. A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzési eljárása az e melléklet 2. függelékének 9. pontjában említett ábrán és (csak a kipufogócsőből származó kibocsátások tekintetében) a 83. sz. ENSZ-EGB előírás 4. függelékének 4/2. ábráján látható. A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzési eljárását e melléklet 3. függeléke írja le.
2.3. A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzéséhez szolgáltatott információk részeként a jóváhagyó hatóság kérésére a gyártó a típusjóváhagyáskor elfogadott formátumban tájékoztatja a típusjóváhagyó hatóságot a garanciális igénybejelentésekről, a garanciális javításokról és a fedélzeti diagnosztikai rendszer szervizeléskor rögzített hibáiról. Az információknak részletesen kell tartalmazniuk a kibocsátással kapcsolatos komponensek és rendszerek észlelt hibáinak gyakoriságát és lényegét. Az e rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időszak alatt mindegyik járműmodellre évente legalább egyszer be kell adni egy ilyen tájékoztatást.
2.4. A használatban lévő járműcsalád kipufogócsőből származó kibocsátásait meghatározó paraméterek
A használatban lévő járműcsaládot olyan alapvető tervezési paraméterekkel lehet meghatározni, amelyek a járműcsaládba tartozó járművek tekintetében azonosak. Ennek megfelelően azok a járműtípusok, amelyeknek az alábbi paraméterei azonosak, vagy a megadott tűréshatárokon belül azonosak, ugyanahhoz a használatban lévő járműcsaládhoz tartozónak tekinthetők:
2.4.1. |
égési folyamat (kétütemű/négyütemű/forgó ciklus); |
2.4.2. |
hengerek száma; |
2.4.3. |
hengerek elrendezése (soros, V elrendezésű, sugárirányú, vízszintesen egymással szemben levő, egyéb. A hengerek dőlése vagy iránya nem tartozik a kritériumok közé); |
2.4.4. |
üzemanyag-adagolás módja (például közvetett vagy közvetlen befecskendezés); |
2.4.5. |
hűtőrendszer típusa (levegő, víz, olaj); |
2.4.6. |
levegőbeszívás módja (feltöltés nélküli, feltöltéses); |
2.4.7. |
az üzemanyag, amelynek használatára a motort tervezték (benzin, dízel, földgáz, PB-gáz stb.). Kétfajta üzemanyaggal működő járművek egy csoportba vehetők csak egyfajta üzemanyaggal működő járművekkel, ha az egyik üzemanyag közös; |
2.4.8. |
a katalizátoros átalakító típusa (háromutas katalizátor, NOx-csapda, szelektív redukciós katalizátor, NOx-katalizátor vagy más(ok)); |
2.4.9. |
a részecskecsapda típusa (van vagy nincs); |
2.4.10. |
kipufogógáz-visszavezetés (van vagy nincs, hűtött vagy hűtés nélküli); és |
2.4.11. |
a családon belüli legnagyobb motor hengerűrtartalma mínusz 30 %. |
2.5. Az információkra vonatkozó előírások
A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését a gyártó által szolgáltatott információk alapján a jóváhagyó hatóság végzi. Az információknak különösen a következőket kell tartalmazniuk:
2.5.1. |
a gyártó neve és címe; |
2.5.2. |
a gyártó által szolgáltatott információk által lefedett területekre vonatkozóan a gyártó által meghatalmazott képviselő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint e-mail címe; |
2.5.3. |
a járműnek a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő modellneve(i); |
2.5.4. |
adott esetben a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járműtípusok felsorolása, azaz a kipufogócsőből származó kibocsátások tekintetében a 2.4. pont szerinti használatban lévő járműcsaládcsoport, illetve a fedélzeti diagnosztika és az IUPRM tekintetében a fedélzeti diagnosztika szerinti járműcsalád a XI. melléklet 2. függeléke szerint; |
2.5.5. |
a használatban lévő járműcsaládba tartozó, e járműtípusokra vonatkozó jármű-azonosító szám (VIN) kódjai (VIN-előtag); |
2.5.6. |
a használatban lévő járműcsaládon belüli járműtípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve értelemszerűen az összes kiterjesztés és helyszíni javítás/visszahívás (átalakítás) számát; |
2.5.7. |
a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek típusjóváhagyásaira vonatkozóan a kiterjesztések, helyszíni javítások/visszahívások részletes ismertetése (a jóváhagyó hatóság kérésére); |
2.5.8. |
az az időszak, amelyről a gyártó az információkat gyűjtötte; |
2.5.9. |
a gyártó által szolgáltatott információk által lefedett járműgyártási időszak (például a 2007-es naptári év során gyártott járművek); |
2.5.10. |
a gyártó által a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott eljárás, beleértve a következőket:
|
2.5.11. |
a használatban lévő járművek gyártó által lefolytatott megfelelőségi ellenőrzésének eredményei, beleértve az alábbiakat:
|
2.5.12. |
a fedélzeti diagnosztikai rendszer kijelzései; |
2.5.13. |
az ellenőrző rutin használat közbeni működési arányára (IUPRM) vonatkozó mintavétel tekintetében a következők:
|
3. JÁRMŰVEK KIVÁLASZTÁSA A HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ
3.1. A gyártó által összegyűjtött információnak elegendően átfogónak kell lennie annak biztosítására, hogy a használat közbeni működést a szokásos használati körülmények között értékelni lehessen. A gyártónak a mintát legalább két olyan tagállamból kell összeállítania, ahol a járművek működési viszonyai jelentősen különböznek (kivéve, ha a járművet csak egy tagállamban értékesítik). A tagállamok kiválasztásakor olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint az üzemanyagok különbözősége, a környezeti viszonyok, az átlagos sebesség a közutakon, valamint a városi és a lakott területen kívüli közlekedés megoszlása.
A fedélzeti diagnosztika használat közbeni működési arányának (IUPRM) vizsgálatakor csak az 1. függelék 2.2.1. pontjában szereplő kritériumokat teljesítő járműveket lehet bevenni a vizsgált mintába.
3.2. A minta összeállítása során a tagállamok kiválasztásakor a gyártó választhat járműveket egy olyan tagállamból, amelyet különösen reprezentatívnak tart. Ebben az esetben a gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyást megadó hatóságnak, hogy a kiválasztás reprezentatív (például az Unión belül az adott járműcsaládnak éves szinten ez a legnagyobb felvevő piaca). Ha a 3.5. pont szerint egy járműcsalád esetében egynél több mintát kell vizsgálni, akkor a második és harmadik mintában lévő járműveknek az első mintában lévőktől eltérő működési körülményeket kell tükrözniük.
3.3. A kibocsátásmérések végezhetők olyan vizsgálati létesítményben, amely nem azon a piacon, vagy nem abban a régióban van, ahonnan a járműveket kiválasztották.
3.4. A használatban lévő járművek kipufogócsőből származó kibocsátásának megfelelőségét ellenőrző méréseket a gyártónak folyamatosan kell végeznie, tükrözve a vizsgált járműcsaládba tartozó járműtípusokra vonatkozó gyártási ciklust. A használatban lévő járművek két ellenőrzésének megkezdése között legfeljebb 18 hónap telhet el. Kibocsátásmérést nem igénylő típusjóváhagyás kiterjesztése alá tartozó járműtípusok esetében ez az idő legfeljebb 24 hónapra meghosszabbítható.
