(1)

A Tanács a 452/2007/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára. Az intézkedések 9,9 %-os értékvám kivetésére irányulnak.

(2)

2008 augusztusában az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat). 2008 decemberében megtörtént a kérelem kiegészítése. A kérelmet, amelynek hatálya a dömping kivizsgálására korlátozódott, egy ukrán exportáló gyártó, az Eurogold Industries Ltd. (a továbbiakban: kérelmező vagy EGI) nyújtotta be. A kérelmező együttműködött abban a vizsgálatban, amely az eredeti rendeletben szereplő megállapításokhoz és következtetésekhez vezetett (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). Az kérelmezőre – aki az érintett termék egyetlen ismert ukrán gyártója – 9,9 %-os dömpingellenes vám alkalmazandó.

(3)

Kérelmében a kérelmező azt állította, hogy az intézkedéshez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására.

(4)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amelynek hatályát az EGI-t érintő dömping kivizsgálására korlátozza. A Bizottság 2009. április 9-én értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a felülvizsgálat megindításáról (3) (a továbbiakban: vizsgálat megindításáról szóló értesítés), és megkezdte a vizsgálatot.

(5)

Az időközi felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, azaz a jelenleg az ex 3924 90 00 , ex 4421 90 98 , ex 7323 93 90 , ex 7323 99 91 , ex 7323 99 99 , ex 8516 79 70  és ex 8516 90 00 KN-kód alá tartozó, Ukrajnából származó, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, beleértve az ujjafát és az alaptartozékokat, vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot is.

(6)

Az Ukrajnában gyártott és belföldi piacon értékesített, illetve a Közösségbe exportált érintett termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik és felhasználása ugyanúgy történik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette az uniós gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország hatóságait az időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(8)

A Bizottság a kérelmezőnek kérdőívet küldött, és az erre a célra meghatározott határidőn belül megkapta a választ. A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping megállapításához szükségesnek tartott, valamint ellenőrző látogatást tett a kérelmező telephelyén:

(9)

A vizsgálat a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban zajlott (a továbbiakban: vizsgálati időszak).

(10)

A rendes érték meghatározásához a Bizottság először azt vizsgálta, hogy az EGI által független fogyasztók részére belföldön értékesített hasonló termék teljes volumene reprezentatív-e az Unióba irányuló teljes exporteladásával összevetve. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítést akkor tekintik reprezentatívnak, ha az érintett termék belföldi összértékesítésének volumene eléri az Unióba irányuló teljes exportértékesítés 5 %-át. Az EGI által a hasonló termékből belföldön értékesített teljes volumen reprezentatívnak bizonyult.

(11)

Az EGI által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethetőnek találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi eladások megfelelően reprezentatívak voltak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben minősült megfelelően reprezentatívnak, ha az említett terméktípus vizsgálati időszak alatti, független fogyasztóknak történő teljes belföldi értékesítési volumene az Unióba exportált, összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette ki.

(12)

Azt is megvizsgálták, hogy az egyes típusok belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetők-e. Ezt oly módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon, független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(13)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített volumenének több mint 80 %-át egységköltség fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga legalább az előállítási egységköltség szintjén volt, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus belföldi piacon értékesített teljes volumenére alkalmazott valós árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(14)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(15)

Amikor az EGI által értékesített érintett termék belföldi árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapítására, az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellett a rendes értéket kiszámítani.

(16)

Ha a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján számították ki, az értékesítési, általános és igazgatási költségek és a nyereség összege az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető fordulata szerint az EGI hasonló termékének termelésére és a rendes kereskedelmi forgalom során történő értékesítésre vonatkozó tényleges adatokon alapult.

(17)

A megállapítások nyilvánosságra hozatala után az EGI azt állította, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeknek a rendes érték kiszámításánál használt százalékos aránya nem felel meg annak, amely a belföldi értékesítésnél a rendes kereskedelmi forgalomban tapasztalható, és ezért egyes kiszámított rendes értékeket túlbecsültek.

(18)

Az érvet a Bizottság megvizsgálta, de alaptalannak találta, mivel az értékesítési, általános és igazgatási költségeknek a rendes érték kiszámításánál használt százalékos aránya megfelel a belföldi értékesítésnél jelentett aránynak, attól függetlenül, hogy az értékesítéseket a rendes kereskedelmi forgalomban valósították-e meg, ugyanis azt a forgalom százalékában fejezték ki. A kérelmet ezért elutasították.

(19)

Az EGI az Unióba irányuló exportértékesítést közvetlenül, illetve a vele kapcsolatban álló vállalaton, a svájci székhelyű EGS-en keresztül, független fogyasztók részére végezte.

(20)

Azokban az esetekben, amikor az Unióba irányuló exportértékesítés közvetlenül történt független fogyasztók részére, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(21)

Azokban az esetekben, amikor az exportértékesítés az Unión belüli szabad forgalomba bocsátott termékek tekintetében minden importot érintő feladatot végző (azaz a vállalattal kapcsolatban álló importőr feladatait ellátó) EGS-en keresztül történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően azon árak alapján állapították meg, amelyeken az importált termékek elsőként viszonteladásra kerültek egy független vásárló részére. Ennek érdekében kiigazításokra került sor a keletkezett nyereségek, valamint az összes olyan költség figyelembevétele céljából, amely az import és a viszonteladás között merült fel, hogy megbízható exportárat lehessen megállapítani. E célból – a keletkezett nyereségekre vonatkozó, független importőröktől származó új információk hiányában – az eredeti vizsgálat során használt nyereségszázalékkal megegyező nyereségszázalékot alkalmaztak.

(22)

Az EGI – az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdése értelmében – azt állította, hogy amennyiben az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően állapítják meg, a fizetett dömpingellenes vámot nem kellene költségként levonni, mivel – a kérelmező szerint – az megfelelő módon megjelenik az viszonteladói árakban.

(23)

A fenti állítást alátámasztó, számos eladásiár-kalkulációt tartalmazó bizonyítékot vizsgálatnak vetették alá. A számítások azonban a vizsgálati időszak alatt értékesített modelleknek csak egy részére vonatkoztak, és az eladási árakban nem minden esetben jelent meg teljes mértékben a dömpingellenes vám. Ennek következtében a benyújtott bizonyíték nem tekinthető döntőnek azzal kapcsolatban, hogy a dömpingellenes vám megjelent-e a viszonteladói árakban. A kérelmet ezért visszautasították, és az EGS-en keresztül az Unióba történő értékesítések exportárainak megállapításakor – az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően – a dömpingellenes vámot költségként levonták.

(24)

A megállapítások nyilvánosságra hozatala után az EGI megismételte állítását. Új bizonyítékokat vagy az állítás alátámasztására felhozott új érveket azonban nem sorakoztatott fel. A kérelmet ezért elutasították.

(25)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításának biztosítása céljából – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – szükséges és indokolt esetben kiigazítás formájában figyelembe vették a szállítási, csomagolási és hitelköltségeket, valamint a jutalékokat.

(26)

A megállapítások nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy a csomagolási költségekkel kapcsolatos egyes kiigazítások pénznemének téves átváltása következtében számítási hiba történt. Ezt kijavították, és a dömpingkülönbözet kiszámítását is ennek megfelelően módosították.

(27)

A megállapítások nyilvánosságra hozatala után az EGI azt is állította, hogy a rendes érték kiszámításakor a rendes kereskedelmi forgalmon kívül lezajló belföldi értékesítésekre vonatkozó kiigazításokat figyelmen kívül kellene hagyni, és az adott terméktípus egyéb értékesítése hiányában a rendes kereskedelmi forgalomban értékesített egyéb terméktípusokra alkalmazott átlagos kiigazításokat kellene felhasználni, mivel kizárólag ezek a kiigazítások tükröznék a rendes érték kiszámításához használt értékesítési, általános és igazgatási költségek részét képező költségeket.

(28)

Ezt az érvet a Bizottság megvizsgálta, de nem fogadta el, mert a kiigazítások kizárólag összehasonlítási célra használatosak, és általában az egyes tranzakciók tényleges, konkrét költségeit tükrözik, objektív elemek és ezért függetlenek attól, hogy az értékesítést végül a rendes kereskedelmi forgalomban hajtották végre vagy sem.

(29)

Ennek az érvnek a kivizsgálása során kiderült továbbá, hogy helytelen kiigazításokat használtak a rendes értékek megállapítására azon terméktípusok esetében, amelyeknél belföldi értékesítés nem történt. Ezt úgy javították ki, hogy a belföldi értékesítésekre vonatkozó összes kiigazítás átlagát használták fel, és a számításokat ennek megfelelően megváltoztatták. Az EGI azt állította, hogy hitelköltségre vonatkozó kiigazításokat kellene alkalmazni ezekre a terméktípusokra, mivel a hitelköltségeket a rendes érték kiszámításához használt értékesítési, általános és igazgatási költségek magukban foglalják. Ezt az állítást a Bizottság visszautasította, mivel a szóban forgó terméktípusokat ténylegesen soha nem értékesítették belföldi piacon, és ezért semmi nem bizonyította kifizetésük késedelmességét. Ennek fényében a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a hitelköltségre vonatkozó kiigazítás nem tényleges fizetési feltételeken és költségeken alapul, hanem egy olyan alternatív költségen, amely az értékesítés időpontjában – megállapodás alapján – meghatározott fizetési feltételeken nyugszik.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően árutípusonként összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás alátámasztotta a dömping fennállását.

(31)

Az EGI esetében a dömpingkülönbözet a nettó, európai uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül 7,0 %.

(32)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megállapítások indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(33)

A kérelmező és kapcsolódó vállalata értékesítési csatornáinak szervezeti átalakítása eladásainak nagyobb része esetében már megszilárdult és ezért tartósnak tekinthető. Az időközi felülvizsgálat megindításához vezető körülmények tehát a közeli jövőben feltehetően nem fognak megváltozni olyan mértékben, hogy az a felülvizsgálat megállapításait befolyásolná. A vizsgálat folyamán továbbá nem merült fel olyan tényező, amely arra utalna, hogy az új körülmények nem tartós jellegűek. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a megváltozott körülmények tartósnak tekinthetők.

(34)

Az eredeti vizsgálatban az EGI bizonyult az egyetlen vasalódeszkát exportáló ukrán gyártónak. Ezért az EGI dömpingkülönbözetének meghatározásához használt módszer szolgált az érintett termék bármely más ukrán exportáló gyártója dömpingkülönbözetének kiszámítására.

(35)

A felülvizsgálat eredményei alapján tehát helyénvalónak tűnik az Ukrajnából származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vám 7,0 %-ra való módosítása.

(36)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a többek között Ukrajnából származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 452/2007/EK tanácsi rendelet módosítását javasolja; emellett lehetőséget adott az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. Ezeket az észrevételeket e rendelet megfogalmazása során indokolt esetben figyelembe vették,