25.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/4

A BIZOTTSÁG 291/2011/EU RENDELETE

(2011. március 24.)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezett, a klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználásáról


AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Unió a legtöbb felhasználási cél esetében már fokozatosan megszüntette a szabályozott anyagok előállítását és fogyasztását. A Bizottságnak meg kell határoznia a klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási céljait.

(2)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XXI/6. határozata egységes szerkezetbe foglalja a meglévő határozatokat és kiterjeszti a laboratóriumi és analitikai felhasználásra vonatkozó globális mentességet 2010. december 31-én túl 2014. december 31-ig valamennyi szabályozott anyagra a klórozott-fluorozott szénhidrogének kivételével, ily módon engedélyezve a szabályozott anyagoknak a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásához szükséges előállítását és fogyasztását, a Montreali Jegyzőkönyvben meghatározott feltételek szerint.

(3)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek VI/25. határozata megállapítja, hogy egy felhasználási cél csak akkor minősül nem helyettesíthetőnek, ha nem állnak rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető, valamint környezetvédelmi és egészségügyi szempontból elfogadható alternatívák vagy helyettesítő anyagok. A műszaki és gazdasági értékelő testület 2010. évi jelentésében jelentős számú olyan eljárást nevezett meg, amelyek esetében mód nyílik a szabályozott anyagok más anyagokkal való helyettesítésére. A fenti információ és a XXI/6. határozat alapján létre kell hozni azon felhasználási célok jegyzékét, amelyek esetében rendelkezésre állnak műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető, valamint környezetvédelmi és egészségügyi szempontból elfogadható alternatívák.

(4)

Indokolt létrehozni a metil-bromid esetében a részes felek között létrejött és a XVIII/15. határozatban rögzített megállapodás értelmében engedélyezett, nem helyettesíthető felhasználási célokat, valamint a műszaki és gazdasági értékelő testület által azonosított, alternatíva nélküli felhasználási célokat tartalmazó pozitív jegyzéket is.

(5)

Ezenfelül indokolt tisztázni, hogy a szabályozott anyagok felhasználása az alap- és középfokú oktatás céljára nem tekinthető nem helyettesíthetőnek, és azt a felsőoktatásra vagy a szakképzésre kell korlátozni. Továbbá a szabályozott anyagoknak a szélesebb közönség számára hozzáférhető kísérleti kémiai felszerelésekben történő felhasználása nem tekintendő nem helyettesíthetőnek.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1005/2009/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok előállítását, behozatalát és felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározott valamennyi nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezni lehet.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

MELLÉKLET

A klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásai

1.

A klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok következő felhasználási céljai minősülnek nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásnak:

a)

a szabályozott anyagok referenciaanyagként vagy etalonként való felhasználása

—

a szabályozott anyagokat használó berendezések kalibrálására,

—

a szabályozott anyagok kibocsátási szintjének ellenőrzésére,

—

az egyes árukban, növényekben vagy nyersanyagokban található, a szabályozott anyagokból származó maradék meghatározására;

b)

a szabályozott anyagok felhasználása laboratóriumi toxikológiai vizsgálatokhoz;

c)

laboratóriumi felhasználás, amelynek során a szabályozott anyagot kémiai reakció keretében átalakítják, mint például a szabályozott anyagok alapanyagként való felhasználásakor;

d)

a metil-bromid felhasználása a metil-bromidnak és alternatíváinak a hatásosságát összevető, laboratóriumi környezetben végzett vizsgálathoz;

e)

szén-tetraklorid oldószerként való felhasználása N-brómszukcinimidet tartalmazó brómozási reakcióhoz;

f)

szén-tetraklorid láncátvivő szerként való felhasználása szabad gyökös polimerizációs reakcióban;

g)

minden olyan laboratóriumi és analitikai felhasználás, amelynek esetében műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatíva nem áll rendelkezésre.

2.

A klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő valamennyi szabályozott anyag következő felhasználási céljai nem minősülnek nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásnak:

a)

hűtő- és légkondicionáló laborberendezésekben, beleértve a hűtött laboratóriumi készülékeket, például az ultracentrifugát;

b)

elektronikus részegységek vagy tartozékok tisztításához, újrafeldolgozásához, javításához vagy felújításához;

c)

kiadványok és archívumok állagmegóvásához;

d)

laboratóriumi anyagok sterilizálásához;

e)

az alap- és középfokú oktatásban történő valamennyi felhasználás;

f)

a szélesebb közönség számára hozzáférhető, nem a felsőfokú oktatásban való felhasználásra szánt kísérleti kémiai felszerelésekben való összetevőként való felhasználás;

g)

tisztítási vagy szárítási célra, beleértve a zsírnak az üvegedényekről és más felszerelésekről történő eltávolítását;

h)

szénhidrogének, olajok és zsírok meghatározására vízben, talajban, levegőben vagy hulladékban;

i)

kátrány vizsgálata útburkoló anyagokban;

j)

törvényszéki ujjlenyomat-vizsgálat;

k)

szerves anyagok vizsgálata kőszénben;

l)

oldószerként való felhasználás a ciano-kobalamin (B12-vitamin) és a brómindex meghatározására;

m)

olyan módszerekben, amelyek a szabályozott anyagok szelektív oldhatóságát használják fel, beleértve a kaszkarozidok és pajzsmirigykivonatok meghatározását, valamint a pikrátok képzését;

n)

az elemzendő minta prekoncentrációjához kromatográfiás módszerek (pl. nagy teljesítményű, folyadékkromatográfiás eljárás (HPLC-eljárás) gázkromatográfia (GC), adszorpciós kromatográfia), atomabszorpciós spektroszkópia (AAS), induktív csatolású plazma-spektroszkópia (ICP), röntgenfluoreszcenciás elemzés esetén;

o)

a jódszám zsírokban és olajokban való meghatározásához;

p)

minden olyan laboratóriumi és analitikai felhasználás, amelynek esetében rendelkezésre áll műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatíva.