MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Marokkói Királyság között létrejött, egy vitarendezési mechanizmus létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az „Unió”
egyrészről, valamint
a MAROKKÓI KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: „Marokkó”
másrészről
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. FEJEZET
CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY
1. cikk
Célkitűzés
E megállapodás célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.
2. cikk
A megállapodás alkalmazása
(1) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címe alatti rendelkezések (a 24. cikk kivételével) vagy az „Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött, a mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, valamint a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításairól, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek, és azok mellékleteinek felváltásáról szóló megállapodás” rendelkezéseinek vélelmezett megsértésével kapcsolatban felmerülő bármely vita esetén megállapodás rendelkezései alkalmazandók. E megállapodás eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 86. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács 60 napon belül nem tudta rendezni.
(2) A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 86. cikke alkalmazandó.
(3) A (1) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 86. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.
II. FEJEZET
KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS
3. cikk
Konzultációk
(1) A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek. E konzultációk keretében a felek szintén megvitatják a rendelkezések vélelmezett megsértésének kereskedelmükre gyakorolt esetleges hatását.
(2) Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve a kérdéses intézkedéseket és a 2. cikkben említett megállapodások megsértettnek vélt rendelkezéseit.
(3) A konzultációkra a kérelem kézhezvételét követő 40 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.
(4) Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.
(5) Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 20 munkanapon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikknek megfelelően választott bírói testület létrehozását kérheti.
4. cikk
Közvetítés
(1) Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítésre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félnek és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak; a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint az egyeztetés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen bírálják el.
(2) Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnöke vagy annak küldötte sorshúzással jelöl ki egy közvetítőt azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételét követő 15 munkanapon belül ki kell választani. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 30. napon ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb az ülést megelőző 15. napon meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 45. napon ismerteti a véleményét.
(3) Véleményében a közvetítő egy vagy több ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.
(4) A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.
(5) A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak, különösen a közvetítő véleménye, a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.
(6) A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.
(7) A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.
III. FEJEZET
VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK
I. SZAKASZ
Választott bírósági eljárás
5. cikk
Választott bírósági eljárás kezdeményezése
(1) Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.
(2) A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy az miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását legkésőbb a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követő 18. hónap utolsó napján kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.
6. cikk
A választott bírói testület létrehozása
(1) A választott bírói testület három választott bíróból áll.
(2) A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 10 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját, hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.
(4) A (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.
(5) A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.
(6) A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.
7. cikk
A testület időközi jelentése
A választott bírói testület a létrehozását követő 120. nappal bezárólag időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztat a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül a jelentés konkrétan meghatározott szempontjait alapján. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.
8. cikk
A választott bírói testület döntése
(1) A választott bírói testület a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amenynyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180. napnál később.
(2) Sürgős esetekben – beleértve a romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább a létrehozásától számított 90 napnál. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
(3) A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.
II. SZAKASZ
A döntésnek való megfelelés
9. cikk
A választott bírói testület döntésének való megfelelés
A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfeleljenek a választott bírói testület döntésének, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésnek való megfeleléshez szükséges határidőről.
10. cikk
A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő
(1) Legkésőbb a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követő 30. napon a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy – amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges – mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő).
(2) Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot.
(3) Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.
11. cikk
A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata
(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.
(2) Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy következetességével, illetve a 2. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelőségével kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedéseket, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem felelnek meg a 2. cikk rendelkezéseinek. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül közli döntését. Sürgős esetekben – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.
12. cikk
Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén
(1) Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.
(2) Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 11. cikk szerinti azon döntését követő 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, amelynek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel az előnyök jogsértés okozta hatálytalanítása vagy gyengítése szintjének. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 10 munkanap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.
(3) Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanításával vagy gyengítésével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 10 munkanapos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.
(4) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek meg nem állapodnak a vita rendezéséről.
13. cikk
A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után
(1) A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.
(2) Amennyiben a felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.
III. SZAKASZ
Közös rendelkezések
14. cikk
Kölcsönösen elfogadott megoldás
A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak e megállapodás hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.
15. cikk
Eljárási szabályzat
(1) Az e megállapodás III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.
(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.
