11.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 117/1

(1)

Az 1796/1999/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 60,4 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2004-ben, miután megállapították, hogy a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek Marokkóban történő átrakodásával kijátszották az eredeti intézkedéseket az alaprendelet 13. cikke szerint, az 1886/2004/EK tanácsi rendelettel (3) kiterjesztették az intézkedéseket a Marokkóban feladott, azonos acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. Hasonlóképpen, miután egy, az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat során megállapították, hogy az Ukrajnából származó behozatalokra vonatkozó eredeti intézkedéseket Moldovában történő átrakodással kijátszották, a 760/2004/EK tanácsi rendelettel (4) kiterjesztették az intézkedéseket a Moldovában feladott, azonos acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is.

(3)

Az 1858/2005/EK rendelettel (5) a Tanács – egy hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően – a többek között a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki az eredeti intézkedések szintjén. Az így kivetett vám marad hatályban és elnevezése a továbbiakban: „a hatályban lévő intézkedések”.

(4)

2009. június 29-én a Bizottsághoz az alaprendelet 13 cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az európai uniós acéldrótkötél-gyártók összekötő bizottsága (EWRIS) nyújtotta be az uniós acéldrótkötél- és kábelgyártók (a továbbiakban: kérelmező) nevében.

(5)

A kérelemben azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelését követően a kereskedelem szerkezetében jelentős változás következett be: a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Népköztársaságból és Malajziából került sor az Unióba irányuló kivitelre, ami csak a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható megfelelően, illetve magyarázható meg gazdasági szempontból. A kereskedelem szerkezete állítólagosan a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek Koreai Köztársaságban és Malajziában történő átrakodása miatt változott meg.

(6)

A kérelemben azt állították továbbá, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai nem tudtak teljes mértékben érvényesülni az ár és a mennyiség tekintetében. Ezenkívül elegendő bizonyíték volt arra, hogy a Koreai Köztársaságból és Malajziából érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(7)

Végül a kérelmező azt állította, hogy a Koreai Köztársaságban és Malajziában feladott acél drótkötelek és -kábelek árait dömpingelték az eredeti vizsgálat során a hasonló termékre megállapított rendes értékhez képest.

(8)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapították, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikke szerinti megindításához, a Bizottság a 734/2009/EK rendelettel (6) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Koreai Köztársaságban és Malajziában feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalait.

(9)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína, a Koreai Köztársaság és Malajzia hatóságait, a szóban forgó országok gyártóit/exportőreit és kereskedőit, az ismert érintett uniós importőröket és a kérelmező uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. Kérdőíveket küldtek azoknak a kínai, koreai köztársaságbeli és malajziai ismert gyártóknak/exportőröknek, melyeket a Bizottság a kérelemből vagy az Európai Unió koreai köztársaságbeli és malajziai misszióján keresztül ismert vagy akik jelentkeztek a vizsgálatot megindító rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidőkön belül. Kérdőíveket küldtek továbbá a kérelemben megnevezett koreai köztársaságbeli és malajziai kereskedőknek és uniós importőröknek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10)

A Koreai Köztársaságból tizenöt gyártó/exportőr és két kereskedő, Malajziából két gyártó/exportőr, Kínából öt gyártó/exportőr, az Unióból ezekkel kapcsolatban álló két importőr, illetve kapcsolatban nem álló tíz importőr, valamint az Európai Acéldrótkötél-Importőrök Szövetsége jelentkezett. Több más vállalat azt állította, hogy nem vett részt a vizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, illetve kivitelében.

(11)

A következő vállalatok küldték vissza a kitöltött kérdőíveket és azt követően az ő telephelyeiken került sor ellenőrző látogatásokra:

(12)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: VI) a 2008. július 1.–2009. június 30. közötti időszakra terjedt ki. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett állítólagos változás kivizsgálására irányuló adatgyűjtés 1999-től a vizsgálati időszak végéig tartott.

(13)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan vizsgálták a következőket: megváltozott-e a kereskedelem szerkezete harmadik országok és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, melynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám kárcsökkentő hatásait aláásták a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei; és volt-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre vonatkozóan korábban meghatározott rendes érték tekintetében, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(14)

Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó, 3 mm-t meghaladó legnagyobb keresztmetszetű acél drótkötél és -kábel (melyet a gazdasági ágazatban gyakran SWR-nek neveznek, „steel ropes and cables”), beleértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acél drótkötelet és -kábelt nem (a továbbiakban: érintett termék).

(15)

A vizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kódok alá besorolt, a Koreai Köztársaságban és Malajziában feladott, 3 mm-t meghaladó legnagyobb keresztmetszetű acél drótkötél és kábel, beleértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és -kábelt nem (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(16)

A vizsgálat rámutatott, hogy a Kínából az Unióba exportált, illetve a Koreai Köztársaságban és Malajziában feladott, az Unióba szánt acél drótkötelek és -kábelek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyarra a célra használják fel, ezért azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(17)

A fenti (11) preambulumbekezdésben említettek szerint a Koreai Köztársaságból 14 exportőr/gyártó, Malajziából 2 exportáló gyártó, Kínából pedig 3 exportáló gyártó működött együtt azáltal, hogy visszaküldte a kitöltött kérdőíveket.

(18)

A kitöltött kérdőív benyújtását követően egy koreai vállalat értesítette a Bizottságot arról, hogy csődbement, ezért viszavonta együttműködését.

(19)

Egy másik koreai vállalat esetében a 18. cikk (1) bekezdésének alkalmazását találták indokoltnak a (47) preambulumbekezdésben foglalt okok miatt.

(20)

Az együttműködő koreai exportáló gyártók a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló összes koreai export 81 %-át képviselték a COMEXT szerint. Így mégha az együttműködés jelentős mértékű volt is, az együttműködő gyártók/exportőrök nem fedték le teljes egészében a Koreai Köztársaságból exportált acél drótkötél és -kábel teljes volumenét. Ezért a teljes exportvolumen a COMEXT adatain alapult.

(21)

Malajziában két ismert gyártó van. A malajziai két együttműködő vállalat összes kivitelének mennyisége meghaladta a vizsgált termék a COMEXT-be bejegyzett importvolumenét. Emiatt úgy tekintették, hogy az exportáló gyártók képviselik az acél drótköteleknek és -kábeleknek a Malajziából az Unióba irányuló összkivitelét.

(22)

A kérelmező azt állította, hogy a COMEXT-adatok nem megbízhatóak, ezért a Malajziából az Unióba irányuló teljes exportvolumen meghatározásakor nem ezekre az adatokra kellene támaszkodni. A vizsgálat során azonban az importadatokat összevetették a malajziai hivatalos statisztikákkal és a kérdőívekre adott, ellenőrzött válaszokkal. Ebből az elemzésből nem az derült ki, hogy a Malajziából történő tényleges export meghaladta volna az együttműködő malajziai vállalatok által bejelentett exportot. Így el kellett utasítani a kérelmező érvelését.

(23)

Alacsony szintű volt az együttműködés a kínai gyártók/exportőrök részéről: az exportőrök/gyártók közül csupán három küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Ráadásul e vállalatok egyike sem exportálta az érintett terméket az Unióba, és Malajziába is csak nagyon csekély mennyiségben. Az együttműködő vállalatok kivitelei a Koreai Köztársaságba irányuló kínai összkivitel 41 %-át képviselték. Ezért az együttműködő felek által benyújtott információk alapján nem lehetett ésszerűen meghatározni a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek exportvolumenét.

