23.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/1

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az Unióban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6)

Szlovénia 2011. április 18-án és 19-én benyújtotta a 2010–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált stabilitási programját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7)

A válságot megelőző években Szlovéniában gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható, amelynek fő hajtóerejét a dinamikus export és a beruházások jelentették. Mindazonáltal Szlovéniát súlyosan érintette a válság, GDP-jének reálértékben 8,1 %-át vesztette el 2009-ben, ami részben visszafordította a korábbi felzárkózási folyamatot. Az automatikus stabilizátorok, gazdaságélénkítő intézkedések és az erőteljes beépített kiadási dinamika kölcsönhatása eredményeként az államháztartási hiány a 2008-ban a GDP 1,8 %-át kitevő értékről 2009-ben 6 %-ra emelkedett (a GDP 21,9 %-át, illetve 35,2 %-át kitevő bruttó adósságszint mellett). A munkaerőpiac jelentős késéssel reagált és a foglalkoztatás továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Noha a munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt marad, a válság előtti 4,4 %-os szintről 2010-ben hirtelen 7,3 %-ra emelkedett. A gazdaságélénkülés eddig viszonylag lassú volt, és várhatóan csak 2012-ben tér magához kissé 2,5 %-ra becsült GDP-növekedéssel.

(8)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv rövid távon megalapozott, a programidőszak vége felé viszont optimista. A 2010-ben a GDP 5,6 %-át kitevő értékről indulva a program tervei szerint az államháztartási hiány 2013-ra a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökken, az elsődleges kiadások széles körű csökkentése révén. A túlzott hiány megszüntetése után a program a programidőszakon belül a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési helyzetet jelentő középtávú célkitűzés felé való haladást irányozza elő, az elérését azonban nem. Bár a középtávú célkitűzés szintje ambiciózusabb, mint a korábbi programban, mert úgy tűnik, nem biztosít kellően gyors előrelépést az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága irányába. A Bizottság szolgálatai által a programban szereplő információk alapján, a közösen megállapított módszertannal összhangban újraszámított strukturális mérleg éves átlagos változása a 2010–2013 közötti időszakban a tervek szerint GDP-arányosan 0,5 százalékpont körül lesz, a Tanács által ajánlott szint alatt. Sőt, a hiány és az adósság alakulása elmaradhat a célkitűzésektől. A 2011. évi hiánycél elérése érdekében várhatóan további intézkedések elfogadására kerül sor pótköltségvetés keretében. 2011. után a program nem részletezi a kiadásokat korlátozó intézkedéseket, és nem zárható ki a hiányt és adósságot befolyásoló további pénzügyi mentőműveletek lehetősége.

(9)

Noha az államháztartási hiány a 2009-es csúcs óta szűkül, a túlzott hiány 2013. évi megszüntetésére irányuló további konszolidáció és azután a középtávú célkitűzés megvalósítása kulcsfontosságú kihívás Szlovénia számára. Az elmúlt években folytatott konszolidációs stratégiával összhangban a stabilitási programban a 2011–2014 közötti időszakra előirányzott további kiadási megtakarítások főként a közszféra béreit, a nyugdíjakat is magában foglaló szociális juttatásokat és az állami beruházásokat érintik. Mindazonáltal a stabilitási program nem ad részletes tájékoztatást a 2011 utánra tervezett intézkedésekről. A 2011. évi hiánycél teljesítése érdekében további korrekciós intézkedések vannak folyamatban a pótköltségvetés keretében. A középtávú konszolidációs stratégia hitelességét fokozná, ha több strukturális kiadáscsökkentő intézkedést fogadnának el – a nem régi konszolidációs erőfeszítéseket jellemző átmeneti beavatkozások helyett –, valamint ha létrehoznának egy kötelezőbb jellegű középtávú költségvetési keretet. A stabilitási program megerősíti egy kiadási szabály bevezetését, de még ki kell dolgozni a kulcsfontosságú rendelkezéseket, például a meg nem felelés meghatározásával kapcsolatban. Végül, például az egészségügy és az oktatás terén a viszonylag alacsony kiadási hatékonyság arra utal, hogy Szlovéniának lehet mozgástere további kiadásalapú konszolidációra anélkül, hogy veszélyeztetné a közszolgáltatások minőségét. A stabilitási program bejelent a közszolgáltatások és támogatások ésszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket, és előrevetíti egy egységes közbeszerzési rendszer bevezetését, de ezek közül néhány még további részletezésre szorul.

(10)

Szlovéniában az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Ezen felül az idősebb munkavállalók részvételi és foglalkoztatási aránya igen alacsony (36,5 % és 35 % az uniós 49,7 %-os, illetve 46,3 %-os átlaghoz képest), főként az alacsony nyugdíjkorhatár és az aktív időskor elégtelen ösztönzői miatt. A parlament nemrég fogadott el egy nyugdíjreformot, amelynek célja a nyugdíjkorhatár felemelése a nyugdíjak megfelelőségének fenntartása mellett. A stabilitási program szerint ez 2030-ig stabilizálná az idősödő népességhez kapcsolódó kiadásokat, és ezért fontos kezdőlépés lenne a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kezelésében. A reformról 2011. június 5-én népszavazást tartottak, ahol azt a szavazók elutasították. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának problémája fennmarad, és más módot kell találni a megoldására. A Bizottság legutóbbi értékelése szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok magasnak tűnnek.

(11)

A munkaerőpiac a szerződések formájától függően viszonylag szegmentált: a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat szigorú foglalkoztatási védelem illeti meg, szemben a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókkal. Az ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott fiatal, 15–24 év közötti munkavállalók aránya, ideértve a diákmunkát is, az EU-ban itt a legmagasabb (2009-ben 67 %), és viszonylag nehéznek tűnik a váltás az ideiglenesről az állandó szerződésre. Az ennek a problémának a kezelésére irányuló korábbi kísérletek elégtelennek bizonyultak. A kormány azt tervezi, hogy tárgyal a szociális partnerekkel a foglalkoztatási viszonyokról szóló törvényről, azzal a céllal, hogy összehangolja a különböző típusú szerződések szerinti jogokat és kötelezettségeket. Továbbá a diákmunka jelentős méretű, nagyrészt szabályozatlan, adózás szempontjából kedvező párhuzamos munkaerőpiacot alkot. Ez a fontos téma hiányzik a nemzeti reformprogramból, a reformprogram benyújtásának és egy népszavazás időbeli egybeesésének következtében.

(12)

A szegmentáció mellett a szlovén munkaerőpiac strukturális problémáinak további oka a munkaerő-piaci igények és a készségek közötti eltérés, amelyet a nemzeti reformprogram elismer. A nemzeti reformprogram intenzív beruházást irányoz elő a képzés terén, hogy javítsa a készségeket és a foglalkoztathatóságot. Terveket vázol fel, hogy tovább javítsa a képzésből a munkaerőpiacra való átmenetet, és ennek középpontjában a pályaorientációs tanácsadási szolgáltatások képzési rendszeren átívelő biztosítása áll. A tervek között szerepel a foglalkoztatási szolgálat modernizálása azzal a céllal, hogy a készségek kínálata jobban illeszkedjen a munkaerő-piaci igényekhez. E reformok sikeres végrehajtásához azonban a rendszer olyan továbbfejlesztésére lenne szükség, amellyel időben azonosíthatók a jelenlegi és a várható munkaerő-piaci igények.

(13)

A visszaesés késéssel hat a hitelportfóliókra, és a nemteljesítő hitelek növekvő aránya megnövelte a bankok értékvesztési és tartalékképzési költségeit. A két fő állami tulajdonú bankot feltőkésítették, ami elengedhetetlen volt. A kormány a követelések behajtásának felgyorsítására és a termelő tevékenységhez nyújtott hitelek ösztönzésére is javasolt intézkedéseket a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés helyreállításához, azonban további intézkedésekre lehet szükség.

(14)

A szolgáltatási ágazat bizonyos szegmensei védettek a verseny jelentette nyomással szemben, és jellemzőjük a magas áremelés és a magas koncentráció, ami a gazdaság egészében költségeket teremt. Mindez az állam nagymértékű gazdasági részvételével együtt, továbbá a vállakozásnak más akadályai viszonylag alacsony szinten tartják a potenciálisan hasznos külföldi közvetlen befektetéseket. Szlovénia tervezi a szolgáltatási irányelv végrehajtásának felgyorsítását, mivel e téren jelentős késést halmozott fel. Tervei közt szerepel az is, hogy teljes függetlenséget ad a versenyhivatalnak és meghatározza az értékesítésre alkalmas állami tőkebefektetéseket. Ezek a tervek nem részletezettek és végrehajtásukhoz kockázatok kapcsolódnak.

(15)

Szlovénia csatlakozott az Euró Plusz Paktumhoz. Noha a szlovén nemzeti reformprogram megjelöl lehetséges kötelezettségvállalásokat és célkitűzéseket az Euró Plusz Paktumnak a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdítására, az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulásra és a pénzügyi stabilitás megerősítésére irányuló négy területén, 2011. június 7-éig nem jelentettek be hivatalosan a Bizottságnál konkrét kötelezettségvállalásokat.

(16)

A Bizottság értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette a programok Szlovénia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, és azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a stabilitási programban meghatározott 2011. évi hiánycél eléréséhez további intézkedések elfogadására van szükség a pótköltségvetés keretében. 2011 után kockázatok övezik a hiány- és adósságcélokat, mivel a stabilitási program nem részletez a kiadások korlátozására irányuló fenntartható intézkedéseket. A nemzeti reformprogram tartalmaz a pénzügyi ágazat helyreállítására irányuló intézkedéseket, de előfordulhat, hogy ezek nem eléggé ambiciózusak. Az értékelésből emellett úgy tűnik, hogy a növekedés hazai forrásait meg kell erősíteni, különösen a fiatal és az idős munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelésével, a munkaerőpiac szegmentációjának csökkentése és a készségek kereslete és kínálata terén meglévő eltérések megszüntetése révén. Végül, meg kell erősíteni a versenyt és lehetőségeket kell biztosítani a szolgáltatási ágazatban és a hálózatos iparágakban a beruházások és a növekedés számára.

(17)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2009. december 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Szlovénia 2011. évi aktualizált stabilitási programját, és arról alkotott véleményét (3) az alábbi ajánlás, és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Szlovénia nemzeti reformprogramját,

1.

Érje el a 2011. évi hiánycélt, támassza alá konkrét intézkedésekkel a 2012. évi hiánycélt és szigorúan hajtsa végre a szükséges konszolidációt, a lehetséges csúszások megelőzése érdekében álljon készen kiegészítő intézkedések elfogadására. Támassza alá további intézkedésekkel a programidőszak alatt a szükséges kiigazítást, hogy biztosítsa az éves átlagos pénzügyi erőfeszítést összhangban a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett tanácsi ajánlásokkal és a kellő haladást a megfelelő középtávú célkitűzés felé. Ennek érdekében alkalmazzon strukturális intézkedéseket a kiadások korlátozására és az azonosított elégtelenségek kezelésére, valamint alkalmazzon egy kötelezőbb jellegű, középtávú költségvetési keretet. Gyorsítsa fel a költségvetési hiány csökkentését, amennyiben a gazdasági és költségvetési feltételek a jelenleg vártnál kedvezőbben alakulnak.

2.

Tegye meg a szükséges lépéseket a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a nyugdíjak megfelelőségének megőrzése mellett. Növelje az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányát a későbbi nyugdíjazás révén, és azáltal, hogy továbbfejleszti az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és az életen át tartó tanulást érintő intézkedéseket.

3.

Szükség szerint hozzon további intézkedéseket a bankszektorban a mérlegek és a hitelportfólió megerősítése érdekében, hogy megkönnyítse a hitel beáramlását a reálgazdaságba.

4.

A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlattal összhangban tegyen lépéseket az állandó és az ideiglenes szerződések keretében biztosított jogok és kötelezettségek aszimmetriáinak csökkentése érdekében. Újítsa meg a diákmunkából eredő párhuzamos munkaerőpiac kezelésére irányuló erőfeszítéseket.

5.

Állítson fel egy rendszert a reagálni képes munkaerőpiac megvalósításához szükséges készségek és kompetenciák előrejelzésére. Értékelje az állami foglalkoztatási szolgálat eredményességét, főként a pályaorientációs és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy javítsa a készségek illeszkedését a munkaerőpiac igényeihez.

6.

Egyszerűsítse a szabályozott szakmákat és javítsa a versenyhivatal adminisztratív kapacitását az üzleti környezet javítása és beruházások vonzása érdekében.