17.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/1

(1)

A Tanács dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) az 1467/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések). A kivetett vám szintje 22,9 %-ig terjedt, ami a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó behozatal esetében 184 EUR/tonnának felelt meg.

(2)

Az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése szerinti, „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatot követően a Tanács a 2167/2005/EK rendelettel (3) módosította az 1467/2004/EK rendeletet.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz 2009. május 13-án kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a polietilén-tereftalát teljes uniós termelésének jelentős részét – ez esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében a Plastics Europe Polietilén-tereftalát Bizottsága nyújtotta be.

(4)

Az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránti kérelem azon az indokon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2009. augusztus 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(6)

Meg kell említeni, hogy 2009. szeptember 3-án a Bizottság bejelentette az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes eljárás (6) és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (7) 10. cikke szerinti szubvencióellenes eljárás (8) megindítását az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből származó egyes PET-ek behozatala vonatkozásában is.

(7)

A Tanács a 2010. szeptember 29-én kihirdetett 857/2010/EU rendelettel (9) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára. A Bizottság ugyanakkor megszüntette a dömpingellenes eljárást (10).

(8)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(9)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a felülvizsgálat megindításáról a panaszos gyártókat, más ismert uniós gyártókat, az importőröket/kereskedőket, az ismerten érintett felhasználókat és szövetségeiket, az exportáló gyártókat, valamint az érintett exportáló országok képviselőit. A Bizottság arra is lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejthessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül.

(10)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(11)

Tekintettel az uniós gyártók, az exportáló gyártók és az importőrök nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően célszerűnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fentiekben felsorolt feleket, hogy a vizsgálat indításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(12)

Tizennégy uniós gyártó nyújtotta be a kért információkat, és járult hozzá a mintába történő felvételéhez. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság öt olyan uniós gyártóból álló mintát választott, melyek az összes együttműködő uniós gyártó az EU-ban független vevőkkel megvalósuló értékesítéseinek 65 %-át képviselték.

(13)

Mivel mindössze két kínai exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, nem volt szükséges mintát kiválasztani.

(14)

Mindössze egy importőr nyújtotta be a kért információkat, és járult hozzá a mintába történő felvételéhez. Ennek következtében nem volt szükség mintavételre a független importőrök esetében.

(15)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett uniós gyártóknak, az exportáló gyártóknak, valamennyi ismert érintett felhasználónak és szállítónak, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Az Amerikai Egyesült Államok (a tervezett analóg ország) ismert gyártóinak is küldtek kérdőíveket.

(16)

A mintába felvett öt uniós gyártótól, hét, az Unióban működő felhasználótól, három nyersanyagszállítótól és két amerikai gyártótól érkezett vissza kitöltött kérdőív. Emellett hét együttműködő uniós gyártó adta meg a kárelemzéshez kért általános adatokat. A kínai exportáló gyártók ugyanakkor nem válaszoltak a kérdőívre.

(17)

A vizsgálat folyamán a mintába felvett öt uniós gyártó egyike nem tudott minden kért adatot megadni, ezért a mintát négy gyártóra kellett szűkíteni, akik az összes együttműködő gyártó értékesítésének 47 %-át képviselték.

(18)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(19)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, azaz a Kínából származó, az ISO 1628-5 szabvány szerint legalább 78 ml/g viszkozitási számú, jelenleg a 39076020 KN-kóddal besorolt polietilén-tereftaláttal (a továbbiakban: PET).

(20)

A felülvizsgálat megerősítette az eredeti vizsgálat megállapítását, miszerint az érintett termék és az exportáló gyártók által gyártott és a belföldi piacon vagy harmadik országokban eladott termékek, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználásuk is azonos. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(21)

A fentieknek megfelelően nem volt szükséges mintavétel a kínai exportáló gyártók esetében.

(22)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(23)

Mivel Kínából nem érkezett jelentős volumenű behozatal az Európai Unióba, ez nem képezhette alapját a dömpingre vonatkozó reprezentatív megállapításoknak. Emiatt nem lehetett dömpingszámítást végezni a Kínából származó export árai alapján, ezért a vizsgálat a dömping megismétlődésének valószínűségére irányult.

(24)

Minthogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, az alábbi következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodnak, vagyis az Eurostat adataira és a felülvizsgálati kérelemre.

