MELLÉKLET

Iránymutatások a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatban

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes jellemzése

A kötöttszén-készletek kiszámításának módja

A talaj szervesszén-készlete

A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészlete

Ásványi talajok kötöttszén-készlete alaphelyzetben

A tényleges szervesszén-tartalom és az alaphelyzet szerinti szervesszén-tartalom eltéréseit jelző tényezők

A földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének értékei

1. BEVEZETÉS

Az alábbi iránymutatások meghatározzák a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításának szabályait mind a referencia-földhasználat (CSR , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint), mind pedig a tényleges [aktuális] földhasználat (CSA , a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint) vonatkozásában.

A talajban lévő kötöttszén-készletek következetes megállapítását szolgáló szabályokat a 2. pont tartalmazza. A 3. pontban ismertetjük azokat az általános szabályokat, amelyek alapján a szénkészlet két komponensre, a talaj szervesszén-tartalmára és a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére összesítve megadható.

A 4. pont a talaj szervesszén-tartalmának meghatározására vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat. Ásványi talajok esetében egyaránt módot nyújt az iránymutatások értékein alapuló módszerek és az attól eltérő, alternatív módszerek alkalmazására. Szerves talajok vonatkozásában ismerteti a módszereket, ám értékeket nem ad meg a szerves talajok szervesszén-tartalmának meghatározásához.

Az 5. pont a vegetáció szénkészletének meghatározásához nyújt részletes szabályokat, amelyek azonban csak akkor alkalmazandók, ha a választott módszer nem az iránymutatások 8. pontjában rögzített értékeket veszi alapul a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletének kiszámításához (a 8. pontban meghatározott értékek használata nem kötelező, ugyanis azok nem minden esetben vezetnek megfelelő eredményre).

A 6. pont az értékek megfelelő megválasztására szolgáló szabályokat adja meg arra az esetre, ha az ásványi talajok szervesanyag-tartalmát az iránymutatásban megadott értékek alapján kívánják meghatározni (ezeket az értékeket a 6. és a 7. pont tartalmazza). E szabályok a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott online átláthatósági platform révén rendelkezésre álló, az éghajlati övezetekkel és a talajtípusokkal foglalkozó adatrétegekre is hivatkoznak. Az alábbi 1. és 2. ábra tipológiája ezen adatrétegek alapján készült.

A 8. pont a földfelszín feletti és alatti vegetáció szénkészletére és kapcsolódó paramétereire vonatkozó értékeket ismerteti. A 7. és a 8. pont négy különböző földhasználati kategória – a szántóföldek, évelő növények, füves területek és erdőségek – viszonylatában mutatja be az értékeket.

1. ábra

Éghajlati övezetek

1 = trópusi, hegyi; 2 = trópusi, egyenlítői; 3 = trópusi, nedves; 4 = trópusi, száraz; 5 = meleg mérsékelt, nedves; 6 = meleg mérsékelt, száraz; 7 = hideg mérsékelt, nedves; 8 = hideg mérsékelt, száraz; 9 = boreális, nedves; 10 = boreális, száraz; 11 = sarki, nedves; 12 = sarki, száraz.

2. ábra

A talajtípusok földrajzi megoszlása

1 = szerves talajok; 2 = homokos talajok; 3 = vízhatás alatt kialakult talajok; 4 = vulkáni kőzeten kialakult talajok; 5 = podzolos talajok; 6 = magas kationcsere-kapacitású agyagos talajok; 7 = alacsony kationcsere-kapacitású agyagos talajok; 8 = egyéb területek.

2. A TALAJBAN LÉVŐ KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETEK KÖVETKEZETES JELLEMZÉSE

A CSR és a CSA vonatkozásában a területegységenkénti kötöttszén-készlet meghatározásakor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

(1)

A talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításához alapul vett terület egészére nézve érvényesnek kell lenniük az alábbiaknak:

a)	éghajlati és talajtani szempontból azonos biofizikai viszonyok;

b)	megművelés szempontjából azonos területgazdálkodási előtörténet;

c)	történeti szempontból azonos mennyiségű szénbevitel a talajba.

(2)

A tényleges földhasználatra (CSA ) vetített szénkészlet értékét

—	szénkészlet-veszteséggel számolva: a megváltozott földhasználat mellett a területen elérhető becsült egyensúlyi kötöttszén-készlet adja,

—	szénkészlet-felhalmozódással számolva: a húsz év elteltével vagy – ha az korábban bekövetkezik – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült kötöttszén-készlet adja.

3. A SZÉNKÉSZLETEK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA

A CSR és a CSA értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CSi = (SOC + CVEG ) × A

ahol:

CSI = adott i földhasználathoz tartozó területegységenkénti kötöttszén-készlet (a területegységre jutó kötött szén tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve),

SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként) a 4. pontban megadott számítás szerint,

CVEG = a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként) az 5. pontban megadott számítás szerint vagy a 8. pontban szereplő értékek alapján megadva,

A= az adott terület nagyságához arányosító tényező (hektár/területegység).

4. A TALAJ SZERVESSZÉN-KÉSZLETE

4.1. Ásványi talajok

A szervesszén-tartalom (SOC) az alábbi képlet alapján számítható ki:

SOC = SOCST × FLU × FMG × FI

ahol:

SOC= szervesszén-tartalom (a kötött szén tömege hektáronként),

SOCST = a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve (a kötött szén tömege hektáronként),

FLU = a földhasználatot jelölő tényező, amely az adott földhasználati móddal járó szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,

FMG = a gazdálkodást jelölő tényező, amely az elsődleges gazdálkodási gyakorlattal összefüggő szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja,

FI = a befektetett eszközöket jelölő tényező, amely a talajba juttatott szén különböző szintjeihez társított szervesszén-tartalom és az alaphelyzetben érvényes szervesszén-tartalom különbözetét mutatja.

Az SOC ST értékeit a 6. pontban található táblázat adja meg.

Az F LU, FMG és FI értékeit a 7. pontban lévő táblázatból kell kiválasztani.

A fenti képleten kívül más módszerek, köztük mérések is használhatók a szervesszén-tartalom meghatározására. Ha az alternatív módszer nem mérésen alapul, az éghajlati viszonyokat, a talajtípust, a területgazdálkodási gyakorlatot és a mezőgazdasági inputot (ráfordítás) számításba kell vennie.

4.2. Szerves talajok (histosolok)

A szervesszén-tartalmat megfelelő módszerekkel kell meghatározni, mégpedig olyanokkal, amelyek a talaj szerves rétegének teljes mélységét tekintetbe veszik, s emellett számolnak az éghajlattal, a felszín borításával, a területgazdálkodási gyakorlattal és a mezőgazdasági inputtal (ráfordítás). A módszerek méréseket is magukban foglalhatnak.

Ha a kötöttszén-készlet a terület lecsapolása következtében módosul, a lecsapolással járó szénveszteséget megfelelő módszerek alkalmazásával figyelembe kell venni. Ezek a módszerek a lecsapolást követő szénveszteség éves nagyságán is alapulhatnak.

5. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETE

Ha a CVEG értékét nem a 8. pont alapján állapítjuk meg, az alábbi képletet kell alkalmazni kiszámításához:

CVEG = CBM + CDOM

ahol:

CVEG = a földfelszín feletti és alatti vegetáció kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként)

CBM = a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1. pontban megadott számítás szerint,

CDOM = a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagokban (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2. pontban megadott számítás szerint.

A CDOM értéke 0 is lehet, hacsak nem 30 %-os lombkorona-fedettségnél nagyobb záródású erdőterületről van szó (kivéve az erdőültetvényeket).

5.1. Élő biomassza

A CBM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CBM = CAGB + CBGB

ahol:

CBM = a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

CAGB = a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.1. pontban megadott számítás szerint,

CBGB = a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.1.2. pontban megadott számítás szerint.

5.1.1. Földfelszín feletti élő biomassza

A CAGB értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CAGB = BAGB × CFB

ahol:

CAGB = a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

BAGB = a földfelszín feletti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFB = a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BAGB értéke a földfelszín feletti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.

A CFB értéke 0,47 lehet.

5.1.2. Földfelszín alatti élő biomassza

A CBGB értékének kiszámításához az alábbi két képlet egyikét kell alkalmazni:

CBGB = BBGB × CFB

ahol:

CBGB = a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

BBGB = a földfelszín alatti élő biomassza tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFB = a szárazanyag szénhányada az élő biomasszában (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

Szántóföld, évelő növények és erdőültetvények esetében a BBGB értéke a földfelszín alatti élő biomassza átlagos tömege a termesztési ciklusban.

A CFB értéke 0,47 lehet.

CBGB = CAGB × R

ahol:

CBGB = a földfelszín alatti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

CAGB = a földfelszín feletti kötöttszén-készlet az élő biomasszában (a kötött szén tömege hektáronként),

R= a földfelszín alatti kötöttszén-készletnek a földfelszín feletti kötöttszén-készlethez viszonyított aránya az élő biomasszában.

Az R megfelelő értékeivel kapcsolatban a 8. pont ad iránymutatást.

5.2. Holt szerves anyagok

A CDOM értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CDOM = CDW + CLI

ahol:

CDOM = a földfelszín feletti és alatti kötöttszén-készlet a holt szerves anyagban (a kötött szén tömege hektáronként),

CDW = száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.1. pontban megadott számítás szerint,

CLI = az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként), az 5.2.2. pontban megadott számítás szerint.

5.2.1. A száradék faanyagok szénkészlete

A CDW értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CDW = DOMDW × CFDW

ahol:

CDW = a száradék faanyagok kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),

DOMDW = a száradék faanyagok tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFDW = a szárazanyag szénhányada a száradék faanyagokban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

A CFDW értéke 0,5 lehet.

5.2.2. Az avar szénkészlete

A CLI értékét az alábbi képlet alkalmazásával kell kiszámítani:

CLI = DOMLI × CFLI

ahol:

CLI = az avar kötöttszén-készlete (a kötött szén tömege hektáronként),

DOMLI = az avar tömege (a szárazanyag tömege hektáronként),

CFLI = a szárazanyag szénhányada az avarban (a széntömeg a szárazanyag tömegében).

A CFLI értéke 0,4 lehet.

