(1)

Egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően az 1312/98/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: eredeti intézkedés) az Indiából származó műszálas kötél behozatalára. A kivetett vámtétel 53 % volt egy indiai exportáló gyártó esetén, és 82 % az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó összes többi behozatal esetén.

(2)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési vizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési vizsgálat) követően a Tanács az Indiából származó, műszálas kötél behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2004. október 4-i 1736/2004/EK rendelettel (3) fenntartotta ezeket az intézkedéseket.

(3)

Az uniós műszálaskötél-gyártás többségét, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók nevében az uniós zsinór-, kötéláru- és hálóiparág érdekképviseletének (Eurocord) kapcsolattartó bizottsága 2009. május 4-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtott be.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy a felülvizsgálat indításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2009. október 7-én a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (4) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési vizsgálat megindítását.

(6)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár valószínű folytatódásának vagy megismétlődésének értékelése tekintetében lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának a megindításáról hivatalosan értesítette az ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportőreit és exportáló gyártóit, az érintett ország képviselőit, továbbá az ismert érintett importőröket és felhasználói szövetséget.

(8)

A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül. Valamennyi olyan fél részére biztosították a meghallgatás lehetőségét, amelyek ezt kérték, és igazolták, hogy meghallgatásuk bizonyos okból indokolt.

(9)

Tekintettel az uniós gyártók és az indiai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazzon-e mintavételt. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

Összesen öt indiai gyártó – amelyből kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozik – jelentkezett, és nyújtotta be a meghatározott határidőn belül a kért információkat, és jelezte, hogy részt kíván venni a mintában. A felülvizsgálati időszakban az öt vállalat közül négy gyártotta és exportálta az érintett terméket az uniós piacra. Az ötödik vállalat azonban nem vitte ki az érintett terméket az Unió piacára a felülvizsgálati időszak alatt. Mind az öt vállalat együttműködő vállalatnak minősült, és a Bizottság ezeket figyelembe vette a mintavétel során. Az indiai együttműködés mértéke, azaz az együttműködő indiai vállalatok uniós kivitelének százalékos aránya az Unióba irányuló összes indiai kivitelhez viszonyítva nem volt kiszámítható, mivel a felülvizsgálati időszak alatt az öt együttműködő vállalat által bejelentett és az Unióba irányuló összes kivitel jóval magasabb volt, mint az Eurostat által az összes indiai kivitel tekintetében regisztrált mennyiség, és ennek okait a (21)–(23) preambulumbekezdések fejtik ki.

(11)

A minta kiválasztására az indiai hatóságokkal egyetértésben került sor, és a minta azt a négy vállalatot tartalmazta, amelyek az Unióba irányuló kiviteli eladásokról számoltak be. A mintavételbe bevont négy vállalat közül kettő egymással kapcsolatban álló vállalat volt. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban csak egy exportáló gyártó működött együtt, amelyre jelenleg egyedi dömpingellenes vám vonatkozik. Arra is emlékeztetni kell, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban egyik indiai exportáló gyártó sem működött együtt, és így – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a megállapításokra a rendelkezésre álló tények alapján került sor.

(12)

Tizennyolc uniós gyártó (mind a tizenöt panaszos és három további gyártó, amelyek összességében a teljes uniós termelés 78 %-át képviselik) nyújtotta be a kért információt, és egyezett bele abba, hogy belekerüljön a mintába. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság öt uniós gyártóból álló mintát választott ki, amely a (40) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat körülbelül 40 %-át és az összes együttműködő uniós gyártó általi, az Unióban független vevők részére történő értékesítéseknek körülbelül a felét képviselte. A minta a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív értékesítési mennyiség és a gyártók Unión belüli földrajzi eloszlása alapján lett meghatározva. A mintavételbe bevont öt uniós gyártó közül egy a vizsgálati időszak alatt kezdte a működését, így ennek az adatait a kármutatók tendenciáinak elemzése során, az említett tendenciák torzításainak elkerülése érdekében nem vették figyelembe. Mindazonáltal a mintavételbe bevont másik négy uniós gyártóra vonatkozóan az említett tendenciák elemzéséhez felhasznált számadatok reprezentatívak maradtak.

(13)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki a mintavételbe bevont öt uniós gyártó és a mintavételbe bevont négy indiai exportáló gyártó részére.

(14)

A kérdőívre a mintavételbe bevont öt uniós gyártó mindegyike válaszolt. A mintavételbe bevont négy indiai exportáló gyártó közül az egyik nem működött együtt, míg a másik három (ezek közül kettő kapcsolatban álló volt) a megadott határidőn belül válaszolt a kérdőívre. Ezért végül az indiai exportáló gyártók mintája abból a három indiai vállalatból állt, amelyek válaszoltak a kérdőívre.

(15)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és az uniós érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. Helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok létesítményeiben:

—

Axiom Imex International Ltd., Boisar,

—

Tufropes Private Limited, Silvassa,

—

India Nets, Indore;

—

Cordoaria Oliveira SÁ (Portugália),

—

Eurorope SA (Görögország),

—

Lanex A.S. (Cseh Köztársaság),

—

Lankhorst Euronete Ropes (Portugália),

—

Teufelberger Ges.m.b.H. (Ausztria).

