(1)

A görög hatóságok 2003. március 3-án kelt levelükben (TREN A/26534, 2003. július 25.) hangsúlyozták elkötelezettségüket az állami tulajdonban lévő Olympic Airways légitársaság privatizációja mellett, illetve felhívták a figyelmet az ügyben megtett eddigi lépésekre.

(2)

A Bizottság hivatalos értesítés hiányában 2003. szeptember 8-án kötelező információnyújtásról szóló határozatot fogadott el (C(2003) 3266), amelyről 2003. szeptember 9-én tájékoztatták a görög hatóságokat; a Bizottság azt kérte, hogy bocsássák rendelkezésére az összes szükséges információt ahhoz, hogy megvizsgálhassa, mennyiben összeegyeztethetők az Olympic Airways szerkezetátalakítására és privatizációjára irányuló intézkedések a Szerződés 87. cikkével.

(3)

A Bizottság ugyanezen a napon levélben (TREN D/15287) hívta fel ismételten a görög hatóságok figyelmét arra, hogy hivatalosan értesítsék a Bizottságot az Olympic Airways privatizációjáról szóló, 2003. szeptember 9-én elfogadott törvényről. A görög hatóságok 2003. szeptember 17-én kelt levelükben (TREN A/30881) kifejtették, hogy a kellő időben be kívánják nyújtani a szóban forgó információkat.

(4)

2003. szeptember 25-én egy versenytárstól, az Aegean Airlines-tól hivatalos panasz (TREN A/30589) érkezett a Bizottsághoz az Olympic Airways privatizációjával kapcsolatban.

(5)

A privatizációs törvényt, valamint az információnyújtási kötelezettségről szóló határozatra vonatkozó választ a 2003. szeptember 29-én kelt levélben (TREN A/30866) küldték meg a Bizottságnak. Bizonyos adatok továbbra is hiányoztak, s erről a Bizottság 2003. október 31-én kelt levelében (TREN D/17821) tájékoztatta a görög hatóságokat; a levelet 2003. december 4-én a görög állandó képviselet részére is elfaxolták.

(6)

2003. december 12-én Olympic Airlines néven új társaságot hoztak létre azt megelőzően, hogy a Bizottság befejezte volna annak vizsgálatát, hogy az Olympic Airways szerkezetátalakítása és privatizációjára irányuló intézkedések összeegyeztethetők-e a Szerződés 87. cikkével. A Bizottság által elfogadott információnyújtási rendelkezéssel kapcsolatos eljárást az Állami Támogatások Hivatala ennek megfelelően 2003. szeptember 8-án NN 4/03. számon nyilvántartásba vette.

(7)

A Bizottság 2003. december 15-én (TREN D/22742) megismételte a privatizációval kapcsolatos adatközlésre vonatkozó felszólítását, a görög hatóságok pedig 2003. december 18-i és 19-i (TREN A/38288, illetve TREN A/38258) levelükben rendelkezésre bocsátották a kért információkat.

(8)

A Bizottság 2004. január 15-én további információkat kért a görög hatóságoktól (TREN D/160), amelyre a hatóságok 2004. január 16-án kelt két levélben (TREN A/11076, illetve A/11077) válaszoltak.

(9)

A Bizottság 2004. január 16-án levelet írt a görög hatóságoknak az athéni nemzetközi repülőteret (Spata) és annak az Olympic Airways/Airlines társaságokkal fennálló kapcsolatát illetően. A görög hatóságok 2004. február 23-án kelt levelükben válaszoltak. A Bizottság 2004. június 15-én a tárgyban további adatokat kért Görögországtól; levelére a válasz 2004. augusztus 4-én érkezett meg.

(10)

A Bizottság 2004. március 16-án elfogadott határozatával – amelyről a Görög Köztársaságot 2004. március 16-án kelt levélben (SG (2002) D/228848) értesítették – elindította a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást. Az ügyet C 11/04 számon vették nyilvántartásba.

(11)

A hivatalos vizsgálati eljárás indításáról szóló bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában is kihirdették (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a tárggyal kapcsolatos észrevételeik megtételére. A Görög Köztársaság 2004. június 11-én kelt levelében juttatta el észrevételeit a Bizottsághoz.

(12)

A Bizottsághoz az eljárás indításáról szóló határozatban meghatározott határidő lejártáig az érdekelt felektől két észrevétel érkezett. Az észrevételeket továbbították a görög hatóságok felé, hogy ők is tegyék meg észrevételeiket azokkal kapcsolatban; a Görög Köztársaság észrevételei 2004. november 3-án érkeztek meg a Bizottsághoz.

(13)

A Bizottság 2004. október 11-én újabb levelet küldött, amelyben hivatalosan értesítette Görögországot arról a szándékáról, hogy felfüggesztő rendelkezést hoz abban az esetben, ha a levél kézhezvételétől számított tíz napon belül nem kap kielégítő információt, amely bizonyítja, hogy Görögország felfüggesztette a támogatások kifizetését a kedvezményezettek számára. Görögországot felkérték továbbá, hogy tegye meg a tárggyal kapcsolatos észrevételeit. A görög hatóságok 2004. október 28-án válaszoltak a hivatalos értesítésre. A Görög Köztársaság álláspontja szerint a felfüggesztő rendelkezés ebben a szakaszban súlyosan veszélyeztetné a Görög Köztársaság által a megoldás érdekében tett intenzív erőfeszítéseket, továbbá aránytalan és indokolatlan volna.

(14)

A görög hatóságok képviselői észrevételeik benyújtását követően rendszeres időközönként (a 2004. december 17-i, 2004. december 19-i, 2005. február 3-i, 2005. február 7-i és 2005. április 28-i üléseken, illetve 2005. február 22-én és 2005. április 19-én kelt leveleikben) tájékoztatták a Bizottság szolgálatait a fejleményekről, illetve az Olympic Airlines és az Olympic Airways Services folyamatban lévő szerkezetátalakításáról és privatizációjáról.

(15)

Tájékoztatást kaptak továbbá a Bizottság szolgálatai az alábbiakról:

Amennyiben ezek a kiegészítő magyarázatok a Bizottság által az eljárás indításakor felvetett kérdésekkel kapcsolatosok és segítenek azok jobb megértésében, a Bizottság azokat jelen határozatának meghozatalakor figyelembe veszi.

(16)

A Bizottság 1994. október 7-én fogadta el a 94/696/EK határozatot (3) (a továbbiakban: „az 1994-es határozat”), amelynek értelmében a Görögország által az Olympic Airways számára nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek minősült a közös piaccal, amennyiben Görögország betartja a határozatban foglalt kötelezettségeket.

(17)

Mivel az 1994-es határozathoz mellékelt több feltételt nem sikerült betartani, a Bizottság 1996. április 30-án határozatot (4) fogadott el a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás újbóli megindításáról, valamint az időközben a Bizottság tudomására jutott új támogatással kapcsolatos eljárás indításáról, amelyről a Bizottságot hivatalosan nem tájékoztatták.

(18)

A Bizottság 1998. augusztus 14-én fogadta el az 1999/332/EK határozatot (5) (a továbbiakban: „az 1998-as határozat”), amelynek értelmében a Görögország által az Olympic Airways számára nyújtott bizonyos támogatások az 1998–2002-es időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási terv összefüggésében összeegyeztethetőnek minősültek a közös piaccal. A támogatás engedélyezésekor a Bizottság több feltételt kötött ki.

(19)

A Görög Köztársaság 2000. júliusában tájékoztatta a Bizottságot arról a szándékáról, hogy a fennmaradó engedélyezett támogatást új repülőgépek vásárlásához, illetve az Olympic Airways a Spata-i Athéni Nemzetközi Repülőtérre (a továbbiakban: ANR) történő átköltöztetéséhez szükséges beruházáshoz szükséges hitelgaranciák kiadásához kívánja felhasználni, és az erről szóló szerződést még 2000-ben kívánja megkötni. A Bizottság 2000. november 10-i levelében (SG(2000) D/108307) tájékoztatta a görög hatóságokat 1998-as határozata részbeni módosításáról szóló határozatáról a hitelgaranciákkal kapcsolatos támogató intézkedést illetően.

(20)

A Bizottság 2002. március 6-án határozott a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról. Aggodalmát fejezte ki az 1994-es és 1998-as bizottsági határozatokban engedélyezett támogatás nem megfelelő felhasználását, a társaság szerkezetátalakítási terve végrehajtásának elmaradását, valamint a jogellenes új állami támogatást illetően.

(21)

A Bizottság 2002. augusztus 9-én a korábban kért információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó újabb rendelkezést küldött a görög hatóságok részére; ebben különösen az állam által kifizetett működési költségekkel kapcsolatos elszámolásokat és adatokat kért a Bizottság; a Görög Köztársaság által megküldött válaszok nem voltak kielégítőek.

(22)

A Bizottság 2002. december 11-én fogadta el a 2003/372/EK (6) végleges elítélő határozatot (a továbbiakban: a „2002-es határozat”) a Görög Köztársaság által az Olympic Airways részére nyújtott támogatást illetően. A Bizottság határozata értelmében az állam által a korábbiakban nyújtott és a Bizottság által engedélyezett támogatás a Szerződéssel összeegyeztethetetlen, mivel nem tartották be az azzal kapcsolatos feltételeket, nevezetesen nem megfelelően hajtották végre a szerkezetátalakítási tervet. A Bizottság úgy ítélte meg továbbá, hogy az Olympic olyan új támogatásban részesült, amely jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen, mivel a görög állam eltűrte, hogy bizonyos társadalombiztosítási járulékokat, az üzemanyagokat és alkatrészeket terhelő forgalmi adót, repülőtéri bérleti és egyéb díjakat, továbbá a görög repülőtereket elhagyó utasok által fizetendő ún. „szpatoszímó” illetéket nem fizették be, illetve azok befizetési határidejét meghosszabbították.

(23)

Görögországnak a szóban forgó határozat értelmében az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően haladéktalanul meg kellett tennie az összes ahhoz szükséges intézkedést – feltéve, hogy a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik a határozat azonnali és hatékony végrehajtását –, hogy a kedvezményezett visszafizesse a határozat 1. cikkében említett 14 milliárd GRD (41 millió EUR) összegű állami támogatást, valamint a határozat 2. cikkében említett új támogatást. A visszafizetendő támogatásnak (a kamatokat is beleértve) a visszafizetés napjáig tartalmaznia kell a felgyűlt kamatokat attól a naptól kezdve, hogy a támogatás összege a kedvezményezett rendelkezésére állt.

(24)

Görögországot utasították továbbá, hogy a határozatról való értesítést követő két hónapon belül tájékoztassa a Bizottságot az ahhoz szükséges intézkedéseiről, hogy a határozatnak érvényt szerezzen. A Bizottság 2002. december 13-i levelében (SG(02) D/233148) értesítette a határozatról a Görög Köztársaságot; a határozatot 2003. május 28-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(25)

A görög kormány a 2002-es határozatnak megfelelően 2003. február 11-én tájékoztatta a Bizottságot, hogy az általa megkérdezett független szakértők szerint az Olympic Airways elbírálása nem minősíthető kedvezményesnek, és ezért a kormány nem hajtja végre a határozat a Bizottság által összeegyeztethetetlennek minősített összegek visszafizettetésére szolgáló előírásait.

(26)

Az Olympic Airways 2003. február 24-én fellebbezést nyújtott be a bizottsági határozat ellen az Elsőfokú Bírósághoz (T-68/03 sz. ügy). A Görög Köztársaság ehhez a fellebbezéshez nem csatlakozott, és a görög hatóságok nem fellebbeztek a bizottsági határozat ellen az Európai Bírósághoz.

(27)

A Bizottság 2003. március 6-án értesítette a görög kormányt, hogy eleget kell tennie a 2002-es határozatban foglaltaknak. A görög kormány 2003. június 26-i válaszában jelezte, hogy vizsgálja a 2002-es határozat, illetve a Bizottság által a határozat elfogadásakor követett eljárás jogi következményeit. Biztosította a Bizottságot, hogy szándékában áll a támogatás visszafizettetését végrehajtani. Erre azonban nem került sor, sőt a visszafizettetés tervezett ütemtervét sem juttatta el a Bizottsághoz. A Bizottság ennek megfelelően a végrehajtás elmulasztása miatt kénytelen volt keresetet indítani az Európai Bíróságnál 2003. október 3-án (C-415/03 sz. ügy).

(28)

Az Európai Bíróság 2005. május 12-én hozta meg az ítéletet az ügyben (7), amelyben a Bizottság javára döntött. A Bíróság (második tanács) határozata szerint azzal, hogy – a társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos összegek kivételével – az előírt határidőig nem tette meg a törvénytelennek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősített támogatás visszafizettetését szolgáló valamennyi szükséges intézkedést, a Görög Köztársaság nem tett eleget kötelezettségeinek.

(29)

Az Európai Bizottság 2005. május 23-án levelet küldött a görög hatóságoknak azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedéseket kellene megtennie a Görög Köztársaságnak, hogy érvényt szerezzen az Európai Bíróság az ügyben hozott határozatának.

(30)

A Görög Köztársaság 2005. június 2-i válaszában ismételten kifejezte, hogy az ügyben teljes mértékben együtt kíván működni a Bizottsággal. A válasz az eljárás megindításának indoklásában felsorolt kérdésekkel kapcsolatos részét az alábbiakban összefoglaljuk.

(31)

A Bizottság 2002-es határozatában összeegyeztethetetlennek minősített támogatás visszafizettetésére mindeddig nem került sor. Az EK-Szerződés 228. cikke értelmében a Bizottság keresetet indíthat az ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt.

(32)

A jelen határozat mindazonáltal kizárólag azokkal a határozatokkal és intézkedésekkel foglalkozik, amelyeket a görög hatóságok a 2002-es határozat elfogadását követően hoztak meg, illetve vezettek be az Olympic Airways és jogutódai javára.

(33)

Az Olympic Airways (a továbbiakban: „OA”) eredménye 2002 óta folyamatosan negatív; a társaság nyereségességi mutatója évről évre negatív; a társaság alaptevékenysége jövedelemtermelés helyett folyamatosan csökkenti a vállalat értékét, és ebben a helyzetben nehéz, sőt lehetetlen elhinni, hogy tevékenységét nem kizárólag úgy tudja folytatni, hogy nem tesz eleget az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek, amelyről a 2002-es határozat megállapította, hogy az jogellenes állami támogatásnak felel meg.

(34)

Mindebből az a következtetés vonható le, hogy de facto – ha de jure nem is – az OA legnagyobb hitelezője az állam, és a folyamatos állami beavatkozás hiányában a társaság már rég megszüntette volna tevékenységét.

(35)

A Bizottság az eljárás megindításakor tudomással bírt a 3185/2003 sz. törvényről, amely az Olympic Airways Group-on (a továbbiakban: „OAG”) belül működő különböző vállalatok, azaz az OA, Olympic Aviation (a továbbiakban: „OAv”) és a Macedonian Airlines (a továbbiakban: „MA”) repülési üzletágainak leválasztásáról és azok egyetlen vállalatba (a korábbi MA-ba) történő átcsoportosításáról rendelkezett; a korábbi MA új neve Olympic Airlines (a továbbiakban: „NOA”) lett. A nem repüléssel foglalkozó üzletágak továbbra is az OA-n belül maradtak, amelynek új neve Olympic Air Services SA (a továbbiakban: „OAS”); annak ellenére, hogy a 3185/2003 sz. törvény úgy rendelkezett, hogy ugyanilyen eljárást lehet lefolytatni a földi kiszolgáló, karbantartó és műszaki üzletágakon belül is, minderre az eddigiekben még nem került sor.

(36)

A Bizottság az eljárás megindításakor arra a következtetésre jutott, hogy a Görög Köztársaság az OAG egészben történő privatizációja helyett úgy döntött, hogy kisebb egységekre osztja fel a csoportot annak érdekében, hogy ezeket az egységeket vonzóbbá tegye a lehetséges befektetők számára, és hogy leválassza azokat az OA kötelezettségeiről.

(37)

Az OAG szerkezetátalakítását követő helyzetben a 2003 decembere óta valamennyi repülési tevékenységet gyakorlatilag a NOA végzi, míg az összes többi tevékenység – elsősorban a földi kiszolgálás, karbantartás és műszaki tevékenységek – az OAS nevet viselő maradék vállalatnál maradtak. Az OAS többségi tulajdonos maradt több más légi közlekedéssel kapcsolatos tevékenységet – pl. étel- és italszállítást, informatikai és üzemanyaggal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó – görögországi vállalatban is.

(38)

A privatizációs törvény előírja, hogy az eszközök, az egyéb átruházott jogok és kötelezettségek az új társaság részére történő átruházása mentes mindenfajta adó, illeték és jog alól az állammal, közjogi intézményekkel és szervezetekkel szemben, továbbá az a szerkezetátalakításról szóló értékelésben kifejezetten említett kötelezettségek kivételével mentes harmadik fél természetes vagy jogi személyek felé fennálló mindenfajta költség, kötelezettség és követelés alól. A 3185/2003 sz. törvény 27. cikke előírja továbbá, hogy a létrejövő új társaság mentesül a Polgári Törvénykönyv 479. és 939. (8), valamint a Kereskedelmi Törvénykönyv 537. és azt követő cikkeinek alkalmazása alól az OA repülési üzletágának „leválasztását” megelőzően keletkezett tartozásai vonatkozásában. A fentiekből következően a hitelezők az intézkedést követően kizárólag az NOA részére átruházott tartozásokat illetően indíthatnak keresetet, és nem támadhatják meg az új társaságot az OA-nál maradt kintlévőségeiket illetően. A görög állam ezt követően (2004. október 15-én) iktatta törvénybe a 3259/2004 sz. törvényt, amely átmeneti mentességet biztosított az OA részére a hitelezők által indított végrehajtási eljárással szemben.