6. ÁSVÁNYI TALAJOK KÖTÖTTSZÉN-KÉSZLETE ALAPHELYZETBEN

Az SOCST értékét az 1. táblázatból kell kiválasztani az érintett terület éghajlata és talajtípusa alapján, a 6.1. és a 6.2. pontnak megfelelően.

1. táblázat

SOCST, a szerves szén mennyisége alaphelyzetben, a talajtakaró 0–30 cm-es mélységét tekintve

(a kötött szén tömege hektáronként)
Éghajlati övezet	Talajtípus
	magas kationcsere-kapacitású agyagos talajok	alacsony kationcsere-kapacitású agyagos talajok	homokos talajok	podzolos talajok	vulkáni kőzeten kialakult talajok	vízhatás alatt kialakult talajok
Boreális	68	—	10	117	20	146
Hideg mérsékelt, száraz	50	33	34	—	20	87
Hideg mérsékelt, nedves	95	85	71	115	130	87
Meleg mérsékelt, száraz	38	24	19	—	70	88
Meleg mérsékelt, nedves	88	63	34	—	80	88
Trópusi, száraz	38	35	31	—	50	86
Trópusi, nedves	65	47	39	—	70	86
Trópusi, egyenlítői	44	60	66	—	130	86
Trópusi, hegyi	88	63	34	—	80	86

6.1. Éghajlati övezet

A megfelelő SOCST -érték kiválasztásához szükséges éghajlati övezetet a 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform éghajlati övezetekkel kapcsolatos adatrétegei alapján kell meghatározni.

6.2. Talajtípus

A talaj típusát a 3. ábrának megfelelően kell megadni. A 2009/28/EK irányelv 24. cikkével létrehozott online átláthatósági platform talajtípusra vonatkozó adatrétegei útmutatóul szolgálhatnak a talajtípus meghatározásához.

3. ábra

A talajtípusok osztályozása

7. A TÉNYLEGES SZERVESSZÉN-TARTALOM ÉS AZ ALAPHELYZET SZERINTI SZERVESSZÉN-TARTALOM ELTÉRÉSEIT JELZŐ TÉNYEZŐK

Az e pontban található táblázat az FLU , FMG és FI értékének meghatározására szolgál. A gazdálkodásra és a ráfordításra vonatkozóan a 2008 januárjában érvényes helyzetet kell alapul venni a CSR értékének számításakor. A CSA értékének kiszámításához azokat a megfelelő gazdálkodási és ráfordítási módokat kell megadni, amelyek alkalmazásával egyensúlyi kötöttszén-készlet érhető el.

7.1. Szántóföld

2. táblázat

Szántóföldi tényezők

Éghajlati övezet	Földhasználat (FLU )	Gazdálkodás (FMG )	Ráfordítás szintje (FI )	FLU	FMG	FI
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos	megművelt	teljes talajművelés	alacsony	0,8	1	0,95
			közepes	0,8	1	1
			magas, trágyázással	0,8	1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,8	1	1,04
		csökkentett talajművelés	alacsony	0,8	1,02	0,95
			közepes	0,8	1,02	1
			magas, trágyázással	0,8	1,02	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,8	1,02	1,04
		direktvetés	alacsony	0,8	1,1	0,95
			közepes	0,8	1,1	1
			magas, trágyázással	0,8	1,1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,8	1,1	1,04
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos	megművelt	teljes talajművelés	alacsony	0,69	1	0,92
			közepes	0,69	1	1
			magas, trágyázással	0,69	1	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,69	1	1,11
		csökkentett talajművelés	alacsony	0,69	1,08	0,92
			közepes	0,69	1,08	1
			magas, trágyázással	0,69	1,08	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,69	1,08	1,11
		direktvetés	alacsony	0,69	1,15	0,92
			közepes	0,69	1,15	1
			magas, trágyázással	0,69	1,15	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,69	1,15	1,11
Trópusi, száraz	megművelt	teljes talajművelés	alacsony	0,58	1	0,95
			közepes	0,58	1	1
			magas, trágyázással	0,58	1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,58	1	1,04
		csökkentett talajművelés	alacsony	0,58	1,09	0,95
			közepes	0,58	1,09	1
			magas, trágyázással	0,58	1,09	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,58	1,09	1,04
		direktvetés	alacsony	0,58	1,17	0,95
			közepes	0,58	1,17	1
			magas, trágyázással	0,58	1,17	1,37
			magas, trágyázás nélkül	0,58	1,17	1,04
Trópusi, nedves/egyenlítői	megművelt	teljes talajművelés	alacsony	0,48	1	0,92
			közepes	0,48	1	1
			magas, trágyázással	0,48	1	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,48	1	1,11
		csökkentett talajművelés	alacsony	0,48	1,15	0,92
			közepes	0,48	1,15	1
			magas, trágyázással	0,48	1,15	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,48	1,15	1,11
		direktvetés	alacsony	0,48	1,22	0,92
			közepes	0,48	1,22	1
			magas, trágyázással	0,48	1,22	1,44
			magas, trágyázás nélkül	0,48	1,22	1,11
Trópusi, hegyi	megművelt	teljes talajművelés	alacsony	0,64	1	0,94
			közepes	0,64	1	1
			magas, trágyázással	0,64	1	1,41
			magas, trágyázás nélkül	0,64	1	1,08
		csökkentett talajművelés	alacsony	0,64	1,09	0,94
			közepes	0,64	1,09	1
			magas, trágyázással	0,64	1,09	1,41
			magas, trágyázás nélkül	0,64	1,09	1,08
		direktvetés	alacsony	0,64	1,16	0,94
			közepes	0,64	1,16	1
			magas, trágyázással	0,64	1,16	1,41
			magas, trágyázás nélkül	0,64	1,16	1,08

A 3. táblázat adatai a 2. és a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához adnak útmutatást.

3. táblázat

Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához szántóföldek és évelő növények vonatkozásában

Talajerő-gazdálkodás	Útmutatás
Teljes talajművelés	Jelentős mértékű talajbolygatás a talajréteg kiemelésével és teljes megfordításával és/vagy gyakori (egy éven belül ismétlődő) talajművelési eljárások alkalmazásával. Ültetéskor a felszínnek csak kis (pl. < 30 %) hányadát borítják növényi maradványok.
Csökkentett talajművelés	Elsődleges és/vagy másodlagos talajművelés, amely korlátozott mértékű talajbolygatással jár (általában sekély talajréteg forgatása teljes megfordítás nélkül), ültetéskor pedig általában a felszín több mint 30 %-át borítják növényi maradványok.
Direktvetés	Elsődleges talajművelés nélküli, közvetlen vetés a vetési terület talajának minimális bolygatásával, a gyomirtás érdekében rendszerint növényvédő szerek alkalmazásával.
Alacsony (ráfordítás)	A növényi maradványok szintje akkor alacsony, ha azokat eltávolítják a talajból (a tarlók vagy gyökerek összegyűjtésével vagy elégetésével), illetve lehet gyakran alkalmazott feketeugarnak, kevés maradványt képező haszonnövények (pl. zöldségek, dohány, gyapot) termesztésének, az ásványi műtrágyázás vagy a nitrogénmegkötő növények hiányának a következménye is.
Közepes (ráfordítás)	Ez jellemzi az olyan éves gabonatermesztési ciklust, melynek végén minden növényi maradvány visszakerül a termőföldbe. Amennyiben mégis eltávolítják ezeket, akkor szerves anyaggal (pl. trágyával) pótolják. Ásványi műtrágyázást vagy nitrogénmegkötő növények termesztését igényli vetésforgóban.
Magas (ráfordítás), trágyázással	A közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű szénbevitelt eredményez, mivel a rendszeres állati trágyázás gyakorlatával egészül ki.
Magas (ráfordítás), trágyázás nélkül	A kiegészítő gazdálkodási gyakorlatoknak – a sok maradványt képező növények termesztésének, a zöldtrágyázásnak, a takarónövények termesztésének, a megfelelőbb vegetációjú ugaroltatásnak, az öntözésnek és az éves vetésforgókban az évelő fűfélék gyakori alkalmazásának – köszönhetően a közepes szénbevitellel járó növénytermesztési rendszereknél jóval magasabb szintű növényimaradvány-bevitelt eredményez, ám mindezt trágyázás nélkül (vö. az előző rovattal).

7.2. Évelő növények

4. táblázat

Évelő növényekkel, azaz olyan többnyári növényi kultúrákkal kapcsolatos tényezők, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)

Éghajlati övezet	Földhasználat (FLU )	Gazdálkodás (FMG )	Ráfordítás szintje (FI )	FLU	FMG	FI
Mérsékelt/boreális, száraz	évelő növények	teljes talajművelés	alacsony	1	1	0,95
			közepes	1	1	1
			magas, trágyázással	1	1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1	1,04
		csökkentett talajművelés	alacsony	1	1,02	0,95
			közepes	1	1,02	1
			magas, trágyázással	1	1,02	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1,02	1,04
		direktvetés	alacsony	1	1,1	0,95
			közepes	1	1,1	1
			magas, trágyázással	1	1,1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1,1	1,04
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos	évelő növények	teljes talajművelés	alacsony	1	1	0,92
			közepes	1	1	1
			magas, trágyázással	1	1	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1	1,11
		csökkentett talajművelés	alacsony	1	1,08	0,92
			közepes	1	1,08	1
			magas, trágyázással	1	1,08	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1,08	1,11
		direktvetés	alacsony	1	1,15	0,92
			közepes	1	1,15	1
			magas, trágyázással	1	1,15	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1,15	1,11
Trópusi, száraz	évelő növények	teljes talajművelés	alacsony	1	1	0,95
			közepes	1	1	1
			magas, trágyázással	1	1	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1	1,04
		csökkentett talajművelés	alacsony	1	1,09	0,95
			közepes	1	1,09	1
			magas, trágyázással	1	1,09	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1,09	1,04
		direktvetés	alacsony	1	1,17	0,95
			közepes	1	1,17	1
			magas, trágyázással	1	1,17	1,37
			magas, trágyázás nélkül	1	1,17	1,04
Trópusi, nedves/egyenlítői	évelő növények	teljes talajművelés	alacsony	1	1	0,92
			közepes	1	1	1
			magas, trágyázással	1	1	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1	1,11
		csökkentett talajművelés	alacsony	1	1,15	0,92
			közepes	1	1,15	1
			magas, trágyázással	1	1,15	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1,15	1,11
		direktvetés	alacsony	1	1,22	0,92
			közepes	1	1,22	1
			magas, trágyázással	1	1,22	1,44
			magas, trágyázás nélkül	1	1,22	1,11
Trópusi, hegyi	évelő növények	teljes talajművelés	alacsony	1	1	0,94
			közepes	1	1	1
			magas, trágyázással	1	1	1,41
			magas, trágyázás nélkül	1	1	1,08
		csökkentett talajművelés	alacsony	1	1,09	0,94
			közepes	1	1,09	1
			magas, trágyázással	1	1,09	1,41
			magas, trágyázás nélkül	1	1,09	1,08
		direktvetés	alacsony	1	1,16	0,94
			közepes	1	1,16	1
			magas, trágyázással	1	1,16	1,41
			magas, trágyázás nélkül	1	1,16	1,08

A 7.1. pontban a 3. táblázat adatai a 4. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

7.3. Füves területek

5. táblázat

Füves területekre, köztük szavannákra vonatkozó tényezők

Éghajlati övezet	Földhasználat (FLU )	Gazdálkodás (FMG )	Ráfordítás szintje (FI )	FLU	FMG	FI
Mérsékelt/boreális, száraz	füves területek	javított	közepes	1	1,14	1
		javított	magas	1	1,14	1,11
		névlegesen fenntartott	közepes	1	1	1
		enyhén degradálódott	közepes	1	0,95	1
		erősen degradálódott	közepes	1	0,7	1
Mérsékelt/boreális, nedves/csapadékos	füves területek	javított	közepes	1	1,14	1
		javított	magas	1	1,14	1,11
		névlegesen fenntartott	közepes	1	1	1
		enyhén degradálódott	közepes	1	0,95	1
		erősen degradálódott	közepes	1	0,7	1
Trópusi, száraz	Füves területek	javított	közepes	1	1,17	1
		javított	magas	1	1,17	1,11
		névlegesen fenntartott	közepes	1	1	1
		enyhén degradálódott	közepes	1	0,97	1
		erősen degradálódott	közepes	1	0,7	1
Trópusi, nedves/egyenlítői	szavanna	javított	közepes	1	1,17	1
		javított	magas	1	1,17	1,11
		névlegesen fenntartott	közepes	1	1	1
		enyhén degradálódott	közepes	1	0,97	1
		erősen degradálódott	közepes	1	0,7	1
Trópusi hegyi, száraz	füves területek	javított	közepes	1	1,16	1
		javított	magas	1	1,16	1,11
		névlegesen fenntartott	közepes	1	1	1
		enyhén degradálódott	közepes	1	0,96	1
		erősen degradálódott	közepes	1	0,7	1

A 6. táblázat adatai az 5. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

6. táblázat

Útmutatás a talajerő-gazdálkodás szintjének megfelelő megválasztásához füves területek vonatkozásában

Talajerő-gazdálkodás	Útmutatás
Javított	Fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területeket jelöl, amelyeken a legeltetés mérsékelt intenzitású és legalább egy állagjavító eljárásra sor kerül (pl. trágyázás, fajjavítás, öntözés).
Névlegesen fenntartott	Nem lepusztult, fenntartható gazdálkodással hasznosított füves területet jelöl, amelyen azonban nem került sor számottevő állagjavításra.
Enyhén degradálódott	Túllegeltetésnek kitett vagy enyhén lepusztult, s ennek megfelelően – a természetes vagy a névlegesen fenntartott füves területhez képest – némileg csökkent termelékenységű füves terület, amely gazdálkodási ráfordításban nem részesül.
Erősen degradálódott	Tartós termelékenység-visszaeséssel és növénytakaró-veszteséggel járó állapot a vegetációt ért súlyos mechanikai károsodás és/vagy súlyos talajerózió következtében.
Közepes (ráfordítás)	Azon területekre érvényes, ahol nem került sor külön gazdálkodási ráfordításra.
Magas (ráfordítás)	A javított állagú füves területek sajátja; legalább egy állagjavító intézkedést/gazdálkodási ráfordítást feltételez (a javított állapotú füves területeknél ismertetetteken túlmenően).

7.4. Erdőterület

7. táblázat

A legalább 10 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületekre érvényes tényezők

Éghajlati övezet	Földhasználat (FLU )	Gazdálkodás (FMG )	Ráfordítás (FI )	FLU	FMG	FI
Az összes	Őshonos erdő (nem degradálódott)	n/a (*1)	n/a	1
Az összes	Gazdálkodással hasznosított erdő	minden	minden	1	1	1
Trópusi, nedves/száraz	Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás	n/a	n/a	0,64
Trópusi, nedves/száraz	Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás	n/a	n/a	0,8
Mérsékelt/boreális, nedves/száraz	Talajváltó művelés – rövidített életciklust követő ugaroltatás	n/a	n/a	1
Mérsékelt/boreális, nedves/száraz	Talajváltó művelés – teljes életciklust követő ugaroltatás	n/a	n/a	1

A 8. táblázat adatai a 7. táblázat megfelelő értékeinek kiválasztásához nyújtanak segítséget.

