22.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 76/56


A TANÁCS 2011/168/KKBP HATÁROZATA

(2011. március 21.)

a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Szerződés 21. cikkében előírtaknak megfelelően az Unió nemzetközi szintű fellépése során arra törekszik, hogy előbbre vigye a következő alapelvek érvényesülését: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint az egyenlőség és a szolidaritás elvei, továbbá az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Az Unió arra törekszik, hogy kapcsolatokat alakítson ki és partnerségre lépjen többek között olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek osztoznak vele a fenti elvekben.

(2)

Az Unió egyik célkitűzése, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását és erősítse a nemzetközi biztonságot.

(3)

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma (a továbbiakban: Római Statútum) 2002. július 1-jén lépett hatályba.

(4)

A Római Statútumot valamennyi tagállam megerősítette.

(5)

A Római Statútum alapelvei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (a továbbiakban: Büntetőbíróság) működését szabályozó elvek tökéletes összhangban vannak az Unió alapelveivel és célkitűzéseivel. A Büntetőbíróság joghatóságába tartozó súlyos bűncselekmények aggodalommal töltik el a nemzetközi közösség egészét, csakúgy, mint az Uniót és annak tagállamait.

(6)

Az Uniónak és tagállamainak eltökélt szándéka, hogy nemzeti szintű intézkedések meghozatalával és a nemzetközi együttműködés erősítésével véget vessen az e bűncselekményeket elkövető személyek büntetlenségének a tényleges büntetőeljárás alá vonásuk érdekében.

(7)

Az Unió és a Büntetőbíróság 2006. április 10-én együttműködési és segítségnyújtási megállapodást írt alá, amely 2006. május 1-jén lépett hatályba (1).

(8)

A Római Statútumban megfogalmazott nemzetközi büntetőjogi elveket és szabályokat más nemzetközi jogforrásokban is figyelembe kell venni.

(9)

Az Uniónak meggyőződése, hogy a Római Statútumhoz való általános csatlakozás alapvetően fontos ahhoz, hogy a Büntetőbíróság minden tekintetben hatékonyan működjön, ezért úgy véli, hogy támogatni kell a Római Statútum elfogadását előmozdító kezdeményezéseket, feltéve, hogy azok összhangban vannak a Római Statútum szövegével és szellemével.

(10)

A legfontosabb, hogy a Római Statútum integritása és a Büntetőbíróság függetlensége ne sérüljön.

(11)

A Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2002. szeptember 30-i következtetéseinek mellékletében a Tanács olyan elveket alakított ki, amelyek iránymutatásként szolgálnak a tagállamok számára azon megállapodások és egyezségek szükségességének és hatályának mérlegelésekor, amelyeket adott esetben a személyeknek a Büntetőbíróság részére történő átadása feltételeivel kapcsolatos javaslatokra válaszul hoznak létre.

(12)

A Tanács 2010. május 25-én következtetéseket fogadott el a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának felülvizsgálati konferenciájáról (a továbbiakban: felülvizsgálati konferencia), amelyet 2010. május 31. és június 11. között az ugandai Kampalában rendeztek meg.

(13)

A felülvizsgálati konferencián módosították a Római Statútumot, egyrészt – annak 5. cikke (2) bekezdésével összhangban – az agresszió bűncselekményének meghatározása, valamint azon feltételek megállapítása érdekében, amelyek mellett a Büntetőbíróság e bűncselekmény tekintetében joghatóságot gyakorolhat; másrészt a Büntetőbíróság joghatóságának további három olyan háborús bűncselekményre való kiterjesztése érdekében, amelyeket nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktus során követnek el; a konferencia résztvevői emellett arról döntöttek, hogy a Római Statútum 124. cikkét egyelőre nem helyezik hatályon kívül. E módosításokat még meg kell erősíteni, illetve el kell fogadni; azok a Római Statútum 121. cikkének (5) bekezdésével összhangban léphetnek hatályba. A Büntetőbíróság joghatóságot fog gyakorolni az agresszió bűncselekménye tekintetében, amennyiben 2017. január 1. után a részes államok legalább akkora többsége, mint amekkora a Római Statútum módosításának elfogadásához szükséges, ilyen irányú határozatot hoz.

(14)

Az Unió a Római Statútum felülvizsgálatával foglalkozó konferencián vállalta, hogy felülvizsgálja és naprakésszé teszi a Büntetőbíróság támogatását célzó eszközeit, és hogy a továbbiakban is előmozdítja a Római Statútum egyetemességét és megőrzi sérthetetlenségét.

(15)

A Római Statútum végrehajtásához olyan gyakorlati intézkedésekre van szükség, amelyeket az Uniónak és tagállamainak maradéktalanul támogatniuk kell.

(16)

2004. február 4-én elfogadták azt a cselekvési tervet, amelynek szükségességét többek között az Európai Parlament által 2002. február 28-án jóváhagyott, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának hatályba lépéséről szóló állásfoglalás is megállapította, és amelynek célja a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2001. június 11-i 2001/443/KKBP tanácsi közös álláspont (2) nyomon követése; e cselekvési tervet szükség szerint ki kell igazítani.

(17)

A fentiekre figyelemmel a 2003. június 16-i Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló 2003/444/KKBP közös álláspontot (3) hatályon kívül kell helyezni, és annak helyébe e határozatnak kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Nemzetközi Büntetőbíróság (a továbbiakban: Büntetőbíróság), amelynek célja a joghatóságába tartozó súlyos bűncselekmények elkövetésének megelőzése és visszaszorítása, alapvető fontosságú szerepet tölt be a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában, és így – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban – hozzájárul a szabadság, a biztonság és az igazságosság, valamint a jogállamiság megteremtéséhez és fenntartásához, a béke megőrzéséhez, a konfliktusok megelőzéséhez és a nemzetközi biztonság erősítéséhez.

