22.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/6

(1)

A Tanács 2009. május 6-án elfogadta a 2009/459/EK határozatot (2), amellyel a Szerződés 143. cikkének rendelkezései szerint hároméves időszakra középtávú pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. Az ezt kísérő, 2009. június 23-án aláírt egyetértési megállapodás és későbbi kiegészítései meghatározzák a gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek alapján a pénzügyi támogatást folyósították. A 2009/459/EK határozatot 2010. március 16-án módosította a 2010/183/EU határozat (3). Miután Románia sikeresen végrehajtotta a programot, és tekintettel a folyó fizetési mérlegnek a Románia termék- és munkaerőpiacán fennmaradó, az országot a nemzetközi árváltozásokra érzékennyé tévő strukturális gyengeségek miatti részleges kiigazítására, a Tanács 2011. május 12-én elfogadta a 2011/288/EU határozatot (4), amellyel a Szerződés 143. cikkének rendelkezései szerint hároméves időszakra középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. Az ezt kísérő egyetértési megállapodást 2011. június 29-én írták alá.

(2)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(3)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (5), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(4)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(6)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euro Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(7)

Románia 2011. május 2-án benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

2002 és 2008 között a román gazdaság erőteljesen bővült, a reál-GDP átlagosan 6,3 %-os növekedése mellett, a potenciális növekedés szintjét meghaladóan. A gazdasági növekedést elsősorban a hazai kereslet ösztönözte, mivel a hitelezés és a bérek jó alakulása fellendítette a magánfogyasztást és a beruházást. Ezt a fellendülést a külföldi tőkebeáramlás is hajtotta, amely túlfűtöttséghez és fenntarthatatlan külső és költségvetési egyensúlytalanságokhoz vezetett. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007-ben érte el a GDP 13,4 %-át kitevő csúcsot, és csak elhanyagolható mértékben csökkent 2008-ban, a GDP 11,6 %-ára. A Bizottság legfrissebb értékelésének megfelelően az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára vonakozó kockázatok magasnak tűnnek. Azonban ez az értékelés még nem veszi figyelembe a 2010-ben bevezetett átfogó nyugdíjferom intézkedéseket, amelyen a román nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát jelentősen megnövelték. A magas külső finanszírozási igényt a prociklikus költségvetési politika gerjesztette, mivel a – főként a folyó kiadások tekintetében – visszatérő költségvetési csúszások eredményeként az államháztartási hiány a GDP 1,2 %-át kitevő 2005. évi értékről 2008-ban a GDP 5,7 %-ára emelkedett. A pénzügyi válság és az abból következő globális gazdasági visszaesés a befektetők körében fokozta a kockázatkerülést, ami a Romániába irányuló tőkeáramlás jelentős szűküléséhez vezetett. A munkaerő-piaci részvétel a kedvező gazdasági feltételek ellenére nem emelkedett, és a foglalkoztatási arány igen kis mértékben változott a fellendülés éveiben. Ezután a foglalkoztatási arány 2010-re 63,3 %-ra zuhant, a munkanélküliségi ráta pedig a 2008. évi 5,8 %-ról 2010-ben 7,3 %-ra emelkedett a gazdasági visszaesés következtében. A munkanélküliség továbbra is különösen magas a veszélyeztetett csoportok, mint például a romalakosság körében. Mindezek ismeretében és az akut magánfinanszírozási igények tükrében a román hatóságok 2009. májusban nemzetközi és uniós pénzügyi támogatást kértek.

(9)

Az EU-IMF kiigazítási program sikeres végrehajtását követően és a pozitív eredmények megszilárdítása érdekében sor került a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó, EU-IMF elővigyázatossági program megtárgyalására a hatóságokkal. Ez az új program folytatja a 2009–2011 közötti időszak programja keretében megkezdett költségvetési konszolidációt, a költségvetés-irányítási reformokat és a pénzügyi stabilitás megőrzését. Emellett erős hangsúlyt helyez a Románia növekedési potenciáljának felszabadításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez és az uniós források felhasználásának fokozásához szükséges termékpiaci (az energia- és közlekedési ágazatban) és munkaerő-piaci strukturális reformokra. Románia jó úton halad afelé, hogy 2011-ben elérje a GDP 4,4 %-át kitevő (az ESA szerint a GDP 5 %-a alatti) pénzforgalmi szempontú hiánycélt. Ez megfelelő alapot teremtene ahhoz, hogy 2012-re elérje a GDP 3 %-a alatti hiánycélt, bár a Bizottság szolgálatainak 2011. tavaszi előrejelzése alapján további intézkedésekre lehet igény. A hatóságok lépéseket tettek az új program strukturális reformcélkitűzéseinek elérése és a pénzügyi stabilitás további fenntartása érdekében is.

(10)

Az 1466/97/EK rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a programban szereplő előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági feltételezések megalapozottak. A konvergenciaprogram arra törekszik, hogy a túlzott hiányt a Tanács által 2010. február 16-i ajánlásában meghatározott 2012. évi határidőig megszüntesse. A főként kiadásokon alapuló tervezett konszolidáció mellett a program 2013-ban a GDP 2,6 %-át, 2014-ben pedig a GDP 2,1 %-át kitevő államháztartási hiányt céloz meg. A Bizottság szolgálatai által újraszámított strukturális egyenleg alapján a középtávú célkitűzést nem érik el a programidőszakban. A konszolidációs stratégia az időszak elejére ütemezettnek tűnik, a strukturális javulás 2011-re és 2012-re koncentrálódik. Ezzel ellentétben 2013-ban és 2014-ben nem javul a strukturális egyenleg. Az előirányzott hiánypálya 2011-ben és 2012-ben megfelelő, 2013-ban és 2014-ben viszont nem az. A költségvetési célok fő kockázatai végrehajtási kockázatok, az állami tulajdonú vállalkozásoknak a költségvetés számára komoly függő kötelezettséget jelentő hátralékai és a Bizottság (Eurostat) által Románia túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti bejelentésével kapcsolatosan kifejezett fenntartások (6). Az utóbbi tekintetében Románia elkötelezte magát, hogy előnyben részesíti az ESA 95-ben az államháztartási statisztika összeállításának fejlesztését a Nemzeti Statisztikai Hivatalon belül.

(11)

Románia 2011. május 2-án benyújtott nemzeti reformprogramjában és konvergenciaprogramjában megtette az Euro Plusz Paktum szerinti vállalásait. E kötelezettségvállalások a középtávú pénzügyi támogatási program részeként teljesültek vagy teljesülnek, és nagyjából megfelelőek a Paktum keretében a meglévő kihívások kezelésére.

(12)

A Bizottság értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az Euro Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Figyelembe vette nemcsak a programok Románia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az EU átfogó gazdasági kormányzását.

(13)

Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. február 16-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Románia 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét (7) az alábbi ajánlás tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Románia nemzeti reformprogramját,

i)

néhány állami vállalat államháztartási hiányra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanságok;

ii)

beszámolás az ESA95 „egyéb követelések/tartozások” kategóriáiban;

iii)

bizonyos pénzügyi tranzakciók természete és hatása és

iv)

államháztartáson belüli áramlások konszolidálása.