8. táblázat

Útmutatás az erdőterületekkel kapcsolatos földhasználat vonatkozásában

Földhasználat	Útmutatás
Őshonos erdő (nem degradálódott)	Őshonos vagy tartós, romlatlan állagú és fenntartható gazdálkodással hasznosított erdőt jelent.
Talajváltó művelés	A talajváltó művelés állandó gyakorlata alkalmazott, azaz a trópusi erdőt vagy az egyéb erdőterületet évelő növények termesztése céljából kivágják, majd rövid időszakot (pl. 3–5 év) követően felhagynak a termesztéssel, lehetővé téve a vegetáció újraképződését.
Teljes életciklust követő ugaroltatás	Az erdő vegetációja a szántóföldi hasznosítást követően teljes vagy közel teljes fejlettségi szintre helyreáll, mielőtt ismét kivágják.
Rövidített életciklust követő ugaroltatás	Az erdő vegetációjának fejlettségi szintje az ismételt kivágást megelőzően nem áll vissza a kivágás előtti állapotára.

8. A FÖLDFELSZÍN FELETTI ÉS ALATTI VEGETÁCIÓ SZÉNKÉSZLETÉNEK ÉRTÉKEI

A CVEG vagy az R értéke az alábbi táblázatok alapján adható meg.

8.1. Szántóföld

9. táblázat

A szántóföldi vegetációra vonatkozó értékek (általános)

Éghajlati övezet

CVEG

(tonna szén/hektár)

Az összes

10. táblázat

A cukornád vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)

Terület	Éghajlati övezet	Ökológiai övezet	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)
Trópusi	Trópusi száraz	Trópusi száraz erdő	Afrika	4,2
		Trópusi száraz erdő	Ázsia (kontinentális, szigeti)	4
		Trópusi cserjések	Ázsia (kontinentális, szigeti)	4
	Trópusi nedves	Trópusi nedves lombhullató erdők	Afrika	4,2
	Trópusi nedves	Trópusi nedves lombhullató erdők	Közép- és Dél-Amerika	5
	Trópusi egyenlítői	Trópusi esőerdő	Ázsia (kontinentális, szigeti)	4
	Trópusi egyenlítői	Trópusi esőerdő	Közép- és Dél-Amerika	5
Szubtrópusi	Meleg mérsékelt, száraz	Szubtrópusi sztyepp	Észak-Amerika	4,8
	Meleg mérsékelt nedves	Szubtrópusi monszunerdő	Közép- és Dél-Amerika	5
	Meleg mérsékelt nedves	Szubtrópusi monszunerdő	Észak-Amerika	4,8

8.2. Évelő növények, azaz olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma)

11. táblázat

Évelő növények vegetációjára vonatkozó értékek (általános)

Éghajlati övezet	CVEG (tonna szén/hektár)
Mérsékelt (csapadékviszonyoktól függetlenül)	43,2
Trópusi, száraz	6,2
Trópusi, nedves	14,4
Trópusi, egyenlítői	34,3

12. táblázat

Évelő növények specifikus vegetációira vonatkozó értékek

Éghajlati övezet	Növénytípus	CVEG (tonna szén/hektár)
Az összes	kókuszdió	75
	jatropha	17,5
	jojoba	2,4
	olajpálma	60

8.3. Füves területek

13. táblázat

A füves területek vegetációjára vonatkozó értékek (általános) – a cserjések kivételével

Éghajlati övezet	CVEG (tonna szén/hektár)
Boreális – száraz és nedves	4,3
Hideg mérsékelt – száraz	3,3
Hideg mérsékelt – nedves	6,8
Meleg mérsékelt – száraz	3,1
Meleg mérsékelt – nedves	6,8
Trópusi – száraz	4,4
Trópusi – nedves és egyenlítői	8,1

14. táblázat

A miscanthus vegetációjára vonatkozó értékek (specifikus)

Terület	Éghajlati övezet	Ökológiai övezet	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)
Szubtrópusi	Meleg mérsékelt, száraz	Szubtrópusi száraz erdő	Európa	10
		Szubtrópusi száraz erdő	Észak-Amerika	14,9
		Szubtrópusi sztyepp	Észak-Amerika	14,9

15. táblázat

Cserjések, azaz javarészt az 5 méteres magasságot el nem érő, a fák fiziognómiai tulajdonságaival tisztán nem jellemezhető, fás növények társulásaiból álló vegetáció értékei

Terület	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)
Trópusi	Afrika	46
	Észak- és Dél-Amerika	53
	Ázsia (kontinens)	39
	Ázsia (sziget)	46
	Ausztrália	46
Szubtrópusi	Afrika	43
	Észak- és Dél-Amerika	50
	Ázsia (kontinens)	37
	Európa	37
	Ázsia (sziget)	43
Mérsékelt	Globális	7,4

