2010.6.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/14


A TANÁCS 2010/336/KKBP HATÁROZATA

(2010. június 14.)

az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés támogatásának céljával végzett uniós tevékenységekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta az Európai Biztonsági Stratégiát, amely a hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend megteremtésére hívott fel. Az Európai Biztonsági Stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát a nemzetközi kapcsolatok alapvető kereteként ismeri el. Az ENSZ megerősítése és a feladatainak ellátásához és a hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel való ellátása kiemelt kérdés az Európai Unió számára.

(2)

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 6-án elfogadta az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című, 61/89. sz. határozatot.

(3)

A Tanács 2006. december 11-i következtetéseiben üdvözölte, hogy hivatalosan megkezdődött a jogilag kötelező erejű nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozására irányuló folyamat, és elismeréssel vette tudomásul, hogy az ENSZ tagállamainak egyértelmű többsége – beleértve valamennyi uniós tagállamot is – támogatta a 61/89. sz. ENSZ-közgyűlési határozatot. A Tanács ismételten megerősítette, hogy az Unió és tagállamai tevékeny részt vállalnak e folyamatban, továbbá kiemelte a más államokkal és a regionális szervezetekkel való együttműködés fontosságát.

(4)

Az ENSZ főtitkára egy 28 tagot számláló kormányzati szakértői csoportot hozott létre az esetleges jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződés további mérlegelésére. A csoport a 2008 folyamán megtartott találkozóit követően arra a következtetésre jutott, hogy további megfontolásra van szükség, és lépésről lépésre haladva, nyílt és átlátható módon, az ENSZ égisze alatt kell folytatni az ez irányú erőfeszítéseket. A kormányzati szakértői csoport arra biztatta a megfelelő helyzetben lévő államokat, hogy az arra rászoruló államoknak – azok kérésére – nyújtsanak segítséget.

(5)

A Tanács 2007. december 10-i következtetéseiben üdvözölte az ENSZ kormányzati szakértői csoportjának létrehozását, és kifejezte azon szilárd meggyőződését, hogy egy, a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normákat megállapító, az államoknak a vonatkozó nemzetközi jogból eredő meglévő felelősségével összhangban lévő, átfogó, jogilag kötelező erejű okmány nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy kezelni lehessen a hagyományos fegyverek elterjedését, amely nemkívánatos és felelőtlen folyamat.

(6)

Az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) egy kétrészes tanulmány elkészítésével támogatta e folyamatot, amely két részletes elemzést tartalmazott az ENSZ-tagállamoknak a fegyverkereskedelmi szerződés megvalósíthatóságával, hatályával és tervezett paramétereivel kapcsolatos nézeteiről. A 2007 decemberében és 2008 januárjában elkészült elemzések hasznos hozzájárulást jelentettek a kormányzati szakértői csoport munkájához.

(7)

Az ENSZ Közgyűlése 2008. december 24-én elfogadta az „Egy fegyverkereskedelmi szerződés felé: a hagyományos fegyverek behozatalára, kivitelére és továbbadására vonatkozó közös nemzetközi normák megállapítása” című 63/240. számú határozatot, amely nyitott munkacsoportot hozott létre a kormányzati szakértői csoport jelentésében szereplő azon elemek további vizsgálata céljára, amelyekkel kapcsolatban konszenzus kialakítására van lehetőség, abból a célból, hogy azok beépüljenek egy esetleg létrejövő, a hagyományos fegyverek behozataláról, kiviteléről és továbbadásáról szóló, jogilag kötelező erejű szerződésbe. A nyitott munkacsoport 2009-ben két alkalommal ülésezett, és az ENSZ Közgyűlése számára benyújtott jelentésében megállapította, hogy a hagyományos fegyverek szabályozatlan kereskedelméhez és az illegális piacokra való eltérítéséhez kapcsolódó problémák kezeléséhez nemzetközi fellépésre van szükség.

