a)

amennyiben a légi fuvarozó működési engedély iránti kérelmének kézhezvételét vagy ilyen engedély megadását követően az átvevő fél légiforgalmi hatóságai okkal feltételezik, hogy a másik fél légiforgalmi hatóságai által hozott döntés ellenére a megállapodás 4. cikke szerinti, a megfelelő engedélyek kiadására vonatkozó feltételek nem teljesültek, erről – feltételezésüket megfelelően indokolva – haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat. Ilyen esetben bármelyik fél konzultációt kezdeményezhet – ideértve az érintett légiforgalmi hatóságok képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat kérhet. Az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Amennyiben az ügy megoldatlan marad, bármelyik fél a vegyes bizottság elé terjesztheti azt;

b)

ez a cikk nem alkalmazandó a biztonsági tanúsítványokkal, engedélyekkel, a biztonsági intézkedésekkel vagy a biztosítási fedezettel kapcsolatos döntésekre.

a)

Bármely fél illetékes hatóságai lehetőséget nyújtanak arra, hogy az érdekelt felek véleményét figyelembe vegyék a döntéshozatali folyamat során.

b)

A bármely új üzemeltetési korlátozás bevezetéséről szóló értesítést az üzemeltetési korlátozás hatálybalépése előtt legalább 150 nappal meg kell küldeni a másik félnek. E másik fél kérésére késedelem nélkül írásos jelentést kell a fél rendelkezésére bocsátani, mely kifejti az üzemeltetési korlátozás bevezetésének okait, a repülőtér számára kitűzött környezetvédelmi célt és az e cél elérése érdekében hozott intézkedéseket. E jelentésnek tartalmaznia kell a különböző tervezett intézkedések valószínű költségeinek és hasznainak vonatkozó értékelését.

c)

Az üzemeltetési korlátozások i. megkülönbözetéstől mentesek; ii. nem korlátozóbb jellegűek, mint az az adott repülőtér tekintetében kitűzött környezetvédelmi cél eléréséhez szükséges; valamint iii. nem önkényesek.

a)

környezetbarát repüléstechnológia kutatása és fejlesztése;

b)

a légi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás hatásaira vonatkozó tudományos ismeretek bővítése a politikai döntések jobb alátámasztása érdekében;

c)

a légiközlekedési irányítás innovációja a légi közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében;

d)

fenntartható alternatív tüzelőanyagok kutatása és fejlesztése a repülés számára; valamint

e)

véleménycsere a kérdésekről és a lehetőségekről a légi közlekedés környezeti hatásaival foglalkozó nemzetközi fórumokon, beleértve – amennyiben szükséges – az álláspontok összehangolását is.

a)

mérlegeli a megállapodás adott esetben tovább fejleszthető területeit, többek között a megállapodás módosítására vonatkozó ajánlások megtételét;

b)

figyelembe veszi a megállapodás alkalmazása során jelentkező társadalmi hatásokat, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;

c)

nyilvántartja a felek által a vegyes bizottságban az állami szubvenciókkal vagy támogatással kapcsolatosan felvetett kérdéseket;

d)

konszenzuson alapuló döntéseket hoz a 11. cikk (6) bekezdésének alkalmazására vonatkozó bármely ügyben;

e)

a szabályozási döntések kölcsönös elismerésére vonatkozó rendelkezéseket alakít ki, amennyiben azt a felek kérik;

f)

ösztönzi a felek illetékes hatóságai közötti, légiforgalmi-irányítási rendszereik fejlesztésére irányuló együttműködést annak érdekében, hogy a felek optimalizálják e rendszerek kölcsönös átjárhatóságát és kompatibilitását, csökkentsék a költségeket és fokozzák biztonságukat, kapacitásukat és környezeti teljesítményüket;

g)

támogatja a közös – ideértve a harmadik országokat is – projektekre és kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok kidolgozását a repülésbiztonság területén;

h)

ösztönzi a felek illetékes repülésbiztonsági hatóságai közötti folyamatos, szoros együttműködést, beleértve az olyan biztonsági eljárások kidolgozására irányuló kezdeményezéseket is, amelyek a biztonság veszélyeztetése nélkül könnyítik meg az utasok és az áruk mozgását;

i)

megvizsgálja, hogy a feleknek a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. mellékletének (Könnyítés) hatálya alá eső saját törvényeik, rendeleteik és gyakorlatuk befolyásolják-e az e megállapodásban foglalt jogok gyakorlását;

j)

ösztönzi – többek között a védelem, a biztonság, a környezetvédelem, a légiközlekedési infrastruktúra (a résidőt is beleértve) és a fogyasztóvédelem területén – a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről és fejleményekről szóló eszmecseréket;

k)

adott esetben erősíti a nemzetközi szervezetekben felvetett és harmadik országokkal kapcsolatos légiközlekedési kérdésekben folytatott konzultációt, beleértve a közös megközelítés elfogadása kérdésének mérlegelését is; valamint

l)

konszenzuson alapuló döntést hoz a 4. melléklet 1. cikkének (3) bekezdése és a 4. melléklet 2. cikkének (3) bekezdése által szabályozott esetekben.

a)

a megállapodás 1. mellékletének 3. szakasza hatályát veszti;

b)

Az Egyesült Államok légitársaságai jogosultak arra, hogy menetrend szerinti utaskombinációs szolgáltatásokat üzemeltessenek az Európai Unió és tagállamain belüli és öt országban található pontok között, az Egyesült Államok területén található pont érintése nélkül. Ezeket az országokat a vegyes bizottság határozza meg a jegyzőkönyv aláírásától számított egy éven belül. A vegyes bizottság módosíthatja a listát, illetve növelheti az ilyen országok számát; valamint

c)

A megállapodás 4. melléklete 2. cikkének (»Tulajdoni részesedés és ellenőrzés harmadik országok légitársaságai esetében«) szövege hatályát veszti, és helyette a megállapodás 6. mellékletének szövege lép hatályba, mely az Egyesült Államok vagy állampolgárai harmadik országok légitársaságai esetében fennálló tulajdoni részesedésére és ellenőrzésére vonatkozik.

a)

az Európai Unió légitársaságai jogosultak arra, hogy menetrend szerinti utaskombinációs szolgáltatásokat üzemeltessenek az Egyesült Államokban és öt további országban található pontok között, az Európai Unió és tagállamai területén található pont érintése nélkül. Ezeket az országokat a vegyes bizottság határozza meg a jegyzőkönyv aláírásától számított egy éven belül. A vegyes bizottság módosíthatja a listát, illetve növelheti az ilyen országok számát; valamint

b)

a megállapodás 4. melléklete 2. cikkének (»Tulajdoni részesedés és ellenőrzés harmadik országok légitársaságai esetében«) szövege hatályát veszti, és helyette a megállapodás 6. mellékletének szövege lép hatályba, mely az Európai Unió tagállamai vagy állampolgárai harmadik országok légitársaságai esetében fennálló tulajdoni részesedésére és ellenőrzésére vonatkozik.

1.

Az Európai Uniót és tagállamait, valamint az Amerikai Egyesült Államokat képviselő delegációk 2010. március 23.–25-én, Brüsszelben találkoztak az átfogó légiközlekedési megállapodás második szakaszáról folytatott tárgyalások lezárása céljából. A delegációk felsorolását az A. melléklet tartalmazza.

2.

A delegációk jóváhagyás fenntartásával megállapodásra jutottak az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között 2007. április 25-én és 30-án aláírt légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv (a B. mellékletben szereplő jegyzőkönyv) tekintetében, és parafálták annak szövegét. Annak érdekében, hogy a megállapodástervezet a közeljövőben hatályba léphessen, azt a delegációk jóváhagyás céljából be kívánják nyújtani illetékes hatóságaiknak.

3.

Az e feljegyzésben szereplő, a megállapodás cikkeire, bekezdéseire és mellékleteire tett utalásokat a jegyzőkönyvvel módosított mellékletre tett utalásokként kell értelmezni.

4.

Az EU delegációja megerősítette, hogy az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése következtében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve az Európai Unió gyakorolja az Európai Közösség jogait, és az Európai Uniót terhelik az Európai Közösség kötelezettségei, továbbá a megállapodásban szereplő, az Európai Közösségre tett utalások az Európai Unióra tett utalásokként értelmezendők.

5.

A delegációk megerősítették, hogy a légitársaságok alkalmasságával és illetőségével kapcsolatos szabályozási döntések kölcsönös elismerésére vonatkozó eljárások az új 6a. cikkben nem kívánják módosítani a megállapodás 4. cikkében említett, a nemzetközi légi közlekedés tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeket.

6.

A 9. cikk vonatkozásában a delegációk kifejezték arra irányuló óhajukat, hogy az EU és az USA között a légi közlekedés biztonsága terén további együttműködés valósuljon meg azzal a céllal, hogy a védelmi intézkedések közötti felesleges átfedések elkerülése érdekében a felek – ahol csak lehetséges – a lehető legnagyobb mértékben hagyatkozhassanak egymás védelmi intézkedéseire, feltéve, hogy azok összhangban vannak az alkalmazandó törvényekkel és rendelkezésekkel.

7.

A delegációk megállapították, hogy a védelmi együttműködés részeként a meglévő követelmények módosításakor – lehetőség szerint azok végrehajtását megelőzően – rendszeres egyeztetések várhatók; továbbá szoros együttműködés valósul meg a repülőterek értékelésével kapcsolatos tevékenységek, valamint – lehetőség szerint, és amennyiben ez indokolt – a légi fuvarozók ellenőrzése terén; végül információcserére kerül sor az új védelmi technológiák és eljárások kapcsán.

8.

A delegációk megállapították, hogy a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása, a légi közlekedés védelmének fokozása és a könnyítések előmozdítása szempontjából fontos, hogy az új veszélyekre gyors és – lehetőség szerint – összehangolt válaszok szülessenek.

9.

Mindkét delegáció megállapította, hogy az egyes tagállamok és az Egyesült Államok között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő, vonatkozó egyezmények rendelkezéseit a jegyzőkönyv nem módosítja.

10.

A 15. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megállapította, hogy a szóban forgó területen megvalósításra kerülő tevékenységeknek ki kell terjedniük – többek között – az intézkedések környezetvédelmi hatékonyságára és műszaki integritására, törekedniük kell a versenytorzulás és a kibocsátásáthelyezés elkerülésére, valamint érdemes megfontolni, hogy ezeket az intézkedéseket indokolt-e egymással összekapcsolni vagy integrálni, és amennyiben igen, milyen módon. Az USA delegációja megjegyezte, hogy ajánlások kidolgozása során többek között a Chicagói Egyezménnyel való összhang biztosítását és a megállapodásban foglalt célkitűzések előmozdítását szükséges előtérbe helyezni.

11.

A két delegáció hangsúlyozta, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti semmilyen módon a légi közlekedéssel összefüggő egyes környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogi és politikai állásfoglalásaikat.

12.

Közös környezetvédelmi célkitűzéseiket elismerve a delegációk a környezetvédelmi együttműködésről szóló együttes nyilatkozatot dolgoztak ki, amelyet C. mellékletként csatoltak e tárgyalási feljegyzéshez.

13.

Az EU delegációja megerősítette az Európai Unió azon szándékát, hogy az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének égisze alatt tovább folytassa a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások mérséklésére vonatkozó globális célszámok rögzítését célzó munkát.

14.

Az USA és az EU delegációi megerősítették az USA és az EU azon szándékát, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) égisze alatt zajló, a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházgáz-kibocsátás problémájának kezelésére irányuló munkában. Mindkét delegáció kiemelte az iparág szerepét ebben a folyamatban.

15.

Mindkét delegáció leszögezte, hogy a 15. cikk (4) bekezdése szerinti „kiegyensúlyozott megközelítésre” tett utalások az ICAO 35. közgyűlésén egyhangúlag elfogadott A35-5. sz. határozatra vonatkoznak. A delegációk hangsúlyozták, hogy az említett határozatban szereplő „kiegyensúlyozott megközelítés” elvének valamennyi szempontja releváns és fontos, így többek között annak elismerése, hogy „az államok olyan releváns jogi kötelezettségekkel, meglévő megállapodásokkal, hatályos törvényekkel és működő szakpolitikákkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják az ICAO »kiegyensúlyozott megközelítésének« végrehajtását”.

16.

Mindkét delegáció hangsúlyozta, hogy támogatja az ICAO által a repülőterek zajproblémáinak kiegyensúlyozott megközelítéséről kiadott iránymutatást, amelyet jelenleg a 9829. sz. ICAO dokumentum (2. kiadás) tartalmaz.

17.

A 15. cikk (5) bekezdésének a) pontja vonatkozásban az EU delegációja leszögezte, hogy az „érdekelt felek” a 2002/30/EK irányelv 2. cikkének f) pontja értelmében „azok a természetes vagy jogi személyek, akiket az üzemeltetési korlátozásokat is magukban foglaló zajcsökkentési intézkedések ténylegesen vagy várhatóan érintenek, illetve akiknek jogos érdekük fűződik ezen intézkedések bevezetéséhez”. Az EU delegációja továbbá azt is megállapította, hogy a szóban forgó irányelv 10. cikke értelmében a tagállamok az irányelv 5. és 6. cikkének alkalmazása érdekében biztosítják, hogy az érdekelt felek között az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően konzultációs eljárások kerüljenek létrehozásra.

