a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő támogatásáról

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia (a továbbiakban: a stratégia) bizonyos elemeinek azonnali és gyakorlati végrehajtása érdekében az Unió támogatja a NAÜ nukleáris biztonság és ellenőrzés keretében folytatott tevékenységeit az alábbi célkitűzések elérése érdekében:

(2) A stratégia intézkedéseinek megfelelő NAÜ-projektek azok a projektek, amelyek célja:

Ezek a projektek egy szakértői csoport által végzett kezdeti értékelést követően azokban az országokban kerülnek megvalósításra, amelyek ezeken a területeken támogatásra szorulnak.

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felelős.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekteket a NAÜ, mint végrehajtó szervezet valósítja meg. Ezt a feladatot a főképviselő irányítása mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a NAÜ-vel.

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 9 966 000 EUR, amelyet az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli, és a kiadások támogatás formájában valósulnak meg. Ebből a célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a NAÜ-vel. A megállapodás rendelkezik arról, hogy a NAÜ-nek – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

A főképviselő e határozat végrehajtásáról jelentést tesz a Tanácsnak a NAÜ által készített rendszeres beszámolók alapján. Ezek a jelentések képezik a tanácsi értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

Ez a határozat a Bizottság és a NAÜ közötti finanszírozási megállapodás megkötését követő 24 hónap elteltével, vagy – ha ezen időpont előtt nem került sor finanszírozási megállapodás megkötésére – az elfogadásának napját követő 12 hónappal hatályát veszti.

MELLÉKLET

A NAÜ tevékenységeinek a nukleáris biztonság és ellenőrzés területén, illetve a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében történő európai uniós támogatása

1. Bevezetés

Az elmúlt években semmi jele nem mutatkozott annak, hogy csökkenne az Unió tagállamaiban és máshol elkövetett terrorcselekmények száma. A nemzetközi közösség különböző fórumokon elismerte, hogy a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyaggal elkövetett sikeres nukleáris terrortámadások kockázata továbbra is magas. Emellett az – ideértve a különösen érzékeny nukleáris anyagokkal való – illegális kereskedelemről szóló, nemrégiben kiadott jelentések alábecsülték annak a továbbra is fennálló veszélyét, hogy a terroristák hozzájuthatnak ilyen anyagokhoz.

A nemzetközi közösség erőteljesen reagált ezekre a fenyegetésekre, és több olyan kezdeményezést is tett, amelynek célja a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok terroristák kezébe kerülésének megakadályozása.

A NAÜ általi ellenőrzés továbbra is nélkülözhetetlen eszköze a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása jegyében vállalt feladatokkal kapcsolatos nemzetközi bizalomépítésnek és a nukleáris anyagok békés célú felhasználása előmozdításának.

A közelmúltbeli nemzetközi fejlemények új és megerősített, a nukleáris biztonság és ellenőrzés szempontjából releváns nemzetközi jogi eszközök létrejöttéhez vezettek:

—	2005 júliusában a részes államok elfogadták a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény módosítását.

—	2005 szeptemberében az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt megnyitották aláírásra.

—	2004 áprilisában az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a tömegpusztító fegyverekről és a nem állami szereplőkről szóló 1540(2004) sz. határozatot.

—	Az 1373(2001) ENSZ BT-határozat felhívja valamennyi államot, hogy a lehető legkorábban csatlakozzon a terrorizmussal kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez.

Több mint 95 állam tett politikai kötelezettségvállalást a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódex (1) végrehajtására. Ezen túlmenően a NAÜ Közgyűlése és Kormányzótanácsa több, a NAÜ biztosítéki rendszerének megerősítésére irányuló állásfoglalást és határozatot is elfogadott (2).

Ezeknek a nemzetközi jogi eszközöknek az államok általi végrehajtását részben jelentősen megkönnyítheti a NAÜ 2003–2005-ös és 2006–2009-es időszakra vonatkozó Nukleáris Biztonsági Tervein (NBT) keresztül nyújtott segítség. 2009 szeptemberében elfogadták a NAÜ 2010–2013-as időszakra vonatkozó NBT-t, amely a korábbi tervek határozott továbbvitelét tükrözi. Ennek az NBT-nek az a célja, hogy hozzájáruljon mindazon globális erőfeszítésekhez, amelyek arra irányulnak, hogy tényleges világszintű biztonságot valósítsanak meg mindenütt, ahol nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok használatára, tárolására és/vagy szállítására kerül sor – ideértve a kapcsolódó létesítményeket is –, azáltal, hogy kérésre a kapacitásépítés, irányítás, humánerőforrás-fejlesztés, fenntarthatóság és kockázatcsökkentés terén biztosított segítségnyújtás révén támogatja az egyes államoknak a tényleges nukleáris biztonság létrehozására és fenntartására irányuló erőfeszítéseit. E célok közé tartozik továbbá a nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi jogi eszközök betartásának és végrehajtásának támogatása; valamint a kétoldalú programok és egyéb nemzetközi kezdeményezések révén nyújtott segítség keretében zajló nemzetközi együttműködés és koordináció olyan módon való erősítése, amely az atomenergia és a radioaktív anyagok felhasználásával járó alkalmazások biztos, biztonságos és békés felhasználásának lehetővé tételéhez is hozzájárul.

A NAÜ Nukleáris Biztonsági Tervei a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia bizonyos elemeihez hasonló célkitűzéseket követnek. Ezek a nukleáris biztonság átfogó megközelítését tartalmazzák, beleértve a használatban levő, tárolás vagy szállítás alatt álló nukleáris és egyéb radioaktív anyagok szabályozási ellenőrzéseit, elszámolhatóságát és védelmét, „a bölcsőtől a koporsóig”, rövid és hosszú távon egyaránt. Arra az esetre azonban, ha a védelem kudarcot vallana, az anyagok jogtalan eltulajdonításának, illetve az azok nemzetközi határokon át való csempészetére irányuló kísérleteknek a felderítése, továbbá a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos esetlegesen előforduló rosszhiszemű cselekményekre való reagálás céljából biztonsági pótintézkedéseket kell bevezetni.

A NAÜ sikeresen lezárta a 2004/495/KKBP és a 2005/574/KKBP együttes fellépés végrehajtását. Ezenfelül a NAÜ a 2006/418/KKBP együttes fellépés végrehajtásának végső szakaszához ért, illetve 2008/314/KKBP tanácsi együttes fellépést hajtja jelenleg végre.

A kapcsolódó uniós hozzájárulások segítségével a NAÜ több tevékenységet jelzett, illetve kezdeményezett a kaukázusi, a közép-ázsiai, a délkelet-európai, a Közel-Kelet földközi-tengeri térségébe tartozó, az afrikai és a délkelet-ázsiai régióhoz tartozó kedvezményezett államok országuk nukleáris biztonságának erősítésére és a nemzetközi biztosítékok végrehajtásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek támogatására.

2. A projektek leírása

Minden állam maga felel a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal összefüggő rosszhiszemű cselekmények megelőzésére, felderítésére és kezelésére szolgáló megfelelő rendszerek létrehozásáért. Ennek elmulasztása gyenge láncszemek kialakulásához vezethet a nukleáris biztonság világszintű hálózatában.

A hatékony nukleáris biztonsági infrastruktúra multidiszciplináris megközelítést igényel, amely magában foglalja a következő tényezőket:

—	olyan jogi és szabályozási infrastruktúrák, amelyeken belül a különböző szervezetek és szereplők egyértelműen meghatározott felelősségi körrel bírnak,

—	humánerőforrás-fejlesztés,

—	az eljárások és a koordinációs feladatok kialakítása, és

—

műszaki támogatás a nemzeti infrastruktúrák számára, felismerve azt, hogy a nukleáris létesítményekben/helyszíneken alkalmazott nukleáris biztonsági intézkedések eltérnek az ilyen létesítményeken/helyszíneken kívül, a civil társadalom radioaktív anyagokkal kapcsolatos nukleáris biztonsági eseményekkel szembeni védelme érdekében alkalmazott intézkedésektől.

A nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos tevékenységek irányításához fenntartható nukleáris biztonsági kultúrára van szükség. Ennek eredményeképp a nukleáris biztonság olyan tényezővé válna, amely lehetővé teszi, hogy az atomenergia szélesebb körű felhasználása keretében felismerjék a biztonság, a védelem és a biztosítékok között fennálló szinergiákat és különösen a fenntarthatóság és a hatékonyság elvét.

E határozat végrehajtására az alábbi öt területen fog sor kerülni:

1.	A korábbi együttes fellépések (3) keretében nyújtott támogatás fenntarthatósága és hatékonysága

2.	Az államok nukleárisbiztonság-támogatási infrastruktúrájának megerősítése: nemzeti nukleárisbiztonság-támogató központok létrehozása

3.	Az államok jogalkotási és szabályozási infrastruktúrájának megerősítése

4.	A nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó nukleáris biztonsági intézkedések megerősítése

5.	A szabályozási ellenőrzés körén kívül eső nukleáris és radioaktív anyagok kezelésére irányuló állami kapacitások megerősítése

Az államok és a végrehajtandó projektek kiválasztására a szükségletek átfogó értékelése alapján fog sor kerülni, amely az értékelő missziók eredményein és egyéb rendelkezésre álló információkon alapul.

Ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatására továbbra is nagy az igény mind a NAÜ tagállamaiban, mind azokban az államokban, amelyek nem tagjai a NAÜ-nek. A támogatható államok a következők:

—	Délkelet-Európában: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, valamint Törökország,

—	a közép-ázsiai térségben: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán,

—	a kaukázusi térségben: Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia,

—	a Közel-Kelet földközi-tengeri térségében: Izrael, Jordánia, Libanon és a Szíriai Arab Köztársaság,

—

Afrikában:

Algéria, Angola, Benin, Bissau-Guinea, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Dél-Afrika, Dzsibuti, Egyenlítői-Guinea, Egyiptom, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, Kongó (Kongói Köztársaság), Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Lesotho, Libéria, Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mauritius, Marokkó, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, São Tomé és Príncipe, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Togo, Tunézia, Uganda, Zambia, Zimbabwe és Zöld-foki-szigetek,

—	a délkelet-ázsiai térségben: Banglades, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam,

—	az Öböl- térségben: Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Ománi Szultánság, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen,

—	a dél-amerikai térségben: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela,

—

a karibi és a közép-amerikai térségben:

Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Costa Rica, Dominika, Dominikai Köztársaság, Grenada, Guatemala, Haiti, Honduras, Jamaica, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Salvador, Panama, valamint Trinidad és Tobago.

2.1. A támogatás iránti igények értékelése

Cél

A NAÜ átfogó értékelést fog végezni annak felmérésére, hogy a fentebb felsorolt államokban melyek azok a nukleáris biztonság hatékonyságához hozzájáruló intézkedések, amelyek megerősítést igényelnek. Az értékelés elvégzésére a nemzetközi nukleáris biztonsági hálózathoz való viszonyítás alapján kerül sor, ideértve a kötelező és nem kötelező erejű nemzetközi jogi eszközöket, valamint a NAÜ kapcsolódó iránymutatásait is. Azon államok esetében, amelyek korábbi együttes fellépések és egyéb uniós hozzájárulások keretében támogathatónak minősültek, a korábban elvégzett értékelést aktualizálni fogják.

Az értékelés adott esetben kiterjed majd a nemzeti nukleáris biztonsági rendszerre, ideértve a jogi és szabályozási rendszert, a fizikai védelmet, valamint a különböző létesítményekben, helyszíneken vagy szállítások során alkalmazott anyagok és biztonsági intézkedések elszámolását vagy nyilvántartását is. A hatékony határellenőrzés létrehozása céljából, valamint a szabályozási ellenőrzés körén kívül eső nukleáris és egyéb radioaktív anyagok kezelése céljából kialakított egyéb intézkedések szintén az értékelés tárgyát képezik majd. A teljes értékelés eredményei alapján fogják kiválasztani azokat az államokat, amelyekben a projektek végrehajtásra kerülnek.

