16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/17

(1)

A Bizottság az 1247/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes molibdénhuzalok behozatalára.

(2)

A panaszt a European Association of Metals (EUROMETAUX) (a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be egy olyan gyártó nevében, amelynek termelése egyes molibdénhuzalok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében megállapítottaknak megfelelően a dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2008. április 1-jétől2009. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 márciusától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben az ideiglenes megállapításokat ezeknek megfelelően módosították.

(5)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes molibdénhuzalok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: a végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(6)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (14)–(17) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(7)

A piacgazdasági elbánásra és az egyéni elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(23) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(8)

Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az együttműködő exportáló gyártó vitatta, hogy az Amerikai Egyesült Államokból más országokba (beleértve az Uniót is) irányuló kivitel árai felhasználhatók lennének a kínai rendes érték meghatározásának alapjául. Ehelyett azt javasolta, hogy az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat alkalmazzák, mert véleménye szerint az ennek alapján meghatározott rendes érték alacsonyabb dömpingkülönbözetet eredményezne Kína számára.

(9)

Ugyanez a gyártó azt állította, hogy a rendes értéket ki kellene igazítani lefelé a vertikálisan integrált gyártóként általa élvezett hatékonysági előnyök figyelembevétele érdekében, míg a panaszos vagy az analóg ország gyártója számára nem állnak rendelkezésre a legfontosabb nyersanyag, a molibdénérc bányászatára szolgáló lehetőségek.

(10)

Az első állítás esetében figyelembe kell venni, hogy az Unióban fizetett vagy fizetendő árak alkalmazása az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében rendelkezésre álló lehetőség, amelyet csak akkor kell igénybe venni, ha az ugyanazon cikkben előírt más opciók nem alkalmazhatók. Mivel ebben az eljárásban együttműködést tanúsított egy harmadik ország gyártója, lehetővé vált a piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország más országokban felszámított exportárainak felhasználására vonatkozó opció alkalmazása, ezért jogilag nem indokolt a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontjában foglalt fennmaradó opció alkalmazása. Az állítást ezért elutasították.

(11)

A második állítást illetően meg kell jegyezni, hogy az együttműködő gyártó nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a gyártók integráltságának szintje valóban olyan tényező, amely befolyásolná az árakat és azok összehasonlíthatóságát. Az állítást ezért elutasították.

(12)

Egyes felek vitatták az analóg országbeli gyártó kiválasztását, mivel ez az egyesült államokbeli vállalat a panaszos leányvállalata. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy a javasolt analóg országbeli vállalat a panaszossal kapcsolatban áll, nincs hatással a kapott információk megbízhatóságára és ellenőrizhetőségére.

(13)

A rendes értékre vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(25) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(14)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(15)

Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdésében említett közvetett adózási kiigazítás 5 %, és a belföldi eladásokra fizetendő héa és az exportértékesítések után fizetendő héa közötti különbséget jelenti, megfelelően figyelembe véve az exportértékesítések utáni héa-visszatérítést. Az együttműködő exportáló gyártó vitatta a kiigazítás alkalmazásának módját, azt állítva, hogy azt az exportárat csökkentő tényezőként kellene számításba venni.

(16)

Ezen állítás vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a kiigazítás az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseken alapult, amely előírja az importköltségek és közvetett adók tekintetében (amely kategóriába a héa is tartozik) a rendes érték kiigazítását. Ezen az alapon az állítást elutasították.

(17)

Az összehasonlításra vonatkozó további, az ideiglenes megállapítások módosítására alkalmas észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(18)

A fentiekre tekintettel az ideiglenes rendelet (28)–(29) preambulumbekezdésében szereplő, 68,4 % mértékű országos dömpingkülönbözet megerősítést nyer.

(19)

Emlékeztetni kell arra, hogy az egyetlen teljes mértékben együttműködő uniós gyártó bizalmas üzleti adatainak védelme érdekében az alábbiakban megadott, bizalmas információkhoz kapcsolódó adatok indexált formában vagy tartományok szerint vannak feltüntetve.

(20)

Az uniós termelésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(31) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(21)

Az uniós gazdasági ágazat meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(22)

Az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdése vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy az egyik érdekelt fél által kapott észrevételek alapján elírásból eredő hibát tártak fel. A 2005-ös pénzügyi év az uniós gyártók vonatkozásában a 2005. március 1. és 2006. február 28. közötti időszakra, nem pedig a 2004. március 1. és 2005. február 28. közötti időszakra vonatkozik. Ezért a kár felmérésének tényleges kiindulópontja 2005 márciusa volt.

(23)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós felhasználást úgy határozták meg, hogy az ismert unióbeli gyártók értékesítési volumenéhez hozzáadták a harmadik országokból származó behozatalokat (az Eurostat adatainak felhasználásával). Azt is fel kell idézni, hogy mivel az érintett terméket bejelentő KN-kód alá olyan termékeket is besorolnak, amelyekre e vizsgálat nem terjed ki, és mivel nem állnak rendelkezésre a kizárólag az érintett termékre vonatkozó behozatali statisztikák, az Eurostat adatait a panaszban javasolt módszernek megfelelően kiigazították. Ez a módszer a Kínából származó termék importértékeinek az uniós gyártók eladási értékeivel való összehasonlításán alapszik.

(24)

Az ideiglenes szakaszban azonban a felhasznált behozatali adatok a naptári éveken, míg az ismert gyártók értékesítési volumene a pénzügyi éveken alapult. Az egyik érdekelt fél felhívta a figyelmet arra, hogy ellentmondás van a felhasználás meghatározásához használt időszak tekintetében, és azt kérte, hogy a behozatalt is a pénzügyi évek alapján vegyék figyelembe.

(25)

Ezt a kérelmet megalapozottnak találták, és így az Eurostat-adatokat kiigazították, hogy ugyanazokra az időszakokra (pénzügyi évek) vonatkozzanak. Ennek eredményeképpen az ideiglenes rendelet 1. táblázatában szereplő, az uniós felhasználásra vonatkozó számadatokat módosították; az új adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

1.   táblázat

(26)

Összességében a molibdénhuzalok uniós felhasználása 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A kereslet kismértékben, 2 %-kal nőtt 2006-ban, majd 2007-ben 9 %-kal emelkedett, ezt követően pedig 2008-ban és a vizsgálati időszakban a gazdasági válság kedvezőtlen hatásával összefüggésben visszaesett.

(27)

A (25) preambulumbekezdésben szereplő érvelés elfogadását követően az alábbi táblázat bemutatja a Kínából az uniós piacra irányuló molibdénhuzalok teljes importvolumenének, piaci részesedésének és árainak felülvizsgált adatait a figyelembe vett időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy az adatok felülvizsgálata nem befolyásolta az érintett országból származó import volumenét a vizsgálati időszak alatt.

2.   táblázat

(28)

A 2. táblázat felülvizsgált számadatai azt mutatták, hogy az érintett országból származó behozatal volumenének és piaci részesedésének az ideiglenes rendelet (36) preambulumbekezdésének táblázatában bemutatott általános tendenciái összességében nem változtak. A Kínából érkező dömpingelt behozatal a 2005. évi 42 tonnáról 2008-ra 100 tonnára, vagyis több mint kétszeresére nőtt. A 2008. évi csúcsot követően a behozatal a vizsgálati időszakban az uniós felhasználás alakulásával összhangban csökkent. Emellett a dömpingelt behozatal piaci részesedése több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(29)

Az átlagos importárra vonatkozó felülvizsgált adatok azonban 2005 és a vizsgálati időszak között csökkenő tendenciát mutatnak. Megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszak alatt a Kínából származó behozatal átlagos importárai 4 %-kal csökkentek.

(30)

Az áralákínálásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (39) és (40) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(31)

Az alaprendelet (41) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata az uniós gazdasági ágazat 2005 márciusa és a vizsgálati időszak vége közötti helyzetének felmérése tekintetében magában foglalta valamennyi gazdasági mutató értékelését.

(32)

A termelésre, a termelési kapacitásra és kapacitáskihasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(43) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(33)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően és az uniós felhasználás tekintetében az 1. táblázatban eszközölt kisebb módosítást követően az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére vonatkozó adatok a következőképpen módosultak (az értékesítési volumen és az átlagos eladási ár változatlan maradt):

3.   táblázat

(34)

Az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacokon független vevők esetében megvalósuló értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban jelentősen, 32 %-kal csökkent. Ez a csökkenés jelentősen meghaladta a felhasználásban bekövetkezett visszaesést, amely a 2. táblázat adatai szerint ugyanebben az időszakban 11 %-kal csökkent. Ennek hatására ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 23 %-kal csökkent.

(35)

A uniós gazdasági ágazat eladási áraira, készleteire és foglalkoztatásának alakulására, valamint pénzügyi teljesítményének mutatóira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (46)–(57) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(36)

Az ideiglenes rendelet (58)–(61) preambulumbekezdésében foglalt következtetés, miszerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, szintén megerősítést nyer.

(37)

Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően az ideiglenes szakaszban megvizsgálták, hogy az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető.