18.

Elismerve a dolgozók egyre növekvő határok közti mobilitásával és a vállalatok szerkezetével kapcsolatos kihívásokat, az EU delegációja megjegyezte, hogy az Európai Bizottság szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és mérlegeli, hogy a szóban forgó területet szabályozó jogszabályok végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének javítása céljából szükség van-e további kezdeményezésekre. Az EU delegációja továbbá említést tett az Európai Bizottság által a vállalatok közötti transznacionális megállapodások kapcsán folytatott munkáról, és hangot adott azon szándékának, hogy szükség esetén tájékoztatja a vegyes bizottságot erről és a kapcsolódó egyéb kezdeményezésekről.

19.

Az USA delegációja megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban alkalmazott azon elv, amelynek értelmében az egyes légitársaságoknál minden munkavállalói csoport vagy kategória választhat egy képviselőt, mind a hajózó, mind a földi kiszolgáló személyzet esetében lehetővé tette az önszerveződést és a kollektív szerződések megkötését és érvényesítését.

20.

Mindkét delegáció megjegyezte, hogy ha a felek bármelyike a megállapodással – és többek között annak 21. cikkével – ellentétes intézkedéseket hoz, a másik fél bármilyen, a nemzetközi joggal – azon belül a megállapodással – összhangban lévő, megfelelő és arányos intézkedéssel élhet.

21.

A 21. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megjegyezte, hogy a szóban forgó bekezdésben említett felülvizsgálatot az Európai Bizottság hivatalból vagy egyoldalúan (ex parte) hajtja végre.

22.

A delegációk megállapították, hogy a 21. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett forgalmi jogok a megállapodás 3. cikke értelmében az Európai Uniónak és tagállamainak biztosított jogokon felül értendők.

23.

A delegációk megelégedettségüket fejezték ki az USA Közlekedési Minisztériuma és az Európai Bizottság közötti – a megállapodással összhangban lévő – azon együttműködés kapcsán, amelynek célja, hogy a felek alaposabb ismereteket szerezzenek az egymás versenyszabályozásának keretébe tartozó versenyjogi jogszabályokról, eljárásokról és gyakorlatokról, valamint arról, hogy a légiközlekedési ágazatban végbement fejlemények milyen hatást gyakoroltak, illetve gyakorolhatnak az ágazatban folyó versenyre.

24.

A delegációk megerősítették, hogy versenyhatóságaik elkötelezték magukat a párbeszéd, az együttműködés és az átláthatóság elvének érvényesítése mellett, a jogszabályi követelményeikkel, így többek között a bizalmas üzleti információk védelmének követelményével összhangban. A delegációk megerősítették továbbá, hogy szükség esetén versenyhatóságaik készek iránymutatást nyújtani az eljárásokkal kapcsolatos követelményekről.

25.

A delegációk megjegyezték, hogy a 2. melléklet szerinti együttműködéssel kapcsolatban a vegyes bizottsághoz vagy más fórumhoz intézett értesítéseknek összhangban kell lenniük a bizalmas vagy piaci szempontból érzékeny információk közzétételére vonatkozó szabályokkal.

26.

A 6. melléklet 4. bekezdésének alkalmazásában a delegációk kifejezték azon elvárásukat, hogy a vegyes bizottság – a jegyzőkönyv aláírásától számított egy éven belül – dolgozzon ki olyan kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a légiközlekedési kapcsolatok terén az egyes országok között megvalósult-e együttműködés.

27.

A delegációk üdvözölték, hogy Izland és Norvégia megfigyelőként részt vett az EU delegációjában, és megjegyezték, hogy a vegyes bizottság folytatja azt a munkát, amelynek célja azon javaslat kidolgozása, amely rögzíti az Izlandnak és Norvégiának a jegyzőkönyv által módosított megállapodáshoz való csatlakozásához szükséges feltételeket és eljárásokat.

28.

Mindkét delegáció kifejezte azon elvárását, hogy légiforgalmi hatóságai a jegyzőkönyv aláírásának időpontjától kezdődően vagy a kölcsönös jóindulat és a viszonosság alapján, vagy igazgatási alapon engedélyezzék a jegyzőkönyvvel módosított megállapodás feltételeivel összhangban lévő műveleteket.