Eredmények

—	a kedvezményezett országok nukleáris biztonsági támogatás iránti igényeiről készült értékelés áttekintése mind az államok, mind az egyes létesítmények, helyszínek, szállítások és egyéb, nukleáris és radioaktív anyagok felhasználásával vagy tárolásával járó alkalmazások szintjén,

—	a tanácsi határozat keretében magas támogatási prioritást kapott országok és projektek azonosítása,

—	a támogatás fenntarthatóságának és hatékonyságának értékelése azokban az országokban, amelyek korábbi együttes fellépések és egyéb uniós hozzájárulások révén támogatásban részesültek.

2.2. A magas prioritást élvező projektek végrehajtása

1. terület: Az együttes fellépések keretében nyújtott támogatás fenntarthatósága és hatékonysága

Cél

—

az együttes fellépések (4) révén összesen 52 állam részesült a nukleáris biztonsági rendszere keretében alkalmazott különböző intézkedések megerősítésére irányuló támogatásban. E fellépések révén a támogatott államok személyzete képzésben részesült, berendezéseket bocsátottak rendelkezése a fizikai védelem javítására, valamint a határátkelőhelyeken a sugárzás ellenőrzésére, és a veszélyeztetett sugárforrásokat biztos és biztonságos tárolási körülmények közé helyezték vagy alternatív megoldásként visszaszállították a származási országba vagy a beszállítóhoz. A források korlátozottak voltak, és nem feltétlenül voltak elégségesek a kapcsolódó és szükséges minőség-ellenőrzési rendszerek vagy egyéb olyan kiegészítő intézkedések kialakításához, amelyek a teljes hatékonyság eléréséhez szükségesek lettek volna, valamint

—	az együttes fellépések keretében ez idáig nyújtott támogatások fenntarthatóságának és hatékonyságának ellenőrzése, és a kívánt hatékonyság eléréséhez szükség szerint további támogatás nyújtása.

Eredmények

—	a korábbi támogatás fenntarthatóságának és hatékonyságának értékelését szolgáló – kritériumokat is magában foglaló – módszertan,

—	a nukleáris biztonsági támogatásban részesült országok számára minőségbiztosítási rendszer rendelkezésre bocsátása, teszteléssel és kísérleti végrehajtással együtt,

—	a szándékolt nukleáris biztonsági eredmények fenntartásához vagy biztosításához szükséges esetleges további segítségnyújtás azonosítása,

—	tartósan működő berendezések és szakképzett személyzet – a berendezések karbantartására, a meghibásodott berendezések javítására vagy a sérült alkatrészek kicserélésére alkalmas helyi kapacitások létrehozására irányuló további segítségnyújtás révén,

—	az államoknak az érintett személyzet továbbképzése révén kompetens személyzet áll rendelkezésére.

2. terület: Az államok nukleárisbiztonság-támogatási infrastruktúrájának megerősítése: nemzeti nukleáris biztonsági támogató központok létrehozása

Cél

—	az államok segítése a hatékony, fenntartható nukleáris biztonsághoz szükséges műszaki és tudományos támogatás, valamint emberierőforrás-fejlesztés rendelkezésre állásának biztosítása terén,

—	az államok számára egy-egy régióban vagy szubrégióban biztosítható műszaki, tudományos és képzési támogatások azonosítása,

—	az államokon belül már meglévő azon nemzeti kapacitások azonosítása, amelyek hozzájárulhatnak az állami nukleáris biztonsági rendszerekhez szükséges műszaki, tudományos és képzési támogatás biztosításához.

