30.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/13

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 126. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum 2005-ös reformja a paktum eredményességének és közgazdasági megalapozottságának fokozását és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának védelmét tűzte ki célul, továbbá azt, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás valamennyi szakaszában vegyék teljes mértékben figyelembe mindenekelőtt a gazdasági és költségvetési hátteret. A Stabilitási és Növekedési Paktum így támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának mihamarabbi visszaállítását célozzák.

(4)

A Tanács 2009. április 27-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSz. 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikke (4) bekezdésével – ajánlást bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb 2010-ig történő megszüntetéséről. A Tanács ajánlásában 2009. október 27-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(5)

A Görögország által 2009 áprilisában benyújtott, az államháztartási hiányra és az adósság szintjére vonatkozó tervezett és tényleges adatokat a 2009. októberi bejelentésben nagymértékben felfelé módosították. A 2008-as hiány a GDP 7,75 %-ára nőtt (a 2009 áprilisában közölt 5 %-hoz képest), míg az adóssághányad 2008 végére elérte a GDP 99 %-át (a 2009. áprilisában közölt 97,6 %-kal szemben). Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) fenntartását fejezte ki a Görögország által jelentett adatokkal kapcsolatban, mivel azokban „lényeges bizonytalanságokat” találtak. A Bizottság (Eurostat) által a görög kormány pénzügyi statisztikáival kapcsolatban kifejezett fenntartást azóta sem vonták vissza, ezért a görög kormány pénzügyi statisztikáinak jóváhagyása egyelőre nem történt meg, és azokat további felülvizsgálatnak vetik alá. A Bizottság szolgálatai által készített 2009. őszi előrejelzések és a stabilitási program 2010. januári naprakésszé tett változata (a továbbiakban: a 2010. januári naprakésszé tett változat) szerint az államháztartási hiány 2009-ben elérte a GDP 12,75 %-át, szemben a stabilitási program 2009. januári naprakésszé tett változatában szereplő 3,7 %-os költségvetési céllal. A 2010-re vonatkozó hivatalos becslésekben szereplő – 0,25 %-os reál-GDP-csökkenés alapján a 2010. évi költségvetési cél a GDP 8,7 %-a, ami jelentősen meghaladja a GDP 3 %-ában kifejezett referenciaértéket.

(6)

A Tanács 2009. december 2-án az EUMSz. 126. cikkének (8) bekezdésének megfelelően megállapította, hogy Görögország az EUMSz. 104. cikke (7) bekezdése szerinti 2009. április 27-i tanácsi ajánlásra (a továbbiakban a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás) válaszul nem tett hatékony intézkedéseket.

(7)

2010. február 11-én az Európai Tanács áttekintette a görögországi költségvetési helyzetet, támogatta a görög kormány erőfeszítéseit és kötelezettségvállalásait, hogy megtegyen bármely szükséges intézkedést, beleértve további intézkedések elfogadását a stabilitási programba foglalt nagyratörő célok elérésének biztosítása érdekében, és felszólította Görögországot arra, hogy valamennyi intézkedést szigorú és határozott módon hajtsa végre a költségvetési hiánynak 2010-re a GDP 4 százalékponttal való hatékony csökkentése érdekében.

(8)

A EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése szerint, ha a Tanács ajánlásainak egy tagállam továbbra sem tesz eleget, a Tanács úgy határozhat, hogy a tagállamot felszólítja arra, hogy meghatározott időn belül hozzon intézkedéseket a hiány csökkentésére. Ez nem az első eset, hogy a Tanács az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése alapján felszólítást intéz Görögországhoz. 2005. február 17-én a Tanács az EK-Szerződés 104. cikkének (9) bekezdésével összhangban felszólította Görögországot a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiány csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalára.

(9)

Az EUMSz. 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítás tartalmának, valamint a túlzott hiány korrekciójára kitűzött határidőnek a meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni. Először is, a 2009. évi becsült hiány lényegesen magasabb, mint amire a 2009. április 27-i tanácsi ajánlás elfogadásakor számítottak, valamint a kiadások elcsúszása és a bevételek csökkenése jóval meghaladja a 2009 során végrehajtott költségvetési konszolidációs intézkedések hatásait. A túlzott hiány korrekciójához szükséges teljes kiigazítás GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 9,75 százalékpontot. Másodszor, a 2009. januári naprakésszé tett változatban meghatározott nominális költségvetési korrekció GDP-arányosan 4 százalékpontot tett ki, amelynek kétharmada a görög hatóságok szerint a tartós intézkedésekből adódik.

(10)

E tényezők fényében úgy tűnik, hogy a 2009. április 27-i tanácsi ajánlásban a görögországi túlzott hiány megszüntetésére vonatkozóan meghatározott határidőt a 2010. januári naprakésszé tettt változatnak megfelelően két évvel, 2012-ig meg kell hosszabbítani a szükséges konszolidáció mértéke következtében.

(11)

A Tanács 2010. február 16-án elfogadta a görögországi gazdaságpolitika és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások közötti összeegyeztethetetlenség, valamint a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését veszélyeztető kockázatok megszüntetéséről szóló, Görögországhoz intézett ajánlást (3) (a továbbiakban: a 2010. február 16-i tanácsi ajánlás).

(12)

A Bizottság szolgálatainak a 2010. és 2011. évekre vonatkozó, 2009. őszi előrejelzése alapján a reál-GDP növekedése – 0,25 % és 0,75 %-ot tesz ki, valamint a költségvetési kilátásokra ható kockázatok miatt a 2010. évi költségvetés szigorú végrehajtása alapvető fontosságú lesz a görög költségvetés túlzott hiányának 2012-ig történő korrekciójához. 2011 és 2012 során konkrét és tartós intézkedéseket kell elfogadni ahhoz, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg 2011-ben az 5,6 %-ot, valamint 2012-ben a 2,8 %-ot. A strukturális költségvetési korrekcióra 2010-ben és 2011-ben legalább a GDP 3,5 %-át, 2012-ben pedig 2,5 %-át kitevő hiánycsökkentési pályát kell meghatározni.

(13)

A túlzott hiány korrekciója számos különös kormányzati kiadáscsökkentési (beleértve különösen a bértömeg, a szociális transzferek és a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentését) és bevételnövelési (beleértve különösen az adóreformot, a jövedéki és ingatlanadók növelését) intézkedést, valamint a görög költségvetési keretek javítását (például középtávú költségvetés-készítés, költségvetési szabályok elfogadása és intézményi változtatások) teszi szükségessé. Ezen intézkedések többségét maguk a görög hatóságok is felvázolták a 2010. januári naprakésszé tett változatban. Valamennyi szükséges intézkedés meghatározott határidőkön belüli teljes végrehajtását kifejezetten elő kell írni, mivel ezek szükségesek a görög államháztartás hiteles és fenntartható módon történő helyreállításához. A tervezett költségvetési konszolidációs pályához kapcsolódó kockázatokra tekintettel Görögországnak – a stabilitási programban bejelentettek szerint – készen kell állnia arra, hogy szükség esetén további intézkedéseket fogadjon el és valósítson meg a kiigazítási pálya követésének biztosítása érdekében.

(14)

A görögországi költségvetési statisztikák elkészítése során jelentkező súlyos és visszatérő hiányosságokra tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a görög államháztartás helyzetét megfelelően figyelemmel lehessen kísérni, további erőfeszítésekre van szükség a jelenlegi jogi keret között megkövetelt államháztartási adatok összegyűjtésének és feldolgozásának javítására, nevezetesen az ilyen adatok gyors és helyes rendelkezésre bocsátását biztosító mechanizmusok megerősítése által. Ez magában foglalja a kormányzati pénzügyi statisztikák negyedéves és éves összeállítását a 2223/96/EK (4), 264/2000/EK (5), 1221/2002/EK (6), 501/2004/EK (7), 1222/2004/EK (8), 1161/2005/EK (9) és 479/2009/EK rendelet alapján, a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos adatok havi közzétételével és a szociális biztonságra vonatkozó, az önkormányzati és a költségvetési körön kívüli alapok pénzügyi adatainak rendelkezésre bocsátásával együtt. Figyelembe véve azonban, hogy a megbízható és valós statisztikák készítéséhez szükséges igazgatási változtatások végrehajtása időbe telik, fontos rendszeresen nyomon követni az államadósság szintjének változását, és meg kell győződni arról, hogy mind a hiányra, mind az adósságszint csökkentésére vonatkozóan politikai célokat határoztak meg.

(15)

A bruttó államadósság 2009 végére várhatóan meghaladja a GDP 113 %-át. Az Unió tagállamai között ez a legmagasabb GDP-hez viszonyított adósságszint, és igencsak meghaladja az EUMSz.-ben meghatározott 60 %-os referenciaértéket. A piaci fejlemények és a kockázati felárak ebből adódó változásai következtében ez nem pusztán a további államadósság-kibocsátás finanszírozását drágítja meg, de a már meglévő államadósság refinanszírozási költségeit is növeli. Ezen túlmenően a nettó finanszírozási igénytől eltérő tényezők is nagyban hozzájárulnak az adósságszint változásához. Az adósságráta kielégítő ütemben történő csökkentése érdekében fontos, hogy Görögország – az államháztartási egyenlegre, valamint a nominál-GDP növekedésére vonatkozó prognózisokkal összhangban – továbbra is kellő figyelmet fordítson ezekre a tényezőkre. Az államháztartási hiány 2010 és 2012 közötti éves változásának összhangban kell lennie a hiánycélokkal, valamint a 2010., 2011. és 2012. években az SFA-tételek a GDP 0,25 %-ában meghatározott mértékével.

(16)

Görögországnak 2010. március 16-ig jelentést kell előterjesztenie, amely tartalmazza a 2010. évi költségvetési célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és azok ütemtervét. Görögországnak ezen túlmenően rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak és a Bizottságnak az e határozatban felvázolt intézkedések végrehajtásáról. Tekintettel a görögországi költségvetési helyzet súlyosságára, ezeket a jelentéseket 2010. május 15-től rendszeresen be kell nyújtani és közzé kell tenni. Ezeknek a jelentéseknek különösen tartalmazniuk kell a végrehajtott és a 2010-ben végrehajtandó, az államháztartás konszolidációjára és hosszú távú fenntarthatóságának javítására szolgáló intézkedések leírását. A költségvetési konszolidáció és a szükséges strukturális reformok, valamint a versenyképesség javítása közötti kölcsönhatásra tekintettel Görögországnak ezekben a jelentésekben ki kell térnie a 2010. február 16-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekre is. A jelentéseknek ezenkívül tartalmazniuk kell a következőket: a központi költségvetés havi végrehajtásával kapcsolatos információk; a szociális biztonsági és az önkormányzati alapok költségvetésének végrehajtása; adósságkibocsátás; a foglalkoztatottság alakulása a közszférában; kifizetésre váró kiadások, és a közvállalatok pénzügyi helyzetének éves áttekintése. A költségvetési konszolidáció és a szükséges strukturális reformok, valamint a versenyképesség javítása közötti kölcsönhatásra tekintettel a Tanács felkérte Görögországot, hogy a 2010. február 16-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről az e határozatban meghatározott negyedéves jelentések keretében számoljon be. A Bizottság és a Tanács a jelentéseket elemezni fogja a túlzott hiány kiigazításának irányába tett haladás értékelése céljából.

(17)

Az Európai Unió állam vagy kormányfőinek 2010. február 11-i nyilatkozata felkérte a bizottságot, hogy az EKB-val együttműködésben különös figyelemmel kísérje e határozat végrehajtását, és tegyen javaslatot további szükséges intézkedésekre.

(18)

A túlzott hiány megszüntetését követően Görögországnak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a strukturálisan kiegyensúlyozott költségvetés középtávú költségvetési célkitűzésének minél hamarabbi megvalósításához. A görög hatóságoknak ezért tartós intézkedéseket kell végrehajtaniuk, hogy ellenőrzés alá vonják az elsődleges folyó kiadásokat, többek között a bértömeget, a szociális transzfereket, támogatásokat és egyéb transzfereket. Ezen túlmenően a görög hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a költségvetési konszolidáció az átfogó reformprogram keretében az államháztartás minőségének fokozására és a versenyképesség visszanyerésére is irányuljon, miközben mihamarabb elindítja az adóigazgatás további reformját célzó szakpolitikákat. Tekintettel az adósságszint és a nyugdíjkiadások várható növekedésére, a görög hatóságoknak az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát is javítaniuk kell,

a)

átcsoportosítja a minisztériumok költségvetési előirányzatainak (a béreken és nyugdíjakon kívül) 10 %-át a költségvetés rendkívüli tartalékába, a minisztériumok közötti átcsoportosítások és a racionalizálandó kiadási programok meghatározása révén, ezáltal is lényeges mértékben és tartósan csökkentve a kiadásokat;

b)

csökkenti a bértömeget, ideértve a nominálbérek befagyasztását a központi kormányzatban, a helyi önkormányzatokban, az állami ügynökségekben és más közjogi intézményekben és csökkenti a foglalkoztatottak számát; 2010-ben leállítja az új munkaerő felvételét és nem tölti be a kormányzati szektorban már meglévő álláshelyeket, még ideiglenes szerződésekkel sem; és különösen nem vesz fel új munkaerőt a nyugdíjba vonuló állandó tisztviselők pótlására;

c)

a teljes javadalmazás csökkentése céljából a közalkalmazotti bérrendszer javításának és a közalkalmazotti bértábla áramvonalasításának első lépéseként mérsékli a kormányzati szektorban a köztisztviselőknek fizetett speciális juttatásokat (beleértve a költségvetésen kívüli számlákról fizetetteket is);

d)

csökkenti a társadalombiztosítás által fizetett transzferek nominálértékét, többek között a juttatások és kiegészítések indexálásának szigorítására szolgáló intézkedésekkel;

e)

progresszív adósávot vezet be minden jövedelemforrásra vonatkozóan, valamint horizontálisan egységes módon fogja kezelni a bér- és tőkejövedelmet;

f)

megszünteti az adózási rendszerbben található mentességeket és autonóm adózási rendelkezéseket, beleértve a köztisztviselőknek fizetett különleges juttatásokból származó jövedelemre vonatkozóakat is;

g)

vélelmezett jövedelemre épülő adózást vezet be az egyéni vállalkozókra vonatkozóan;

h)

állandó illetéket vet ki az épületekre és a 2009. december 31-én érvényes adókulcsokhoz képest növeli az ingatlanokra kivetett adókat;

i)

a 2009. december 31-én érvényes adókulcsokhoz képest emeli a dohánytermékekre, szeszes italokra és tüzelőanyagokra kivetett jövedéki adó mértékét;

j)

2010. március végéig részletesen kidolgozza és végrehajtja az adórendszer jelenleg tervezett reformját és az esetleges hatékonyságnövelést a hiány további csökkentésére használja fel.

a)

Az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott hiány- és adósságplafon teljesítéséhez kapcsolódó számos kockázat megvalósulásának mértékében Görögország a 2010. március 16-ig benyújtandó jelentésben az A. szakasz 2. cikkében felsorolt intézkedéseken kívüli, további intézkedéseket jelent be a 2010. évi költségvetési cél teljesítése érdekében. A további intézkedéseknek a kiadáscsökkentésre kell irányulniuk (például az állandó és a tőkekiadások további csökkentése, ideértve a kockázati tartalékokra vonatkozó költségvetési előirányzatok törlését), de tartalmazniuk kell bevételnövelő intézkedéseket is (például a héából származó bevétel növelése, jövedéki adó kivetése a luxuscikkekre, a magánjárműveket is beleértve, valamint az energia jövedéki adójának emelése). Az e tekintetben végzett első értékelést a 2010. március 16-i első jelentés alkalmából kell elvégezni.

a)

A társadalom elöregedése által a költségvetésre gyakorolt hatások csökkentése az egészségügyi és nyugdíjrendszernek a Gazdaságpolitikai Bizottság szakértői értékelési folyamata által ellenőrzött reformja által és különösen a nyugdíjrendszer parametrikus reformja, amely a nyugdíjrendszert a társadalom elöregedése mellett is pénzügyileg fenntarthatóvá teszi. Ennek érdekében a reformnak magában kell foglalnia a nyugdíjplafon mérséklését, a nők és férfiak törvényes nyugdíjkorhatárának fokozatos emelését, a nyugdíj összegének kiszámítására szolgáló módszer módosítását úgy, hogy jobban tükrözze a munkavégzéssel töltött időtartam folyamán befizetett járulékokat, javítsa a generációk közötti méltányosságot és racionalizálja az alacsony összegű nyugdíjak mellé fizetett különjuttatások rendszerét;

b)

a kormányzati szektorban foglalkoztatott közalkalmazottak számának csökkentése a határozott idejű szerződések további visszafogásával, és olyan szabályozás végrehajtása, amely alapján öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jutna;

c)

a közvetlenül a közigazgatásban dolgozók bérrendszerének reformja, amely egységes alapokra helyezi a bérek megállapítását és tervezését; a bértábla áramvonalasítása tekintettel a bértömeg csökkentésének céljára; helyi szinten is bérmegtakarítást kell elérni; az új, egységes közigazgatási bértábla érvényességét ki kell terjeszteni a helyi önkormányzatokra és más állami ügynökségekre, valamint a bértáblát differenciálni kell a közszféra legjobb teljesítményt nyújtó dolgozóinak megtartása érdekében;

d)

az adóelkerülés és csalások elleni küzdelem komoly erősítése (különösen a hozzáadottérték-adóra, társasági adóra és az önfoglalkoztatók jövedelemadójára vonatkozóan), valamint az adók behajtására vonatkozó jogi keretek megerősítése, és az ebből keletkező bevétel felhasználása a hiány további csökkentésére;

e)

az adóigazgatás modernizációja többek között a következőkkel: teljes mértékben elszámoltatható adóbeszedési osztály létrehozása, amely éves célokat tűz ki, és teljesítményértékelési rendszer keretében működik; a magas szintű személyzeti, infrastrukturális és tárgyieszköz-támogatáshoz, valamint a vezetői szervezeti felépítéshez és az információmegosztási rendszerekhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, amely megfelelő biztosítékokkal rendelkezik a politikai beavatkozás ellen;

f)

a stabilitási program 2010. januári naprakésszé tett változatában levő célok teljesítéséhez szükséges, 2011-ben és 2012-ben végrehajtandó intézkedések részletes ismertetése;

g)

a pénzügyminisztérium pozíciójának megerősítése a többi minisztériummal szemben az éves költségvetési jogszabályok előkészítése során, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó ellenőrzési mechanizmusainak megerősítése; ezen túlmenően a programalapú költségvetés-tervezés hatékony megvalósítása;

h)

a költségvetési hivatal reformja többek között a következők által: teljes mértékben elszámoltatható költségvetési osztály létrehozása, amely többéves kiadási célkitűzéseket határoz meg, és teljesítményértékelési rendszer keretében működik; a magas szintű személyzeti, infrastrukturális és tárgyieszköz-támogatáshoz, a vezetői szervezeti felépítéshez és az információmegosztási rendszerekhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, amely megfelelő biztosítékokkal rendelkezik a politikai beavatkozás ellen;

i)

középtávú költségvetési keret elfogadása, amely magában foglalja a többéves kiadási szabályokon alapuló kötelező kiadási plafonok meghatározását és egy független költségvetés-politikai ügynökség létrehozását, amely rendszeres időközönként nyilvános jelentést tesz közzé a kormányzat összes költségvetési szervének költségvetési tervezéséről és annak végrehajtásáról;

j)

az i) pontban említett említett középtávú költségvetési kereten belül késedelem nélkül további, tartós középtávú kiadáscsökkentési intézkedéseket jelentenek be;

k)

a közigazgatáson belüli korrupció elleni küzdelem komoly erősítése, különös tekintettel a közszféra béreire és juttatásaira, a közbeszerzésre, valamint az adókivetésre és -beszedésre;

l)

az államadósság átlagos futamidejének csökkenésének elkerüléséhez szükséges lépések megtétele;

m)

megkülönböztetett figyelem az adósság szintjének változásához – a nettó finanszírozási igényen túlmenően – hozzájáruló tényezőkre.

a)

Tartós, főként a folyó kiadásokra összpontosító kiigazító intézkedések végrehajtása 2011-ben és 2012-ben; különösen az állami fogyasztási kiadások tartós csökkentését célzó kiadáscsökkentések, többek között a bértömeg és szociális transzferek csökkentése, valamint a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése;

b)

az adóigazgatási reform szigorú végrehajtása a középtávú költségvetési keretnek megfelelően, az esetleges többletbevételt a hiány csökkentésére fordítva;

c)

a megbízható és hiteles, a végrehajtás legújabb fejleményeit és tendenciáit figyelembe vevő hivatalos költségvetési előrejelzések készítésére szolgáló intézményi mechanizmusok megerősítése. E célból a hivatalos makrogazdasági előrejelzéseket külső szakértőkkel kell felülvizsgáltatni. A Bizottság szolgálatai által készített előrejelzések tekintendők kiindulási alapnak;

d)

tartózkodni kell az egyszeri jellegű hiánycsökkentő intézkedések költségvetési célokba történő bevonásától;

e)

további tartós költségcsökkentő intézkedések elfogadása a középtávú költségvetési keretek között, a költségvetési egyensúly vagy többlet középtávú megvalósítása érdekében.

a)

2010. május 15-ig jogszabályt fogad el, amely kötelezővé teszi a költségvetés havi végrehajtásáról szóló jelentés közzétételét legkésőbb az adott hónap végét követő tíz napon belül;

b)

betartatja a társadalombiztosítási alapokra és kórházakra jelenleg is vonatkozó, éves beszámoló és mérleg közzétételével kapcsolatos jogszabályi kötelezettséget;

c)

tovább folytatja az államháztartási adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítására szolgáló erőfeszítéseket, különösen a statisztikai hatóságok és a költségvetési hivatal ellenőrzési mechanizmusainak megerősítésével és a téves jelentésekre vonatkozó tényleges személyi felelősségvállalás bevezetésével, a 2223/96/EK, 264/2000/EK, 1221/2002/EK, 501/2004/EK, 1222/2004/EK, 1161/2005/EK, 223/2009/EK és 479/2009/EK (10) rendelet által előírt megfelelő minőségű államháztartási adatok időben történő biztosítása érdekében;

d)

együttműködik a Bizottsággal (Eurostattal) a statisztikai, intézményi és kormányzati hiányosságok megoldásával kapcsolatos cselekvési terv mihamarabbi elfogadása érdekében;

e)

együttműködik a Bizottsággal (Eurostattal) és megfelelő helyszíni technikai segítségnyújtást vesz igénybe a költségvetési és egyéb makrogazdasági statisztikák elkészítéséhez.

a)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítéséig végrehajtott különös intézkedések, ideértve ezek számszerűsített költségvetési kihatását;

b)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítése után végrehajtandó különös intézkedések, azok végrehajtásának ütemterve és ezek becsült költségvetési kihatása;

c)

a központi költségvetés havi szintű végrehajtása;

d)

évközi adatok a társadalombiztosítási, önkormányzati és költségvetési körön kívüli alapok költségvetésének végrehajtásáról;

e)

a kormány adósságkibocsátása és -visszafizetése;

f)

a közszférában tartósan és ideiglenesen foglalkoztatottak számának alakulása;

g)

kifizetésre váró kormányzati kiadások (felhalmozódott hátralék);

h)

a közvállalatok és más közjogi jogalanyok pénzügyi helyzete (az ilyen tájékoztatást éves gyakorisággal kell nyújtani).