(24)

A fentiek figyelembevételével, az acél drótkötelek és -kábelek Unióba történő behozatalára, illetve a Kínából a Koreai Köztársaságba és Malajziába irányuló kivitelére vonatkozó megállapításokat részben a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni az alaprendelet 18. cikke értelmében. A COMEXT-adatokat használták fel a Kínából az Unióba történő összbehozatal volumenének meghatározásához. A kínai, koreai és malajziai nemzeti statisztikákat használták fel a Kínából a Koreai Köztársaságba és Malajziába történő összbehozatal mennyiségének meghatározásához. Az adatokat összevetették a különböző statisztikai forrásokkal és megerősítették olyan egyéb statisztikai adatbázisok alapján mint a Globális Kereskedelmi Atlasz, a Kínai Exportadatbázis, és a Koreai Köztársaság és Malajzia vámhatóságai által szolgáltatott adatok.

(25)

A koreai, malajziai és kínai statisztikákban rögzített importvolumenek az érintett terméknél vagy a vizsgált terméknél szélesebb körű termékcsoportra vonatkoztak. Emiatt a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján megfelelően kiigazították a statisztikákat.

(26)

Az acél drótkötelek és -kábelek Kínából az Unióba történő behozatala először szinte nullára esett vissza az intézkedések 1999-es elrendelését követően. A 2003–2006 közötti fokozatos növekedést követően – 2006-ban a behozatal 8 656 tonnán tetőzött – megfordult a tendencia és a behozatal mennyisége 2006 és a VI között újból csökkent, több mint 40 %-kal.

(27)

Másrészt az acél drótkötelek és -kábelek Koreából az Unióba történő behozatala jelentősen, kb. 11 123 tonnáról 48 214 tonnára nőtt 1999 és 2008 között. Az éves növekedés abszolút értékben 2002-ben és 2003-ban volt a legjelentősebb, azt követően pedig 2006-ban és 2007-ben.

(28)

A panaszban szereplő, valamint az Európai Unió koreai köztársaságbeli missziójától kapott információk alapján úgy tekinthető, hogy a jelenlegi vizsgálat kiterjedt a vizsgált termék tényleges koreai gyártóinak nagy többségére, ha nem mindegyikére. Emiatt úgy tekinthető, hogy a nem együttműködő koreai vállalatok Unióba irányuló exportját – mely a Koreai Köztársaságból származó teljes exportmennyiség közel 19 %-át tette ki – a (18) és (47) preambulumbekezdésben említett gyártókon kívül főleg kereskedők végezték.

(29)

E vállalatok láthatóan növelték az Unióba irányuló exportjukat 2006-ban és 2007-ben. Az említett években a kivitel közel 20 %-kal meghaladta a 2005-ös exportot. 2005 az első év, melyre vonatkozóan ezen a szinten rendelkezésre állnak adatok. A nem együttműködő vállalatok kivitelei 2008-tól kezdődően csökkentek, amihez figyelembe kell venni a koreai hatóságok által ebben az időszakban végzett, az (52) preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálatot.

(30)

Malajziát illetően a COMEXT-adatok és az együttműködő vállalatok összkivitele azt mutatják, hogy a Malajziából az Unióba irányuló kivitel a múltban szintén folyamatosan nőtt. A növekedés 2005 és a VI között volt a legjelentősebb és a legszilárdabb, amikoris Malajzia Unióba irányuló exportja megduplázódott.

(31)

Az 1. táblázat tartalmazza az acél drótköteleknek és -kábeleknek a fent említett országokból az Unióba behozott mennyiségeit az intézkedések 1999-es elrendelésétől a vizsgálati időszakig.

1.   táblázat

Az acél drótkötelek és -kábelek Unióba történő behozatalának alakulása az intézkedések elrendelése óta

Forrás: COMEXT, Koreai statisztika (KITA)

(32)

A fenti három kereskedelmi forgalom alakulását illetően megfigyelhető, hogy különösen 2005 óta a koreai exportőrök és részben a malajziai exportőrök jóval többet értékesítettek, mint a kínai exportőrök és a volumen tekintetében a kínai exportőrök helyébe léptek az Unió piacán.

(33)

A globális gazdasági megtorpanás miatt – mely egybeesik a vizsgálati időszakkal – csökkent az acél drótkötelek és -kábelek értékesített mennyisége, illetve lelassult a növekedés valamennyi érintett ország között. A csökkenés azonban a Kínából az Unióba történő behozatalok esetében volt a legjelentősebb (– 27 %).