(16)

A vizsgált termék megegyezik az eredeti vizsgálatban érintett termékkel, amelynek meghatározása a következő: 50 000 decitexet meghaladó (5 g/m) finomsági számú, polietilénből vagy polipropilénből, valamint 50 000 decitexet meghaladó (5 g/m) finomsági számú, más szintetikus szálból, azaz nejlonból, más poliamidból vagy poliészterből készült zsineg, kötél és hajókötél, fonva vagy sodorva, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is, ami nem kötöző- vagy bálázózsineg. Ezt a terméket jelenleg a 5607 49 11 , 5607 49 19 , 5607 50 11 és 5607 50 19 KN-kódok alá sorolják be. A vizsgált terméket hajózási és ipari alkalmazások széles körében használják, elsősorban a hajózásban (különösen kikötési célokra), valamint a halászati ágazatban.

(17)

Az egyik érdekelt fél szerint a fent említett kikötőkötelek a hozzájuk erősített toldások miatt nem esnek bele az érintett termék meghatározásába; az ilyen termékeket „hajókötélből készült áru”-ként kellene bejelenteni, amely egy másik KN-kód alá tartozik (lásd az alábbi (23) preambulumbekezdést is). Megjegyzendő azonban, hogy a kikötőkötélre kizárólag az érintett termék különböző típusainak alkalmazása keretében történik hivatkozás, az érintett termék azonban mindenütt műszálas kötélként van meghatározva, amint ezt a (16) preambulumbekezdés is kifejti.

(18)

Amint az az eredeti eljárás során nyilvánvalóvá vált, és amit a folyamatban levő eljárás is megerősített: a vizsgált termék és az indiai exportáló gyártók által termelt és saját, belföldi piacukon értékesített műszálas kötél, csakúgy, mint az uniós gyártók által az Unióban gyártott és értékesített kötél, minden szempontból azonos, ennélfogva ezeknek ugyanazok az alapvető fizikai és kémiai jellemzőik. Ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján hasonló terméknek minősülnek.

(19)

Az egyik érdekelt fél szerint az uniós gazdasági ágazat által előállított termék nem hasonlítható össze a vizsgált termékkel, mert az uniós gyártók egy újfajta, Dyneemának nevezett nyersanyagot kezdtek el használni, amely sokkal drágább, mint más nyersanyagok, mivel az ebből készült termékeknek sokkal jobb az ellenálló képességük. A mintavételbe bevont indiai gyártók valóban nem használják ezt a fajta nyersanyagot. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy először is a kérdéses termékek az uniós gyártók által eladott termékeknek csak kis részét képviselik. Az ugyan helyes, hogy egyes uniós gyártók egyre többet használják ezt a száltípust, a Dyneema-kötelek azonban az uniós gyártásnak csupán kis töredékét teszik ki. Ezért – bár a nyersanyagköltség jelentős különbségének (potenciálisan akár 25–30-szor is drágább) lehet némi hatása, mégpedig az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási áraira vonatkozó kármutatóra – a Dyneema-köteleknek a teljes értékelésre gyakorolt hatása az Unióban gyártott „hagyományos” kötelek túlnyomó mennyisége miatt korlátozott marad. Másodsorban a hatályvesztési felülvizsgálat minden számítása a megfeleltethető termékfajták összevetésén alapult, amely figyelembe veszi a különböző nyersanyagokat. Ezért a számításokat nem torzítja a termékösszetételből származó különbség. Mindenesetre bármely olyan terméknek, amely például Dyneemát használ nyersanyagként, ugyanazok az alapvető fizikai és vegyi jellemzői, mint a vizsgált terméknek. Ezért ezt az állítást elutasították.

(20)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az India ellen fennálló intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(21)

Az Eurostat adatai alapján a vizsgált termék Indiából származó behozatala a vizsgálati időszak alatt elhanyagolható volt. A felülvizsgálati időszakban az Indiából származó behozatal volumene 31 tonna volt, ami kevesebb mint 0,1 %-a az uniós fogyasztásnak a felülvizsgálati időszak alatt:

(22)

Az ellenőrzött adatok alapján azonban a mintavételbe bevont három vállalat a vizsgált termékből az Eurostatban bejelentett mennyiségeknél jelentősen nagyobb mennyiséget szállított az Unióba a felülvizsgálati eljárás alatt. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az importőrök arról számoltak be, hogy az Indiából beszerzett vizsgált termék bizonyos mennyiségét nem bocsátották szabad forgalomba az Unió piacán, hanem vámszabad raktárba szállították, és tengerjáró hajók, valamint tengeri platformok számára értékesítették. A jelen vizsgálatban az egyik panaszos gyártó ismételten ezzel érvelt. Mivel a kikötői kereskedők nem működtek együtt a vizsgálatban, ez az állítás nem volt ellenőrizhető. Azonban a mintavételbe bevont exportáló gyártók által benyújtott vevőlista alapján kiderült, hogy a vevők többsége valóban az uniós kikötőkben működő hajózási, tengerészeti és part menti szolgáltató volt. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a statisztikai adatok és a bejelentett számadatok közötti eltérés ilyen eladásokra vezethető vissza.

(23)

Azt is meg kell említeni, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem utalt arra, hogy feltételezhetően vannak az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok. E tekintetben a kérelmező azt állította, hogy az Indiából származó műszálas kötél bizonyos mennyisége az 5609 KN vámtarifaszám alatt lépett be az Unióba (zsinegből, kötélből és hajókötélből vagy kábelből […] készült áru), amelyre nem vonatkoznak az intézkedések. A jelen vizsgálatban azonban a Bizottság nem talált olyan információt, amely ezt alátámasztotta volna.

(24)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a vizsgált termékből ténylegesen 31 tonnát importáltak Indiából az Unió vámterületére. Ami mintavételbe bevont három indiai gyártó általi, az uniós kikötőkbe irányuló ellenőrzött kiviteli eladásokat illeti, amelyek nem kerültek szabad forgalomba bocsátásra az Unió piacán, ezeket az értékesítéseket az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel részének kell tekinteni.

(25)

Mivel nem áll fenn Indiából az Unióba irányuló jelentős behozatali volumen, ez nem képezhette a dömping vagy a kár folytatódása valószínűsége reprezentatív elemzésének az alapját. Tekintettel arra, hogy a tényleges behozatal volumene ennyire csekély volt, nem állapítható meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Indiából származó káros dömping állt volna fenn. Ezért az elemzés arra irányult, hogy a fennálló intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(26)

A Bizottság megvizsgálta, hogy van-e az érintett országban olyan kihasználatlan gyártókapacitás, amely az intézkedések visszavonása esetén lehetővé tenné a dömpingelt kivitel újraindulását.

(27)

Megállapítást nyert, hogy a mintavételbe bevont három exportáló gyártó termelési kapacitása 2007 és a felülvizsgálati időszak között hirtelen emelkedett, míg ugyanakkor kapacitáskihasználtságuk csökkent. A három vállalat tartalékkapacitása a felülvizsgálati időszakban körülbelül az uniós fogyasztás 75 %-át tette ki. Ez arra utal, hogy az intézkedések esetleges lejárta esetén az Unióba irányuló kivitel volumene emelkedhet.

(28)

Ami műszálas kötelek egyéb indiai gyártóit illeti, ismert, hogy a Garware – az a vállalat, amelyik a mintavételi szakaszt követően beszüntette az együttműködést – fontos gyártó, és a hivatalos honlapja szerint jelentős gyártókapacitással rendelkezik. Ezen túlmenően a hatályvesztési felülvizsgálatra vonatkozó kérelem négy további nagy indiai gyártót sorol fel. Számos további indiai kis- és középvállalat is működik, amelyek főként a belföldi piacra termelnek. Mivel ezekkel az indiai gyártókkal nem alakult ki együttműködés, a gyártókapacitásuk nem ismert, feltehető azonban, hogy a rájuk vonatkozó tendenciák összevethetők az együttműködő vállalatokéval, és így ezek a gyártók is rendelkeznek további tartalékkapacitással.

(29)

A megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az összesített tartalékkapacitásukra vonatkozó adatokat a mintában szereplő összes indiai gyártó kétségbe vonta. Az adatokat azonban valójában maguk a vállalatok szolgáltatták, és azt helyszíni vizsgálatok keretében mindegyiküknél ellenőrizték. Ezeket az állításokat ezért el kellett utasítani.

(30)

A mintavételbe bevont három exportáló gyártónak jelentős a más harmadik országokba irányuló olyan kiviteli értékesítési volumene – ideértve az uniós kikötőkbe történő olyan eladásokat is, amelyek során az áru nem lép be az Unió vámterületére –, és ez a vizsgálati időszak alatt körülbelül 80 %-kal nőtt, így az exportáló gyártók felülvizsgálati időszak alatti összes eladásainak csaknem a felét teszi ki.

(31)

Az eredeti intézkedések elrendelése után gyakorlatilag leállt az Unióba irányuló tényleges behozatal. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mintavételbe bevont gyártóknak az uniós kikötőkbe irányuló kiviteli értékesítési volumene a vizsgálati időszak alatt jelentősen, 61 tonnáról 785 tonnára nőtt. Figyelemmel arra, hogy a tényleges uniós behozatali értékesítések részben ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül történnek, mint az uniós kikötők részére történő eladások, ez az uniós piac küszöbén észlelhető fokozódó jelenlét arra utalhat, hogy az intézkedések hiányában a mintavételbe bevont indiai gyártók – és talán mások is – rövid időn belül elkezdhetik a vizsgált termék jelentős mennyiségben történő értékesítését az uniós piacon.

(32)

Tekintettel az indiai gyártók fent említett kiviteli orientáltságára, valamint az uniós kikötőkben megfigyelhető növekvő jelenlétükre, megállapítható, hogy az intézkedések esetleges visszavonása esetén az Unióba irányuló indiai kivitel mennyisége nagy valószínűséggel jelentősen megnövekedne.

(33)

A felülvizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó rámutatott arra, hogy az indiai kivitel világszerte eloszlik a növekedési potenciállal bíró piacok között, így az Unióba irányuló kivitel az intézkedések hiányában sem jelentős mennyiségekkel indulna újra. El kell ismerni, hogy néhány indiai gyártó különböző piacokon valóban diverzifikált kiviteli értékesítéssel van jelen, ez azonban nem tekinthető elegendő indoknak ahhoz, hogy a fent említett megállapítások alapján levont következtetéseket megváltoztassa.