(8)

A fentebb említett tanácsi következtetésekből kiindulva, az Unió úgy határozott, hogy támogatja a fegyverkereskedelmi szerződés folyamatát úgy, hogy a vitába a kormányzati szakértői csoportban tagsággal nem rendelkező államokat, valamint egyéb szereplőket – mint például a civil társadalmat és az ipart – is bevonja a kérdés mélyebb megértése és a nyitott munkacsoport munkájához való hozzájárulás érdekében. E célból 2009. január 19-én a Tanács elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés létrejöttéhez vezető folyamat harmadik országok körében történő előmozdítására irányuló, az Európai Biztonsági Stratégia keretében végzett uniós tevékenységek támogatásáról szóló 2009/42/KKBP tanácsi határozatot (1).

(9)

A 2009/42/KKBP határozat végrehajtásának keretében az UNIDIR a határozat végrehajtó ügynökségeként hat regionális szemináriumot, egy kísérő rendezvényt, valamint nyitó- és zárórendezvényeket szervezett 2009. február és 2010. február között. E tevékenységek lehetővé tették az érintett felek – így többek között a civil társadalom és az ipar, valamint a kormányzati szakértői csoportban részt nem vett országok – számára, hogy nyitott, informális megbeszéléseken vegyenek részt a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatban. A 2009/42/KKBP határozat végrehajtása arra is lehetőséget kínált, hogy a megkezdett nemzetközi folyamatba a nemzeti és regionális megközelítéseket is beépítsék, és hogy hozzájáruljanak a hagyományos fegyverek kereskedelméről szóló szerződés hatályának és vonzatainak feltérképezéséhez.

(10)

Az ENSZ Közgyűlése 2009. december 2-án elfogadta „A fegyverkereskedelmi szerződés” című, 64/48. sz. határozatot, amelyben úgy határozott, hogy 2012-ben összehívja a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló ENSZ-konferenciát a hagyományos fegyverek továbbadása tekintetében a lehető legmagasabb szintű nemzetközi normákat megállapító, jogilag kötelező erejű okmány kidolgozása céljából. A határozat kimondta továbbá, hogy a nyitott munkacsoport hátralevő üléseit az ENSZ-konferencia előkészítő bizottsági üléseinek kell tekinteni.

(11)

Tekintettel a 2010 májusában hatályát vesztő 2009/42/KKBP határozat hatálya alá tartozó tevékenységekre, a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló 2012. évi ENSZ-konferencia sikere érdekében az arra való felkészülés szükségességére, valamint a 64/48. sz. határozatban megfogalmazott ajánlásra, mely szerint biztosítani kell a lehető legszélesebb körű, hatékony részvételt a konferencián, az Uniónak támogatnia kell az ENSZ-konferenciához vezető előkészítő folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy a konferencia a lehető leginkább befogadó, a jövőbeli szerződés egyes elemeire vonatkozó konkrét ajánlások megtételére képes platformként szolgáljon. A fegyverkereskedelmi szerződés folyamata számára nyújtott uniós támogatásnak olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, amelyek támogatják azoknak a harmadik országoknak a nemzeti export- és importellenőrzési rendszereit, amelyeknek majdan meg kell felelniük a jövőbeli fegyverkereskedelmi egyezmény előírásainak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A fegyverkereskedelmi szerződés támogatása céljából az Unió az alábbi célkitűzésekre irányuló tevékenységek végrehajtását vállalja:

az ENSZ-konferenciához vezető előkészítő folyamat támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a konferencia a lehető leginkább befogadó, a jövőbeli szerződés egyes elemeire vonatkozó konkrét ajánlások megtételére képes platformként szolgáljon,

az ENSZ tagállamainak támogatása a fegyver-továbbadás ellenőrzési rendszerének hatékony végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális szakértelem kialakításában és tökéletesítésében, annak biztosítása érdekében, hogy hatálybalépésekor a fegyverkereskedelmi szerződés a lehető leghatékonyabban működhessen.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében az Unió az alábbi projektet hajtja végre:

hét regionális szeminárium, egy projektindító és egy zárórendezvény, valamint legfeljebb három kísérő rendezvény megszervezése és az eredményekről való tájékoztatás.

A fent említett projekt részletes leírása a mellékletben található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felelős.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektet az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete (UNIDIR) kivitelezi.

(3)   Az UNIDIR ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az UNIDIR-rel.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 520 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3)   Az Európai Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból finanszírozási megállapodást köt az UNIDIR-rel. A finanszírozási megállapodás rendelkezik arról, hogy az UNIDIR-nek biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.

(4)   A Bizottság e határozat hatálybalépését követően a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. Tájékoztatja a Tanácsot az eljárás során felmerülő esetleges nehézségekről, valamint a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő e határozat végrehajtásáról jelentést tesz a Tanácsnak az egyes regionális szemináriumok, a nyitó- és a zárószeminárium, valamint a kísérő rendezvények megrendezését követően készülő rendszeres beszámolók alapján. A jelentések elkészítése az UNIDIR feladata lesz, és alapul szolgál a Tanács által végzett értékeléshez. A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően hatályát veszti. Hat hónappal a hatálybalépés időpontját követően veszíti hatályát abban az esetben, ha ezen időpontig nem kerül sor a szóban forgó finanszírozási megállapodás megkötésére.

Kelt Luxembourgban, 2010. június 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)   HL L 17., 2009.1.22., 39. o.


MELLÉKLET

1.   Célkitűzés

E határozat átfogó célja a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló ENSZ-konferenciához vezető előkészítő folyamat támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a konferencia a lehető leginkább befogadó, a jövőbeli szerződés egyes elemeire vonatkozó konkrét ajánlások megtételére képes platformként szolgáljon, valamint az ENSZ tagállamainak támogatása a fegyverkivitel és -átadás ellenőrzési rendszerének hatékony végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális szakértelem kialakításában és tökéletesítésében

2.   A projekt leírása

2.1.   A projekt célja

A projekt célja a következő konkrét célkitűzések megvalósítása:

a)

a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló ENSZ-konferenciához vezető előkészítő folyamat támogatása egyebek között az alábbiak révén:

i.

a fegyverkereskedelmi szerződés folyamatával kapcsolatos tudatosság, ismeretek és mélyebb megértés növelése az ENSZ-tagállamok, a civil társadalom és az ipar képviselői körében;

ii.

a 2010–2011-ben megtartandó előkészítő bizottsági üléseken a lehető legtöbb ENSZ-tagállam befogadó, aktív és hatékony részvételének elősegítése;

iii.

konkrét javaslatok felvetése és kidolgozása a fegyverkereskedelmi szerződés tartalmával kapcsolatban, amelyek a lehető legátfogóbb hatályt, paramétereket és eredményeket foglalják magukban;

iv.

a harmadik országok körében a lehető legmagasabb szintű normák érvényesülésének elősegítése a fegyverkereskedelmi szerződés tekintetében, többek között regionális tapasztalatokra és eszközökre építve;

v.

a 2012-es konferencia előkészítésének támogatása a résztvevők tárgyalási kapacitásának megerősítése révén;

b)

a harmadik országok támogatása szükség szerint a kivitel- és átadás-ellenőrzési rendszereik létrehozására, tökéletesítésére és működtetésére irányuló erőfeszítéseikben, többek között az alábbiak révén:

i.

segítségnyújtás az engedélyezési rendszerek létrehozásában és megerősítésében;

ii.

segítségnyújtás a jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződést – egyebek között a határellenőrzések és a fegyverkiviteli és -átadási ügyletek nyomon követése területén – végrehajtó nemzeti ellenőrzési rendszer megfelelőségének és betartásának javításában;

iii.

a fegyverkivitelre és -átadásra vonatkozó nemzeti és regionális jelentések elkészítésének támogatása a fegyverkereskedelem átláthatóságának és elszámoltathatóságának elősegítése érdekében;

iv.

a fegyverkereskedelem átláthatósága és elszámoltathatósága további növelésének támogatása a hagyományos fegyverek ENSZ-nyilvántartásában (UN ROCA) való részvétel révén;

v.

segítségnyújtás a kézi- és könnyűfegyverek megjelölésére és nyomon követésére irányuló nemzeti erőfeszítésekben.

2.2.   A projekt eredményei

A projekt végrehajtása a következő eredményekkel fog járni:

a)

a fegyverkereskedelmi szerződés folyamatának fokozottabb ismertsége, az azzal kapcsolatos ismeretek bővülése, valamint annak jobb megértése az ENSZ-tagállamok körében;

b)

az ENSZ-tagállamok szélesebb körű és jelentősebb részvétele a 2010–2011-es előkészítő bizottságban, többek között a fegyverkereskedelmi szerződés tartalmára vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozása formájában, amelyek a legátfogóbb hatályt és a lehető legmagasabb szintű normákat tükrözik;

c)

a hagyományos fegyverek exportellenőrző rendszere struktúrájának és működésének fokozottabb ismertsége a harmadik országok körében, többek között a jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződést végrehajtó nemzeti ellenőrzési rendszer megfelelőségének és betartásának javítására irányuló támogatás eredményeképpen, ideértve a határellenőrzéseket, valamint a fegyverkivitel és -átadás nyomon követését is;

d)

a fegyverek nyilvántartásának és elszámolásuknak javulása többek között a jelölés és a nyomon követés, valamint a hagyományos fegyverek ENSZ-nyilvántartása (UN ROCA) számára történő nemzeti szintű információszolgáltatás révén, valamint a nemzeti szintű exportellenőrzési kapacitás növekedése a résztvevő államok körében.

2.3.   A tevékenységek leírása

A projekt előirányozza hét regionális szeminárium, egy projektindító és egy zárórendezvény, valamint legfeljebb három kísérő rendezvény megszervezését és az eredményekről való tájékoztatást.

A háromnapos regionális szemináriumok célrégiókon belüli helyszínének meghatározására a későbbiekben kerül sor.

2.3.1.   A regionális szemináriumok struktúrája

A szemináriumok keretében az alábbi előadásokra és megbeszélésekre fog sor kerülni:

 

Első rész (1. NAP és 2. NAP [a szeminárium első fele]):

a)

a fegyverkereskedelmi szerződés általános áttekintése, háttér, lehetséges hatály és paraméterek, stb.;

b)

nemzeti és regionális álláspontok a fegyverkereskedelmi szerződésre vonatkozóan, ideértve az Uniónak a szerződéssel kapcsolatos álláspontjának ismertetését is;

c)

a fegyverkereskedelmi szerződés egyéb vonatkozásai, pl.: átláthatósági és segítségnyújtási intézkedések;

d)

ajánlások megfogalmazása az előkészítő bizottsági ülések munkájára vonatkozóan.

 

Második rész (2. NAP [a szeminárium második fele] és 3. NAP):

a)

a hagyományos fegyverek kereskedelmének ellenőrzésére szolgáló nemzeti és regionális rendszerek bemutatása, ideértve az a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontját (1) is;

b)

az engedélyezési rendszerek létrehozásának és betartásának különböző vonatkozásai, ideértve a jogi és az igazgatási szempontokat is;

c)

a jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződést – egyebek között a határellenőrzések és a fegyverkiviteli és -átadási ügyletek nyomon követése területén – végrehajtó nemzeti ellenőrzési rendszer betartásának és betartatásának különböző vonatkozásai;

d)

a fegyverek nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos vonatkozások, ideértve a fegyverkivitelre és -átadásra vonatkozó nemzeti és regionális jelentéstételt is;

e)

a UN ROCA szerepe és működése, és ezen belül a nemzeti jelentéseknek a nyilvántartás számára való benyújtásához biztosított segítség;

f)

a kézi- és könnyűfegyverek jelölésével és nyomon követésével foglalkozó nemzetközi és nemzeti okmányok, valamint az azok végrehajtásához való segítségnyújtás.

A háromnapos szemináriumok keretében a fegyverkereskedelmi szerződés konkrét vonatkozásaival foglalkozó munkacsoporti ülésekre is sor fog kerülni.

2.3.2.   A szemináriumok résztvevői

A regionális szemináriumok résztvevői többek között az alábbiak:

a)

a régiók országainak diplomáciai és katonai/védelmi személyzete – különösen a fegyverkereskedelmi szerződésre vonatkozó nemzeti politikákért felelős hatóságok képviseletében –, így például a fegyverkereskedelmi szerződés előkészítő bizottságában részt vevő nemzeti küldöttek;

b)

a régiók országainak műszaki és bűnüldözési személyzete, így különösen az exportellenőrzési hatóságok, a vámhatóságok és a bűnüldözési szervek tisztviselői (országonként két résztvevő);

c)

a nemzetközi és a regionális szervezeteknek, a nem kormányzati szervezetek regionális tagozatainak, különböző szakértői csoportoknak és a helyi/regionális iparnak a képviselői;

d)

az UNIDIR-nek és az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalának (UNODA) képviselői (a hagyományos fegyverekkel foglalkozó ág és a regionális ág, adott esetben a regionális központok is);

e)

a hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzésével foglalkozó nemzeti és nemzetközi műszaki szakértők, ideértve az Unió szakértőit és az ipar képviselőit is.

Az egyes szemináriumok résztvevőinek várható létszáma a régió nagyságától függően 45 és 80 fő között lesz. Az egyes szemináriumok első részén meghívott államonként egy diplomáciai vagy katonai tisztviselő, míg a második részén meghívott államonként egy műszaki vagy bűnüldözési tisztviselő fog részt venni. Az egyes szemináriumokra meghívandó országok és résztvevők kiválasztása – az érintett tanácsi szervekkel való konzultációt követően, az UNIDIR javaslata alapján – a főképviselő feladata lesz.

Biztosítani kell az Unió szakértőinek mind műszaki, mind politikai szakértelem tekintetében megfelelő szintű részvételét is a szemináriumokon.

2.3.3.   Tartalmi alapozás: a kutatási komponens

Ahhoz, hogy az ENSZ folyamata kellőképpen informatív, lényegre törő és időszerű alapokból építkezhessen, erőteljes kutatási komponensre van szükség. Az UNIDIR tizenkét kutatási háttéranyag elkészítésére fog megbízást adni a megfelelő kutatóintézeteknek és egyéni szakértőknek, amelyek a projekt és a regionális szemináriumok szempontjából releváns kulcskérdésekre összpontosítanak. Az UNIDIR benyújtja a főképviselőnek azoknak a lehetséges kutatóintézeteknek és egyéni szakértőknek a szűkített jegyzékére vonatkozó javaslatát, amelyek/akik kellően megalapozott háttérrel rendelkeznek a fegyverkereskedelmi szerződés egyedi kérdései tekintetében. A főképviselő e jegyzék alapján, a Tanács illetékes szerveivel való konzultáció keretében választja ki a legalkalmasabb résztvevőket.

2.3.4.   A szemináriumok regionális megoszlása

A regionális szemináriumokra az alábbi csoportosításban fog sor kerülni:

a)

egy szeminárium az amerikai kontinens és a Karib-térség számára;

b)

egy szeminárium a Közel-Kelet számára;

c)

egy szeminárium Észak-, Nyugat- és Közép-Afrika számára;

d)

egy szeminárium Kelet- és Dél-Afrika számára;

e)

egy szeminárium Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség számára;

f)

egy szeminárium Dél- és Közép-Ázsia számára;

g)

egy szeminárium a „tágabb Európa” régiója számára.

A lehetséges javasolt helyszínek a következők:

a)

Buenos Aires vagy Rio de Janeiro (az amerikai kontinens és a Karib-térség tekintetében);

b)

Kairó vagy Bejrút (a Közel-Kelet tekintetében);

c)

Rabat vagy Accra (Észak-, Nyugat- és Közép-Afrika tekintetében);

d)

Nairobi vagy Johannesburg (Kelet- és Dél-Afrika tekintetében);

e)

Jakarta vagy Peking (Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség tekintetében);

f)

Új-Delhi vagy Asztana (Dél- és Közép-Ázsia tekintetében);

g)

Moszkva vagy Belgrád (a „tágabb Európa” régiója tekintetében).

A végleges helyszínek a források maximalizálásával, a szénlábnyom minimalizálásával és a helyszínen meglévő támogatás figyelembevételével kerülnek kiválasztásra. Az UNIDIR indokolással ellátott ajánlásokat fogalmaz meg a helyszínekre vonatkozóan, amelyeket a főképviselő a Tanács illetékes szerveivel folytatott konzultáció keretében vizsgál meg és hagy jóvá.

2.3.5.   Projektindító és zárórendezvények

Az egynapos projektindító rendezvény ismerteti a projekt céljait a nemzetközi közösséggel, és annak támogatottságát biztosítandó kikéri a civil társadalom, a kutatók és a nem kormányzati szervezetek véleményét. A projekt eredményeinek bemutatására egy egynapos zárórendezvény keretében kerül sor. E rendezvények végleges helyszínét a regionális szemináriumok helyszíneinek kiválasztására kialakított eljárás szerint határozzák meg. A projektindító rendezvény esetleg helyt kaphat a 2010. júliusi előkészítő bizottsági ülés mellékrendezvényeként, e határozat elfogadásának időpontjától függően.

2.3.6.   Kísérő rendezvények

Az első kísérő rendezvényt 2010. októberben, az Első Bizottság ülésével (az ENSZ Közgyűlésének 65. ülésszaka) együttesen fogják megszervezni annak érdekében, hogy a New Yorkban összegyűlt érdekelt felek számára ismertebbé váljon a projekt, és sor kerüljön bizonyos konkrét, a fegyverkereskedelmi szerződés folyamata szempontjából lényeges elemek megvitatására.

A második kísérő rendezvényt az előkészítő bizottság New Yorkban, 2011-ben megtartandó negyedik ülése keretében rendezik meg, hogy a New Yorkban találkozó érdekelt felek tájékoztatást kapjanak a projekt addig elért eredményeiről.

Végül, az Első Bizottság 2011. októberi ülésének alkalmával (az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakán) kerül sor arra a harmadik kísérő rendezvényre, amelyen a New Yorkban összegyűlt érdekelteket tájékoztatják a projekt addig elért eredményeiről.

2.4.   Az eredmények ismertetése

JELENTÉSEK – KÖZZÉTÉTEL

Minden szemináriumot és rendezvényt követően rövid összefoglaló beszámoló készül a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatban folytatott megbeszélésekről, az előterjesztett ajánlásokról és elképzelésekről, valamint a megvitatott technikai vonatkozásokról. Az angol nyelven készülő összefoglaló beszámolók terjesztése online módon és elektronikus adattároló eszközökön történik.

A hét regionális találkozó és a projekt részét képező többi rendezvény összefoglaló beszámolóinak elemzése alapján végső jelentés készül, amelynek tervezetét észrevételezésre a zárószeminárium elé terjesztik; a szeminárium végső jelentése interneten keresztül és elektronikus adattároló eszközökön lesz hozzáférhető. A végső jelentés összegzéséről kiadvány készül, amely mind az interneten keresztül, mind nyomtatott változatban rendelkezésre áll majd.

3.   Időtartam

A projekt végrehajtásának időtartama a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 24 hónap.

4.   Kedvezményezettek

E projekt kedvezményezettjei az ENSZ tagállamai, különös hangsúlyt helyezve a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos nemzeti politikák kialakításáért felelős állami hatóságokra, az exportellenőrző hatóságokra, a vámhatóságokra és a bűnüldözési tisztviselőkre, amelyeknek/akiknek meg kell erősíteniük szakértelmüket annak érdekében, hogy felelősségteljes fegyverkereskedelmet tudjanak biztosítani, és egy jövőbeli fegyverkereskedelmi szerződés keretében megelőzhessék a hagyományos fegyverek elterjedésének felelőtlen folyamatát. A konkrét állami kedvezményezettek kiválasztása az UNIDIR által javasolt szűkített kedvezményezetti lista alapján történik, amelyet a főképviselő az illetékes tanácsi szervekkel folytatott konzultáció keretében vizsgál meg és hagy jóvá.

5.   Végrehajtó szerv

E határozat technikai végrehajtására az UNIDIR kap megbízást: Az UNIDIR ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. Az UNIDIR együttműködik az UN-ODA-val, valamint az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződésről szóló konferenciája előkészítő bizottságainak hivatalához tartozó munkatársakkal.

Az UNIDIR adott esetben más szervezetekkel, így például regionális szervezetekkel, szakértői csoportokkal, nem kormányzati szervezetekkel és az iparral is együttműködik. Az UNIDIR biztosítja az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.


(1)   HL L 335., 2008.12.13., 99. o.