(34)

Az acél drótkötelek és -kábelek (valamennyi átmérő) kivitelének drasztikus növekedése a Kínából a Koreai Köztársaságba irányuló export esetében is megfigyelhető ugyanezen időszak alatt: az 1999. évi viszonylag jelentéktelen mennyiség (2 519 tonna) 78 822 tonnára emelkedett 2008-ban. Az emelkedés 2005 és 2008 között volt a legszámottevőbb, amikoris a behozatal megnégyszereződött. Az utóbbi években Kína volt az acél drótkötelek és -kábelek legnagyobb, Koreába szállító exportőre: az acél drótkötelek és -kábelek összbehozatalának 89 %-át képviselte. Csak az érintett termék (a 3 mm-t meghaladó átmérőjű termékek) becsült importja 58 885 tonna volt 2008-ban.

(35)

Ha csak a nem együttműködő koreai vállalatok behozatalait vizsgáljuk, akkor ugyanilyen drasztikus növekedés figyelhető meg, vagyis 2007-ben és 2008-ban ezen vállalatok Kínából származó behozatala megnégyszereződött. Bár ezt követően csökkenni kezdett a behozatal, még mindig jóval a 2005-ös behozatali szint felett maradt és továbbra is igen jelentős mennyiséget képviselt.

2.   táblázat

Kínai termékek Koreai Köztársaságba történő behozatala 1999 és a vizsgálati időszak között

(36)

Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az acél drótköteleknek és -kábeleknek a Kínából Malajziába irányuló kereskedelmi forgalmát, a malajziai és a kínai statisztikákat is figyelembe vették. Mind a malajziai, mind a kínai adatok kizárólag az érintett terméknél magasabb feldolgozottsági szintű termékcsoport esetében állnak rendelkezésre. Ezenkívül jelentős eltéréseket mutattak. Így erre vonatkozóan nem lehetett megbízható adatokhoz jutni.

(37)

A kérelmező állítása szerint az a tény, hogy nem lehetett megbízható adatokhoz jutni, nem elegendő annak megállapításához, hogy nem játszották ki az intézkedéseket. A (38) és (55) preambulumbekezdésben említettek szerint a jelenlegi vizsgálat során rendelkezésre álló bizonyítékok – különös tekintettel az együttműködő malajziai exportáló gyártók gyártási volumenére és az Unióba irányuló exporteladásaikra – rámutattak, hogy a Malajziából exportált acél drótkötelek és -kábelek ténylegesen Malajziából származtak, tehát nem került sor az intézkedések kijátszására. Emiatt ebben az esetben nem volt lényeges, hogy történt-e Kínából Malajziába irányuló behozatal. Ennélfogva elutasították a kérelmező állítását.

(38)

A koreai köztársaságbeli együttműködő gyártók gyártási összvolumenének alakulása stabil maradt 2006 és a VI között. A malajziai gyártók azonban jelentősen növelték termelésüket ugyanezen időszakban.

3.   táblázat

Az acél drótkötelek és -kábelek koreai köztársaságbeli és malajziai együttműködő gyártók általi gyártása

(39)

Az Unióba irányuló kínai export 2006-tól tartó általános csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig az eredeti intézkedések elrendelését követően, különösen pedig 2008-ig a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó export növekedése, valamint a Kínából a Koreai Köztársaságba irányuló export növekedése egyfelől az említett országok, másfelől az Unió közötti kereskedelem szerkezetének változását jelezték. A Koreai Köztársaság esetében ez a következtetés vonható le globálisan, a 2005 és 2007 közötti időszakot illetően pedig külön a nem együttműködő vállalatokra vonatkozóan is.