(25)

Mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem tanúsított együttműködést, egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország belföldi árait hasonlították össze a Kínából harmadik országokba irányuló export áraival, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően.

(26)

Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaság, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg országból más országokba (beleértve az Uniót is) történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot is.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az Amerikai Egyesült Államokat jelölték meg a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték meghatározásához megfelelő lehetséges analóg országként, és az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Erre vonatkozóan egyik féltől sem érkezett megjegyzés vagy ellenvetés. Az eredeti vizsgálatban is az Amerikai Egyesült Államokat használták analóg országként. Ezért megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államok megfelelő analóg ország.

(28)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a rendes értéket az analóg országban működő gyártóktól kapott ellenőrzött információk alapján, vagyis az Egyesült Államok belföldi piacán rendes kereskedelmi forgalomban értékesített termékfajtákért fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(29)

Következésképpen a rendes értéket az amerikai együttműködő gyártók által a független vásárlók felé felszámított belföldi értékesítési árak súlyozott átlagában állapították meg.

(30)

Először azt ellenőrizték mindkét együttműködő amerikai exportáló gyártó esetében, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívak voltak-e hasonló termékük belföldi értékesítései, azaz elérték-e az Európai Unióba exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. A két amerikai gyártó vizsgálati időszak alatti belföldi értékesítéseit kellőképpen reprezentatívnak találták.

(31)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt úgy állapították meg, hogy az Egyesült Államok piacán értékesített hasonló termék esetében meghatározták a felülvizsgálati időszak során a független vevőknek értékesített nyereséges belföldi eladások arányát.

(32)

Mivel a hasonló termék nyereséges eladásainak volumene a hasonló termék teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 80 %-át tette ki, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján számították ki, a nyereséges eladások súlyozott átlagát véve alapul.

(33)

A fentiekben ismertetetteknek megfelelően jelentős importvolumen hiányában és a kínai exportáló gyártók együttműködésének elmaradására tekintettel az exportárat a Kínából az ország három legfontosabb exportpiacára (Japán, Ukrajna, USA) irányuló export mennyiségére és értékére vonatkozó kínai exportstatisztikából származó adatok alapján határozták meg, mivel az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ez volt a legmegfelelőbb, rendelkezésre álló információ. Az e piacokra irányuló export a vizsgált termék kínai exportjának mintegy 50 %-át tette ki.

(34)

A kínai exportstatisztikából származó adatok alapján az említett harmadik országokba irányuló export árai alacsonyabbak voltak, mint a Kínára vonatkozóan meghatározott rendes érték. A vizsgálat valójában megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt ez az árkülönbség általában 14 % és 38 % között mozgott. Mindez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Európai Unióba irányuló export dömpingjének valószínűsíthető megismétlődését jelzi.

(35)

A termelésre és a kapacitásra vonatkozó egyéb információk hiányában az elemzést az alaprendelet 18. cikkének megfelelően végezték, a felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján.

(36)

A rendelkezésre álló információk alapján és az ezekkel ellentétes tényeket bizonyító információk hiányában a kínai termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban 16 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszak alatt a kapacitáskihasználás mintegy 72 %-os szintet ért el. A szabad kapacitás tehát jelentős volt, meghaladta a 700 000 tonnát. E szabad kapacitás aktiválásával a kínai termelés az uniós fogyasztás 23 %-át tudná kiszolgálni.

(37)

Emellett, mivel a kínai termelési kapacitás várhatóan a belföldi kereslet növekedésénél jóval nagyobb arányban fog nőni, feltételezhető, hogy a megnövekedett termelés nagy részét exportra szánják.

(38)

Mivel a vizsgált terméknek a kínai fő exportpiacokon felszámított exportárai a felülvizsgálati időszak során megállapított rendes érték alatt maradnak, valamint a növekvő szabad kapacitás alapján valószínű, hogy az EU-ba irányuló kínai export volumene az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megnőne, dömpingelt árak mellett.

(39)

A fentiekre tekintettel az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a dömping megismétlődésének valószínűsége.

(40)

A felülvizsgálati időszak alatt 17 gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. E gyártók termelését (amelyet az együttműködő gyártóktól begyűjtött információk, a többi uniós gyártó esetében pedig a felülvizsgálat iránti kérelemből származó adatok alapján határoztak meg) ezért uniós termelésnek lehet tekinteni az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(41)

E 17 gyártóból 12 gyártó működött együtt teljes mértékben a vizsgálatban. E 12 gyártóról megállapították, hogy a hasonló termék teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, jelen esetben több mint 80 %-át képviselték. Így a 12 együttműködő gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot, és a továbbiakban rájuk mint uniós gazdasági ágazatra hivatkozunk. A fennmaradó uniós gyártókra a továbbiakban egyéb uniós gyártókként hivatkozunk. Ezek az egyéb uniós gyártók a panaszt nem támogatták aktívan, de nem is kifogásolták.

(42)

A kár elemzése céljából a kármutatókat a következő két szinten állapították meg:

(43)

Meg kell jegyezni, hogy a PET uniós piacát a gyártók viszonylag magas száma jellemzi, amelyek általában az Európai Unión kívüli központtal rendelkező nagyobb cégcsoportokhoz tartoznak. A piacon egységesedési folyamat zajlik számos közelmúltbeli cégfelvásárlással és cégbezárással. Például 2009 óta bezártak a Tergal Fibers (Franciaország), az Invista (Németország) és az Artenius (Egyesült Királyság) PET-gyárak, míg az Indorama átvette az Eastman korábbi gyárait az Egyesült Királyságban és Hollandiában.

(44)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiségek, az uniós piacra érkező import volumenére vonatkozó Eurostat-adatok, a többi uniós gyártó esetében pedig a felülvizsgálati kérelmen alapuló számítások alapján határozták meg.

(45)

A vizsgált termék uniós fogyasztása 2006 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal nőtt. Részletesebben: a látható kereslet 8 %-kal nőtt 2007-ben, 2007 és 2008 között némileg (2 százalékponttal) csökkent, 2008 és a felülvizsgálati időszak között pedig további 5 százalékponttal nőtt.

1.   táblázat

(46)

Az érintett termék EU-ba irányuló dömpingelt behozatalának volumene a figyelembe vett időszakban viszonylag alacsony maradt, sőt, csökkent is. A felülvizsgálati időszakban elérte a 13 483 tonnát, ami 0,4 %-os piaci részesedésnek felelt meg. A kínai behozatal ára 2006 és 2008 között viszonylag stabil maradt, majd a felülvizsgálati időszakban meredeken visszaesett CIF-szinten 897 EUR/tonnára, vagyis a 2008-as árakhoz képest 12 százalékponttal csökkent.

2.   táblázat

(47)

A fentiekben a (6) és az azt követő preambulumbekezdésekben említetteknek megfelelően a jelenlegi felülvizsgálattal párhuzamosan dömpingellenes és szubvencióellenes eljárást indítottak az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből származó PET behozatalával szemben.

(48)

Az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből az EU-ba irányuló behozatal volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 304 202 tonnát, ami 10,2 %-os piaci részesedésnek felel meg. E behozatalok árai még a kínai behozatal árainál is alacsonyabbak voltak.

3.   táblázat

(49)

A Koreai Köztársaságra 2000 óta vonatkoznak dömpingellenes intézkedések. Mindazonáltal két koreai vállalatra nulla dömpingellenes vámtétel vonatkozik, és a vizsgálat megállapította, hogy a Koreai Köztársaságból származó import továbbra is jelentős szinten maradt, sőt, nagymértékben növekedett a figyelembe vett időszakban. A koreai import közel 150 %-kal növekedett 2006 és a felülvizsgálati időszak között, piaci részesedése pedig a 2006-os 3,5 %-ról 7,7 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak során.

4.   táblázat

(50)

A koreai import átlagára általában kissé az uniós gyártók átlagárai alatt maradt. A koreai árak azonban magasabbak voltak, mint a Kínából származó behozatal átlagárai.

(51)

Az érintett termék más harmadik országokból az EU-ba irányuló behozatalának volumene a figyelembe vett időszakban kismértékben nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 428 396 tonnát, ami 14,3 %-os piaci részesedésnek felel meg. E behozatalok árai viszonylag magasak, meghaladják a kínai behozatal és a párhuzamos vizsgálatban szereplő országokból származó behozatal megfelelő árait, valamint az uniós gazdasági ágazat átlagárait.