(34)

Indikatív dömpingszámítás készült a mintavételbe bevont három exportáló gyártó uniós kikötők részére történő ellenőrzött értékesítéseiről, amelyek – bár a más harmadik ország részére történő kiviteli értékesítés részének minősülnek – jól jelzik, hogy vám hiányában mennyi lenne az indiai műszálas kötél lehetséges ára. A rendes érték alapjai az indiai belföldi piaci árak voltak. Ezen adatok alapján a dömping meglétét a mintavételbe bevont három indiai gyártó közül kettőnél állapították meg. A dömpingkülönbözet mértéke átlagosan 10 %-ban került megállapításra, ami jelentősnek tekinthető, bár sokkal alacsonyabb az eredeti vizsgálatban megállapítottnál.

(35)

A mintavételbe bevont három exportáló gyártó által egyéb harmadik országok piacain (az uniós kikötői értékesítések kivételével) elért árak belföldi árakkal való összehasonlítása hasonló eredményt hozott, bár az ezen az alapon megállapított dömpingkülönbözetek alacsonyabbak voltak.

(36)

A vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó azt állította, hogy az Unióba irányuló indiai behozatal tekintetében nem állapítottak meg dömpinget. Ugyanakkor gyakorlatilag tényleges behozatal sem volt. A dömping azonban az uniós kikötők és a más harmadik országok számára történő eladások esetében egyaránt bebizonyosodott. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(37)

Egy másik érdekelt fél szerint az ebben a felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözetek – a meglévő vámszintekhez képest – nem tekinthetők jelentősnek, hiszen az Unió és Ázsia között jelentős a munkaerőköltségek különbsége. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a dömpingkülönbözet kiszámítása szempontjából az uniós munkaerőköltségek irrelevánsak.

(38)

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az exportáló gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy a fennálló intézkedések esetleges hatályvesztése esetén újraindítsák az Unióba irányuló kivitelt. Ami az árakat illeti, a mintába bevont két gyártóról megállapították, hogy más harmadik országokba dömpingelt áron szállítottak. Ezen túlmenően, figyelembe véve az együttműködést beszüntető Garware-t is, öt másik olyan nagy exportáló vállalat van felsorolva a panaszban, amelyekről a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy az egyéb harmadik országokba dömpingelt áron szállító vállalatokhoz hasonlóan járnak el.

(39)

Az indiai exportáló gyártók uniós kikötőkbe irányuló növekvő volumenű kiviteli értékesítései arra utalnak, hogy az uniós piac továbbra is a stratégiai érdeklődésük tárgyát képezi, ami a rendelkezésre álló hatalmas tartalékkapacitással együtt azt valószínűsíti, hogy az intézkedések megszűnése esetén újra jelentős mennyiséget exportálnának az Unióba. Az indiai exportáló gyártók harmadik országok piacain követett árképzési viselkedésére figyelemmel igen valószínű, hogy a kivitel újraindítása dömpingelt áron történne. Ezért a Bizottság következtetése az, hogy az intézkedések hatályának a lejárta valószínűleg a dömping megismétlődését eredményezné.

(40)

Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést képviselő uniós gyártók alkotják. Az uniós gyártók száma körülbelül negyvenre tehető.

(41)

Az a tizenöt uniós gyártó, amelyeknek a nevében a panaszos szövetség benyújtotta a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelmet, valamint három további uniós gyártó információkat nyújtott be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért minta kiválasztásához. A fenti (12) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazat kb. 40 %-át képviselő öt gyártóból álló mintát vizsgált meg részletesen. A minta a következő vállalatokból állt:

(42)

A (12) preambulumbekezdésben már említettek szerint, a tizennyolc együttműködő uniós gyártó a felülvizsgálati időszak során az uniós össztermelés 78 %-át képviselte.

(43)

A műszálas kötelek uniós fogyasztását az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség alapján határozták meg (ideértve az együtt nem működő uniós gyártók eladásait is, a panaszos szövetség becslése alapján), hozzáadva ehhez az Eurostat adatai alapján az Unióba érkező összes behozatalt.

(44)

A fenti alapon megállapítható, hogy a vizsgálati időszak alatt az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent. Különösen a 2006 és 2007 közötti 16 %-os növekedést követően csökkent a fogyasztás, 2007 és a felülvizsgálati időszak között 20 %-kal.

(45)

A (21) preambulumbekezdésben említettek szerint, a fennálló hatékony dömpingellenes intézkedések következtében az Unióba irányuló tényleges indiai behozatal a vizsgálati időszakban elhanyagolható volt.

(46)

A (22) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azonban az indiai gyártók jelenléte fokozódik az uniós piac küszöbén a vámkezelés alá nem eső uniós kikötők részére történő kiviteli eladások útján, amelyek így mentesek az említett dömpingellenes vámok hatálya alól.

(47)

Mivel az Unióba irányuló tényleges indiai behozatal elhanyagolható volt, az ár-összehasonlításra az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel árai (ideértve a dömpingellenes vámok hatálya alá nem tartozó uniós kikötők részére értékesített kivitelt is) és a mintavételbe foglalt uniós gazdasági ágazati gyártók uniós értékesítésének az árai között került sor.

(48)

Ezen az alapon az került megállapításra, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitel eladási árai jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Az így megállapított árkülönbözet elérte a 46 %-os szintet, és átlagosan 18 %-os volt.

(49)

Az egyéb harmadik országokba irányuló indiai kivitelértékesítések értéke több mint 30 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak alatt. Az ilyen értékesítések a felülvizsgálati időszak alatt a mintába bevont indiai exportáló gyártók összes forgalmának közel felét tették ki.

(50)

Az uniós piacon tapasztalható 7 %-os fogyasztáscsökkenés ellenére az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a vizsgálati időszak alatt 18 %-kal nőtt. Így ezeknek a behozataloknak a piaci részesedése 17 %-ról 22 %-ra nőtt.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó behozatal 46 %-kal nőtt, és 8,6 %-os piaci részesedést ért el (a 2006. évi 5,5 % helyett). Bár a termékfajták szerint nem bontott Eurostat-adatok általános jellege következtében pontos összehasonlítás nem készíthető, megállapítható, hogy az Unióba irányuló kínai behozatal átlagára jóval magasabb, mint az indiai kiviteli értékesítések átlagára. Emellett pedig a kínai behozatal átlagára láthatólag összhangban van az uniós gazdasági ágazat áraival.

(52)

A Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) származó és az Unióba irányuló behozatal piaci részesedése tartósan a 3 %-os szint körül maradt a vizsgálati időszak során. E behozatalok volumene is 6 %-kal csökkent, összhangban a szűkülő fogyasztással.

(53)

Az összes többi harmadik országból származó behozatal a vizsgálati időszak során a műszálas kötél uniós piacának kevesebb mint 2 %-át képviselte.

(54)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében felsorolt valamennyi kármutatót elemezte. Ami az uniós gyártók értékesítési volumenének és piaci részesedésének mutatóit illeti, ezeket a Bizottság az összes uniós gyártóra, azaz az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan összegyűjtött adatok alapján elemezte. A vizsgálat alapját az összes többi kármutató tekintetében a mintába bevont uniós gyártók által benyújtott információk képezték, amelyeket az egyes vállalatok telephelyein a (15) preambulumbekezdésben említettek szerint ellenőriztek. Ahogyan azt a (12) preambulumbekezdés már leírta, az öt uniós gyártó közül egy a vizsgálati időszak alatt kezdte meg a működését, így ennek az adatait nem vették figyelembe a kármutatók tendenciáinak elemzése során, az említett tendenciák torzításainak elkerülése érdekében.

(55)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítései a vizsgálati időszak során jelentősen, 12 %-kal csökkentek. A (44) preambulumbekezdésben már említettek szerint az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt, és 2007-től különösen hirtelen zuhanás következett be. Ki kell emelni, hogy az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene nagyobb ütemben csökkent, mint a fogyasztás visszaesése:

(56)

Az előző preambulumbekezdésben és a fenti táblázatban vázolt fejlemények 2006 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a csökkenését eredményezték. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a csökkenése folyamatos volt, a visszaesés mértéke pedig 4,6 százalékpontot tett ki.

(57)

Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének fenti zuhanása nagyrészt a kínai behozatal megnövekedett piaci részesedésének volt köszönhető (lásd az (50) preambulumbekezdést).

(58)

Összhangban az értékesítési volumenek alakulásával, a mintavételbe bevont uniós gyártók gyártási volumene hasonlóképpen csökkent: a vizsgálati időszak alatt 17 %-kal. Ugyanezen időszak alatt a gyártókapacitás 5 %-kal nőtt. Ez 2008 és a felülvizsgálati időszak között a kapacitáskihasználás 20 %-os csökkenéséhez vezetett:

(59)

Ami a készleteket illeti, a műszálaskötél-gyártók általában igen alacsony szinten tartják a készleteiket, mivel a gyártás nagy része megrendelésre történik. Megfigyelhető, hogy a vizsgálati időszak alatt a készletek átlagos nagysága csökkenést mutatott, különösen a felülvizsgálati időszak alatt, és ennek a fő oka a műszálas kötél gyártási volumenének a csökkenése volt.

(60)

A mintába bevont uniós gyártók által az Unióban értékesített hasonló termék átlagára bizonyos mértékig nőtt a vizsgálati időszak során, különösen 2007 és a felülvizsgálati időszak között:

(61)

Meg kell jegyezni azonban, hogy a fenti eladási ár valamennyi terméktípus alapján – ideértve a legértékesebb műszálas kötelet is, például a Dyneema nevű nyersanyagból készült műszálas köteleket is – került kiszámításra E különféle termékfajták ára között igen magas az eltérés (lásd a (19) preambulumbekezdést). Az elmúlt években az uniós gazdasági ágazat növelte a magasabb értékű termékek gyártását. Így az ilyen műszálas kötelek növekvő részesedést mutatnak a gyártók termékkínálatában. Részben a termékösszetételben bekövetkezett, említett közelmúltbeli változások okozták az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárának a növekedését.

(62)

A mintába bevont uniós gyártók részben a fennálló hatékony intézkedéseknek köszönhetően, részben pedig a termékösszetételük diverzifikációja következtében voltak képesek stabil és egészséges nyereségességi szintet fenntartani a vizsgálati időszak alatt.

(63)

A beruházások szintje 2006-ban és 2007-ben viszonylag magas volt, ezt követően pedig a korábbi összeg felére esett vissza. A felülvizsgálati időszak során valójában nem történtek beruházások.

(64)

A befektetések megtérülése a vizsgálati időszak során a stabil nyereségességi tendenciával összhangban szintén növekedett.

(65)

A mintába bevont uniós gyártók pénzáramlása a vizsgálati időszak során viszonylag stabil szinten maradt:

(66)

A mintába bevont uniós gyártók foglalkoztatási helyzete 2006 és 2008 között előnyösen változott. 2008 és a felülvizsgálati időszak között azonban a zuhanó piaci kereslet következtében csökkent a foglalkoztatás. A kereslet csökkenése a gyártás visszaesésével járt, és a termelékenységet is csökkentette 2008 és a felülvizsgálati időszak között. Az egy dolgozóra jutó éves munkaerőköltség 2008-ig növekedett, majd pedig a felülvizsgálati időszak alatt kis mértékben csökkent.

(67)

2006 és felülvizsgálati időszak között, míg az uniós fogyasztás 7 %-kal csökkent (lásd a (44) preambulumbekezdést), az uniós gazdasági ágazatnak uniós piacot érintő értékesítési volumene 12 %-kal esett vissza, és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 6 százalékponttal csökkent (lásd az (55) és (56) preambulumbekezdéseket). Másrészről viszont míg a tényleges indiai behozatal volumene a fennálló intézkedések következtében elhanyagolható maradt, a más országokból származó behozatal volumene 18 %-kal nőtt (leginkább a kínai behozatalnak köszönhetően), és további 5 százalékponttal növekedett a piaci részesedése (lásd a fenti (50) preambulumbekezdést). Így megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot jobban érintette a fogyasztás visszaesése, és az így jelentősebb veszteséget szenvedett el az értékesítési volumenében, mint a többi piaci szereplő.

(68)

Mivel a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából származó vizsgált termék behozatala elhanyagolható volt, a tényleges indiai behozatal tekintetében a dömpingkülönbözetet nem lehetett meghatározni. Meg kell jegyezni azonban, hogy az uniós kikötőkbe irányuló, vámkezelés alól mentes indiai kivitel jelentősen növekedett, és az említett eladások egy részére dömpingelt áron került sor.

(69)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig a korábbi dömping következményeit heveri-e ki. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatnak már nagyrészt sikerült felépülnie a fenti hatások alól, mivel már hosszú ideje eredményes dömpingellenes intézkedések kerültek bevezetésre.

(70)

Annak a ténynek köszönhetően, hogy az Indiából származó műszálas kötelek behozatalára vonatkozóan tényleges dömpingellenes vámok vannak hatályban, az uniós gazdasági ágazatnak láthatólag nagyrészt sikerült felépülnie a múltbéli káros dömping hatásai alól.

(71)

Nem állítható mindazonáltal, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd. Bár az uniós gyártók pénzügyi teljesítményére vonatkozó bizonyos kármutatók – nevezetesen a nyereségesség, a befektetések megtérülése és a pénzáramlás – látszólag viszonylag stabil képet mutatnak, más kármutatók – különösen az értékesítési volumen, a piaci részesedés, a gyártás- és kapacitáskihasználás, valamint a befektetések – egyértelműen azt jelzik, hogy a felülvizsgálati időszak végén az uniós gazdasági ágazat még mindig veszélyeztetett helyzetben van. A vizsgálat megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően egy indiai gyártó azt állította, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett kárt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni: senki sem állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett volna a felülvizsgálati időszakban. Ehelyett a felülvizsgálat megállapításai alapján levont következtetés szerint néhány mutató stabil képet mutatott, ugyanakkor más mutatók tekintetében a kár jelei mutatkoztak.

(72)

Néhány fél szerint egyes kármutatók negatív tendenciáját nem az indiai behozatal, hanem a gazdasági világválság és a kínai behozatal megnövekedett piaci részesedése okozta. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy egyes mutatók negatív alakulása nem a szinte nem is létező indiai behozatalnak volt betudható. Ezen túlmenően meg lett vizsgálva a kínai behozatal növekedése is, és ez nem befolyásolja a káros dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzést.

(73)

Az uniós gazdasági ágazat általános életképességét illetően meg kell jegyezni, hogy a magasabb értékű termékek fokozatos piaci bevezetése – mind az uniós piacon, mind pedig harmadik országok piacain – láthatólag segíti az uniós gazdasági ágazat hosszú távú versenyképességét, figyelemmel arra, hogy jelenleg a világpiacon csak néhány gyártó állít elő ilyen magas minőségű műszálas kötelet.

(74)

A (25) preambulumbekezdésben említettek szerint, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az Indiából származó behozatal elhanyagolható mennyiségű volt, az elemzés a dömping és a kár megismétlődésének a lehetőségére összpontosított.

(75)

Amint azt a Bizottság a fenti (26)–(28) preambulumbekezdésekben már kifejtette, az indiai exportáló gyártók hatalmas tartalékkapacitással rendelkeznek. Ezen túlmenően, a (30)–(32) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint, az indiai gyártók erősen azt tűzték ki célul és arra törekednek, hogy termékeiket nagy mennyiségben értékesítsék az kiviteli piacokon. Ezen kívül – a (31) preambulumbekezdésben említettek szerint – az indiai gyártók erőteljesen és egyre inkább jelen vannak az uniós kikötőkben. A fenti indokok alapján megállapítható, hogy az Indiából az Unióba irányuló behozatal esetében nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az behozatal mennyisége rövid időn belül jelentősen megnövekedne.

(76)

A (34) és (35) preambulumbekezdések szerint intézkedések hiányában valószínű, hogy az indiai behozatal dömpingelt árakon indulna újra. Továbbá – a (47) és (48) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint – a Bizottság azt is megállapította, hogy az a tény, miszerint az indiai gyártók eladási árai átlagosan 18 %-kal alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazaté (és az ilyen árkülönbözet akár a 46 %-ot is elérheti) arra utal, hogy az intézkedések hiányában az indiai gyártók valószínűleg az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb árakon exportálnák a vizsgált terméket az Unió piacára, azaz feltehetőleg az uniós gyártók eladási árai alá kínálnának.

(77)

A fentiek fényében megállapítható, hogy az intézkedések hiányában nagy lenne a valószínűsége annak, hogy újrainduljon a vizsgált termék Indiából származó, jelentős mennyiségű behozatala, olyan árakon, amelyek jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnának.

(78)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazat viszonylag veszélyeztetett helyzetére, amelyet a (71) és (72) preambulumbekezdések ismertetnek, az uniós áraknak alákínáló dömpingelt indiai behozatal tömeges megjelenésének a lehetősége valószínűleg kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak. Nevezetesen a dömpingelt behozatal jelentős mennyiségben történő újraindulása feltehetően tovább csökkentené az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését és eladási volumenét, ami termeléscsökkenéshez és a foglalkoztatás visszaeséséhez vezetne. Ez pedig – az uniós gyártók eladási árainak alákínáló behozatal jelentős mértékű árnyomásával együtt – az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének gyors és súlyos romlásához vezetne.

(79)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben az intézkedések hatálya lejár, a vizsgált termék Indiából származó újbóli dömpingelt behozatala következtében a kár valószínűleg megismétlődik.

(80)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes volna-e az Unió egészének érdekeivel.

(81)

Az uniós érdek meghatározásának az alapja az összes különféle érintett, így az uniós gazdasági ágazat, a szóban forgó termék importőrei, kereskedői, nagykereskedői és ipari felhasználói érdekeinek az értékelése volt.

(82)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió egésze érdekeivel. A jelen vizsgálat emellett hatályvesztési felülvizsgálat, így olyan helyzetet elemez, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban.

(83)

Ezen az alapon a vizsgálat arra irányult, hogy a dömping megismétlődésének valószínűségére és a kár megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az Uniónak ebben az esetben nem áll érdekében az intézkedések fenntartása.

(84)

Az (56) és (73) preambulumbekezdésekben már említettek szerint az uniós gazdasági ágazat képes volt fenntartani jelentős, bár szűkülő piaci részesedését, ugyanakkor viszont diverzifikálta a termékösszetételét azáltal, hogy bevezette a magasabb minőségű műszálas kötelek gyártását. Így megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat strukturálisan életképes maradt.

(85)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatban a (70)–(72) preambulumbekezdésekben megállapított következtetésekre és a kár megismétlődésének lehetőségével kapcsolatos elemzésre vonatkozó, a (74)–(79) preambulumbekezdésekben tárgyalt érvekre, az is megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete feltehetőleg jelentősen romlana, ha a dömpingellenes vám hatályát vesztené, és ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(86)

Sőt, tekintettel a vizsgált termék Indiából történő behozatalának várható volumenére és áraira, ez az uniós gazdasági ágazat számára komoly veszélyt jelentene. A (78) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az ilyen behozatal az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének, értékesítési volumenének és foglalkoztatási szintjének további csökkenéséhez vezetne, és az árait is lenyomná, ami az eredeti vizsgálatban tapasztalt negatív szinthez hasonló mértékűre csökkentené az ágazat nyereségességét.

(87)

A fentiekre tekintettel és az ellenkezőkre utaló jelek hiányában megállapítást nyert, hogy a hatályos intézkedések fenntartása nem lenne ellentétes az uniós gazdasági ágazat érdekével.

(88)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki tíz független importőr/kereskedő részére. E vállalatok közül csak egy válaszolt, és ez kifogásainak adott hangot az üggyel kapcsolatban. Mivel azonban az adott vállalat egy műszálas kötelet gyártó indiai vállalathoz kapcsolódik, nem tekinthető független importőrnek. Mivel a vállalat kapcsolatban álló importőr, az érdekei elválaszthatatlanok a kapcsolatban álló indiai gyártója érdekeitől.

(89)

Ilyen körülmények között megállapítható, hogy nem áll fenn olyan kényszerítő erejű ok, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az intézkedések fenntartása nagymértékben negatív hatással lenne az érintett független importőrökre/kereskedőkre.

(90)

A Bizottság levelet küldött a vizsgált termék felhasználóit tömörítő ágazati szövetség részére. A kérdőívre egyetlen felhasználó sem nyújtott be teljes választ, és a szövetségtől sem érkezett írásbeli beadvány.

(91)

Figyelemmel a felhasználók együttműködésének hiányára és arra a tényre, hogy a dömpingellenes intézkedések hatásai elhanyagolhatók lehetnek a fő felhasználó ágazatok – így a hajóépítés, a gépészet és a tengeri platformok üzemeltetése – egyéb költségeihez viszonyítva, megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása ezekre a felhasználókra nézve nem jár jelentősen negatív hatással.

(92)

Az intézkedések fenntartásától annak biztosítása várható, hogy az uniós piacon a dömpingelt indiai behozatal rövid időn belül nem indul újra jelentős mennyiségben. Így az uniós gazdasági ágazat továbbra is élvezheti az uniós piac versenyfeltételeit, csökken a gyárbezárások és a foglalkoztatás visszaesésének a veszélye. A kedvező hatások továbbá várhatóan biztosítják annak a feltételeit is, hogy az uniós gazdasági ágazat fejlettebb technológiai hátterű, innovatív termékeket fejlesszen ki új, speciális alkalmazások számára.

(93)

Meg kell jegyezni azt is, hogy az importőrök/kereskedők és az uniós felhasználók érdekeinek vizsgálata után sem merült fel olyan kényszerítő erejű ok, amely az intézkedések fenntartásának jelentős negatív hatására utalna.

(94)

Az intézkedések fenntartásának az uniós piac különböző szereplőire gyakorolt hatására vonatkozóan tett következtetések alapján az intézkedések fenntartása a Bizottság következtetése szerint nem ellentétes az Unió érdekével.

(95)

Figyelemmel a fentiekre, azaz többek között az indiai gyártók hatalmas tartalékkapacitására, erős kiviteli orientáltságukra, az uniós piac küszöbén fennálló növekvő jelenlétükre és a harmadik országok piacaira irányuló kiviteli értékesítéseik áraira, amelyek a rendes értéknél alacsonyabbak és jóval az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak a felülvizsgálati időszak során, továbbá tekintettel az uniós gazdasági ágazat viszonylag veszélyeztetett helyzetére, valószínűsíthető, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az Indiából származó káros dömping újraindulna.

(96)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényezőkről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottságnak a meglévő intézkedések jelenlegi formában történő fenntartására kíván javaslatot tenni. A felek arra is kaptak lehetőséget, hogy ismertessék a nyilvánosságra hozatalt követően megtenni kívánt észrevételeiket, azonban egyik fél sem nyújtott be olyan észrevételt, amely a fenti megállapítások megváltoztatását indokolta volna. A megállapítások nyilvánosságra hozatalára vonatkozó állításokkal e rendelet megfelelő preambulumbekezdései foglalkoznak.

(97)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az 1736/2004/EK rendeletben kivetett dömpingellenes vámokat fenn kell tartani.

(98)

Mindazonáltal – és emlékeztetve arra, hogy a káros dömping megismétlődésének a veszélye megállapítást nyert – ezt az eljárást sajátos körülmények jellemzik, nevezetesen az, hogy a fennálló intézkedések már régóta hatályban vannak, és azokat egyszer már meghosszabbították, továbbá hogy az Indiából származó tényleges behozatal mennyisége – a (21)–(24) preambulumbekezdésekben foglaltak szerint – nagyon alacsony. Ezeket a tényeket megfelelően tükröznie kell a tovább kiterjesztett dömpingellenes intézkedések időtartamának is, amelynek három évnek kell lennie. A nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező kijelentette, hogy az intézkedéseket öt évre kellene kiterjeszteni, a rövidebb kiterjesztés melletti fenti érvelés pedig alaptalan.

(99)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint az intézkedések kiterjesztése általában egy ötéves időszakra történik. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak végén még mindig törékeny helyzetben volt: az eredeti vizsgálat szerint hosszú időn keresztül pénzügyi nehézségei voltak. Következésképpen a káros dömping következményeiből még nem sikerült teljesen kilábalnia. Néhány kármutató azonban azt mutatta, hogy az intézkedések elrendelése már lehetővé tette néhány tényező alapvető javulását. Ennek a bonyolult helyzetnek az elemzéséből arra lehet következtetni, hogy a káros dömping múltbeli hatásaiból való teljes és tartós kilábalásra valószínűleg a szokásos öt évnél rövidebb idő alatt fog sor kerülni. A vizsgálat alapján – figyelembe véve a teljes kár elemzését és a meglévő intézkedések melletti valószínű piaci fejleményeket – egy hároméves időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdaságilag és pénzügyileg teljes egészében felépüljön. Ezen okok miatt nem tűnik szükségesnek az intézkedések hosszabb időtartamra való fenntartása.

(100)

Így megállapítást nyert, hogy mivel a vizsgálat megállapításai nem támasztják alá teljes mértékben az intézkedések teljes ötéves időszakra szóló meghosszabbítását, az intézkedések időtartamát három évre kell korlátozni.

(101)

Az e rendelet 1. cikkében meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt az eredeti vizsgálat megállapításai alapján állapították meg. Így ez a vám a vizsgálat során az érintett vállalat tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezt a vámtételt (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) tehát kizárólag az Indiából származó és az érintett vállalat mint külön jogi személy által előállított termékek behozatalaira kell alkalmazni. Az 1. cikkben kifejezetten nem említett bármely más vállalat – beleértve a kifejezetten említett egy vállalattal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által előállított behozott termékekre ezek a vámtételek nem biztosíthatók; ezekre a termékekre az országos szintű vámot kell alkalmazni.

(102)

Az említett vállalatspecifikus dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell haladéktalanul benyújtani, mellékelve minden fontos információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi és az kiviteli értékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával ennek megfelelően módosítják,