(1)

2008 októberében a Tanács 1001/2008/EK rendeletével (2) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be egyes – többek között Malajziából származó – csőillesztékek és csőszerelvények behozatalára (a továbbiakban: érintett termék) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint indított hatályvesztési felülvizsgálat után. A Malajziára vonatkozó, jelenleg érvényben lévő dömpingellenes vámok a következők: 59,2 % az Anggerik Laksana Sdn Bhd esetében és 75 % az összes többi vállalat esetében.

(2)

A Bizottsághoz „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat indítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelmet Malajzia (a továbbiakban: érintett ország) egyik exportáló gyártója, a Pantech Steel Industries Sdn Bhd (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

(3)

A kérelmező azt állította, hogy az érintett terméket nem exportálta az Unióba a dömpingellenes intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszakban – azaz 2000. április 1. és 2001. március 31. között (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) –, és hogy nem kapcsolódik az érintett termék egyetlen olyan exportáló gyártójához sem, amely az (1) preambulumbekezdésben ismertetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozna.

(4)

A kérelmező ezenfelül azt is állította, hogy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett terméket a közeljövőben az Unióba exportálja.

(5)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az elegendő indokul szolgál az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint azután, hogy az érintett uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság a 692/2009/EK rendelettel (3) megindította az 1001/2008/EK rendeletnek a kérelmező vonatkozásában történő felülvizsgálatát.

(6)

A kérelmező által az Unióba irányuló exportra gyártott és értékesített érintett termék behozatalára az 1001/2008/EK rendelettel kivetett 75 %-os dömpingellenes vámot a 692/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdése egyúttal utasította a vámhatóságokat az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(7)

A 692/2009/EK rendelet előírja: amennyiben a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a kérelmező megfelel azon követelményeknek, melyek alapján egyedi vám vethető ki rá, szükségessé válhat az 1001/2008/EK rendelet 1. cikkében külön nem említett vállalatoktól származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtétel módosítása.

(8)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékek (a továbbiakban: érintett termék) a jelenleg az ex 7307 93 11 , ex 7307 93 19 , ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kód alá tartozó, Malajziából származó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőillesztékek és csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője nem haladja meg a 609,6 mm-t, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel.

(9)

A Bizottság hivatalosan értesítette az uniós gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(10)

Az uniós gazdasági ágazatot képviselő tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat), írásban ismertette álláspontját a Bizottság szolgálataival. Az érdekvédelmi bizottság megkérdőjelezte az exportár kiszámításához használt alap megbízhatóságát. A Bizottsághoz olyan dokumentumokat is benyújtottak, amelyek állítólag az intézkedések kijátszására irányuló kísérletekről tanúskodtak, továbbá olyan információkat kapott, amelyek az érintett terméknek az uniós importőrök számára megállapított árszintjére vonatkoztak.

(11)

A Bizottság a kérelmezőnek és a kapcsolt vállalatainak dömpinggel kapcsolatos kérdőívet küldött, melyekre a válaszokat az e célra megállapított határidőn belül megkapta.

(12)

A Bizottság az Európai Unióban működő, független importőröknek is küldött dömpinggel kapcsolatos kérdőíveket, ezek a vállalatok azonban nem tanúsítottak együttműködési szándékot.

(13)

A Bizottság igyekezett ellenőrizni minden információt, amelyet szükségesnek tartott az „új exportőr” státusz és a dömping megállapításához, valamint ellenőrző látogatásokat tett a kérelmező és kapcsolt, malajziai vállalatának telephelyén:

(14)

A dömpingre irányuló felülvizsgálati időszak 2008. július 1-jétől2009. június 30-ig tartott (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(15)

A vizsgálat megerősítette, hogy a vállalat az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán nem exportálta, és a termék Európai Unióba irányuló kivitelét csak ezt követően kezdte meg. A vállalat visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt a terméknek a felülvizsgálati időszak során történő exportálására. E kötelezettség három megrendelést jelentett, amely ugyanattól az európai uniós importőr csoporttól származott.

(16)

A fent említett megrendelések végrehajtása – a felülvizsgálati időszakot követően – olyan exportügyletek formájában történt, amelyek megközelítőleg ugyanolyan körülmények között, elhanyagolható ár- és minőségbeli különbségek mellett zajlottak. Bár az érintett mennyiség csekély volt, elégségesnek bizonyult megbízható dömpingkülönbözet megállapításához. Az alkalmazott árszinteket ugyanis alátámasztották további, a Bizottság szolgálatainak rendelkezésére álló más információk, köztük többek között olyan exportárak, amelyeket harmadik országok számára állapított meg az érintett exportőr, és amelyek megerősítették, hogy az exportőr a vizsgálat tárgyát képező ügyletek során megfigyelt árképzési mintát alkalmazza.

(17)

Az „új exportőr” státusz elismerésének más feltételeit illetően a vállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudta, hogy sem közvetlenül, sem közvetetten nem kapcsolódik egyetlen olyan malajziai exportáló gyártóhoz sem, akire kiterjed az érintett termék vonatkozásában hozott dömpingellenes intézkedések hatálya.

(18)

Ennek megfelelően megerősítést nyert, hogy a vállalatot az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében új exportőrnek kell tekinteni, és hogy e vállalat vonatkozásában egyéni dömpingkülönbözetet kell meghatározni.

(19)

A kérelmező az illesztékek és szerelvények gyártását, valamint az érintett termék belföldön és exportpiacokon történő értékesítését végzi. A vizsgálat összetett értékesítési rendszert tárt fel a belföldi piacon, amely független forgalmazókat és a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatait foglalja magában: a független forgalmazók megvásárolják az érintett terméket a gyártótól, majd továbbértékesítik azt a kérelmezővel kapcsolt kereskedőinek; ez utóbbiak a terméket továbbértékesítik a belföldi piac független vásárlóinak. A független forgalmazók valójában a kérelmező ügynökeiként járnak el.

(20)

A fentiek alapján, valamint figyelembe véve a tényt, hogy a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatainak értékesítései kapcsolatba hozhatók a kérelmezővel, az tekintendő a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott első árnak, amelyet a fent említett, a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatai alkalmaznak a végső fogyasztókra; ezért ezek az árak képezik a rendes érték meghatározásának alapját.

(21)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítés akkor tekintendő reprezentatívnak, ha a belföldi összértékesítés mennyisége eléri az Unióba irányuló teljes exportértékesítés mennyiségének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a kérelmező minden csőillesztéket és csőszerelvényt reprezentatív mennyiségekben értékesített a belföldi piacon.

(22)

Ezt követően a Bizottság meghatározta azoknak a csőillesztékeknek és csőszerelvényeknek a kereskedelmi vállalatok által belföldön értékesített terméktípusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Európai Unióba irányuló kivitelre értékesített terméktípusokkal.

(23)

A Bizottság azzal kapcsolatban is folytatott vizsgálatot, hogy a csőillesztékek és csőszerelvények belföldi, reprezentatív mennyiségben történő értékesítése tekinthető-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek. Ehhez a Bizottság megállapította a független vevőknek történő, nyereséges belföldi értékesítés részarányát. Mivel úgy találta, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban elegendő mennyiség értékesítésére került sor, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapította meg.

(24)

Arra a néhány esetre vonatkozóan, amikor az érintett termék típusát a felülvizsgálati időszak során nem értékesítették a belföldi piacon, a rendes értéket a Bizottság úgy számította ki, hogy az exportált típusok előállításának az exportőrre háruló költségeihez hozzáadott egy, az értékesítési, általános és adminisztratív költségekre számolt, ésszerű mértékű összeget és egy ésszerű haszonkulcsot.

(25)

Az érintett terméket közvetlenül uniós független vevőknek exportálták. Az exportár ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz – a (16) preambulumbekezdésben említettek szerint – a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján lett megállapítva.

(26)

A rendes érték és az exportárak összehasonlítására gyártelepi alapon került sor.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket kiigazítások formájában, kellőképpen figyelembe kell venni. A biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, valamint a hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben sor került a megfelelő kiigazításokra, amikor azok ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak bizonyultak.

(28)

A kérelmező azt állította, hogy amennyiben a Bizottság a kérelmező kapcsolt kereskedelmi vállalatainak belföldi értékesítéseire alapozott rendes értéket alkalmazza, kiigazításokat kell végeznie a belföldi piac és az uniós piac kereskedelmi szintjei közötti különbségek tekintetében. A kérelmező felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az uniós piacon való értékesítés forgalmazói szinten történt, míg a belföldi piacon a kérelmező a csőillesztékek és csőszerelvények jelentős részét szokás szerint olaj- és gázkitermelési projektek piacaira irányuló nagyobb szállítmányok részeként értékesítette, ahol ezek a szerelvények gyakran csak másodlagos szerepet töltöttek be a főcsövek, szelepek és más jelentősebb alkatrészek mellett, és ez a piac más kereskedelmi szintet képviselt.

(29)

A belföldi piacon történt értékesítési feltételeknek – és főként az értékesítési árak alakulásának – elemzése után a vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező nem bizonyította az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően, hogy tartós és határozott különbségek léteznek az exportáló ország belföldi piacának különböző kereskedelmi szintjein a kérelmező szerepe és árai között. Ezért nem került sor kiigazítások figyelembe vételére.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően, és figyelembe véve, hogy a felülvizsgálati időszakban csak három megrendelés történt, gyakorlatilag egy időben, illetve hogy a termelési költség nagy részét kitevő nyersanyagár ingadozása a felülvizsgálati időszakban jelentős volt, a dömpingkülönbözet megállapítására a rendes érték és az exportár ügyletenkénti összehasonlítása alapján került sor.

(31)

Az összehasonlítás kimutatta a dömping meglétét, melynek szintje CIF európai uniós határparitásos ár százalékában kifejezve 49,9 %.

(32)

Ezenfelül a vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező által, jelentős mennyiségek értékesítésekor más harmadik országok esetében alkalmazott exportárak jóval alacsonyabbak, mint az Európai Unióra alkalmazott exportárak, ami harmadik országokbeli piacokon fennálló dömpingre utal.

(33)

A vizsgálat eredményeinek ismeretében az a döntés született, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

(34)

A felülvizsgálati időszakra megállapított 49,9 %-os dömpingkülönbözet alacsonyabb, mint a károkozás megszüntetésének az eredeti vizsgálatban Malajzia számára megállapított, országos, 75 %-os szintje. Ennélfogva a 49,9 %-os dömpingkülönbözeten alapuló vám kivetése és az 1001/2008/EK rendelet ennek megfelelő módosítása javasolt.

(35)

A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen be kell szedni az érintett termék behozatala után, amely a 692/2009/EK rendelet 3. cikke szerinti nyilvántartásba vétel tárgyát képezi.

(36)

Megjegyzendő, hogy az érintett vállalatoknak összetett forgalmazási rendszerük van, amely többek között kiterjed az érintett terméknek olyan, más országokból történő importjára, amelyek szintén intézkedések hatálya alá tartoznak. Továbbá a különböző malajziai exportáló vállalatok vámtarifái közötti nagy különbség miatt fennáll a vámelkerülés bizonyos kockázata. Ezért különleges intézkedésekre van szükség a dömpingellenes vámok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(37)

E különleges intézkedések egyike, hogy a tagállamok vámhatóságai számára érvényes, a rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő kereskedelmi számlát kell bemutatni. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám fizetendő.

(38)

Ezenfelül a Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság értesítette: az érintett vállalatot fel fogja kérni arra, hogy rendszeresen küldjön számára jelentést, ezzel biztosítva az érintett termék Unióba történő értékesítéseinek, valamint azok árainak és egyéb körülményeinek megfelelő nyomon követését, illetve a vállalat belföldi értékesítési árainak alakulására vonatkozó információkat. A Tanács különösen hangsúlyozza, hogy amennyiben a vállalat nem nyújt be ilyen jelentéseket, vagy ha a jelentésekből az derül ki, hogy az intézkedések nem megfelelőek a káros dömping hatásainak megszüntetésére, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően időközi felülvizsgálat megindítására lehet szükség. A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján hivatalból lehetősége van időközi felülvizsgálatot kezdeményezni, különösen, ha a rendelet hatályba lépése óta már eltelt egy év (bár előfordulhat, hogy azt megelőzően is indokolt felülvizsgálat indítása). A Tanács felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a Bizottság jelenleg úgy látja: az ügy körülményeire tekintettel egy év után valószínűleg sor kerül majd ilyen felülvizsgálatra. A fentiek ismeretében fontos megjegyezni, hogy az érintett vállalatra az e rendelet által kivetett vám csak alacsony számú megrendelés alapján történt.

(39)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyeken a kérelmezőtől érkező csőillesztékek és csőszerelvények behozatalára vonatkozó, módosított végleges dömpingellenes vám kivetésének, és e vámnak a nyilvántartásba vett behozatal utáni, visszamenőleges hatállyal történő beszedésének szándéka alapult. Az érdekelt felek észrevételeit megvizsgálták és adott esetben figyelembe vették.

(40)

Ez a felülvizsgálat nem befolyásolja az 1001/2008/EK tanácsi rendeletben rögzített intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatályvesztési időpontját,