5.   táblázat

(52)

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy a más harmadik országokból származó behozatal nem gyakorolt kedvezőtlen hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(53)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgáltak, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(54)

Az uniós termelés 4 %-kal csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között. Részletesebben, 2007-ben 5 %-kal, körülbelül 2 570 000 tonnára nőtt, de 2008-ban 2007-hez képest meredeken csökkent 10 százalékponttal, majd 1 százalékponttal kissé nőtt 2008 és a felülvizsgálati időszak között, amikor is elérte a mintegy 2 300 000 tonnát.

6.   táblázat

(55)

Az uniós gyártók termelési kapacitása 15 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. 2007-ben 1 %-kal nőtt, majd további 5 százalékponttal emelkedett 2008-ban, és még további 9 százalékponttal nőtt a felülvizsgálati időszakban.

7.   táblázat

(56)

A kapacitáskihasználás 83 %-os volt 2006-ban, 87 %-ra nőtt 2007-ben, majd 2008-ban 75 %-ra esett vissza, a felülvizsgálati időszakban pedig már csak 69 %-os volt. A 2008. évi és a felülvizsgálati időszakban tapasztalt csökkenő kihasználási ráta a csökkenő termelést és a növekvő gyártási kapacitást tükrözi ebben az időszakban.

(57)

Az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piac független vevői tekintetében kismértékben csökkent a figyelembe vett időszakban. Az értékesítések 2007-ben 5 %-kal növekedtek, de a következő évben kismértékben a 2006. évi szint alá csökkentek, a felülvizsgálati időszakban pedig 3 %-kal voltak alacsonyabbak, mint 2006-ban, körülbelül 2 100 000 tonna szinten. Figyelembe véve a készletek korlátozott mennyiségét, az értékesítések alakulása jól tükrözi a termelés alakulását.

8.   táblázat

(58)

A figyelembe vett időszak során az uniós gyártók piaci részesedése 10 százalékponttal csökkent, ez a 2006-os 85 %-ról 75 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt. A piaci részesedés e csökkenése azt mutatja, hogy a felhasználás növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítései 3 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Megjegyzendő, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében is kimutatták ezt a csökkenő tendenciát.

9.   táblázat

(59)

2006 és a felülvizsgálati időszak között, míg az uniós fogyasztás 11 %-kal növekedett, az uniós gyártók értékesítési volumene az EU piacán 3 %-kal, piaci részesedése 10 százalékponttal csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy az uniós gyártók nem tudták kihasználni a piaci növekedés előnyeit.

(60)

Az uniós gyártók foglalkoztatási szintje 15 %-os csökkenést mutat 2006 és a felülvizsgálati időszak között. Pontosabban a foglalkoztatottak száma jelentősen, a 2006-os 2 400-ról 2 100-ra, vagyis 13 %-kal csökkent 2007-ben, és e szint közelében maradt 2008-ban és a felülvizsgálati időszak alatt. A 2007-es csökkenés több uniós gyártó szerkezetátalakítást célzó erőfeszítéseire vezethető vissza.

10.   táblázat

(61)

Az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez azt a tényt tükrözi, hogy a termelés lassabb ütemben csökkent, mint a foglalkoztatási szint, és ez az uniós gyártók növekvő hatékonyságának a jele. Ez különösen 2007-re vonatkozóan egyértelmű, amikor is a termelés nőtt, a foglalkoztatási szint csökkent, és a termelékenység 2006-hoz képest 21 %-kal volt magasabb.

11.   táblázat

(62)

Az uniós gyártók kapcsolatban nem álló vevők felé felszámított átlagos éves eladási árai 2006 és 2008 között az EU piacán stabilak maradtak, körülbelül tonnánkénti 1 100 EUR áron. A felülvizsgálati időszakban az átlagos éves eladási ár 12 %-kal csökkent, elérve a tonnánkénti 977 EUR-t. Az átlagos éves eladási ár nem tükrözi a havi vagy éppen napi áringadozásokat a PET európai (és világ-) piacán, de kellően mutatja a figyelembe vett időszakban tapasztalható tendenciát. A PET eladási árai általában követik fő nyersanyagai – főleg a tisztított tereftalátsav (PTA) és a monetilén-glikol (MEG) – ártendenciáit, mivel azok alkotják a PET teljes költségének maximum 80 %-át.

12.   táblázat

(63)

Fel kell idézni, hogy a Kínából származó PET jelenlegi rendkívül alacsony importvolumene következtében nem végeztek dömpingszámítást. A (39) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően azonban a dömping megismétlődésének valószínűségét a harmadik országokban felszámított árak és a szabad kapacitás alapján megállapították. Az előző dömping utáni helyreállást illetően meg kell említeni, hogy a Kínából származó behozatalra elrendelt végleges dömpingellenes intézkedéseket követően az uniós gazdasági ágazatnak az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségből származó támogatott behozatallal kellett szembenéznie, aminek következtében 2010 júniusában ideiglenes kiegyenlítő intézkedések elrendelésére került sor (11). Ezért nem történt meg az előző dömping utáni helyreállás, és megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is érzékenyen reagál az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(64)

A mintában szereplő gyártók zárókészletének szintje 2006 és a felülvizsgálati időszak között 22 %-kal csökkent. Megjegyzendő, hogy mivel a készletek az éves termelés kevesebb mint 5 %-át teszik ki, e mutató korlátozott relevanciájú a kárelemzésben.

13.   táblázat

(65)

Az éves munkaerőköltség 2006 és 2007 között 11 %-kal növekedett, majd 2008-ban 2007-hez képest 2 százalékponttal csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig 2008-hoz képest további 9 százalékponttal esett vissza, elérve a 2006-os szintet. Így a munkaerőköltségek összességében stabilak maradtak.

14.   táblázat

(66)

A figyelembe vett időszakban a hasonló termék mintába felvett gyártóinak az uniós piac független vevői esetében megvalósított értékesítéseinek jövedelmezősége a nettó értékesítések százalékában kifejezve negatív maradt, sőt, – 6,9 %-ról – 7,5 %-ra romlott. Pontosabban a mintába felvett gyártók jövedelmezősége javult 2007-ben, amikor is a nettó veszteségek a nettó értékesítések csupán – 1,5 %-át tették ki, a veszteségek azonban jelentős mértékben, – 9,3 %-ra emelkedtek 2008-ban. A helyzet némileg javult a felülvizsgálati időszak alatt.

15.   táblázat

(67)

A befektetések megtérülése mint a befektetések könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte. A 2006-os – 9,6 %-os szintről 2007-ben – 3,1 %-ra nőtt. 2008-ban – 16,8 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban ismét – 12,3 %-ra emelkedett. Összességében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban negatív maradt, és 2,7 százalékponttal romlott.

(68)

A működési tevékenységből származó nettó pénzforgalom 2006-ban negatív volt, – 18,5 millió EUR értékben. Jelentősen javult 2007-ben, amikor pozitívvá vált (19,5 millió EUR), 2008-ban viszont lényegesen romlott (– 42 millió EUR), mielőtt elérte volna a – 11 millió EUR-t a felülvizsgálati időszak során. Összességében a pénzforgalom a figyelembe vett időszakban javult, bár továbbra is negatív maradt.

(69)

Nem volt jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna a tőkebevonás terén, főként mivel a gyártók egy része nagyobb cégcsoportokhoz tartozik.

16.   táblázat

(70)

A mintába felvett vállalatoknak a hasonló termék előállításába történő éves beruházásai 2006 és 2007 között 34 %-kal csökkentek, 2007 és 2008 között további 59 százalékponttal estek, majd a felülvizsgálati időszakban 2008-hoz képest kismértékben tovább csökkentek. Összességében a beruházások 96 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. A beruházásokban bekövetkezett jelentős visszaesés részben azzal magyarázható, hogy 2006-ban és 2007-ben kapacitásnövelés céljából új gyártósorokat vásároltak.

17.   táblázat

(71)

A beruházások 2008-ban és a felülvizsgálati időszakban megfigyelt alacsony mértéke az uniós gazdasági ágazat jelenlegi sérülékeny pénzügyi helyzete következményének tekinthető.

(72)

A makrogazdasági adatok elemzése rámutat arra, hogy az uniós gyártók csökkentették termelésüket és értékesítéseiket a figyelembe vett időszakban. Bár az észlelt csökkenés nem öltött drámai méreteket, mégis a 2006 és a felülvizsgálati időszak közötti keresletnövekedés összefüggésében kell vizsgálni; ennek hatására az uniós gyártók piaci részesedése 10 százalékponttal, 75 %-ra esett vissza.

(73)

Ugyanakkor a vonatkozó mikrogazdasági mutatók szerint a mintába felvett uniós gyártók gazdasági helyzete egyértelműen romlott. A jövedelmezőség és a beruházások megtérülése negatív maradt, és összességében tovább csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között. A pénzforgalom – az általános kedvező tendenciák ellenére – szintén negatív maradt a felülvizsgálati időszak során.

(74)

Ennek fényében levonható az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazatot továbbra is jelentős kár éri az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében, helyzete nem stabil, és nem éri el azt a szintet, amelyet az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingből való kilábalás esetén várható lett volna.

(75)

A fenti (38) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, és egyértelmű potenciál rejlik bennük arra, hogy az uniós piacra irányuló behozatal volumenét növeljék.

(76)

A Kínából származó PET harmadik országokban felszámított CIF exportárai alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai a felülvizsgálati időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy a különbség nem volt jelentős, és mivel ezekre a behozatalokra szerződéses vámot és bizonyos összegű behozatal utáni díjakat vetnek ki, nem kínáltak volna alá az uniós gazdasági ágazat árainak a felülvizsgálati időszak alatt. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a (6) preambulumbekezdésben említett, párhuzamosan futó szubvencióellenes vizsgálatban bebizonyosodott, hogy az uniós gazdasági ágazat árait a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen leszorították az Iránból, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből származó támogatott behozatal árai. Ezért az a tény, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem történt tényleges alákínálás, nem jelenti azt, hogy a Kínából származó behozatal újraindulása esetén nem alkalmazna kárt okozó árszintet.

(77)

A Kínából származó behozatal tényleges importárainak a kárt nem okozó árszinttel való összehasonlítása azt mutatta, hogy a Kínából származó behozatal árai alákínálnának az uniós gazdasági ágazat (kárt nem okozó) árainak. Ennek következtében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok hiányában a Kínából származó valószínűsíthetően dömpingelt behozatal bármilyen megnövekedett mennyisége még nagyobb mértékben leszorítaná az uniós gazdasági ágazat árait, és kárt okozna.

(78)

Emellett a Kínában a PET gyártására rendelkezésre álló szabad kapacitást, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a kínai exportőrök valószínűleg megpróbálnák visszaszerezni elvesztett piaci részesedésüket, az intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel alacsonyabb exportárakat eredményezne. Ez megerősítené az árleszorítást, ami várhatóan további kedvezőtlen hatást gyakorolna a már most is érzékeny és jelentős kárt elszenvedő uniós gazdasági ágazatnak.

(79)

Jóllehet a Kínából származó behozatalnak az uniós gazdasági ágazat jelenlegi sérülékeny helyzetére gyakorolt hatása korlátozott volt a figyelembe vett időszak alatti behozatal alacsony szintje következtében, ez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén minden valószínűség szerint megváltozna. Ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, és az uniós gazdasági ágazatnak az érintett országból származó, dömpingelt árú, megnövekedett exportvolumennel kellene szembenéznie, az tovább rontaná már jelenleg is sérülékeny pénzügyi helyzetét, és további veszteségeket jelentene.

(80)

Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kínával szemben hatályos intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

(81)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapul. Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére az alaprendelet 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(82)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották az Unió érdekével ellentétesnek. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, ahol dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is.

(83)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére léteznek-e kényszerítő okok azon következtetés levonásához, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem érdeke az intézkedések fenntartása.

(84)

Az érintett országból származó behozatalra elrendelt dömpingellenes intézkedések folytatódása nagymértékben erősítené az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó lehetőségeit, hogy ésszerű nyereségességet érjen el, mivel segítene megakadályozni, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős volumenei következtében kiszoruljon a piacról. Valóban nagy a valószínűsége a nagy mennyiségű káros dömpingnek, amelyet az uniós gazdasági ágazat nem tudna elviselni. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért továbbra is előnyére válna a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(85)

Ennek megfelelően levonható az a következtetés, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat és más uniós gyártók érdekét szolgálná.

(86)

A fentiekben ismertetetteknek megfelelően mindössze egy importőr nyújtott be bizonyos információkat a mintavétel keretében. Ez az importőr erőteljesen ellenezte az intézkedések fenntartását, jóllehet bevallása szerint nem importál Kínából. Ennek következtében levonható az a következtetés, hogy a Kínából származó behozatalra elrendelt intézkedések fenntartása nem lesz jelentős hatással ez említett importőrre.

(87)

Más importőr nem nyújtott be releváns információt. Tekintve, hogy nem szűnt meg a behozatal egyéb olyan országokból, melyek vonatkozásában jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, és figyelembe véve, hogy olyan országokból is történik behozatal, amelyekben nincsenek hatályban dömpingellenes intézkedések (pl. Omán, USA, Brazília), az importőrök alternatív beszerzési forrásokból is importálhatnak.

(88)

Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem hat majd jelentősen az uniós importőrökre.

(89)

A vizsgálatban három nyersanyagszállító (két PTA- és egy MEG-szállító) működött együtt a kitöltött kérdőívek határidőben történő benyújtásával. Az európai létesítményeikben foglalkoztatott, a PTA/MEG gyártásába bevont munkatársak száma közel 700 volt.

(90)

Az együttműködő PTA-gyártók a mintába felvett uniós gyártók PTA-beszerzéseinek közel 50 %-át képviselik. A PTA-gyártók erősen függnek a PET-gyártók helyzetétől, mivel ők a fő ügyfeleik. Az alacsony PET-árak alacsony PTA-árakat eredményeznek, és a PTA-gyártók számára alacsony haszonkulcsot jelentenek. Következésképpen úgy tekinthető, hogy a dömpingelt PET-importra elrendelt intézkedések a PTA-gyártók előnyére válnának.

(91)

Az együttműködő MEG-szállítót illetően a MEG a szóban forgó szállító teljes forgalmának kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Meg kell jegyezni, hogy a MEG tekintetében nem a PET az egyetlen – sőt nem is a fő – felhasználási terület, és a MEG-gyártók kevésbé függnek a PET-ágazat helyzetétől. Mindazonáltal a PET-ágazat nehézségei korlátozott mértékben hatással lehetnek a MEG-szállítókra, legalábbis rövid- és középtávon.

(92)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy a Kínából származó behozatalra elrendelt intézkedések fenntartása a nyersanyagszállítók érdekében állna.

(93)

Az ezen eljárás tárgyát képező PET-et (legalább 78 ml/g viszkozitási számú, ún. „palackminőség” [bottle grade]) leginkább vizespalackok gyártására, illetve egyéb italok palackozásakor használják. Fejlődést mutat, de még viszonylag korlátozott körű a más csomagolóanyagok (szilárd élelmiszerhez és mosó- és tisztítószerekhez) és a lapok gyártására történő felhasználás. A PET-palackok gyártása két szakaszban történik: i. először előformát készítenek a PET öntőformába való injektálásával; és ii. később az előformát felhevítik, majd palackká fújják. A palackkészítés lehet integrált folyamat (vagyis ugyanaz a vállalat megveszi a PET-et, előformát készít, és azt palackká fújja), vagy a második szakaszra korlátozódhat (az előforma palackká fújása). Az előformák viszonylag könnyen szállíthatók, mivel kicsik és nagy a sűrűségük, míg az üres palackok nem stabilak, és a méretük miatt nagyon drága a szállításuk.

(94)

A PET-palackokat a palackozó vállalatok töltik meg vízzel és/vagy más italokkal. A palackozó vállalatok is gyakran érintettek a PET-gyártásban, vagy úgy, hogy részt vesznek az integrált palackozási műveletekben, vagy úgy, hogy díjazási megállapodásokat kötnek az alvállalkozó átalakító cégekkel és/vagy palackgyártókkal, akik részére kialkudják a PET árát annak gyártójával (soft tolling), vagy esetleg meg is veszik a saját palackjaikhoz szükséges PET-et (hard tolling).

(95)

Következésképpen a felhasználók két csoportját lehet megkülönböztetni:

(96)

A vizsgákat folyamán több mint 70 felhasználóval vették fel a kapcsolatot, de csak heten (átalakítók és palackozók) döntöttek az együttműködés mellett a kérdőív kitöltésével.

(97)

Megállapítást nyert, hogy az együttműködő felhasználók az érintett országból csak kis mennyiségben importáltak PET-et, és a terméket elsősorban uniós gyártóktól és/vagy más országokból szerezték be.