8.4. Erdőterület

16. táblázat

A 10–30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével

Terület	Ökológiai övezet	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)	R
Trópusi	Trópusi esőerdő	Afrika	40	0,37
		Észak- és Dél-Amerika	39	0,37
		Ázsia (kontinens)	36	0,37
		Ázsia (sziget)	45	0,37
	Trópusi nedves erdő	Afrika	30	0,24
		Észak- és Dél-Amerika	26	0,24
		Ázsia (kontinens)	21	0,24
		Ázsia (sziget)	34	0,24
	Trópusi száraz erdő	Afrika	14	0,28
		Észak- és Dél-Amerika	25	0,28
		Ázsia (kontinens)	16	0,28
		Ázsia (sziget)	19	0,28
	Trópusi hegyi rendszerek	Afrika	13	0,24
		Észak- és Dél-Amerika	17	0,24
		Ázsia (kontinens)	16	0,24
		Ázsia (sziget)	26	0,28
Szubtrópusi	Szubtrópusi monszun-erdő	Észak- és Dél-Amerika	26	0,28
		Ázsia (kontinens)	22	0,28
		Ázsia (sziget)	35	0,28
	Szubtrópusi száraz erdő	Afrika	17	0,28
		Észak- és Dél-Amerika	26	0,32
		Ázsia (kontinens)	16	0,32
		Ázsia (sziget)	20	0,32
	Szubtrópusi sztyepp	Afrika	9	0,32
		Észak- és Dél-Amerika	10	0,32
		Ázsia (kontinens)	7	0,32
		Ázsia (sziget)	9	0,32
Mérsékelt	Mérsékelt óceáni erdő	Európa	14	0,27
		Észak-Amerika	79	0,27
		Új-Zéland	43	0,27
		Dél-Amerika	21	0,27
	Mérsékelt kontinentális erdő	Ázsia, Európa (≤ 20 év)	2	0,27
		Ázsia, Európa (> 20 év)	14	0,27
		Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)	7	0,27
		Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)	16	0,27
	Mérsékelt hegyi rendszerek	Ázsia, Európa (≤ 20 év)	12	0,27
		Ázsia, Európa (> 20 év)	16	0,27
		Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)	6	0,27
		Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)	6	0,27
Boreális	Boreális tűlevelű erdő	Ázsia, Európa, Észak-Amerika	12	0,24
	Boreális tundra	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)	0	0,24
	Boreális tundra	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)	2	0,24
	Boreális hegyi rendszerek	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)	2	0,24
	Boreális hegyi rendszerek	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)	6	0,24

17. táblázat

A több mint 30 %-os lombkorona-fedettséggel jellemezhető erdőterületek vegetációjára vonatkozó értékek – az erdőültetvények kivételével

Terület	Ökológiai övezet	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)
Trópusi	Trópusi esőerdő	Afrika	204
		Észak- és Dél-Amerika	198
		Ázsia (kontinens)	185
		Ázsia (sziget)	230
	Trópusi nedves lombhullató erdő	Afrika	156
		Észak- és Dél-Amerika	133
		Ázsia (kontinens)	110
		Ázsia (sziget)	174
	Trópusi száraz erdő	Afrika	77
		Észak- és Dél-Amerika	131
		Ázsia (kontinens)	83
		Ázsia (sziget)	101
	Trópusi hegyi rendszerek	Afrika	77
		Észak- és Dél-Amerika	94
		Ázsia (kontinens)	88
		Ázsia (sziget)	130
Szubtrópusi	Szubtrópusi monszunerdő	Észak- és Dél-Amerika	132
		Ázsia (kontinens)	109
		Ázsia (sziget)	173
	Szubtrópusi száraz erdő	Afrika	88
		Észak- és Dél-Amerika	130
		Ázsia (kontinens)	82
		Ázsia (sziget)	100
	Szubtrópusi sztyepp	Afrika	46
		Észak- és Dél-Amerika	53
		Ázsia (kontinens)	41
		Ázsia (sziget)	47
Mérsékelt	Mérsékelt óceáni erdő	Európa	84
		Észak-Amerika	406
		Új-Zéland	227
		Dél-Amerika	120
	Mérsékelt kontinentális erdő	Ázsia, Európa (≤ 20 év)	27
		Ázsia, Európa (> 20 év)	87
		Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)	51
		Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)	93
	Mérsékelt hegyi rendszerek	Ázsia, Európa (≤ 20 év)	75
		Ázsia, Európa (> 20 év)	93
		Észak- és Dél-Amerika (≤ 20 év)	45
		Észak- és Dél-Amerika (> 20 év)	93
Boreális	Boreális tűlevelű erdő	Ázsia, Európa, Észak-Amerika	53
	Boreális tundra	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)	26
	Boreális tundra	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)	35
	Boreális hegyi rendszerek	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (≤ 20 év)	32
	Boreális hegyi rendszerek	Ázsia, Európa, Észak-Amerika (> 20 év)	53

18. táblázat

Erdőültetvények vegetációs értékei

Terület	Ökológiai övezet	Kontinens	CVEG (tonna szén/hektár)	R
Trópusi	Trópusi esőerdő	Afrika, lomblevelű > 20 év	87	0,24
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	29	0,24
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	58	0,24
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	17	0,24
		Amerika, eukaliptuszfajok	58	0,24
		Amerika, fenyőfajok	87	0,24
		Amerika, Tectona grandis	70	0,24
		Amerika, egyéb lomblevelű	44	0,24
		Ázsia, lomblevelű	64	0,24
		Ázsia, egyéb	38	0,24
	Trópusi nedves lombhullató erdő	Afrika, lomblevelű > 20 év	44	0,24
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	23	0,24
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	35	0,24
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	12	0,24
		Amerika, eukaliptuszfajok	26	0,24
		Amerika, fenyőfajok	79	0,24
		Amerika, Tectona grandis	35	0,24
		Amerika, egyéb lomblevelű	29	0,24
		Ázsia, lomblevelű	52	0,24
		Ázsia, egyéb	29	0,24
	Trópusi száraz erdő	Afrika, lomblevelű > 20 év	21	0,28
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	9	0,28
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	18	0,28
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	6	0,28
		Amerika, eukaliptuszfajok	27	0,28
		Amerika, fenyőfajok	33	0,28
		Amerika, Tectona grandis	27	0,28
		Amerika, egyéb lomblevelű	18	0,28
		Ázsia, lomblevelű	27	0,28
		Ázsia, egyéb	18	0,28
	Trópusi cserjések	Afrika, lomblevelű	6	0,27
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	6	0,27
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	4	0,27
		Amerika, eukaliptuszfajok	18	0,27
		Amerika, fenyőfajok	18	0,27
		Amerika, Tectona grandis	15	0,27
		Amerika, egyéb lomblevelű	9	0,27
		Ázsia, lomblevelű	12	0,27
		Ázsia, egyéb	9	0,27
	Trópusi hegyi rendszerek	Afrika, lomblevelű > 20 év	31	0,24
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	20	0,24
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	19	0,24
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	7	0,24
		Amerika, eukaliptuszfajok	22	0,24
		Amerika, fenyőfajok	29	0,24
		Amerika, Tectona grandis	23	0,24
		Amerika, egyéb lomblevelű	16	0,24
		Ázsia, lomblevelű	28	0,24
		Ázsia, egyéb	15	0,24
Szubtrópusi	Szubtrópusi monszun-erdő	Amerika, eukaliptuszfajok	42	0,28
		Amerika, fenyőfajok	81	0,28
		Amerika, Tectona grandis	36	0,28
		Amerika, egyéb lomblevelű	30	0,28
		Ázsia, lomblevelű	54	0,28
		Ázsia, egyéb	30	0,28
	Szubtrópusi száraz erdő	Afrika, lomblevelű > 20 év	21	0,28
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	9	0,32
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	19	0,32
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	6	0,32
		Amerika, eukaliptuszfajok	34	0,32
		Amerika, fenyőfajok	34	0,32
		Amerika, Tectona grandis	28	0,32
		Amerika, egyéb lomblevelű	19	0,32
		Ázsia, lomblevelű	28	0,32
		Ázsia, egyéb	19	0,32
	Szubtrópusi sztyepp	Afrika, lomblevelű	6	0,32
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	6	0,32
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	5	0,32
		Amerika, eukaliptuszfajok	19	0,32
		Amerika, fenyőfajok	19	0,32
		Amerika, Tectona grandis	16	0,32
		Amerika, egyéb lomblevelű	9	0,32
		Ázsia, lomblevelű > 20 év	25	0,32
		Ázsia, lomblevelű ≤ 20 év	3	0,32
		Ázsia, tűlevelű > 20 év	6	0,32
		Ázsia, tűlevelű ≤ 20 év	34	0,32
	Szubtrópusi hegyi rendszerek	Afrika, lomblevelű > 20 év	31	0,24
		Afrika, lomblevelű ≤ 20 év	20	0,24
		Afrika, fenyőfajok > 20 év	19	0,24
		Afrika, fenyőfajok ≤ 20 év	7	0,24
		Amerika, eukaliptuszfajok	22	0,24
		Amerika, fenyőfajok	34	0,24
		Amerika, Tectona grandis	23	0,24
		Amerika, egyéb lomblevelű	16	0,24
		Ázsia, lomblevelű	28	0,24
		Ázsia, egyéb	15	0,24
Mérsékelt	Mérsékelt óceáni erdő	Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év)	60	0,27
		Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év)	9	0,27
		Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év)	60	0,27
		Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év)	12	0,27
		Észak-Amerika	52	0,27
		Új-Zéland	75	0,27
		Dél-Amerika	31	0,27
	Mérsékelt kontinentális erdő és hegyi rendszerek	Ázsia, Európa, lomblevelű (> 20 év)	60	0,27
		Ázsia, Európa, lomblevelű (≤ 20 év)	4	0,27
		Ázsia, Európa, tűlevelű (> 20 év)	52	0,27
		Ázsia, Európa, tűlevelű (≤ 20 év)	7	0,27
		Észak-Amerika	52	0,27
		Dél-Amerika	31	0,27
Boreális	Boreális tűlevelű erdő és hegyi rendszerek	Ázsia, Európa (> 20 év)	12	0,24
		Ázsia, Európa (≤ 20 év)	1	0,24
		Észak-Amerika	13	0,24
	Boreális tundra terület	Ázsia, Európa (> 20 év)	7	0,24
		Ázsia, Európa (≤ 20 év)	1	0,24
		Észak-Amerika	7	0,24

(*1) n.a. = nem alkalmazható. Ezekben az esetekben az FMG és az FI értékét nem kell figyelembe venni, az SOC az alábbi képlet segítségével adható meg: SOC = SOCST × FLU