3.5. A minta mérete
3.5.1. |
A 2. függelékben meghatározott statisztikai eljárás (pl. kipufogócsőből származó kibocsátásra való) alkalmazása esetén a minták száma a használatban lévő járműcsaládba tartozó járműveknek az Unióban egy évben értékesített darabszámától függ, az alábbi táblázat szerint:
|
3.5.2. |
A használat közbeni működési arány tekintetében a 3.5.1. pontban található táblázat adja meg a minták számát, amely az IUPR-rel jóváhagyott (a mintavétel alapjául szolgáló) fedélzeti diagnosztikai családba tartozó járművek számától függ. Egy fedélzeti diagnosztikai család első mintavételi időszakát illetően a családba tartozó összes olyan járműtípus a mintavétel hatálya alá tartozik, amelyet IUPR-rel hagytak jóvá. A későbbi mintavételi időszakok tekintetében csak azok a járműtípusok tartoznak a mintavétel hatálya alá, amelyeket korábban nem vizsgáltak, vagy amelyekre olyan kibocsátás-jóváhagyás vonatkozik, amelyet az előző mintavételi időszak óta meghosszabbítottak. A mintavételi időszakban mintavétel hatálya alá eső olyan járműcsaládok esetében, amelyeket ötezernél kevesebb, az EU-ban nyilvántartásba vett jármű alkot, a minta legalább hat járműből áll. Minden más járműcsalád esetében egy mintába legalább tizenöt járművet kell kiválasztani. Minden mintának kellően reprezentatívnak kell lennie az értékesítési modellre nézve, azaz legalább a nagy volumenben értékesített járműtípusoknak (≥ a járműcsalád összmennyiségének 20 %-a) jelen kell benne lenniük. |
4. A 2. Pontban említett ellenőrzés alapján a jóváhagyó hatóságnak a következő döntések és intézkedések egyikét kell hoznia:
a) |
úgy dönt, hogy a járműtípus vagy a használatban lévő járműcsalád vagy fedélzeti járműdiagnosztikai család használat közbeni megfelelősége kielégítő, és nem tesz további intézkedéseket; |
b) |
úgy dönt, hogy a gyártó által szolgáltatott információk nem elegendőek a döntés meghozatalához, és a gyártótól további információkat vagy mérési adatokat kér; |
c) |
úgy dönt, hogy a jóváhagyó hatóságtól vagy a tagállamok által végzett felügyeleti ellenőrző programokból származó adatok alapján a gyártó által szolgáltatott információk nem elegendőek a döntés meghozatalához, és a gyártótól további információkat vagy mérési adatokat kér; |
d) |
úgy dönt, hogy a használatban lévő járműcsaládba vagy fedélzeti jármű-diagnosztikai családba tartozó egyik járműtípus megfelelősége nem kielégítő, és az 1. függelék szerint lefolytatja e járműtípus vagy fedélzeti diagnosztikai család vizsgálatát. |
Ha az ellenőrző rutin használat közbeni működési arányának (IUPRM) ellenőrzése szerint a mintába tartozó járművek teljesítik az 1. függelék 6.1.2. pontjának a) vagy b) pontjában foglalt vizsgálati kritériumokat, a típusjóváhagyó hatóságnak az e pont d) pontjában leírt intézkedést kell hoznia.
4.1. Ha annak ellenőrzéséhez, hogy a kibocsátáscsökkentő rendszerek megfelelnek-e a használat közbeni működésre vonatkozó előírásoknak, 1. típusú mérések szükségesek, akkor ezeket a méréseket a 2. függelékben meghatározott statisztikai kritériumoknak megfelelő mérési eljárással kell elvégezni.
4.2. A jóváhagyó hatóságnak a gyártóval együttműködve össze kell állítania egy elegendő kilométert lefutott olyan járművekből álló mintát, amelyeknél valószínűsíthető a szokásos körülmények közötti használat. A járművek mintába való beválasztásáról ki kell kérni a gyártó véleményét, és lehetővé kell tenni számára a járművek igazoló ellenőrzésén való részvételt.
4.3. A típusjóváhagyást kiadó hatóság felügyelete alatt a gyártó jogosult ellenőrzéseket végezni, akár roncsolásos jellegűeket is, azokon a járműveken, amelyeknél a kibocsátások meghaladják a határértékeket, hogy megállapítsák, nincs-e olyan oka a funkciócsökkenésnek, ami nem a gyártónak róható fel (pl. ólmozott benzin használata a mérés előtt). Ha az ellenőrzés igazolja, hogy ilyen okok állnak fenn, akkor az érintett mérési eredményeket ki kell zárni az igazoló vizsgálatból.
