az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A jegyzőkönyv 23. cikkében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke küldi meg (2).

Kelt Brüsszelben, 2011. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.

(2) A jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját a Tanács főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

E jegyzőkönyv célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése, annak érdekében, hogy – amennyiben lehetséges – kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

(1) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címének (a 22., 23. és 24. cikk kivételével) értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések esetében – eltérő kifejezett rendelkezés hiányában – e jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók. A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 82. cikke alkalmazandó.

(2) E jegyzőkönyv eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 82. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács 60 napon belül nem tudta rendezni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 82. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.

(1) A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációkat kezdeményeznek.

(2) Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve a kérdéses intézkedést és a társulási megállapodás alkalmazandónak vélt rendelkezéseit.

(3) A konzultációkra a kérelem beérkezését követő 40 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(4) Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.

(5) Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikknek megfelelően választott bírói testület létrehozását kérheti.

(1) Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítésre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félnek és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak; a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint a közvetítés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen megfontolják.

(2) Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy azok küldötte sorshúzással egy közvetítőt jelöl ki azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem beérkezését követő 10 napon belül ki kell választani. A közvetítő a kiválasztását követő 20. napon vagy azt követően, de legkésőbb a 30. napon ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb az ülést megelőző 15. napon meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 45. napon ismerteti a véleményét.

(3) Véleményében a közvetítő ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

(4) A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

(5) A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak – különösen vonatkozik ez a közvetítő véleményére és az említett eljárások során a felek által közölt valamennyi információra és az általuk képviselt álláspontokra –, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(6) A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.

(7) A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat (18)–(21) bekezdésében leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

(1) Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.

(2) A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy az miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását a konzultációra irányuló kérelem beérkezése után legkésőbb 18 hónappal kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

(2) A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 15 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját, hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

(4) A (3) bekezdésben említett kérelem bármelyik fél általi benyújtásától számított 10 napon belül az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.

(5) A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6) A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat (18)–(21) bekezdésében leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

A választott bírói testület – általános szabály szerint – legkésőbb a létrehozását követő 120. nappal bezárólag időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a megállapított tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.

(1) A választott bírói testület – általános szabály szerint – a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180. napnál később.

(2) A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját; a testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

(3) Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább a létrehozásától számított 90 napnál. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

A választott bírói testület és a fellebbviteli testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy teljesítsék a választott bírói testület döntésében foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésben foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.

(1) Legkésőbb a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követő 30. napon a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy, amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges, mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő).

(2) Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot.

(3) Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

(2) Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 2. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem egyeztethetők össze a 2. cikk rendelkezéseivel. A választott bírói testület a kérelem beérkezésének napjától számított 90 napon belül közli döntését.

(1) Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.

(2) Amennyiben azt követően, hogy az ésszerű határidő lejárt, illetve a választott bírói testület a 11. cikk szerint úgy döntött, hogy a meghozott intézkedés nem egyeztethető össze a 2. cikkben említett rendelkezésekkel, 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amilyen mértékben az előnyök a jogsértés miatt csökkentek vagy megszűntek. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 15 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3) Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyezik meg az előnyök jogsértés által okozott csökkenésének vagy megszűnésének szintjével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 15 napos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően – a kérelem beérkezését követő 30 napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.

(4) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek meg nem állapodnak a vita rendezéséről.

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1) A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2) Amennyiben a felek az értesítés beérkezésétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot és a választott bírói testületet. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

(1) Az e jegyzőkönyv III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

A választott bírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A felek eltérő megállapodásának hiányában, a felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek a választott bírósági eljárási szabályokkal összhangban írásban közleményeket küldhetnek a választott bírói testületnek. Az ilyen közlemények a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.

A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

(1) A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. Azonban a választott bírók eltérő véleményeit semmiképpen sem teszik közzé.

(2) A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, e társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

(1) Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított legfeljebb hat hónapon belül összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. Ezenfelül a két félnek legalább öt olyan személyt is ki kell választania, akik nem állampolgárai egyik félnek sem, és akik a választott bírói testület elnökeként járhatnak el. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság gondoskodik arról, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

(2) A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a jegyzőkönyv mellékletét képező magatartási kódexnek.

(3) Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság készíthet további jegyzékeket is, amelyeken a társulási megállapodásban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkező, legalább 15 személy neve szerepel. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében előírt jegyzék a közvetítés iránti kérelem benyújtásakor vagy a választott bírói testület felállításakor még nem készült el, a választott bírókat az egyik vagy mindkét fél által hivatalosan javasolt személyek közül sorshúzással kell kiválasztani. A választott bírói testület elnökének vagy közvetítőnek javasolt személyek nem lehetnek egyik fél állampolgárai sem.

(1) Ha valamelyik fél a WTO-egyezmény értelmében fennálló kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-egyezmény vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(2) Ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor e megállapodás szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia.

(3) A felek eltérő megállapodásának hiányában, ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség – amely lényegében egyenértékű a WTO-egyezmény szerint fennálló kötelezettséggel – tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-egyezmény vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(4) A vitarendezési eljárások megkezdését követően kizárólag a fenti bekezdéseknek megfelelően kiválasztott fórum vehető igénybe, hacsak e fórum nem nyilvánítja magát illetéktelennek.

(5) E megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e megállapodás szerinti felfüggesztésében.

(1) Az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt, beleértve a választott bírósági testületek számára döntésük közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolják, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre hivatkoznak.

(2) Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a jegyzőkönyv eljárásainak való megfelelés vonatkozásában bármely fél számára felmerült nehézségekkel indokolt kérelmeket jóhiszeműen megfontolják. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület meghosszabbíthatja az eljárásokban alkalmazandó határidőket.

(1) A jegyzőkönyv és mellékleteinek hatálybalépését követő három éven belül a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja azok végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

(2) A felülvizsgálatkor a társulási tanács fontolóra veheti egy olyan fellebbviteli testület létrehozását, amelynek hatásköre több euromediterrán megállapodásra terjed ki.

(3) A társulási tanács dönthet e jegyzőkönyv és mellékleteinek módosításáról.

Ezt a jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaik szerint hagyják majd jóvá. Ez a jegyzőkönyv az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a cikkben említett eljárásokat befejezték.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizedik év november havának tizenegyedik napján két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, illetve arab nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l’Union européenne

Per l’Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Арабска република Египет

Por la República Árabe de Egipto

Za Egyptskou arabskou republiku

For Den Arabiske Republik Egypten

Für die Arabische Republik Ägypten

Egiptuse Araabia Vabariigi nimel

Για την Αραβική Δημοκρατία της Αιγύπτου

For the Arab Republic of Egypt

Pour la République arabe d'Égypte

Per la Repubblica araba d'Egitto

Ēģiptes Arābu Republikas vārdā –

Egipto Arabų Respublikos vardu

Az Egyiptomi Arab Köztársaság részéről

Għar-Repubblika Għarbija tal-Eġittu

Voor de Arabische Republiek Egypte

W imieniu Arabskiej Republiki Egiptu

Pela República Árabe do Egipto

Pentru Republica Arabă Egipt

Za Arabsko republiko Egipt

Za Egyptskú arabskú republiku

Egyptin arabitasavallan puolesta

På Arabrepubliken Egyptens vägnar

(1) E jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.

I. MELLÉKLET	:	ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ
II. MELLÉKLET	:	MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE