2010.7.8.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/47


A BIZOTTSÁG 2010/48/EU IRÁNYELVE

(2010. július 5.)

a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közúti közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a méltányos verseny érdekében fontos biztosítani a forgalomban használt gépjárművek megfelelő karbantartását és vizsgálatát, hogy a típusjóváhagyás által garantált teljesítményük túlzott mértékű romlás nélkül élettartamuk során folyamatosan fennmaradjon.

(2)

A 2009/40/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett követelményeket és módszereket a műszaki fejlődés követése érdekében indokolt részletesebben meghatározni és kiigazítani, hogy ezáltal költséghatékony módon javuljon a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálata az Európai Unióban.

(3)

Helyénvaló figyelembe venni két, a közelmúltban készült, az időszakos műszaki vizsgálat jövőbeli lehetőségeivel foglalkozó projekt, az Autofore (2) és az Idelsy (3) következtetéseit, valamint az érdekelt felekkel folytatott nyitott és tényszerű párbeszéd eredményeit.

(4)

A gépjármű-technológia jelen állapota megköveteli, hogy a modern elektronikai rendszerek is a vizsgálati tételek közé kerüljenek.

(5)

Az időszakos műszaki vizsgálat további harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében vizsgálati módszert bevezetni.

(6)

A további harmonizáció előmozdítása és a követelmények egyöntetűsége érdekében indokolt minden vizsgálati tétel esetében a hibák főbb okait olyan nem kimerítő jegyzékbe foglalni, mint amilyen a fékrendszer esetében már létezik.

(7)

Az időszakos műszaki vizsgálatoknak indokolt a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére kiterjednie. Ezért a vizsgálatokat szükség szerint jármű-kategóriánkénti különös követelményekkel indokolt kiegészíteni.

(8)

A 2009/40/EK irányelv 5. cikkének e) pontja értelmében a tagállamok a rendszeres időszakos műszaki vizsgálatot más jármű-kategóriákra is kiterjesztették. A vizsgálat fokozottabb harmonizációja céljából helyénvaló a rendelkezésekbe belefoglalni az ezekre a jármű-kategóriákra vonatkozó követelményeket és módszereket. A vizsgálatokat a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával, a jármű bármely részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül indokolt elvégezni.

(9)

A megfelelő vizsgálatok és szabványok alkalmazásának biztosítása, az ellenőrzés eredményeinek nyilvántartásokban való rögzíthetősége és egyéb jogi követelmények érvényesítése érdekében a vizsgálatnak a biztonsággal, a védelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő jellemzők mellett a jármű azonosítására is indokolt kiterjednie.

(10)

A belső piac működésének elősegítése és a műszaki vizsgálat módszereinek javítása érdekében a vizsgálat eredményét indokolt egy, az alapvető pontokat tartalmazó műszaki vizsgálati bizonyítványban feltüntetni.

(11)

További munkára van szükség a dízelüzemű járművek karbantartási állapotának ellenőrzésére alkalmas alternatív vizsgálati eljárások kidolgozásának területén, különösen a nitrogén-oxidokat és a részecskéket illetően, figyelembe véve az új kibocsátás-utókezelési rendszereket.

(12)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/40/EK irányelv 7. cikkével létrehozott, a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/40/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv melléklete szerint módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2011. december 31-ig megfeleljenek, a II. melléklet 3. pontjában foglalt rendelkezések kivételével, azokat ugyanis 2013. december 31-től kell alkalmazni. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)   HL L 141., 2009.6.6., 12. o.

(2)  Autofore: tanulmány a műszaki vizsgálatok végrehajtásának jövőbeli lehetőségeiről az Európai Unióban, http://ec.europa.eu/transport/roadsafety/publications/projectfiles/autofore_en.htm

(3)  IDELSY: Kezdeményezés a gépjárművek elektronikai rendszereiről készített leírások érdekében az időszakos műszaki vizsgálatokhoz, http://ec.europa.eu/transport/roadsafety/publications/projectfiles/idelsy_en.htm


MELLÉKLET

A 2009/40/EK irányelv II. melléklete helyébe az alábbi szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

KÖTELEZŐ VIZSGÁLATI TÉTELEK

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Bevezetés

2.

A vizsgálat részei

3.

Műszaki vizsgálati bizonyítvány

4.

Minimális vizsgálati követelmények

0.

A jármű azonosítása

1.

Fékberendezés

2.

Kormányberendezés

3.

Kilátási viszonyok

4.

Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei

5.

Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés

6.

Alváz és az alvázra erősített részek

7.

Egyéb felszerelések

8.

Környezetterhelés

9.

Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek számára

1.   BEVEZETÉS

Ez a melléklet felsorolja a vizsgálandó járműrendszereket és alkatrészeket, továbbá részletezi, hogy milyen módszerrel kell vizsgálni őket, és hogy milyen kritériumok alkalmazásával kell megállapítani, hogy a jármű elfogadható állapotú-e.

Arra az esetre, ha a jármű a felsorolt vizsgálati tételek szempontjából hibás, a tagállamok illetékes hatóságai eljárást határoznak meg annak megállapítására, hogy a műszaki vizsgálat sikeres megismétléséig milyen feltételekkel megengedett a jármű közúti használata.

A vizsgálatoknak legalább az alábbiakban felsorolt tételekre ki kell terjedniük, feltéve, hogy azok alkalmazhatók az érintett tagállamban vizsgálandó jármű felszerelésére.

A vizsgálatok elvégzése a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával történik, a jármű bármilyen részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül.

A jármű időszakos vizsgálatakor valamennyi felsorolt tétel kötelezőnek tekintendő, az (X)-szel jelölt tételek kivételével, ezek ugyanis, bár a jármű állapotát és közúti használatra való alkalmasságát érintik, mégsem minősülnek elengedhetetlennek az időszakos vizsgálathoz.

A »Hibaokok« felsorolás nem alkalmazandó olyan esetben, amikor olyan követelményekre utal, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásba vételkor, illetőleg a forgalomba helyezéskor hatályos vonatkozó jármű-jóváhagyási szabályozásban vagy az utólagos módosítási követelmények között.

A szemrevételezéses vizsgálati módszer esetében a tétel megtekintésén túl a vizsgálatot végző személy, amennyiben lehetséges, működteti is azt, felméri a keltett zajt, illetve bármilyen más megfelelő vizsgálati módszert alkalmaz berendezés használata nélkül.

2.   A VIZSGÁLAT RÉSZEI

A vizsgálat legalább az alábbiakban felsorolt tételekre terjed ki, amennyiben azok a vizsgált járműbe beépített berendezésekkel kapcsolatban állnak.

0.

A jármű azonosítása

1.

Fékberendezés

2.

Kormányberendezés

3.

Kilátási viszonyok

4.

Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei

5.

Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés

6.

Alváz és az alvázra erősített részek

7.

Egyéb felszerelések

8.

Környezetterhelés

9.

Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek számára

3.   MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY

A jármű üzemeltetőjét vagy vezetőjét írásban tájékoztatják a hibákról, a vizsgálat eredményéről, valamint a jogi következményekről.

A kötelező időszakos műszaki vizsgálat alkalmával kibocsátott műszaki vizsgálati bizonyítvány legalább a következő elemeket tartalmazza:

1.

járműazonosító szám;

2.

forgalmi rendszám és a nyilvántartó állam országjelzése;

3.

a vizsgálat helye és időpontja;

4.

a kilométer-számláló állása a vizsgálat idején, amennyiben rendelkezésre áll;

5.

a jármű osztálya, amennyiben rendelkezésre áll;

6.

azonosított hibák (ajánlatos e melléklet 5. bekezdésének számsorrendje szerint haladni) és kategóriájuk;

7.

a jármű átfogó értékelése;

8.

a következő időszakos vizsgálat időpontja (ha az erről való tájékoztatás nem más úton történik);

9.

a vizsgálatot végző szervezet neve és a vizsgálatért felelős ellenőr aláírása vagy azonosítója.

4.   MINIMÁLIS VIZSGÁLATI KÖVETELMÉNYEK

A vizsgálatok legalább az alábbiakban felsorolt tételekre terjednek ki, és az alábbiakban felsorolt minimális követelmények és módszerek szerint zajlanak. A »Hibaokok« oszlopban példák találhatók az észlelhető meghibásodásokra.

Tétel

Módszer

Hibaokok

0.   A JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA

0.1.

Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeséssel fenyeget(nek).

b)

Hiányzó vagy olvashatatlan felirat.

c)

Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival.

0.2.

A járművet azonosító alváz/sorozatszám

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzik vagy nem található.

b)

Nem teljes, olvashatatlan.

c)

Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival.

1.   FÉKBERENDEZÉS

1.1.

Mechanikai állapot és működés

1.1.1.

Üzemifék-pedál/kézifék tengelye

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

Megjegyzés: Szervófékrendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni.

a)

Túl szoros a tengely.

b)

Túlzott kopás/túl nagy holtjáték.

1.1.2.

A pedál/kézifék állapota és a fékműködtető berendezés útja

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

Megjegyzés: Szervófékrendszerrel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni.

a)

Túlzott vagy elégtelen tartalék úthossz.

b)

Korlátozott a fékvezérlés szabad kioldása.

c)

A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, kilazult vagy simára kopott.

1.1.3.

Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok

Az alkatrészek szemrevételezéses ellenőrzése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése.

a)

A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer-kijelzés a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum.

b)

A fék biztonságos működéséhez szükséges nyomás/vákuum felépülési ideje nincs összhangban a követelményekkel (1)

c)

Nem működik a többkörös védőszelep vagy nyomáscsökkentő szelep.

d)

Érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható levegőelszökés miatt.

e)

Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését.

1.1.4.

Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelző

Funkcionális ellenőrzés.

Rosszul működő vagy hibás manométer vagy jelzés.

1.1.5.

Kézi működtetésű fékezőszelep

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Eltört, sérült vagy túlzottan kopott vezérlőkar.

b)

A vezérlőkar bizonytalanul van a szelepre rögzítve vagy a szelep bizonytalanul van rögzítve.

c)

A csatlakozások lazák vagy szivárgás van a rendszerben.

d)

Nem kielégítő működés.

1.1.6.

Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Reteszelés nem tart megfelelően.

b)

A rögzítőfékkar vagy a reteszelő kilincsmű túlzott kopása.

c)

Rossz beállításra utaló túlzott karúthossz a fékkarnál.

d)

Hiányzó, sérült vagy nem működő kezelőszerv.

e)

Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibásan működik.

1.1.7.

Fékszelepek (lábszelep, tehermentesítő, vezérlőszelepek)

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Sérült szelep vagy túlzott levegőszivárgás.

b)

Túlzott olajkifolyás a kompresszorból.

c)

A szelep nem biztonságos vagy nem szakszerűen van beszerelve.

d)

A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog.

1.1.8.

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

A vontató és a pótkocsi között a fékrendszer csatlakozásának szétkapcsolása, majd újbóli csatlakoztatása.

a)

Hibás lezárócsap vagy önlezáró csatlakoztatószelep.

b)

A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep bizonytalanul van rögzítve vagy nem megfelelően van összeszerelve.

c)

Túlzott szivárgás.

d)

Nem működik megfelelően.

1.1.9.

Energiatároló tartály, sűrítettlevegő-tartály

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Sérült, korrodálódott vagy tömítetlen tartály.

b)

A vízmentesítő berendezés nem működik.

c)

Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül összeszerelt tartály.

1.1.10.

Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezés)

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Sérült vagy hatástalan fékrásegítő.

b)

Sérült vagy tömítetlen főfékhenger.

c)

Nem biztonságos főfékhenger.

d)

Nem elegendő fékfolyadék.

e)

A főfékhenger tartályának fedele hiányzik.

f)

Fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás.

g)

Helytelenül működik a fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék.

1.1.11.

Merev fékcsövek

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkeztének veszélye.

b)

Szivárgó vezetékek vagy csatlakozófejek.

c)

Sérült vagy túlzottan korrodálódott vezetékek.

d)

Helytelenül elhelyezett vezetékek.

1.1.12.

Féktömlők

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkeztének veszélye.

b)

Sérült, kidörzsölődött, megcsavarodott vagy túl rövid tömlő.

c)

Szivárgás tömlőkből vagy csatlakozásokból.

d)

A tömlő nyomás alatt kidudorodik.

e)

Porózus tömlő.

1.1.13.

Dob- és tárcsafékbetétek

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzott kopása.

b)

A dob- vagy a tárcsafékbetét szennyeződött (olaj, zsír stb.).

c)

Hiányzik a dob- vagy a tárcsafékbetét.

1.1.14.

Fékdobok, féktárcsák

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Túlzottan kopott, túlzottan barázdálódott, repedezett, nem megfelelően rögzített vagy törött fékdob vagy féktárcsa.

b)

A fékdob vagy a féktárcsa szennyeződött (olaj, zsír stb.).

c)

Hiányzik a fékdob vagy a féktárcsa.

d)

Nem megfelelően rögzített féktartó lap.

1.1.15.

Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Bowdenhuzal sérült, összecsomózódott.

b)

Túlzottan kopott vagy korrodálódott alkatrész.

c)

Bowdenhuzal vagy vonórúd-csatlakozás nem megfelelően rögzített.

d)

Bowdenvezetés sérült.

e)

A fékberendezés szabad mozgása korlátozott.

f)

Rendellenes kar-/rudazat úthosszak hibás beállítás vagy túlzott kopás miatt.

1.1.16.

Fékműködtető készülék (beleértve a rugóerő-tárolós féket vagy hidraulikus kerékfékhengereket is)

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A készülék megrepedt vagy sérült.

b)

A készülék szivárog.

c)

A készülék bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

d)

A készülék túlzottan korrodálódott.

e)

A működtető dugattyú vagy membrán elégtelen vagy túlzott úthossza.

f)

A porvédő hiányzik vagy erősen sérült.

1.1.17.

Fékerő-szabályozó szelep

A fékrendszer működtetése közben az alkotórészek szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A rudazat sérült.

b)

A rudazat rosszul van beállítva.

c)

A szelep szorul vagy nem működik.

d)

Hiányzik a szelep.

e)

Hiányzó adattábla.

f)

Olvashatatlan vagy a követelményekkel (1) nem egyező adatok.

1.1.18.

Holtjáték-utánállítók és -érzékelők

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Az utánállító sérült, szorul, illetőleg úthossza rendellenes, kopása túlzott vagy beállítása helytelen.

b)

Az utánállító hibás.

c)

Nem megfelelően van beszerelve vagy kicserélve.

1.1.19.

Tartósfékrendszer (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Bizonytalan csatlakozás vagy rögzítés.

b)

A rendszer egyértelműen hibás vagy hiányzik.

1.1.20.

A pótkocsifék automatikus működése

A vontató és a pótkocsi között a fék csatlakozásának szétkapcsolása.

A pótkocsifék nem fékez automatikusan, amikor a csatlakozóról lebontják.

1.1.21.

A teljes fékrendszer

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Egyéb rendszerelem (pl. fagyálló-szivattyú, légszárító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója.

b)

Levegő vagy fagyálló szivárog.

c)

Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész.

d)

Nem megfelelően javított vagy átalakított alkatrész (1)

1.1.22.

Tesztcsatlakozók (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzik.

b)

Sérült, használhatatlan vagy szivárog.

1.2.

Üzemi fékezés, működési jellemzők és hatásosság

1.2.1.

Működési jellemzők

Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy ennek hiányában közúton végzett vizsgálat során fokozatosan történő fékezés a maximális fékerő eléréséig.

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

d)

Rendellenes időkésedelem bármely keréknél.

e)

Fékezéskor minden egyes teljes kerékfordulat alatt túlzott fékerő-ingadozás.

1.2.2.

Hatásosság

Statikus fékvizsgáló berendezésen vagy, amennyiben ez műszaki okokból nem megoldható, közúton, adatrögzítős lassulásmérővel végzett vizsgálat. A 3 500  kg-ot meghaladó megengedett maximális tömegű jármű vagy pótkocsi vizsgálata az ISO 21069 szabvány vagy más, ezzel egyenértékű módszer szerint végzendő.

A közúti vizsgálat száraz viszonyok között, sima, egyenes úton történik.

Nem felel meg a következő alsó értékeknek:

 

Az irányelv hatálybalépése után üzembe helyezett járművek:

—

N1 kategória 50 %

—

M1 kategória 58 %

—

M2 és M3 kategória 50 %

—

N2 és N3 kategória 50 %

—

O2 (XX) (3), O3 és O4 kategória

—

nyerges pótkocsinál: 45 %

—

pótkocsinál: 50 %

 

Az irányelv hatálybalépése előtt üzembe helyezett járművek:

 

N1 kategória: 45 %

 

M1, M2 és M3 kategória: 50 % (2)

 

N2 és N3 kategória: 43 % (3)

 

O2 (XX) (3), O3 és O4 kategória: 40 % (4)

 

Egyéb kategóriák (XX) (3).

—

L kategóriák (mindkét fék):

—

L1e kategória: 42 %

—

L2e, L6e kategória: 40 %

—

L3e kategória: 50 %

—

L4e kategória: 46 %

—

L5e, L7e kategória: 44 %

—

L kategóriák (hátsókerék-fék):

—

összes kategória: 25 %

1.3.

Biztonsági fék, működési jellemzők és hatásosság (ha külön berendezés)

1.3.1.

Működési jellemzők

Amennyiben a biztonsági fékrendszer és az üzemi fékrendszer két külön rendszer, az 1.2.1. pontban ismertetett módszer követendő.

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

1.3.2.

Hatásosság

Amennyiben a biztonsági fékrendszer és az üzemi fékrendszer két külön rendszer, az 1.2.2. pontban ismertetett módszer követendő.

A fékerő az 1.2.2. pont szerinti üzemi fékhatás 50 %-ánál (5)kevesebb, a megengedett maximális tömegre vagy nyerges pótkocsik esetén a megengedett tengelynyomások összegére vonatkoztatva

(kivétel: L1e és L3e).

1.4.

Rögzítőfék, működési jellemzők és hatásosság

1.4.1.

Működési jellemzők

Statikus fékvizsgáló berendezésen és/vagy lassulásmérő segítségével végzett közúti vizsgálaton történő fékezés.

A fék az egyik oldalon nem működik, vagy a közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

1.4.2.

Hatásosság

A vizsgálat statikus fékvizsgáló berendezésen vagy közúton, adatrögzítővel ellátott lassulásmérő segítségével vagy a jármű ismert lejtőszögre helyezésével történik. A teherszállító járművek vizsgálata lehetőség szerint terheléssel zajlik.

A lefékezettségi arány nem éri el minden jármű-kategória esetében a jármű megengedett legnagyobb össztömegéhez mért 16 %-ot, illetőleg gépjárművek esetében a jármű megengedett legnagyobb együttes össztömegéhez mért 12 %-ot, ha ez utóbbi a nagyobb

(kivétel: L1e és L3e).

1.5.

A tartósfék-rendszer működési jellemzői

Szemrevételezéses ellenőrzés és amennyiben lehetséges, annak vizsgálata, hogy a rendszer működik-e.

a)

A fékhatás nem folyamatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik).

b)

A rendszer nem működik.

1.6.

Blokkolásgátló (ABS)

Szemrevételezéses ellenőrzés és a figyelmeztető berendezés vizsgálata.

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

c)

A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült.

d)

Sérült vezetékek.

e)

Egyéb alkatrészek hiányoznak vagy sérültek.

1.7.

Elektronikus fékrendszer (EBS)

A figyelmeztető berendezés szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

2.   KORMÁNYBERENDEZÉS

2.1.

Mechanikai állapot

2.1.1.

A kormánymű állapota

A járművet akna fölé vagy emelőre helyezve, a keréktárcsákat a földtől elemelve vagy próbapadon tartva a kormánykereket ütközéstől ütközésig elforgatjuk. A kormánymű működésének szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A kormány nehezen forog.

b)

A kormánytengely kicsavarodott vagy a bordázat kopott.

c)

A kormánytengely túlzott kopása.

d)

A kormánytengely túlzott úthossza.

e)

Szivárgás.

2.1.2.

A kormányműház rögzítettsége

A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, a keréktárcsáinak a súlya nehezedjék a földre. Használjuk az erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt. Az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen fordítsuk el a kormánykereket ütközéstől ütközésig. A kormányműház alvázhoz való rögzítettségének szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A kormányműház nincs megfelelően rögzítve.

b)

Az alvázon megnyúlt rögzítőfurat.

c)

Hiányzó vagy törött rögzítőcsavar.

d)

A kormányműház törött.

2.1.3.

A kormányrudazat állapota

A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, kerektárcsái a földön. Fordítsuk el a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen vagy használjunk erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrzőt. A kormány-alkatrészek szemrevételezéses ellenőrzése kopottság, törések vagy biztonság tekintetében.

a)

Relatív mozgás olyan alkatrészek között, amelyeknek rögzítetteknek kellene lenniük.

b)

Illesztéseknél túlzott kopás.

c)

Bármely alkatrész törése vagy deformációja.

d)

Zárak hiánya.

e)

Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd).

f)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

g)

Hiányzik, sérült vagy túlzottan elhasználódott a porvédő.

2.1.4.

A kormányrudazat működése

A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, kerektárcsái a földön, járó motor mellett (szervokormány) fordítsuk el a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen. A rudazat mozgásának szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez.

b)

Nem működő vagy hiányzó kormányütköző.

2.1.5.

Szervokormányzás

A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék-tartály szintje (amennyiben látható). Földön lévő keréktárcsák és járó motor mellett ellenőrizzük, működik-e a szervokormány-rendszer.

a)

Folyadékszivárgás.

b)

Elégtelen mennyiségű folyadék.

c)

A rendszer nem működik.

d)

Törött vagy bizonytalan gépezet.

e)

Helytelenül beállított vagy érintkező alkatrészek.

f)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

g)

Sérült vagy túlzottan korrodálódott kábelek/tömlők.

2.2.

Kormánykerék, kormányoszlop és kormány

2.2.1.

A kormánykerék/kormány állapota

Földön lévő keréktárcsák mellett fordítsuk a kormánykereket jobbra-balra a kormányoszlophoz képest derékszögben, és fejtsünk ki enyhe lefelé, illetve felfelé irányuló nyomást. A holtjáték szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A kormánykerék és a kormányoszlop közötti relatív mozgás, ami lazulást jelez.

b)

Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon.

c)

Törött vagy laza kerékagy, kerék vagy küllő.

2.2.2.

Kormányoszlop/kengyelek és villák

A jármű legyen akna fölött vagy emelőn, és a jármű tömege a földön. Toljuk, illetve húzzuk a kormánykereket a kormányoszloppal egy vonalban, toljuk a kormánykereket különböző irányokba a kormányoszlophoz/villákhoz képest derékszögben. A holtjáték, valamint a rugalmas csatlakozófejek vagy a kardáncsuklós csatlakozások szemrevételezéses ellenőrzése.

a)

A kormánykerék közepének túlzott úthossza felfelé vagy lefelé.

b)

A kormányoszlop tetejének túlzott úthossza sugárirányban az oszlop tengelyétől.

c)

A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott.

d)

Sérült rögzítés.

e)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

2.3.

Kormányholtjáték

Miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van és a jármű tömege a keréktárcsákon nyugszik, szervokormánnyal ellátott jármű esetében a motor jár, és a keréktárcsák egyenesen előre néznek, könnyedén fordítsuk a kormánykereket az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen, amennyire lehetséges, a keréktárcsák megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéses ellenőrzése.

Túlzott holtjáték a kormányzásban (például a kerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét vagy nincs összhangban a követelményekkel (1).

2.4.

Futómű-beállítás (X) (2)

Megfelelő berendezéssel a kormányzott kerekek beállításának ellenőrzése.

A beállítás nincs összhangban a gépjármű gyári adataival vagy a követelményekkel (1).

2.5.

A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása

Szemrevételezéses ellenőrzés vagy erre a célra kialakított kormányholtjáték-ellenőrző használata.

a)

Sérült vagy törött alkatrész.

b)

Túlzott holtjáték.

c)

Hibás rögzítés.

2.6.

Elektronikus kormányrásegítő (EPS)

Szemrevételezéses ellenőrzés és a kormánykerék, valamint a kerekek által bezárt szög kiegyenlítettségének ellenőrzése a motor ki-/bekapcsolásánál.

a)

Az EPS hibajelző lámpa (MIL) a rendszer hibáját jelzi.

b)

Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek által bezárt szög között.

c)

A kormányrásegítő nem működik.

3.   KILÁTÁSI VISZONYOK

3.1.

Látómező

Szemrevételezéses ellenőrzés a vezetőülésből.

Akadály a vezető látómezőjében, amely fizikailag befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra.

3.2.

Az üveg állapota

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó lemez (ha megengedett).

b)

A követelményekben (1) (XX) (3) előírtaknak nem megfelelő üveg vagy átlátszó lemez (ideértve a tükröződő vagy színezett bevonatot).

c)

Elfogadhatatlan állapotú üveg vagy átlátszó lemez.

3.3.

Visszapillantó tükrök vagy eszközök

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzó vagy nem a követelmények (1) szerint felszerelt tükör vagy eszköz.

b)

Nem működő, sérült, lazán vagy bizonytalanul rögzített tükör vagy eszköz.

3.4.

Szélvédőtörlők

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Nem működő vagy hiányzó szélvédőtörlők.

b)

Hiányzó vagy egyértelműen hibás ablaktörlő lapát.

3.5.

Szélvédőmosók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Nem megfelelően működő szélvédőmosók.

3.6.

Páramentesítő berendezés (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Nem működő vagy egyértelműen hibás rendszer.

4.   VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

4.1.

Fényszórók

4.1.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik.

b)

A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) hibás vagy hiányzik.

c)

Nem biztonságosan rögzített fényszóró.

4.1.2.

Beállítás

Fényszóró-beállító készülék vagy beállítófelület segítségével tompított fényen határozzuk meg az egyes fényszórók vízszintes beállítását.

A fényszóró beállítása a követelményekben (1) megállapított határokon kívül esik.

4.1.3.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló (egyszerre felkapcsolódó fényszórók száma).

b)

A vezérlőegység működése hibás.

4.1.4.

A követelményeknek való megfelelés (1).

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1).

b)

A burán vagy a fényforráson található tárgy, amely a fényerősséget egyértelműen csökkenti, vagy megváltoztatja a kibocsátott fényt.

c)

Nem kompatibilis fényforrás és fényszóró.

4.1.5.

Magasságállító kapcsoló (ha kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés.

a)

Nem működő készülék.

b)

A vezetőülésből nem működtethető kézi vezérlésű készülék.

4.1.6.

Fényszórótisztító berendezés (ahol kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés.

Nem működő készülék.

4.2.

Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák

4.2.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás fényforrás.

b)

Hibás bura.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.2.2.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló.

b)

A vezérlőegység működése hibás.

4.2.3.

A követelményeknek való megfelelés (1).

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1).

b)

A burán vagy a fényforráson található tárgy, amely a fényerősséget csökkenti, vagy megváltoztatja a kibocsátott fényt.

4.3.

Féklámpák

4.3.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás fényforrás.

b)

Hibás bura.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.3.2.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló.

b)

A vezérlőegység működése hibás.

4.3.3.

A követelményeknek való megfelelés (1).

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1).

4.4.

Irányjelző és vészvillogó

4.4.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás fényforrás.

b)

Hibás bura.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.4.2.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló.

4.4.3.

A követelményeknek való megfelelés (1).

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1).

4.4.4.

Villogási gyakoriság

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A villogás üteme nincs összhangban a követelményekkel (1).

4.5.

Első és hátsó ködlámpa

4.5.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás fényforrás.

b)

Hibás bura.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.5.2.

Beállítás (X) (2)

Működtetéssel és fényszóró-beállító készülék segítségével.

Az első ködlámpa nem áll vízszintesen, amikor a világos-sötét határ a fénycsóvába esik.

4.5.3.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló.

4.5.4.

A követelményeknek való megfelelés (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1)

b)

A rendszer nem működik a követelményekkel (1) összhangban.

4.6.

Hátrameneti lámpa

4.6.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás fényforrás.

b)

Hibás bura.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.6.2.

A követelményeknek való megfelelés (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A fényszóró, a kibocsátott szín, az állás vagy a fényerősség nincs összhangban a követelményekkel (1).

b)

A rendszer nem működik a követelményekkel (1) összhangban.

4.6.3.

Kapcsolók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A követelményekkel (1) nem összhangban működő kapcsoló.

4.7.

Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

4.7.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A lámpa közvetlen fényt sugároz hátrafelé.

b)

Hibás fényforrás.

c)

Nem biztonságosan rögzített lámpa.

4.7.2.

A követelményeknek való megfelelés (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A rendszer nem működik a követelményekkel (1) összhangban.

4.8.

Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő szélességjelzők

4.8.1.

Állapot

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hibás vagy sérült fényvisszaverő berendezés.

b)

Nem biztonságosan rögzített fényvisszaverő.

4.8.2.

A követelményeknek való megfelelés (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

A követelményekkel (1) nem összhangban levő készülék, visszavert szín vagy állás.

4.9.

Kötelező visszajelző lámpák a világítóberendezéshez

4.9.1.

Állapot és működés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Nem működik.

4.9.2.

A követelményeknek való megfelelés (1)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Nincs összhangban a követelményekkel (1).

4.10.

Elektromos összeköttetések a vontató jármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között

Szemrevételezéses ellenőrzés: lehetőség szerint vizsgáljuk meg az összeköttetés elektromos folytonosságát.

a)

A rögzített alkatrészek nincsenek biztonságosan felszerelve.

b)

Sérült vagy túlzottan elhasznált szigetelés.

c)

A pótkocsi vagy a vontató jármű elektromos összeköttetései nem működnek megfelelően.

4.11.

Elektromos vezetékek

Szemrevételezéses ellenőrzés, esetenként a motortér belsejére is kiterjedően, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.

a)

A vezetékek bizonytalanul vannak rögzítve vagy nem megfelelően vannak biztosítva.

b)

A vezetékek megrongálódtak.

c)

Sérült vagy megrongálódott szigetelés.

4.12.

Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A követelményekkel (1) nem összhangban felszerelt lámpa/fényvisszaverő.

b)

A követelményekkel (1) nem összhangban működő lámpa.

c)

Bizonytalanul rögzített lámpa/fényvisszaverő.

4.13.

Akkumulátor(ok)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Bizonytalan rögzítés.

b)

Szivárgás.

c)

Hibás a kapcsoló (ha kötelező).

d)

Hibás a biztosíték (ha kötelező).

e)

Nem megfelelő a szellőzés (ha kötelező).

5.   TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS

5.1.

Tengelyek

5.1.1.

Tengelyek

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott.

a)

Törött vagy deformálódott tengely.

b)

A járműhöz bizonytalanul van rögzítve.

c)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.1.2.

Féltengelyek

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fejtsünk ki függőleges vagy oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel az úthossz mértékét a merev tengely és a tengelycsonk között.

a)

Törött féltengely.

b)

A tengelycsonkcsap és/vagy persely túlzott kopása.

c)

A féltengelycsonk és a merev tengely közötti túlzott úthossz.

d)

A féltengelycsap laza a tengelyen.

5.1.3.

Kerékcsapágy

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott. Fordítsuk el a kereket, vagy fejtsünk ki oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel, milyen hosszú a keréknek a tengelycsonkhoz viszonyított úthossza.

a)

Kerékcsapágy túlzott holtjátéka.

b)

Túl szoros, szorul a kerékcsapágy.

5.2.

Kerekek és gumiabroncsok

5.2.1.

Kerékagy

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzó vagy laza kerékanya vagy csavar.

b)

Kopott vagy sérült kerékagy.

5.2.2.

Kerekek

Minden egyes kerék mindkét oldalának szemrevételezéses ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.

a)

Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.

b)

Nem megfelelően rögzített akasztógyűrűk.

c)

Deformálódott vagy kopott kerék.

d)

A követelményekkel (1) nem összhangban levő, az útbiztonságot befolyásoló kerékméret vagy keréktípus.

5.2.3.

Gumiabroncsok

Az egész gumiabroncs szemrevételezéses ellenőrzése vagy a keréktárcsa forgatásával, amikor nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre-hátra görgetésével akna fölött.

a)

A követelményekkel (1)nincs összhangban a gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességkategória, és ez befolyásolja az útbiztonságot.

b)

Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken található különböző méretű gumiabroncsok.

c)

Egyazon tengelyen található különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok.

d)

Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson.

e)

A futófelület mélysége nincs összhangban a követelményekkel (1).

f)

A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik.

g)

A követelményekkel (1) nem összhangban levő utánvágott gumiabroncsok.

h)

Hibásan működő vagy egyértelműen nem működő légnyomás-ellenőrző rendszer.

5.3.

Felfüggesztés

5.3.1.

Rugózás és stabilizátor

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott.

a)

A rugók bizonytalanul vannak az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve.

b)

Sérült vagy törött rugóalkatrész.

c)

Hiányzó rugó.

d)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.3.2.

Lengéscsillapítók

Szemrevételezéses ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével, illetőleg – ha rendelkezésre áll – speciális készülék használatával.

a)

A lengéscsillapítók bizonytalanul vannak az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve.

b)

Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja.

5.3.2.1.

A lengéscsillapítás hatásfokának vizsgálata (X) (2)

Speciális készülék segítségével állapítsuk meg a bal és a jobb oldal közötti és/vagy a gyártó által megjelölt abszolút értékekhez mért eltérést.

a)

Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között.

b)

Nem éri el a megadott alsó határértéket.

5.3.3.

Kardáncsövek, lengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott.

a)

Az alvázhoz vagy tengelyhez bizonytalanul rögzített alkatrész.

b)

Sérült, törött vagy túlzottan korrodálódott alkatrész.

c)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

5.3.4.

A felfüggesztés illesztékei

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. Kormányholtjáték-érzékelő használható, a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél ajánlott.

a)

Túlzott kopás a tengelycsonkcsapon és/vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál.

b)

Hiányzó vagy túlzottan elhasznált porvédő.

5.3.5.

Légrugózás

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Működésképtelen rendszer.

b)

Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja.

c)

Hallható szivárgás a rendszerben.

6.   ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK

6.1.

Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek

6.1.1.

Általános állapot

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.

a)

Törés vagy deformálódás bármelyik oldalon vagy a kereszttartón.

b)

Bizonytalanul felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések.

c)

Túlzott korrózió, amely befolyásolja az alkatrészcsoport merevségét.

6.1.2.

Kipufogócsövek és hangtompító

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van.

a)

Bizonytalanul rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer.

b)

A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe.

6.1.3.

Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek (ideértve az előmelegítő rendszert is)

Szemrevételezéses ellenőrzés, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van, cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal működő rendszerek esetében szivárgásészlelő készülék használata.

a)

Bizonytalanul rögzített tartály vagy cső.

b)

Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik vagy rendeltetésének nem felel meg.

c)

Sérült vagy kidörzsölődött cső.

d)

Helytelenül működik az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező).

e)

Tűzveszély

—

szivárgó üzemanyag miatt,

—

az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme, illetőleg

—

a motortér állapota miatt.

f)

A követelményeknek (1) nem megfelelő, cseppfolyós földgázzal/sűrített földgázzal működő vagy hidrogénalapú rendszerek.

6.1.4.

Lökhárítók, oldalirányú védelem és hátsó aláfutásgátló eszközök

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek végigsimítása vagy érintése sérüléssel járhat.

b)

Egyértelműen a követelményeknek (1) nem megfelelő szerkezet.

6.1.5.

Pótkeréktartó (ha van)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Nem megfelelő állapotú tartó.

b)

Törött vagy bizonytalanul rögzített tartó.

c)

A pótkerék a tartóban bizonytalanul van rögzítve, abból kieshet.

6.1.6.

Összekapcsoló szerkezet és a vontatáshoz szükséges eszközök

A kopás és a helyes működés szemrevételezéses ellenőrzése, az esetleges biztonsági eszközökre való különös tekintettel és/vagy mérőműszer használatával.

a)

Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész.

b)

Túlzottan kopott alkatrész.

c)

Hibás rögzítés.

d)

Hiányzó vagy helytelenül működő biztonsági eszköz.

e)

Nem működő jelzőműszer.

f)

Az eszközök (használaton kívül) kitakarják a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát.

g)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

6.1.7.

Erőátviteli egység

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Lazán rögzített vagy hiányzó biztonsági csavar.

b)

Túlzottan kopott csapágy az erőátviteli egységben.

c)

Túlzottan kopott kardáncsuklós csatlakozás.

d)

Túlzottan elhasználódott rugalmas csatlakozófej.

e)

Sérült vagy meghajlott tengely.

f)

Törött vagy bizonytalanul rögzített csapágyház.

g)

Hiányzó vagy túlzottan elhasználódott porvédő.

h)

Jogszerűtlenül átalakított erőátvitel.

6.1.8.

A motor rögzítése

Szemrevételezéses ellenőrzés nem feltétlenül akna fölött vagy emelőn.

Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült, lazán felszerelt vagy törött rögzítések.

6.1.9.

A motor működési adatai

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Jogszerűtlenül átalakított vezérlőegység.

b)

Jogszerűtlenül átalakított motor.

6.2.

Vezetőfülke és karosszéria

6.2.1.

Állapot

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Lazán rögzített vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat.

b)

Bizonytalanul rögzített oszlop.

c)

A motor- vagy kipufogógáz az utastérbe juthat.

d)

Nem megfelelő javítás vagy átalakítás.

6.2.2.

Rögzítés

Szemrevételezéses ellenőrzés akna fölött vagy emelőn.

a)

Bizonytalanul rögzített karosszéria vagy vezetőfülke.

b)

A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon.

c)

A karosszéria/vezetőfülke bizonytalanul vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve.

d)

Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió.

6.2.3.

Ajtók és az ajtók zárnyelve

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó.

b)

Véletlenszerűen kinyíló vagy nem csukva maradó ajtó.

c)

Lazán rögzített vagy megrongálódott ajtó, csuklópánt, zárnyelv, ajtóoszlop.

6.2.4.

Padlózat

Szemrevételezéses ellenőrzés akna fölött vagy emelőn.

Bizonytalanul rögzített vagy súlyosan megrongálódott padlózat.

6.2.5.

Vezetőülés

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Lazán rögzített vagy hibás szerkezetű ülés.

b)

Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet.

6.2.6.

A többi ülés

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Rongált állapotú vagy bizonytalanul rögzített ülések.

b)

A követelményekkel (1) nem összhangban beszerelt ülések.

6.2.7.

Vezetési kezelőszervek

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges bármelyik kezelőszerv nem működik jól.

6.2.8.

A vezetőfülke lépcsői

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Bizonytalanul rögzített lépcső vagy fellépő.

b)

Balesetveszélyes lépcső vagy fellépő.

6.2.9.

Egyéb külső és belső szerelvények és berendezések

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés.

b)

A követelményekkel (1) nem összhangban levő egyéb szerelvény vagy berendezés.

c)

Szivárgó hidraulikus berendezés.

6.2.10.

Sárhányók (sárvédők), a felcsapódó víz elleni védelem

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzik, lazán van rögzítve vagy túlzottan korrodálódott.

b)

Nincs elegendő távolságra a keréktárcsától.

c)

Nincs összhangban a követelményekkel (1).

7.   EGYÉB FELSZERELÉSEK

7.1.

Biztonsági övek/csatok és visszatartó rendszerek

7.1.1.

A biztonsági övek és csatok biztonságos rögzítése

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Súlyosan megrongálódott rögzítőpont.

b)

Laza rögzítőpont.

7.1.2.

A biztonsági övek és csatok állapota

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hiányzó vagy nem felszerelt kötelező biztonsági öv.

b)

Sérült biztonsági öv.

c)

A követelményekkel (1) nem összhangban levő biztonsági öv.

d)

A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően.

e)

A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően.

7.1.3.

A biztonsági öv terheléskorlátozója

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való terheléskorlátozó.

7.1.4.

Biztonsági öv előfeszítők

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való előfeszítő.

7.1.5.

Légzsák

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Egyértelműen hiányzó vagy a járműhöz nem való légzsák.

b)

Egyértelműen nem működő légzsák.

7.1.6.

Kiegészítő visszatartó rendszerek (SRS)

A hibajelző lámpa szemrevételezéses ellenőrzése.

Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez.

7.2.

Tűzoltó-készülék (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzik.

b)

Nincs összhangban a követelményekkel (1).

7.3.

Zárak és lopásgátló készülék

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

A készülék nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák.

b)

Hibás vagy véletlenszerűen zár, illetve blokkol.

7.4.

Elakadásjelző háromszög (ha kötelező) (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzik vagy hiányos.

b)

Nincs összhangban a követelményekkel (1).

7.5.

Elsősegélycsomag. (ha kötelező) (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Hiányzik, hiányos vagy nincs összhangban a követelményekkel (1).

7.6.

Kerékék (ékek) (ha kötelező) (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Hiányzik vagy nincs jó állapotban.

7.7.

Hangjelző berendezés

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Nem működik.

b)

Bizonytalan vezérlés.

c)

Nincs összhangban a követelményekkel (1).

7.8.

Sebességmérő

Szemrevételezéses ellenőrzés vagy működtetés közúti vizsgálat során vagy elektronikusan.

a)

Nem a követelményekkel (1) összhangban van felszerelve.

b)

Nem működik.

c)

Nem lehet megvilágítani.

7.9.

Menetíró készülék (ha van/kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Nem a követelményekkel (1) összhangban van felszerelve.

b)

Nem működik.

c)

Hibás vagy hiányzó plomba.

d)

Hiányzó, olvashatatlan vagy lejárt kalibrációs címke.

e)

Nyilvánvaló illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás.

f)

A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek.

7.10.

Sebességkorlátozó (ha van/kötelező)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés, ha van ilyen berendezés.

a)

Nem a követelményekkel (1) összhangban van felszerelve.

b)

Egyértelműen nem működik.

c)

Helytelenül beállított sebességhatár (ha ellenőrizték).

d)

Hibás vagy hiányzó plomba.

e)

Hiányzó, olvashatatlan vagy lejárt kalibrációs címke.

f)

A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek.

7.11.

Kilométer-számláló, ha rendelkezésre áll (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Egyértelmű manipulálás (csalás).

b)

Egyértelműen nem működik.

7.12.

Elektronikus menetstabilizáló (ESC) ha van/kötelező

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzó vagy sérült keréksebesség-érzékelő.

b)

Sérült vezetékek.

c)

Hiányzó vagy sérült egyéb alkatrészek.

d)

Sérült vagy helytelenül működő kapcsoló.

e)

Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez.

8.   KÖRNYEZETTERHELÉS

8.1.

Zaj

8.1.1.

Hangszigetelő rendszer

Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem gondolja, hogy a zajszint elérheti a határértéket: ebben az esetben zajszintmérővel szabványos zajszintvizsgálat végezhető).

a)

A követelményekben (1) engedélyezettnél magasabb zajszint.

b)

A hangszigetelő rendszer bármely része lazán van rögzítve, gyengén tart, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja.

8.2.

Kipufogógáz-kibocsátás

8.2.1.

Benzinüzemű motorok kibocsátása

8.2.1.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, át van alakítva vagy nyilvánvalóan meghibásodott.

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

8.2.1.2.

Gáz-halmazállapotú kibocsátás

A mérés a követelményekkel (1) összhangban álló kipufogógáz elemző készülék segítségével történik. Egy másik lehetőség szerint a megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken a kibocsátáscsökkentő rendszer megfelelő működése leolvasható az OBD-készülék értékeiről. Üresjáraton a kibocsátás mérési helyénél az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése is megtörténhet összhangban a gyártónak a melegítésre vonatkozó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel (1).

a)

A gáz-halmazállapotú kibocsátás vagy meghaladja a gyártó által meghatározott szintet.

b)

Vagy, ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértéket:

i.

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel nem felszerelt jármű esetében:

—

4,5 %, illetőleg

—

3,5 %

a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben (1) meghatározott időpontja szerint;

ii.

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében:

—

üresjáraton: 0,5 %,

—

magas fordulatszámon: 0,3 %,

vagy

—

üresjáraton: 0,3 % (6)

—

magas fordulatszámon: 0,2 %

a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben (1) meghatározott időpontja szerint.

(c)

Lambda kívül esik a 1 ± 0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.

d)

A fedélzeti diagnosztikai rendszerről leolvasott adat jelentős hibás működést jelez.

8.2.2.

Dízelmotorok kibocsátása

8.2.2.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik vagy nyilvánvalóan meghibásodott.

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

8.2.2.2.

Átlátszatlanság

Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek mentesülnek e követelmények alól.

a)

A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva.

b)

A jármű előkezelése:

1.

A járművek előkezelés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e.

2.

Előkezelési követelmények:

i.

A motor eléri a teljes üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj hőmérséklete legalább 80 oC, vagy normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható.

ii.

A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve egy ezzel egyenértékű módszerrel kitisztítják.

c)

Vizsgálati eljárás:

1.

A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt üresjáratban kell lenniük. A nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni.

2.

Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendező szivattyú a lehető legnagyobb üzemanyag-ellátást biztosítsa.

3.

Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motor fordulatszámának folyamatos megfigyelésével ellenőrizhető, illetve úgy, hogy a kezdeti gázadás és a pedál felengedése között elegendő időt – az I. melléklet 1. és 2. kategóriáiba tartozó járművek esetében legalább két másodpercet – kell hagyni.

4.

A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. Ennek kiszámítása során figyelmen kívül lehet hagyni azokat a méréseket, amelyek eredménye jelentősen eltér a mért középértéktől, illetve az olyan statisztikai számítások eredményétől, amelyek figyelembe veszik a mérések szórását. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát.

5.

A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetve a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.

a)

A követelményekben (1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek esetében,

az átlátszatlanság meghaladja a gyártó adattábláján szereplő értéket.

b)

Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények (1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték

 

szívómotorok esetében: 2,5 m-1,

 

turbótöltéses motorok esetében: 3,0 m-1,

 

a követelményekben (1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben (1)meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először üzembe helyezett járművek esetében pedig

 

1,5 m-1  (7).

8.3.

Elektromágneses zavar szűrése

Rádiózavar (X) (2)

Szemrevételezéses vizsgálat.

A követelmények (1) közül bármelyik nem teljesül.

8.4.

Egyéb, környezettel kapcsolatos tételek

8.4.1.

Folyadékszivárgás

Szemrevételezéses vizsgálat.

Bármilyen túlzott folyadékszivárgás, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedési résztvevő biztonságát.

9.   KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK M2, M3 SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEKRE

9.1.

Ajtók

9.1.1.

Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás működés.

b)

Rongált állapot.

c)

Hibás vésznyitó berendezés.

d)

Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás.

e)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.1.2.

Vészkijáratok

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés (adott esetben).

a)

Hibás működés.

b)

Hiányzó vagy olvashatatlan vészkijárat-felirat.

c)

Hiányzik az ablaktörő kalapács.

d)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.2.

Párátlanító és jégmentesítő rendszer (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Nem megfelelően működik.

b)

Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe.

c)

Hibás jégtelenítő (ha kötelező).

9.3.

Szellőző- és fűtőrendszer (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás működés.

b)

Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe.

9.4.

Ülések

9.4.1.

Utasülések (ideértve a kísérő személyzet üléseit is)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hibás állapotú vagy bizonytalanul rögzített ülések.

b)

Nem automatikusan működő lehajtható szék (ha engedélyezett).

c)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.4.2.

Vezetőülés (további követelmények)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hibás speciális eszközök, pl. napellenző vagy vakításmentes szélvédő.

b)

A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel (1).

9.5.

Belső világítás és navigációs rendszerek (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Hibás vagy a követelményekkel (1) nem összhangban lévő készülék.

9.6.

Folyosók, állóhelyek

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Bizonytalanul rögzített padló.

b)

Hibás korlátok és kapaszkodók.

c)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.7.

Lépcsők

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés (adott esetben).

a)

Rongált vagy sérült állapot.

b)

A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően.

c)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.8.

Utaskommunikációs rendszer (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

Hibás rendszer.

9.9.

Feliratok (X) (2)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat.

b)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.10.

A gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények. (X) (2)

9.10.1.

Ajtók

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel (1).

9.10.2.

Jeladó és speciális berendezések

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Hiányzik a jeladó vagy egyéb speciális berendezés, vagy nincs összhangban a követelményekkel (1).

9.11.

A fogyatékos személyek szállításával kapcsolatos követelmények. (X) (2)

9.11.1.

Ajtók, rámpák, emelők

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés.

a)

Hibás működés.

b)

Rongált állapot.

c)

Hibás vezérlő(k).

d)

Hibás figyelmeztető készülék (ek).

e)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.11.2.

Kerekesszék-beállítások

Szemrevételezéses ellenőrzés és működtetés adott esetben.

a)

Hibás működés.

b)

Rongált állapot.

c)

Hibás vezérlő(k).

d)

Nem teljesülnek a követelmények (1).

9.11.3.

Jeladó és speciális berendezések

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Hiányzó a jeladó vagy egyéb speciális berendezés, vagy nincs összhangban a követelményekkel (1).

9.12.

Egyéb speciális berendezések (X) (2)

9.12.1.

Ételkészítési berendezések

Szemrevételezéses ellenőrzés.

a)

A követelményekkel (1) nem összhangban lévő berendezés.

b)

Olyan mértékben sérült berendezés, hogy a használata veszélyes lenne.

9.12.2.

Egészségügyi berendezés

Szemrevételezéses ellenőrzés.

A követelményekkel (1) nem összhangban lévő berendezés.

9.12.3.

Egyéb eszközök (pl. audiovizuális rendszerek)

Szemrevételezéses ellenőrzés.

Nem teljesülnek a követelmények (1).

Megjegyzések:


(1)  A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítást vagy átalakítást jelent, amely a jármű útbiztonságát hátrányosan befolyásolja, vagy negatív hatást tesz a környezetre.

(2)  48 % azokra a járművekre, amelyek nincsenek blokkolásgátlóval felszerelve, vagy amelyekre a típusjóváhagyást 1991. október 1. előtt adták ki.

(3)  45 % azokra a járművekre, amelyeket 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után vettek nyilvántartásba, bármelyik van később.

(4)  43 % félpótkocsikra és nyerges pótkocsikra, amelyeket 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után vettek nyilvántartásba, bármelyik van később.

(5)  2,2 m/s2 N1, N2 és N3 járművekre.

(6)  Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy a később módosított 70/220/EK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának A vagy B sorában található határértékek szerint történt, vagy a járművet 2002. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték először forgalomba.

(7)  Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy a később módosított 70/220/EK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg az 1999/96/EK irányelv által vagy később módosított 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy a járművet 2008. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték először forgalomba.”

(1)  A »követelményeket« a nyilvántartásba vételi országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első üzembe helyezéskor megszabott típus-jóváhagyási előírások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

(2)  (X) a jármű állapotát és közúti használatra való alkalmasságát érintő tételek, amelyek az időszakos vizsgálat során nem minősülnek elengedhetetlennek.

(3)  (XX) Ez a hibaok csak akkor érvényes, ha a vizsgálatot a nemzeti szabályozás előírja.