1. függelék
Használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése
1. BEVEZETÉS
1.1. |
E függelék a vizsgálandó járművek kiválasztására és a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzési eljárásaira vonatkozó, a 4. pontban említett kritériumokat határozza meg. |
2. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
A kiválasztott jármű elfogadására vonatkozó kritériumokat a kipufogócsőből származó kibocsátás tekintetében a 2.1–2.8. pont, míg az ellenőrző rutin használat közbeni működési aránya (IUPRM) tekintetében a 2.1–2.5. pont határozza meg.
2.1. |
A járműnek az e rendelet alapján típusjóváhagyást kapott és a 2007/46/EK irányelv szerinti megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező járműtípushoz kell tartoznia. Az ellenőrző rutin használat közbeni működési arányának (IUPRM) ellenőrzéséhez a járművet az Euro 5+, Euro 6- plus IUPR vagy későbbi fedélzeti diagnosztikai szabvány szerint kell jóváhagyni. A járműnek az Unióban nyilvántartásba vett és használt járműnek kell lennie. |
2.2. |
A járműnek már legalább 15 000 km-t, illetve hat hónapot (amelyik későbbi), de legfeljebb 100 000 km-t, illetve öt évet (amelyik korábbi) futnia kellett. |
2.2.1. |
Az ellenőrző rutin használat közbeni működési arányának (IUPRM) ellenőrzéséhez a vizsgált minta kizárólag olyan járműveket tartalmazhat, amelyek(et):
|
2.3. |
A járműnek rendelkeznie kell olyan karbantartási nyilvántartással, amely igazolja, hogy a járművet megfelelő módon karbantartották (például a gyártó ajánlásainak megfelelően szervizelték). |
2.4. |
A jármű nem mutathatja helytelen használat jeleit (például túlhajtás, túlterhelés, nem megfelelő üzemanyag használata vagy más helytelen használat), vagy olyan más tényezőket (például illetéktelen beavatkozás), amelyek hatással lehetnek a károsanyag-kibocsátásra. A számítógépben tárolt hibakódot és a kilométer-teljesítményre vonatkozó adatokat figyelembe kell venni. Ha a számítógépben tárolt információk azt mutatják, hogy a járművet egy hibakód elmentése után tovább üzemeltették, és viszonylag rövid időn belül nem végezték el a szükséges javításokat, akkor ez a jármű nem választható ki a vizsgálatra. |
2.5. |
Nem választható ki olyan jármű (sem), amelyen vagy amelynek motorján engedély nélkül nagyobb javítást végeztek. |
2.6. |
A jármű üzemanyag-tartályából származó üzemanyagminta ólom- és kéntartalmának meg kell felelnie a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) megállapított vonatkozó előírásoknak, és az előírásoktól eltérő üzemanyag-használatnak más jele sem lehet. Ellenőrzések végezhetők a kipufogócsőben. |
2.7. |
Nem mutatkozhatnak olyan problémákra utaló jelek, amelyek veszélyeztethetik a laboratóriumi személyzet biztonságát. |
2.8. |
A járműben használt szennyezéscsökkentő rendszer valamennyi komponensének meg kell felelnie az érvényes típusjóváhagyásnak. |
3. DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS
A kibocsátásmérések előtt a 3.1–3.7. pontban előírt eljárással el kell végezni a vizsgált jármű diagnosztizálását és szükség esetén minden szokásos karbantartást.
3.1. |
A következő ellenőrzéseket kell elvégezni: a levegőszűrő, az összes hajtószíj, az összes folyadékszint, a hűtősapka, a szennyezéscsökkentő rendszerrel kapcsolatos összes vákuumtömlő és villamos vezeték épségének ellenőrzése; a gyújtás, az üzemanyag-adagoló és a szennyezéscsökkentő rendszerek komponenseinek ellenőrzése helytelen beállítás vagy illetéktelen beavatkozás szempontjából. Minden rendellenességet fel kell jegyezni. |
3.2. |
Ellenőrizni kell a fedélzeti diagnosztikai rendszer megfelelő működését. A fedélzeti diagnosztikai rendszer memóriájában található hibaüzeneteket fel kell jegyezni, és a szükséges javításokat el kell végezni. Ha a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzője előkondicionáló ciklus alatt jelez hibát, megengedett a hiba azonosítása és kijavítása. A vizsgálatot meg lehet ismételni és a megjavított jármű eredményei felhasználhatóak. |
3.3. |
Ellenőrizni kell a gyújtásrendszert, és ki kell cserélni a hibás komponenseket, például gyújtógyertyákat, kábeleket stb. |
3.4. |
Ellenőrizni kell a kompressziót. Ha az eredmény nem kielégítő, a járművet el kell utasítani. |
3.5. |
A gyártó előírásai szerint ellenőrizni kell a motor paramétereit, és ha szükséges, el kell végezni a beállításokat. |
3.6. |
Ha a jármű esedékes tervszerű karbantartásához már csak 800 km vagy kevesebb hiányzik, akkor a szervizelést a gyártó utasításai szerint el kell végezni. A gyártó kérésére az olaj- és a levegőszűrő a kilométeróra állásától függetlenül kicserélhető. |
3.7. |
A jármű elfogadása után az üzemanyagot ki kell cserélni a kibocsátásméréshez használandó referencia-üzemanyagra, kivéve, ha a gyártó elfogadja a kereskedelemben kapható üzemanyag használatát. |
4. HASZNÁLATBAN LÉVŐ JÁRMŰVEK VIZSGÁLATA
4.1. |
Ha szükségesnek mutatkozik a járművek ellenőrzése, akkor a III. melléklet szerinti kibocsátásméréseket kell elvégezni az e függelék 2. és 3. pontjai szerint kiválasztott, előkondicionált járműveken. Az Euro 6 kibocsátási előírások alapján jóváhagyott járműveknél ez csak a kibocsátott részecskék számának mérését jelenti az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában meghatározott W, X és Y kategóriákban. A 83. sz. ENSZ-EGB előírás 4. mellékletének 5.3. szakaszában ismertetett előkondicionálási ciklusoknál több előkondicionálás csak akkor megengedett, ha az reprezentatív a szokásos járműhasználati körülményekre. |
4.2. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járműveken a kibocsátásokkal összefüggésben (például a hibajelzés XI. mellékletben meghatározott határértékeire vonatkozóan) a típusjóváhagyás specifikációjának szempontjából ellenőrizhető a hibajelző használat közbeni megfelelő működése stb. |
4.3. |
A fedélzeti diagnosztikai rendszernél ellenőrizhetők például a következők: a hibajelzés nem kapcsol be a vonatkozó határértékek feletti kibocsátás esetén, a hibajelzés rendszeresen tévesen bekapcsolódik, illetve a fedélzeti diagnosztikai rendszer azonosított hibás vagy tönkrement komponensei. |
4.4. |
Ha egy komponens vagy rendszer nem úgy működik, ahogyan azt az ilyen járműtípus típusbizonyítványának, illetve adatcsomagjának részletes adatai leírják, és ezt az eltérést a 2007/46/EK 13. cikkének (1) vagy (2) bekezdése nem engedélyezi, valamint a fedélzeti diagnosztikai rendszer nem jelez hibát, akkor a komponenst vagy a rendszert csak akkor szabad kicserélni a kibocsátásmérés előtt, ha megállapítják, hogy a komponensbe vagy rendszerbe olyan módon avatkoztak be illetéktelenül vagy használták azt helytelenül, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer nem észleli az adott működési hibát. |
5. A KIBOCSÁTÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE
5.1. |
A mérési eredményeket a 2. függelék szerint kell értékelni. |
5.2. |
A mérési eredményeket nem kell romlási tényezőkkel szorozni. |
6. JAVÍTÁSI INTÉZKEDÉSI TERV
6.1. |
A jóváhagyó hatóságnak elő kell írnia, hogy a gyártó a hiányosságok megszüntetésére javítási intézkedési tervet nyújtson be, amennyiben:
|
6.2. |
A javítási intézkedési tervet a típusjóváhagyó hatósághoz kell benyújtani a 6.1. pontban említett értesítés keltétől számítva legkésőbb 60 munkanapon belül. A típusjóváhagyó hatóság 30 munkanapon belül nyilatkozik, hogy elfogadja-e a javítási intézkedési tervet. Ha azonban a gyártó az illetékes jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon igazolni tudja, hogy több időre van szüksége az eltérésnek a javítási intézkedési terv benyújtásához szükséges kivizsgálásához, akkor a határidőt meg kell hosszabbítani. |
6.3. |
A javítási intézkedéseknek ki kell terjedniük minden olyan járműre, amelyeknél valószínű, hogy ugyanez a hiba érinti őket. Meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a típus-jóváhagyási dokumentumok módosítása. |
6.4. |
A gyártónak be kell adnia a javítási intézkedési tervvel kapcsolatos összes közlemény másolatát, valamint nyilvántartást kell vezetnie a visszahívási akcióról, és rendszeresen helyzetjelentést kell adnia a jóváhagyó hatóságnak. |
6.5. |
A javítási intézkedési tervnek tartalmaznia kell a 6.5.1–6.5.11. pontban előírtakat. A gyártónak egyedi azonosító nevet vagy számot kell adnia a javítási intézkedési tervnek. |
6.5.1. |
A javítási intézkedési terv által érintett összes járműtípus leírása. |
6.5.2. |
Minden olyan egyedi módosítás, változtatás, javítás, korrekció, beállítás vagy más beavatkozás leírása, melynek célja, hogy a jármű ismét megfeleljen az előírásoknak, beleértve azoknak az adatoknak és műszaki vizsgálatoknak a rövid összegzését, amelyek alapján a gyártó a megfelelőség helyreállítását célzó adott intézkedések mellett döntött. |
6.5.3. |
Annak az eljárásnak a leírása, amellyel a gyártó tájékoztatja a járműtulajdonosokat. |
6.5.4. |
Adott esetben az olyan megfelelő karbantartásnak vagy használatnak a leírása, amelyet a gyártó annak a feltételeként ír elő, hogy a jármű a javítási intézkedési terv keretében jogosult legyen a javításra, és a gyártó indoklása, hogy miért köti ki e feltételt. Karbantartási vagy használati feltétel csak akkor köthető ki, ha az igazoltan kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak, valamint a javítási intézkedésekhez. |
6.5.5. |
Annak az eljárásnak a leírása, amelyet a járműtulajdonosoknak a javítás elvégeztetéséhez követniük kell. Ennek a leírásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amikortól a javítást el lehet végeztetni, a műhelyben a javítás elvégzéséhez szükséges idő becslését, valamint azt, hogy hol végeznek ilyen javításokat. A javítást a jármű átadása után felesleges késedelem nélkül el kell végezni. |
6.5.6. |
A járműtulajdonosoknak küldött tájékoztató másolata. |
6.5.7. |
Annak a rendszernek a rövid leírása, amellyel a gyártó biztosítja, hogy a komponensek vagy rendszerek megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak a javítások elvégzéséhez. Fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól megfelelő mennyiségű komponens vagy rendszer áll rendelkezésre az akció elkezdéséhez. |
6.5.8. |
A javítást végző szakembereknek megküldendő összes utasítás másolata. |
6.5.9. |
A javasolt javító intézkedéseknek a javítási intézkedési terv által érintett összes járműtípus károsanyag-kibocsátására, üzemanyag-fogyasztására, menettulajdonságára és biztonságára gyakorolt hatásának leírása, a következtetéseket alátámasztó adatokkal és műszaki tanulmányokkal együtt. |
6.5.10. |
Minden olyan más információ, jelentés vagy adat, amelyet a típusjóváhagyó hatóság az ésszerűség határain belül szükségesnek ítél a javítási intézkedési terv értékeléséhez. |
6.5.11. |
Ha a javítási intézkedési terv visszahívást is tartalmaz, akkor a javítások nyilvántartásának módszerét ismertető leírást is be kell adni a típusjóváhagyó hatósághoz. Címke használata esetén annak egy példányát is be kell nyújtani. |
6.6. |
A gyártótól megkövetelhető, hogy gondosan megtervezett és szükséges vizsgálatokat végezzen a javasolt változtatás, javítás vagy módosítás által érintett komponenseken és járműveken, hogy igazolja a változtatás, javítás vagy módosítás eredményességét. |
6.7. |
A gyártónak nyilvántartást kell vezetnie minden visszahívott és javított járműről, valamint a javítást végző műhelyekről. A gyártónak a típusjóváhagyó hatóság számára kérésre a javítási intézkedési terv végrehajtásától számított öt éven keresztül betekintést kell biztosítania a nyilvántartásba. |
6.8. |
A javítást és módosítást vagy új komponensek beépítését a gyártó által a jármű tulajdonosának adott bizonylatban fel kell tüntetni. |
2. függelék
Statisztikai eljárás a használatban lévő járműveknek a kipufogócsőből származó kibocsátások tekintetében vett megfelelőségének vizsgálatára
1. |
Ez az eljárás a használatban lévő járműveket illetően az 1. típusú mérés tekintetében való megfelelőség ellenőrzésére használandó. A 83. sz. ENSZ-EGB előírás 4. függelékében leírt vonatkozó statisztikai módszert kell alkalmazni, az e függelék 2–9. pontjában felsorolt kivételekkel. |
2. |
Az 1. jegyzetet nem kell alkalmazni. |
3. |
A 3.2. szakasz a következőképpen értendő: Egy jármű akkor minősül túlzott kibocsátást mutató járműnek, ha a 3.2.2. szakaszban megadott feltételek teljesülnek. |
4. |
A 3.2.1. szakaszt nem kell alkalmazni. |
5. |
A 3.2.2. szakaszban az 5.3.1.4. szakasz táblázatának B. sorára való hivatkozás az Euro 5 alá tartozó járművek esetében a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázatára való hivatkozásként, az Euro 6 alá tartozó járművek esetében pedig a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatára való hivatkozásként értendő. |
6. |
A 3.2.3.2.1. és a 3.2.4.2. szakaszban a 3. függelék 6. szakaszára való hivatkozás az e rendelet II. melléklete 1. függelékének 6. pontjára való hivatkozásként értendő. |
7. |
A 2. és 3. jegyzetben az 5.3.1.4. szakasz táblázatának A sorára való hivatkozás az Euro 5 alá tartozó járművek esetében a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázatára való hivatkozásként, az Euro 6 alá tartozó járművek esetében pedig a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatára való hivatkozásként értendő. |
8. |
A 4.2. szakaszban az 5.3.1.4. szakaszra való hivatkozás az Euro 5 alá tartozó járművek esetében a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázatára való hivatkozásként, az Euro 6 alá tartozó járművek esetében pedig a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatára való hivatkozásként értendő. |
9. |
A 4/1. ábra helyébe a következő ábra lép: »4/1. ábra
|
3. függelék
Használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó felelősségek
1. |
Az 1. ábrán a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzési eljárás látható. |
2. |
A gyártónak össze kell gyűjtenie az összes olyan információt, amely e melléklet előírásainak betartásához szükséges. A jóváhagyó hatóság figyelembe veheti a felügyeleti programokból származó információkat is. |
3. |
A jóváhagyó hatóságnak le kell folytatnia az összes olyan eljárást és el kell végeznie az összes olyan vizsgálatot, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó előírások teljesüljenek (2–4. fázis). |
4. |
Ha a szolgáltatott információk értékelése során ellentmondások vagy véleménykülönbségek merülnek fel, akkor a jóváhagyó hatóság szakvéleményt kér a típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálattól. |
5. |
A gyártónak el kell készítenie és végre kell hajtania egy javítási intézkedési tervet. A tervet végrehajtása előtt jóvá kell hagyatni a jóváhagyó hatósággal (5. fázis). |
1. ábra
A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzési folyamata