(98)

Mivel továbbra is rendelkezésre állnak alternatív beszerzési források, és mivel a felhasználók jelenleg csak igen korlátozott mennyiségben importálták az érintett terméket Kínából, levonható az a következtetés, hogy a Kínából származó behozatallal szemben elrendelt intézkedések fenntartása nem fog semmilyen jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolni az unióbeli felhasználókra.

(99)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján a Bizottság javasolni kívánja a meglévő intézkedések fenntartását, egyes érdekelt felek, elsősorban felhasználók, észrevételt nyújtottak be.

(100)

A felülvizsgálatot kérelmező uniós gyártók alapvetően egyetértettek a vizsgálat megállapításaival, különösen az uniós érdekre vonatkozó következtetésekkel.

(101)

Ugyanakkor hét felhasználó és egy felhasználói szövetség kifejezetten ellenezte a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartását, azt állítva, hogy az uniós érdekkel kapcsolatos bizottsági megállapítások súlyos hiányosságokat és pontatlanságokat tartalmaznak; állításaikat azonban nem támasztották alá.

(102)

Mivel nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a bizottsági megállapítások állítólagos pontatlanságaival kapcsolatos állításokat, azokat megalapozottság hiányában elutasítják.

(103)

A nyilvánosságra hozatalt követően az együttműködő importőr szintén ellenezte az intézkedések újbóli elrendelését.

(104)

Ez az érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a PET felhasználók ágazatának érdekeit; állításai szerint az ágazatot kedvezőtlenül fogja érinteni a PET-ek áremelkedése, mert nem tudják majd áthárítani a költségnövekedést.

(105)

Meg kell jegyezni, hogy az említett fél nem bizonyította, hogy a már meglévő intézkedések fenntartása hogyan és milyen mértékben vezetne a PET-ek áremelkedéséhez az uniós piacon.

(106)

Azt is hangsúlyozni kell, hogy a felhasználók e vizsgálatban tanúsított viszonylag alacsony mértékű együttműködése következtében a dosszié nem tartalmaz olyan információkat, amelyek arra utalnának, hogy az intézkedések fenntartása aránytalan hatással lenne a felhasználókra.

(107)

Ennek következtében a rendelkezésre álló információk alapján úgy tekinthető, hogy az intézkedések fenntartása nem lesz aránytalanul negatív hatással a PET árakra az EU-ban, ezért az importőrnek a felhasználókra gyakorolt negatív hatással kapcsolatos állítását elutasították.

(108)

Ugyanez az érdekelt fél azt is állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg a jelenlegi intézkedések fenntartásának a PET-et palackozó vállalatokra gyakorolt hatását, ennek következtében pedig az uniós érdekre vonatkozó elemzés hiányos és nem megfelelő.

(109)

E tekintetben meg kell ismételni, hogy a felülvizsgálat megindítását követően mindössze hét felhasználó jelentkezett a Bizottságnál, és az ezen eljárás keretében rendelkezésre álló információk nem tették lehetővé az uniós felhasználók említett alcsoportja érdekeinek vizsgálatát.

(110)

A nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott észrevételek, beleértve a csomagolóvállalatok észrevételeit – a (101) és (102) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően – nem voltak megalapozottak, és nem lehetett őket felhasználni a csomagolóiparra vonatkozó részletesebb elemzéshez.

(111)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve levonható az a következtetés, hogy nem állnak fenn kényszerítő okok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben.

(112)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását javasolták. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. A benyújtott információkat és észrevételeket indokolt esetben megfelelően figyelembe vették.

(113)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó PET behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezek az intézkedések külön vámtételekből állnak.

(114)

Az e rendeletben meghatározott egyedi vámtételek kizárólag a felsorolt vállalatok – vagyis az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Semmilyen más, a rendelet 1. cikke (2) bekezdésében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott termék behozatala nem részesülhet e vámtételekből, és azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(115)

Ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó minden kérelmet (pl. egy vállalat nevének megváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egységek létrehozását követően) azonnal meg kell küldeni a Bizottságnak (12), feltüntetve minden idevonatkozó, különösen a társaság termeléséhez, belföldi és exporteladásaihoz kapcsolódó tevékenységeinek módosítására vonatkozó információt, amely például a névváltoztatással vagy a termelési vagy az értékesítési egységekkel függ össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával,