10.4.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 91/1 |
A BIZOTTSÁG 2010/22/EU IRÁNYELVE
(2010. március 15.)
a mezőgazdasági és erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó 80/720/EGK, 86/298/EGK, 86/415/EGK és 87/402/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2000/25/EK és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. június 24-i 80/720/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikkére,
tekintettel a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1986. május 26-i 86/298/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,
tekintettel a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikkére,
tekintettel a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1987. június 25-i 87/402/EGK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 11. cikkére,
tekintettel a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésről, valamint a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. május 22-i 2000/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) és különösen annak 7. cikkére,
tekintettel a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjára,
mivel:
(1) |
A 80/720/EGK irányelv vonatkozásában tisztázni kell, hogy mely ablakok jelölhetők ki vészkijáratnak. |
(2) |
A 86/415/EGK irányelv vonatkozásában a traktorok biztonságának növelése érdekében célszerű megállapítani a mellékhajtás külső kezelőszervére vonatkozó biztonsági követelményeket. |
(3) |
A 86/415/EGK irányelv vonatkozásában meg kell engedni az ISO 3767-1:1996 és az ISO 3767-2:1996 szabványnak megfelelő piktogramok használatát a kezelőszervek jelölésére a közösségi szabványoknak a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorokra világszerte alkalmazott szabványokhoz való hozzáigazítása érdekében. |
(4) |
A 2000/25/EK irányelv vonatkozásában a 2005/13/EK bizottsági irányelv (7) által bevezetett új szakaszok (III. A., III. B. és IV.) határértékeivel való összhang érdekében meg kell határozni, hogy mely további adatokat kell megadni. |
(5) |
A 2003/37/EK irányelv vonatkozásában az egyértelműség érdekében az adatközlő lap bizonyos pontjait pontosabban kell megfogalmazni. |
(6) |
A 2003/37/EK, a 86/298/EGK és a 87/402/EGK irányelv vonatkozásában naprakésszé kell tenni az OECD kódexre való hivatkozást, mivel a C(2005) 1 OECD tanácsi határozatot a közelmúltban módosította a 2008. októberi C(2008) 128 OECD tanácsi határozat. A jogbiztonság érdekében az említett OECD-dokumentumok megfelelői szövegrészeit be kell illeszteni az irányelvekbe. |
(7) |
Ezért a 80/720/EGK, a 86/298/EGK, a 86/415/EGK, a 87/402/EGK, a 2000/25/EK és a 2003/37/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell. |
(8) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2003/37/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 80/720/EGK irányelv módosítása
A 80/720/EGK irányelv ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A 86/298/EGK irányelv módosítása
A 86/298/EGK irányelv ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.
3. cikk
A 86/415/EGK irányelv módosítása
A 86/415/EGK irányelv ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.
4. cikk
A 87/402/EGK irányelv módosítása
A 87/402/EGK irányelv ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően módosul.
5. cikk
A 2000/25/EK irányelv módosítása
A 2000/25/EK irányelv ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul.
6. cikk
A 2003/37/EK irányelv módosítása
A 2003/37/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:
1. |
a 12. cikk (4) bekezdésében a „vizsgálati értesítőket” kifejezés helyébe a „vizsgálati jelentéseket” kifejezés lép (ez a módosítás csak az angol nyelvű változatot érinti); |
2. |
az I. és a II. melléklet ezen irányelv VI. mellékletének megfelelően módosul. |
7. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2011. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Ezeket a rendelkezéseket 2011. május 1-jétől kell alkalmazni, az 5. cikk kivételével, amelyet ezen irányelv hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
9. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2010. március 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 194., 1980.7.28., 1. o.
(2) HL L 186., 1986.7.8., 26. o.
(3) HL L 240., 1986.8.26., 1. o.
(4) HL L 220., 1987.8.8., 1. o.
(5) HL L 173., 2000.7.12., 1. o.
(6) HL L 171., 2003.7.9., 1. o.
(7) HL L 55., 2005.3.1., 35. o.
I. MELLÉKLET
A 80/720/EGK irányelv módosításai
A 80/720/EGK irányelv I. melléklete az alábbiak szerint módosul:
1. |
A III.4. pontot el kell hagyni. |
2. |
A III.5. pont a következő albekezdéssel egészül ki: „Bármely megfelelő méretű ablak kijelölhető vészkijáratnak, ha törhető üvegből készült és a vezetőfülkében erre a célra elhelyezett eszközzel betörhető. Ezen irányelv alkalmazásában a 89/173/EGK tanácsi irányelv (1) III. B. mellékletének 3., 4., 5., 6. és 7. függelékében említett üvegek nem tekinthetők törhető üvegnek. |
II. MELLÉKLET
A 86/298/EGK irányelv módosításai
A 86/298/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:
1. |
Az I. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „II. MELLÉKLET Műszaki követelmények A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulásvédelmi szerkezet EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.1.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.3.1. (Adminisztratív kiterjesztések), a 3.4. (Jelölés) és a 3.6. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő: »3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK 3.1. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei 3.1.1. Általános előírások 3.1.1.1. Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését. 3.1.1.2. A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik. 3.1.1.3.
3.1.1.4. A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg a traktornak a választható tartozékok nélkül, de legalább a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, az üzemanyaggal, a szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyokat, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket. 3.1.2. Vizsgálatok 3.1.2.1. A vizsgálatok sorrendje a 3.2.1.1.6., a 3.2.1.1.7., a 3.2.2.1.6. és a 3.2.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
3.1.2.2.
3.1.3. Elfogadási kritériumok
3.1.4. [nem alkalmazható] 3.1.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz 3.1.5.1.
3.1.5.2. A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1 %-ánál. 3.1.5.3.
3.1.5.4.
3.1.5.5.
3.1.5.6.
3.1.5.7. A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt. 3.1.5.8. A következő mérőberendezések szükségesek:
3.1.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz 3.1.6.1.
3.1.6.2.
3.1.6.3.
3.1.6.4. A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést. 3.1.6.5. A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.2. Vizsgálati eljárások 3.2.1. Dinamikus vizsgálatok 3.2.1.1. 3.2.1.1.1.
3.2.1.1.2.
3.2.1.1.3.
3.2.1.1.4. A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol: Fv = 20 M Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt. Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort. Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt. 3.2.1.1.5. A gerendát a védőszerkezet elülső legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol: Fv = 20 M Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt. Amennyiben a védőszerkezet tetejének elülső része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort. Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt. 3.2.1.1.6. Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni H’ = (H × 10–1) (12 + 4a) (1 + 2a)–1 esési magassággal, ahol ’a’ a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya: a = Dp / De az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30 %-ánál. A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást. 3.2.1.1.7. Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel. 3.2.1.2. 3.2.1.2.1. Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók. 3.2.1.2.2. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe. A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni. 3.2.1.2.3. A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni. 3.2.1.2.4. Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest. 3.2.2. Statikus vizsgálatok 3.2.2.1. 3.2.2.1.1.
3.2.2.1.2.
3.2.2.1.3.
3.2.2.1.4. Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.4. pontban megadottakkal. 3.2.2.1.5. Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.5. pontban megadottakkal. 3.2.2.1.6. A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3 %-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5 %-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 7.10. ábrát). A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5 %-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20 % hozzáadott energiáig (lásd a 7.11. ábrát). A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15 %-os növelése után az erő minden 5 %-os lépésnél 3 %-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb mint 0,8 Fmax. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20 %-át elnyelte. A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie. 3.2.2.1.7. Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel. 3.2.2.2. 3.2.2.2.1. Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. 3.2.2.2.2. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a védett tér valamely része nem esik-e a védőszerkezet védelmén kívülre. A védett tér akkor tekinthető a borulásvédelmi szerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre az ütést mérték. E vizsgálathoz a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra megadott legkisebb értéket kell figyelembe venni. 3.2.2.2.3. A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni. 3.2.2.2.4. Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest. Kiterjesztés más traktortípusokra 3.3. 1. [nem alkalmazható] 3.3.2. Kiterjesztés Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki ’kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet’: 3.3.2.1. Az ütés- és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.3.2.1.1–3.3.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.3.2.2. Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.3.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.4. [nem alkalmazható] 3.5. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben
3.6. [nem alkalmazható] 7.1. ábra Védett tér
7.1.c. ábra Felülnézet
7.2.a. ábra Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet
7.2.b. ábra Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai
7.3. ábra A lengőtömeg a felfüggesztőlánccal vagy drótkötéllel
7.4. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)
7.5. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)
7.6. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)
7.7. ábra Példa a traktorra ható nyomóberendezésre
7.8. ábra Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre
7.9. ábra Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat nem szükséges
7.10. ábra Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat szükséges
7.11. ábra Erő-alakváltozás görbe A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
|
(1) Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.
(2) Az eredetileg az ülés referenciapontját (ÜRP) alkalmazó vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok esetében a szükséges méréseket az ülés ellenőrzési pontja helyett az ülés referenciapontjára vonatkoztatva kell elvégezni, és egyértelműen jelezni kell az ülés referenciapontjának alkalmazását (lásd az 1. mellékletet).
(3) A felhasználókat emlékeztetjük arra, hogy az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása az ISO 5353 szabvány szerint történik, és ez a traktorhoz viszonyítva egy olyan rögzített pont, amely akkor sem mozdul el, ha az ülést elmozdítják a középső helyzetből. A védett tér meghatározásához az ülést a hátsó legfelső helyzetbe kell állítani.«”
(4) Az előírt energiaszint elérésekor mért maradandó + rugalmas alakváltozás.«”
(5) Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.
(6) Az ütőmunkára vonatkozó követelmény – 20 °C-on 2,5-szer nagyobb, mint a – 30 °C-ra megadott érték. Egyéb tényezők is befolyásolják az ütőmunka nagyságát, pl. a hengerelés iránya, a folyási határ, a szemcseorientáció és a hegesztés. Acél kiválasztásánál és felhasználásánál ezeket a tényezőket kell figyelembe venni.
III. MELLÉKLET
A 86/415/EGK irányelv módosításai
A 86/415/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:
1. |
A II. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
2. |
A III. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
IV. MELLÉKLET
A 87/402/EGK irányelv módosításai
A 87/402/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:
1. |
Az I. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „II. MELLÉKLET Műszaki követelmények A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulásvédelmi szerkezete EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.2.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.4.1. (Adminisztratív kiterjesztés), a 3.5. (Jelölés) és a 3.7. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. október 12-i C(2008) 2 OECD-határozat 6. kódexének (4) 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő: »3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK 3.1. A szilárdságvizsgálatok előfeltételei 3.1.1. Két előzetes vizsgálat elvégzése A szilárdságvizsgálatokat csak akkor szabad elvégezni a védőszerkezeten, ha mind az oldalirányú stabilitási vizsgálatot, mind a tovább nem borulási vizsgálatot sikeresen elvégezték (lásd a folyamatábrát a 6.3. ábrán). 3.1.2. Az előzetes vizsgálatok előkészítése
3.1.3. Oldalirányú stabilitási vizsgálat
3.1.4. Tovább nem borulási vizsgálat 3.1.4.1. A tovább nem borulás vizsgálatával kell meghatározni, hogy a traktorra felszerelt, a vezető védelmét szolgáló szerkezet megfelelően meg tudja-e akadályozni a traktor tovább borulását, ha az 1:1,5 dőlésű lejtőn oldalára borul (6.4. ábra). A tovább nem borulás a 3.1.4.2. és a 3.1.4.3. pont szerinti módszerek egyikével bizonyítható. 3.1.4.2.
3.1.4.3.
3.1.5. Mérési módszerek 3.1.5.1. A traktor mindkét oldalán meg kell mérni a hátsó és az első tengely közötti távolságot, hogy ellenőrizzék, nem fordul-e el a kormány. A súlypont hátsó tengelytől (L3), illetve első tengelytől (L2) mért távolságát a traktor tömegének a hátsó és az első kerekek közötti megoszlása alapján kell kiszámítani. 3.1.5.2. Az első és a hátsó kerekek gumiabroncsánál azonos módszert alkalmazva meg kell mérni a gumiabroncs legmagasabb pontjának a talajtól mért távolságát (6.5. ábra). 3.1.5.3. Meg kell mérni a súlypont távolságát a védőszerkezet első metszéspontjától (6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra). Ha a védőszerkezet a súlypont síkja előtt helyezkedik el, a mért értéket mínusz előjellel kell használni (–L6). 3.1.5.4. Meg kell mérni a szerkezet két függőleges oszlopának jobb és bal oldali ütközési pontja közötti távolságot. Az ütközési pontot az első és a hátsó gumiabroncsok legmagasabb külső pontjai által meghatározott egyenesen átmenő és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). 3.1.5.5. Meg kell mérni a szerkezet ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát. 3.1.5.6. Meg kell mérni a motorháztető ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát. Az ütközési pontot az első gumiabroncs legmagasabb külső pontjain átmenő, valamint a motorháztetőt és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). A mérést a motorháztető mindkét oldalán el kell végezni. 3.1.5.7. Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott két ütközési pontjának a távolságát. 3.1.5.8. Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott ütközési pontjának a súlyponttól mért távolságát. 3.1.5.9. A gyártó műszaki jelentésének tartalmaznia kell az első tengely forgáspontjának közepe és az első gumiabroncsok tengelyének közepe között függőlegesen mért távolságot (H01), amelyet ellenőrizni kell. Meg kell mérni az első gumiabroncsok tengelye közepének a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát (H02) (6.8. ábra). Az első tengely forgáspontjának magassága (H0) a két előző érték összege. 3.1.5.10. Meg kell mérni a gyártó által megadott legnagyobb méretű gumiabronccsal felszerelt legkisebb hátsó nyomtávot (6.9. ábra). 3.1.5.11. Meg kell mérni a hátsó gumiabroncsok külső és belső függőleges síkjának a felső részen mért távolságát (6.9. ábra). 3.1.5.12. A tengely mindkét végén meg kell mérni a tengely lengése során a vízszintes helyzet és a legnagyobb kitérés által bezárt legnagyobb szöget, figyelembe véve az esetleges végállású lengéscsillapítót. A legnagyobb mért szöggel kell számolni. 3.1.5.13. A traktor tömegét a 3.2.1.4. pontban megadott feltételek szerint kell meghatározni. 3.2. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei 3.2.1. Általános előírások 3.2.1.1. Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését. 3.2.1.2. A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik. 3.2.1.3.
3.2.1.4. A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg legalább a traktornak a választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket. 3.2.2. Vizsgálatok 3.2.2.1. A vizsgálatok sorrendje a 3.3.1.1.6., a 3.3.1.1.7., a 3.3.2.1.6. és a 3.3.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
3.2.2.2.
3.2.3. Elfogadási kritériumok
3.2.4. [nem alkalmazható] 3.2.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz 3.2.5.1.
3.2.5.2. A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1 %-ánál. 3.2.5.3.
3.2.5.4.
3.2.5.5.
3.2.5.6.
3.2.5.7. A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt. 3.2.5.8. A következő mérőberendezések szükségesek:
3.2.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz 3.2.6.1.
3.2.6.2.
3.2.6.3.
3.2.6.4. A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést. 3.2.6.5. A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.3. Vizsgálati eljárások 3.3.1. Dinamikus vizsgálatok 3.3.1.1. 3.3.1.1.1.
3.3.1.1.2.
3.3.1.1.3.
3.3.1.1.4. A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol: Fv = 20 M Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt. Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort. Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt. 3.3.1.1.5. A gerendát a védőszerkezet első legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol: Fv = 20 M Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort. Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt. 3.3.1.1.6. Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni H’ = (H × 10-1) (12 + 4a) (1 + 2a)-1 esési magassággal, ahol “a” a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya: a = Dp / De az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30 %-ánál. A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást. 3.3.1.1.7. Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel. 3.3.1.2. 3.3.1.2.1. Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók. 3.3.1.2.2. 3.3.1.2.2.1. Behatolás a védett térbe Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe. A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni. 3.3.1.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol: Fi = 15 M amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát). Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni. 3.3.1.2.3. A rugalmas alakváltozást az ülés ellenőrzési pontja fölött (810 + av) mm-re, az ütközési ponton áthaladó függőleges síkban kell mérni. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni. 3.3.1.2.4. Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest. 3.3.2. Statikus vizsgálatok 3.3.2.1. 3.3.2.1.1.
3.3.2.1.2.
3.3.2.1.3.
3.3.2.1.4. Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.4. pontban megadottakkal. 3.3.2.1.5. Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.5. pontban megadottakkal. 3.3.2.1.6. A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3 %-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5 %-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 6.19. ábrát). A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5 %-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20 % hozzáadott energiáig (lásd a 6.20. ábrát). A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15 %-os növelése után az erő minden 5 %-os lépésnél 3 %-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb, mint 0,8 Fmax. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20 %-át elnyelte. A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie. 3.3.2.1.7. Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel. 3.3.2.2. 3.3.2.2.1. Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. 3.3.2.2.2. 3.3.2.2.2.1. Behatolás a védett térbe Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet1.6. pontja szerinti védett térbe. A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni. 3.3.2.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol: Fi = 15 M amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát). Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni. 3.3.2.2.3. A rugalmas alakváltozást (810+av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni. 3.3.2.2.4. Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt fel kell jegyezni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest. 3.4. Kiterjesztését más traktortípusokra 3.4.1. [nem alkalmazható] 3.4.2. Kiterjesztés Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki »kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet«, ha a traktor és a védőszerkezet a 3.1.3. és a 3.1.4. pont szerint kielégítette az oldalirányú stabilitásra és a tovább nem borulásra vonatkozó vizsgálatokat, továbbá ha a 3.3.1.2.2.2. pontban leírt hátulsó szilárd elemet felszereléskor megvizsgálták az e pontban leírt eljárás szerint (kivéve a 3.4.2.2.4. pontot): 3.4.2.1. Az ütés- vagy terhelési és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a trator megfelel az alábbi 3.4.2.1.1–3.4.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.4.2.2. Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.4.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.5. [nem alkalmazható] 3.6. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben 3.6.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni. 3.6.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.
3.7. [nem alkalmazható] 6.1. ábra Védett tér
6.1.c. ábra Felülnézet
6.2. ábra Megfordítható üléssel és kormánykerékkel ellátott traktorok szabad tere
6.3. ábra Oldalirányba felboruló, elöl borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor továbborulásra való hajlamának megállapítására szolgáló folyamatábra
6.4. ábra Berendezés a traktor borulásgátló tulajdonságainak vizsgálatára 1:1,5 lejtőn
6.5. ábra Három irányba továbborulásra hajlamos traktor felborulásának kiszámításához szükséges adatok
6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6)
6.7. ábra Az ütközési pontok meghatározása a védőszerkezet szélességének (B6), valamint a motorháztető magasságának méréséhez (H7)
6.8. ábra Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)
6.9. ábra A hátsó nyomtáv (S) és a hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)
6.10. ábra A lengőtömeg a felfüggesztő lánccal vagy drótkötéllel
6.11. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)
6.12. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)
6.13. ábra Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)
6.14. ábra Példa a traktorra ható nyomóberendezésre
6.15. ábra Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre
6.16. ábra Modellezett talajszint
6.17. ábra A hátulsó szilárd elem legkisebb szélessége
6.18. ábra Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat nem szükséges
6.19. ábra Erő-alakváltozás görbe Túlterhelési vizsgálat szükséges
6.20. ábra Erő-alakváltozás görbe A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
|
(1) Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok elöl felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.
(2) Az eredetileg az ülés referenciapontját (ÜRP) alkalmazó vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok esetében a szükséges méréseket az ülés ellenőrzési pontja helyett az ülés referenciapontjára vonatkoztatva kell elvégezni, és egyértelműen jelezni kell az ülés referenciapontjának alkalmazását (lásd az 1. mellékletet).
(3) A felhasználókat emlékeztetjük arra, hogy az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása az ISO 5353 szabvány szerint történik, és ez a traktorhoz viszonyítva egy olyan rögzített pont, amely akkor sem mozdul el, ha az ülést elmozdítják a középső helyzetből. A védett tér meghatározásához az ülést a hátsó legfelső helyzetbe kell állítani.«”
(4) Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok elöl felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához.
(5) A program és a példák az OECD honlapján érhetők el.
(6) Az előírt energiaszint elérésekor mért maradandó + rugalmas alakváltozás.«”
(7) Az előnyben részesített méretet mutatja. A minta mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták előnyben részesített méreteinek legnagyobbikánál.
(8) Az ütőmunkára vonatkozó követelmény – 20 °C-on 2,5-szer nagyobb, mint a – 30 °C-ra megadott érték. Egyéb tényezők is befolyásolják az ütőmunka nagyságát, pl. a hengerelés iránya, a folyási határ, a szemcseorientáció és a hegesztés. Acél kiválasztásánál és felhasználásánál ezeket a tényezőket kell figyelembe venni.
V. MELLÉKLET
A 2000/25/EK irányelv módosítása
A 2000/25/EK irányelv I. melléklete 4. függeléke 1. pontja 2. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:
„2. szakasz |
Az alapirányelv száma, amelyet az I. szakasz esetében az A, a II. szakasz esetében a B, a III. A. szakasz esetében a C, a III. B. szakasz esetében a D és a IV. szakasz esetében az E betű követ.” |
VI. MELLÉKLET
A 2003/37/EK irányelv módosításai
A 2003/37/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:
1. |
Az I. mellékletben az A. minta az alábbiak szerint módosul:
|
2. |
Az I. mellékletben az A. minta 15. lábjegyzete az alábbiak szerint módosul: „ISO 612/-6.8:1978 szabvány.” |
3. |
A II. melléklet B. fejezetének II.C. része az alábbiak szerint módosul:
|