30.11.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 349/4

(1)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben (1) meghatározott Európa 2020 stratégia egy olyan európai szociális piacgazdaság jövőképét vázolja fel a 21. századra, amely teljes mértékben kihasználja a digitális társadalomban rejlő gazdasági és szociális előnyöket. Annak fontosságát hangsúlyozza, hogy az európai gazdaság növekedését úgy kell megerősíteni, hogy közben biztosított legyen a magas foglalkoztatottság, a gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátása és a társadalmi kohézió.

(2)

Az Európa 2020 stratégia egyik, „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közleményben (2) részletezett kiemelt kezdeményezése fontos szerepet tulajdonít az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén a szabványosítás továbbfejlesztésének az IKT-alkalmazások, -szolgáltatások és -termékek közötti együttműködési képesség biztosításának érdekében, az egységes digitális piac töredezettségének csökkentése, ugyanakkor pedig az innováció és a versenyképesség ösztönzése céljából.

(3)

Az Európa 2020 stratégia másik kiemelt kezdeményezése, amely az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című bizottsági közleményben (3) szerepel, arra szólítja fel Európát, hogy egy olyan szabványrendszert dolgozzon ki, amely megfelel mind a piac szereplői, mind az európai hatóságok elvárásainak, ugyanakkor az egységes piacon túl, a globalizálódott gazdaságban is elősegíti Európa befolyását.

(4)

„Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig” című bizottsági közlemény (4) megállapítja, hogy 2011 során a Bizottság létrehoz és irányítani fog egy több érdekelt fél részvételével működő platformot, amely az IKT területén folytatott szabványosítási politika végrehajtásához kapcsolódó témakörökben, ezen belül az IKT-szabványosítás munkaprogramjára, a jogszabályokat és politikákat támogató prioritások meghatározására, valamint a globális IKT-szabványok kidolgozásával foglalkozó szervezetek által kidolgozott műszaki előírások meghatározására vonatkozóan ad tanácsokat a Bizottságnak.

(5)

Ezért létre kell hozni az IKT-szabványosítás területén egy több érdekelt felet tömörítő európai platformot, és meg kell határozni annak feladatait és felépítését.

(6)

A több érdekelt fél részvételével működő platformnak a tagállamok és az EFTA-országok nemzeti hatóságai, az ipart, a kis- és középvállalkozásokat, a fogyasztókat és más érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezetek, valamint európai és nemzetközi szabványügyi testületek és egyéb olyan nonprofit szervezetek, például szakmai szervezetek, ipari vagy kereskedelmi szövetségek vagy más, Európában tevékenykedő érdekképviseleti szervezetek képviselőiből kell állnia, amelyek saját szakterületükön belül az IKT-szabványok kidolgozásával foglalkoznak.

(7)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a platform tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(8)

A személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell feldolgozni.

a)

tanácsadás a Bizottságnak minden, az IKT területén folytatott európai szabványosítási politikával és annak hatékony végrehajtásával kapcsolatos kérdésben;

b)

tanácsadás a Bizottságnak az IKT-szabványosítási munkaprogramjára és annak prioritásaira vonatkozóan;

c)

a jövőbeni potenciális, az európai jogszabályokat, szakpolitikákat és közbeszerzéseket támogató IKT-szabványosítási igények meghatározása;

d)

tanácsadás a Bizottságnak az európai szabványügyi testületeknek adható, lehetséges IKT-szabványosítási megbízásokkal, továbbá olyan tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket az európai szabványügyi testületekkel együttműködve más szervezetek végezhetnek el;

e)

tanácsadás a Bizottságnak az IKT-szabványosítás, valamint a jogszabályok és szakpolitikák támogatását célzó kapcsolódó tevékenységek előrehaladásáról;

f)

tanácsadás a Bizottságnak az IKT területére vonatkozó olyan műszaki előírásokról, amelyek az európai szabványosításról szóló rendeletjavaslat (5) II. mellékletében meghatározott követelményekre tekintettel nem minősülnek nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványnak.

g)

tanácsadás a Bizottságnak a szabványosítási szervezetek és az európai szabványügyi szervezetek közötti együttműködésről, hogy fokozottabban lehessen integrálni munkájukat az európai IKT-szabványosítás terén, és biztosítani lehessen az együttműködési képességet támogató IKT-szabványok meglétét;

h)

információgyűjtés az IKT-szabványosítással foglalkozó szervezetek munkaprogramjairól a koordináció biztosítása, valamint a szükségtelenül párhuzamosan tett erőfeszítések, illetve az erőfeszítések szétaprózottságának elkerülése érdekében.

a)

más uniós szintű kezdeményezések, amelyek segítségével leküzdhetők az információs és kommunikációs technológiák együttműködési képességét gátló akadályok;

b)

az információs és kommunikációs technológiák együttműködési képességét támogató szabványosításra irányuló nemzeti, európai és nemzetközi kezdeményezések.

a)

legfeljebb 18, az ipart, a kis- és középvállalkozásokat és az érdekelt társadalmi csoportokat képviselő szervezet;

b)

legfeljebb 14, európai, illetve nemzetközi szabványügyi testület és más nonprofit szervezet, például szakmai szervezetek, ipari vagy kereskedelmi szövetségek vagy más olyan, Európában tevékenykedő érdekképviseleti szervezetek, amelyek saját szakterületükön belül IKT-szabványok kidolgozásával foglalkoznak.