Eredmények

—

az NSSC-koncepcióval és -módszertannal összhangban kialakított regionális és/vagy nemzeti nukleáris biztonsági támogató központok (NSSC-k) (lásd a NAÜ nukleáris biztonsági iránymutatás-sorozatát). Az elért eredmények az alábbiak lesznek:

—	koordináció a nukleáris biztonság tekintetében felelősséggel bíró nemzeti szervezetek között,

—

szakértői tanácsadás mindazon műszaki vagy tudományos támogatás természete és mennyisége felméréséhez, amely a határokon a nukleáris és radioaktív anyagok mozgásának ellenőrzésére használt anyagok és műszaki rendszerek fizikai védelmének és elszámolásának vagy nyilvántartásának fenntartásához szükséges,

—	szakértői tanácsadás a szükséges képzés vagy felsőbb szintű oktatás mennyiségének felméréséhez, mind nemzeti szinten, mind pedig a régiók számára,

—	berendezések és szakértői szolgáltatások nyújtása a nemzeti vagy regionális nukleáris biztonsági támogató központok létrehozásához,

—

nemzeti nukleáris biztonsági rendszerek tartós működése, amely elősegíti a megfelelő nukleáris biztonsági kultúra érvényesülését, és ezáltal a fokozott nemzeti együttműködést és közös munkát az illetékes hatóságok és a nukleáris biztonságért felelős egyéb szervezetek között, valamint magában foglal egy jól kialakított nukleáris biztonsági tudáshálózatot.

3. terület: Az államok jogalkotási és szabályozási infrastruktúrájának megerősítése

Cél

—

a nukleáris és egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos nemzeti jogalkotási és szabályozási infrastruktúrák megerősítése annak érdekében, hogy az egyes országok teljesíteni tudják a kötelező és nem kötelező érvényű nemzetközi jogi eszközök keretében vállalt kötelezettségeiket, ideértve a biztosítéki egyezményeket és a kiegészítő jegyzőkönyveket is,

—	az államok és a NAÜ között kötött biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására szolgáló nemzeti jogalkotási keretrendszerek megerősítése, különösen egy átfogó nemzeti nukleárisanyag-elszámolási és -ellenőrzési rendszer (SSAC) végrehajtása tekintetében,

—	a sugárbiztonsággal és a radioaktív anyagok védelmével kapcsolatos nemzeti szabályozási infrastruktúra megerősítése.

A szabályozási rendszernek különös figyelmet kell fordítania a biztonság, a biztosítékok és a védelem közötti szinergiákra. Külön figyelmet kell fordítani azokra az államokra, amelyek érdeklődésüket fejezték ki egy esetleges atomenergia-program beindításával kapcsolatban.

Eredmények

—

azon államok számának megnövekedése, amelyek megkezdték az átfogó és koherens, a nukleáris biztonságra, védelemre és biztosítékokra, valamint a nukleáris károkért való felelősségvállalásra is kiterjedő nemzeti szintű jogi szabályozás kidolgozását és elfogadását, és ezáltal hozzájárulnak egy összehangolt, megerősített és egyetemesebb nukleáris biztonsági és védelmi rendszer létrejöttéhez,

—	a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményhez és az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményhez csatlakozott és/vagy a nukleáris biztonsági keretrendszer bevezetésére irányuló szándékukat kinyilvánított államok számának megnövekedése,

—	a NAÜ biztosítéki egyezményei és a kiegészítő jegyzőkönyvek értelmében fennálló kötelezettségeiknek való megfelelést lehetővé tevő nemzeti jogszabályokat elfogadott államok számának megnövekedése,

—

a jogalkotási és szabályozási infrastruktúra megerősítésére szakértői tanácsadás, valamint a sugárbiztonságra és radioaktív anyagok védelmére vonatkozó nemzeti szabályozás létrehozása/fejlesztése által fog sor kerülni a NAÜ felmérési szolgáltatásai, pl. az Integrált Hatóság-felülvizsgálati Szolgálat, egyéb tanácsadási szolgáltatások, valamint berendezések és képzések biztosítása révén.