(39)

A görög állam a 3185/2003 sz. törvényt alkalmazva tanácsadót (Deloitte & Touche) bízott meg az OAG „repülési” üzletágai értékének meghatározására. A tanácsadó céget megbízták továbbá, hogy készítse el az átszervezési tervet és állítson össze jelentést az OA és az OAv állapotáról abból a célból, hogy meghatározzák az NOA-hoz áthelyezésre kerülő alkalmazottak létszámát és kategóriáját. A Deloitte & Touche jelezte, hogy nem végeztek könyvvizsgálatot, és hogy kizárólag az OA és az OAv vezetősége által rendelkezésre bocsátott információk alapján dolgoztak. A Deloitte & Touche értékelése nem tartalmazta továbbá az OA és az OAv tulajdonában lévő repülőgépeket, amelyek értéke egy másik külső tanácsadó (Airclaims Ltd.) számítása szerint piaci áron elérte a 120 millió EUR-t.

(40)

A közszolgálati kötelezettségeket nyílt pályázat kizárásával ruházták át az OAv-ről az NOA-ra. A jelek szerint továbbá az OAv az AIA repülőtér felé fennálló kötelezettségeit 10 millió EUR összegben a szóban forgó közszolgálati kötelezettségekből származó bevételeiből fedezte, és ez a hitel az OAv-nál maradt annak ellenére, hogy ezeket a közszolgálati kötelezettségeket az NOA-nak kellett ellátnia.

(41)

A 98/50/EK tanácsi irányelvnek (9) a görög jogba történő átültetését szolgáló 178/2002. sz. elnöki rendelet arról rendelkezik, hogy átruházás esetén, függetlenül attól, hogy a társaság a másik társasághoz képest milyen tevékenységet végez, a szóban forgó tevékenységgel összefüggésben dolgozó alkalmazottakat a korábbival megegyező státuszban és jogokkal helyezik át az új társasághoz. Ebben az esetben mindazonáltal módosítani kívánták az alkalmazottak státuszát. Ennek megvalósításához azonban a 178/2002 sz. elnöki rendeletben megjelölt tárgyalásra volt szükség.

(42)

A leváláskor csaknem 300 jogszabály, kollektív szerződés, illetve egyéb rendelkezés vonatkozott az OA állományának egészére. A görög hatóságok ezért fontosnak tartották a jogi keretek módosítását és a kollektív szerződések újratárgyalását, különösen, mivel 2003 júniusában 6 171 személy állt a csoport alkalmazásában (körülbelül 1 850 alkalmazottat helyeztek át az NOA-hoz), és a személyi költségek a teljes bevétel 38 %-át tették ki, szemben a 22–26 %-os ágazati átlaggal. A 3185/2003 sz. törvény 27. cikke ezért több módosítást is tartalmazott. Az állami szektorban működő vállalatok közigazgatási felvételi eljárásáról szóló 2190/1994 sz. törvény az NOA-ra nem lesz alkalmazandó. Azoknak az alkalmazottaknak a jogait, akik a vonatkozó kollektív szerződések értelmében 2003 vagy 2004 folyamán mehetnek nyugdíjba, mindazonáltal tiszteletben tartják.

(43)

Az OA-val ellentétben, amely társaság kizárólag adósságból finanszírozta tevékenységét, úgy tervezték, hogy az NOA a működését saját tőkéjéből finanszírozza. Az NOA csekély vagy nulla adóssággal kezdte működését, ami nem kis részben az új társaság részére történő átruházásnak volt tulajdonítható. Az NOA működésének megkezdésekor fennálló kötelezettségeit illetően az új társaság nem örökölt pénzügyi tartozást az anyavállalattól, amelynek adóssága ebben a szakaszban elérte a 207 millió EUR-t.

(44)

A görög csődtörvény (2190/1920 sz. törvény) alkalmazandó rendelkezései értelmében amikor egy üzletágat, szektort vagy részleget leválasztanak és egy működő vállalatba olvasztanak, ennek a működő vállalatnak a tulajdonrészei az eredeti vállalat tulajdonában maradnak. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy az NOA tulajdonrészeinek az OA tulajdonában kell maradniuk. A 3185/2003 sz. törvény 27. cikke ugyanakkor előírja, hogy a privatizációs eljárás keretében az OA üzletágainak leválasztásakor keletkező részesedések a görög államra szállnak át. A szóban forgó üzletágak későbbi értékesítése során keletkező összegeket ráadásul az OA tartozásainak és kötelezettségeinek kifizetésére fogják felhasználni. A görög állam előírta, hogy ezzel az eljárással a pénzügyi eszközöket az államra ruházzák át, és azok értékét nem lehet megkérdőjelezni, amennyiben az értékelést könyvvizsgálók végezték. A görög állam álláspontja szerint továbbá az eszközöket az állam így magasabb áron tudja majd értékesíteni, mint akkor, ha a tulajdonrész átruházására nem került volna sor.

(45)

A görög állam a 2003. december 22-i 2/71992/A0024 sz. miniszteri rendelettel és a 3185/2003 sz. törvény 27. cikke értelmében elkülönített számlát nyitott a görög jegybanknál „Görög állam – Olympic Airways csoport privatizációs számla” néven. Ezen a számlán írják jóvá a privatizációs eljárás során az OAG-hoz tartozó, a görög állam tulajdonába átruházott társaságok (elsőként az NOA) értékesítéséből származó bevételeket. A csoporton belüli társaságok privatizációjáig felmerülő kiadások fedezésére ugyanakkor az állam „előlegként” vagy „előre kifizetett összegként” megjelölt összeget utalt át a számlára. Az „előleg” összege megegyezik az NOA névleges alaptőkéjének értékével (130 312 450 EUR).

(46)

Az OA azon kötelezettségeit, amelyeket nem ruháztak át az újonnan létrejövő NOA társaságra, különösen az egyes alkalmazottak korengedményes nyugdíjazásával összefüggő kiadásokat az elkülönített számláról, valamint az NOA és más harmadik felek számára végzett szolgáltatások bevételéből finanszírozzák.

(47)

Egy panaszos (Aegean Airlines) 2004. január 19-én kelt levelében továbbította a Bizottsághoz a Görög Polgári Repülési Hivatal az Állami Számvevőszék elnökének címzett és az „Athens International Airport Company”-nak elküldött levelének másolatát (a 2003. július 22-i DII/A/28751/11626/ sz. dok.). A levélből kiderült, hogy a légiközlekedési társaságok által kivetett és az államnak befizetett „a repülőterek modernizációját és fejlesztését szolgáló illeték”, más néven „szpatoszímó” vonatkozásában az OA-nak 26 001 473,33 EUR tartozása állt fenn.

(48)

A levélből az is kiderült, hogy a Görög Polgári Légi Közlekedési Hivatal (HCAA) a 26 millió EUR tartozás megtérítését kérte. Úgy tűnt tehát, hogy az OA, a görög repülőterek legnagyobb használója nem fizette meg a „szpatoszímót”, s emiatt az államnak eszközöket kellett találnia az újonnan létrehozott és a szpatoszímótól függő AIA támogatására. Annak ellenére, hogy az OA-nak a továbbiakban nem kellett fizetni ezeket az összegeket, a Bizottság gyanúja szerint az addig eltelt idő alatt az állam felmentette a társaságot fizetési kötelezettsége alól azzal, hogy nem csak, hogy nem büntette a késedelmes fizetés miatt, de olyan mechanizmusokat is létrehozott, amelyek alapján a többi görög repülőtérnek kellett finanszíroznia az OA kifizetetlen „szpatoszímó” tartozásai következtében keletkező veszteségeket.

(49)

Görögország 2004. június 11-én nyújtotta be az eljárás megindítására adott válaszát. Először is kifejtette, hogy álláspontja szerint az OA számára a csoport üzletágainak és tevékenységeinek privatizációja a legmegfelelőbb megoldás. A privatizációt a lehető leggyorsabban, a görög és a közösségi jog alkalmazandó előírásainak és követelményeinek teljes betartása mellett kívánják lefolytatni; a Bizottságot a fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogják. Görögország kifejtette, hogy a hatóságok számára a privatizáció a gazdaságilag legelőnyösebb megoldás, mivel a privatizáció révén az állam több pénzhez jut, mint a társaság esetleges felszámolása során. A görög hatóságok elismerték, hogy a privatizációnak szociális és egyéb, nem gazdasági jellegű előnyei is lennének, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a legmegfelelőbb stratégiát kizárólag gazdasági elemzés alapján választották ki.

(50)

Görögország a privatizációs folyamatban elért addigi eredményekre hivatkozott, amelyekről a Bizottságot már korábban tájékoztatták. Görögország megerősítette, hogy az OA és az OAv repülési üzletágainak leválasztásakor bizonyos immateriális javakat – idősávok, kétoldalú megállapodásokból eredő jogok, az OA márkanév, embléma, illetve üzleti és cégérték – is átvittek a már működő MA társaságba. Az MA névváltoztatása révén jött létre az NOA. Az NOA részesedéseinek tulajdonjogát (a repülési üzletág apportja révén létrejövő tőkeemelést követően) közvetlenül a görög államra ruházták, kivéve az NOA-t az OAG csoportból. Az új társaság az összes szükséges engedély birtokában 2003. december 12-én kezdte meg működését.

(51)

Kifejtették továbbá, hogy az NOA stratégiai modellje az volt, hogy életképes, menetrend szerinti légiközlekedési vállalatot hozzanak létre, amely az ágazatban átlagosnak számító bérköltséggel működik, és amely képes kihasználni bizonyos tényezőket, többek között az OA márkanév ismertségét, a világ 15 legkedveltebb idegenforgalmi célországa közé tartozó Görögország kedvező helyzetét, valamint a 2004-es athéni olimpiát. Az NOA élére új vezetőséget neveztek ki, és a társaság üzleti tervének átfogó felülvizsgálata is folyamatban volt.

(52)

Miután az NOA megkezdte működését, az OA nem működött tovább, mint az EU által engedélyezett légiközlekedési vállalat, a nevét pedig OAS-ra változtatták. Az új társaságra átruházandó korlátozott általános légi közlekedési és helikopter-szolgáltatások kivételével az OAv is beszüntette repülési tevékenységét.

(53)

A nem repülési tevékenységeket (földi kiszolgálás, karbantartás, műszaki szolgáltatások és repülő-oktatás) az OAS Greece társaságba szervezték át, ami arra utalt, hogy ezeket a tevékenységeket is privatizálni kívánják. Minderről szintén a 3185/2003 sz. törvény rendelkezett. A más vállalatokban, pl. az Olympic Catering és a Galileo Hellas társaságokban meglévő részesedéseiket is értékesíteni kívánták. Az OA érdekeltséggel rendelkezett az athéni nemzetközi repülőtérhez kapcsolódó három üzemanyag-társaságban is (Athens Airport Pipeline, Olympic Fuel és Olympic IntoPlane), és a tervek szerint ezeket a részesedéseket is megfelelő időzítéssel és összehangoltan kívánták eladni. Ez utóbbi társaságok értékesítése viszonylag könnyűnek ígérkezett, mivel a mérlegük „tiszta” volt, és magántulajdonosaik elővételi joggal rendelkeztek azok megvásárlására.

(54)

A görög hatóságok a szerkezetátalakítással kapcsolatos és az eljárás megindításakor felvetett több kérdést is tisztázni kívántak.

(55)

Az OA és az NOA közötti megállapodásokkal kapcsolatban Görögország azt állította, hogy valamennyi szolgáltatást piaci árakon, az OA szokásos kereskedelmi politikájának megfelelően nyújtanak. A görög hatóságok vállalták, hogy ezeket a megállapodásokat megküldik a Bizottságnak.

(56)

A repülőgép-bérleti szerződéseket illetően Görögország hangsúlyozta, hogy kizárólag az OA száz százalékos tulajdonában lévő repülőgépeket ruháztak át az Olympic Airlines-ra. Az OA által bérelt repülőgépeket az NOA piaci áron bérelte tovább, mivel a bérlet idő előtti felmondása miatt az OA-nak a bérbe adók a lízingszerződések felmondása miatti veszteségét is meg kellett volna térítenie. Az operatív lízingszerződéseket közvetlenül ruházzák át az NOA-ra, így az OA-t a szerződések a továbbiakban nem érintik.

(57)

4 db Airbus A340/300 repülőgép részben (a finanszírozott érték 45 %-ig) az állam által garantált lízingszerződését nem ruházzák át az új társaságra. Az NOA ezeket a repülőgépeket piaci áron lízingeli tovább az OA-tól. A görög hatóságok szerint az NOA ily módon nem részesül állami segélyben.

(58)

A szóban forgó repülőgépek bérletére nyújtott állami garanciával kapcsolatban Görögország azt az álláspontot képviselte, hogy annak ellenére, hogy a 2002-es határozat kimondta, hogy az OA szerkezetátalakításához többféle formában (többek között állami garanciák formájában) nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen, a Bizottság csupán az OA átszervezéséhez nyújtott támogatás utolsó (41 millió EUR) részletének (valamint a jogosulatlan új támogatásnak) a visszafizettetését rendelte el, mivel helyt adott a bizalomvédelem elve alkalmazásának. Görögország azt állítja, hogy mivel a 2002-es határozat nem rendelkezett kifejezetten az állami garanciák visszafizettetéséről (vagy felmondásáról), ezért azok folytatólagos alkalmazását rendelte el.

(59)

A közszolgálati kötelezettségek átruházását illetően Görögország azzal érvelt, hogy az törvényesen zajlott, hiszen ezeknek a járatoknak a működtetése az OAv repülési tevékenységeinek szerves részét képezi, és ezeket a járatokat ugyanazokkal a gépekkel és ugyanazzal a személyzettel üzemeltetik, mint a hálózat többi járatát.

(60)

Az OA-nak nyújtott állítólagos új támogatással kapcsolatban a görög hatóságok bizonyos zavart árultak el az „adófizetési kötelezettség” kifejezés jelentését illetően. A görög hatóságok szerint a Bizottság nem kifogásolta, hogy a görög hatóságok bizonyos (nem csak adó-) kötelezettségek nem teljesítésének eltűrése révén „segítették” az OA-t. Azt állították továbbá, hogy a kérdést illetően a Bizottságot terheli a bizonyítási kötelezettség, amelynek a Bizottság nem tett eleget. Görögország ismételten kijelentette, hogy az OA-ra e tekintetben az általában alkalmazandó görög jogot és a görög vállalkozásokra általában hatályos eljárásokat alkalmazzák.

(61)

A „szpatoszímó” megfizetésének állítólagos elmulasztását illetően a görög kormány előadta, hogy különbséget kell tenni a szpatoszímó beszedését, majd annak a Görög Polgári Repülési Hivatalnak (HCAA) történő átutalását végző légiközlekedési vállalatok közötti kapcsolat, valamint a HCAA és az átmenő utaslétszám alapján a szpatoszímóból részesülő görögországi repülőterek (köztük az AIA) közötti kapcsolat között. A beszedés úgy működik, hogy azt a légiközlekedési társaságok fizettetik meg utasaikkal, majd az összeget átutalják az államnak. A beszedett, de az államnak be nem fizetett szpatoszímó az állammal szemben fennálló tartozást jelent, és mint ilyen, az állammal szembeni adósságok beszedésére vonatkozó kódex (KEDE) általános rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. Ugyanez érvényes arra a 26 001 473,33 EUR összegre is, amelyet az OA nem fizetett meg időre, de amelynek késedelmi kamattal és bírsággal megnövelt összegét a későbbiekben részletekben kifizette.

(62)

A beszedés mechanizmusa elkülönül a kifizetési mechanizmustól, amelynek keretében a görög állam (a HCAA-n keresztül) a repülőtereknek kifizeti a megfelelő összegeket. Annak ellenére, hogy a két mechanizmus elvileg egymásra épül (az egyikből finanszírozzák a másikat), a görög hatóságok azzal érveltek, hogy a görög állam a repülőterek felé fennálló fizetési kötelezettsége független attól, hogy be tudja-e szedni a légiközlekedési társaságoktól az esedékes összegeket. Ebből következően előfordult, hogy az államnak olyan összegeket is ki kellett fizetnie, amelyeket még be sem szedett. A hatóságok azzal érveltek továbbá, hogy bár ez a helyzet az állam szempontjából nem kielégítő, ez nem minősül állami támogatásnak, mivel a mechanizmus nem mentesíti a légiközlekedési társaságokat fizetési kötelezettségük alól (a késedelmi kamatok és bírságok fizetését is beleértve). Az eljárás megindításakor felhozott konkrét ügyben a görög állam likviditási problémák miatt kényszerült módosítani a „szpatoszímó” a repülőterek közötti megosztásának arányait, többet juttatva ezáltal az AIA-nak (s ennek következtében rövid távon csökkentve a többi repülőtérnek kifizetett összegeket). Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy az AIA pénzügyi helyzetét az Európai Befektetési Bank és kereskedelmi hitelezők ellenőrzik, illetve hogy mindez lényegtelen abból a szempontból, hogy az OA eleget tett-e fizetési kötelezettségének.

(63)

A görög állam azt állította, hogy a „szpatoszímó” fizetésének elmulasztása volt a Bizottság által felhozott egyetlen bizonyíték annak alátámasztására, hogy az OA nem tett eleget az állammal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.

(64)

A 3185/2003 sz. törvényben meghatározott elkülönített számlát illetően a görög hatóságok előadták, hogy a 130 312 450 EUR összegű előleg az OA részére történt kifizetése átmeneti jellegű intézkedés volt, amelyet minden körültekintő piaci befektető is végrehajtott volna. Az NOA eladásakor minden ilyen előleget visszafizetnek az elkülönített számlára. Görögország előadta továbbá, hogy az NOA részesedései már nem az OAG, hanem a görög állam tulajdonában vannak. Hozzátették ugyanakkor, hogy tekintve, hogy az OA-tól elvették repülési üzletágának értékét, bizonyos, az „elveszített” vagyon értékét meg nem haladó összegű előleg kifizetése a szerkezetátalakítás és a privatizáció érdekében meghozott arányos mértékű és megfelelő intézkedés volt.

(65)

Arra az esetre, ha az NOA értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a 130 312 450 EUR előleget, a görög kormány előadta, hogy a hiányzó összeget a nem repülési üzletágak értékesítéséből pótolják. A 3185/2003 sz. törvény rendelkezik arról, hogy a szóban forgó üzletágak értékesítéséből származó bevételt be kell fizetni az elkülönített számlára. Ha az OA pénzügyi kötelezettségei meghaladják az értékesítendő vállalatok alaptőkéjének névleges értékét, a görög csődtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, és a hitelezők ennek megfelelően érvényesíthetik követelésüket.

(66)

Az eladásból származó, az értékesített társaságok névleges alaptőkéjét meghaladó bevétel az állam tulajdonában marad, és azt az OA nem használhatja fel. Az OA kizárólag a végkielégítéssel és nyugdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek, illetve az átszervezési és felszámolási eljárás során az OA és az OAv pénzügyi kötelezettségeinek kielégítése céljából férhet hozzá a számlához.

(67)

A görög hatóságok azt állítják, hogy a 3185/2003 sz. törvénnyel a részvényesi értéket próbálták meg maximalizálni (az állami támogatás) maximális visszatérülése és a befektetés megtérülése érdekében. A hitelezők védelme csőd esetén sem volna megfelelőbben biztosítva.

(68)

Ezzel szemben ha a Bizottság úgy dönt, hogy az „előre fizetés” nem összeegyeztethető azzal, amit egy (magán) piaci befektető tenne a visszatérülés és a befektetés megtérülésének maximalizálása érdekében, a görög hatóságok arra kérnék a Bizottságot, hogy az előlegfizetést a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, mint a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető megmentési célú támogatás alapján bírálja el. A görög hatóságok ebben az esetben úgy érvelnének, hogy 2003 decemberétől kezdve fennálltak a megmentési célú támogatás nyújtásának feltételei, amelyet az üzleti tervek stb. is alátámasztanak.

(69)

A bármely Olympic társaság jövőbeni megvásárlói részére nyújtott esetleges támogatás kérdését illetően a görög hatóságok biztosítani kívánták a Bizottságot arról, hogy az NOA-t és bármely másik tevékenységet/üzletágat piaci áron kívánják értékesíteni az alkalmazandó görög és közösségi jognak megfelelően.

(70)

A görög hatóságok nem értettek egyet azzal a következtetéssel, hogy a görög állam az NOA-t a 2002-es végrehajtástól kívánta megvédeni, mivel megtiltja az OA hitelezőinek, hogy az NOA-val szemben eljárjanak. Azzal érvelnek, hogy a szándék ezzel szemben az volt, hogy a befektetés lehető legnagyobb megtérülését biztosítsák. Kifejtették, hogy az elkülönített számla úgy működik, hogy biztosítsa, hogy a hitelezők megfelelő védelmének biztosítása érdekében az NOA részvénytulajdonának névleges értékét elérő összeg álljon az OA és hitelezői rendelkezésére. Görögország hangsúlyozta, hogy jogában áll dönteni a szerkezetátalakítás és a privatizáció legalkalmasabb eszközéről, továbbá, hogy Görögország részéről jogos lépés volt, hogy garanciát vezetett be annak érdekében, hogy az OA hitelezői legalább olyan mértékű védelmet élvezzenek, mint egyéb esetben. A hitelezők szóban forgó védelme nem összetévesztendő a 2002-es határozatot követő visszafizettetési kötelezettséggel.

(71)

Görögország nem értett egyet továbbá a Bizottságnak azzal a következtetésével, hogy az NOA létrehozása nem megoldás, mivel annak életképessége nem garantált; Görögország kifejtette, hogy biztos az NOA üzleti sikerességében.

(72)

Az átfogó szerkezetátalakítási és privatizációs folyamat tervezett hosszú végrehajtási időszakát illetően Görögország kifejtette, hogy tudomásul veszi a bizottsági aggályokat, és lehetőség szerint megpróbálja felgyorsítani a folyamatot. Görögország új ütemtervet kíván benyújtani a Bizottságnak a szerkezetátalakítási/privatizációs terv végrehajtására és az OA ezt követő felszámolására vonatkozóan.

(73)

Az OA számára különleges mentességeket vagy védettségeket biztosító egyéb jogszabályok kérdését illetően Görögország megismételte, hogy (a tranzakciókat terhelő adók fizetése, a bélyeg- és forgalmi illetékek megfizetése alóli mentesség és az állami garanciák területén) az OA számára különleges előjogokat biztosító 96/1975 sz. törvény rendelkezéseit hatályon kívül helyezték, továbbá, hogy az OA az általában alkalmazandó valamennyi adó és illeték hatálya alá tartozik és a szabad piacgazdaság keretei között működik.

(74)

A görög hatóságoknak szóló levél az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően két érdekelt féltől érkeztek észrevételek az előírt határidő alatt.

(75)

Az első észrevétel az Aegean Airlines (a továbbiakban: „Aegean”) nevű görög légiközlekedési társaságtól érkezett. Az Aegean a következő észrevételeket nyújtotta be.

(76)

Az Aegean állítása szerint működése első évében az OA az AIA-val szembeni kötelezettségeinek kevesebb, mint 30 %-át fizette meg, az AIA és OA (az AIA legnagyobb ügyfele – 35 %) állítólag megállapodtak egymással, és két kedvezményes jelzálogot jegyeztek be az AIA javára három OA repülőgépre a kamatokkal és költségekkel megnövelt több mint 29 millió EUR összeg kifizetésének fedezetéül. Az Aegean becslése szerint az OA az AIA-val szemben fennálló késedelmes kötelezettsége eléri a 70–80 millió EUR nagyságrendet. Az Aegean állítása szerint az OA-nak és az NOA-nak megengedték, hogy jelentős kötelezettségeket halmozzanak fel az 55 %-ban állami ellenőrzés alatt álló AIA-val szemben, amely lehetőség más légitársaságoknak nem állt volt elérhető. Az Aegean becslése szerint, ha az Aegeannak is biztosították volna ugyanezt a lehetőséget, az 40-50 millió EUR működő tőkének felelt volna meg.

(77)

Az OAv-val kapcsolatban az Aegean kifejtette, hogy a szóban forgó társaság 32,2 millió EUR veszteséget ért el (83 millió EUR árbevételének 39 %-a) annak ellenére, hogy 8,2 millió EUR összegű kompenzációt kapott a görög államtól tevékenységének a Hellinikon repülőtérről az AIA-ra történő „korai átköltöztetése” miatt. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy az OAv az OA-val szemben fennálló adóssága 2000 és 2002 vége között 68 millió EUR-ról 127 millió EUR-ra nőtt. Az OA sem 2001-ben, sem 2002-ben nem konszolidálta az OAv számviteli nyilvántartását, aminek az Aegean szerint az volt az oka, hogy az anyavállalat pénzügyi eredményét javítsák.

(78)

Az Aegean az OA 2003. évi nyereségességére utaló adatokat is beterjesztett. A nyilvánosan hozzáférhető forgalmi adatok szerint az OA forgalma 2003-ban 8 %-kal, járatainak kihasználtsága pedig 5 %-kal esett vissza. A visszaesés leginkább az európai hálózatot érintette, ahol a csökkenés 14,4 %-os volt, miközben az üzleti utasforgalom 26 %-kal esett vissza. Az Aegean véleménye szerint az utasszám visszaesése a nehezedő piaci viszonyokkal (az üzemanyagárak emelkedése, a fapados légitársaságok által gerjesztett növekvő verseny) párosulva azt jelenti, hogy az OAG pénzügyi helyzete 2003-ban romlott.

(79)

Az Aegean annak a gyanújának adott hangot, hogy az új társaság nem fizet (vagy nem fizet eleget) az OAS-tól kapott szolgáltatásokért.

(80)

Az Aegean szerint az elkülönített számlán elhelyezett 130 312 450 milliós előleget 8 hónap alatt felélték.

(81)

Egy új törvényt (3259/2004 sz. törvény) fogadtak el, hogy megvédjék az OAS-t és az OAv-t az ellenük indított végrehajtási eljárásoktól. A törvény értelmében 2005. február 28-ig sem Görögország területén, sem azon kívül nem indítható végrehajtási vagy átmeneti kártérítési eljárás az OAS, illetve az OAv (ingó és ingatlan) eszközeit illetően. Úgy tűnik, hogy a törvényt azért fogadták el, mert bizonyos hitelezők lefoglaltak egy Airbus 300-600 repülőgépet, és adósságuk fejében annak értékesítését helyzeték kilátásba.

(82)

Az Aegean panasza szerint a görög állam nyílt pályázat nélkül, automatikusan közszolgálati járatokat biztosított az OAv számára. Az OA a nem EGT-államokba irányuló valamennyi járatának jogát ráadásul az új társaság vette át anélkül, hogy a kijelölés kritériumait felülvizsgálták volna, annak ellenére, hogy a kijelölés iránt más légitársaságok, köztük az Aegean is kifejezte érdeklődését.

(83)

Az Aegean úgy véli, hogy előfordulhat, hogy a Szerződéssel és a görög alkotmánnyal is összeegyeztethetetlen az, hogy az eszközöket a hozzájuk tartozó kötelezettségek nélkül ruházták át az NOA-ra.

(84)

A sajtóban megjelent egy cikk szerint az MA az NOA-ba történő átszervezését megelőzően 3,5 milliárd GRD adófizetési kötelezettséget halmozott fel, és az Aegean állítása szerint Görögország az összeget illetően nem támasztott követelést az NOA-val szemben.

(85)

Az ír fapados légitársaságtól, a Ryanairtől is érkeztek észrevételek. A Ryanair több általános észrevételt is tett az EK az állami támogatásra vonatkozó szabályainak alkalmazásáról más tagállamokban (nem Görögországban), illetve más légitársaságokkal (nem az Olympic-kal) kapcsolatban. A szóban forgó esettel kapcsolatban a Ryanair először is megjegyezte, hogy erre vonatkozóan nem tudnak nyilatkozni, mivel a vonatkozó dokumentumok nincsenek meg angol fordításban.

(86)

Az Olympic-kal kapcsolatban a Ryanair megjegyezte, hogy „az OA-val szembeni eredeti vizsgálatban az OA által kapott állami támogatás összege meghaladta az egymilliárd EUR-t, és ennek ellenére csak 200 millió EUR-t kellett visszafizetniük a görög kormány felé”. A Ryanair szerint a veszteséges nemzeti légitársaságot más légitársaságoknak kell finanszírozniuk a magasabb repülőtéri díjakból, mivel az OA ezek alól a díjak alól „szabadságot” kapott. Véleményük szerint a veszteséges nemzeti légitársaság folytatódó jogellenes támogatása súlyosan aláássa hatékonyabb új gazdasági szereplők piacra lépésének lehetőségét. Az adósságoktól megszabadított új légitársaság létrehozását elfogadhatatlannak minősítették, és tudni szerették volna, hogy a szóban forgó eljárásokat a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet (10) 4. cikkének megfelelően folytatták-e le az új üzemben tartási engedély kérésekor az újonnan létrejött társaság számára. A Ryanair arra a következtetésre jutott, hogy nem volna szabad megengedni, hogy Görögország ismételten kijátssza a szabályokat és folytassa veszteséges nemzeti légitársaságának támogatását.

(87)

Görögország véleménye szerint a harmadik felek által benyújtott észrevételekben található információk pontatlanok, és semmivel sem járultak hozzá az új vizsgálathoz. A görög hatóságok felhívták a Bizottság figyelmét, hogy a légitársaság korábbi privatizációs eljárása 2004. október 6-án zárult le, és hogy új tanácsadói csoportot neveztek ki az NOA és a többi üzletág/részleg privatizációjára is. Az új tanácsadói csoport már meg is kezdte működését, haladást értek el a „javaslattételi szakaszt” illetően, továbbá a privatizáció nem végleges ütemtervét is meghatározta.

(88)

A harmadik felek által előterjesztett konkrét észrevételeket illetően Görögország az alábbiakat válaszolta

(89)

Az OA az AIA által történő állítólagos kedvezményes elbírálását illetően a kérdést a folyamatban lévő állami támogatással kapcsolatban az EB-n lefolytatott vizsgálat (C-415/03 sz. ügy) és más állami támogatással kapcsolatos vizsgálatok (NN27/1996 Az athéni nemzetközi repülőtér építése és hasznosítása) keretében korábban már tárgyalták. Bár az AIA 55 %-os állami tulajdonban van, napi működésében a kormány ellenőrzésétől független magánvállalkozás. Mint ilyen, az AIA-nak kizárólagosan felel a repülőtéri díjak beszedéséért és a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos elszámolásokért. Az AIA kilenc igazgatója közül négyet a kormány nevez ki, négyet a fejlesztők, egyikük pedig független kinevezett. Görögország megismételte, hogy korábban már tisztázta a szpatoszímó késedelmes fizetésével kapcsolatos kérdéseket.

(90)

Görögország állítása szerint az OAS által az NOA-nak nyújtott valamennyi szolgáltatást piaci árakon és piaci feltételek mellett nyújtják. A görög hatóságok bizonyos dokumentumokat is benyújtottak annak igazolására, hogy az NOA milyen összegeket fizetett ki az OA részére.

(91)

Általánosabban szólva Görögország dokumentumokat bocsátott rendelkezésre annak alátámasztására, hogy az NOA-nak nincs kifizetetlen tartozása semmilyen állami szervvel vagy vállalattal szemben sem. Bizonyítékokat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy nincs tartozása az adóhatósággal szemben a fizetett alkalmazottak utáni adó (FMY), az ÁFA, a repülőtéri (köztük az AIA-n fizetendő) illetékek, a szpatoszímó és a társadalombiztosítási járulék (IKA) vonatkozásában.

(92)

Az elkülönített számlát illetően Görögország azt állította, hogy a számlán lévő összegeket a 3185/2003 sz. törvényben meghatározottaknak megfelelően használták fel. A számlára történő előlegfizetést olyan átmeneti intézkedésként jellemezték, amelyet az adott körülmények között bármely körültekintő piaci befektető megtett volna. Az előleget elsősorban az OA és az OAv bérkifizetéseire, a repülőgépek lízingköltségére, valamint az OA és az OAv alkalmazottainak korengedményes nyugdíja költségére használták fel.

(93)

A görög állam jelezte továbbá, hogy az NOA sem közvetlenül, sem közvetve nem kapott semmiféle összeget az elkülönített számláról. Hevesen tagadták azt a vádat is, hogy az NOA alapításakor ne részesült volna a kötelezettségekből.

(94)

A 130 312 450 EUR összeget 2003. december 24. és 2004. május 13. között (kevesebb, mint fél év alatt) részletekben fizették ki. A kifizetésre azért így került sor, mert ha a Bizottság úgy határoz, hogy a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősíti az összeget, fennállt volna a megmentési célú támogatás összes feltétele. Annak az állításnak az alátámasztására, hogy a készpénz-előleg megmentési célú támogatásnak minősülhet, Görögország felhívta a figyelmet a következőkre:

(95)

Az OAS és az OAv az ellenük indítható végrehajtási eljárásokkal szembeni védelmét szolgáló új törvényt (3259/2004 sz. törvény) illetően Görögország azt állította, hogy véleménye szerint a szóban forgó intézkedésre a privatizációs folyamat zavartalansága érdekében volt szükség. Az ideiglenes intézkedés nem fosztotta meg a hitelezőket jogaiktól, csupán korlátozott időre felfüggesztette a végrehajtási eljárásokat. A hitelezőkkel szembeni átmeneti védelem nem a görög államra vagy más állami szervekre vonatkozik; kizárólag az OA-ra és az OAV-re alkalmazandó. Az ideiglenes intézkedés nem minősül állami támogatásnak, mivel nem járt állami források átruházásával. (A 3185/2003 sz. törvény értelmében a hitelezők a szétválasztást követően az NOA-val szemben kizárólag az NOA-ra átruházott tartozásokat illetően indíthatnak keresetet).

(96)

Görögország véleménye szerint a közszolgálati kötelezettségek és a kétoldalú kijelölések az NOA-ra való átruházására a görög vállalati jognak megfelelően a jogutódot megillető jogok alkalmazásával került sor. Az érintett járatokat az OA vagy az OAv működtette, és ezeknek a társaságoknak a repülési üzletágai az NOA-hoz kerültek.

(97)

Az MA utáni állítólagos 3,5 milliárd GRD összegű kifizetetlen adótartozással kapcsolatban Görögország kifejtette, hogy az 1993–1997-es időszakra vonatkozó adótartozás per tárgyát képezi egy görögországi bíróságon. A kérdéses összeg (a bírósági költségeket és bírságokat is beleértve) 9 106 481,75 EUR, és az ügy jelenleg is folyamatban van. A társaság az eljárás eredményétől függően a könyvelésében megfelelő céltartalékot képzett erre a kötelezettségre.

(98)

Görögország teljes mértékben visszautasítja a Ryanair észrevételeit, megjegyezve, hogy a Ryanair a görög piacon nem működik, nem versenytársa az Olympic Airlines-nak, és az eljárást a Bizottsággal szembeni saját folyamatban lévő vitájával kapcsolatos érvek előterjesztésére használja fel.

(99)

A Bizottság 2004. október 11-én hivatalos levélben értesítette Görögországot, hogy határozatot kíván elfogadni, amelyben Görögországot a törvénytelen támogatások felfüggesztésére kötelezi mindaddig, amíg az összeegyeztethetőséget határozatban meg nem lehet állapítani. A levélben tájékoztatták Görögországot, hogy ha a Bizottság elfogadja a felfüggesztő rendelkezést abban az esetben, ha a levél kézhezvételét követő tíz napon belül nem kap kielégítő igazolást arról, hogy Görögország abbahagyta a támogatási összegek folyósítását az OA részére. Görögországot felkérték továbbá, hogy nyújtsa be a tárggyal kapcsolatos észrevételeit.

(100)

A görög hatóságok 2004. október 28-án válaszoltak a hivatalos értesítésre. Görögország álláspontja szerint a felfüggesztő rendelkezés meghozatala ebben a szakaszban aránytalan és indokolatlan volna, és súlyosan veszélyeztetné a Görögország által az érintett vállalatok problémájának megoldása érdekében tett intenzív erőfeszítéseket. A Bizottság hivatalos értesítést tartalmazó levelében említett lényeges kérdéseket illetően a „szpatoszímó” kifizetésekkel kapcsolatban kifejtették, hogy mivel az OA már nem légi fuvarozó, a szóban forgó illetéket sem szedi, az „elkülönített számlával” és a 130 312 450 EUR összegnek az elkülönített számláról az NOA részére történt kifizetésével kapcsolatban pedig azt, hogy ezzel megfontolt befektetőként jártak el, illetve a kifizetés esetlegesen megmentési célú támogatásnak minősülhetett. A görög hatóságok előadták, hogy a felfüggesztő rendelkezést nem érzik indokoltnak a vizsgálati eljárásnak ebben a szakaszában, továbbá, hogy nem észlelték, hogy a körülmények az eljárás megindítása óta lényegesen megváltoztak volna, vagy hogy olyan jelentős és jóvátehetetlen kár történt volna, ami indokolná a felfüggesztő végzés alkalmazását.

(101)

Ahogyan azt már korábban említettük, az EB 2005. május 23-án a C-414/03 sz. ügyben hozott ítéletét követően a Bizottság levélben kért információt a görög hatóságoktól a Görögország által az ítélet foganatosítása érdekében meghozni szándékozott intézkedésekről.

(102)

A görög hatóságok 2005. június 2-i levelükben válaszoltak a megkeresésre, bár a levél elsősorban a 2002-es határozatot követő visszafizettetés kérdésével foglalkozik, amennyiben a szerkezetátalakítással és a tervezett privatizációval kapcsolatos kérdéseket tárgyal, amelyek a folyamatban lévő vizsgálati eljárás tárgyát képezik, és amelyet a jelenlegi eljárás keretében fognak megvizsgálni.

(103)

A görög hatóságok elsőként a támogatásoknak az OA-val való visszafizetésével kapcsolatos bizonyos kérdéseket kívántak felvetni. Görögország fel kívánta hívni a figyelmet arra, hogy bár az EB ítélete a 33. pontban kimondja, hogy „a szóban forgó művelettel az Olympic Airways társaság valamennyi eszközét átruházták […] az újonnan létrejött Olympic Airlines társaságra”, a megfogalmazás nem pontos, és hogy több fontos eszköz az OA tulajdonában maradt, amely több piacon tovább folytatja működését.

(104)

Görögország felhívta a figyelmet arra, hogy az OAG-hoz tartozó vállalatok privatizáció alatt állnak, és hogy a privatizációra vonatkozó részletes információkat már megküldték a Bizottság szolgálatainak. A görög hatóságoknak szándékában állt a visszafizettetési kötelezettségnek teljes mértékben eleget tenni, és az NOA eszközeinek értékesítését követően az értékesítésből származó teljes bevétel közvetlenül a görög államot illeti majd meg. Ha ez az összeg nem bizonyulna elegendőnek a visszafizetési kötelezettség kielégítésére, felhasználják az OA eladásából származó és az elkülönített számlán a kormány nevére elhelyezett bevételt. Amint a felsorolt lehetőségeket kimerítették, a görög hatóságok fel kívánják számolnia az OA-t.

(105)

Görögország továbbá kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha az NOA eladásából származó bevétel nem elégíti ki teljes mértékben a visszafizetési kötelezettséget, garantálja, hogy a görög törvények semmilyen általános vagy különleges rendelkezése sem fogja megvédeni a „jogutód társaságokat” (kifejezetten beleértve az NOA-t is) a támogatások visszafizetését illetően a 2002. decemberi bizottsági határozatban meghatározott kötelezettség alól. Konkrétabban az NOA számára a hitelezőkkel szemben a szerkezetátalakítást megelőzően az OA tartozásait illetően védelmet biztosító 3185/2003 sz. törvény különleges rendelkezésére vonatkozóan a levél megjegyzi, hogy „még a görög állam sem kötelezheti az Olympic Airlines-t az Olympic Airways tartozásainak megtérítésére”, továbbá, hogy a közösségi jog elsőbbrendűsége azt jelenti, hogy a visszafizettetést illetően ez a rendelkezés nem hatálytalaníthatja a bizottsági határozatot és az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokat.

(106)

A görög hatóságok tisztázták, hogy a rendelkezés célja az volt, hogy a szerkezetátalakítás ideje alatt védelmet biztosítsanak az NOA számára, nem pedig az, hogy megvédjék a társaságot attól, hogy a 2002. decemberi határozatnak megfelelően vissza kelljen fizetnie a kapott támogatást. Görögország véleménye szerint abban az esetben, ha a visszafizettetést nem hajtják végre teljes mértékben az OAG szintjén, az NOA részéről a jövőbeni esetleges visszafizetésre nem lesz mód, ha a jogutód társaságot méltányos piaci áron adják el a privatizációs eljárásokra vonatkozó bizottsági irányelvek keretén belül.

(107)

Mielőtt a Bizottság hozzáfoghatna az eljárás megindításakor felvetett kérdések, valamint a görög hatóságok és harmadik felek által rendelkezésre bocsátott információk elbírálásához, meg kellett vizsgálni az OA (OAS) és az NOA jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetét és a szerkezetátalakítás és privatizáció terén elért eredményeket.

(108)

A Bizottság ennek érdekében független szakértő céget (Moore Stephens) kért fel az Olympic társaságok eddigi szerkezetátalakításának, működésének és privatizációjának vizsgálatára és annak megállapítására, hogy mi történt az átszervezés óta.

(109)

A Moore Stephens (a továbbiakban: „szakértők”) 2005. május 9. és 26. között végezték el a vizsgálatot. A vizsgálat elvégzését a görög hatóságok és tanácsadóik segítették, illetve az is megkönnyítette a munkát, hogy a hatóságok és privatizációs tanácsadóik már korábban előkészítették az adatszobát a privatizációs folyamatban érintett potenciális vásárlók részére.

(110)

A bizottsági szakértők megvizsgálták a szerkezetátalakítási tevékenységet és az NOA-ra átruházandó, illetve az OA tulajdonában maradó eszközök és kötelezettségek értékelésének módját, és úgy találták, hogy bizonyos tételek nem felelnek meg sem a görög, sem a nemzetközileg általánosan elfogadott számviteli elveknek (GAAP). Jelezték, hogy a szerkezetátalakítást megelőzően üzleti és cégérték címén 30 millió EUR összeget számoltak el az OA mérlegében. Ez az összeg az Olympic márkanév, az Olympic embléma, az NOA védjegy, illetve az idősávok és kétoldalú megállapodások a vezetőség által megállapított értékét képviselte. Felhívták a figyelmet arra, hogy sem a görög, sem a nemzetközi GAAP nem ad lehetőséget az immateriális javak vagy az üzleti és cégérték házon belül megállapított értékének a mérlegben történő elszámolására.

(111)

A másik aggályos kérdést a repülőgépek értékelése képezte. A szétváláskor az OA és az OAv tulajdonában lévő repülőgépeket és repülőgép-motorokat az aktuális piaci értéken újraértékelték. Ez az Airclaims Ltd. nevű nemzetközi légiforgalmi szakértő cég által 2003. október 1-jén elvégzett művelet kb. 43,2 millió EUR-val növelte meg a korábbi eszközértéket.

(112)

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az NOA nyitó mérlegében nem képeztek céltartalékot behajthatatlan vevőkövetelésekre. Bár az NOA vezetősége bízik benne, hogy az összes átruházott egyenleget sikerül beszedni, a szakértők véleménye szerint nem reális nulla összegű behajthatatlan követelést feltételezni. További 825 020 EUR összeget számoltak el „kétes követelésként” az MA az átalakuláskor készített mérlegében. A szakértők véleménye szerint nem tekinthető gondos becslésnek ennek a tételnek a szerepeltetése az eszközök között.

(113)

Felhívták a figyelmet a szakértők arra is, hogy az NOA nyitó mérlegében 7,9 millió EUR értékű olyan eszközt tüntettek fel vezetői becslés alapján, amely korábban az MA kintlévősége volt. Az ezzel kapcsolatos kötelezettséget nem ruházták át az NOA-ra, mivel a 3185/2003 sz. törvény lehetővé tette, hogy a kötelezettségek az OA-nál maradjanak.

(114)

A szakértők jelezték, hogy 24,4 millió EUR összegű különféle követelés szerepelt a nyitó mérlegben az OA tulajdonában lévő és továbbra is az OA mérlegében szereplő és az NOA-nak bérbe adott két A300-600 repülőgép értékesítéséből származó tervezett nettó bevétel tekintetében az OA részéről fennálló tartozáshoz kapcsolódóan. Nincs összhangban sem a görög, sem a nemzetközi GAAP szabályaival, hogy olyan követelést számoljanak el előre, amely a nem a társaság tulajdonában lévő valamely befektetett eszköz még meg sem történt értékesítésével kapcsolatos. Mivel úgy tűnik, hogy az NOA viselte a szóban forgó repülőgépek birtoklásával járó költségeket és előnyöket, lehetséges, hogy a repülőgépeket 19,2 millió EUR könyv szerinti értéken a többi tulajdonolt repülőgéppel együtt átruházták az NOA-ra.

(115)

A szakértők azt is megerősítették, hogy az NOA mérlegében nem szerepel az OA és az OAv repülési üzletágainak legtöbb kötelezettsége. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a görög társasági törvény alapján a szerkezetátalakítás alatt álló társaságból leválasztott tevékenységekhez kapcsolódó valamennyi eszközt és kötelezettséget át kell ruházni. Annak ellenére, hogy az ilyen jellegű értékelésben óhatatlanul benne rejlik bizonyos mértékű szubjektivitás, a jog nem teszi lehetővé a vezetőség számára, hogy az átruházott eszközök és kötelezettségek között válogasson. A 3185/2003 sz. törvény mindazonáltal olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé tették az OAG vezetői számára, hogy a szokásos jogszabályokat figyelmen kívül hagyva saját belátásuk szerint zárjanak ki kötelezettségeket az anyavállalatból kivált társaság mérlegéből. A vezetőség a 3185/2003 sz. törvény adta lehetőségeket kihasználva úgy döntött, hogy a kivált társaság mérlegéből kizárnak minden egy hónapnál régebbi kötelezettséget.

(116)

A szakértők összevetették az átruházott és az anyavállalatnál maradó kötelezettségeket, azaz összehasonlították az NOA 2003. december 11-i nyitó mérlegét az és az OAv 2003. december 31-i év végi mérlegével (az OA és az OAv 2003. december 11-én nem készített mérleget).

(117)

A szakértők ezzel bizonyították, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségeket egyáltalán nem, a rövid lejáratú kötelezettségeknek pedig kevesebb, mint 10 %-át ruházták át az NOA-ra. Az NOA-ra ruházott összes kötelezettség (145 millió EUR) a három társaság összes kötelezettségének (1 471 millió EUR) mindössze 9,9 %-a. Az NOA-ra átruházott rövid lejáratú kötelezettségek (az összes rövid lejáratú kötelezettség 10 %-a) az egy hónapnál nem régebbi kötelezettségeket tartalmazzák.

(118)

Az OAG-nál hagyott legjelentősebb kötelezettségek az állam felé fennálló 521 millió EUR adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek. A szakértői jelentés szerint az NOA vezetőségének nem titkolt szándéka azzal, hogy a kötelezettségek nagy részét az OAG-nál hagyják, az volt, hogy a légitársaság most már NOA néven tovább kereskedhessen és végre lehessen hajtani annak privatizációját. Megállapították tehát, hogy abban az esetben, ha az OAG vezetői a repülési üzletágak összes kötelezettségét átruházták volna az NOA-ra, az újonnan létrejött társaságnak ugyanolyan likviditási válsággal kellett volna szembenéznie, mint korábban az OAG-nak, ami csaknem teljes bizonyossággal fizetésképtelenséghez és a légitársaság felszámolásához vezetett volna. Az egész szerkezetátalakításnak nem lett volna tehát értelme akkor, ha az OAG repülési üzletágainak összes kötelezettségét az eszközökkel együtt átruházták volna.

(119)

Az MA-t illetően egy az 1992–1997-es időszakra vonatkozó adóellenőrzés megállapításaival kapcsolatos 9,1 millió EUR összegű adótartalékot nem tüntettek fel a mérlegben. Az MA-nál nem képeztek adótartalékot az 1998–2003-as időszakra. Az adóhatóság nem végzett adóellenőrzést. A vezetőség nem képzett adótartalékot, mivel véleményük szerint a szóban forgó időszakra a társaságnak nem lesz nyereségadó-kötelezettsége. Az MA 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyereséges volt.

(120)

A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az NOA-ra átruházott eszközöket felülértékelték. A szakértők elvégezték az átruházott eszközök újraértékelését és arra a megállapításra jutottak, hogy az OAG vezetősége által elvégzett és független könyvvizsgáló által nem hitelesített értékelés (130 312 459 EUR) során jelentősen, véleményük szerint több mint 90 millió EUR-val túlértékelték az eszközöket. A bizottsági szakértők a görög és nemzetközi GAAP szerint is elfogadott számviteli módszerekkel felülvizsgálták az NOA mérlegét, hogy abban a fenti tételek is számszerűsíthetően megjelenjenek, és számításaik alapján az NOA-ra átruházott nettó eszközérték 130 millió EUR-ról 38 millió EUR-ra csökkent. Ebben a vonatkozásban megállapítják, hogy még az értékelés bizonyos mértékű szubjektivitásával számolva is nehéz magyarázatot találni a két összeg közötti különbségre, és arra a következtetésre jutottak, hogy az NOA-t felülértékelték (11).

(121)

A szakértői jelentés szerint az NOA nyitó mérlegét és összetevő átalakulási mérlegeit a társaság könyvelését végző Deloitte and Touche állította össze a vezetőség által rendelkezésre bocsátott információk alapján, ám azok könyvvizsgálatát vagy független értékelését nem végezték el. A görög társasági törvénynek megfelelően független könyvvizsgálói véleményre lett volna szükség, amely kimondja, hogy az átalakulási mérlegekben szereplő adatokat a társaság könyvelési bizonylatai alapján megfelelően állították össze. A 3185/2003 sz. törvény mindazonáltal lehetővé tette, hogy az NOA ne tegyen eleget ennek a kötelezettségnek, és mindössze annyit írt elő, hogy a könyvvizsgálók elkészítsék a mérleget anélkül, hogy azt véleményezniük kellene.

(122)

A szakértők nem tudják megállapítani, hogy mérleget ténylegesen a Deloitte and Touche vagy maga a vezetőség állította-e össze. A Deloitte and Touche a saját munkájáról szóló jelentése a mérlegek összeállításának módját írja le, kiemelve, hogy „társaságunk nem végzett könyvvizsgálatot vagy egyéb független vizsgálatot”, illetve, hogy az átalakulási mérlegek összeállításáért a vezetőséget „teljes körű, korlátlan és kizárólagos felelősség” terheli.

(123)

A szakértők tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a megfelelő számviteli módszerek alkalmazásával kapcsolatban az előző megállapításban leírtakon kívül a tevékenységgel kapcsolatos könyvvizsgálat vagy egyéb független ellenőrzés hiánya miatt a nyitó mérlegekben szereplő adatok is teljesen bizonytalanok. A szakértők a fenti következtetés alátámasztására hivatkoznak az NOA a 2003. december 31-én, két és fél héttel a nyitó mérleg napját követően véget ért pénzügyi évhez tartozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentésre is, amelyben a könyvvizsgáló fenntartásait fejezte ki a társaság nyitó mérlegeivel kapcsolatban. A könyvvizsgálók megállapítják, hogy az üzleti és cégérték, a befektetett eszközök értékelése, valamint a leányvállalatoktól az NOA-ra átruházott követelések és kötelezettségek tekintetében nincsenek abban a helyzetben, hogy a szóban forgó tételek értékét megerősíthessék, ennek megfelelően tehát ezekről nem nyilvánítanak véleményt.

(124)

A 3185/2003 sz. törvény a görög állam által fizetendő készpénz-előlegről rendelkezik, hogy az átalakítási és felszámolási folyamat során ebből fedezzék az OA és az OAv pénzügyi kötelezettségeit; az összeget az NOA alaptőkéjének névértéke alapján határozták meg. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az OAG […] (*1) érdekében állt az NOA induló alaptőkéjének maximalizálása azáltal, hogy maximalizálták az átruházott eszközök és minimalizálták az átruházott források értékét. Az átruházott nettó eszközérték, vagyis az NOA névleges alaptőkéje 130 millió EUR volt. A 3185/2003 sz. törvénynek megfelelően a görög kormány kifizette ezt az összeget az OA-nak.

(125)

A szakértő arra a következtetésre jutott, hogy az általánosan elfogadott számviteli módszerek alkalmazása esetén a görög kormány a 3185/2003 sz. törvény értelmében jóval alacsonyabb összeggel tudott volna hozzájárulni az OA vagyonához. Az OA és az NOA a szerkezetátalakításkor fennálló készpénzállományának ismeretében a kormánytól származó likvid források ilyen mértékű csökkenése jelentős következményekkel járt volna abban a vonatkozásban, hogy képes lett volna-e az OA és az NOA üzleti tevékenységét folytatni.

(126)

A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a leválasztás, a privatizáció és az eszközértékesítés végső eredménye az, hogy az OAG-nál nem maradnak kereskedelmi tevékenységek, minimális marad az eszközállománya, és több száz millió EUR tartozása áll fenn. A görög jog fizetésképtelenségre vonatkozó szabályait valószínűleg alkalmazni fogják az OA-ra és az OAv-ra, és ennek megfelelően ezeket a társaságokat felszámolják. A költségeket a hitelezők, elsősorban a görög állam viselik.

(127)

A szakértők megvizsgálták az OA (OAS) a 2003. december 11-i határozatot követően kialakult helyzetét. A társaság továbbra is veszteséges maradt, és ezek a veszteségek kikezdték a társaság saját tőkéjét, és súlyosan veszélyeztették hitelfelvételi lehetőségeit.

(128)

A szakértők szerint az OA mérlege jelentős adó és társadalombiztosítási kötelezettségeket tartalmaz. Ezek a kötelezettségek évről évre növekednek, mivel a kifizetett adók folyamatosan alatta maradnak az éves kötelezettségnek. Az adófizetési kötelezettség több évre visszamenően elsősorban a munkáltatói járulékokból ered, de ide tartoznak a repülőtéri illetékek, ÁFA és nyereségadó-kötelezettségek is. A repülési üzletágak az NOA-ra történő átruházása során az újonnan létrehozott társasághoz kizárólag az egy hónapnál nem régebbi adó- és járulékfizetési kötelezettségeket vitték át. A társadalombiztosítási kötelezettség elsősorban a társaság legfontosabb nyugdíjalapjához kapcsolódik. 2003 és 2004 folyamán a kötelezettség összesen 137 millió EUR-val nőtt. A társaság a fenti időszakban 7,7 millió EUR összeget fizetett ki a 2003-at megelőző évekkel kapcsolatos Elszámolási megállapodás keretében.

(129)

A szakértők rámutattak, hogy az OA 2003 évi könyvvizsgálói jelentése megállapítja, hogy „a társaság könyvelése és nyilvántartásai nagymértékben eltérnek az adóügyi jogszabályokban előírtaktól”. A jelentés megállapítja továbbá, hogy „az 1998-ra és 1999-re vonatkozó adóellenőrzés rámutatott, hogy a könyvelés és a nyilvántartások nem megfelelők”, valamint, hogy „lévén, hogy a társaságot az adóhivatal 2000-től 2003-ig nem ellenőrizte, az 1998-al kezdődő és 2003-mal bezáródó időszak tekintetében megállapított adófizetési kötelezettsége nem tekinthető véglegesnek”.

(130)

A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az OA több évre visszamenőleg csak részben tett eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek. Jelezték, hogy már 2002 év végére jelentős, összesen 273 millió EUR kötelezettségállomány halmozódott fel, amely az azóta eltelt időszak során nagymértékben nőtt. A szakértők véleménye szerint a 2004 végén fennálló 627 millió EUR becsült kötelezettség meghaladja az NOA és az OAG 2003 évi együttes évi árbevételének 75 %-át. Hozzáteszik, hogy az OA felhalmozódott adófizetési hátraléka a szerkezetátalakítást megelőzően és azt követően egyaránt likviditási előnyt biztosított a társaság számára.

(131)

A görög kormány 2003. december 24. és 2004. május 13. között hét részletben összesen 130 312 459 EUR összeget utalt át az OAG bankszámlájára. A szakértők megvizsgálták ezeket az átutalásokat aszerint, hogy hogyan fizették ki és a továbbiakban mire fordították az átutalt összegeket.

(132)

A szóban forgó összeget, amelyet az újonnan alapított NOA névleges alaptőkéje alapján állapítottak meg, a 3185/2003 sz. törvény rendelkezései alapján folyósították. Az összeg rendeltetése a törvény értelmében a következő volt: „alkalmazotti végkielégítések és a nyugdíjazással kapcsolatos bármely egyéb költségek, valamint az Olympic Airways és Olympic Aviation a szerkezetátalakítási és felszámolási eljárás során felmerült pénzügyi kötelezettségeinek fedezésére.”

(133)

A szakértők megállapították, hogy az átutalásokra olyankor került sor, amikor az OA bankszámlája kimerült. Egyértelműen megállapítható volt, hogy a kormány által átruházott összegeket néhány hét alatt fokozatosan felélték, mivel a készpénz-kiadások folyamatosan meghaladták az egyéb forrásokból befolyó készpénz-bevételeket. Amikor a bankszámlán lévő pénz már csaknem elfogyott, újabb átutalással töltötték fel a számlát, és az egész folyamat kezdődött elölről.

(134)

A fenti kifizetési ütemterv és az OA vezetősége által kapott információk felhasználásával, […]. A szakértők szerint az OA vezetősége a nyugdíjak és egyéb szerkezetátalakítási költségek fogalmát a lehető legtágabban értelmezte annak érdekében, hogy az OA bármilyen, az Olypic Airlines leválása és a privatizáció befejezése közötti időszakban előforduló kiadását fedezze. A finanszírozás felhasználásának elemzését nem könnyű megerősíteni, mivel a „különleges számláról” származó pénzek összekeveredtek a társaság fő bankszámlájára beérkező mindenfajta egyéb összegekkel, az OA vezetősége a bizottsági szakértőket úgy tájékoztatta, hogy az összegeket a következő célokra fordították:

(135)

Az OA 2001. február 9-én182 198 160 EUR összegről szóló hitelmegállapodást kötött az ABN Amro Bankkal az OA az új athéni nemzetközi repülőtérre történő átköltöztetésének finanszírozása céljából.

(136)

Az állami garanciavállalással szavatolt (az ABN Amro részére biztosították a jogot, hogy az OA fizetési kötelezettségének teljesítését közvetlenül az államtól követelheti) hitelt tizenhat 11 387 385 EUR + kamat összegű féléves részletben kell visszafizetni 2003. augusztus 9. és 2011. február 9. között.

(137)

A repülési tevékenységek az Olympic Airlines-ra történő átruházása 2003. december 11-i feltételeinek megfelelően a hitel kötelezettségként az Olympic Airways-nél maradt. Miután az OA 2003. december 31-én kifizette a hitel egyik törlesztő részletét, az OA mérlegében szereplő kötelezettség 170 810 775 EUR volt.

(138)

A bizottsági szakértők az OA számviteli nyilvántartásainak felülvizsgálata során megállapították, hogy az ABN Amro a második, harmadik és negyedik törlesztő részletet illetően az állami garanciát vették igénybe. A görög állam fizette tehát az OA helyett az alábbi részleteket:

(139)

A szakértők megállapították továbbá, hogy a görög kormány felszólította a görög adóhatóságot, hogy követelje vissza az összeget az OA-tól. Az adóhatóságok beszedési értesítőket küldtek az OA-nak, az összeg kifizetését követelve. Az összeget az OA könyvelésében az adóhatóság felé fennálló kötelezettségként számolták el, de annak befizetésére a mai napig nem került sor.

(140)

A bizottsági szakértők az OA számviteli nyilvántartásainak felülvizsgálata során megállapították, hogy a görög állam kezesként 2004. szeptember 24-én összesen 11 774 684 EUR összegű lízingköltséget fizetett ki a Credit Lyonnais-zel két db A340 repülőgépre kötött két finanszírozási lízingszerződés értelmében. A kifizetések a repülőgépekre vonatkozó lízingszerződések értelmében 2004. július 29-én esedékes féléves törlesztő részletet tartalmazták.

(141)

A szakértők megállapították, hogy a kormány felszólította a görög adóhatóságot, hogy követelje vissza az összeget az OA-tól. Az adóhatóságok beszedési értesítőket küldtek az OA-nak, az összeg kifizetését követelve. Az összeget az OA könyvelésében az adóhatóság felé fennálló kötelezettségként számolták el, de annak befizetésére a mai napig nem került sor.

(142)

A bizottsági szakértők megállapították továbbá, hogy a görög kormány 2004. augusztus 9-én 8,2 millió EUR összegű készpénzes kifizetést teljesített az OA részére. A szóban forgó összeget a kormány annak az összegnek az előlegeként fizette ki az OA részére, amelyet az OA korábban egy elkülönített számlára fizetett be két db A340 repülőgép finanszírozási lízing törlesztő részleteire vonatkozóan a Credit Lyonnais-nek nyújtott állami garancia részeként. A Credit Lyonnais hozzájárult, hogy az összeget a repülőgép-lízingre vonatkozó szerződések az OA-ról a kormányra történő 2004. decemberi átruházásakor (megújításakor) felszabadítsák az elkülönített számláról. A szerződések az állam nevében történő megújítására 2004 decemberében került sor.

(143)

A szakértők megállapították továbbá, hogy az OA nem fizette vissza az előleget a kormánynak, amikor 2004. decemberében az összeget visszakapta az elkülönített számláról. A kormány 2005. március 23-án levélben szólította fel az OA-t a kamatokkal megnövelt összeg visszafizetésére. A szakértők megerősítették, hogy a Bizottságnak szóló végleges szakértői jelentés elkészítésekor (2005. június 14.) az OA még mindig tartozott az összeggel az állam felé.

(144)

A szakértők az OA számviteli nyilvántartásainak felülvizsgálatakor megállapították, hogy a kötelezettségek egyenlege 2004. december 31-én 8 millió EUR tartozást mutatott az állami tulajdonban lévő Nemzeti Távközlési Szervezettel (OTE) szemben. Az OA főkönyvéből kiderült, hogy az OA 2003-ban és 2004-ben nem teljesítette az OTE felé bizonyos helyeken végzett szolgáltatások miatt fennálló fizetési kötelezettségeit. A 2003-at megelőző időszak vonatkozó 4,5 millió EUR az egyenleg.

(145)

A szakértők megállapították, hogy az NOA 2004-ben nehéz üzleti évet zárt, amelynek következtében 94,5 millió EUR összegű üzemi veszteséget számolt el 616,7 millió EUR árbevétele után, éves nettó adózás előtti eredménye pedig 87,1 millió EUR veszteség volt. A társaság még a bruttó üzemi eredmény (a közvetlen szolgáltatási költségekkel csökkentett árbevétel) szintjén is csupán 4 millió EUR nyereséget ért el. A szakértők továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy a 2003 évi eredmény a rendkívüli tételek között 13,0 millió EUR céltartalékot is tartalmaz, amelyből 12,6 millió EUR-t 2004-ben visszaminősítettek jövedelemnek. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a 2004-es veszteség 87,1 millió EUR helyett valójában 99,7 millió EUR volt.

(146)

A szakértők megállapították, hogy a társaság nettó eszközállománya (24,3 millió EUR) 2004 végére az alaptőke (130,4 millió EUR) 18,6 % zsugorodott. Sőt, ha a 18 millió EUR üzleti és cégértéket leírnák, a nettó eszközállomány mindössze az alaptőke 4,8 %-át tenné ki. A 2190. sz. görög társaság törvény értelmében ha egy vállalkozás saját vagyona nem éri el az alaptőke 50 %-át, tulajdonosi közgyűlést kell összehívni és cselekvési tervet kell kidolgozni a társaság mérlegének helyreállítására és így hitelezőinek védelmére; erre a jelen esetben nem került sor. Ugyanez a törvény kimondja azt is, hogy ha a társaság saját vagyona nem éri el az alaptőke 10 %-át, a Görög Kereskedelmi Minisztérium visszavonhatja a társaság iparűzési engedélyét. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy erre az intézkedésre csak a legvégső esetben kerül sor, a gyakorlatban ritkán következik be.

(147)

Az eredmény elsődleges okai az NOA vezetősége szerint a következők voltak:

(148)

Mivel az NOA nem rendelkezett készpénztartalékokkal a veszteségek finanszírozására, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az kizárólag hitelfelvétellel vagy a szállítói által biztosított fizetési határidők meghosszabbításával finanszírozhatta azokat. A bizottsági szakértők a társaság 2004-es készpénzforgalmát elemezve kimutatták, hogy a társaság az utóbbi lehetőséget választotta, amelynek következtében kötelezettségei az év során […] millió EUR összeggel emelkedtek. A szállítótartozásokat a legnagyobb mértékben növelő elemek között kiemelhető az AIA felé fennálló […] millió EUR tartozás (2003-ban ez csupán […] millió EUR volt). Az NOA 2005 áprilisában Elszámolási szerződésben állapodott meg az AIA-val […] M EUR kifizetéséről az összesen […] millió EUR kifizetetlen kötelezettségből. A szerződésben 2005. április 30. és 2005. november 30. között kifizetésre kerülő fix havi törlesztő részletekről állapodtak meg. Az NOA 2004. december 31-én fennálló tartozásainak egy másik jelentős eleme kapcsolt vállalkozással, az OAv-vel szembeni […] millió EUR egyenleg; ez az összeg 2003. december 31-én még csak […] millió EUR volt.

(149)

Az NOA 2005 évi tevékenységével kapcsolatban a szakértők rámutattak, hogy a 2004. december 31-ét követő időszakokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pénzügyi beszámolók; más pénzügyi nyilvántartásokból és a vezetőséggel folytatott megbeszélésekből azonban arra következtetnek, hogy az NOA 2005 első negyedévében tovább veszteségeket halmozott fel. A korábbi évekhez hasonlóan ez korlátozta a társaság likviditását és a vezetőséget rövid távú finanszírozási megoldások keresésére kényszerítette. További pozitív cash flow-t sikerült elérni az athéni nemzetközi repülőtér díjainak halasztott kifizetésével, amelynek biztosítékául a társaság összesen 36 millió EUR értékű jelzálog-fedezetet biztosított repülőgépeire.

(150)

A szakértők megállapították, hogy az NOA üzleti tevékenysége rendkívül ciklikus jellegű, amit az októbertől márciusig tartó időszak negatív cash flow és az áprilistól szeptemberig tartó pozitív cash flow is bizonyít. Ez a ciklus évente ismétlődik. A nyári hónapok pozitívuma nem képes teljes mértékben ellensúlyozni a téli hónapok negatív eredményét, ami folyamatosan újabb eszközök bevonását teszi szükségessé. A szakértők megállapítják, hogy nem egyértelmű, hogy mikorra válhat a társaság likviditása folyamatosan pozitívvá; a vezetőség mindazonáltal abban bízik, hogy erre az új tulajdonos irányítása alatt 2006-ban vagy legkésőbb 2007-ben sor kerül.

(151)

A szakértők áttekintették az NOA számviteli nyilvántartásait és üzleti könyveit az alkalmazotti jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok és az ÁFA tekintetében is a 2003 decemberétől 2005 májusáig tartó időszakra vonatkozóan. Megjegyzik, hogy a repülési üzletágnak az NOA-ra történő átruházása során az újonnan létrehozott társasághoz kizárólag az OA alkalmazottaival kapcsolatos egy hónapnál nem régebbi adó- és járulékfizetési kötelezettségeket vitték át.

(152)

A szakértők megállapították továbbá, hogy az NOA részéről a görög állam felé fennálló teljes adó és járulék hátralék 2003 decembere és 2004 decembere között 20,2 millió EUR-val nőtt. Ez az összeg is az NOA 94,4 millió EUR tartozásának a részét képezi.

(153)

A munkavállalói és munkaadói járulékokat 2004. októberéig elszámolták és megfizették az állam felé. A 2004. októbertől 2005. februárjáig tartó időszakban nem került sor befizetésre. A társaság 2005. márciusában elszámolási szerződést kötött az adóhatósággal arra vonatkozóan, hogy […] millió EUR összegű tartozását 2005. márciusával kezdődően 18 havi részletben törleszti le, amivel a kötelezettségállományt gyakorlatilag másfél éves lejáratú hitelkeretté alakították át. A társaság 2005. márciusa óta eleget tesz ennek a megállapodásnak, és fizeti a havi törlesztő részleteket.

(154)

A szakértők az ÁFÁ-t illetően megállapították, hogy az NOA az időszak alatt megfelelően számolta el és fizette be ÁFA-kötelezettségeit.

(155)

A szakértők megállapították, hogy az NOA 43 repülőgépből álló flottával kezdte meg tevékenységét, amelyből 18 saját tulajdonú, 25 pedig bérelt volt. Az NOA tevékenységének megkezdése óta a saját tulajdonban lévő repülőgépek száma változatlan maradt, míg a bérelt gépek száma hárommal csökkent. Az OA tulajdonában lévő és az NOA által bérlet két Airbus A300-600 repülőgépet 2005. februárjában eladtak, egy Boeing 737-300 lízingszerződését pedig a 2005. márciusi lejáratot követően nem hosszabbították meg.

(156)

Az NOA az OA, az OAv (OAS), illetve négy finanszírozási lízing esetében közvetlenül a görög kormány által (ld. az 5.3.3.2. szakaszt) allízingbe adott repülőgépeket is üzemeltet. Jelenleg 18 repülőgépet működési lízing szerződések keretében bérelnek közvetlenül a bérbeadótól vagy továbblízingelik őket az OA-tól vagy az OAv-től (OAS). Az OA és az OAv (OAS), illetve az eredeti bérbeadók közötti szerződések lejártával az NOA közvetlenül köti meg az új lízingszerződéseket a bérbeadókkal.

(157)

A szakértők megállapították, hogy azokban az esetekben, amikor a repülőgépeket az OA-tól vagy az OAv-től (OAS) bérelik tovább, az allízing díja alacsonyabb, mint az eredeti lízingdíj. Amikor az NOA vezetőit megkérdezték ennek a helyzetnek az okairól és lehetséges magyarázatáról, azt a választ kapták, hogy az allízing-díjak piaci díjnak számítanak. Az NOA vezetősége szerint az OA (OAS) jól jár, mivel a repülőgépeire bérlőt talált, illetve azt állítják, hogy ha az OA nem piaci díjakat ajánlott volna, más forrásból is bérelhettek volna repülőgépeket. Az NOA számára az az előny, hogy a korábbi magasabb díjak helyett az általa a jelenlegi piaci árnak tartott díj mellett tud repülőgépeket bérelni.

(158)

A szakértők a fő- és allízing díjakat összehasonlítva megállapították, hogy a 2004. december 31-én véget ért évre az NOA által az OA-tól továbblízingelt repülőgépek teljes bérleti díja 29,7 millió EUR volt, szemben az OA által ugyanezen időszak alatt ugyanezen gépekért kifizetett 67,3 millió EUR fő lízingdíjjal. Az OA által önállóan viselt lízingköltség tehát 37,6 millió EUR (a teljes lízingköltség 55 %-a).

(159)

A szakértők a 4 db Airbus A340-300 repülőgép bérletével kapcsolatban, amelyre Görögország az üzletágak leválasztását követően kezességet vállalt, arról számolnak be, hogy ezeket a repülőgépeket az NOA eredetileg az OA-tól bérelte tovább. Mivel azonban az OA és az NOA jövője az üzletágak szétválasztásakor bizonytalannak tűnt, az ügyletbe bevont pénzintézetek (bérbeadók) szigorúbb fizetési és fedezeti feltételek mellett kötötték csak meg a lízingszerződéseket. A görög kormány annak érdekében, hogy könnyítsen ezeken a feltételeken – mind az OA, mind saját maga, mint kezességvállaló állam számára – úgy döntött, hogy belép az OA helyére, azaz a négy db repülőgép eredeti (fő) lízingszerződését – kettőt 2004 decemberében, a másik kettőt pedig 2005 áprilisában – az OA-ról a görög kormányra ruházták át („megújították”). A szakértői jelentés szerint a tranzakció törvényes lebonyolítása érdekében a görög országgyűlésnek új törvényi rendelkezést kellett elfogadnia (3283/2004 sz. törvény 53. cikke).

(160)

A szakértők ennek a négy repülőgépnek a vonatkozásában is összehasonlították a fő- és allízing-díjakat. Megállapították, hogy az állam által fizetett fő lízingdíjak összege havonta kb. 750 000 EUR, míg a továbblízingelt repülőgépek lízingdíjai havi 400 000 és 500 000 EUR között vannak. A görög állam tehát gépenként gyakorlatilag 250 000–350 000 EUR-t veszít havonta.

(161)

A szakértők azt is jelezték, hogy 2004. decembere és 2005. március vége között az NOA semmilyen befizetést sem teljesített a kormánnyal szemben a kormány által továbblízingelt két db A340 repülőgép vonatkozásában. 2005. március végén az NOA a görög kormány felé a két allízing-szerződéssel kapcsolatban fennálló kötelezettsége 5,1 millió EUR volt. Az NOA 2005. áprilisában az áprilisi lízingdíjjal együtt fizette ki ezt az összeget.

(162)

A szakértői jelentés szerint az NOA tevékenységének 2003. decemberi kezdete és 2004. december 31. között az NOA […] millió EUR összegű repülőtéri illetéket szedett be utasaitól, szemben az adóhatóság részére befizetett […] millió EUR összeggel. 2004. márciusában, illetve 2004 júniustól szeptemberig időben (a bevételt követő hónap 20-áig) fizették be az illetéket az adóhatóság felé. A 2003. december és 2005. március közötti időszak többi hónapját illetően a befizetéseket egy-öt hónap késéssel teljesítették. A 2004. december 31-i […] millió EUR egyenleg kb. 3 hónapos tartozásnak felelt meg. 2005. március 31-én a befizetetlen repülőtéri illeték összege elérte a […] millió EUR-t, ami kb. két és fél hónapos tartozásnak felel meg.

(163)

Mivel az NOA-hoz kizárólag az OA és az OAv repülési üzletágai tartoznak, önállóan nem képes ellátni a légitársaság működtetéséhez szükséges kiegészítő feladatokat (járatkarbantartás, tankolás, földi kiszolgálás stb.), tehát ezeket a szolgáltatásokat más vállalkozásoktól kell megvásárolnia. A Bizottság külső szakértőt bízott meg, hogy ellenőrizze a görög hatóságok azon állítását, mely szerint az NOA ezekért a szolgáltatásokért piaci árat fizetett, azaz a vonatkozó szerződéseket a szokásos piaci feltételek mellett kötötték.

(164)

A szakértői jelentés szerint az NOA és az OAS (az OAv-t és az Olympic Catering S.A-t is beleértve) összesen hét szerződést kötött egymással különféle szolgáltatásokat illetően, beleértve a földi kiszolgálást, műszaki karbantartást, teher- és postakezelést, raktárkezelést, számviteli támogatást és tanácsadást, személyzeti képzést és általános repülési útvonal-programozási szolgáltatásokat, információtechnológiai, távközlési, valamint étel- és italellátási szolgáltatásokat. A szakértők megállapították, hogy 2004-ben az OAG-hoz tartozó társaságok hozzávetőleg […] millió EUR értékű szolgáltatást nyújtottak az NOA-nak. Az NOA és az OAG között megkötött fő szolgáltatási szerződések földi kiszolgáló és karbantartási szolgáltatásokra vonatkoznak. Az OAG végzi az NOA földi kiszolgáló szolgáltatásainak […] %-át és valamennyi karbantartási szolgáltatást. A menetrend szerinti repülési tevékenységeken alapuló szerződéses díjak összege 2004-ben a földi kiszolgálást és a karbantartást illetően […] millió, illetve […] millió EUR volt.

(165)

A bizottsági szakértők megvizsgálták az OAG a NOA, illetve más légitársaságok felé érvényesített tarifáit. Bár a földi kiszolgáló szolgáltatások terén alacsonyabb díjakat állapítottak meg, ezt az NOA vezetői kereskedelmi okokkal magyarázták, azaz, hogy az NOA, mint legnagyobb vásárló nagy tételben kedvezményesen vásárol. Az étel- és italszállítást illetően az NOA piaci árakat fizet a kapott szolgáltatásokért, a műszaki karbantartó szolgáltatásokat illetően pedig az OA a többi ügyféltől eltérő módszerrel számláz az NOA felé, és a kétféle módszert nem lehetett úgy összehasonlítani, hogy abból bármilyen releváns információ kiderüljön. Az NOA vezetősége szerint az OA által biztosított valamennyi szolgáltatást a szokásos piaci feltételeknek megfelelően nyújtják, és azok méltányos piaci értéket képviselnek.

(166)

Az 55 %-ban állami tulajdonban lévő AIA az athéni nemzetközi repülőtér építéséért, üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős társaság. Annak ellenére, hogy az állam a többségi tulajdonos, a vállalat a repülőtér-fejlesztési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a magánszektorban szokásos feltételek mellett működik, és nem tartozik az állami ellenőrzés alatt álló vállalatokról szóló törvény hatálya alá.

(167)

Évi kb. 60 millió EUR díjjal az AIA az OA/NOA legnagyobb hitelezője. Mivel az AIA-költségek az NOA költségalapjának ilyen fontos részét képezik, a bizottsági szakértőnek meg kellett vizsgálnia az NOA és az AIA viszonyát, hogy a légitársaság közvetett állami támogatásnak minősíthető kedvezményes feltételeket élvezett-e. A szakértők megállapították, hogy működésének kezdete és 2005. május 19-e között az NOA az AIA felé fennálló kötelezettségei és teljesített kifizetései a következőképpen alakultak:

(168)

A szakértői jelentés szerint az AIA a repülőtér által nyújtott különféle szolgáltatásokért díjakat fizettet a légitársaságokkal; ezek közé tartoznak a leszállási és parkolási díjak, az őrzés-védés és földi kiszolgáló infrastruktúra díjai. A díjakat az AIA 2003 júniusában kiadott repülőtér-használati feltételeiben és díjtáblázatában meghatározott szabványos tarifa alapján számítják fel. A szokásos fizetési határidő 20 naptári nap. A késedelmi kamat mértéke 3 %-kal az Euribor feletti.

(169)

A bizottsági szakértők megállapították, hogy az NOA 2004 végén „Pénzügyi elszámolási megállapodást” kötött az AIA-val, amelynek alapján az NOA az AIA szokásos fizetési feltételeitől eltérően 20 helyett 45 nap fizetési határidő mellett fizetheti a számláit. A meghosszabbított fizetési határidőt 2004. július 1-től2005. február 28-ig alkalmazták. A meghosszabbított határidő alkalmazásának feltételeként az NOA-nak fedezetként […] millió EUR összegig jelzálogot kellett végrehajtania az AIA javára két db […] repülőgépre. A 2004. december 31-én fennálló kötelezettség kb. négyhavi, 2005 májusában pedig kb. öt havi díjtartozásnak felelt meg, ami nyilvánvalóan a Pénzügyi elszámolási megállapodásban meghatározott 45 napos fizetési határidő túllépése.

(170)

Az NOA 2005. április 22-én újabb „Elszámolási szerződést” kötött az AIA-val, amelyben […] millió EUR kifizetéséről állapodtak meg az összesen […]] millió EUR kifizetetlen kötelezettségből; a szerződésben újabb […] millió EUR fedezetről rendelkeztek. A szerződésben 2005. április 30. és 2005. november 30. között kifizetésre kerülő változó havi törlesztő részletekről állapodtak meg. Az […] millió EUR összegből […] millió EUR közszolgálati bevételekből származna. […] millió EUR fedezetet biztosítottak két db […] repülőgépre és négy motorra terhelt elsőbbségi jelzálog révén.

(171)

A fenti információk alapján a szakértők úgy ítélik meg, hogy azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy az NOA a téli időszakban […] millió EUR szállítói kötelezettséget halmozzon fel, majd ezt a nyári időszak során visszatérítendő tizennyolc hónapos lejáratú rövid távú hitellé alakítják át, az NOA számára gyakorlatilag szezonális működőtőke-finanszírozást biztosítanak. A finanszírozásnak ez a módja, valamint, hogy elnézik, hogy az NOA folyamatosan késve teljesíti fizetési kötelezettségeit, arra utal, hogy az NOA más légitársaságok számára nem elérhető bánásmódban részesül az AIA részéről.

(172)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(173)

Az állami támogatás fogalmába beletartozik minden olyan közvetlen vagy közvetett előny, amelynek a finanszírozása állami forrásból történik, függetlenül attól, hogy azt az állam közvetlenül vagy a rá ruházott jogkörnek megfelelően eljáró közvetítő szervezeten keresztül nyújtja-e.

(174)

A jelenlegi határozat kizárólag a 2002-es határozatot követően nyújtott támogatásra vonatkozik. Nem vonatkozik az érintett társaságok bármelyikének részesedéseit vagy eszközeit érintő jövőbeli tranzakciókkal kapcsolatos esetleges állami támogatási elemekre.

(175)

Az EK-Szerződés 228. cikke úgy rendelkezik, hogy ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az adott helyzetben a 2002-es határozat a támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítette. A Bíróság a C-415/03 sz. ügyben hozott 2005. május 12-i ítéletében megállapította, hogy a tagállam nem tette meg a szükséges intézkedéseket.

(176)

A 228. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság megítélése szerint az érintett tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság – miután a tagállamnak (felszólító levéllel) lehetőséget biztosított észrevételei megtételére – indoklással ellátott véleményt ad ki, amelyben felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket illetően az érintett tagállam elmulasztott eleget tenni a Bíróság ítéletében foglaltaknak.

(177)

A Bizottság alaposan és mélyrehatóan elemezte az eljárás megindításakor beérkezett hozzászólásokat, valamint a Görögország részéről elhangzó, illetve az OA szerkezetátalakításával és az OA és az NOA a szerkezetátalakítás óta tapasztalható magatartásával kapcsolatban a szakértői tanulmányban megállapított észrevételeket. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy határozott, hogy az alábbi négy fő témakörben bírálja el a támogatás fennállását: i. maga a szerkezetátalakítás, ii. kapott-e az NOA egyéb állami támogatást 2003 óta, iii. 130 millió EUR átadása az OA-nak, illetve iv. kapott-e az OA egyéb állami támogatást.

(178)

A görög hatóságok vélhetően azzal a szándékkal dolgozták ki és hajtották végre a 3185/2003 sz. törvényt, hogy lehetővé tegyék, hogy az OAG repülési üzletágai most már NOA néven folytathassák üzleti tevékenységüket és felkészíthessék őket a privatizációra. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia az OA és az NOA kapcsolatát. Az NOA-t a korábban az OA-n belül működő repülési üzletágakból hozták létre, és az OA alapvető repülési tevékenységeit folytatja; eredetileg átvette az OA valamennyi repülőgépét, jelenleg pedig 40 repülőgépet üzemeltet, szemben a korábban az OA által a jelenlegivel megegyező személyzettel és útvonalakon üzemeltetett 43-mal. Az útvonalakat illetően az NOA „jogutódlással” megörökölte az OA-tól az útvonal-hálózatot, a közszolgálati szerződéseket és a nem EU-országokba irányuló kétoldalú légi útvonalakkal kapcsolatos jogokat. Amint azt már említettük, az NOA alapítására a kizárólag az OA/NOA-ra alkalmazandó és a görög társasági törvény szokásos esetben alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő 3185/2003 sz. törvény rendelkezései értelmében került sor.

(179)

A nagymértékben eladósodott OA-ról (amelyről a Bizottság korábban megállapította, hogy jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült) leválasztották a jövedelemtermelő repülési üzletágakat, míg az ezekhez tartozó kötelezettségek közül nagyon keveset ruháztak át az új társaságra. A jogelőd társaságoknál maradt minden hosszú lejáratú kötelezettség, míg az adókból, járulékokból és a görög állam felé az OAG által befizetendő egyéb terhekből csupán az egy hónapnál nem régebbi kötelezettségek kerültek át az NOA-hoz. A közvetlenül a görög állam felé fennálló adófizetési kötelezettségen felül az OA a szétváláskor kb. 93 millió EUR összeggel tartozott az AIA-nak; a szétválásról szóló megállapodás feltételei alapján a teljes kötelezettség az OA-nál maradt, annak semmilyen részét sem ruházták át az NOA-ra.

(180)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a 3185/2003 sz. törvényben felvázolt privatizációs folyamat folytatódásával a már amúgy is nagymértékben eladósodott OAG-nál nem marad semmilyen kereskedelmi tevékenység, minimális marad az eszközállománya, és több száz millió eurós tartozása halmozódik fel. Ennélfogva egyre kevésbé valószínű, hogy képes lesz az összeegyeztethetetlen állami támogatás a 2002-es határozatban előírt visszafizetésére. A görög hatóságok szándéka, hogy az OA-ra és az OAv-ra a csődtörvény rendelkezéseit alkalmazzák, és azokat felszámolják. A költségeket a hitelezők, elsősorban a görög állam viselik majd. A Bizottság megállapítja, hogy mivel Görögország az OA és az NOA 100 %-os tulajdonosa, az NOA létrehozása jellegénél fogva nem szerkezetátalakításnak, inkább csoporton belüli mesterséges átszervezésnek minősíthető. Ezt a felfogást támasztja alá a 3185/2003 sz. törvény azon rendelkezésének vizsgálata, amely kimondja, hogy az NOA „védelmet” élvez a görög polgári és kereskedelmi törvénykönyv szokásos rendelkezései alól az OA által a repülési üzletág „leválasztását” megelőzően felhalmozott adósságok tekintetében. Ez arra utal, hogy a szóban forgó különleges törvény hiányában a nemzeti jog szokásos rendelkezéseinek alkalmazása is a két társaság közötti „folytonosság” megállapításához vezetne.

(181)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az NOA az OA jogutódjaként való minősítését Görögország is kifejezetten elismerte a Bizottságnak szóló 2005. június 2-i levelében, amelyben az NOA-ra, mint a visszafizettetés szempontjából az OA „jogutód társaságára” hivatkozik.

(182)

Az EB a C-415/03 sz. ügyben hozott ítéletében szintén mérlegelte az NOA részére történt eszközátruházást, amely a szerkezetátalakítás alapvető szempontját képezi. A bíróság ítéletében megállapította (12) hogy „az Olympic Airways mindenfajta tartozástól megszabadított eszközeinek átruházására az újonnan létrehozott Olympic Airlines társaságra… olyan módon került sor, hogy az a nemzeti jog értelmében lehetetlenné tegye, hogy a korább Olympic Airways társaság kötelezettségeit az újonnan létrejött Olympic Airlines társasággal fizettessék vissza”. Hozzátette, hogy „a művelet akadályt képzett a 2003/372/EK határozat (a 2002-es határozat) hatékony végrehajtását és annak a támogatásnak a visszafizettetését illetően, amellyel a görög állam a szóban forgó társaság kereskedelmi tevékenységét támogatta. Mindez súlyosan veszélyeztette az említett határozat céljának megvalósulását, vagyis a zavartalan piaci verseny helyreállítását a polgári légi közlekedés területén”. Az EB megállapította tehát, hogy a szerkezetátalakítás lényegében arra irányult, hogy az OA repülési üzletágait mesterségesen elszigeteljék a korábbi gazdasági eseményektől.

(183)

Ezért nyilvánvaló, hogy bár az OA 2003-as szerkezetátalakítása – amelynek révén az NOA létrejött – különálló jogi személy létrejöttét eredményezte, azzal a céllal történt, hogy elkerüljék a 2002-es határozat értelmében elrendelt visszafizettetést, továbbá, hogy az NOA az OA jogutódja, legalábbis ami a szétválást megelőzően nyújtott állami támogatás visszafizetését illeti.

(184)

Amint azt a szakértők megállapították, az NOA alapítása óta ráfizetéssel működött. Az eljárás megindításakor felvetett kérdéseket illetően a bizottsági szakértők megállapították, hogy a „szpatoszímó” befizetések vonatkozásában az NOA a megalapítása óta valamennyi előírt fizetési kötelezettségének eleget tett; az OA az NOA részére nyújtott földi kiszolgáló és karbantartó szolgáltatásait illetően a Bizottság nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy állást tudjon foglalni a tekintetben, hogy tartalmaznak-e ezek az elemek állami támogatást. Az NOA adó- és társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeit illetően a szakértők megállapították, hogy az NOA egyes késedelmesen fizetett (és kötbérrel járó) tételek kivételével ilyen jellegű fizetési kötelezettségeinek eleget tett.

(185)

A társaság „szpatoszímó”, adó- és járulékfizetési kötelezettségeit illetően a Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy az NOA az alapítása óta nem részesült állami támogatásban. A társaság üzleti könyveinek átvizsgálásakor a szakértő mindazonáltal megállapította, hogy az NOA két szempontból is megkülönböztetett feltételeket élvezett szállítói részéről.

(186)

Az NOA az OA, az OAv, illetve négy finanszírozási lízing esetében közvetlenül a görög kormány által továbblízingelt repülőgépeket is üzemeltet. A bizottsági szakértő kimutatta, hogy az allízing-díjak minden esetben alacsonyabbak a fő lízingszerződések az eredeti bérbeadóknak fizetendő díjainál. A 4 finanszírozási lízing esetében a görög állam havonta és gépenként 250 000 és 350 000 EUR közötti költséget vállal át. Az NOA által az OA-tól továbblízingelt repülőgép esetében az NOA és az OA által fizetett összeg közötti különbség azt jelenti, hogy az OA eddigi vesztesége 2004-ben 37,6 millió EUR (vagyis a lízingköltségek 55 %-a).

(187)

Az NOA és az AIA közötti kapcsolatot vizsgálva a bizottsági szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy azáltal, hogy lehetővé teszik, hogy az NOA a téli időszakban […] millió EUR szállítói kötelezettséget halmozzon fel, majd ezt a nyári időszak során visszatérítendő tizennyolc hónapos lejáratú rövid távú hitellé alakítják át, az NOA számára gyakorlatilag szezonális működőtőke-finanszírozást biztosítanak. A finanszírozásnak ez a módja, valamint, hogy elnézik, hogy az NOA folyamatosan késve teljesíti fizetési kötelezettségeit, arra utal, hogy az NOA más légitársaságok számára nem elérhető bánásmódban részesül az AIA részéről.

(188)

Ennek a kedvezményes bánásmódnak a kapcsán a Bizottság először is azt a következtetést vonhatja le, hogy a görög hatóságoknak az a döntése, hogy repülőgépeket lízingeljen tovább az NOA-nak és ezáltal havonta és repülőgépenként 250 000 és 350 000 EUR közötti veszteséget vállaljon át, egyértelműen állami forrásoknak az államról az NOA-ra történt átruházását jelenti. Ezzel az intézkedéssel csökkentették az NOA által egyébként fizetendő költségeket. Az intézkedés egyedi, mivel kizárólag az NOA-ra irányul, torzítja a piaci versenyt vagy legalábbis magában rejti a verseny torzulásának veszélyét, hiszen az NOA egy teljesen liberalizált légi fuvarozási piacon működik.

(189)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján nem lehet különbséget tenni az esetek között a szerint, hogy a támogatást közvetlenül az állam vagy az állam által a támogatás kezelésére létrehozott vagy kijelölt állami vagy magántulajdonban lévő szervezet nyújtja-e (13). Ahhoz azonban, hogy a gazdasági előny az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében támogatásnak minősüljön, az szükséges, hogy az közvetlenül vagy közvetve állami forrásból származzon (14), illetve az államnak legyen tulajdonítható (15).

(190)

Az OA és az AIA által végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottságnak tehát azt kell mérlegelnie, hogy az adott intézkedés az államnak tulajdonítható-e. Amint azt a 192. bekezdésben már kifejtettük, mindig az adott körülményekből eredő és azokkal összefüggő különböző tényezők alapján lehet eldönteni, hogy egy állami tulajdonú vállalat által hozott intézkedés ténylegesen az államnak tulajdonítható-e.

(191)

Az OA-nak azzal a döntésével kapcsolatban, hogy a fő lízingtarifáknál lényegesen alacsonyabb díjak mellett továbblízingeli repülőgépeit az NOA-nak, és ennek következtében 37,6 millió EUR veszteséget halmoz fel, a Bizottság megállapítja, hogy mind az OA, mind az NOA 100 %-ban állami tulajdonban voltak. Mindkét társaság teljes vezetőségét, igazgató tanácsát és felügyelő bizottságát is az állam nevezte ki. Ilyen körülmények között meg elkerülhetetlen a következtetés, hogy az OA és az NOA állami ellenőrzés alatt álltak (és állnak a mai napig). Görögország közvetlenül és közvetve (mint az OA legnagyobb hitelezője) meghatározó befolyást tudott kifejteni mindkét vállalkozásra. Az OA-nak az a döntése tehát, hogy repülőgépeket lízingel tovább az NOA-nak, nem egy független gazdasági vállalkozás lépése volt.

(192)

Az AIA-t illetően – annak ellenére, hogy Görögország ismételten azt állította, hogy semmilyen módon nem befolyásolta az AIA kereskedelmi magatartását – a Bizottság megállapítja, hogy az AIA alaptőkéjének 55 %-a állami tulajdonban van, és a kilenc igazgatótanácsi tag közül négyet a kormány nevez ki. Az államnak való betudhatóságra vonatkozó döntésénél az EB (16) más kritériumokat is felsorolt azok mellett a kritériumok mellett, amelyek annak a meghatározására szolgálnak, hogy valamely állami vállalat által hozott támogató intézkedés az államnak tudható-e be. Ezek közé tartozik a közigazgatási struktúrákba való illeszkedés, tevékenységeinek jellege és azok gyakorlása a szokásos magánpiaci versenyfeltételek mellett, a vállalkozás jogállása (azaz, hogy a közjogi rendelkezések vagy a szokásos társasági törvény hatálya alá tartozik-e), az állami hatóságok által a vállalkozás vezetőségére gyakorolt felügyelet intenzitása, illetve bármely egyéb olyan mutató, amely a szóban forgó esetben az állami hatóságok közreműködésére vagy annak valószínűtlenségére utal, hogy az állami hatóságok nem működtek volna közre az intézkedés meghozatalában, figyelembe véve az intézkedés hatókörét, tartalmát és a benne foglalt feltételeket is. Az általunk vizsgált esetben, annak ellenére, hogy az AIA többségi állami tulajdonban van, napi működését illetően a görög államtól független magánvállalkozásként működtetik (9 igazgatója közül csak négyet nevez ki a mindenkori kormány), és mivel az OA/NOA az AIA felé fennálló valamennyi tartozását kamatokkal megnövelt összegben fizetik vissza, továbbá azokra a repülőgépekre terhelt jelzálogok révén fedezetet biztosítanak, a Bizottság nem állíthatja egyértelműen, hogy az AIA lépései az államnak tudhatók be.

(193)

A fentiek alapján tehát a Bizottság megállapítja, hogy az OA és az NO közötti lízing-megállapodás versenytorzító hatású vagy legalábbis a verseny torzulásának veszélyét rejti magában, mivel egyedi rendelkezéseket tartalmaz, azaz valamely vállalkozást előnyben részesít azáltal, hogy mentesíti olyan kötelezettségek alól, amelyeket szokásos esetben viselnie kellene. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az intézkedések hatással vannak az államközi kereskedelemre és torzítják az adott piacon folyó versenyt – vagy legalábbis a torzítás veszélyét hordozzák – mivel egy közösségi légi fuvarozót érintenek (a 193. cikkben foglaltaknak megfelelően). A Bizottság megállapítja tehát, hogy a lízing feltételek, amelyek alapján az NOA az OA-tól vagy az államtól repülőgépeket bérel, a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az NOA-nak adott állami támogatásnak minősülnek.

(194)

A Bizottság először is megállapíthatja, hogy a kifizetés során állami források átruházása valósul meg (az összeg közvetlenül az állami költségvetésből származik, és arról a 3185/2003 sz. törvény 27. cikke kifejezetten rendelkezik), és az egyedi intézkedésnek minősül, mivel kizárólag az OA-ra irányul.

(195)

A görög hatóságok állítása szerint a 130 312 459 EUR összeg átadása az OA részére körültekintő befektetői lépés volt. Az alkalmazandó közösségi joggyakorlat szerint az állami befektető magatartását egy fiktív magánberuházó magatartásával kell összehasonlítani, akinek a tetteit a hosszú távú nyereségesség szempontjai irányítják (17). Egy átmenetileg gondokkal küzdő, de a megfelelő szerkezetátalakítási intézkedések megtételét követően ismét nyereségesség tehető vállalkozás fennmaradásának biztosításához szükséges tőkeemelés nem feltétlenül minősül támogatásnak, feltéve, hogy egy magánbefektető is ugyanerre a következtetésre jutott volna. Az EB arra is rámutatott, hogy nem beszélhetünk támogatásról abban az esetben sem, ha a tőkeemelésre olyan feltételek mellett került sor, amely a szokásos piaci feltételek mellett működő magánbefektető számára is elfogadható lenne (18).

(196)

Amikor az 130 312 459 EUR összeget megelőlegezték az OA-nak, az OA már rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben volt. A Bizottság korábban (ld. a 2002-es határozatot) megállapította, hogy a társaság jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült, és a bizottsági határozatban elrendelték a támogatás kamatokkal megnövelt összegének visszafizetését. Az OA-ról nem sokkal korábban választották le repülési üzletágait úgy, hogy ráterhelték az egyébként ezekhez az üzletágakhoz kapcsolódó kötelezettségek nagyobbik részét. Az OA 2003 végén összesen 522 millió euróval tartozott a görög államnak kifizetetlen adók és járulékok formájában. A fent jellemzett pénzügyi helyzetet figyelembe véve a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy az OA hasonló helyzetben nyilvánvalóan képtelen lett volna hasonló összegű készpénz-előleget szerezni bármely magánbefektetőtől. Még inkább így van ez akkor, ha jelen esetben a „befektető” egyben az OA legnagyobb hitelezője is, akinek kevés reális esélye van arra, hogy az OA-n behajtsa annak korábbi tartozásait. Egy ilyen hitelező nem engedhette volna meg, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ahol az adósságok folyamatosan nőnek, miközben eltűnnek a tartozások kielégítésére felhasználható eszközök (19). Éppen ellenkezőleg, egy magánhitelező minden törvényes lépést megtett volna a kifizetetlen összegek beszedése, illetve a garanciák lehívása érdekében. A Bizottság ezért nem ért egyet Görögország azon állításával, hogy a szóban forgó összeg kifizetése megfontolt befektetői döntésnek minősíthető.

(197)

A Bizottságnak ezután meg kell vizsgálnia, hogy – amint azt görög hatóságok eredetileg vitatták – a 130 312 459 EUR összeg minősíthető az állam által az OA-nak adott kártérítésnek az állam által az OA-tól elvett és az NOA-ra átruházott eszközökért, amint azt Görögország a kiinduláskor állította. Ezen érv érvényességének az elbírálásához a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az OA-tól elvett és az NOA-ra átruházott eszközök értékét. Az OA vezetői által elvégzett értékelés szerint az NOA-ra átruházott eszközök értéke 130 312 459 volt. Ha ez lenne a helyzet, az összeg átruházása az OA-ra nem jelentene állami támogatást, mivel az OA általa nem jutott gazdasági előnyhöz.

(198)

A Bizottság lényegesnek ítéli azt tényt, hogy a 2003. december 31-i éves elszámolásban az Olympic saját könyvvizsgálói (Deloitte & Touche) éltek fenntartással az OA-nál maradt, illetve az NOA-ra átruházott eszközök értékelését illetően. A könyvvizsgálók megállapították, hogy az üzleti és cégérték, a befektetett eszközök értékelése, valamint a leányvállalatoktól az NOA-ra átruházott követelések és kötelezettségek tekintetében nincsenek abban a helyzetben, hogy a szóban forgó tételek értékét megerősíthessék, ennek megfelelően tehát ezekről nem nyilvánítanak véleményt.

(199)

A Bizottság megbízásából elvégzett vizsgálatuk során a bizottsági szakértők meggyőzően bizonyították, hogy az NOA-ra átruházott eszközöket felülértékelték. Ennek bizonyítására a szakértők a Bizottság utasítására Görögországban és nemzetközileg egyaránt elfogadott számviteli módszereket és szabványokat alkalmazva maguk is elvégezték az átruházott eszközök értékelését. Arra a megállapításra jutottak, hogy az NOA-ra átruházott nettó eszközérték nem érte el a 130 millió EUR nagyságrendet; a valós értéket 38 millió EUR körülire tehetjük. A Bizottság gondos vizsgálatnak vetette alá a szakértők által alkalmazott adatokat és módszertant, és ebben a tekintetben elfogadja a szakértők által végzett elemzést. A Bizottság ennek megfelelően úgy ítéli meg, hogy az átruházott eszközök értékét kb. 91,5 millió EUR-val felülértékelték.

(200)

Bár az érintett összegek teljesen pontos felértékeléséhez el kellene végezni valamennyi eszköz és forrás teljes körű felülvizsgálatát, a Bizottság becslése szerint a 91,5 millió EUR nagyságrendet éri el.

(201)

Miután ezt a határozatot meghozta, a Bizottság megállapítja, hogy a felülértékelés egyedi jellegű, mivel kifejezetten és közvetlenül az OA részére biztosít forrásokat, és gazdasági előnyhöz juttatja a társaságot, hiszen arra használják, hogy bármely módon helytálljon „az alkalmazotti végkielégítésekért és a nyugdíjazással kapcsolatos bármely egyéb költségekért, valamint az Olympic Airways és Olympic Aviation a szerkezetátalakítási és felszámolási eljárás során felmerült pénzügyi kötelezettségeinek fedezéséért” (20). A Bizottság közbevetőleg megállapítja, hogy ezt a rendelkezést kiterjesztően értelmezték, illetve, hogy a szóban forgó összeget az OA általános működési költségeinek fedezésére használták (a megelőlegezett összegből több mint 51 millió EUR-t repülőgép-bérlésre fordították).

(202)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy versenytorzító hatású, vagy legalábbis a verseny torzulásának veszélyét rejti magában, illetve hatással van az államközi kereskedelemre, mivel olyan vállalkozást érint, amely különösen a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló 1996. október 15-i 96/67/EK tanácsi irányelv (21), hatályba lépése óta versenyben áll más közösségi vállalkozásokkal; az érintett repülőtereken a földi kiszolgálási szolgáltatásokért nyílt verseny folyik a repülőtereken egy évi kétmillió utas, illetve 50 000 tonna rakomány kezelését végző piacon. A Bizottságnak meg kell állapítania tehát, hogy az OA-nak kifizetett összegből az a rész, amellyel az NOA-ra átruházott eszközöket felülértékelték, a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében az OA-nak nyújtott állami támogatásnak minősül.

(203)

Amint azt a szakértő bizonyította, az OA-ra vonatkozó legutóbbi bizottsági határozat (2002. december 12), illetve az NOA leválasztása óta az OA készpénz-előlegeket kapott az államtól, miközben nőttek kifizetetlen adó- és járulékfizetési kötelezettségei.

(204)

A 36 945 357 EUR összegű ABN Amro hitel törlesztő részleteit, az A340 repülőgépekkel kapcsolatos 11 774 684 EUR összegű finanszírozási lízingtörlesztést, valamint az OA-nak adott 8,2 millió EUR közvetlen készpénz-finanszírozást illetően egyértelmű, hogy ezekben az esetekben állami források közvetlen átruházására kerül sor az államról az OA-ra. A jelen határozat 7. pontjában kifejtett okok miatt a szóban forgó intézkedések új támogatásra vonatkozó törvénytelen és össze nem egyeztethető intézkedések, amennyiben nem csupán a görög állam által adott korábbi garanciák végrehajtását jelentik. Korábban, az OA-nak kifizetett „előleg” vizsgálata kapcsán már kifejtettük, hogy még akkor is, ha az állam az adóhatóság révén nyilvántartásba veszi ezeket az összegeket az OA-val szemben, és így azok az OA számviteli nyilvántartásában adófizetési kötelezettségként jelennek meg, az államnak kicsi vagy semmilyen reális esélye sincs arra, hogy az érintett összegek visszafizetését biztosítsa, ami alapján tehát nem mondhatjuk, hogy az összegek kifizetésekor racionális vagy kereskedelmi befektető módjára járt volna el.

(205)

Az OA (OAS) az adók és járulékok befizetése terén nehéz és egyre romló helyzetét a korábbiakban már bemutattuk. Az OA adó- és járuléktartozása már 2002 végén is jelentős összeget, 273 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg azóta is folyamatosan nőtt. Az OA tartozása 2004 végén a becslések szerint 627 millió EUR, vagyis a jelenlegi határozattal érintett időszakban az OA az állam felé fennálló kötelezettsége 354 millió EUR-val nőtt.

(206)

Az OA halmozódó adótartozását illetően az adóhatóságon keresztül maga az állam tűri el azt a helyzetet, hogy az OA folyamatosan késlelteti, illetve elmulasztja befizetni különféle adó- és járuléktartozásait. A társadalombiztosítási járulékok beszedésével megbízott szervezet (IKA) a görög jog alapján (22), létrehozott testület, amely állami felügyelet alatt felelős a társadalombiztosítási rendszer irányításáért és a kötelező társadalombiztosítási járulékok beszedéséért. Jogosult (23) de nem köteles arra, hogy tartozások késedelmes fizetése esetén fizetési megállapodásokat kössön. Az OA az állammal szembeni egyre növekvő adófizetési kötelezettsége ezért egyértelműen az államnak tudható be.

(207)

A Bizottságnak azt kell megvizsgálnia, hogy ez a felmentés állami források átruházást jelenti-e. Mivel az állami támogatásba nem csak a kifejezett segélyek, hanem az egyéb esetben fizetendő költségeket csökkentő intézkedések is beletartoznak, a kintlévőségek beszedésének elmulasztása Görögország részéről ilyen átruházást jelent.

(208)

Miután megállapította, hogy a források átruházása az államnak tudható be, a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a támogatás versenytorzító hatású-e. A Bizottság megállapítja, hogy a közvetlen támogatás és a kintlévő követelések beszedésének elmulasztása az állam részéről egyaránt jelentős versenyelőnyt biztosít az OA-nak a versenytársakkal szemben. Az állam nem racionális és kereskedelmi megfontolások alapján jár el az OA-val szemben. Emiatt a 209. bekezdésben foglaltaknak megfelelően torzul a verseny a belső piac egy liberalizált szektorában. A Bizottságnak meg kell állapítania tehát, hogy a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében mind az, hogy az állam felmentette az OA-t a kifizetetlen és egyre halmozódó adó- és járulékfizetési kötelezettségei alól, mind az állam által az OA helyett kifizetett összegek az OA-nak nyújtott állami támogatásnak minősül.

(209)

Miután megállapította, hogy az NOA létrejötte óta állami támogatásban részesül, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az NOA javára hozott intézkedéseket a Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdésének vonatkozásában, amelyek az összeegyeztethetetlenség a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott általános szabálya alóli mentességekről rendelkeznek.

(210)

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében felsorolt mentességek a vizsgált esetre nem alkalmazhatók, mivel a támogató intézkedés nem szociális jellegű, azt nem egyéni fogyasztóknak nyújtják, nem természeti katasztrófa vagy rendkívüli események okozta károk jóvátételét szolgálja, és nem a Német Szövetségi Köztársaság az ország megosztásával érintett bizonyos területein nyújtják a gazdaság számára.

(211)

A 87. cikk (3) bekezdése az állami támogatásra vonatkozó általános tiltás alóli további mentességeket sorol fel. A 87. cikk (3) bekezdésének b) és d) pontja erre az esetre nem alkalmazható, mivel az intézkedés nem európai érdekű fontos projekt megvalósulását szolgálja, nem valamely tagállam gazdaságának súlyos zavarát állítja helyre, és nem is a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését szolgálja.

(212)

A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja eltérést tartalmaz az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására szánt támogatás tekintetében, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Görögország olyan térség, amely teljes mértékben a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik.

(213)

A repülési szolgáltatásokkal kapcsolatos regionális támogatási célkitűzéseket illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok a közszolgáltatási kötelezettségek előírása révén többnyire könnyebben megvalósíthatók. Görögország esetében az állam a görög szárazföld és a szigetek közötti, illetve szigetek közötti szolgáltatásokat kínáló társaságok számára ír elő közszolgáltatási kötelezettségeket, és azokat az állam bizonyos esetekben úgy is előírhatja, hogy az azokat ellátó szolgáltató a szolgáltatásokért térítést kap. A Bizottság álláspontja szerint a közszolgálati kötelezettségekért járó térítés általában szükséges célzott támogatásnak minősül, és abban az esetben, ha a szolgáltatót átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárással választják ki, és nem részesül túlzott mértékű térítésben, az állami támogatásnak ennél a formájánál általában nem merül fel az összeférhetetlen állami támogatás kérdése. Ez volt a helyzet az OAv által üzemeltetett szerződéses járatok esetében. A szerkezetátalakítás feltételeinek megfelelően ezeket a járatokat jelenleg az NOA, mint „jogutód” társaság üzemelteti. Tekintettel a rendelkezésre álló információk korlátozott voltára, a Bizottság azzal kapcsolatban, ahogyan a közszolgálati szerződéseket az OAv-ről az NOA-ra ruházták, nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy nem tartották be a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendeletben (24) a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban előírt eljárásokat. Mindenesetre a megalapítása óta az NOA-nak nyújtott összegekkel kapcsolatban Görögország nem hivatkozhat a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérésre.

(214)

A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás tekintetében, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a rendelkezés alkalmazható-e a jelenlegi helyzetre. A Bizottságnak a vizsgálat lefolytatásakor figyelembe kell vennie a légi közlekedést érintő állami támogatásra vonatkozó iránymutatást (25), valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi iránymutatást (26).

(215)

A kedvezményes lízingdíjak mellett kötött repülőgép lízing-szerződések révén az NOA-nak nyújtott támogatást illetően a Bizottság ismételten a repülési ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásra hivatkozik. Az iránymutatás (14) bekezdése kimondja, hogy az üzemi veszteségek fedezését szolgáló közvetlen támogatás általánosságban összeegyeztethetetlen a közös piaccal és nem élvezhet mentességet az állami támogatás általános tilalma alól. Az iránymutatás a továbbiakban megállapítja, hogy a légi útvonalak üzemeltetését szolgáló közvetlen támogatás kizárólag a közszolgáltatások esetében, illetve az egyéni fogyasztók részére nyújtott szociális jellegű támogatás formájában lehet elfogadható.

(216)

Az általunk tárgyalt esetben a görög állam által az NOA-nak a lízingszerződések révén közvetlenül, illetve az OA-n keresztül közvetve nyújtott támogatás nem tartozhat a légi útvonalak üzemeltetéséhez nyújtott elfogadható támogatások egyik kategóriájába sem. Az állami támogatással kapcsolatban a Bíróság ítélkezési gyakorlatához (27) hozzátartozik továbbá, hogy az új támogatás nem lehet összeegyeztethető a közös piaccal, amennyiben nem fizették vissza a korábban törvénytelennek minősített támogatást, mivel az összes támogatás összesített hatása ilyen módon lényegesen torzítaná a közös piacon folyó versenyt. Mivel a fent ismertetett okok miatt az NOA az OA repülési üzletága jogutódjának, tehát a visszafizettetés szempontjából jogutódnak minősül, az NOA-nak nyújtott új támogatás nem lehet összeegyeztethető mindaddig, amíg ezt a támogatást vissza nem fizettetik. A támogatás nyújtásával továbbá a Görögország megszegi az általa adott korábbi kötelezettségvállalásokat arra vonatkozóan, hogy nem fog további támogatásokat nyújtani az OA-nak, illetve tágabb értelemben az OA jogutódainak (az 1994-es határozat 1. cikkének e) pontja).

(217)

Bár a görög hatóságok nem állították, hogy az alapítása óta az NOA által kapott összegek a szerkezetátalakításból adódtak, és bár a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az NOA az OA jogutódja (legalábbis ami a szétválást megelőzően nyújtott állami támogatás visszafizettetését illeti), a Bizottság a teljesség kedvéért meg fogja vizsgálni az NOA-nak nyújtott támogatást az 1999-es megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban foglaltaknak megfelelően is. Mivel az iránymutatás 7. bekezdése arról rendelkezik, hogy újonnan alapított vállalkozások még abban az esetben sem jogosultak megmentési vagy szerkezetátalakítási célú támogatásra, ha a pénzügyi helyzetük bizonytalan, az általunk tárgyalt támogatásra a szóban forgó iránymutatás nem vonatkozhat.

(218)

Ennek megfelelően az NOA részére az alapítása óta nyújtott támogatás nem felel meg a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérés feltételeinek. A Bizottság megállapítja, hogy Görögország törvénytelenül nyújtott az NOA-val kapcsolatos be nem jelentett új állami támogatást az NOA-val kötött kedvezményes lízingdíjú allízing-szerződések formájában.

(219)

Miután a Bizottság megállapította, hogy az az összeg, amellyel az NOA eszközeit felülértékelték, és amelyet a görög állam az OA-nak kifizetett, állami támogatásnak minősül, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az intézkedést a Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdése alapján, amelyek a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott általános összeegyeztethetetlenségi szabály alóli mentességekről rendelkeznek.

(220)

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében felsorolt mentességek a vizsgált esetre nem alkalmazhatók, mivel a támogató intézkedés nem szociális jellegű, azt nem egyéni fogyasztóknak nyújtják, nem természeti katasztrófa vagy rendkívüli események okozta károk jóvátételét szolgálja, és nem a Német Szövetségi Köztársaság az ország megosztásával érintett bizonyos területein nyújtják a gazdaság számára.

(221)

A 87. cikk (3) bekezdése az állami támogatásra vonatkozó általános tiltás alóli további mentességeket sorol fel. A 87. cikk (3) bekezdésének b) és d) pontja erre az esetre nem alkalmazható, mivel az intézkedés nem európai érdekű fontos projekt megvalósulását szolgálja, nem valamelyik tagállam gazdaságának súlyos zavarát állítja helyre, és nem is kulturális és természeti értékek megőrzését szolgálja.

(222)

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja eltérést tartalmaz az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására szánt támogatás tekintetében, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Annak ellenére, hogy Görögország olyan térség, amely teljes mértékben a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik, ez a rendelkezés a 211. bekezdésben kifejtett okok miatt nem alkalmazható.

(223)

A Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás tekintetében, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, a görög hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy ha úgy határoz, hogy az előre történő fizetés nem piacgazdasági befektetőhöz illő intézkedés, és ennek megfelelően a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, vizsgálja meg, hogy nem minősíthető-e az intézkedés megmentési célú támogatásnak.

(224)

Mivel a szóban forgó összeget 2003 decembere és 2004 májusa között fizették ki, az összeegyeztethetőség elbírálására szolgáló közösségi keret a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásra vonatkozó 1999-es közösségi iránymutatás. A megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (28), 104. bekezdése értelmében az 1999-es iránymutatást olyan intézkedésekre lehet alkalmazni, amelyek esetében a támogatást 2004. október 10-e előtt nyújtották.

(225)

Az 1999-es iránymutatás 4. bekezdése kimondja, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásra nincs az egész Közösségben elfogadott egységes meghatározás, és hozzáteszi, hogy „a Bizottság akkor tekint egy vállalkozást nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét”.

(226)

Az iránymutatás a továbbiakban kifejti, hogy „ennek az iránymutatásnak az alkalmazásában valamely vállalkozás, méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el”.

(227)

A 6. bekezdés megállapítja továbbá, hogy valamely vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek közé tartoznak „a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték”.

(228)

A Bizottság megállapítja, hogy az OA krónikusan eladósodott vállalkozás, amely az alapítói vagyonának jelentős részét már elveszítette. A Bizottság megállapítja, hogy az OA a görög állam felé fennálló adó- és járuléktartozása a 2002 év végi 273 millió EUR-ról 2003 végére, azaz az „előleg” folyósításának idejére, 522 EUR-ra nőtt. Amint arra a korábbiakban már utaltunk, a társaság semmiféle kereskedelmi finanszírozási forrást nem tudott biztosítani, és kicsi az esélye annak, hogy az állam felé fennálló tartozásait ki tudja fizetni. A Bizottság ennélfogva megállapítja, hogy az OA az 1999-es megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül.

(229)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásra vonatkozó 1999-es közösségi iránymutatás öt olyan feltételt határoz meg, amelyek együttes teljesülése esetén a megmentési célú támogatás engedélyezhető. A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a vizsgált esetben teljesült-e mind az öt feltétel.

(230)

Először is „A megmentési célú támogatásnak hitelgarancia, illetve kölcsön formájában nyújtott likviditási támogatásból kell állnia; a kölcsön kamatlábának mindkét esetben legalábbis összehasonlíthatónak kell lennie a jól működő vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöknél szokásos kamatlábbal, és különösen a Bizottság által elfogadott referencia-kamatlábakkal; az első részlet folyósításától számított legfeljebb tizenkét hónapon belül minden kölcsönt vissza kell fizetni és minden kezességvállalásnak meg kell szűnnie”.

(231)

A megmentési célú támogatást a jelen esetben készpénzben kifizetett segély formájában nyújtották (az „előleg”), amelyet Görögország 130 312 450 EUR összegben folyósított az OA és az OAv részére állítólag abból a célból, hogy segítse az említett két társaság szerkezetátalakítását azt követően, hogy a repülési üzletágakat mindkét társaságról leválasztották és létrehozták az NOA-t. Ebben az esetben a kölcsönt kamatmentesen bocsátották az OA és az OAv rendelkezésére azzal a szándékkal, hogy a 130 312 450 EUR összeget közvetlenül (a Görögország álláspontja szerint az OAG tulajdonosi körén kívüli) NOA privatizációjából befolyó bevételből fogják visszafizetni az államnak. Ha az NOA eladásából származó bevétel nem lesz elegendő az „előleg” visszafizetésére, az OA vagyonának más elemeit is értékesíteni fogják a különbség kiegyenlítéséhez. Ilyen körülmények között nem következtethetünk arra, hogy az 1999-es megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás első feltétele teljesült.

(232)

Másodszor: a támogatásnak „olyan kölcsönökhöz kell kapcsolódnia, amelyeket az utolsó részlet folyósításától számított legfeljebb tizenkét hónapon belül vissza kell fizetni”. A jelen esetben a fentiek alapján a szóban forgó összeg nem minősíthető az OA-nak és az OAv-nak nyújtott kölcsönnek, mivel a törlesztést egy harmadik vállalkozás eladásától tették függővé. A 130 312 450 összeget az OA és az OAv szükségleteinek megfelelően több részletben folyósították a 2003. december 24. és 2004. május 13. közötti időszak során. Az összeget máig, azaz több mint egy évvel későbbig sem fizették vissza, tehát a második feltételnek sem tettek eleget. Mivel a szóban forgó intézkedés nem elégíti ki az első két feltételt, a többi három feltételnek való megfelelés vizsgálata a továbbiakban felesleges.

(233)

A Bizottság megállapítja, hogy a 2003-ban az OA-nak nyújtott támogatás szintén ellentétes a Görögország által adott korábbi kötelezettségvállalásokkal arra vonatkozóan, hogy nem nyújt további támogatásokat az OA-nak (az 1994-es határozat 1. cikkének e) pontja). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó intézkedés nem elégíti ki a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban a megmentési célú támogatásra meghatározott feltételeket.

(234)

A Bizottságnak tekintetbe kell vennie a görög állam által az OA-nak juttatott összesen közel 57 millió EUR támogatásokat, valamint az állam részéről az OA részére biztosított felmentést is, amelynek következtében az OA adó- és járulékfizetési kötelezettségei a 2002 év végén, a szerkezetátalakítás időpontjában fennálló 273 millió EUR összegről 2004 végére 627 millió EUR-ra nőttek, és amelyet a Bizottság korábbi határozatában állami támogatásnak minősített. Tekintettel arra, hogy a 87. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott kivételek az OA-ra nem alkalmazhatók (ld. 219–221. bekezdés), a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérés alkalmazható-e erre az esetre.

(235)

Amint azt korábban említettük, az OA-nak nyújtott bármely új támogatás a további támogatások leállítására vonatkozó korábbi kötelezettségvállalások megszegését jelenti (az 1994-es határozat 1. cikkének e) pontja). Ennél is lényegesebb azonban, hogy a törvénytelen új támogatások nyújtását annak ismeretében kell elbírálni, hogy az OA már korábban is részesült támogatásban, a jelenlegi helyzet tehát egyértelműen a repülési ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásban és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi iránymutatásban egyaránt megtalálható „először és utoljára” elv megsértését jelenti. A Bizottság utal továbbá a Bíróság joggyakorlatára, (29) amely szerint az új támogatás mindaddig nem lehet összeegyeztethető a közös piaccal, amíg a korábban törvénytelennek minősített támogatást vissza nem fizetik. A fentiekből következik, hogy az új támogatások nem felelnek meg a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérés feltételeinek.

(236)

A Bizottság tehát úgy határoz, hogy azzal, hogy felülértékelte az NOA-ra átruházott eszközöket, Görögország a szóban forgó felülértékelés összegének megfelelő jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtott az OA-nak. A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy az OA-nak nyújtott csaknem 57 millió EUR összegű támogatás és az, hogy a görög állam eltűrte, hogy az OA késve vagy egyáltalán ne fizesse meg adó- és járulékfizetési kötelezettségeit, jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

(237)

Az A340/300 repülőgépekkel kapcsolatos 4 db finanszírozási kölcsönnel és az ABN Amro-hitellel kapcsolatban, amelyeknek több törlesztő részletét Görögország fizette ki, a szóban forgó hitelekre vonatkozó garanciákat az állam a 2002-es határozatot megelőzően vállalta az OA javára. Görögország azt állítja, hogy mivel a 2002-es határozat nem szólította fel konkrétan a görög államot, hogy függessze fel, illetve szüntesse meg az OA javára 1998 után adott kezességvállalásait, ez kimondatlanul azt is magában foglalja, hogy a Bizottság elfogadta a garanciavállalás folytatását és a garanciák alapján történő kifizetéseket. A Bizottság az alábbi okok miatt nem tud helyt adni ennek az állításnak.

(238)

A Bizottság azon az állásponton van, hogy a 2002-es határozat rendelkezései megfelelően világosak és egyértelműek, „1. cikk: A szerkezetátalakítási támogatás, amelyet Görögország az Olympic Airways számára a következő formában nyújtott:…b) új repülőgépek vásárlása és az Olympic Airwaysnek az új spatai repülőtérre való költözéséhez szükséges beruházások érdekében 2001. március 31-ig kötendő hitelszerződésekre vonatkozó, 378 millió USA-dollárig terjedő új hitelgaranciák;…a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősül…”

A visszafizetési kötelezettséget illetően a 2002-es határozat különbséget tett az 1994–1998 és az 1998–2002-es időszakok között. A 659/1999/EK rendelet (30) 14. cikkének (1) bekezdése értelmében és az 1994–1998-as időszak vonatkozásában a Bizottság úgy határozott, hogy az 1998. augusztus 14-ét megelőzően nyújtott támogatásokat nem kell visszatéríteni. A szóban forgó hitelgaranciákat azonban az állam jóval az említett időpontot követően is biztosította (a négy repülőgépre 1999 októberében, illetve az ABN Amro hitelre 2001 februárjában).

(239)

A Bizottság mindenesetre emlékeztet rá, hogy ahhoz, hogy valamely korábban biztosított állami garancia lehívása ne minősüljön új támogatás nyújtásának, az érintett intézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük az eredeti hitelgarancia feltételeinek (pl. a kedvezményezett személye, határidők, a garanciával fedezett összeg, előzetes csődbejelentés szükségessége stb.). Ha valamely tagállam a garanciával fedezett hitelt illetően az eredeti garanciavállalási feltételektől eltérő feltételek mellett teljesít kifizetést, a Bizottság a kifizetést új támogatás létrehozásaként kezeli, amelyet a 88. cikk (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni (31).

(240)

Pontosan úgy tűnik, hogy a görög kormány által a fenti hitelekkel kapcsolatban az utóbbi időben teljesített kifizetések nem felelnek meg az eredeti hitelgarancia-szerződésekben meghatározott és a görög hatóságok által eredetileg bemutatott feltételeknek. Például:

(241)

Mivel módosítások történtek, amelyeket a Bizottság felé nem jelentettek be és azokat a Bizottság nem hagyta jóvá, ezek a kifizetések egyértelműen jogellenes új támogatásnak minősülnek. A Bizottság mindazonáltal kész megvizsgálni a görög hatóságok által előadandó minden további érvet a kb. 36 millió EUR összegű ABN Amro hitel törlesztő részleteinek fizetését, a négy repülőgép beszerzésével kapcsolatos lízingszerződés kb. 11 millió EUR részleteinek kifizetését, továbbá ezeknek a kifizetéseknek vagy azok bármely részének az eredeti hitelgaranciák feltételeivel való összeegyeztethetőségét illetően,