tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

(1)	Az 1338/2008/EK rendelet létrehozta a népegészségre, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó európai statisztikák rendszeres összeállításának közös keretét.

(2)

Az 1338/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének értelmében végrehajtási intézkedésekben kell pontosan meghatározni a halálokokra vonatkozóan a rendelet III. melléklete szerint szolgáltatandó adatokat és metaadatokat, és megállapítani az adatszolgáltatásra vonatkozó tárgyidőszakokat és időközöket.

(3)

A tagállamok által a Bizottsághoz (Eurostat) küldött bizalmas adatokat a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozóan az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott elvnek és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell kezelni.

(4)	Az 1338/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelően készült egy költség-haszon elemzés és megtörtént annak értékelése.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának a véleményével,

1. cikk

A „halálokok” területen készült európai statisztikáknak tartalmazniuk kell az egyes tagállamokban regisztrált összes halálesetet és halvaszületést, különbséget téve a tagállam lakosai és nem a tagállam lakosai között.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)   „halál”: az összes életjel végleges megszűnése élveszületés után (az életfunkciók születés utáni megszűnése, az újraélesztés lehetősége nélkül). A halvaszületés nem tartozik ebbe a fogalomba;

b)   „halvaszületés”: magzati halál, azaz a fogamzással létrejött magzat halála mielőtt teljesen kibújt volna vagy kivették volna az anyából, függetlenül a terhesség időtartamától. A halált az a körülmény jelzi, hogy az anyától való elválasztás után a magzat nem lélegzik és más életjelet – szívverés, a köldökzsinór lüktetése, harántcsíkos izmok határozott mozgása – sem mutat;

c)   „magzati kor”: a terhesség időtartama, az utolsó rendes menstruációs időszak első napjától számítva. A magzat korát teljes napokban vagy teljes hetekben kell megadni;

d)   „újszülöttkori halál”: az élve született újszülött első 28 teljes napban (a 0. naptól a 27. napig bezárólag) bekövetkező halála;

e)   „paritás”: korábbi élve- vagy halvaszülések száma (0, 1, 2, 3 vagy több élve- vagy halvaszülés);

f)   „egyéb halál”: az újszülöttkori halálra meghatározott 28 teljes napos időszak után bekövetkező halál;

g)   „a halálozás alapoka”: az a betegség vagy sérülés, amely a közvetlenül a halálhoz vezető kóros események folyamatát elindította, vagy a halálos sérülést okozó baleset vagy erőszakos cselekmény körülményei;

h)   „lakos”: „szokásos tartózkodási hellyel rendelkező lakos” azon a helyen, ahol az egyén rendesen napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre.

Kizárólag azok a személyek tekinthetők a szóban forgó földrajzi területen szokásos tartózkodási hellyel rendelkező lakosoknak, akik:

i.	a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig folyamatosan a szokásos tartózkodási helyükön éltek; vagy

ii.	a referencia-időpontot megelőző tizenkét hónap során azzal a szándékkal érkeztek a szokásos tartózkodási helyükre, hogy legalább egy évig ott tartózkodjanak.

Ha az i. vagy ii. alpontban leírt körülmények nem állapíthatók meg, akkor a „szokásos tartózkodási hely” a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely.

3. cikk

A tagállamok a mellékeltben felsorolt változókat megküldik a Bizottság (Eurostat) számára. Lehetőség szerint mindig meg kell adni a külföldön elhalálozott lakosok halálának okára vonatkozó statisztikákat is.

A halvaszületéseknél a három jelentési kritérium közül legalább egyet alkalmazni kell, a következő sorrendben: 1. születési súly; 2. magzati kor; és 3. teljes testhossz. Az adatgyűjtést a következő csoportokra kell korlátozni:

a)	születési súly 500 g-tól 999 g-ig, vagy ha a születési súly nem használható, akkor a 22 és 27 teljes hét közötti magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor a 25 és 34 cm közötti teljes testhossz (9. változó); és

b)	legalább 1 000 g születési súly, vagy ha a születési súly nem használható, akkor a 27 teljes hetet meghaladó magzati kor, vagy ha ezek közül egyik sem használható, akkor a legalább 35 cm teljes testhossz (10. változó).

4. cikk

A tárgyidőszak a naptári év.

A tagállamok a tárgyévet követő 24 hónapon belül megadják a Bizottságnak (Eurostat) az e rendeletben meghatározott adatokat.

Az első tárgyév 2011.

5. cikk

A tagállamok megadnak a Bizottságnak (Eurostat) minden releváns információt, ideértve: információk a fogalommeghatározásokban, lefedettségben, a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) használt revíziójában és frissítéseinek alkalmazásában, és az automatizált kódolási rendszerekben fennálló tagállami különbözőségekről, valamint információk a halált előidéző okok kiválasztásáról és módosításáról.

6. cikk

A tagállamok az e rendeletben előírt (véglegesített, hitelesített és elfogadott) összesített adatokat vagy mikroadatokat, valamint a metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által előírt adatcseresablon szerint szolgáltatják. Az adatokat és a metaadatokat az Eurostathoz egyablakos rendszerben kell eljuttatni.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.