4. terület: A nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó nukleáris biztonsági intézkedések megerősítése

Cél

—	a nukleáris létesítmények, valamint a nukleáris célra alkalmazott nukleáris anyagok fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban,

—	a nem nukleáris célra alkalmazott radioaktív anyagok ellenőrzésének és fizikai védelmének megerősítése a kiválasztott országokban,

—	azon sugárforrások felderítése, amelyeknek a körülményei indokolttá teszik a források kondicionálását, valamint biztos és biztonságos tárolás alá helyezését a kiválasztott országokban, ideértve a származási országba vagy a beszállítóhoz való visszaszállítást is,

—

a nukleáris anyagok elszámolására és ellenőrzésére bevezetett műszaki és igazgatási rendszerek megerősítése, ideértve azoknak a meglévő nemzeti elszámolási és ellenőrzési rendszereknek a megerősítését is, amelyeket a biztosítéki egyezmények és a kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására hoztak létre, azon államok esetében is, amelyek a biztosítéki egyezményeikhez csatolt ún. „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvek” alapján korlátozott nukleáris programokat hajtanak végre, és csökkentett jelentéstételi kötelezettséggel rendelkeznek,

—	a radioaktív anyagok és sugárforrások nemzeti nyilvántartásainak megerősítése a kiválasztott országokban.

Eredmények

—	a nukleáris anyagok hatékonyabb fizikai védelme a kiválasztott nukleáris létesítményekben és helyszíneken, valamint a sugárforrások hatékonyabb fizikai védelme a nem nukleáris alkalmazások keretében (pl. orvosi vagy ipari felhasználás, radioaktív hulladék),

—	a veszélyeztetett körülmények által jellemzett sugárforrásokból adódó kockázatok csökkenése a hatékonyabb fizikai védelem, vagy adott esetben a leszerelés és az adott országban vagy más kiválasztott országokban biztosabb és biztonságosabb tárolás alá helyezés révén,

—	az ellenőrizetlen és védelem nélküli körülmények által jellemzett sugárforrások számának csökkenése a kiválasztott országokban végrehajtott nemzeti keresési és biztonságba helyezési kampányok támogatása révén,

—

hatékony műszaki és igazgatási rendszerek létrehozása és fenntartása a nukleáris anyagok elszámolása és ellenőrzése céljára, többek között a biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek végrehajtására alkalmas új nemzeti nukleárisanyag-elszámolási és -ellenőrzési rendszerek létrehozása vagy a meglévők megerősítése révén, a „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvet” aláírt államokban is,

—	a támogatásra jogosult személyzet számára képzés biztosítása annak érdekében, hogy növekedjen a hatékony fizikai védelmi rendszer bevezetésének és fenntartásának esélye.

5. terület: A nemzeti szabályozási ellenőrzés körén kívül eső nukleáris és radioaktív anyagok kezelésére irányuló állami kapacitások megerősítése

Cél

—

az államok kapacitásainak megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szintű engedélyezett tevékenységeken kívül ne lehessenek forgalomban nukleáris és radioaktív anyagok, és a kiválasztott országokban megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak a hatékony határellenőrzés és reagálási felkészültség érdekében.

Eredmények

—

a tiltott nukleáris kereskedelemre vonatkozóan nyílt forrásokból és állami összekötők útján folytatott információszerzés és -értékelés rendszerének tökéletesedése, amely a tiltott nukleáris kereskedelemre vonatkozó ismeretek és az azt övező körülmények javulását eredményezi. Ezen információk visszacsatolása révén könnyebbé válik a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre irányuló jövőbeli tevékenységek fontossági sorrendjének megállapítása,

—	szakértői támogatással felállított nemzeti keretrendszerek a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében, valamint a radioaktív anyagok, érzékeny nukleáris berendezések és technológiák határokon átnyúló mozgásának tökéletesített nemzeti koordinációja és ellenőrzése,

—	a kiválasztott határátkelőhelyek számára biztosított határmegfigyelő berendezések és szakértői tanácsadás révén hatékony sugárzás-ellenőrző képesség rendelkezésre állása ezeken a határátkelőhelyeken,

—	a nemzeti reagálási tervek fokozottabb kidolgozása, valamint a bűnüldözési személyzet számára képzés biztosítása a reagálás módszertanára vonatkozóan,

—	a képzési és egyéb humánerőforrás-fejlesztési támogatás eredményeképpen képzett, tájékozott és kompetens bűnüldözési személyzet rendelkezésre állása az országokban.

2.3. Az eredmények értékelése

A tanácsi határozat teljesítésének részeként a NAÜ a támogatás hatékonyságának biztosítása, valamint a támogatás kivitelezésében adódó esetleges nehézségek azonosítása céljából elvégzi az elért eredmények értékelését.

3. Időtartam

Az értékelést a Bizottság és a NAÜ közötti hozzájárulási megállapodás hatálybalépését követő három hónapos időtartamon belül kell lefolytatni. Az ezt követő 21 hónapban a három projektet egyidejűleg kell végrehajtani.

E határozat végrehajtásának becsült teljes időtartama 24 hónap.

4. Kedvezményezettek

A kedvezményezettek azok az országok, amelyekben az értékelés és az azt követő projektek végrehajtásra kerülnek. Ezen államok hatóságai segítséget kapnak annak megértésében, hogy hol vannak gyenge pontok, és támogatást kapnak a megoldások megvalósításához és a biztonság növeléséhez. A kedvezményezettek és a kijelölt országokban kezelendő szükségletek végleges kiválasztására az illetékes tanácsi munkacsoport keretében a végrehajtó szervezet és a főképviselő közötti konzultációk során, a tagállamokkal szoros együttműködésben kerül sor. E határozatoknak szükség esetén a végrehajtó szervezet által a 2. cikknek megfelelően benyújtott javaslatokon kell alapulniuk.

5. Végrehajtó szervezet

A projektek végrehajtására a NAÜ kap megbízást. A Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Szolgálati Miszsziókat a NAÜ szokásos működési előírásainak megfelelően, a NAÜ és a tagországok szakértői hajtják végre. A három projektet közvetlenül a NAÜ személyzete, és/vagy a NAÜ-tagállamok kiválasztott szakértői vagy szerződéses megbízottai hajtják végre. Szerződéses megbízottak esetén a NAÜ által az e határozat keretein belül beszerzendő áruk, munkák és szolgáltatások beszerzésére az IAEA vonatkozó szabályaival és eljárásaival összhangban kerül sor.

6. Harmadik felek részvétele

A projekteket 100 %-ban e határozat finanszírozza. A NAÜ tagállamainak szakértői részes harmadik félnek tekinthetők. E szakértők a NAÜ-szakértők szokásos működési szabályaival összhangban dolgoznak.

(1) GOV/2003/49-GC(47)/9. Ezenkívül az alábbi dokumentum: „Intézkedések a nukleáris, sugár- és szállítási biztonság, illetve a hulladékgazdálkodás területén folyó nemzetközi együttműködés megerősítésére: a sugárforrások ellenőrzésére irányuló hatékony és fenntartható nemzeti szabályozási infrastruktúra előmozdítása” (GOV/2004/52-GC(48)/15) tartalmaz a NAÜ és az EU közötti, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében folyó együttműködésre vonatkozó részeket. E tevékenységeket a NAÜ 2006–2009-es Nukleáris Biztonsági Tervének „A nukleáris biztonságot támogató tevékenységek” című része is tükrözi.

(2) 2005 szeptemberében a NAÜ Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy a biztosítéki rendszer megerősítése érdekében az atomsorompó-szerződés biztosítéki egyezményei úgynevezett „kis mennyiségekre vonatkozó jegyzőkönyvének” (SQP) a NAÜ biztosítéki rendszere részének kell maradnia, a szabványszöveg módosításaira és az SQP-kritériumokban eszközölt változtatásokra is figyelemmel; a NAÜ Közgyűlése 2005-ben elfogadott egy állásfoglalást, amelyben megjegyezte többek között, hogy az olyan államok esetében, amelyeknél az átfogó biztosítéki egyezményt hatályos kiegészítő jegyzőkönyv is kíséri, ezen intézkedések az adott állam megemelt ellenőrzési szintjét jelzik.

(3) CFSP/2004/022/IAEA I, CFSP/2005/020/IAEA II, CFSP/2006/029/IAEA III és CFSP/2008/020/IAEA IV.

(4) CFSP/2004/022/IAEA I, CFSP/2005/020/IAEA II, CFSP/2006/029/IAEA III és CFSP/2008/020/IAEA IV.