16. cikk
Információk és technikai tanácsadás
A választott bírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A felek eltérő megállapodásának hiányában, a felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek a választott bírósági eljárási szabályokkal összhangban közleményeket küldhetnek a választott bírói testületnek. Az ilyen közlemények a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.
17. cikk
Értelmezési szabályok
A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.
18. cikk
A választott bírói testület határozatai és döntései
(1) A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.
(2) A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, a 2. cikkben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.
IV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
19. cikk
A választott bírók névjegyzékei
(1) Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított hatodik hónap utolsó napjával bezárólag összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. A két fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság gondoskodik róla, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.
(2) A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a megállapodás mellékletét képező magatartási kódexnek.
(3) Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság készíthet egy legalább 15 nevet tartalmazó másik jegyzéket is olyan személyekről, akik a 2. cikkben említett megállapodásokban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkeznek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. A két fél kiválaszt öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.
20. cikk
Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel
(1) Ha valamelyik fél a WTO-megállapodás alapján fennálló kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-megállapodás vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.
(2) Ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor e megállapodás szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik.
(3) A felek eltérő megállapodásának hiányában, ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség – amely lényegében egyenértékű a WTO-megállapodás szerint fennálló kötelezettséggel – tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-megállapodás vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.
(4) A vitarendezési eljárások megkezdését követően a fenti bekezdéseknek megfelelően kiválasztott fórumot – amennyiben joghatóságát nem utasította el – a többi kizárásával kell használni.
(5) E megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e megállapodás szerinti felfüggesztésében.
21. cikk
Határidők
(1) Eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodásban meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választott bírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.
(2) Az e megállapodásban említett valamennyi határidő a felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a megállapodás eljárásainak való megfelelés vonatkozásában felmerült nehézségekre való hivatkozással indokolt kérelmeket jóhiszeműen bírálják el. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület módosíthatja az eljárásban alkalmazandó határidőket.
22. cikk
A megállapodás felülvizsgálata és módosítása
(1) A megállapodás és mellékleteinek hatálybalépését követően a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja ezek végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.
(2) A felülvizsgálatkor a társulási tanács megvizsgálja egy fellebbviteli testület létrehozásának lehetőségét, amely számos euromediterrán megállapodás része.
(3) A társulási tanács dönthet e megállapodás és mellékleteinek módosításáról.
23. cikk
Hatálybalépés
E megállapodást a felek saját eljárásuknak megfelelően hagyják jóvá. Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a bekezdésben előírt eljárásokat befejezték.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizedik év december havának tizenharmadik napján, két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, illetve arab nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles.
За Европейския съюз
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За Кралство Мароко
Por el Reino de Marruecos
Za Marocké království
For Kongeriget Marokko
Für das Königreich Marokko
Maroko Kuningriigi nimel
Για το Βασίλειο του Μαρόκου
For the Kingdom of Morocco
Pour le Royaume du Maroc
Per il Regno del Marocco
Marokas Karalistes vārdā –
Maroko Karalystės vardu
A Marokkói Királyság részéről
Għar-Renju tal-Marokk
Voor het Koninkrijk Marokko
W imieniu Królestwa Maroka
Pelo Reino de Marrocos
Pentru Regatul Maroc
Za Marocké kráľovstvo
Za Kraljevino Maroko
Marokon kuningaskunnan puolesta
För Konungariket Marocko
(1) E megállapodás rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.