(2)   E határozat célja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma (a továbbiakban: Római Statútum) egyetemes támogatottságának – az abban való lehető legszélesebb körű részvétel előmozdításának révén történő – növelése, a Római Statútum sérthetetlenségének megőrzése, a Büntetőbíróság függetlenségének, valamint hatékony és eredményes működésének támogatása, a Büntetőbírósággal folytatott együttműködés előmozdítása, valamint a kiegészítő jelleg elve alkalmazásának ösztönzése.

2. cikk

(1)   A Római Statútumban való lehető legszélesebb körű részvétel célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulásként az Unió és tagállamai minden erőfeszítést megtesznek e folyamat előmozdításáért, oly módon, hogy a harmadik államokkal, államcsoportokkal, illetve az érintett regionális szervezetekkel folytatott – többek között megállapodásokra irányuló – tárgyalások, illetőleg politikai párbeszédek során adott esetben felvetik a Római Statútum lehető legszélesebb körű megerősítésének, elfogadásának, jóváhagyásának, a Római Statútumhoz való csatlakozásnak, valamint a Statútum végrehajtásának kérdését.

(2)   Az Unió és tagállamai egyéb módon is támogatják a Római Statútumhoz való csatlakozás és annak alkalmazása általánossá tételét, így például olyan kezdeményezések elfogadásával, amelyek célja a Római Statútumban és az ahhoz kapcsolódó eszközökben megfogalmazott értékek, elvek és rendelkezések terjesztésének előmozdítása. E határozat célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Unió szükség szerint együttműködik más érdekelt államokkal, nemzetközi intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom egyéb képviselőivel.

(3)   A tagállamok minden érdekelt állammal megosztják a Római Statútum végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben szerzett tapasztalataikat, és adott esetben más formában is támogatják e célkitűzést. A tagállamok kötelesek kérés esetén technikai, és – adott esetben – pénzügyi támogatást nyújtani az ahhoz szükséges jogalkotási munkához, hogy harmadik államok is részes felévé válhassanak a Római Statútumnak és alkalmazhassák azt. A Római Statútumhoz részes félként való csatlakozást, illetve a Büntetőbírósággal való együttműködést mérlegelő államokat bátorítani kell arra, hogy tájékoztassák az Uniót az e törekvéseik során tapasztalt nehézségekről.

(4)   E cikk végrehajtása során az Unió és tagállamai összehangolják a különböző államok vagy államcsoportok tekintetében a Büntetőbíróságnak nyújtott politikai és technikai támogatásukat.

3. cikk

A Büntetőbíróság függetlenségének elősegítéséhez az Unió és tagállamai különösen az alábbiakkal járulnak hozzá:

a)

bátorítják a részes államokat, hogy a részes államok közgyűlése által hozott határozatokkal összhangban haladéktalanul juttassák el a Büntetőbíróság részére a rájuk nézve megállapított hozzájárulás teljes összegét;

b)

minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a tagállamok a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodáshoz mihamarabb csatlakozzanak és megerősítsék azt, és előmozdítják, hogy ezt más államok is megtegyék; továbbá

c)

adott esetben igyekeznek elősegíteni a Büntetőbírósághoz kapcsolódó munkát végző bírák, ügyészek, tisztviselők és jogi tanácsadók képzésének és támogatásának biztosítását.

4. cikk

(1)   Az Unió és tagállamai – a Római Statútummal összhangban – szorosan nyomon követik a Büntetőbírósággal való együttműködés alakulását.

(2)   Az Unió figyelemmel kíséri az Unió és a Büntetőbíróság közötti együttműködési és segítségnyújtási megállapodás végrehajtását.

(3)   Az Unió és tagállamai adott esetben mérlegelik annak lehetőségét, hogy a Büntetőbíróság hatékony működésének lehetővé tétele céljából ad hoc megállapodásokat és egyezségeket kössenek, és erre a harmadik feleket is ösztönzik.

(4)   Adott esetben továbbra is felhívják a harmadik államok figyelmét a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2002. szeptember 30-i tanácsi következtetésekre, valamint a következtetések mellékletében foglalt azon uniós elvekre, amelyek a személyeknek a Büntetőbíróság részére történő átadásának feltételeivel kapcsolatos megállapodásokra vagy egyezségekre vonatkozó javaslatok tekintetében irányadók.

5. cikk

Az Unió és tagállamai adott esetben kezdeményezéseket tesznek, illetve intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a kiegészítő jelleg elvének nemzeti szintű alkalmazását.

6. cikk

A Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője adott esetben összehangolja az Unió és a tagállamai által a 2–5. cikk végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.

7. cikk

A tagállamok minden tekintetben együttműködnek egymással annak érdekében, hogy biztosítsák a részes államok közgyűlésének zökkenőmentes működését.

8. cikk

Az Unió a Római Statútumban említett legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos külső és belső fellépése valamennyi területén biztosítja az eszközei és politikái közötti egységességet és összhangot.

9. cikk

A Tanács adott esetben felülvizsgálja e határozatot.

10. cikk

A 2003/444/KKBP közös álláspont hatályát veszti, és helyébe e határozat lép. A hatályon kívül helyezett 2003/444/KKBP közös álláspontra való hivatkozásokat erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

11. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 115., 2006.4.28., 50. o.

(2)  HL L 155., 2001.6.12., 19. o.

(3)  HL L 150., 2003.6.18., 67. o.