22.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/1

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (1), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék. A 2011-re vonatkozó konkrét vállalásokat és fellépéseket a portugál nemzeti reformprogramban még nem közölték egyértelműen, azonban várhatóan az Európai Tanácsnak nyújtják be.

(6)

A portugál kormány 2011. március 23-án benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó stabilitási programját a nemzeti parlamentnek, amely elutasította azt. A portugál kormány 2011. április 19-én benyújtotta nemzeti reformprogramját. A javasolt makrogazdasági és költségvetési forgatókönyveket és a szakpolitikai ajánlásokat felülírta a 2011. május 17-én aláírt egyetértési megállapodás.

(7)

A Tanács 2011. május 17-én elfogadta a 2011/344/EU végrehajtási határozatot, amely középtávú pénzügyi támogatást bocsát Portugália rendelkezésére a 2011–2014 közötti hároméves időszakra az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel (2) összhangban. Az ezt kísérő, ugyanazon a napon aláírt egyetértési megállapodás és annak egymást követő kiegészítései megállapítják a gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek alapján a pénzügyi támogatást folyósítják.

(8)

2010-ben Portugália GDP-je 1,3 %–os ütemben nőtt. Az export erős növekedésével egyetmben ez a pozitív növekedési teljesítmény rendkívüli tényezőknek is betudható, amelyek ösztönözték a lakossági fogyasztást. Egyértelmű, hogy az árak és a költségek alakulásaelégtelen volt a versenyképesség elég gyors ütemű növeléséhez annak érdekében, hogy Portugália rendezze a folyó fizetési mérleg hiányát, amely 2010-ben GDP-jének 10 %-át tette ki. A gazdaság egészének gyengélkedése és a munkanélküliség erőteljes emelkedése (11,2 % 2010 végén) magas költségvetési hiányt eredményezett, amely meghaladta a GDP 10 %-át 2009-ben és 9 %-át 2010-ben, a 2008-as 3,5 % után. A közelmúltban az államháztartást érintő kedvezőtlen fejlemények és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos zord kilátások együttesen a bizalom romlásához és a növekvő nyomáshoz vezettek az deviza államkötvények piacain, aggodalomra adva okot államháztartásának fenntarthatóságával kapcsolatban. Miután a hitelminősítők többször leminősítették a portugál államkötvényeket, az ország képtelenné vált arra, hogy a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal összeegyeztethető kamat mellett refinanszírozza magát. Ezzel párhuzamosan a külső forrásoktól, különösen az euróövezeten belüli forrásoktól jelentősen függő bankszektor egyre inkább elszigetelődött a piaci finanszírozástól.

(9)

Portugália kötelezettséget vállalt arra, hogy végrehajtja a gazdasági és pénzügyi kiigazítási programot az államadósága és a bankszektor iránti bizalom helyreállítása, valamint a növekedés és a foglalkoztatás támogatása céljából. A program a következő három területen ír elő átfogó intézkedéseket: (i) strukturális költségvetési intézkedésekkel és jobb költségvetési ellenőrzéssel alátámasztott, hiteles és kiegyensúlyozott költségvetési konszolidációs stratégia; (ii) mélyreható és előrehozott strukturális reformok a munkaerő- és termékpiac területén; és (iii) tartalékeszközökkel alátámasztott piaci mechanizmusok révén a pénzügyi ágazatnak a szabályozatlan tőkeáttétel-csökkentéssel szembeni védelmére irányuló erőfeszítések.

(10)

A Bizottság értékelte a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a program Portugália fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelel-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozza a tervezett intézkedések végrehajtásának sürgősségét a 2011/344/EU végrehajtási határozattal való megfelelés érdekében,