MELLÉKLETEK
|
I. MELLÉKLET: |
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ |
|
II. MELLÉKLET: |
MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE |
I. MELLÉKLET
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ
Általános rendelkezések
|
1. |
E megállapodásban és e szabályok alkalmazásában: „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választott bírósági eljárással kapcsolatban; „felperes”: bármelyik fél, amely e megállapodás 5. cikke szerint választott bírói tanács létrehozását kéri; „bepanaszolt fél”: az a fél, amelyre vonatkozóan az ezen megállapodás 2. cikkében említett rendelkezések megsértését állítják; „választott bírói testület”: az ezen megállapodás 6. cikke szerint létrehozott testület; „fél képviselője”: a felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy; „nap”: eltérő rendelkezés hiányában naptári napot kell érteni alatta. |
|
2. |
Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, különösen pedig a meghallgatások megszervezéséről. Az Európai Unió viseli viszont a konzultációkkal, a közvetítéssel és a választott bírósági eljárással kapcsolatban felmerülő összes szervezési költséget, kivéve a közvetítők és a választott bírók javadalmazását és költségeit, amely tételeket a felek közösen viselik. |
Értesítések
|
3. |
A felek és a választott bírói testület minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot e-mailben továbbítanak, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevényesen vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják a dokumentumokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mailen és telefaxon küldött üzenet az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő. |
|
4. |
Írásbeli beadványaikról a felek elektronikus másolatot küldenek a másik fél, továbbá valamennyi választott bíró számára. A dokumentumról papírmásolatot is biztosítani kell. |
|
5. |
Minden értesítést a Marokkói Külügyminisztériumhoz, illetőleg az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni. |
|
6. |
A választott bírósági eljáráshoz kapcsolódó bármilyen kérelem, értesítés, írásbeli beadvány vagy egyéb dokumentum kisebb, elírásból származó hibái egy új, a módosításokat világosan feltüntető dokumentummal orvosolhatók. |
|
7. |
Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Marokkó vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy pihenőnapra esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető. A felek minden év decemberének első hétfőjén listát adnak át a másik félnek, amely a következő év hivatalos munkaszüneti napjait és pihenőnapjait tartalmazza. Semmilyen dokumentum, értesítés vagy kérelem nem tekinthető kézbesítettnek hivatalos munkaszüneti napon vagy pihenőnapon. Ezenfelül a munkanapok tekintetében a megállapodásban meghatározott valamennyi határidő kiszámításához kizárólag a mindkét félnél egyidejűleg munkanapnak számító napok vehetők figyelembe. |
|
8. |
A vitatott rendelkezés tárgyától függően az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz címzett, e megállapodással összhangban eljuttatott kérelmeket és értesítéseket másolatban el kell juttatni a társulási megállapodás alapján létrehozott többi érintett albizottsághoz is. |
A választott bírósági eljárás megindítása
|
9. |
|
|
10. |
|
Az eljárást megindító beadványok
|
11. |
A panaszos fél legkésőbb a választott bírói testület létrehozását követő 20. napon benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt fél legkésőbb a megindító kereset kézhezvételét követő 20. napon írásban előterjeszti viszontkeresetét. |
A választott bírói testületek működése
|
12. |
Az üléseket a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon. |
|
13. |
Amennyiben a megállapodás másként nem rendelkezik, a választott bírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is. |
|
14. |
A választott bírói testület döntéshozatalában kizárólag választott bírók vehetnek részt, a választott bírói testület azonban engedélyezheti a választott bírók asszisztenseinek jelenlétét a döntéshozatalnál. |
|
15. |
Valamennyi döntés megfogalmazása a választott bírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át. |
|
16. |
A megállapodás és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választott bírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el. |
|
17. |
Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választott bírói testület ilyen módosításról vagy kiigazításról a felekkel folytatott konzultációt követően dönthet. A megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidők nem módosíthatók. |
Helyettesítés
|
18. |
Amennyiben egy választott bíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy leváltották, a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban új választott bírót kell választani a helyébe. |
|
19. |
Ha valamely fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a magatartási kódexnek a választott bíró általi lényegi megsértését vélelmező fél a vélelmet alátámasztó körülmények megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik felet. Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választott bíró helyébe a megállapodás 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott választott bíró lép. Ha a felek a választott bíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választott bírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges. Ha az elnök megállapítja egy választott bíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, az elnök sorshúzással új választott bírót választ a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amelynek az eredetileg kiválasztott választott bíró is tagja volt. Ha az eredeti választott bírót a felek a megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint választották ki, a helyébe lépő választott bírót sorshúzással választják ki azon személyek közül, akiket a panaszos fél és a bepanaszolt fél a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdése szerint javasolt. Az új választott bírót a kérelemnek az elnökhöz a választott bírói testület általi benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki. |
|
20. |
Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választott bírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, az elnök helyébe a megállapodás 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép. Ha a felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdése alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek csoportjának valamely tagja elé terjesztését. Nevét az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei sorshúzással választják ki. E személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges. Ha e személy megállapítja az eredetileg megválasztott elnökről, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új választott bírót választ a megállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amely az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyeket tartalmazza. Az új elnököt az e bekezdésben említett kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül választják ki. |
|
21. |
A választott bírói testület eljárásait fel kell függeszteni a 18–20. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára. |
Meghallgatások
|
22. |
Az elnök – a felekkel és a választott bírói testülettel egyeztetve – kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a felek részére. Ezt az információt, amennyiben a meghallgatás nyilvános, az eljárás logisztikai szervezéséért felelős fél nyilvánosan közzéteszi. Amennyiben a felek nem tiltakoznak, a választott bírói testület dönthet a meghallgatás mellőzéséről is. |
|
23. |
A felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Marokkó a panaszos fél, és Rabatban, ha az Unió a panaszos fél. |
|
24. |
A választott bírói testület csak kivételes körülmények között hívhat össze még egy további meghallgatást. Nem hívható össze további meghallgatás a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban. |
|
25. |
A választott bírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie. |
|
26. |
A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:
A választott bírói testülethez történő felszólalás joga kizárólag a felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg. |
|
27. |
A meghallgatás időpontja előtti ötödik munkanappal bezárólag valamennyi fél köteles benyújtani a választott bírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az érintett fél nevében szóban fogják előterjeszteni és kifejteni álláspontjukat, valamint akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek. |
|
28. |
A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak. Ha a felek döntése alapján a meghallgatás nem nyilvános, a meghallgatás egy része akkor is lehet nyilvános, feltéve, hogy a választott bírói testület a felek kérelme alapján így dönt. A választott bírói testület azonban köteles zárt meghallgatást tartani, ha a felek beadványai és az érvelések bizalmas üzleti információt tartalmaznak. |
|
29. |
A választott bírói testület az alábbi rend szerint vezeti le a meghallgatást:
|
|
30. |
A választott bírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez. |
|
31. |
A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és azokat a lehető leghamarabb kézbesítsék a felek számára. |
|
32. |
A meghallgatást követő 10 munkanapon belül bármely fél kiegészítő írásos beadványt tehet bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült. |
Írásbeli kérdések
|
33. |
A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet bármelyik vagy mindkét félhez. A választott bírói testület által feltett valamennyi kérdésről mindkét fél másolatot kap. |
|
34. |
A felek kötelesek a választott bírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a másik fél számára is megküldeni. Mindkét fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen azzal kapcsolatban. |
Titoktartás
|
35. |
A felek fenntartják a választott bírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra a 28. szabállyal összhangban zárt ülés keretében kerül sor. Mindkét fél köteles titokban tartani azokat az információkat, amelyeket a másik fél a választott bírói testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik fél írásbeli beadványának bizalmas változatát terjeszti be a választott bírói testület elé, a másik fél kérésére köteles legkésőbb a bizalmas beadvány benyújtásától vagy a másik fél kérelmétől (amelyik később történt) számított 15. napon a beadványban foglalt információknak egy olyan nem bizalmas összefoglalását is benyújtani, amelyet nyilvánosságra lehet hozni. E szabályzat semmilyen formában sem gátolja a feleket abban, hogy saját álláspontjaikra vonatkozó nyilatkozataikat nyilvánosságra hozzák. |
Ex parte kapcsolatfelvétel
|
36. |
A választott bírói testület nem ülésezhet vagy léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében. |
|
37. |
A választott bírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a felek egyikével vagy mindkettővel a többi választott bíró távollétében. |
Amicus curiae előterjesztések
|
38. |
Amennyiben a felek a választott bírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület részére, önálló kezdeményezésre, kívülállók is adhatnak be beadványokat, amennyiben azt a választott bírói tanács megalakítását követő 10 napon belül teszik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választott bírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez. |
|
39. |
A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, amely többek között tartalmazza tevékenységét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a választott bírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által ezen eljárási szabályzat 42. és 43. szabályával összhangban kiválasztott nyelven kell megírni. |
|
40. |
A választott bírói testület döntésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a fenti szabályoknak. A választott bírói testület döntésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A választott bírói testület a hozzá e szabályok szerint benyújtott valamennyi beadványt észrevételezés végett megküldi a felek részére. |
Sürgős esetek
|
41. |
Az e megállapodásban említett sürgősség fennállása esetén a felekkel folytatott konzultációt követően a választott bírói testület az e szabályzatban említett határidőket szükségszerűen kiigazítja, és erről a feleket értesíti. |
Fordítás és tolmácsolás
|
42. |
A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb ezen eljárási szabályzat 9. szabályának b) pontjában említett ülésig a felek megegyeznek a választott bírói testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében. |
|
43. |
Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös munkanyelvet illetően, a felek gondoskodnak írásbeli beadványainak a másik fél által megjelölt nyelvre történő lefordításáról, továbbá viselik e fordítás költségeit. |
|
44. |
A bepanaszolt fél intézkedik szóbeli beadványának a felek által kiválasztott nyelvekre történő tolmácsolásáról. |
|
45. |
A választott bírói testület döntését a felek által választott nyelven vagy nyelveken hozza meg. |
|
46. |
Bármelyik fél tehet észrevételeket az ezen szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításával kapcsolatban. |
A határidők számítása
|
47. |
Amennyiben ezen eljárási szabályzat 7. szabályának alkalmazása folytán valamelyik félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik félhez, az e dokumentum kézhezvételétől számított minden határidő a hivatkozott dokumentum legkésőbbi kézhezvételének napjától számítandó. |
Egyéb eljárások
|
48. |
Ezen eljárási szabályzat alkalmazandó a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban is. Ugyanakkor az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választott bírói testület döntésének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően. |
|
49. |
Ha az eredetileg létrehozott választott bírói testület vagy egyes tagjai nem tudnak újból összeülni a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárások lefolytatásához, a megállapodás 6. cikkében leírt eljárást kell alkalmazni. A döntés kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik. |
II. MELLÉKLET
MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE
Fogalommeghatározások
|
1. |
E magatartási kódex alkalmazásában: a) „tag” vagy „választott bíró”: a megállapodás 6. cikke szerint joghatályosan létrehozott választott bírói testület tagja; b) „közvetítő”: a megállapodás 4. cikkének megfelelően közvetítést folytató személy; c) „jelölt”: olyan természetes személy, akinek neve a megállapodás 19. cikkében említett választott bírói névjegyzéken szerepel, és akinek a megállapodás 6. cikke szerinti választott bírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás alatt van; d) „asszisztens”: olyan személy, aki valamely tag kinevezésének feltételei szerint a tag részére eljár, kutat vagy segítséget nyújt; e) „eljárás”: eltérő meghatározás hiányában a választott bírói testület által e megállapodás szerint lefolytatott eljárás; f) „személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak. |
Az eljáró személyek felelőssége
|
2. |
Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási normákat követ, hogy a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex 15., 16., 17. és 18. bekezdésében leírt kötelezettségeknek. |
Tájékoztatási kötelezettség
|
3. |
A megállapodás szerinti választott bírói testület tagjává történő megválasztásának megerősítése előtt a jelölt köteles felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje. |
|
4. |
A jelölt vagy tag csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt köteles az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság számára bejelenteni a felek által történő megítélés végett. |
|
5. |
A tag megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. bekezdésben említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tag a hivatkozott érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság írásos tájékoztatásával fedi fel, lehetővé téve ezzel, hogy a felek megítélhessék az adott kérdést. |
A tagok kötelezettségei
|
6. |
Megválasztását követően a tag köteles feladatát alaposan és eredményesen, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán. |
|
7. |
A tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladattal harmadik személyt nem bízhat meg. |
|
8. |
A tag köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztense és személyzete e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa. |
|
9. |
A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba. |
A tagok függetlensége és pártatlansága
|
10. |
A tag független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt. |
|
11. |
A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti. |
|
12. |
A tag nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt. |
|
13. |
A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését. |
|
14. |
A tag elkerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. |
A korábbi tagok kötelezettségei
|
15. |
Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület döntéséből előnye származott. |
Bizalmas kezelés
|
16. |
Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja. |
|
17. |
A választott bírói testület döntését a megállapodásnak megfelelő közzétételt megelőzően a tag nem hozhatja nyilvánosságra. |
|
18. |
Egy tag vagy korábbi tag soha nem hozhatja nyilvánosságra a választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag véleményét. |
Költségek
|
19. |
A tag nyilvántartást vezet és kimutatást készít az eljárásra fordított idejéről és felmerült költségeiről. |
Közvetítők
|
20. |
A tagok és a korábbi tagok részére ezen magatartási kódexben előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is. |