(38)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett a Kínából származó dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedésével. Az ideiglenes intézkedések elrendelését és a Kínából származó érintett termék behozatalának adataira vonatkozó, a (25) preambulumbekezdésben említett módosításokat követően a kínai exportőrök importvolumene és piaci részesedése 2005 és a vizsgálati időszak között több mint duplájára nőtt.

(39)

A dömpingelt behozatal importárai a felülvizsgálat eredményeképpen a figyelembe vett időszakban 4 %-kal csökkentek, és stabilan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, a vizsgálati időszak alatt 30–35 %-kal kínálva alá azoknak. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazatot – hogy versenyképes maradhasson az uniós piacon – a kínai exportőrök folyamatosan árleszorító nyomás alatt tartották.

(40)

Az egyik érdekelt fél vitatta a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést. Állítása szerint az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye és a dömpingelt import ugrásszerűen megnövekedett volumene között nincs összefüggés. Hangsúlyozta, hogy míg a Kínából származó behozatal 2007-ben jelentősen nőtt az előző időszakokhoz képest, az uniós gazdasági ágazat helyzete ugyanabban az évben veszteségesről nyereségessé vált.

(41)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy 2005 és a vizsgálati időszak között – amikor a behozatal volumene több mint kétszeresére nőtt – az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 32 %-kal csökkent, ami ahhoz vezetett, hogy az ágazat ugyanebben az időszakban 33 %-ot veszített piaci részesedéséből. Ugyanakkor az összes többi kármutató (termelés, kapacitáskihasználás, beruházások, nyereségesség és pénzforgalom) is jelentős mértékben romlott az említett időszakban. Másodsorban a vizsgálat feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítménye összefüggött azzal, hogy a kínai exportőrökkel szemben elveszített fontos vevők visszaszerzése reményében az ágazat csökkentette árait. 2007-ben az uniós gazdasági ágazat továbbra is arra törekedett, hogy visszaszerezze vevőit, és ennek érdekében erőfeszítéseket tett a racionalizálásra, hogy alacsonyan tartsa az árakat, és versenyképes legyen az olcsó, dömpingelt behozatallal szemben. Ennek megfelelően megállapítható, hogy az ideiglenes rendelet (63)–(66) preambulumbekezdésében szereplő következtetések helytállók, így ezt az állítást el kellett utasítani.

(42)

Mindezek alapján megerősíthető, hogy a Kínából származó, alacsony árú, dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedése jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére a vizsgálati időszak során.

(43)

Emlékeztetni kell arra, hogy az okozati összefüggések elemzésekor más tényezőket is megvizsgáltak: a kereslet alakulását, az uniós gazdasági ágazat költségeinek alakulását, az ágazat exportteljesítményét, végezetül pedig a más országokból származó behozatal lehetséges hatását.

(44)

Egy érdekelt fél az állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt más tényezők, nem pedig a dömpingelt behozatalok okozták, mégpedig i. a kereslet csökkenése a gazdasági válság és a technológiai változások következtében, ii. az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(45)

A felhasználás visszaesése tekintetében meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene lényegesen nagyobb mértékben csökkent (– 32 %), mint az uniós felhasználás (– 11 %), ami a piaci részesedés 33 %-os csökkenéséhez vezetett. A kínai exportőrök piaci részesedése ugyanakkor jelentősen, több mint duplájára nőtt. Ezért megállapítható, hogy az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében szereplő következtetés helytálló, így ezt az állítást el kellett utasítani.

(46)

Az exportteljesítményt illetően az ideiglenes rendelet (72) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt az uniós gazdasági ágazat exportértékesítései valóban csökkenő tendenciát mutattak (összhangban a gépjárműágazatban 2008 óta világszerte tapasztalható kedvezőtlen helyzettel). A vizsgálat azonban feltárta, hogy az exportértékesítések nem képezik az uniós gazdasági ágazat legfontosabb üzleti tevékenységét, mivel ezek az értékesítések a figyelembe vett időszakban sosem haladták meg az uniós értékesítések 17 %-át. Emellett az ideiglenes rendelet (71) és (72) preambulumbekezdését kiegészítve meg kell jegyezni, hogy az ágazat eladási árai felette maradtak az Unión belüli eladási árainak. Ezért az exportértékesítések volumenének csökkenése által okozott bármilyen kedvezőtlen hatás igen korlátozottnak tekinthető. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(47)

Tekintettel a fentiekre, valamint egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (67)–(80) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(48)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (83)–(86) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes következtetések megerősítést nyernek.

(49)

Emlékeztetni kell arra, hogy annak ellenére, hogy számos féllel vették fel a kapcsolatot, a vizsgálat ideiglenes szakaszában az importőrök, kereskedők és felhasználók által tanúsított együttműködés alacsony szintű volt. Mindössze egyetlen, Németországban székhellyel rendelkező kereskedő és egy olaszországi székhelyű felhasználó tanúsított teljes körű együttműködést az ideiglenes szakaszban.

(50)

Az együttműködő felhasználó szerint az ideiglenes szakaszban az uniós érdekre vonatkozó elemzés alábecsülte az üzleti tevékenységét a dömpingellenes intézkedések révén érő negatív hatásokat, és azt állította, hogy nehezen tudná a költségeket vevőire áthárítani.

(51)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenységek az említett felhasználó teljes üzleti tevékenységének 15–25 %-át teszik ki. Az ideiglenes intézkedések elrendelését követő további elemzés megerősítette, hogy a vállalat teljes nyereségére csak korlátozott hatást gyakorolna az intézkedés. Az említett felhasználó szilárd pozíciókkal rendelkezik az érintett terméket magában foglaló üzleti szegmensben, különösen vevői irányában tanúsított megbízhatóság és a biztonságos ellátás tekintetében. Ez a tény azt jelzi, hogy a felhasználó valószínűleg át tudná hárítani a költségnövekedés legalább egy részét a vevői számára. Ezen az alapon az állítást el kellett utasítani.

(52)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően két felhasználó és egy importőr jelentkezett, azt állítva, hogy tevékenységüket negatívan fogja befolyásolni a dömpingellenes vám elrendelése.

(53)

A két szóban forgó felhasználó egyike által benyújtott adatok szerint a molibdénhuzalokat is magában foglaló üzleti szegmens teljes tevékenységének 10–20 %-át teszi ki. A benyújtott adatok alapján vannak arra utaló jelek, hogy jóllehet a dömpingellenes vámok kivetése valószínűleg negatív hatást gyakorol majd a molibdénhuzalokat magában foglaló résztevékenységre, a felhasználó továbbra is nyereséges marad. A másik felhasználó nem nyújtott be olyan adatokat, amelyek alátámasztanák állítását.

(54)

Az importőr tekintetében meg kell jegyezni, hogy csak általános alapadatokat szolgáltatott, melyek szerint a molibdénhuzalok Kínából származó behozatala a vizsgálati időszak alatt a Kínából származó összes behozatal 10–20 %-át tette ki. A molibdénhuzalok szegmense a vállalat teljes tevékenységének kevesebb mint 7 %-át teszi ki. A rendelkezésre álló információk alapján ezért levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése ugyan negatív hatást gyakorolna a molibdénhuzalokat magában foglaló üzleti szegmensre, a vállalat teljes üzleti tevékenységére kifejtett hatás korlátozott lenne.

(55)

A fentiek figyelembevételével és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (93)–(96) preambulumbekezdésének megállapításai és következtetései megerősítést nyernek.

(56)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően több olyan fél jelentkezett, aki azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések korlátoznák a versenyt az uniós piacon.

(57)

Ezen állítás tekintetében meg kell ismételni, hogy mivel a dömpingellenes vámok visszaállítanák az egyenlő feltételeket, a kínai behozatal valószínűleg továbbra is jelen lenne az uniós piacon, árai viszont nem okoznának kárt. Emellett fel kell idézni, hogy léteznek alternatív beszerzési források. Nem merült fel olyan megfelelően alátámasztott bizonyíték, mely érvénytelenítette volna ezt a következtetést, így az ideiglenes rendelet (97)–(99) preambulumbekezdésének következtetései megerősítést nyernek.

(58)

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely ebben az esetben a Kínából származó molibdénhuzalok behozatalával szembeni dömpingellenes vámok elrendelése ellen szólna.

(59)

A kár megszüntetésének szintjével kapcsolatos következtetést megváltoztató, megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(104) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(60)

Tekintettel a fentiekre és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően a végleges dömpingellenes vámot olyan szinten kell kivetni, amely a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül elégséges a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén, vagyis 64,3 %-on kell meghatározni.

(61)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették, és adott esetben megfelelően módosították a megállapításokat.

(62)

A kínai együttműködő exportáló gyártó kifejezte, hogy kész az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően árra vonatkozó kötelezettségvállalást felajánlani.

(63)

A vállalat azonban nem részesült sem piacgazdasági elbánásban, sem egyedi elbánásban, és a Bizottság gyakorlata szerint ilyen esetben nem fogadható el kötelezettségvállalás, mivel nem lehetett egyedi dömpingkülönbözetet megállapítani. Ennek alapján a továbbiakban nem vették figyelembe az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

(64)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjét, szükségszerű, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedjék,