9.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 325/1

(1)

A 2009/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) VIII. mellékletének második bekezdése értelmében a B1 adatkészlet („Tengeri szállítás a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa, az áru típusa és a reláció szerint”) összegyűjtésének feltételeit a Tanács a Bizottság javaslatára dönti el a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló, 1995. december 8-i 95/64/EK irányelv (3) 10. cikke szerint előírt hároméves átmeneti időszak során végzett kísérleti tanulmány eredményeinek figyelembevételével.

(2)

A 95/64/EK irányelv alapján végzett munka tapasztalatairól szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentés (bizottsági jelentés) szerint a részletes adatok gyűjtése megvalósíthatónak és elfogadható költségűnek tűnik az ömlesztett és a félig ömlesztett rakomány esetében. Ugyanakkor komoly nehézségek merülnek fel a konténerekre és a fel- és legördülő forgalomra vonatkozó adatok összeállítása tekintetében. Helyénvaló volt megvizsgálni az említett irányelv hatályának a 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt további információelemekre való kiterjesztésének lehetőségét, amire csak azt követően kerülhetett sor, amikor már több tapasztalat állt rendelkezésre a meglévő változók gyűjtésével kapcsolatban, és a jelenlegi rendszer kellőképpen kiforrott. Az árukra vonatkozó információkkal kapcsolatban tekintettel kell lenni az NST/R (A szállítási statisztika standard áruosztályozási rendszere, felülvizsgálva 1967-ben) esetleges felülvizsgálataira.

(3)

A meglévő adatgyűjtési rendszer – a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló 95/64/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról és mellékleteinek módosításáról szóló, 2005. március 4-i 2005/366/EK bizottsági határozattal (4) bevezetett módosítások végrehajtásával és az Unió 2004-es és 2007-es kibővítésével szükségessé váló földrajzi kiterjesztéssel együtt – kiforrottnak tekinthető.

(4)

A Bizottság (Eurostat) részére az irányelv alapján adatot szolgáltató tagállamok jelentős része a B1 adatkészletet rendszeresen önkéntes alapon készítette el a Bizottság (Eurostat) számára az NST/R osztályozás szerint.

(5)

A bizonyos áruszállítási módokra vonatkozó egységes NST 2007 áruosztályozás létrehozásáról szóló 2007. november 7-i 1304/2007/EK bizottsági rendelet (5) bevezette az NST 2007-et (A szállítási statisztika standard áruosztályozási rendszere, 2007), mint a tengeren, közúton, vasúton és belvízi úton szállított áruk egységes osztályozási rendszerét. Az osztályozást a 2008-as adatokra vonatkozó 2008-as referenciaévtől kell alkalmazni. Az adatoknak az NST/R osztályozás szerinti árutípusonkénti összeállításával kapcsolatos, a bizottsági jelentésben szereplő legfőbb problémák az NST 2007 bevezetésével megoldódtak. Következésképp az esetek túlnyomó többségében a B1 adatkészlet összegyűjtése semmilyen többletterhet nem fog jelenteni az adatszolgáltatók számára.

(6)

A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendelettel (6), a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) és a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló, 2006. szeptember 6-i 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban az árutípusonként történő adatgyűjtés kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi európai szállítási statisztikák esetében, a tengeri szállítás esetében viszont önkéntes. A szállítási módok közötti lehető legjobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében valamennyi szállítási móddal kapcsolatos európai statisztikát egységes fogalmak és szabványok szerint kell gyűjteni.

(7)

A B1 adatkészlet elküldése a Bizottság (Eurostat) részére 2011-től válik kötelezővé, ami megfelelő hosszúságú időszakot hagy a tagállamoknak, amely alatt az önkéntes adatszolgáltatás felhasználható lesz a szükséges tesztek és kiigazítások elvégzésére.

(8)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009/42/EK irányelv végrehajtásának egyes részletes szabályai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(9)

A 2009/42/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”;

2.

A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”;

3.

Az 5. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”;

4.

A 10. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;

5.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság 2010. december 29-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb 6 hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 10b. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(2)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 10b. és a 10c. cikk határozza meg.

10b. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazást.

(2)   A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni.

(3)   A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

10c. cikk

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ellen

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép.

Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.

(3)   Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.”;

6.

A VIII. melléklet második bekezdését el kell hagyni.