(40)

Olyan észrevételek érkeztek, melyek szerint a koreai acél drótkötelek és -kábelek Unióba irányuló exportjának növekedése éveken át stabil volt, hirtelen növekedés nélkül; az ilyen hirtelen növekedés állítólag a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás megállapításának előfeltétele. Azt állították továbbá, hogy a növekedést inkább a koreai acéldrótkötél- és -kábelipar természetes fejlődésének kell tekinteni.

(41)

Először is az alaprendelet 13. cikke szerint a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást nem kizárólag úgy definiálják, hogy az egy vizsgálat tárgyát képező ország behozatalának hirtelen növekedése. Másodszor, a vizsgálat rámutatott, hogy míg az Unióba irányuló koreai export 2006-ban és 2007-ben jelentősen megnőtt, addig a koreai gyártók termelése stabil maradt az említett években. Így nem lehetett azt a következtést levonni, hogy a koreai export volumenének alakulása kizárólag a koreai acéldrótkötél- és -kábelipar természetes fejlődésének eredménye. Végül az egyrészt a Kína és az Unió közötti, másrészt a Kínából Koreába és Koreából az Unióba irányuló kereskedelmi forgalom 2006 óta megfigyelhető, nagyrészt ellentétes tendenciái egyértelműen azt mutatják, hogy az Unió és a harmadik országok közötti kereskedelem szerkezete megváltozott. Ezért ezeket az érveket el kellett utasítani.

(42)

A 13. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs. A fent említett gyakorlat, eljárás vagy munka többek között magában foglalja az intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokon keresztül történő feladását, valamint részek összeszerelését egy összeszerelési tevékenység keretében az Unióban vagy egy harmadik országban. Ebből a célból az összeszerelési tevékenységek meglétét az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján állapították meg.

(43)

Az együttműködő és nem együttműködő vállalatok által Koreában gyártott, oda vagy onnan importált acél drótkötelek és -kábelek – beleértve a Kínán és az Unión kívüli országokba, illetve azokból történő importot – rendeltetési helyének átfogó elemzése azt mutatta, hogy a Koreából az Unióba irányuló export bizonyos mennyiségei kínai eredetű, Koreába irányuló behozatalok voltak, mivel ezek a behozatalok nem más harmadik országokból származtak, illetve nem belföldi koreai gyártók által előállított termékekből álltak.

(44)

Ezenkívül az acél drótkötelek és -kábelek – koreai statisztikák szerinti – koreai összkivitelének az együttműködő exportáló gyártók termelésére vonatkozó ellenőrzött információkkal való összehasonlítása azt mutatta, hogy a VI alatt a koreai gyártók exportra szánt termelése (118 856 tonna) lényegesen alacsonyabb volt, mint a Koreából származó összkivitel (156 440 tonna). Tekintettel a koreai vállalatok e vizsgálatban való nagyfokú együttműködésére, az említett eltérés nem magyarázható olyan gyártókkal, akik esetleg nem működtek együtt a vizsgálat során.

(45)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes uniós importőrök a Kínából származó acél drótköteleket és -kábeleket a jelenlegi vizsgálatban nem együttműködő koreai exportőröktől szerezték be. Ezeket az információkat a koreai kereskedelmi adatbázisok alapján leellenőrizték, és azt lehetett megállapítani, hogy az említett nem együttműködő vállalatok által exportált acél drótkötelek és -kábelek legalább egy részét valóban Kínából szerezték be.

(46)

Az együttműködő vállalatokról megállapítható, hogy egyikük sem rakodta át az érintett terméket a Koreai Köztársaságban a VI alatt. Néhányan közülük importáltak ugyan acél drótköteleket és -kábeleket Kínából, de a termékeket kizárólag a belföldi piacon, illetve más exportpiacokon értékesítették.

(47)

Az egyik vállalat esetében megállapították, hogy hamis információkat szolgáltatott a kérdőívre adott válaszában. Ezenkívül részben megtagadta az információkhoz való hozzáférést az ellenőrző látogatás során. Emiatt e vállalat esetében a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében. A 18. cikk (4) bekezdésének megfelelően a vállalatot értesítették arról a szándékról, hogy figyelmen kívül hagyják az általa benyújtott információkat, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy meghatározott határidőn belül további magyarázatokkal szolgáljon.

(48)

Az értesítést követően a vállalat elismerte, hogy a múltban kijátszotta az intézkedéseket azáltal, hogy meghamisította a Kínában vásárolt termékek származási bizonyítványait. Másfelől a vállalat azt állította, hogy elegendő információt szolgáltatott a VI alatti termeléséről, eladásairól és beszerzéseiről, és hogy ezen adatok ellenőrzésre kerültek a helyszínen. Azt állította továbbá, hogy mindez elég annak megállapításához, hogy nem játszotta ki a hatályban lévő intézkedéseket a VI során.

(49)

Mindazonáltal figyelembe véve, hogy a vállalat elismerte, hogy kijátszotta az intézkedéseket és ezenkívül megpróbálta félrevezetni a vizsgálatot, helyénvalónak tűnik figyelmen kívül hagyni a vállalat által szolgáltatott összes adatot és nem mentesíteni a vállalatot a kiterjesztett intézkedések alól, mint azt a (77) preambulumbekezdés említi.

(50)

A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint egy vállalat értesítette a Bizottságot arról, hogy csődbement, és vissza is vonta együttműködését. A fentiek alapján az e vállalatra vonatkozó megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(51)

E tények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bár egyik koreai együttműködő gyártóról sem állapítható meg, hogy részt vett az átrakodásban, átrakodásra került sor a VI alatt és az azt megelőző években. Ezt megerősítik a kereskedelem szerkezetének a (39) preambulumbekezdésben leírt változására vonatkozó megállapítások is.

(52)

Megjegyzendő, hogy az OLAF 2007-ben vizsgálatot indított, mely az azonos termék Koreán keresztül történő átrakodására irányult. A koreai hatóságok ezzel egyidejűleg tudvalevőleg vizsgálatokat folytattak, melyek tárgya az intézkedések állítólagos kijátszása volt, és arra a következtetésre jutottak, hogy több vállalat – főleg kereskedők – csalást követtek el azáltal, hogy meghamísították a Kínából Koreába importált acél drótkötelek és -kábelek származási bizonyítványait a termék újrakivitelekor.

(53)

Így megerősítést nyert annak ténye, hogy a Kínából származó termékeket a Koreai Köztársaságban átrakodták.

(54)

Minden egyes együttműködő vállalat esetében megvizsgálták a nyersanyagforrásokat és az előállítási költségeket annak megállapítására, hogy bármely, a Koreai Köztársaságban végzett összeszerelési tevékenység kijátsza-e az intézkedéseket a 13. cikk (2) bekezdésében szereplő kritériumok szerint. Egyik esetben sem érte el, ill. nem haladta meg a Kínából származó nyersanyag (huzalalapanyag vagy félkész termék) a késztermék részei összértékének 6 %-át. Emiatt nem volt szükség annak vizsgálatára, hogy elérték-e vagy sem a hozzáadott érték 25 %-os küszöbértékét.

(55)

A vizsgálat megállapította, hogy egyik malajziai együttműködő gyártó sem importálta az érintett terméket Kínából a VI alatt.

(56)

Az együttműködő vállalatok Unióba irányuló kiviteleinek a Malajziából az Unióba irányuló összkivitelből való részesedése alapján – a COMEX-adatok szerint – azt a következtetést lehet levonni, hogy a Malajziából történő behozatalok statisztikákban kimutatott növekedése teljes mértékben az együttműködő vállalatok kiviteleinek növekedésével magyarázható. E következtetést megerősíti a tényleges malajziai gyártók azonos időszak alatti gyártási összvolumenének a (38) preambulumbekezdésben említett növekedése.

(57)

A kérelmező megkérdőjelezte ezt a megállapítást anélkül, hogy további magyarázatot vagy bizonyítékot szolgáltatott volna. Emiatt el kellett utasítani ezt az állítást.

(58)

Minden egyes együttműködő vállalat esetében megvizsgálták a nyersanyagforrásokat és az előállítási költségeket annak megállapítására, hogy bármely, Malajziában végzett összeszerelési tevékenység kijátsza-e az intézkedéseket a 13. cikk (2) bekezdésében szereplő kritériumok szerint. Egyik esetben sem érte el, ill. nem haladta meg a Kínából származó nyersanyag (huzalalapanyag vagy félkész termék) a késztermék részei összértékének 60 %-át. Emiatt nem volt szükség annak vizsgálatára, hogy elérték-e vagy sem a hozzáadott érték 25 %-os küszöbértékét.

(59)

Emiatt az a következtetés vonható le, hogy a Kína, Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének észlelt megváltozása nem az intézkedések malajziai kijátszásából eredt. Következésképpen meg kell szüntetni a Malajziában feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó vizsgálatot.

(60)

A vizsgálat az átrakodást illetően a Kínából származó acél drótkötelekre és -kábelekre kivetett, hatályban lévő dömpingellenes vám elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb elfogadható okot vagy gazdasági indokot.

(61)

Annak megállapítására, hogy az importált termék mennyisége és ára aláásta-e a Kínából származó acél drótkötelekre és -kábelekre elrendelt, hatályban lévő dömpingellenes intézkedések javító hatásait, a nem együttműködő vállalatok exportmennyiségeire és -áraira vonatkozó COMEX-adatokat – mint elérhető legjobb adatokat – használták fel. Az így megállapított árakat összehasonlították a hatályvesztési felülvizsgálatban az uniós gyártók tekintetében megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel.

(62)

A Koreából történő behozatalok növekedése a piac méretéhez képest jelentősnek mondható a mennyiséget tekintve, mint azt a hatályvesztési felülvizsgálat megállapította (az 1858/2005/EK rendelet (99) preambulumbekezdése). A jelenlegi vizsgálati időszak alatti, becsült uniós felhasználás hasonló jelzést ad e behozatalok jelentőségéről. A hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás jelentős, áron aluli értékesítést mutatott. Emiatt arra a következtésre jutottak, hogy az intézkedéseket aláaknázzák a mennyiségek és az árak tekintetében.

(63)

Végezetül, az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján megvizsgálták, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termék korábban megállapított rendes értéke vonatkozásában.

(64)

A hatályvesztési felülvizsgálatban a rendes értéket a törökországi árak alapján állapították meg, mivel a vizsgálat során Törökországot Kínához hasonló, megfelelő piacgazdaságú országnak tekintették. A jelenlegi vizsgálatban megállapították, hogy az acél drótkötelek és -kábelek gyártása során használt fő alapanyag, a huzalalapanyag ára jelentősen emelkedett a hatályvesztési felülvizsgálat óta. Ezen kívül, valamint figyelembe véve, hogy a nyersanyagárak alakulása visszatükröződött az exportárakban a VI során, helyénvalónak tűnt ezért frissíteni a – nyersanyagárak alakulásának figyelembevételével – korábban már meghatározott rendes értéket.

(65)

A koreai export jelentős része a tényleges koreai gyártásból származott. Emiatt a Koreai Köztársaságból történő kivitelkor alkalmazott, az intézkedések kijátszása által érintett exportárak meghatározásakor csak a nem együttműködő gyártók/exportőrök kiviteleit vették figyelembe, melynek során a rendelkezésre álló legpontosabb tényekre támaszkodtak, vagyis az acél drótkötelek és -kábelek VI alatti, a COMEXT szerinti átlagos exportáraira.

(66)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően kiigazították az együttműködő koreai gyártók/exportőrök VI alatti átlagköltségein alapuló, a közvetett adózást, a szállítási és a biztosítási költségeket érintő különbségeket.

(67)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget a hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka során alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(68)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján kimutatható a dömping.

(69)

A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijászották a Koreai Köztársaságban végrehajtott átrakodással az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(70)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondata szerint a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a Koreai Köztársaságban feladott azonos termék behozatalára, függetlenül attól, hogy azt a Koreai Köztársaságból származóként jelentették-e be.

(71)

A kiterjesztendő intézkedéseknek meg kell egyezniük az 1858/2005/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében foglaltakkal, vagyis az uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti CIF nettó árra alkalmazandó 60,4 %-os végleges dömpingellenes vámmal.

(72)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni a Koreában feladott acél drótkötelek és -kábelek nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(73)

A Malajziára vonatkozó megállapításokat illetően a Malajziában feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszására irányuló vizsgálatot le kell zárni, és meg kell szüntetni a Malajziában feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalának a vizsgálatot megindító rendelettel előírt nyilvántartásba vételét.

(74)

A kérelmező vitatta a Malajzia elleni vizsgálat megszüntetésére irányuló javaslatot. Mivel a fentiekben ismertetett összes érvét megvizsgálták már, nem volt indokolt a javaslat újbóli átgondolása.

(75)

A kérdőívet megválaszoló, koreai köztársaságbeli 14 vállalat mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(76)

A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint e vállatok egyike később megszüntette az együttműködést. Ezért el kellett utasítani a 13. cikk (4) bekezdése szerinti, mentesség iránti kérelmét.

(77)

A (47) preambulumbekezdésben említettek szerint egy másik vállalat hamis információkat szolgáltatott és megtagadta a kért információkhoz való hozzáférést. Ezért nem lehetett a 13. cikk (4) bekezdése szerinti mentességben részesíteni.

(78)

Egy koreai köztársaságbeli harmadik vállalat nem exportálta a terméket a VI alatt, illetve után, és nem lehetett következtetéseket levonni tevékenységei jellegéről. Ezért nem lehetett mentességet biztosítani e vállalat számára. Ha azonban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztését követően kiderül, hogy teljesültek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésében és 13. cikke (4) bekezdésében előírt feltételek, a vállalat kérésére újból megvizsgálható a helyzete.

(79)

Ez a harmadik vállalat kifogást emelt és megismételte mentesség iránti kérelmét. Nem szolgáltatott azonban olyan új információkat és bizonyítékokat, melyek miatt meg kellett volna változtatni a fenti döntést. Emiatt kérelmét nem lehetett elfogadni.

(80)

A többi együttműködő koreai köztársaságbeli vállalat egyikéről sem lehetett megállapítani, hogy kijátszotta volna az intézkedéseket. Ezenkívül a mentességet kérő vállalatok egyike sem állt kapcsolatban az intézkedéseket kijátszó vállalatokkal. Külön kiemelendő, hogy az érintett gyártók közül négy kapcsolatban volt olyan kínai vállalatokkal, melyek az eredeti intézkedések hatálya alatt álltak. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy fennállt ilyen kapcsolat vagy felhasználtak-e ilyen kapcsolatot a Kínából származó behozatalokra vonatkozó intézkedések kijátszásához. Emiatt a (76)–(78) preambulumbekezdésekben nem szereplő többi együttműködő vállalat számára mentességet kell nyújtani.

(81)

Megállapították, hogy különleges intézkedésekre van szükség ebben az esetben annak biztosítására, hogy az ilyen kivételeket megfelelően lehessen alkalmazni. Ezen különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az ilyen számla által nem kísért behozatalokra a mentességben nem részesülő összes koreai köztársaságbeli vállalatra alkalmazandó, kiterjesztett dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(82)

A többi érintett exportőrt – melyekkel a Bizottság nem lépett kapcsolatba ezen eljárás keretében, és melyek az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – kérdőív kitöltésére kérik fel annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy mentességben részesíthetők-e. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatásokat is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, minden vonatkozó információval együtt.

(83)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja e rendelet megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet felülvizsgálnak annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a bennük foglalt feltételeknek.

(84)

Az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, melyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették. Az ismertetett érvek egyike sem indokolta a végleges megállapítások módosítását,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax 32 22956505